A Traditiones Custodes és következményei – Frissült: 2021.09.09.

Ebben az írásban (posztban) folyamatosan (frissítve) fogjuk közreadni azokat a liturgikus és kánonjogi visszaéléseket, melyeket elkövet a felső klérus a Quo Primum, a doktrína és Tridenti Szentmise ellen.

Az amerikai érsek szerint a Traditionis Custodes “túl sok”

[2021.09.09.]

A Traditionis Custodes és az a mód, ahogyan egyes püspökök “a felperzselt föld politikájával” végrehajtják, “egyszerűen túl sok” – írja Thomas Gullickson nyugdíjazott érsek az UtMereamur.Blogspot.com oldalon (szeptember 9).

Hol van a gondoskodás a legkisebb testvérek, Isten kicsinyei iránt?” – kérdezi.

Szeptember 3-án Gullickson a Traditionis Custodes-t “kaszához vagy gabonarostához hasonlította, amely elhozza azt a jó magot, amely a közmondásos mustármaghoz hasonlóan gyümölcsöt terem, és ágaiban egy új világot takar“.

Hozzátette, hogy a római rítusú katolikusok csendes demográfiai növekedése a Motu Proprio munkáját akadályozni fogja.

A Vatikán háborút hirdet:
A régi rítust követő helynökök találkoznak, hogy megbeszéljék a jelenlegi helyzetet [2021.08.28.]

A Szent Péter Testvériség (330 pap; 162 szeminarista), a Krisztus Király Intézet (120 pap; 100 szeminarista) és a Jó Pásztor Intézet (48 pap) helynökei a jövő héten találkoznak, hogy közös stratégiát találjanak a Ferenc pápától érkező fenyegetésekkel szemben – írja Edward Pentin az NCRegister.com lapon (augusztus 26). (Szerk.: Összesen nincs annyi papjuk és szeminaristájuk, mint az FSSPX I. & II. rendjének [pap, testvér, szeminarista, apáca], hogy a világi harmadrendet ne számoljuk. Most majd kiderül, hogy a mi a fontos számukra. A Hit [doktrína], vagy más …)

Pentin olyan hangokat idéz, amelyek szerint Ferenc pápa azt tervezi, hogy megtiltja ezeknek az intézeteknek, hogy szeminaristákat fogadjanak, amíg nem kapnak kánoni vizitációt.

Andrzej Komorowski atya, a Szent Péter Testvériség generálisa feltételezi, hogy a vizitációra sor kerülne, “mivel ez egy normális eljárás“, míg a jelöltek felvételének korlátozása “egyelőre mindössze internetes pletykák“.

Cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a régi rítust követő helynököket a Vatikánba hívták volna.

Ferenc pápánál azonban a valóság általában rosszabbul alakul, mint minden pletyka.

Forrás: gloria.tv

Argentin érsek: Ferenc pápa kettős mércéjét kritizálja [2021.08.27.]

A 78 éves, nyugdíjazott La Plata-i érsek, Héctor Aguer (Argentína), aki soha nem celebrált római misét elkezdte kritizálni a Traditionis Custodes-t az InfoVaticana.com-on (augusztus 25). Ferenc pápa “önkényes” és “igazságtalan” akadályok lerakásával felszámolta elődei egységre irányuló erőfeszítéseit, és ez egy “sajnálatos visszalépés” – írja Aguer.

Most olyan püspökök engedélyezik a Római Misekönyvet, akik túl gyakran nem “traditionis custodesek” (“a hagyomány őrzői“), hanem traditionis ignarik (“tudatlanok“), obliviosik (“tájékozatlanok“), és ami még rosszabb traditionis evertoresek (“rombolók“)”.

Maga Ferenc pápa az egyház “polihedrális struktúráját” támogatja, amely megkönnyíti a nézeteltérést és a tévedéseket – mondja Aguer -, miközben “kizárólag a hagyomány elleni” uniformizmust erőltet. Aguer szívesen elfogadná a TC-t, ha Ferenc pápa törődne “a liturgia pusztulásával“, ami olyan szinten van, hogy egy argentin püspök egy tengerparti Eucharisztiát elnökölt, ahol egy mátétea pohár volt a kehely. Sokaknak elegük van a Novus Ordo visszaéléseiből (“nincs semmi ideológiai törekvésük”), amit a püspökök szentesítenek.

Siratja a püspökök képmutatását, akik nem törődnek ezekkel a visszaélésekkel, “de gyorsan reagálnak a papok ellen, akik a legnagyobb jámborsággal latinul ünnepelnek“. Ez a nemtörődömség ahhoz a meggyőződéshez vezet, hogy “most már ilyen a (Novus Ordo) liturgia“.

Ezért Aguer szerint Ferenc pápa kettős mércét alkalmaz: a katolikusellenes álláspontokat értékeli és a katolikus nézeteket “megveti“, ahogy Juan Domingo Perón mondta: “a barátnak mindent; az ellenségnek még az igazságot sem“.

Forrás: gloria.tv

Holland püspök: Ferenc pápa üres templomokat AKAR? [2021.08.09.]

A Traditionis Custodes (TC) ellentmondásokat tartalmaz, és ki kell javítani – írja Rob Mutsaerts, a hollandiai ‘s-Hertogenbosch segédpüspöke egy második nyilatkozatában (VitamineXp.Blogspot.com, augusztus 3).

A TC 1-ben Ferenc pápa azt állítja, hogy a Novus Ordo a római rítus egyetlen formája (“egyedi kifejezése”), de Mutsaerts ezt furcsának nevezi, mivel a pápa maga is népszerűsítette a volt anglikánok ordinariátusának misekönyvét, amely a római rítus része. Ezért Mutsaerts azt kérdezi, hogy a TC 1 eltörli-e ezt a misekönyvet.

Továbbá Ferenc pápa csak 2020-ban hagyott jóvá néhány új prefációt a régi miséhez, ezzel megerősítve, hogy a régi mise a római rítushoz tartozik.

Mutsaerts arra a következtetésre jut, hogy a püspököknek választaniuk kell, hogy őrzik a gazdag hagyományt vagy behódolnak és engedelmeskednek Ferenc pápának, és ezzel elpusztítják a hagyományt. Sok püspök úgy döntött, hogy nagylelkű lesz, ezzel megsértve a TC-t.

Mutsaerts számára nehezen érthetőek a TC indokai, amelyek nem szolgálják az egységet. Ferenc pápa hadat üzen saját hívei egy részének, miközben ugyanabban a hónapban “az egekig magasztalja James Martin szivárványos liturgiáját“.

Meg akar szabadulni a misétől, amely évszázadok óta a katolikus hit kifejezése” – összegzi Mutsaerts, “Talán nem szereti a nagycsaládosokat (“nem kell szaporodniuk, mint a nyulaknak”), talán nem rajong a papi hivatásokért, vagy a telt templomokért (ami az üres szivárványtemplomokat még üresebbnek tünteti fel, mint amilyenek amúgy is….).”

Forrás: gloria.tv

A hagyományos mise gyűlöletének alapja [2021.08.01.]

A július 16-án közzétett Traditionis Custodes motu proprioval Ferenc pápa lebontja elődje, XVI. Benedek 2007. július 7-i Summorum Pontificum motu proprioját, drasztikusan korlátozva a hagyományos szentmise ünneplését.‎

‎Atya, pletykák keringtek egy ideje erről a motu proprioról, amely gyakorlatilag eltörli XVI. Benedek 2007. július 7-i motu proprioját. Számított rá, hogy ilyen hamar, július 16-án megjelenik?‎

‎Egyikünk sem volt egészen biztos benne. Különböző pletykák voltak. Rómában egy augusztusi kiadásról beszéltek, míg mások egy közelgő megjelenésre figyelmeztettek. Ez utóbbi verzió bizonyult igaznak. Az Államtitkárság, amely mindezt előkészítette, rendkívül diszkrét volt, el kell ismerni.‎

Úgy tűnt, hogy a közelmúlt eseményei a megbékélés lehetőségére utalnak – mint például Gambetti bíboros, a Szent Péter-bazilika főpapjának szavai, aki a Vatican News-nak adott interjújában hivatkozott a Summorum Pontificumra. Ezek a remények megalapozatlanok voltak?‎

‎Nem tudom, Gambetti bíboros mit tett vagy mit mondott a pápának, de az biztos, hogy kérések hangzottak el a dokumentum elhalasztása érdekében, hogy ne kezdjenek új liturgikus háborút az egyházban. Egyesek szerint Ladaria bíboros, a Hittani Kongregáció vezetője, amennyire csak tudta, visszatartotta, ahogy mások is. Végül a pápa és azok, akik lobbiztak érte, meghozták a döntést, különösen az államtitkár, Parolin bíboros, a helyettes, Peña Parra bíboros, Versaldi bíboros és mások, akik részt vettek ezeken a dikasztériumok közötti találkozókon (az érintett kongregációk prefektusai közötti találkozókon: az Istentiszteleti, a Klérus, a Püspöki Kongregáció és az Államtitkárság között), és akik már hosszú ideje dolgoztak ezen a dokumentumon.‎

Hogyan győztek Ferenc motu propriojának támogatói?‎

‎Elegendő volt meggyőzniük a pápát! Megvan a hatalma, hogy bárki ellen menjen… Ebben az esetben az olasz püspöki konferencia fő lobbicsoportja a Summorum Pontificum ellen sorakozott fel, főként azért, mert Olaszországban, némileg később, mint Franciaországban, a fiatal papok elkezdték a hagyományos misét bemutatni, és a hagyományosabb eszméket elfogadni. Észlelték a szemináriumok “tradicionalizálását”, ami nagyon aggasztotta őket. A Kúrián is nagyon aggódtak az olyan emberek, mint Parolin bíboros, Stella bíboros a Klérus Kongregációban.

‎Milyen érveik vannak XVI. Benedek dokumentumának megkérdőjelezése mellett?‎

‎Ezeket a kísérőlevél egyértelműen rögzíti. Ezek megtalálhatók Andrea Grillo, a Szent Anselm Egyetem világi liturgia professzorának blogján is, aki rendkívül ellenséges volt a Summorum Pontificummal szemben. Az ő ötlete, amelyet a pápa és a legutóbbi motu proprio összeállítói átvettek, az, hogy a hagyományos mise a II. Vatikáni Zsinat előtti tanítás állapotát képviseli, míg az új mise a II. Vatikáni Zsinat tanítását képviseli – amit már mindannyian ismertünk. Ezért már nem volt szükség arra, hogy a hagyományos mise végzése jog legyen, hanem csak tolerancia, és még akkor is csak a hívők és a papok irányába biztosított tolerancia annak érdekében, hogy segítsen nekik fokozatosan átállni az új szentmisére.‎

Szerk.:
Ezért mondom évek óta, hogy a Tridenti Mise (Vetus Ordo Missae) egyben doktrínális (tanításbeli) állásfoglalás a katolikusok részéről, azaz hűek-e a jézusi, kétezer éves tanításhoz, amit az Anyaszentegyház töretlenül tanított és átörökített (az eretnekségek viharában is), vagy pedig a protestantizált II. Vatikáni Zsinat miséjéhez (Novus Ordo Missae) és tanításához hűek.
Sajnos meg kellett állapítanom, hogy még az idősebb (+50) papok sem látják át teológiailag a problémát, illetve sok mindent készpénznek vesznek, mint katolikus tanítást, holott az kálvinista teológia (ráadásul nem “az a jobbik” – hogy egy ~20 éve elhunyt,
idős pap barátomat idézzem a lutheranizmussal kapcsolatban). Ez nem is olyan régen, egy autóban történt ~100km utazás alatt feketén/fehéren kiderült.

‎Tehát a fő ok doktrinális?‎

‎Igen, és nagyon fontos, hogy ezt mondjuk, és tisztában legyünk vele, mert paradox módon ez mind nagyon gondviselésszerű. Ez természetesen nagyon fájdalmas. Ez akadályozni fogja a hagyományos mise terjedését. Új üldöztetéseket fog indítani. Másrészről viszont ráteszi az ujját arra, ami fáj, nevezetesen a II. Vatikáni Zsinat tanításbeli státuszára, amelyet soha nem rendeztek.‎

‎Hogyan hat ez a motu proprio az Ecclesia Dei közösségekre – ha még mindig hívhatjuk így őket?‎

‎Hatással lesz rájuk. Ők is a célkeresztben vannak, az biztos. A dokumentum világosan mondja, a pápa levele cinikus módon jelzi ezt. A szentmise hagyományos ünneplésének lerombolása a kérdés, amit azáltal biztosít, hogy ne legyen több pap, aki bemutassa. Ezek a közösségek különösen célkeresztben vannak, mert “gyárai” az ilyen papoknak, ahogy például a Szent X. Piusz Papi Testvériség, amely egyedül volt az elején. Ezentúl ezek az intézmények már nem tartoznak az Ecclesia Dei fennhatósága alá, amely már nem is létezik, sem a Hittani Kongregáció alá, amely viszonylag védelmező volt, hanem a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja joghatósága alá tartozik. Le lettek fokozva a pápai jogállásukról. A Braz de Aviz bíboros által vezetett Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja nagyon is igazodik Ferenchez, és neki fog látni a dolgok rendbetételének. Például kánoni vizitációkat fognak végezni a szemináriumokban, hogy ellenőrizzék, hogy az ott nyújtott tanítás összhangban van-e a II. Vatikáni Zsinattal, és hogy biztosítsák, hogy azokban tanulmányozzák és ünnepeljék az új liturgiát. Röviden: a cél a hivatások elriasztása lesz. Amikor tiltakozunk, hogy: “De ezen intézetek hivatásainak elapadását fogjátok okozni”, azt válaszolják: “De nekünk nincs szükségünk ezekre az emberekre, ezek haszontalanok.” (Ez volt a tényleges válasza egy bizonyos személynek – nem fogom megnevezni!).‎

‎Tehát számukra a lelkek java nem sok jelentőséggel bír?‎

‎Valójában igen. Számukra a lelkek java a II. Vatikáni Zsinat. Inkább választják, hogy ne legyenek papjaik, mint, hogy olyanok legyenek, akikről azt hiszik, hogy rossz papok. Ez megdöbbentő – még ördögi is. Meg kell mondani: ez a pápaság minden olyan helyet megtámad, ahol papi megújulás van. Az Immaculata Ferencesei csak egy példa volt erre, de van még sok más is.‎

Valójában XVI. Benedek motu proprioját soha nem alkalmazták teljes mértékben, de lehetővé tették II. János Pál 1988-as motu propriojának alkalmazását. Ferenccel most visszatérünk az 1970-es évek helyzetéhez, a zsinat utáni időszakhoz?‎

‎Elfelejtettük, milyen szörnyű volt átélni azokat az időket. Más abban az értelemben, hogy 50 év telt el, és az üldözők sokkal kevésbé erősek, mint akkor voltak. A zsinati egyház nagyon beteg, egyes helyeken haldoklik, mint sok francia egyházmegyében. Nincs nagyobb serege, főleg nincs több papja.‎

Például visszatérünk-e az 1970-es évek szörnyű helyzetéhez, amikor a hagyományos temetési mise iránti kérelmeket szisztematikusan elutasították?‎

‎Elméletileg igen. Az utolsó motu proprio nem beszél erről, de beszél olyan dolgokról, amelyek megengedettek, és ez nem tartozik közéjük. Néhány nap múlva egy hagyományos temetést celebrálok Provence-ban. Elméletileg megtilthatják nekem. Egy szeptemberre tervezett esküvőn ugyanez a helyzet.‎

Még akkor is, ha engedélyt kér?‎

‎Engedélyt kérünk a csoportos misékre. Általánosságban jobb, ha nem kérünk tisztázást, és csak végezzük tovább…‎

‎Mi lesz azzal az engedéllyel, amelyet maga Ferenc adott a Szent X. Piusz Papi Testvériség papjai számára a plébániákon történő házasságkötések és temetések megünneplésére? Nincs itt ellentmondás?‎

‎Ez nem változott! Igen, van ellentmondás ebben… De vajon joguk lesz-e nyilvánosan ünnepelni egy plébánián? Ismétlem: jobb, ha egyelőre nem ásunk túl mélyre. Mindenkinek magának kell értelmeznie, vagy a püspökre kell bíznia, hogy értelmezze, ahelyett, hogy részletekbe bocsátkozna.‎

Mit gondol, mi lesz a püspökök reakciója? A Ferrarai érsekre gondolok, aki egyáltalán nem konzervatív, és aki 15 nappal azelőtt, hogy a pápa bejelentette a dokumentumot, személyi plébániát állított fel a rendkívüli formát követőknek. Számít ilyen reakcióra?‎

‎Ferrara esete sok szempontból nagyon érdekes. Ez azt mutatja, hogy ez a “baloldali” püspök független Ferenc pápától. Olaszországban és a Kúrián az emberek elhatárolódnak a pápaságtól. Úgy érzik, hogy ő a karrierje végén jár, és a jövőre gondolnak. Kaotikusnak találják a jelenlegi kormányzást, és valami komolyabbat és több valódi liberalizmust akarnak. Ami a ferrarai püspököt illeti, világos: ismerve a dokumentumot, és tudva, hogy személyi plébániákat már nem lehet majd felállítani, azonnal felállított egyet: nagyszerű!‎

Mit gondol, hogyan fognak reagálni a francia püspökök?‎

‎A reakcióik eltérőek lesznek. Néhányan arra fogják használni a pápa szövegét, hogy elnyomják, amennyire csak lehetséges. Mások egyszerűen realisták lesznek, nem akarnak tüzet gyújtani a saját otthonukban. A versailles-i püspökre gondolok, aki nemrég adott ki egy közleményt, amelyet egy kicsit nehéz értelmezni, de úgy tűnik, hogy azt mondja, hogy egyelőre semmi sem fog történni. Vannak még mások, akik, támogatják ezt a hagyományos életet az egyházmegyéjükben, ez nem kétséges, még akkor is, ha nem osztják az eszméiket. Köröznek a szekerekkel, húzzák majd az időt…‎

‎Ha ellen akartak állni, megtehették, akár kánonilag is: A kánonjog 87. kánonának 1. paragrafusa azt mondja, hogy

Valahányszor a megyéspüspök úgy ítéli, hogy ez a hívőknek lelki javára válik, felmentheti őket a területe vagy alárendeltjei számára a legfőbb egyházi hatóságtól hozott akár egyetemes, akár részleges egyházfegyelmi törvények alól”. Ez számos lehetőséget nyit meg. A püspöknek viszont akarni kell cselekedni.

Ellentétben azzal, amit a szinodalitásról mondanak, valójában csak egy irányban működik, azon püspökök javára, akik úgy gondolkodnak, mint a pápa. De ha nem ez a helyzet… Eszembe jutnak Roche érsek, az Istentiszteleti Kongregáció új prefektusának szavai, aki nemrég kifejezetten azt mondta – nevetve:

El fogjuk pusztítani a Summorum Pontificumot. Liturgikus hatalmat kapnak a püspökök… de nem a konzervatív püspökök!”‎

Szent V. Piusz kijelentette, hogy ez a szentmise nem visszavonható, VI. Pál megtiltotta, XVI. Benedek újraindította, Ferenc ismét arra törekszik, hogy eltűnjön: hogyan lehet az Egyház döntéseit ilyen körülmények között komolyan venni?‎

‎Igaza van. Meg kell vizsgálnunk a ‎Quo Primum‎ szövegét, és azt, hogy pontosan mit mond Szent V. Piusz:

‘azt mondja, hogy senki sem akadályozhatja meg, hogy egy pap ezt a misét celebrálja, függetlenül attól, hogy hol van az egyházban, nem kötelezheti őt arra, hogy azt az adott rítusok egyikében mondja (Lyoni, stb.) …‎”

Nem itt tartunk bizonyos értelemben?‎

‎Bizonyos értelemben valóban itt tartunk. Szent V. Piusz szentmiséje, amikor VI. Pál eltörölte (mert meg kell mondani, hogy eltörölték, ahogy azt Jean Madiran helyesen kimutatta), szinte részletekbe menően megegyezett azzal, amilyen a tizenegyedik században volt. XVI. Benedek a Summorum Pontificumban azt mondta, hogy soha nem törölték el. Aztán Francis megint eltörli… Ez nem hangzik túl komolynak.‎

Visszatérünk arra a tényre, hogy minden kísérlet megengedett, beleértve a homoszexuális párok áldását (amelyet tilt az egyház), kivéve a “hagyomány kísérletét”, Lefebvre érsek kifejezése szerint…‎

‎Minden megengedett, minden eretnekséget lehet vallani az egyházi embereknek, akik ennek ellenére megtarthatják a katolikus “személyi igazolványt” – kivéve azokat, akik bemutatják, vagy részt vesznek a hagyományos misén. Nem, őket maga a pápa vádolja azzal, hogy lerombolják az egyház egységét.‎

Tehát a lényeg az, hogy a hagyományos mise gyűlöletének doktrinális alapja van?‎

‎Teljes mértékben. Ez a tridenti ekkleziológia gyűlölete, mindannak a gyűlölete, amit ez a mise képvisel az eucharisztikus tanítás szempontjából, valamint az Egyházról szóló tanítás tekintetében.

‎Atyám, mint az oldalunkon gyakran hivatkozott Summorum Pontificum zarándoklat káplánja, abban a helyzetben van, hogy válaszoljon nekünk. Fényes jövő áll a zarándoklat előtt?‎

‎Ki tudja? Várjunk és meglátjuk!‎

Forrás: invocabo.blogspot.com [https://rorate-caeli.blogspot.com]

Brandmüller bíboros arra bátorít, hogy ne engedelmeskedjünk a
Traditionis Custodes szabályainak [2021.07.30.]

A törvényeknek elfogadásra vagy jóváhagyásra van szükségük ahhoz, hogy érvényességet és tartós hatást nyerjenek – írja a 92 éves Walter Brandmüller bíboros a július 28-i nyilatkozatában a Traditionis Custodes szabályairól.

Így egyes törvények a be nem tartás miatt megszűnnek, vagy idővel elavulttá válnak: “A törvénynek a közösség javát kell szolgálnia – és nem fordítva, hogy a közösség szolgálja a törvényt“.

Brandmüller példaként említi XXIII. János 1962. februári Veterum sapientia rendeletét, amely elrendelte, hogy az egyetemi teológiát latinul kell tanítani: “A Veterum sapientia, amint ki lett nyomtatva, szinte feledésbe is merült“.

Brandmüller a szokásjogra hivatkozik, amely szerint az egyetemes egyházi törvény elleni jogos kifogásoknak halasztó hatálya van: “Ez azt jelenti, hogy a törvényt nem szabad betartani mindaddig, amíg az ellenvetés nem oszlik el“.

Azt mondja, hogy “ha kétséges, hogy egy törvény kötelező-e, akkor nem kötelező“. Ilyen kétség alapulhat a jogi szöveg hibás megfogalmazásán.

Brandmüller hangsúlyozza, hogy érvelése csak az olyan egyházi törvényekre vonatkozik, mint a Traditionis Custodes, a természeti vagy isteni törvényekre nem.

LATIN-Amerika: A püspök betiltja a LATINT a Novus Ordóban [2021.07.30.]

Alajuela püspöke, az 58 éves spanyol származású Bartolomé Buigues Oller július 27-én rendeletet tett közzé, amely nemcsak megismétli minden tridenti mise betiltását, hanem megtiltja a latin nyelv, vagy a spanyolon kívül bármely más nyelv használatát a Novus Ordo Eucharisztiában.

Mivel a rendelet ellentmond a második vatikáni zsinatnak és a 928. kánnak, amelyek kimondják, hogy a latin a fő liturgikus nyelv, ezért a rendelet semmis.

José Pablo Arias Soto, a Costa Rica-i Summorum Pontificum Egyesület elnöke, aki kilenc éve szervezi a római rítusú miséket Alajuela egyházmegyében, kétszer is megkérdezte Buiguest, aki azt válaszolta, hogy valóban, “a Novus Ordo latinul és ad orientem tilos az egyházmegyémben”.

Arias kánonjogi választ fog adni Buigues rendeletére, amely ellentmond az egyetemes jognak. Július 31-én imanapot fog szervezni az Apostoli Nunciatúra előtt.

Forrás: gloria.tv

Kapcsolódó írások:

  1. „Traditionis custodes” – Teljes fordítás(? – by Tőzsér Endre SP) és Ferenc pápa kísérőlevele
  2. Pater Pagliarani [FSSPX] levele a “Traditionis custodes” kezdetű motu proprioról
  3. A „Traditionis custodes” érvényessége (avagy érvénytelensége?)
  4. »La Messe de Toujours«? – „Minden idők szentmiséje”? 
  5. Lelki bandaháború a katolikus egyházban [nem mi írjuk]
  6. A RÓMAI RÍTUS TRAGÉDIÁJA – A liturgikus gordiuszi csomó lehetséges megoldása
  7. Traditionis Custodes: az utolsó zsinati töltények?

Legolvasottabb írások929 times!

Print Friendly, PDF & Email