{"id":1148,"date":"2020-05-27T12:00:58","date_gmt":"2020-05-27T10:00:58","guid":{"rendered":"http:\/\/actio-catholica.hu\/?p=1148"},"modified":"2020-05-27T13:04:30","modified_gmt":"2020-05-27T11:04:30","slug":"a-latin-nyelv-nem-tudasa-a-romai-ritusu-klerikusok-kozott","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2020\/05\/27\/a-latin-nyelv-nem-tudasa-a-romai-ritusu-klerikusok-kozott\/","title":{"rendered":"\ud83d\udcbe – A latin nyelv NEM TUD\u00c1SA a r\u00f3mai r\u00edtus\u00fa klerikusok k\u00f6z\u00f6tt …"},"content":{"rendered":"

15 \u00e9ves koromban rendszeres ministr\u00e1nsk\u00e9nt megeml\u00edtettem a pl\u00e9b\u00e1nosomnak: annyira tetszik az olt\u00e1rszolg\u00e1lat, hogy elgondolkoztam a papi hivat\u00e1son. Mivel bolsevik id\u0151k j\u00e1rtak m\u00e9g, \u00e1llami gimibe j\u00e1rtam \u00e9s nem tanultam latint, azonnal kijelentette: ha szemin\u00e1riumba k\u00e9sz\u00fclsz, el\u0151tte meg kell tanulnod latinul, majd itt a pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1n mag\u00e1n\u00f3r\u00e1kat adok neked. Eml\u00e9kszem, mennyire megd\u00f6bbentem: latint? minek? r\u00e1ad\u00e1sul a szemin\u00e1rium el\u0151tt?<\/em><\/p>\n

\u00dagy t\u0171nik, akkoriban egy valamireval\u00f3 pl\u00e9b\u00e1nos, akit m\u00e9g a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt szenteltek, a latin tud\u00e1st elv\u00e1laszthatatlannak tartotta a paps\u00e1gt\u00f3l. Persze ez m\u00e9g az a papi gener\u00e1ci\u00f3 volt, amelyik id\u0151nk\u00e9nt \u00f6sszej\u00e1rt bridzsezni, fr\u00f6ccs\u00f6zni, a k\u00e1rtyaasztaln\u00e1l pedig latinul konverz\u00e1ltak, csak hogy frissen tarts\u00e1k egykori tud\u00e1sukat. Bizony!<\/p>\n

\"\"
\nMa, nagyj\u00e1b\u00f3l 30 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb od\u00e1ig jutottunk, hogy egyes p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k (n\u00e9v n\u00e9lk\u00fcl) m\u00e1r olvasni sem tudnak latinul, a papok t\u00f6bbs\u00e9ge (tisztelet a kiv\u00e9telnek) g\u00fanyosan kir\u00f6h\u00f6gi azt a koll\u00e9g\u00e1j\u00e1t, aki id\u0151nk\u00e9nt b\u00e1tortalanul a latin nyelv fontoss\u00e1g\u00e1ra pr\u00f3b\u00e1lja f\u00f6lh\u00edvni a figyelm\u00fcket. Mi t\u00f6rt\u00e9nt itt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized alatt? MI V\u00c1LTOZOTT? ELVILEG \u00c9S JOGILAG SEMMI! Egyesek olykor tesznek n\u00e9h\u00e1ny b\u00e1tortalan k\u00eds\u00e9rletet arra, hogy a II. vatik\u00e1ni zsinatra, vagy ink\u00e1bb annak szellem\u00e9re (ami kb. olyan mint A tan\u00fa c\u00edm\u0171 zseni\u00e1lis filmben a szocialista szellem vas\u00fatja<\/a>) hivatkozzanak, de ennek A VAL\u00d3S\u00c1GBAN SEMMI ALAPJA.<\/p>\n

Kezdj\u00fck azzal, hogy a zsinat p\u00e1p\u00e1ja, a “nyit\u00e1s embere”, az az\u00f3ta legitim\u00e1ci\u00f3s c\u00e9llal szentt\u00e9 avatott XXIII. J\u00e1nos p\u00e1pa \u00e9ppen a zsinat hajnal\u00e1n (1962. febru\u00e1r 22-\u00e9n) deklar\u00e1lta meglehet\u0151sen te\u00e1tr\u00e1lis st\u00edlusban a latin nyelv fontoss\u00e1g\u00e1t \u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlens\u00e9g\u00e9t az Anyaszentegyh\u00e1z (f\u0151k\u00e9nt a r\u00f3mai kl\u00e9rus) \u00e9let\u00e9ben. Gyakorlatilag p\u00e9ld\u00e1tlan dolog, hogy a p\u00e1pa a latin nyelvr\u0151l \u00edrt Veterum Sapientia<\/i> kezdet\u0171 apostoli konstit\u00faci\u00f3j\u00e1t nyilv\u00e1nos gesztussal a Szent P\u00e9ter bazilika f\u0151olt\u00e1r\u00e1n \u00edrta al\u00e1 (semmi k\u00e9ts\u00e9get sem hagyva afel\u0151l, hogy pontifik\u00e1tusa egyik leghangs\u00falyosabb tett\u00e9r\u0151l van sz\u00f3). A “j\u00f3 J\u00e1nos p\u00e1pa” e dokumentummal (csak\u00fagy, mint az 1960-as r\u00f3mai szin\u00f3dus hat\u00e1rozataival) \u00e9kes bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t adta annak, hogy nagyon t\u00e9ved, aki \u0151t ut\u00f3lag liber\u00e1lis hajlam\u00fa reformernek akarja be\u00e1ll\u00edtani. A kiv\u00e1l\u00f3 apostoli lev\u00e9l teljes sz\u00f6vege olvashat\u00f3 (Szerk.: \u00e9s let\u00f6lthet\u0151)<\/em><\/span> e bejegyz\u00e9s v\u00e9g\u00e9n. \u00c9rdekess\u00e9gk\u00e9nt megjegyezz\u00fck, hogy ezt a dokumentumot \u00e9s annak rendelkez\u00e9seit senki az\u00f3ta nem helyezte hat\u00e1lyon k\u00edv\u00fcl. Foganatja viszont (ez ut\u00f3lag m\u00e1r c\u00e1folhatatlan) sem sok volt, ez\u00e9rt szok\u00e1s “elveszett enciklika<\/em>“-k\u00e9nt emlegetni.<\/p>\n

De nemcsak az \u00fan. aggiornamento atyj\u00e1nak nem \u00e1llt sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban a latin nyelv haszn\u00e1lat\u00e1t v\u00e9gzetesen elsorvasztani, de mag\u00e1nak a II. vatik\u00e1ni zsinatnak sem. N\u00e9zz\u00fck a zsinati dokumentumok mit mondanak a latin haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l: “A latin szertart\u00e1s sok \u00e9vsz\u00e1zados hagyom\u00e1nya szerint a klerikusoknak a szent zsolozsm\u00e1ban meg kell maradniok a latin nyelvn\u00e9l.” (Sacrosanctum Concilium<\/i>, 101. 1. \u00a7) Ezt t\u00f6bb zsinat ut\u00e1ni rendelkez\u00e9s is kifejezett m\u00f3don meger\u0151s\u00edtette. Ennek ellen\u00e9re ma vajon h\u00e1ny koll\u00e9ga forgatn\u00e1 lelki haszonnal a Liturgia Horarum<\/i> latin nyelv\u0171 kiad\u00e1s\u00e1t? A pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1k padl\u00e1sa tele van ilyen kiadv\u00e1nyokkal. Persze a zsinati hat\u00e1rozat megengedte a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6knek, hogy szigor\u00faan egy\u00e9nileg elb\u00edr\u00e1lt esetekben \u00e9s kiv\u00e9telk\u00e9nt ez al\u00f3l f\u00f6lment\u00e9st adjanak, de vil\u00e1gos, hogy ez eseti engedm\u00e9ny, f\u0151leg a misszi\u00f3s ter\u00fcletek gyeng\u00e9n k\u00e9pzett bennsz\u00fcl\u00f6tt kl\u00e9rus\u00e1nak sz\u00f3lt, \u00e9s maga VI. P\u00e1l is szomor\u00fa fejlem\u00e9nynek, s\u0151t ab\u00fazusnak tartotta, hogy egyre t\u00f6bb k\u00e9relem \u00e9rkezett ilyen f\u00f6lment\u00e9sre. 1966. augusztus 15-i, Sacrificium Laudis<\/i> c\u00edm\u0171 apostoli level\u00e9ben \u00edgy panaszkodik a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6knek: “A levelekb\u0151l, amelyeket n\u00e9h\u00e1nyan k\u00fcldtetek, \u00e9s sok m\u00e1s forr\u00e1sb\u00f3l megtudjuk, hogy sz\u00e9th\u00faz\u00f3 [a t\u00f6rv\u00e9nyest\u0151l elt\u00e9r\u0151] gyakorlatokat vezettek be a szent liturgi\u00e1ba a ti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geitek vagy tartom\u00e1nyaitok (csak azokr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, amelyek a latin r\u00edtushoz tartoznak). M\u00edg egyesek nagyon h\u0171ek a latin nyelvhez, m\u00e1sok be akarj\u00e1k vezetni a n\u00e9pnyelvet a k\u00f3rusim\u00e1ban [zsolozsm\u00e1z\u00e1sban]. M\u00e1sok, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le helyeken, szeretn\u00e9k lecser\u00e9lni a gregori\u00e1n \u00e9neket \u00fajonnan szerzett dallamokra. S\u0151t n\u00e9h\u00e1nyan kitart\u00f3an azt hangoztatj\u00e1k, hogy a latin nyelvet teljes m\u00e9rt\u00e9kben el kell t\u00f6r\u00f6lni. El kell ismern\u00fcnk, hogy ezek a k\u00e9r\u00e9sek n\u00e9mileg f\u00f6lzaklatnak \u00e9s elszomor\u00edtanak benn\u00fcnket. K\u00edv\u00e1ncsiv\u00e1 tesz minket, hogy mi az oka ennek az \u00faj gondolkod\u00e1sm\u00f3dnak \u00e9s ennek a hirtelen ellenszenvnek a m\u00falt ir\u00e1nt; k\u00edv\u00e1ncsiak vagyunk, hogy mi\u00e9rt er\u0151ltetik ezeket a dolgokat.”<\/p>\n

Ahogy a XXIII. J\u00e1nosn\u00e1l m\u00e9g nyilv\u00e1nval\u00f3bban legitim\u00e1ci\u00f3s c\u00e9lzattal kanoniz\u00e1lt VI. P\u00e1l ebben az apostoli lev\u00e9lben elismeri, a latin nyelv megtart\u00e1sa nem kis er\u0151fesz\u00edt\u00e9sekkel j\u00e1r ugyan, de a probl\u00e9m\u00e1k nem f\u00f6l\u00fclm\u00falhatatlanok, ha a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k betartj\u00e1k a papk\u00e9pz\u00e9sre vonatkoz\u00f3 zsinati el\u0151\u00edr\u00e1sokat, pl. az Optatam Totius<\/i> dekr\u00e9tum rendelkez\u00e9s\u00e9t: “[A papn\u00f6vend\u00e9keknek] a latin nyelvet is el kell saj\u00e1t\u00edtaniuk, azon a fokon, mely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a tudom\u00e1nyos forr\u00e1sokat \u00e9s az Egyh\u00e1z megnyilatkoz\u00e1sait \u00e9rthess\u00e9k \u00e9s f\u00f6lhaszn\u00e1lhass\u00e1k. Tan\u00edtani kell minden szertart\u00e1s saj\u00e1t liturgikus nyelv\u00e9t, \u00e9s nagyon t\u00e1mogatni kell a Szent\u00edr\u00e1s \u00e9s a Szenthagyom\u00e1ny nyelveinek megfelel\u0151 ismeret\u00e9t.” (13.) Vagy amint VI. P\u00e1l m\u00e9g a zsinat alatt kijelentette: “A fiatal pap kultur\u00e1lis form\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak minden bizonnyal mag\u00e1ban kell foglalnia a megfelel\u0151 nyelvek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a latin nyelv ismeret\u00e9t (f\u0151k\u00e9nt a latin szertart\u00e1s\u00faak k\u00f6z\u00f6tt).” (apostoli lev\u00e9l, Summi Dei Verbum<\/i>, 1963. november 4.) VI. P\u00e1l p\u00e1pai tekint\u00e9ly\u00e9vel expressis verbis<\/i> meger\u0151s\u00edtette a Veterum Sapientia<\/i> fontoss\u00e1g\u00e1t \u00e9s hat\u00e1lyoss\u00e1g\u00e1t: “A p\u00e1p\u00e1knak mindig is er\u0151s meggy\u0151z\u0151d\u00e9se volt, hogy a latin \u00e9s az \u00f3kori nyelvek tanul\u00e1sa elv\u00e1laszthatatlanul kapcsol\u00f3dik a paps\u00e1gra k\u00e9sz\u00fcl\u0151 fiatalok oktat\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s k\u00e9pz\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s e t\u00e9m\u00e1ban fontos \u00e9s komoly dokumentumokat tettek k\u00f6zz\u00e9 mind a m\u00faltban, mind a jelen id\u0151kben…. Az Apostoli Szentsz\u00e9k \u00e1ltal az \u00fcgyben kiadott legut\u00f3bbi dokumentumok k\u00f6z\u00fcl\u00a0 minden bizonnyal a legfontosabb helyet foglalja el a Veterum Sapientia<\/i> kezdet\u0171 apostoli konstit\u00faci\u00f3.” (Studia Latinitatis<\/i>, motu proprio, 1964. febru\u00e1r 22.)<\/p>\n

Azoknak pedig, akik azt merik mondani, hogy a zsinat szelleme m\u00e1r meghaladta a zsinat bet\u0171j\u00e9t (mondjuk az ilyenek nyilv\u00e1n nem ismerik az egyh\u00e1zi tan\u00edt\u00f3hivatal m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek bels\u0151 \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 logik\u00e1j\u00e1t), azt felelj\u00fck: a jelenleg hat\u00e1lyos egyh\u00e1zi t\u00f6rv\u00e9nyek, rendelkez\u00e9sek is el\u0151\u00edrj\u00e1k azt, amit a zsinat \u00e9s a “zsinat p\u00e1p\u00e1i” tan\u00edtottak: “A papnevel\u00e9s szab\u00e1lyzata gondoskodj\u00e9k arr\u00f3l, hogy a n\u00f6vend\u00e9kek ne csak a hazai nyelvet saj\u00e1t\u00edts\u00e1k el pontosan, hanem a latint is J\u00d3L ISMERJ\u00c9K.” (Egyh\u00e1zi T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv, 249. k\u00e1n.) Ezen t\u00fal a zsinat ut\u00e1ni p\u00e1p\u00e1k tan\u00edt\u00f3hivatala is meger\u0151s\u00edti, hogy a jelenlegi helyzet sz\u00e9gyenletes, tarthatatlan, s\u0151t a t\u00f6rv\u00e9ny bet\u0171j\u00e9vel \u00e9s szellem\u00e9vel sz\u00f6ges ellent\u00e9tben \u00e1ll. II. J\u00e1nos P\u00e1l Sapientia Christiana<\/i> kezdet\u0171 apostoli konstit\u00faci\u00f3ja (1979. \u00e1prilis 29.) ezt \u00edrja el\u0151: “A teol\u00f3giai karok sz\u00e1m\u00e1ra sz\u00fcks\u00e9ges a latin nyelv megfelel\u0151 ismerete, hogy a hallgat\u00f3k meg\u00e9rts\u00e9k \u00e9s f\u00f6lhaszn\u00e1lhass\u00e1k az Egyh\u00e1z forr\u00e1sait \u00e9s dokumentumait.” (IV. r\u00e9sz, 3. \u00a7.) XVI. Benedek nem kev\u00e9sb\u00e9 egy\u00e9rtelm\u0171en fogalmaz: “S\u00fcrg\u0151sen t\u00e1mogatni kell a latin jobb megismer\u00e9se \u00e9s hozz\u00e1\u00e9rt\u0151bb haszn\u00e1lata ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9get mind az egyh\u00e1zi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben, mind a kult\u00fara sz\u00e9lesebb vil\u00e1g\u00e1ban.” (Lingua Latina<\/i>, 3. \u00a7., motu proprio, 2012. november 10.) M\u00e9g vil\u00e1gosabb kifejez\u00e9s\u00e9t l\u00e1tjuk a p\u00e1pai sz\u00e1nd\u00e9knak a Sacramentum Caritatis<\/i> kezdet\u0171 poszt-szinod\u00e1lis buzd\u00edt\u00e1sban (2007. febru\u00e1r 22.): “Ahhoz, hogy az Egyh\u00e1z egyetemess\u00e9g\u00e9t \u00e9s egys\u00e9g\u00e9t jobban kifejezz\u00fck, a P\u00fcsp\u00f6ki Szin\u00f3dus javaslatait k\u00f6vetve, \u00f6sszhangban a II. Vatik\u00e1ni Zsinat \u00fatmutat\u00e1saival \u2013 az olvasm\u00e1nyokat, a hom\u00edli\u00e1t \u00e9s a h\u00edvek k\u00f6z\u00f6s k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9s\u00e9t kiv\u00e9ve \u2013, j\u00f3, ha az ilyen szentmis\u00e9ket [nemzetk\u00f6zi tal\u00e1lkoz\u00f3k alkalm\u00e1val] latin nyelven v\u00e9gzik; ugyan\u00edgy latinul im\u00e1dkozz\u00e1k az Egyh\u00e1z hagyom\u00e1ny\u00e1nak legismertebb im\u00e1ds\u00e1gait, \u00e9s esetleg a gregori\u00e1n \u00e9nek t\u00e9teleit. M\u00e9g \u00e1ltal\u00e1nosabban k\u00e9rem, hogy a leend\u0151 papokat a szemin\u00e1riumi \u00e9vekt\u0151l kezdve k\u00e9sz\u00edts\u00e9k f\u00f6l arra, hogy \u00e9rts\u00e9k \u00e9s v\u00e9gezni tudj\u00e1k a szentmis\u00e9t latinul, tov\u00e1bb\u00e1, hogy haszn\u00e1lni tudj\u00e1k a latin sz\u00f6vegeket \u00e9s \u00e9nekelni tudj\u00e1k a gregori\u00e1nt; ne mulassz\u00e1k el megtan\u00edtani a h\u00edveknek latinul a leg\u00e1ltal\u00e1nosabb im\u00e1ds\u00e1gokat \u00e9s a liturgia bizonyos r\u00e9szeinek gregori\u00e1n \u00e9nekeit.” (62. \u00a7.)<\/p>\n

Ebb\u0151l nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy k\u00f6vetkezetes \u00e9s folyamatos elv\u00e1r\u00e1sk\u00e9nt \u00e1ll\u00edtotta f\u00f6l XXIII. J\u00e1nos, VI. P\u00e1l, II. J\u00e1nos P\u00e1l \u00e9s XVI. Benedek p\u00e1p\u00e1k tan\u00edt\u00e1sa, hogy minden papn\u00f6vend\u00e9knek EL KELL SAJ\u00c1T\u00cdTANIA a r\u00f3mai egyh\u00e1z saj\u00e1t nyelv\u00e9t. Senki sem \u00e1ll\u00edthatja teh\u00e1t, hogy a 249. k\u00e1non rendelkez\u00e9sei az\u00e9rt v\u00e1ltak “halott bet\u0171v\u00e9”, mert a jogalkot\u00f3 nem tudta az \u00e9l\u0151 eml\u00e9kezetben megtartani a hozz\u00e1juk val\u00f3 ragaszkod\u00e1st. A p\u00e1p\u00e1k hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1t a latin tanulm\u00e1nyok el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1hoz m\u00e9g a papnevel\u00e9sn\u00e9l is sz\u00e9lesebb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekben bizony\u00edtja a VI. P\u00e1l \u00e1ltal l\u00e9trehozott Latin Akad\u00e9mia; egy olyan alap\u00edt\u00e1s, amelyet XVI. Benedek helyre\u00e1ll\u00edtott \u00e9s meger\u0151s\u00edtett. A latin nyelv ismeret\u00e9nek elkeser\u00edt\u0151 hanyatl\u00e1s\u00e1t a kl\u00e9rus k\u00f6r\u00e9ben nem az Egyh\u00e1z tan\u00edt\u00f3hivatal\u00e1nak \u00e9s jogalkot\u00e1s\u00e1nak hi\u00e1nyoss\u00e1gaira vezethetj\u00fck vissza, hanem a v\u00e9grehajt\u00f3k \u00e9rdektelens\u00e9g\u00e9re \u00e9s engedetlens\u00e9g\u00e9re. A papnevel\u00e9s els\u0151dleges f\u00f6lvigy\u00e1z\u00f3i \u00e9s felel\u0151sei a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k \u00e9s az \u00e1ltaluk kinevezett szemin\u00e1riumi nevel\u0151k, tan\u00e1rok. Az \u0151 feladatuk lenne, hogy ellen\u0151rizz\u00e9k \u00e9s kik\u00e9nyszer\u00edts\u00e9k az egyh\u00e1zi t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e9s szentsz\u00e9ki rendelkez\u00e9sek h\u0171s\u00e9ges betart\u00e1s\u00e1t \u00e9s betartat\u00e1s\u00e1t azzal, hogy a papszentel\u00e9sre vonatkoz\u00f3 alkalmass\u00e1g (papi idoneit\u00e1s) elengedhetetlen k\u00f6vetelm\u00e9nyek\u00e9nt kezelj\u00e9k a j\u00f3 latin tud\u00e1st. Mint tudjuk, l\u00e1tjuk, ennek ma semmi k\u00f6ze a val\u00f3s\u00e1ghoz. \u00cdgy k\u00f6vetkezhetett be, hogy a mai papok t\u00f6bbs\u00e9ge j\u00f3form\u00e1n olvasni sem tud latinul, aki pedig egyh\u00e1zi k\u00f6r\u00f6kben a latin nyelv fontoss\u00e1g\u00e1ra \u00e9s kiv\u00e9telezett helyzet\u00e9re mer\u00e9szel utalni, annak f\u00f6l kell k\u00e9sz\u00fclnie arra, hogy \u00e9rtetlens\u00e9g, g\u00fany, k\u00f6zut\u00e1lat (net\u00e1n burkolt vagy ny\u00edlt \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s) t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik.<\/p>\n

A Monty Python-csoport Brian \u00e9lete c\u00edm\u0171 filmj\u00e9b\u0151l vett klasszikus jelenet sajnos ma sim\u00e1n lej\u00e1tsz\u00f3dhatna egy k\u00f6z\u00e9piskolai latin tan\u00e1r \u00e9s egy r\u00f3mai katolikus papn\u00f6vend\u00e9k (net\u00e1n pl\u00e9b\u00e1nos) k\u00f6z\u00f6tt. \u00cdme:<\/p>\n