{"id":1155,"date":"2020-05-28T09:00:28","date_gmt":"2020-05-28T07:00:28","guid":{"rendered":"http:\/\/actio-catholica.hu\/?p=1155"},"modified":"2020-05-28T10:54:03","modified_gmt":"2020-05-28T08:54:03","slug":"a-ii-eucharisztikus-ima-visszatetszo-hegemoniaja-es-annak-rendkivul-ketes-okai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2020\/05\/28\/a-ii-eucharisztikus-ima-visszatetszo-hegemoniaja-es-annak-rendkivul-ketes-okai\/","title":{"rendered":"A II. eucharisztikus ima visszatetsz\u0151 hegem\u00f3ni\u00e1ja \u00e9s annak rendk\u00edv\u00fcl k\u00e9tes okai"},"content":{"rendered":"

Sem a II. vatik\u00e1ni zsinat el\u0151tt el\u0151k\u00e9sz\u00edtett liturgikus t\u00e9m\u00e1j\u00fa munkadokumentum (schema), sem a v\u00e9g\u00fcl elfogadott \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyes\u00edtett liturgikus konstit\u00faci\u00f3, a Sacrosanctum Concilium v\u00e9gleges sz\u00f6vege nem eml\u00edt semmilyen \u00faj eucharisztikus im\u00e1t. A zsinati aty\u00e1k k\u00f6z\u00fcl egyed\u00fclik\u00e9nt Wilhelm Duschak S.V.D. (egy n\u00e9metorsz\u00e1gi sz\u00fclet\u00e9s\u0171 misszion\u00e1rius p\u00fcsp\u00f6k a F\u00fcl\u00f6p-szigetekr\u0151l, a protest\u00e1nsoknak elfogadhat\u00f3 \u00f6kumenikus miserend l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak legf\u0151bb t\u00e1mogat\u00f3ja) k\u00e9relmezte<\/em><\/p>\n

egy \u00faj eucharisztikus ima bevezet\u00e9s\u00e9t a r\u00f3mai k\u00e1non helyett, vagy annak alternat\u00edv\u00e1jak\u00e9nt. A zsinati t\u00f6bbs\u00e9g a javaslatot nem tal\u00e1lta id\u0151szer\u0171nek, \u00e9s nem t\u00e1mogatta.<\/em><\/p>\n

Mik\u00f6zben a zsinat m\u00e9g \u00fcl\u00e9sezett, sz\u00e1mos \u201eprogressz\u00edv<\/em>\u201d teol\u00f3gus (pl. a h\u00edrhedt Hans K\u00fcng), vagy \u00f6njel\u00f6lt liturgikus \u201eszak\u00e9rt\u0151<\/em>\u201d, els\u0151sorban a n\u00e9metalf\u00f6ldi ter\u00fcletekr\u0151l \u00e9s Franciaorsz\u00e1gb\u00f3l, elkezdte \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtani saj\u00e1t eucharisztikus im\u00e1it. Az Apostoli Szentsz\u00e9k enged\u00e9ly\u00e9nek megk\u00e9r\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl ezeket a helyi p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k konferenci\u00e1i j\u00f3v\u00e1hagyt\u00e1k, kinyomtatt\u00e1k \u00e9s terjesztett\u00e9k m\u00e9g azel\u0151tt, hogy a n\u00e9pnyelvek haszn\u00e1lat\u00e1t a misek\u00e1non im\u00e1dkoz\u00e1s\u00e1ban j\u00f3v\u00e1hagyt\u00e1k volna.<\/p>\n

\"\"A liturgikus reform v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1val megb\u00edzott Consilium 10-es sz\u00e1m\u00fa tanulm\u00e1nyi csoportja volt a miserend esetleges megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s \u201eszakmai<\/em>\u201d gr\u00e9mium. A tanulm\u00e1nyi csoportnak az (egyetlen) r\u00f3mai k\u00e1non v\u00e1ltoztat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli megtart\u00e1s\u00e1val kapcsolatos legfontosabb kifog\u00e1sai h\u00e1rom \u00e9rvre \u00e9p\u00fcltek:<\/p>\n

    \n
  1. A r\u00f3mai k\u00e1non terhess\u00e9 \u00e9s unalmass\u00e1 v\u00e1lna, ha mindig hangosan mondan\u00e1k, hiszen mindig ugyanaz.<\/li>\n
  2. A benne szerepl\u0151 szentek list\u00e1ja t\u00fals\u00e1gosan is R\u00f3ma v\u00e1ros\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik.<\/li>\n
  3. A k\u00e1non stilisztikai szempontb\u00f3l nem kiel\u00e9g\u00edt\u0151, \u00e9s jelent\u0151s \u00e1tdolgoz\u00e1st ig\u00e9nyelne ahhoz, hogy \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 irodalmi egys\u00e9gk\u00e9nt jelenjen meg, amely kiel\u00e9g\u00edti a modern irodalmi \u00edzl\u00e9s ig\u00e9nyeit.<\/li>\n<\/ol>\n

    A r\u00f3mai k\u00e1nonnal szemben (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Cipriano Vagaggini r\u00e9sz\u00e9r\u0151l) komoly kritika fogalmaz\u00f3dott meg annak \u201ebels\u0151 szerkezeti \u00e9s teol\u00f3giai hib\u00e1i<\/em>\u201d miatt. A tridenti zsinat tan\u00edt\u00e1s\u00e1t a misek\u00e1nonr\u00f3l teljesen figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyt\u00e1k: \u201e\u00c9s mik\u00f6zben illend\u0151, hogy a szent dolgok szent m\u00f3don legyenek kiszolg\u00e1ltatva, \u00e9s minden szent dolgok k\u00f6z\u00f6tt ez az \u00e1ldozat a legszentebb; az\u00e9rt, hogy m\u00e9lt\u00f3k\u00e9ppen \u00e9s tisztelettel legyen f\u00f6laj\u00e1nlva \u00e9s magunkhoz v\u00e9ve, a Katolikus Egyh\u00e1z sok \u00e9vvel ezel\u0151tt megalkotta \u00e9s meghat\u00e1rozta a Szent K\u00e1nont, amely olyannyira mentes minden hib\u00e1t\u00f3l, hogy nincs benne semmi olyan, ami nem a legmagasabb fokon \u00e1rasztja egy bizonyos \u00e9letszents\u00e9g \u00e9s j\u00e1mbors\u00e1g kedves illat\u00e1t, \u00e9s ami nem emeli f\u00f6l Istenhez azoknak lelk\u00e9t, akik az \u00e1ldozatot f\u00f6laj\u00e1nlj\u00e1k.<\/em>\u201d (XXII. \u00fcl\u00e9sszak, 4. fejezet.) Szerencs\u00e9re, egyesek er\u0151teljes ellen\u00e1ll\u00e1sa miatt (pl. \u00e9ppen a hamletikus alkat\u00fa VI. P\u00e1l p\u00e1pa r\u00e9sz\u00e9r\u0151l) a Consilium k\u00e9nytelen volt elvetni a r\u00f3mai k\u00e1non sz\u00f6veg\u00e9nek radik\u00e1lis \u00fajraszerkeszt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t, ehelyett \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek (a holland p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t \u00e9s k\u00e9rv\u00e9nyeit k\u00f6vetve), hogy \u00faj sz\u00f6vegeket hoznak l\u00e9tre saj\u00e1t stilisztikai preferenci\u00e1iknak megfelel\u0151en.<\/p>\n

    Eredetileg k\u00e9t m\u00e1r l\u00e9tez\u0151, t\u00f6rt\u00e9nelmi el\u0151zm\u00e9nyekkel rendelkez\u0151 anafor\u00e1t akartak haszn\u00e1lni: a Hippolytus-f\u00e9le k\u00e1nont (a II. eucharisztikus ima ihlet\u0151 forr\u00e1s\u00e1t) \u00e9s Szent Bazil alexandriai anafor\u00e1j\u00e1t (melyet v\u00e9g\u00fcl nem fogadtak el, mert bizonyos teol\u00f3giai neh\u00e9zs\u00e9geket vetett f\u00f6l az epik\u00e9lizis k\u00e9rd\u00e9se). V\u00e9g\u00fcl k\u00e9t vadonat\u00faj kompoz\u00edci\u00f3t fogadtak el: a benc\u00e9s Cipriano Vagaggininak, a r\u00f3mai Sant’Anselmo p\u00e1pai liturgikus int\u00e9zet professzor\u00e1nak toll\u00e1b\u00f3l. Ez a k\u00e9t \u00faj eucharisztikus ima szolg\u00e1lt a jelenlegi III. \u00e9s IV. k\u00e1non alapj\u00e1ul.<\/p>\n

    Az 1967 okt\u00f3ber\u00e9ben R\u00f3m\u00e1ban megtartott p\u00fcsp\u00f6ki szin\u00f3duson a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k t\u00f6bbs\u00e9ge egyet\u00e9rtett azzal a javaslattal, hogy \u00faj anafor\u00e1kat illesszenek be a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 \u00faj misek\u00f6nyvbe, de csak bizonyos kik\u00f6t\u00e9sekkel, amelyek k\u00f6z\u00fcl az egyik az volt, hogy a r\u00f3mai k\u00e1nonnak mindig az els\u0151 \u00e9s legkiv\u00e1l\u00f3bb helyet kell elfoglalnia az anafor\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, valamint ezt kell haszn\u00e1lni vas\u00e1r- \u00e9s \u00fcnnepnapokon (ez a kik\u00f6t\u00e9s ma m\u00e1r nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00fcres \u00e9s impotens fr\u00e1zis).<\/p>\n

    A progressz\u00edv p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k szorgalmaz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a Consilium \u201eszak\u00e9rt\u0151inek<\/em>\u201d t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val terveztek enged\u00e9lyezni sok m\u00e1s, m\u00e1r haszn\u00e1latban vagy terjeszt\u00e9sben lev\u0151 eucharisztikus im\u00e1t (a \u201960-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl m\u00e1r kb. 200 ilyen sz\u00f6vegr\u0151l tudunk), de a p\u00e1pa negat\u00edv d\u00f6nt\u00e9se v\u00e9g\u00fcl e rem\u00e9nyeket leh\u0171t\u00f6tte. Ennek ellen\u00e9re n\u00e9h\u00e1ny p\u00fcsp\u00f6ki konferenci\u00e1nak siker\u00fclt j\u00f3v\u00e1hagyatnia egyes \u00faj sz\u00f6vegek haszn\u00e1lat\u00e1t pro aliquibus locis \u2013 bizonyos ter\u00fcleteken (pl. Sv\u00e1jci k\u00e1nonok, gyermekkanonok).<\/p>\n

    Egy \u00e1tlagos mai egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9gben a II. eucharisztikus ima a leggyakrabban haszn\u00e1lt k\u00e1non, m\u00e9g vas\u00e1rnapokon \u00e9s kiemelt \u00fcnnepeken is. Olykor a III. eucharisztikus im\u00e1t is ig\u00e9nybe veszik, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vas\u00e1rnap \u00e9s \u00fcnnepnapokon. A IV. eucharisztikus im\u00e1t azonban alig haszn\u00e1lj\u00e1k; els\u0151sorban az\u00e9rt, mert t\u00fal hossz\u00fanak tal\u00e1lj\u00e1k. Az I. eucharisztikus im\u00e1t, a r\u00f3mai k\u00e1nont, amelyet a r\u00f3mai r\u00edtusban nagyj\u00e1b\u00f3l m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vezreden kereszt\u00fcl haszn\u00e1ltak kiz\u00e1r\u00f3lagosan, manaps\u00e1g szinte soha nem im\u00e1dkozz\u00e1k a papok. Amint egy olasz liturgikus tud\u00f3s megjegyezte: \u201eHaszn\u00e1lata manaps\u00e1g olyan minim\u00e1lis, hogy statisztikailag irrelev\u00e1ns<\/em>\u201d.<\/p>\n

    Szok\u00e1s azt \u00e1ll\u00edtani, hogy a II. eucharisztikus ima l\u00e9nyeg\u00e9ben megegyezik az \u00fagynevezett \u201eHippolytus-k\u00e1nonnal<\/em>\u201d. Hippolytus a harmadik sz\u00e1zad egyh\u00e1z\u00e1nak el\u00e9gg\u00e9 ellentmond\u00e1sos alakja volt (\u2020236). Igazhit\u0171s\u00e9g\u00e9t sz\u00e1mos ponton gyan\u00fa \u00f6vezte, de m\u00e1s tekintetben kifejezetten szorgos t\u00e1mogat\u00f3ja volt az ortodoxi\u00e1nak. K\u00e9t p\u00e1p\u00e1val, Zephyrinus-szal (\u2020217) \u00e9s Callistus-szal (\u2020222) komoly n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9sei akadtak, \u00e9s az ut\u00f3bbival szemben ellenp\u00e1p\u00e1v\u00e1 ki\u00e1ltatta ki mag\u00e1t. V\u00e9g\u00fcl kiengesztel\u0151d\u00f6tt az Egyh\u00e1zzal, \u00e9s v\u00e9rtan\u00fak\u00e9nt halt meg Szard\u00ednia s\u00f3b\u00e1ny\u00e1iban, az igazi p\u00e1p\u00e1val egy\u00fctt. Sz\u00e1mos korai egyh\u00e1zi forr\u00e1st k\u00f6sz\u00f6nhet\u00fcnk neki, k\u00f6zt\u00fck azt is, ami egyes modern tud\u00f3sok szerint a r\u00f3mai egyh\u00e1z legkor\u00e1bbi eucharisztikus im\u00e1ja volt, b\u00e1r er\u0151sen vitatott, hogy ezt b\u00e1rki valaha haszn\u00e1lta-e a szentmise\u00e1ldozat bemutat\u00e1sakor.<\/p>\n

    Az \u00fagynevezett Hippolytus-k\u00e1non az Apostoli Hagyom\u00e1ny c\u00edm\u0171 \u00e9rtekez\u00e9s r\u00e9sze. Ez az apostoli hagyom\u00e1nyr\u00f3l alkotott szem\u00e9lyes gondolatait t\u00fckr\u00f6zi, \u00e9s az Egyh\u00e1z soha nem ismerte el hivatalos egyh\u00e1zi k\u00f6nyvk\u00e9nt. Az eredeti g\u00f6r\u00f6g sz\u00f6veg elveszett, \u00e9s a most el\u00e9rhet\u0151 verzi\u00f3 kopt, arab, eti\u00f3p, sz\u00edr \u00e9s latin v\u00e1ltozatokon alapul. Ez\u00e9rt nem tudjuk, hogy a megl\u00e9v\u0151 sz\u00f6veg mennyiben felel meg annak, amit Hippolytus val\u00f3j\u00e1ban \u00edrt. Az \u00f6sszes tud\u00f3s, aki ezt tanulm\u00e1nyozta, egyet\u00e9rt azzal, hogy a sz\u00f6veg t\u00f6rt\u00e9nete sor\u00e1n minden egyes egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 kiad\u00e1ssal kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket \u00e9s m\u00f3dos\u00edt\u00e1sokat szenvedett. Egyes tud\u00f3sok nagyon kritikusan kezelik a sz\u00f6veg integrit\u00e1s\u00e1t. A teljes sz\u00f6veg \u00e9ppen legellentmond\u00e1sosabb r\u00e9sze az eucharisztikus ima, amelyben az eredeti jelent\u0151s m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1nak gyan\u00faja mer\u00fcl f\u00f6l. V\u00e9g\u00fcl Hippolytus maga sem \u00e1ll\u00edtotta soha, hogy eucharisztikus im\u00e1ja a III. sz\u00e1zadi R\u00f3m\u00e1ban valaha is haszn\u00e1latban \u00e1llt volna. Vil\u00e1goss\u00e1 teszi, hogy az Apostoli Hagyom\u00e1nyban tal\u00e1lhat\u00f3 im\u00e1k nem m\u00e1sok, mint az \u00e1ltala k\u00edv\u00e1natosnak tartott im\u00e1ds\u00e1g modelljei.<\/p>\n

    Louis Bouyer, aki a reform-liturgia el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 bizotts\u00e1g\u00e1nak, a Consiliumnak tagja volt, elismerte, hogy jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott a II. eucharisztikus ima \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban, \u00e9s eml\u00e9kirataiban az al\u00e1bbiakat adja el\u0151: \u201eDom [Bernard] Botte-ot \u00e9s engem f\u00f6lk\u00e9rtek, hogy a sz\u00f6veget [a Hippolytus-f\u00e9le eucharisztikus im\u00e1t] toldozzuk-foltozzuk be, \u00e9s ezeket az elemeket (Sanctus \u00e9s k\u00f6zbenj\u00e1r\u00f3 k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9sek) illessz\u00fck bele \u2013 m\u00e1snap reggelre! [\u2026] Ma sem tudom \u00fajraolvasni ezt a val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen kompoz\u00edci\u00f3t an\u00e9lk\u00fcl, hogy ne eml\u00e9kezn\u00e9k vissza a k\u00e1v\u00e9z\u00f3 terasz\u00e1ra a Trastever\u00e9n, ahol a r\u00e1nk szabott feladatot gyorsan be kellett fejezn\u00fcnk, hogy a [Vatik\u00e1n] Bronzkapuja el\u0151tt meg tudjunk jelenni a \u2019gazd\u00e1ink\u2019 \u00e1ltal megjel\u00f6lt id\u0151pontig.<\/em>\u201d (Louis Bouyer, Louis Bouyer eml\u00e9kiratai<\/i>, 2014, 221\u2013222.)<\/p>\n\n\n\n\n
    \"\"<\/td>\n<\/tr>\n
    Bernard Botte (1883-1980) \u00e9s Louis Bouyer (1913-2004)
    \nA II. eucharisztikus ima val\u00f3di szerz\u0151i \u0151k voltak,
    \nnem a Szentl\u00e9lek vagy az Anyaszentegyh\u00e1z Hagyom\u00e1nya<\/span><\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

    A II. k\u00e1non szerz\u0151i \u2013 egy est\u00e9s k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi \u201e\u00fcl\u00e9sszakuk<\/em>\u201d sor\u00e1n \u2013 megtartott\u00e1k a r\u00f3mai Sanctust, \u00e9s a hippolytusi anyag egy r\u00e9sz\u00e9t beillesztett\u00e9k annak v\u00e1laszthat\u00f3 saj\u00e1t pref\u00e1ci\u00f3j\u00e1ba, de ha a celebr\u00e1nsok m\u00e1s pref\u00e1ci\u00f3kat haszn\u00e1lnak vele, akkor az eredeti anyag ezen r\u00e9sze teljesen kimarad. Jelenleg a II. k\u00e1non 48 sorb\u00f3l \u00e1ll, kiv\u00e9ve a n\u00e9p akklam\u00e1ci\u00f3j\u00e1t (Hal\u00e1lodat hirdetj\u00fck, Urunk\u2026), amely a Missa Normativa \u00e1lland\u00f3 r\u00e9sze \u00e9s nem a II. k\u00e1non saj\u00e1tja, valamint a halotti \u00e9s egy\u00e9b fogadalmi mis\u00e9k saj\u00e1t bet\u00e9tjeit. Ebb\u0151l a 48 sorb\u00f3l 30 azonos vagy hasonl\u00f3 a r\u00f3mai k\u00e1non megfelel\u0151 r\u00e9szeihez, csak 7 felel meg a hippolytusi k\u00e1non adott r\u00e9sz\u00e9nek, 5 le\u00edrhat\u00f3 k\u00f6ztesk\u00e9nt, azaz, egyikkel sem azonos, de mindkett\u0151re hasonl\u00edt, 2 val\u00f3sz\u00edn\u0171leg keleti eredet\u0171 beilleszt\u00e9s alapj\u00e1n ker\u00fclt a hippolytusi k\u00e1nonba, 1 mozarab, 1 gallik\u00e1n \u00e9s 2 kifejezetten \u00faj kompoz\u00edci\u00f3nak tekinthet\u0151. Ez\u00e9rt nagyon k\u00e9ts\u00e9ges, hogy lehet-e erre a toldozott-foltozott k\u00e1nonra \u00fagy hivatkozni, mint amely stilisztikai egys\u00e9ggel b\u00edr; \u00e9s a t\u00e9ny, hogy k\u00e9tharmad\u00e1t a r\u00f3mai k\u00e1nonb\u00f3l sz\u00e1rmaztatj\u00e1k, igen megnehez\u00edti, hogy b\u00e1rmif\u00e9le komoly stilisztikai elt\u00e9r\u00e9st (m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 javul\u00e1st) tulajdon\u00edtsunk neki.<\/p>\n

    A R\u00f3mai Misek\u00f6nyv \u00e1ltal\u00e1nos rendelkez\u00e9seinek 364-\u00f6s szab\u00e1lya kimondja: : \u201eA II. eucharisztikus ima, saj\u00e1toss\u00e1gai miatt, helyesebben alkalmazhat\u00f3 h\u00e9tk\u00f6znapokon, vagy k\u00fcl\u00f6nleges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek eset\u00e9n.<\/em>\u201d A rubrika javaslata ellen\u00e9re gyakran haszn\u00e1lj\u00e1k vas\u00e1rnap, parancsolt \u00fcnnepeken, illetve kiemelt, koncelebr\u00e1lt \u00fcnnepi mis\u00e9k sor\u00e1n. A rubrika szerint ez a h\u00e9tk\u00f6znapokra a legmegfelel\u0151bb “saj\u00e1tos jellemz\u0151i miatt<\/em>“. Nos, a legszembet\u0171n\u0151bb “saj\u00e1toss\u00e1ga<\/em>” val\u00f3j\u00e1ban a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges r\u00f6vids\u00e9ge. Elm\u00e9letileg az anafora (ide\u00e9rtve a keny\u00e9r \u00e9s bor k\u00f6zponti helyzet\u0171 konszekr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t is) a miserend legfontosabb \u00e9s leghangs\u00falyosabb r\u00e9sze, \u00e1m amikor a II. k\u00e1nont haszn\u00e1lj\u00e1k, ez csak kb. 3\u20135 percig tart (bele\u00e9rtve a h\u00edvek f\u00f6lki\u00e1lt\u00e1s\u00e1t, a pap ritu\u00e1lis gesztusait \u00e9s m\u00e9g a halottakr\u00f3l val\u00f3 k\u00fcl\u00f6nleges megeml\u00e9kez\u00e9st is). Eltekintve most att\u00f3l, hogy a II. k\u00e1non minden ellenkez\u0151 h\u00edresztel\u00e9ssel ellent\u00e9tben nem Hippolytus\u00e9, hiszen \u00e9ppen annak \u00fcdvt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s teol\u00f3giai szempontb\u00f3l legfontosabb r\u00e9szeit v\u00e1gt\u00e1k ki, s\u0151t ink\u00e1bb hasonl\u00edt egy kibelezett r\u00f3mai k\u00e1nonhoz, a 3-5 perc, ami alatt a sz\u00f6veg elim\u00e1dkozhat\u00f3, ar\u00e1nytalanul \u00e9s m\u00e9ltatlanul r\u00f6vid, teljesen alkalmatlan az \u00fcnnepi \u00e9s vas\u00e1rnapi liturgi\u00e1k emelkedett hangulat\u00e1hoz, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha \u00f6sszevetj\u00fck az ilyenkor egy\u00e1ltal\u00e1n nem ritka 20-30 perces hom\u00edli\u00e1val! Ez nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00f3ri\u00e1si ar\u00e1nyt\u00e9veszt\u00e9s, ami m\u00f6g\u00f6tt \u2013 ha rosszindulat\u00fak lenn\u00e9nk \u2013 m\u00e9g ak\u00e1r egyfajta protest\u00e1ns-\u00edz\u0171 eltol\u00f3d\u00e1st is sejthetn\u00e9nk az olt\u00e1r\u00e1ldozati liturgi\u00e1r\u00f3l az ige asztal\u00e1nak szolg\u00e1lata fel\u00e9.<\/p>\n

    Az egy\u00e9rtelm\u0171, nyilv\u00e1nval\u00f3 \u00e9s k\u00e9zenfekv\u0151 megold\u00e1s term\u00e9szetesen a minimum m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vezreden \u00e1t egyetlen, val\u00f3ban \u0151si eucharisztikus ima, a r\u00f3mai k\u00e1non k\u00f6vetkezetes (ha nem kiz\u00e1r\u00f3lagos) haszn\u00e1lata a latin liturgia ritu\u00e1lis hagyom\u00e1nyaiban. \u00c9n szem\u00e9ly szerint (egyh\u00e1zi j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s ide vagy oda) jobban b\u00edzok abban, hogy egy ilyen \u0151si sz\u00f6veg (melyet a tridenti zsinat hat\u00e1rozatban defini\u00e1lt hib\u00e1tlank\u00e9nt, j\u00e1mbors\u00e1got \u00e9s \u00e9letszents\u00e9get \u00e1raszt\u00f3k\u00e9nt) szents\u00e9gileg hat\u00e9kony, a hit nyilv\u00e1nos kifejez\u00e9sek\u00e9nt szabatos, a k\u00f6teles h\u00f3dolat im\u00e1jak\u00e9nt Istennek igen tetsz\u0151. Sokkal ink\u00e1bb, mint azok a sz\u00f6vegek, amelyeket a nem \u00e9ppen vall\u00e1si teljes\u00edtm\u00e9nyeir\u0151l h\u00edres XX. sz\u00e1zad fennh\u00e9j\u00e1z\u00f3 \u00edr\u00e1stud\u00f3i, a Vagagginik, a Botte-ok, a Bouyer-k szerkesztettek poros k\u00f6nyvt\u00e1rszob\u00e1kban, vagy caff\u00e8 macchiat\u00f3t sz\u00fcrcs\u00f6lgetve a r\u00f3mai b\u00e1rok terasz\u00e1n.<\/p>\n

    Tanuls\u00e1gk\u00e9ppen, itt let\u00f6lthet\u0151v\u00e9 teszem az eredeti Hippolytus-k\u00e1non, a II. eucharisztikus ima jelenleg hat\u00e1lyos v\u00e1ltozata \u00e9s a misek\u00f6nyv eredeti latinj\u00e1hoz filol\u00f3giailag sokkal h\u0171s\u00e9gesebb saj\u00e1t ford\u00edt\u00e1s t\u00e1bl\u00e1zatban egym\u00e1s mell\u00e9 helyezett sz\u00f6veg\u00e9t, mely sorr\u00f3l-sorra k\u00f6vethet\u0151en leleplezi, hogy milyen f\u00e9lrevezet\u0151 \u00e9s \u00e1ls\u00e1gos kijelent\u00e9s az, hogy a II. k\u00e1non sz\u00f6vege Hippolytusra \u00e9s a r\u00f3mai egyh\u00e1z III. sz\u00e1zadi gyakorlat\u00e1ra vezethet\u0151 vissza.<\/p>\n