{"id":1209,"date":"2020-06-20T00:00:23","date_gmt":"2020-06-19T22:00:23","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=1209"},"modified":"2020-06-15T20:24:41","modified_gmt":"2020-06-15T18:24:41","slug":"erseki-interju-amit-a-ny-times-nem-kozolt-le","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2020\/06\/20\/erseki-interju-amit-a-ny-times-nem-kozolt-le\/","title":{"rendered":"\u00c9rseki interj\u00fa, amit a (NY) Times nem k\u00f6z\u00f6lt le"},"content":{"rendered":"

\"\"Az interj\u00fa megjelentet\u00e9s\u00e9t az teszi aktu\u00e1liss\u00e1, hogy a mai napon papszentel\u00e9s van a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g n\u00e9metorsz\u00e1gi szemin\u00e1rium\u00e1ban.<\/em><\/p>\n

Thomas Diamant New Yorkban \u00e9lt, a v\u00e1rosr\u00f3l elnevezett egyetemen tan\u00edtott eszt\u00e9tik\u00e1t, innen is ment nyugd\u00edjba 2015-ben. \u00c9desapja, Robert Diamant \u00f3raad\u00f3 volt ugyanezen az egyetemen, f\u0151\u00e1ll\u00e1sban pedig szabad\u00fasz\u00f3 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, aki abb\u00f3l \u00e9lt meg, hogy kiv\u00e1l\u00f3an ismerte a francia, a n\u00e9met \u00e9s a magyar kult\u00far\u00e1t, r\u00e1ad\u00e1sul nem volt rest ezeken a nyelveken folyamatosan olvasni.<\/em><\/p>\n

\"\"Robert a Pulitzer-d\u00edj honor\u00e1rium\u00e1b\u00f3l vett egy kis lak\u00e1st az \u00d6t\u00f6dik sug\u00e1r\u00faton a Maison Francaise mellett. Ez volt a b\u00fav\u00f3helye, itt h\u00fazta meg mag\u00e1t, ha nagyobb munk\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt, egy\u00e9bk\u00e9nt Bridgeport kertes \u00f6vezet\u00e9ben volt h\u00e1za. Bridgeport Connecticut \u00e1llamhoz tartozik, a Long Island Soundra n\u00e9z, t\u00f6bb nemzeti \u00e9s \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nynek ad otthont, van egyeteme, hatalmas \u00e1llatkertje, t\u00f6bb m\u00fazeuma, kutat\u00f3int\u00e9zete. Sz\u00e1mos New York-i \u00e9rtelmis\u00e9gi k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt ide, f\u0151leg olyanok, akiknek hetente csak egy-k\u00e9t alkalommal kell beaut\u00f3zni, vonatozni a nagyv\u00e1rosba.<\/p>\n

Thomas 2000-ben vesz\u00edtette el az \u00e9desapj\u00e1t. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s kapcsolat volt k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, mert a fi\u00fa a p\u00e9ldak\u00e9p\u00e9nek tekintette az apj\u00e1t. Ez\u00e9rt is nem lett \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, mert \u00e9rezte, hogy nem tud olyan er\u0151t sug\u00e1rozni. \u00cdrt ugyan, de csak az eszt\u00e9tika tudom\u00e1nyter\u00fclet\u00e9n bel\u00fcl. Apja mindig biztatta, hogy kalandozzon el a sz\u00e1raz tudom\u00e1nyos sz\u00f6vegekt\u0151l, k\u00e9sz\u00edtsen p\u00e9ld\u00e1ul interj\u00fakat hozz\u00e1 k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9szekkel, de a fi\u00fa tele volt kisebbs\u00e9gi komplexussal. \u201eT\u00fal nagy \u00e1rny\u00e9kot vet ez a fa\u201d, mondogatta, amikor bar\u00e1ti k\u00f6rben, \u00e9s ez \u00f6ssze-vissza h\u00e1rom egyetemi iv\u00f3cimbor\u00e1t jelentett, el\u0151ker\u00fclt a t\u00e9ma. Mert az \u00e9desapa t\u00e9ma volt k\u00f6z\u00f6tt\u00fck.<\/p>\n

A Pulitzer-d\u00edj kapcs\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt vele egy hossz\u00fa interj\u00fa a Time magazinban. Ez az\u00e9rt is volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, mert a Time-nak is \u00edrt, igaz, a besz\u00e9lget\u00e9s legink\u00e1bb az oktat\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00f3lt. Persze, azt is tegy\u00fck hozz\u00e1, hogy mi m\u00e1st tan\u00edthatott, mint mindazt, amit megtapasztalt elemz\u0151 \u00e9s oknyomoz\u00f3 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt. Az volt az interj\u00fa c\u00edme, hogy \u201eM\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1got tan\u00edt\u201d.<\/p>\n

Thomas az apja elveszt\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151 tizen\u00f6t \u00e9vben is a saj\u00e1t temp\u00f3j\u00e1ban \u00e9lt. Elm\u00e9leti int\u00e9zeteknek dolgozott, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra, m\u00fazeumokba j\u00e1rt, el\u0151ad\u00e1sokat tartott, szakfoly\u00f3iratokba \u00edrt. Apja lak\u00e1s\u00e1t kiadta az egyetemnek, vend\u00e9goktat\u00f3k laktak benne. A z\u00e1r\u00f3szinti lak\u00e1s k\u00e9t szob\u00e1ja a konyh\u00e1val \u00e9s a f\u00fcrd\u0151szob\u00e1val t\u00f6k\u00e9letes sz\u00e1ll\u00e1s volt fiatal eur\u00f3pai vend\u00e9gtan\u00e1rnak \u00e9s p\u00e1rj\u00e1nak, a padl\u00e1sszob\u00e1t pedig, ahol apja iratai, jegyzetei voltak, egyszer\u0171en lez\u00e1rta.<\/p>\n

Most, hogy nyugd\u00edjba vonult, formailag meg\u00fczente a vil\u00e1gnak, hogy imm\u00e1r csak saj\u00e1t mag\u00e1val foglalkozik. Eladta a lak\u00e1s\u00e1t Englewoodban, \u00e9s bek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a Maison Francaise mell\u00e9. T\u00e1rgyakhoz sohasem ragaszkodott, egyed\u00fcl az \u00edr\u00f3asztal\u00e1hoz, \u00edgy csak azt hozta mag\u00e1val. \u00c9s persze a k\u00f6nyveit. Az els\u0151 nap felment a padl\u00e1sszob\u00e1ba, apja dolgai k\u00f6z\u00e9. Azt\u00e1n hetek teltek el \u00edgy, mert nem eresztette a rengeteg t\u00e9ma. Els\u0151re r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre \u00fagy t\u0171nhetett, hogy Robert Diamant mindenbe belekapott, mert foglalkozott oper\u00e1val, k\u00f6lt\u00e9szettel, erk\u00f6lcstannal, v\u00edzer\u0151m\u0171vekkel, oktat\u00e1stechnol\u00f3gi\u00e1val, a fegyverkez\u00e9ssel, a passz\u00edv h\u00e1zakkal, az olimpiai mozgalommal, \u00e9s ahogy \u00f6regedett, egyre t\u00f6bbet Istennel.<\/p>\n

Robert sz\u00e1m\u00e1ra Isten benne volt mindenben, f\u0171ben \u00e9s f\u00e1ban, megter\u00edtett asztalban \u00e9s megvetett \u00e1gyban, valamint minden korty borban.<\/p>\n

Thomas Diamant 1947-ben sz\u00fcletett New Yorkban. Hat\u00e9ves volt, amikor \u00e9desapja azt mondta neki, hogy ne lep\u0151dj\u00f6n meg, ha majd az \u00fasz\u00f3edz\u00e9sen az \u00f6lt\u00f6z\u0151ben azt l\u00e1tja, hogy a t\u00f6bbi fi\u00fanak m\u00e1sk\u00e9nt n\u00e9z ki a fitym\u00e1ja, mint az \u00f6v\u00e9, mivel zsid\u00f3nak sz\u00fcletett, \u00e9s h\u00e1t ez a hagyom\u00e1ny. \u201eT\u00fal k\u00f6zel volt a h\u00e1bor\u00fa\u201d, magyar\u00e1zta Robert, aki 1917-ben Diamant R\u00f3bertk\u00e9nt sz\u00fcletett Magyarorsz\u00e1gon, Egerben. 1941-ben minden vagyonukat p\u00e9nzz\u00e9 tett\u00e9k, \u00e9s feles\u00e9g\u00e9vel, Engel S\u00e1r\u00e1val haj\u00f3ra sz\u00e1lltak, Amerik\u00e1ba t\u00e1voztak. A franci\u00e1ul \u00e9s n\u00e9met\u00fcl kiv\u00e1l\u00f3an besz\u00e9l\u0151 R\u00f3bertnek gyorsan meg kellett tanulnia az angolt, ha folytatni akarta az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1st. Szerencs\u00e9j\u00e9re kitartott a megtakar\u00edtott p\u00e9nz, \u00e9s a befogad\u00f3 zsid\u00f3 szervezet is sokat seg\u00edtett. Egy \u00e9vre az \u00e1tteleped\u00e9s\u00fck ut\u00e1n, kis szerkeszt\u0151i seg\u00edts\u00e9ggel megjelent az els\u0151 komolyabb \u00edr\u00e1sa a New Orleans-i francia k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gr\u0151l.<\/p>\n

Thomas j\u00f3l eml\u00e9kezett arra a t\u00f6mj\u00e9nszag\u00fa vas\u00e1rnap d\u00e9lel\u0151ttre, amikor \u00e9desapja el\u0151sz\u00f6r elvitte egy katolikus mis\u00e9re. Most, hogy apja feljegyz\u00e9sei, legfontosabb k\u00f6nyvei, napl\u00f3szer\u0171 elm\u00e9lked\u00e9sei k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6lt\u00f6tte az id\u0151t, r\u00e1 kellett j\u00f6nnie arra, hogy ennek a bizonyos m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1gnak az alapja a kereszt\u00e9ny megbocs\u00e1jt\u00e1s. Robert Diamant gyakran \u00edrt arr\u00f3l is, hogy a vil\u00e1got nem k\u00e9rd\u0151, \u00f3hajt\u00f3, felki\u00e1lt\u00f3 vagy kijelent\u0151 m\u00f3dban, hanem csakis meg\u00e9rt\u0151 m\u00f3dban szabad megk\u00f6zel\u00edteni.<\/p>\n

\u201eA megbocs\u00e1jt\u00e1s engedelmess\u00e9g, \u00e1t\u00e9l\u00e9se annak, hogy a Teremt\u00e9s r\u00e9sze vagy<\/em>\u201d \u2013 olvasta apja feljegyz\u00e9s\u00e9t egy nagyobb bor\u00edt\u00e9kon. De mi is ez? Kivette a t\u00f6bb oldalas printet: Interj\u00fa Marcel-Fran\u00e7ois Lefebvre francia katolikus \u00e9rsekkel. Hogy lehet, hogy \u00e9n erre nem eml\u00e9kszem, tette f\u00f6l mag\u00e1nak a k\u00e9rd\u00e9st Thomas Diamant. Apja nem volt igaz\u00e1n rendszeret\u0151 ember, az \u00edr\u00f3asztala \u00e9s annak k\u00f6rnyezete mindig tele volt \u00fajs\u00e1ggal, k\u00f6nyvvel, jegyzetf\u00fczettel, cetlivel, csokol\u00e1d\u00e9pap\u00edrral, besz\u00e1radt k\u00e9v\u00e9scs\u00e9sz\u00e9vel, borospoh\u00e1rral, szendvics morzs\u00e1ival \u00e9s kibontatlan levelekkel, de az \u00edr\u00e1sait gondosan elpakolta, s\u0151t t\u00e9m\u00e1nk\u00e9nt dosszi\u00e9kba rendezte. \u00c9pp ez\u00e9rt volt felt\u0171n\u0151, hogy ezen az \u00f6sszefirk\u00e1lt, t\u00f6bb helyen \u00e1t\u00edrt, jav\u00edtott printen k\u00edv\u00fcl nem tal\u00e1lta nyom\u00e1t ennek a besz\u00e9lget\u00e9snek.<\/p>\n

\"\"De ki ez a Marcel-Fran\u00e7ois Lefebvre? 1905-ben sz\u00fcletett, 1991-ben halt meg. Nem fogadta el a II. Vatik\u00e1ni zsinat reformjait, \u00e9s a zsinati hat\u00e1rozatokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 fejlem\u00e9nyeket, ez\u00e9rt szembe fordult a Vatik\u00e1nnal. II. J\u00e1nos P\u00e1l meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy magatart\u00e1s\u00e1val \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l be\u00e1ll\u00f3 kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9st vont mag\u00e1ra. Vele egy\u00fctt n\u00e9gy p\u00fcsp\u00f6kt\u00e1rs\u00e1t is kik\u00f6z\u00f6s\u00edtettnek nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k. XVI. Benedek p\u00e1pa a kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9seket 2009-ben \u00e9rv\u00e9nytelen\u00edtette. Lefebvre b\u0171ne az volt, hogy visszat\u00e9rt a latin mis\u00e9hez, \u00e9s elutas\u00edtotta a p\u00e1rbesz\u00e9d teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

Mire j\u00f3k az iv\u00f3cimbor\u00e1k? Kent, az \u00edr sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa egyetemi professzor irodalomelm\u00e9leti okokb\u00f3l foglalkozott katolikus teol\u00f3giai \u00e9s dogmatikai k\u00e9rd\u00e9sekkel. \u00c1llt rendelkez\u00e9sre a t\u00f6rzshely\u00fck\u00f6n. Thomas megtudta, hogy a II. vatik\u00e1ni zsinatnak sz\u00e1mos olyan t\u00e9m\u00e1ja volt, amely vil\u00e1goss\u00e1 tette az ellent\u00e9teket a konzervat\u00edv \u00e9s a liber\u00e1lis f\u0151papi t\u00e1bor k\u00f6z\u00f6tt. Ennek megnyilv\u00e1nul\u00e1sak\u00e9nt a hagyom\u00e1nyos katolicizmus \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t k\u00e9pvisel\u0151k egy csoportja Lefebvre vezet\u00e9s\u00e9vel szimbolikusan visszat\u00e9rtek a latin mis\u00e9hez, \u00e9s annak a formai elemeihez. Ezzel k\u00edv\u00e1nt\u00e1k jelezni, hogy vissza kellene t\u00e9rni a zsinat el\u0151tti \u00e1llapotokhoz, \u00e9s nagyon alapos elemz\u00e9s t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 kell tenni mindazt, ami a vil\u00e1gban t\u00f6rt\u00e9nik. Hiszen az k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a vil\u00e1g v\u00e1ltozik, ez\u00e9rt meg kell \u00faj\u00edtani a megsz\u00f3lal\u00e1st. \u00c1ll\u00e1spontjuk szerint a liberalizmus megt\u00e1madta az anyaszentegyh\u00e1zat, az amerikai kontinensen \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kommunista orsz\u00e1gokban t\u00e9vutakat tapos ki.<\/p>\n

A felszabad\u00edt\u00e1s teol\u00f3gi\u00e1ja egyenesen a marxizmus megjelen\u00e9se az egyh\u00e1zban. Lefebvre arra akarta felh\u00edvni a figyelmet, hogy a zsinat nem adott el\u00e9g id\u0151t a munk\u00e1hoz, \u00e9s ez\u00e9rt hib\u00e1s k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vont le. A francia \u00e9rsek egy\u00e9bk\u00e9nt r\u00e9szt vett a zsinat el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben m\u00e9g XXIII. J\u00e1nos p\u00e1pa felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re, majd a zsinati munk\u00e1ban is, VI. P\u00e1l p\u00e1p\u00e1val. Mivel a zsinat nem dogm\u00e1kat k\u00f6z\u00f6lt a vil\u00e1ggal, hat\u00e1rozatai sokf\u00e9lek\u00e9ppen \u00e9rtelmezhet\u0151ek voltak, \u00e9s Lefebvre szerint v\u00e9g\u00fcl gy\u0151ztek az egyh\u00e1zba be\u00e9p\u00fclt liber\u00e1lis \u00e9s kommunista \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k. Tulajdonk\u00e9ppen az \u00e1t\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, folyamatosan sz\u00ednt v\u00e1lt\u00f3 szabadk\u0151m\u0171vesek. \u201eLefebvre a mi szabadk\u0151m\u0171veseink szerint az egyh\u00e1z meg\u00fajul\u00e1s\u00e1nak az \u00fatj\u00e1ban \u00e1llt. Ultrakonzervat\u00edv, maradi, k\u00f6z\u00e9pkori volt a mi neo-modern teol\u00f3giai, hit\u00e9leti szak\u00edr\u00f3ink szerint. De enn\u00e9l sokkal m\u00e9lyebb a probl\u00e9ma. Ennek j\u00e1rhatott ut\u00e1na ap\u00e1d\u201d \u2013 \u00f6sszegzett Ken.<\/p>\n

Thomas \u00e1tn\u00e9zte \u00e9desapja publik\u00e1ci\u00f3s gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t, amit persze az \u00e9desanyja tartott rendben, \u00edgy b\u00edzni lehetett abban, hogy minden megtal\u00e1lhat\u00f3. Iratjegyz\u00e9k \u00e9vekre bontva, publik\u00e1ci\u00f3s jegyz\u00e9k a kiv\u00e1gott cikkekkel beragasztva spir\u00e1lf\u0171z\u00f6tt fel\u00fcletekre, valamint k\u00fcl\u00f6n dosszi\u00e9kban maguk a teljes foly\u00f3iratok \u00e9s magazinok. A napilapok h\u00e9tv\u00e9gi sz\u00e1m\u00e1ban megjelent kisebb dolgozatokat, recenzi\u00f3kat, k\u00f6nyvkritik\u00e1kat csak beragasztva \u0151rizte meg az eml\u00e9kezet. Thomas \u00e1tn\u00e9zte, de ezt az interj\u00fat nem tal\u00e1lta.<\/p>\n

\"\"Ir\u00e1ny a Bobst, az egyetem legnagyobb k\u00f6nyvt\u00e1ra! \u00c9desapja ott helyezte el \u00edr\u00e1sai nagy r\u00e9sz\u00e9t, mivel a jeles oktat\u00f3k \u00e9letm\u0171v\u00e9t hagyom\u00e1nyosan mikrofilmen feldolgozva \u0151rzik, \u00e9s \u0151t is felsz\u00f3l\u00edtotta minden \u00e9vben a d\u00e9k\u00e1n, hogy maga gondoskodjon a friss\u00edt\u00e9sr\u0151l. A Bobst k\u00e9t sarokra van a Maison Francaise-t\u0151l. Thomas az \u00e9desapj\u00e1ra gondolt, aki gyerekkor\u00e1ban a vas\u00e1rnapi eb\u00e9d ut\u00e1n gyakran mondta, hogy most visszavonul, \u00e9s fejben kert\u00e9szkedik. H\u00e1t most ut\u00e1na j\u00e1rok, melyik gy\u00fcm\u00f6lcse veszett el, melyik zsenge bokr\u00e1nak gy\u00f6kereit r\u00e1gt\u00e1k el a l\u00f3t\u00fccsk\u00f6k, gondolta Thomas Diamant. A Bobst mikrofilmjein nyom\u00e1t sem tal\u00e1lta az interj\u00fanak. Kiment a k\u00f6nyvt\u00e1r b\u00fcf\u00e9j\u00e9be \u00e9s a hatalmas \u00fcvegfel\u00fcleten \u00e1t len\u00e9zett a parkra. Egyetemist\u00e1k cik\u00e1ztak, ker\u00e9kp\u00e1roztak, hever\u00e9sztek a f\u00fcv\u00f6n, olvasgattak, besz\u00e9lgettek a sz\u00f6k\u0151k\u00fat k\u00f6r\u00fcli padokon. Isten gyermekei.<\/p>\n

Visszament, \u00e9s \u00f6sszepakolta a dolgait, amikor a k\u00f6nyvt\u00e1ros egy cip\u0151sdobozt hozott ki magn\u00f3kazett\u00e1kkal. Csak egy \u00e1tv\u00e9teli elismerv\u00e9nyt kellett al\u00e1\u00edrnia, \u00e9s vihette kutatni az anyagot. \u201e\u00dagy sincs ilyen lej\u00e1tsz\u00f3nk\u201d \u2013 mondta a k\u00f6nyvt\u00e1ros. R\u00e9gebben Thomas is haszn\u00e1lt mikrokazett\u00e1s magnetofont, \u00edgy m\u00e1r csak az volt a k\u00e9rd\u00e9s, hogy megtal\u00e1lja-e. \u00c9s m\u0171k\u00f6dik-e egy\u00e1ltal\u00e1n? Azt\u00e1n esz\u00e9be jutott, hogy \u00e9desapja val\u00f3s\u00e1gosan gy\u0171jt\u00f6tte a k\u00fcty\u00fcket, b\u00e1r technikai analfab\u00e9ta volt. R\u00e9gi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pei, laptopjai, magn\u00f3i, f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9pei k\u00e9t nagy l\u00e1d\u00e1t foglaltak el.<\/p>\n

Thomas mindenesetre vett elemeket, \u00e9s neki\u00e1llt belehallgatni a kis kazett\u00e1kba. Az els\u0151t kibontva l\u00e1tta, hogy a bels\u0151 oldalra \u00e9desanyja k\u00e9z\u00edr\u00e1s\u00e1val fel van jegyezve minden fontos adat.<\/p>\n

K\u00e9t perc alatt r\u00e1tal\u00e1lt a l\u00e9nyegre: Lefebvre-interj\u00fa, Metzingen, 1990. m\u00e1jus 22.<\/span><\/p>\n