{"id":1627,"date":"2020-09-07T08:00:42","date_gmt":"2020-09-07T06:00:42","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=1627"},"modified":"2020-09-07T07:49:09","modified_gmt":"2020-09-07T05:49:09","slug":"pax-bekecsok-bekejobb-avagy-a-beke-jobb","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2020\/09\/07\/pax-bekecsok-bekejobb-avagy-a-beke-jobb\/","title":{"rendered":"Pax: b\u00e9kecs\u00f3k \u2013 b\u00e9kejobb, avagy a b\u00e9ke jobb?"},"content":{"rendered":"

\"\"Amikor a koronav\u00edrus-j\u00e1rv\u00e1ny t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az Egyh\u00e1z liturgikus \u00e9let\u00e9t is megakasztotta, arra gondoltam, hogy ennek lehetn\u00e9nek ak\u00e1r pozit\u00edv hat\u00e1sai is az istentiszteleti gyakorlatunkra. Sajnos \u2013 f\u0151leg, ami a meggondolatlanul \u00e9s agressz\u00edvan (s\u0151t, t\u00f6rv\u00e9nytelen\u00fcl) er\u0151ltetett k\u00e9zbe\u00e1ldoz\u00e1st illeti \u2013 eddig ink\u00e1bb csak negat\u00edv el\u0151jel\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sokkal tal\u00e1lkoztam.<\/em><\/p>\n

Most m\u00e9gis \u00fagy t\u0171nik, hogy lehet a v\u00e1ls\u00e1ghelyzetnek egy pozit\u00edv fejlem\u00e9nye, hiszen a h\u00edrad\u00e1sok szerint<\/a> ak\u00e1r v\u00e9gleg b\u00facs\u00fat mondhatunk az \u00fan. “b\u00e9kejobbnak”. A hivatalosan “Pax”-k\u00e9nt ismert mozzanat persze vitathatatlanul \u0151si \u00e9s nagyon sz\u00e9p szimbolikus jelent\u00e9st hordoz (ezeket el is fogjuk itt magyar\u00e1zni), de term\u00e9szetesen az, ahogyan ez a konkr\u00e9t gyakorlatban megval\u00f3sul, k\u00f6sz\u00f6n\u0151 viszonyban sincs az Egyh\u00e1z liturgi\u00e1j\u00e1nak \u0151si, gyakorlatilag egyetemes hagyom\u00e1ny\u00e1val.<\/em><\/p>\n

Krisztus az utols\u00f3 vacsor\u00e1n elmondott f\u0151papi im\u00e1j\u00e1ban eml\u00e9keztette tan\u00edtv\u00e1nyait arra, hogy hamarosan beteljes\u00fcl\u0151 \u00e9let\u00e1ldozat\u00e1val a b\u0171n\u00f6kben elmer\u00fclt emberis\u00e9gnek teljes \u00e9s t\u00f6k\u00e9letes kiengesztel\u0151d\u00e9st szerez Istennel, \u00edgy m\u00e1r senkinek sincs oka f\u00e9lni az Isten jogos \u00e9s igaz \u00edt\u00e9let\u00e9t\u0151l. “B\u00e9kess\u00e9get hagyok nektek, az \u00e9n b\u00e9kess\u00e9gemet adom nektek; nem mint a vil\u00e1g adja, adom \u00e9n nektek. Ne h\u00e1borodj\u00e9k meg a ti sz\u00edvetek, \u00e9s ne f\u00e9ljen!<\/em>” (Jn 14,27) Akik r\u00e9szes\u00fclnek Megv\u00e1lt\u00f3 Urunk engedelmes kereszt\u00e1ldozat\u00e1nak v\u00e9gtelen malasztjaib\u00f3l, m\u00e1r nem a harag \u00e9s k\u00e1rhozat fiai, hanem az Atyaisten\u00e9 (aki nyak\u00e1ba borulva cs\u00f3kolja meg hozz\u00e1 visszat\u00e9r\u0151 t\u00e9kozl\u00f3 fi\u00e1t \u2013 Lk 15,20), \u00e9s mint ilyenek, t\u00e1rs\u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6k Krisztussal (v\u00f6. R\u00f3m 8,17; Ef 3,6), \u00e9s Krisztusnak bar\u00e1tai: “M\u00e1r nem mondalak titeket szolg\u00e1knak, mert a szolga nem tudja mit m\u0171vel az \u0151 ura; hanem bar\u00e1taimnak mondottalak titeket, mert mindent, amit hallottam Aty\u00e1mt\u00f3l, kijelentettem nektek.<\/em>” (Jn 15,15) Az Istennel val\u00f3 kiengesztel\u0151d\u00e9snek \u00e9s Krisztus bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1nak (valamint a szentek egyess\u00e9g\u00e9nek) jele, szimbolikus cselekedete, j\u00f3form\u00e1n szentelm\u00e9nye az eucharisztikus liturgia b\u00e9kecs\u00f3kja (pax, osculum pacis)<\/i>. Szent \u00c1goston \u00edrja az Isten v\u00e1ros\u00e1ban: “Oly nagy a b\u00e9kess\u00e9g aj\u00e1nd\u00e9ka, hogy m\u00e9g ebben a f\u00f6ldi \u00e9s haland\u00f3 \u00e9letben sincs olyan sz\u00f3, amelyet ilyen \u00f6r\u00f6mmel hallunk, semmi, amire ilyen lelkesed\u00e9ssel v\u00e1gyunk, semmi, amit ilyen teljess\u00e9ggel kiel\u00e9g\u00edt\u0151nek tal\u00e1lunk.<\/em>” (De civitate Dei<\/i>, XIX, 11.)<\/p>\n

A b\u00e9kecs\u00f3k legal\u00e1bb a II. sz\u00e1zadt\u00f3l r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt a nyugati egyh\u00e1z miseliturgi\u00e1j\u00e1nak, \u00e9s a keleti egyh\u00e1zakban is megvolt ennek a megfelel\u0151je. A cs\u00f3kot csak az azonos nem\u0171ek k\u00f6z\u00f6tt kellett kicser\u00e9lni (hagyom\u00e1nyosan eg\u00e9szen a m\u00falt sz\u00e1zad elej\u00e9ig a nemek elk\u00fcl\u00f6n\u00fclten vettek r\u00e9szt az istentiszteleteken \u2013 a f\u00e9rfiak a leckeoldalon, jobbra, a n\u0151k [\u00e9s gyermekek] az evang\u00e9liumoldalon \u2013 balra), de a nemek k\u00f6z\u00f6tti cs\u00f3kra vonatkoz\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny f\u00f6nnmaradt hivatkoz\u00e1s azt mutatja, hogy ez nem volt kategorikusan kiz\u00e1rva. Kiv\u00e9tel volt ez al\u00f3l az esk\u00fcv\u0151i szertart\u00e1s, ahol a pap megcs\u00f3kolta a v\u0151leg\u00e9nyt, aki azt\u00e1n megcs\u00f3kolta a menyasszonyt (magyarul: sz\u00f3 sem volt a hollywoodi filmekb\u0151l ismert \u00e9s sokszor a magyar esk\u00fcv\u0151k\u00f6n is k\u00f6vetelt \u00e9rz\u00e9ki nyalifalir\u00f3l). Tov\u00e1bbi kiv\u00e9telt k\u00e9peztek a h\u00fasv\u00e9t el\u0151tti szenth\u00e1romnap (triduum)<\/i> mis\u00e9i, amikor a J\u00fad\u00e1s \u00e1rul\u00f3 cs\u00f3kj\u00e1val val\u00f3 esetleges asszoci\u00e1ci\u00f3 miatt a b\u00e9kecs\u00f3kot teljesen elhagyt\u00e1k. Eml\u00e9kezz\u00fcnk a g\u00f6r\u00f6gkatolikus szent liturgia \u00e1ldoz\u00e1s el\u0151tti megrend\u00edt\u0151 im\u00e1j\u00e1ra: “A te titkos vacsor\u00e1dnak r\u00e9szes\u00e9v\u00e9 fogadj ma engem; mert nem mondom ki ellens\u00e9geimnek a titkot, sem cs\u00f3kot nem adok neked, mint J\u00fad\u00e1s…<\/em>“<\/p>\n

\"\"<\/p>\n\n\n\n
\"\"<\/td>\n\"\"<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

A Pax szertart\u00e1st a r\u00f3mai miser\u00edtusban az Agnus Dei<\/i> ut\u00e1n v\u00e9gzik \u00fagy, hogy a celebr\u00e1ns megcs\u00f3kolja az olt\u00e1rt, amely Krisztus els\u0151dleges szimb\u00f3luma a templomban, \u00e9s amelyen a legszentebb Olt\u00e1riszents\u00e9g is nyugszik. \u00cdgy a pap mag\u00e1t\u00f3l Krisztust\u00f3l \u00e9s az \u00e1ltala f\u00f6laj\u00e1nlott legszentebb \u00e1ldozatb\u00f3l nyeri el az isteni b\u00e9kess\u00e9get (nem \u00fagy, ahogy a vil\u00e1g adja). A b\u00e9kess\u00e9get teh\u00e1t k\u00f6zvetlen\u00fcl Krisztust\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00fczenetk\u00e9nt vagy aj\u00e1nd\u00e9kk\u00e9nt kapja, \u00e9s r\u00f6gvest tov\u00e1bb is adja, m\u00e9gpedig hierarchikus rendben! Olyan ez, mint az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g egyetlen igaz F\u0151papj\u00e1r\u00f3l, a Krisztusr\u00f3l mint F\u0151r\u0151l lecsordul\u00f3 kegyelmi kenet, amely a F\u0151r\u0151l csordul al\u00e1, hogy szak\u00e1ll\u00e1n kereszt\u00fcl azut\u00e1n m\u00e9g ruh\u00e1ja szeg\u00e9ly\u00e9t (vagyis a misztikus test minden egyes tagj\u00e1t) \u00e1titassa: “\u00cdme, mily j\u00f3 \u00e9s mily gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9ges az atyafiaknak egy\u00fctt lakniok! Mint f\u0151n a kenet, mely lefolyik a szak\u00e1llra, \u00c1ron szak\u00e1ll\u00e1ra, mely lefolyik ruh\u00e1ja sz\u00e9l\u00e9re; mint a Hermon harmata, mely lesz\u00e1ll Sion hegy\u00e9re. Mert oda rendel az \u00dar \u00e1ld\u00e1st \u00e9s \u00e9letet mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9.<\/em>” (Zsolt 132)<\/p>\n

A legszentebb titkot \u00fcnnepl\u0151 p\u00fcsp\u00f6k vagy pap megcs\u00f3kolja az olt\u00e1rt, \u00e9s \u00edgy szimbolikusan megkapja a Paxot Krisztust\u00f3l. Ezut\u00e1n a celebr\u00e1ns egy form\u00e1lis, rubrik\u00e1lisan szab\u00e1lyozott liturgikus \u00f6lel\u00e9s r\u00e9v\u00e9n \u00e1tadja a Paxot a di\u00e1konusnak, mondv\u00e1n neki: Pax tecum<\/i> (B\u00e9ke legyen veled), amelyet a di\u00e1konus viszonoz: Et cum spiritu tuo<\/i> (\u00c9s a te lelkeddel). A di\u00e1konus ezut\u00e1n ugyan\u00fagy adja \u00e1t a Paxot a szubdi\u00e1konusnak, a szubdi\u00e1konus pedig a k\u00f3rusban \u00fcl\u0151 paps\u00e1gnak \u00e9s a ceremon\u00e1rnak (szertart\u00f3nak), aki azut\u00e1n a szent\u00e9lyben szolg\u00e1l\u00f3 klerikusoknak (ministr\u00e1nsoknak) is k\u00f6zvet\u00edti. A szimbolikus \u00e9rtelem \u00e9s \u00fczenet, mely megk\u00f6veteli, hogy a celebr\u00e1ns el\u0151sz\u00f6r megcs\u00f3kolja az olt\u00e1rt, miel\u0151tt a Paxot \u00e1tadn\u00e1, a szentmis\u00e9n m\u00e1skor is \u00e9rv\u00e9nyes. P\u00e9ld\u00e1ul minden egyes alkalommal megcs\u00f3kolja az olt\u00e1rt (= Krisztust), miel\u0151tt az eg\u00e9sz Egyh\u00e1zat – a testileg \u00e9s lelkileg jelenl\u00e9v\u0151ket \u2013 \u00fcdv\u00f6z\u00f6ln\u00e9 a Dominus vobiscum<\/i> (az \u00dar legyen veletek) k\u00f6sz\u00f6nt\u00e9ssel, k\u00f6zvet\u00edtv\u00e9n nekik Krisztus \u00e1ld\u00e1s\u00e1t \u00e9s jelenl\u00e9t\u00e9t.<\/p>\n

\"\"A Paxn\u00e1l alkalmazott liturgikus gesztus legink\u00e1bb egy visszafogott, tart\u00f3zkod\u00f3 \u00f6lel\u00e9sre hasonl\u00edt, ahol csak az orc\u00e1k \u00e9s nem az ajkak \u00e9rnek \u00f6ssze. Ebben l\u00e1tjuk a r\u00f3mai r\u00edtus hagyom\u00e1nyos j\u00f3zans\u00e1g\u00e1t, m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u00e9s j\u00f3 \u00e9rtelemben vett modoross\u00e1g\u00e1t a keleti r\u00edtusok sokkal t\u00fal\u00e1rad\u00f3bb, szenved\u00e9lyesebb magatart\u00e1s\u00e1val \u00f6sszehasonl\u00edtva. Val\u00f3j\u00e1ban a Pax nem annyira az \u00f6lel\u00e9s gesztusa, mint egy tiszteletteljes b\u00e9kecs\u00f3k (osculum pacis, fil\u00e9ma hagion)<\/i> diszkr\u00e9t \u00e9s stiliz\u00e1lt \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. Figyelembe kell venni, hogy az antik \u00e9s keleti kult\u00far\u00e1kban a cs\u00f3knak m\u00e1s jelent\u00e9se van; azok k\u00f6z\u00f6tt, akik nem \u00e1llnak rokoni kapcsolatban egym\u00e1ssal, ez els\u0151sorban a tisztelet vagy a nagyrabecs\u00fcl\u00e9s gesztusa. Ugyanezt a tiszteletet a papi kezek ceremoni\u00e1lis cs\u00f3kj\u00e1ban is megfigyelhetj\u00fck, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel arra, hogy azokat a szentel\u0151 p\u00fcsp\u00f6k szents\u00e9ges kenettel konszekr\u00e1lta \u00e9s tette az \u00e1ld\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9.<\/p>\n

A t\u00e1gabb sz\u00f6vegk\u00f6rnyezetet elemezve kider\u00fcl, hogy a Pax-szertart\u00e1s nem tekinthet\u0151 elszigetelt liturgikus gesztusnak, hiszen a Mi Aty\u00e1nk v\u00e9g\u00e9t\u0151l eg\u00e9szen a Paxig terjed\u0151 gesztusok \u00e9s im\u00e1k teljes sorozat\u00e1nak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben kell \u00e9rtelmezn\u00fcnk. Ennek a halmaznak az im\u00e1iban egy\u00e9rtelm\u0171en Krisztus b\u00e9kess\u00e9ge a k\u00f6z\u00f6s sz\u00e1l, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl mind a Paxra ir\u00e1nyulnak. Ez az imak\u00e9szlet a k\u00f6vetkez\u0151 \u00f6t komponensb\u0151l \u00e1ll: Embolizmus (adj kegyesen b\u00e9k\u00e9t napjainkban); Frakci\u00f3 (Az \u00dar b\u00e9k\u00e9je legyen veletek mindenkor); Agnus Dei<\/i> (adj nek\u00fcnk b\u00e9k\u00e9t); a pap els\u0151 \u00e1ldoz\u00e1s el\u0151tti im\u00e1ja (b\u00e9kess\u00e9get hagyok r\u00e1tok, az \u00e9n b\u00e9k\u00e9met adom nektek); \u00e9s a B\u00e9kecs\u00f3k (B\u00e9kess\u00e9g veled!).<\/p>\n

A szent\u00edr\u00e1si, kultur\u00e1lis \u00e9s liturgiat\u00f6rt\u00e9neti alapok t\u00fckr\u00e9ben vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lik, hogy nonszensz az olt\u00e1r szimbolik\u00e1j\u00e1ban \u00e9s az Olt\u00e1riszents\u00e9g kegyelmi val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban jelenval\u00f3 Krisztus abszol\u00fat els\u0151bbs\u00e9g\u00e9t \u00e9s az Egyh\u00e1z isteni Alap\u00edt\u00f3j\u00e1t\u00f3l ered\u0151 l\u00e9nyegileg hierarchikus f\u00f6l\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t semmibe vev\u0151 \u00f6sszn\u00e9pi k\u00e9zr\u00e1z\u00e1s \u00e9s bizalmaskod\u00f3 jelleg\u0171 h\u00e1tlapogat\u00e1s! Arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s k\u00e9zfog\u00e1s er\u0151sen vil\u00e1gi sz\u00ednezet\u0171 gesztusa idegen a liturgia lelk\u00fclet\u00e9t\u0151l \u00e9s m\u00e9g a koronav\u00edrusos v\u00e1ls\u00e1ghelyzett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl is meglehet\u0151sen agg\u00e1lyos higi\u00e9niai szempontb\u00f3l. Azt m\u00e1r csak f\u00e9lve vetem f\u00f6l, hogy mennyire talmi dolog vadidegenekkel bratyizni, \u00e9s a t\u00e1rsadalmi illend\u0151s\u00e9g h\u00e1ny szab\u00e1ly\u00e1t h\u00e1gja \u00e1t pl. az a f\u00e9rfi, aki m\u00e1s feles\u00e9g\u00e9t, kamasz l\u00e1ny\u00e1t ismeretlen\u00fcl fogdossa.<\/p>\n\n\n\n
\"\"<\/td>\n\"\"<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

A mai magyar Pax-szertart\u00e1snak m\u00e9g a VI. P\u00e1l \u00e1ltal j\u00f3v\u00e1hagyott hivatalos k\u00f6nyvekben sincs semmi alapja. A megreform\u00e1lt r\u00f3mai r\u00edtus normat\u00edv szertart\u00e1srendj\u00e9ben csak a pap ezen f\u00f6lsz\u00f3l\u00edt\u00e1sa szerepel: Offerte vobis pacem!<\/i> \u2013 Aj\u00e1nlj\u00e1tok f\u00f6l (adj\u00e1tok meg) egym\u00e1snak a b\u00e9kess\u00e9get! \u2013 s erre nincs semmif\u00e9le v\u00e1lasz! A modern magyar misek\u00f6nyvekb\u0151l ismert papi f\u00f6lsz\u00f3l\u00edt\u00e1s: “Engesztel\u0151djetek ki sz\u00edvb\u0151l egym\u00e1ssal!”, vagy a k\u00e9s\u0151bbi, \u00e1m most \u2013 \u00fagy t\u0171nik – t\u00f6rl\u00e9sre \u00edt\u00e9ltetett: “K\u00f6sz\u00f6nts\u00e9tek egym\u00e1st a b\u00e9ke jel\u00e9vel!” csak pontatlan ford\u00edt\u00e1sa (ink\u00e1bb ferd\u00edt\u00e9se) a latin eredetinek. A h\u00edvek v\u00e1lasza (Legyen b\u00e9kess\u00e9g k\u00f6zt\u00fcnk mindenkor!) pedig nett\u00f3 kital\u00e1ci\u00f3. Ha mindenk\u00e9ppen hozz\u00e1 akarunk tenni a hivatalos sz\u00f6veghez, mi\u00e9rt nem ny\u00falunk a saj\u00e1t hagyom\u00e1nyainkhoz, egy l\u00e9tez\u0151 precedenshez a magyar t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l? A miser\u00edtus \u0151si magyar v\u00e1ltozat\u00e1ban, az \u00fan. esztergomi r\u00edtusban hossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl a Pax alatt azt mondta a celebr\u00e1ns: Habete vinculum pacis et caritatis: ut apti sitis sacrosanctis mysteriis Christi! Amen.<\/i> \u2013 Legyen k\u00f6z\u00f6ttetek a b\u00e9kess\u00e9g \u00e9s szeretet k\u00f6tel\u00e9ke, hogy alkalmasak legyetek a Krisztus legszentebb miszt\u00e9riumaira! \u00c1men. Ez a mostani gyakorlatn\u00e1l sokkal szerencs\u00e9sebb \u00e9s hitelesebb megold\u00e1s lett volna (lenne) \u2013 vagy a hivatalos “Offerte vobis pacem!”<\/i> helyett, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel azt k\u00f6vet\u0151en.<\/p>\n

A k\u00f6z\u00e9pkort\u00f3l kezdve val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az erk\u00f6lcs\u00f6k \u00e9s a t\u00e1rsadalmi illend\u0151s\u00e9g szigor\u00fas\u00e1ga miatt a templomi gy\u00fclekezetek h\u00faz\u00f3dozni kezdtek az antik eredet\u0171 \u00e9s jellemz\u0151en keleti szok\u00e1sokra alapul\u00f3 gyakorlat alkalmaz\u00e1s\u00e1t\u00f3l, \u00e9s a b\u00e9kecs\u00f3k-v\u00e1lt\u00e1s egyre ink\u00e1bb a szent\u00e9ly \u00e9s a k\u00f3rus klerikusaira szor\u00edtkozott. Erre v\u00e1laszk\u00e9nt, megold\u00e1sk\u00e9nt alakult ki az \u00fan. Pax vagy b\u00e9ket\u00e1bla (latinul: pacificale, instrumentum pacis, osculatorium pacis<\/i>, angolul: Pax-brede, Pax-board, n\u00e9met\u00fcl Kusstafel, \u00fajlatin nyelveken \u00e1ltal\u00e1ban: b\u00e9kehordoz\u00f3 – portapace, portepais) alkalmaz\u00e1sa. A b\u00e9kecs\u00f3k helyettes\u00edt\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 eszk\u00f6zk\u00e9nt el\u0151sz\u00f6r egyes helyeken a pat\u00e9n\u00e1t haszn\u00e1lt\u00e1k, de ez nem volt praktikus, hiszen a pat\u00e9n\u00e1ra sz\u00fcks\u00e9g volt a Frakci\u00f3 (keny\u00e9rt\u00f6r\u00e9s) szertart\u00e1sa alatt az olt\u00e1ron (a f\u00f6laj\u00e1nl\u00e1st\u00f3l kezdve a pat\u00e9na az olt\u00e1r l\u00e9pcs\u0151je el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 szubdi\u00e1konusn\u00e1l volt, majd a Mi Aty\u00e1nk v\u00e9g\u00e9n vitte azt f\u00f6l az olt\u00e1rra), r\u00e1ad\u00e1sul a k\u00f6rbehordoz\u00e1s alatt sokszor megs\u00e9r\u00fclt e szent ed\u00e9ny. Haszn\u00e1ltak erre a c\u00e9lra fesz\u00fcletet, evang\u00e9liumos k\u00f6nyvet, kisebb szentk\u00e9peket (mint a keleti egyh\u00e1zakban, ahol ugyanezt a szerepet ikonok t\u00f6ltik be), de a legelterjedtebb egy saj\u00e1tos, kifejezetten erre a c\u00e9lra k\u00e9sz\u00fclt t\u00e1bla haszn\u00e1lata volt, mely \u00e1ltal\u00e1ban f\u00e1b\u00f3l, csontb\u00f3l, r\u00e9zb\u0151l vagy nemesf\u00e9mekb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s legt\u00f6bbsz\u00f6r a szenved\u0151, keresztre fesz\u00edtett Krisztust, vagy az Isten B\u00e1r\u00e1ny\u00e1t \u00e1br\u00e1zolta. A celebr\u00e1ns papot k\u00f6vet\u0151en mindenki ezt (\u00e9s nem a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte \u00e1ll\u00f3kat) illette b\u00e9kecs\u00f3kkal (amit j\u00f3 esetben minden egyes haszn\u00e1lat ut\u00e1n egy gyolcskend\u0151vel let\u00f6r\u00f6ltek).<\/p>\n

\"\"A Pax-t\u00e1bla els\u0151 eml\u00edt\u00e9se 1248-ban, az \u00e9szak-angliai York \u00e9rseks\u00e9g\u00e9nek egyik alapokm\u00e1ny\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy angol tal\u00e1lm\u00e1ny volt, \u00edgy el\u0151sz\u00f6r Angli\u00e1ra korl\u00e1toz\u00f3dott eg\u00e9szen a k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1zadig. A magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Klementina kir\u00e1lyn\u0151, X. Lajos francia kir\u00e1ly \u00f6zvegye 1328-as hagyat\u00e9k\u00e1nak lelt\u00e1r\u00e1ban szerepel egy ez\u00fcst Pax is. Durandus, a d\u00e9l-franciaorsz\u00e1gi Mende p\u00fcsp\u00f6ke Rationale divinorum officiorum<\/i> c\u00edm\u0171 f\u0151 m\u0171v\u00e9nek korai sz\u00f6vege, amely 1286-t\u00f3l keringett, m\u00e9g nem eml\u00edti a b\u00e9ket\u00e1bl\u00e1t. De az els\u0151, 1382-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3, francia nyelv\u0171 ford\u00edt\u00e1sban m\u00e1r szerepel a “la paix porter”<\/i> kifejez\u00e9s. Az 1355-\u00f6s pr\u00e1gai zsinaton tal\u00e1ljuk els\u0151 eml\u00edt\u00e9s\u00e9t a Nyugatr\u00f3mai Birodalom ter\u00fclet\u00e9n; a szin\u00f3dus aty\u00e1i azt javasolt\u00e1k, hogy vezess\u00e9k be a b\u00e9ket\u00e1bl\u00e1t, ha a gy\u00fclekezetek nem sz\u00edvesen cser\u00e9lnek egym\u00e1ssal t\u00e9nyleges cs\u00f3kokat. M\u00e1s bizony\u00edt\u00e9kok, k\u00f6zt\u00fck a fennmaradt b\u00e9ket\u00e1bl\u00e1k azt mutatj\u00e1k, hogy legal\u00e1bb Olaszorsz\u00e1gban, N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9s Spanyolorsz\u00e1gban elterjedtek, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg eg\u00e9szen a reform\u00e1ci\u00f3ig a nyugat-eur\u00f3pai egyh\u00e1zakban szok\u00e1sban \u00e1llt a haszn\u00e1latuk. Haszn\u00e1lat\u00e1t kifejezetten eml\u00edti \u00e9s meger\u0151s\u00edti a hagyom\u00e1nyos latin r\u00edtus szertart\u00e1sait r\u00e9szletesen le\u00edr\u00f3 Ritus servandus<\/i> is (X,3).<\/p>\n

\"\"A reform\u00e1ci\u00f3t\u00f3l kezdve a b\u00e9ket\u00e1bla haszn\u00e1lata \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n a Pax megoszt\u00e1sa a szent\u00e9lyen k\u00edv\u00fcli h\u00edvekkel egyre ritk\u00e1bb lett, s erre val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az a magyar\u00e1zat, hogy a k\u00f3rusban \u00fcl\u0151 klerikus m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gok, de f\u0151leg a vil\u00e1giak k\u00f6z\u00f6tt a b\u00e9kecs\u00f3k sorrendje gyakran okozott s\u00e9rt\u0151d\u00e9seket, n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9seket, olykor m\u00e9g tettleges b\u00e1ntalmaz\u00e1sokat is. K\u00f6z\u00e9pkori \u00edr\u00f3k, pl. Geoffrey Chaucer (1340-1400) \u00e9s Cristina da Pizzano (1364-1430) t\u00f6bbsz\u00f6r is eml\u00edtik, hogy a h\u00edvek (f\u0151leg az asszonyok) k\u00f6z\u00f6tt gyakoriak voltak a veszeked\u00e9sek amiatt, hogy megs\u00e9rt\u0151dtek, mert szerint\u00fck n\u00e1luk alacsonyabb rang\u00fa ember illette el\u0151sz\u00f6r cs\u00f3kj\u00e1val a Paxot. 1512-ben Sevill\u00e1ban \u00e9ppen ez\u00e9rt egy helyi szin\u00f3dus azt aj\u00e1nlotta, hogy a pacifik\u00e1l\u00e9t r\u00f6gz\u00edts\u00e9k egy adott helyen \u00e9s ne hordozz\u00e1k k\u00f6rbe. A g\u0151g \u00e1ltal sugalmazott vit\u00e1kr\u00f3l Morus Szent Tam\u00e1s is besz\u00e1mol, a k\u00f6z\u00e9pkori Anglia egyh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik legjobb kutat\u00f3ja, Eamon Duffy pedig pl\u00e9b\u00e1niai jegyz\u0151k\u00f6nyveket id\u00e9z, melyek szerint az ilyen vit\u00e1k olykor v\u00e9res tettlegess\u00e9gekig fajultak: a b\u00fcszkes\u00e9g\u00e9ben s\u00e9rtett nem egyszer a b\u00e9ket\u00e1bl\u00e1t t\u00f6rte sz\u00e9t a \u201etolakod\u00f3\u201d fej\u00e9n (The Stripping of the Altars)<\/i>. Ezt a helyzetet csak tet\u00e9zte, hogy a b\u00e9kecs\u00f3k megannyiszor illetlen ismerked\u00e9sre \u00e9s egy\u00e9b indiszkr\u00e9ci\u00f3kra is alkalmat adott.<\/p>\n

Ak\u00e1rmilyen \u0151si, tiszteletrem\u00e9lt\u00f3 \u00e9s m\u00e9lys\u00e9ges jelent\u00e9ssel b\u00edr\u00f3 is a Pax szertart\u00e1sa, tal\u00e1n jobb, ha megmarad a papok \u00e9s a szent\u00e9lyben assziszt\u00e1l\u00f3 klerikusok, szolg\u00e1lattev\u0151k szimbolikus \u00e9s pontosan szab\u00e1lyozott, sorrendis\u00e9g\u00e9ben rendezett, m\u00e9rt\u00e9ktart\u00f3 cselekedetek\u00e9nt. Ha m\u00e9gis b\u00e1tor\u00edtjuk r\u00e1 h\u00edveinket, magyar\u00e1zzuk el nekik a gesztus jelent\u00e9s\u00e9t, az olt\u00e1rt\u00f3l (Krisztust\u00f3l) val\u00f3 eredet\u00e9t, hierarchikus \u00e1tad\u00e1s\u00e1t, illend\u0151 form\u00e1j\u00e1t. Ne f\u00e9lj\u00fcnk ak\u00e1r a pacifik\u00e1l\u00e9t sem haszn\u00e1lni, amit az azt k\u00f6rbehordoz\u00f3 ministr\u00e1ns ak\u00e1r fert\u0151tlen\u00edt\u0151 kend\u0151vel minden egyes jelk\u00e9pes (\u00e9s nem ny\u00e1las!) cs\u00f3k ut\u00e1n lelkiismeretesen let\u00f6r\u00f6l.<\/p>\n

Forr\u00e1s: Al\u00e1csi Ervin atya<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Amikor a koronav\u00edrus-j\u00e1rv\u00e1ny t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az Egyh\u00e1z liturgikus \u00e9let\u00e9t is megakasztotta, arra gondoltam, hogy ennek lehetn\u00e9nek ak\u00e1r pozit\u00edv hat\u00e1sai is az istentiszteleti gyakorlatunkra. Sajnos \u2013 f\u0151leg, ami a meggondolatlanul \u00e9s agressz\u00edvan (s\u0151t, t\u00f6rv\u00e9nytelen\u00fcl) er\u0151ltetett k\u00e9zbe\u00e1ldoz\u00e1st illeti \u2013 eddig ink\u00e1bb csak negat\u00edv el\u0151jel\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sokkal tal\u00e1lkoztam.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":1628,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[367,374],"tags":[599,600,602,594,598,142,605,601,604,603,596,606,595,50,597],"class_list":["post-1627","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hitvedelem","category-quantum-potes","tag-agnus-dei","tag-bekecsok","tag-bekehordozo","tag-celebrans","tag-ceremonar","tag-diakonus","tag-durandus","tag-esztergomi-ritus","tag-pacificale","tag-patena","tag-pax","tag-pax-tabla","tag-rubrika","tag-szentmise","tag-szubdiakonus"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1627","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1627"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1627\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1638,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1627\/revisions\/1638"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1628"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1627"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1627"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1627"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}