{"id":1664,"date":"2020-09-21T12:00:00","date_gmt":"2020-09-21T10:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=1664"},"modified":"2020-09-21T12:50:47","modified_gmt":"2020-09-21T10:50:47","slug":"tanitas-a-keresztvetesrol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2020\/09\/21\/tanitas-a-keresztvetesrol\/","title":{"rendered":"Tan\u00edt\u00e1s a keresztvet\u00e9sr\u0151l"},"content":{"rendered":"

\"\"Egy\u00e9rtelm\u0171 bizony\u00edt\u00e9kaink vannak a korai aty\u00e1k \u00edr\u00e1saib\u00f3l, hogy a keresztvet\u00e9s gyakorlata nem k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori fejlem\u00e9ny, egyfajta ortodox vagy katolikus \u201eelhajl\u00e1s\u201d, hiszen az \u00f3kereszt\u00e9ny egyh\u00e1z m\u00e1r a m\u00e1sodik sz\u00e1zadban ismerte \u00e9s gyakran alkalmazta. A rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kok azt mutatj\u00e1k, hogy a keresztet eredetileg nem a mai form\u00e1ban \u201erajzolt\u00e1k\u201d magukra, m\u00e1sokra, vagy bizonyos t\u00e1rgyakra, hanem a h\u00fcvelyk- vagy mutat\u00f3ujjukkal jel\u00f6lt\u00e9k meg vele saj\u00e1t homlokukat.<\/em><\/p>\n

Ezt a patrisztikus irodalomban sz\u00e1mtalan utal\u00e1s tan\u00fas\u00edtja, \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171en \u00f6sszef\u00fcgg a Szent\u00edr\u00e1s bizonyos hivatkoz\u00e1saival, els\u0151sorban Ez\u00e9kiel pr\u00f3f\u00e9ta l\u00e1tom\u00e1s\u00e1val (Ez 9,1\u201311), mely szerint az \u00dar csak azokat k\u00edm\u00e9lte meg \u00f6ld\u00f6kl\u0151 angyalainak haragj\u00e1t\u00f3l, akiket \u2013 mivel nem vettek r\u00e9szt a b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1d\u00e1s ut\u00e1latoss\u00e1g\u00e1ban \u2013 egy kerub a homlokukon megjel\u00f6lt (a Tau bet\u0171 kereszt alak\u00fa jel\u00e9vel). Ez visszhangzik Szent J\u00e1nos apostol jelen\u00e9seiben is, ahol ugyan\u00edgy menek\u00fclnek meg Isten v\u00e1lasztottjai a v\u00e9gs\u0151 pusztul\u00e1st\u00f3l az \u00edt\u00e9let napj\u00e1n (Jel 7,3; 9,4 \u00e9s 14,1).<\/em><\/p>\n

\u201eMinden mozdulatunk el\u0151tt<\/em>\u201d \u2013 \u00edrja Tertullianus (160\u2013240) \u2013 \u201ej\u00f6v\u00e9s-men\u00e9s\u00fcnk sor\u00e1n, amikor l\u00e1bbelinket \u00e9s ruh\u00e1nkat f\u00f6lvessz\u00fck, amikor mosakszunk, amikor \u00e9tkez\u00fcnk, amikor meggy\u00fajtjuk l\u00e1mp\u00e1sainkat, fekve vagy \u00fclve, minden k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges foglalatoss\u00e1gunk k\u00f6zepette homlokunkat megjel\u00f6lj\u00fck a kereszt jel\u00e9vel<\/em>\u201d (De corona<\/i>, cap. 3). M\u00e1s aty\u00e1kt\u00f3l tudjuk, hogy a kereszt\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt nemcsak a homlok megjel\u00f6l\u00e9se volt elterjedt, de gyakran az ajkukat (Jeromos, Epitaphium S. Paulae<\/i>) \u00e9s sz\u00edv\u00fcket is (Prudentius, Liber Cathemerinon<\/i>, VI, 129) hasonl\u00f3k\u00e9ppen \u00e1ldott\u00e1k meg (ez a h\u00e1rmas \u00e1ld\u00e1s ma is szok\u00e1sban \u00e1ll az evang\u00e9lium olvas\u00e1s el\u0151tt, mely a gyakorlat rendk\u00edv\u00fcli \u0151sis\u00e9g\u00e9t mutatja). Egyes szents\u00e9gek (pl. betegek kenete) \u00e9s szentelm\u00e9nyek (hamvazkod\u00e1s) kiszolg\u00e1ltat\u00e1sakor a pap is ilyen kis kereszteket alkalmaz.<\/p>\n

\"\"A keresztvet\u00e9s egy\u00fattal m\u00e1st \u00e9s m\u00e1sokat meg\u00e1ld\u00f3 gesztusk\u00e9nt is szolg\u00e1lt. M\u00e1r Tertullianus \u00fagy besz\u00e9l a j\u00f3 kereszt\u00e9ny feles\u00e9gr\u0151l, mint aki lefekv\u00e9s el\u0151tt megjel\u00f6li \u00e1gy\u00e1t a kereszt jel\u00e9vel (Ad uxorem<\/i>, II, 5). Jeruzs\u00e1lemi Szent Cirill is megjegyzi a Katek\u00e9ziseiben: \u201eNe sz\u00e9gyellj\u00fck megvallani a Megfesz\u00edtettet! Legyen a kereszt a mi pecs\u00e9t\u00fcnk, amelyet ujjaink mer\u00e9szen rajzolnak homlokunkra, \u00e9s minden m\u00e1s dologban: a keny\u00e9rre, amit fogyasztunk, a poh\u00e1rra, amit kiiszunk, minden j\u00f6v\u00e9s\u00fcnkben \u00e9s men\u00e9s\u00fcnkben; alv\u00e1s el\u0151tt, amikor lefeksz\u00fcnk \u00e9s amikor f\u00f6l\u00e9bred\u00fcnk; amikor \u00faton vagyunk \u00e9s amikor megnyugszunk.<\/em>\u201d (XIII, 36) Term\u00e9szetesen, amikor a meg\u00e1ldand\u00f3 szem\u00e9ly vagy t\u00e1rgy nem volt \u201ek\u00e9zn\u00e9l\u201d, azaz karny\u00fajt\u00e1snyira, a keresztvet\u00e9s k\u00f6zvetlen \u00e9rint\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl a megfelel\u0151 ir\u00e1nyba fordulva, a leveg\u0151be t\u00f6rt\u00e9nt. Err\u0151l tan\u00faskodik a III-IV. sz\u00e1zadban Epiphanius (Adversus H\u00e6reses<\/i>, XXX, 12) \u00e9s Sozomen (Historia Ecclesiastica<\/i>, VII, 26).<\/p>\n

Ezen a ponton meg kell eml\u00edten\u00fcnk az \u00e1ldozati liturgia \u00fcnnepl\u00e9se sor\u00e1n haszn\u00e1lt kis keresztvet\u00e9seket is a f\u00f6laj\u00e1nlott aj\u00e1nd\u00e9kok f\u00f6l\u00f6tt, f\u0151leg ami a misek\u00e1non alatt hagyom\u00e1nyosan alkalmazott meglep\u0151en gyakori \u00e1ld\u00e1sokat illeti. Egyes elm\u00e9letekkel szemben ezek nem a nagyon kev\u00e9ss\u00e9 ismert pog\u00e1ny \u00e1ldozati szertart\u00e1sokb\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt r\u00e1mutat\u00f3 gesztusok, de nem is a neurotikus k\u00f6z\u00e9pkori ember t\u00falz\u00e1sokra hajlamos, k\u00e9nyszeres cselekv\u00e9s\u00e9nek maradv\u00e1nyai. A bizony\u00edt\u00e9kok val\u00f3j\u00e1ban arra engednek k\u00f6vetkeztetni, hogy a form\u00e1juk \u00e9s funkci\u00f3juk alapj\u00e1n ezek a szentmise szertart\u00e1sos mozzanatainak leg\u0151sibb r\u00e9teg\u00e9t k\u00e9pezik \u00e9s m\u00e1r eleve keresztvet\u00e9sek voltak. Azzal a gyakran hangoztatott ellen\u00e9rvvel szemben pedig, hogy ezek alkalmaz\u00e1sa a f\u00f6laj\u00e1nl\u00e1s alatt \u00e9s a konszekr\u00e1ci\u00f3 el\u0151tt m\u00e9g \u00e9ppens\u00e9ggel \u00e9rthet\u0151, de a keny\u00e9r \u00e9s bor \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n Krisztus val\u00f3s\u00e1gos test\u00e9v\u00e9 \u00e9s v\u00e9r\u00e9v\u00e9 m\u00e1r teljesen indokolatlanok (minek meg\u00e1ldani a konszekr\u00e1lt sz\u00edneket?), el\u00e9g arra utalnunk, ami az Egyh\u00e1z k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 (keleti \u00e9s nyugati) r\u00edtusaira egyetemesen jellemz\u0151, tudniillik, hogy az \u00e1ldozati liturgia sem a sz\u00f6vegek, sem a gesztusok szintj\u00e9n nem azonos\u00edt be egy konkr\u00e9t pillanatot az \u00e1tv\u00e1ltoztat\u00e1sra, hanem a teljes szertart\u00e1snak tulajdon\u00edt konszekr\u00e1ci\u00f3s hat\u00e9konys\u00e1got. Ezen a szertart\u00e1sok szintj\u00e9n nem v\u00e1ltoztatnak a skolasztik\u00e1ban divatos \u00e9s teol\u00f3giailag egy\u00e9bk\u00e9nt nem \u00e9rdektelen eszmefuttat\u00e1sok sem az \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9s pontos id\u0151pontj\u00e1r\u00f3l (ld. Aquin\u00f3i Szent Tam\u00e1s, Summa Theologiae<\/i>, III, q. 75, a. 7.), f\u0151leg az\u00e9rt nem, mert maga az Angyali Doktor is sz\u00e9ps\u00e9ges allegorikus magyar\u00e1zatot f\u0171z a r\u00f3mai k\u00e1non k\u00f6zben elv\u00e9gzett keresztvet\u00e9sekhez (Summa Theologiae<\/i>, III, q. 83, a. 5, ad 3.).<\/p>\n

\"\"Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u0171nik, hogy a ma k\u00f6zismert nagyobb keresztvet\u00e9s\u00fcnk (homlokt\u00f3l mellig \u00e9s v\u00e1llt\u00f3l v\u00e1llig) \u00e1ltal\u00e1nos bevezet\u00e9se a monofizitizmus \u00e9s monotheletizmus \u00e1ltal kiv\u00e1ltott, a IV. sz\u00e1zadt\u00f3l a VII. sz\u00e1zadig elh\u00faz\u00f3d\u00f3 hitvit\u00e1k k\u00f6zvetett eredm\u00e9nye. A h\u00fcvelykujj vagy az egyetlen mutat\u00f3ujj haszn\u00e1lat\u00e1t jelk\u00e9pes okokb\u00f3l fokozatosan f\u00f6lv\u00e1ltotta a k\u00e9t ujj (a mutat\u00f3- \u00e9s a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ujj, illetve a h\u00fcvelykujj \u00e9s mutat\u00f3ujj) mint Krisztus k\u00e9t elv\u00e1laszthatatlan, de kevered\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl egyes\u00fclt term\u00e9szet\u00e9nek \u00e9s k\u00e9t teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 (isteni \u00e9s emberi) akarat\u00e1nak nyilv\u00e1nos kifejez\u00e9se (\u00e9s megvall\u00e1sa). Figyelembe v\u00e9ve, hogy a kereszt megrajzol\u00e1s\u00e1hoz m\u00e1r nem egy, hanem k\u00e9t ujjat haszn\u00e1ltak, az \u00fcld\u00f6z\u00e9sek kora ut\u00e1n m\u00e1r rejt\u0151zk\u00f6dni sem kellett \u00e9s l\u00e1that\u00f3 m\u00f3don akart\u00e1k igazhit\u0171s\u00e9g\u00fcket bizony\u00edtani, logikusnak t\u0171nik, hogy egy sz\u00e9lesebb gesztussal, nagyobb mozg\u00e1ssal k\u00f6ss\u00e9k \u00f6ssze a keresztvet\u00e9st. Valamivel k\u00e9s\u0151bb a keleti kereszt\u00e9nyek nagyobb r\u00e9sze m\u00e1r h\u00e1rom ujjat haszn\u00e1lt: a h\u00fcvelyk-, mutat\u00f3- \u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ujjat, m\u00edg a gy\u0171r\u0171s \u00e9s kisujj vissza volt hajtva a teny\u00e9ren. Az el\u0151bbiek a Szenth\u00e1roms\u00e1g-Egy Isten h\u00e1rom szem\u00e9ly\u00e9t jel\u00f6lt\u00e9k, m\u00edg az ut\u00f3bbiak a Krisztusban kevered\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl egyes\u00fclt k\u00e9t term\u00e9szet vagy akarat szimboliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1ltak. Ugyanakkor, ha a papok nem magukat, hanem m\u00e1s embereket vagy t\u00e1rgyakat \u00e1ldottak meg, ujjaikat \u00fagy tartott\u00e1k, hogy megform\u00e1lj\u00e1k vagy az ICXC (Iesous Christos)<\/i> Krisztus monogramot, vagy a g\u00f6r\u00f6g IXC kezd\u0151bet\u0171ket, ami a J\u00e9zus Krisztus, \u00dcdv\u00f6z\u00edt\u0151 (Iesous Christos Soter)<\/i> r\u00f6vid\u00edt\u00e9se.<\/p>\n

\"\"A kereszt\u00e9ny ikonogr\u00e1fia legkor\u00e1bbi eml\u00e9kei azt l\u00e1tszanak igazolni, hogy a k\u00e9t (mutat\u00f3 \u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u0151) ujjal vetett kereszt k\u00e9pviseli az \u0151sibb \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nosabb gyakorlatot, melyet p\u00e9ld\u00e1ul Oroszorsz\u00e1gban eg\u00e9szen a XVII. sz\u00e1zadig, Nikon p\u00e1tri\u00e1rka reformj\u00e1ig meg\u0151riztek. Amikor a p\u00e1tri\u00e1rka bevezette a h\u00e1rom ujjas keresztvet\u00e9st, ez egyh\u00e1zszakad\u00e1shoz vezetett, mert az \u00fan. \u00f3hit\u0171ek (sztaroverci) mereven elutas\u00edtott\u00e1k az \u00faj\u00edt\u00e1st.<\/p>\n

\"\"\"\"A forr\u00e1sok ugyan gy\u00e9rek \u00e9s nem egy\u00e9rtelm\u0171ek, de \u00fagy t\u0171nik, hogy eleinte a nyugati kereszt\u00e9nyek is \u00fagy jel\u00f6lt\u00e9k meg magukat a kereszt jel\u00e9vel, mint a keletiek t\u00f6bbs\u00e9ge, azaz a h\u00fcvelyk-, mutat\u00f3- \u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ujjukkal rajzolt\u00e1k magukra a megv\u00e1lt\u00e1s jel\u00e9t, m\u00edg a gy\u0171r\u0171s \u00e9s kisujjukat visszahajtott\u00e1k a tenyer\u00fckre. Eur\u00f3pa egyes ter\u00fcletein, els\u0151sorban a mediterr\u00e1n r\u00e9gi\u00f3ban ma is ez az \u00e1ltal\u00e1nos gyakorlat \u2013 It\u00e1li\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul tal\u00e1n \u00e9ppen a VII. sz\u00e1zadt\u00f3l a IX. sz\u00e1zadig k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen er\u0151s biz\u00e1nci hat\u00e1sra. Arrafel\u00e9 ugyancsak elterjedt szok\u00e1s, hogy a keresztvet\u00e9s ut\u00e1n ajkukhoz \u00e9rintik \u2013 megcs\u00f3kolj\u00e1k \u2013 a h\u00fcvelyk- \u00e9s mutat\u00f3ujjuk f\u00f6ls\u0151 perc\u00e9vel megform\u00e1lt apr\u00f3 keresztet. A keresztvet\u00e9st k\u00f6vet\u0151 cs\u00f3knak megvannak a liturgikus p\u00e1rhuzamai is, ugyanis n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rett k\u00f6z\u00e9pkori miser\u00edtusban a rubrik\u00e1k szerint a celebr\u00e1ns az olt\u00e1rhoz val\u00f3 f\u00f6lmenetele ut\u00e1n, de m\u00e9g az introitus el\u0151tt keresztet rajzolt az olt\u00e1rra, majd annak hely\u00e9t cs\u00f3kkal illette (mint ahogy egy\u00e9bk\u00e9nt ak\u00e1r m\u00e1st is, pl. az olt\u00e1rkeresztet, az evang\u00e9liumosk\u00f6nyvet vagy a misek\u00f6nyvet a k\u00e1nonk\u00e9pn\u00e9l).<\/p>\n

Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a keresztvet\u00e9s k\u00f6zben az oldalir\u00e1ny\u00fa mozg\u00e1s is keleti m\u00f3dra, eleinte jobbr\u00f3l balra haladva t\u00f6rt\u00e9nt, ezt dikt\u00e1ln\u00e1 a liturgi\u00e1ban \u00e1ltal\u00e1nos \u201ejobbk\u00e9z szab\u00e1ly\u201d is, melynek l\u00e9nyege, hogy a jobb oldal (k\u00e9z \u00e9s l\u00e1b) mindig els\u0151bbs\u00e9get \u00e9lvez a ballal szemben. Biz\u00e1nci r\u00edtus\u00fa bar\u00e1taimt\u00f3l hallottam, hogy mivel a szent liturgia alatt a n\u00e9p fel\u00e9 fordul\u00f3 pap a nyugaton is szok\u00e1sos rend szerint, vagyis f\u00f6ntr\u0151l lefel\u00e9, balr\u00f3l jobbra rajzolja a keresztet a h\u00edvek ir\u00e1ny\u00e1ban, \u0151k nem tesznek m\u00e1st, mint egyszer\u0171en lek\u00f6vetik az \u00e1ld\u00f3 mozdulatot. Ezek szerint teh\u00e1t innen eredeztethet\u0151, hogy a h\u00edvek \u2013 let\u00fckr\u00f6zve a papi gesztust, a v\u00edzszintes ir\u00e1ny\u00fa mozg\u00e1st jobbr\u00f3l balra haladva v\u00e9gzik el. B\u00e1rmit is gondolunk err\u0151l az elm\u00e9letr\u0151l, bizony\u00edt\u00e9kunk van arra, hogy a nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9g liturgikus gyakorlat\u00e1ban is \u00e9lt a keresztvet\u00e9s ma egy\u00e9rtelm\u0171en keletik\u00e9nt f\u00f6lfogott sorrendje; p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9szak-angliai York missz\u00e1l\u00e9j\u00e1nak rubrik\u00e1i szerint a celebr\u00e1ns a Miaty\u00e1nkot k\u00f6vet\u0151 \u00fan. embolizmus (Libera)<\/i> alatt a pat\u00e9n\u00e1val biz\u00e1nci m\u00f3dra vetett mag\u00e1ra keresztet (azaz a jobb v\u00e1llt\u00f3l haladva a bal fel\u00e9).<\/p>\n

Az \u00e9rett k\u00f6z\u00e9pkorban \u2013 tal\u00e1n egy-k\u00e9t elszigetelt kiv\u00e9telt\u0151l eltekintve \u2013 m\u00e1r biztosan \u00e1ltal\u00e1nos a mai latin gyakorlatb\u00f3l ismert balr\u00f3l jobbra halad\u00f3 mozdulat, melyhez term\u00e9szetesen \u2013 mint a liturgikus gesztusok szinte mindegyik\u00e9hez \u2013 sz\u00fclettek allegorikus, lelki magyar\u00e1zatok. A sokf\u00e9le \u00e9rtelmez\u00e9s k\u00f6z\u00fcl itt most csak egyet id\u00e9z\u00fcnk az angliai Syon kolostor (Isleworth, Middlesex) Brigitta-rendi ap\u00e1c\u00e1inak \u201eMyroure of Our Ladye\u201d (Miasszonyunk t\u00fckre) c\u00edm\u0171, XV. sz\u00e1zadi, lelki olvasm\u00e1nyokat tartalmaz\u00f3 k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l: \u201e\u00c9s akkor jel\u00f6ld meg magadat a szent kereszt jel\u00e9vel, hogy el\u0171zd magadt\u00f3l a gonoszlelket minden csal\u00e1rds\u00e1g\u00e1val egy\u00fctt! Mert, amint Aranysz\u00e1j\u00fa Szent J\u00e1nos mondja, a gonoszlelkek b\u00e1rhol megl\u00e1tj\u00e1k a kereszt jel\u00e9t, elmenek\u00fclnek onnan, mert \u00fagy f\u00e9lik azt, mint a botot, amellyel elverik \u0151ket. \u00d6nmagad meg\u00e1ld\u00e1sa sor\u00e1n a kezeddel kezd a fejedt\u0151l lefel\u00e9, majd a baloldalon, \u00e9s hidd, hogy a mi Urunk, J\u00e9zus Krisztus a F\u0151t\u0151l indulva sz\u00e1llott al\u00e1, vagyis az Aty\u00e1t\u00f3l j\u00f6tt a f\u00f6ldre szents\u00e9ges megtestes\u00fcl\u00e9se \u00e1ltal, a f\u00f6ldr\u0151l pedig balra ment, vagyis keser\u0171s\u00e9ges k\u00ednhal\u00e1la \u00e1ltal az alvil\u00e1gra sz\u00e1llt, onnan azut\u00e1n dics\u0151s\u00e9ges mennybemenetele \u00e1ltal f\u00f6lment Atyj\u00e1nak jobbj\u00e1ra.\u201d<\/p>\n

Val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151, hogy a keresztvet\u00e9seket m\u00e1r a korai id\u0151kt\u0151l kezdve k\u00eds\u00e9rt\u00e9k bizonyos sz\u00f6vegek, invok\u00e1ci\u00f3k, \u00e1ld\u00f3 formul\u00e1k, att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy milyen keresztvet\u00e9sr\u0151l volt sz\u00f3 \u00e9s pontosan milyen kontextusban. Ez nyilv\u00e1n abb\u00f3l k\u00f6vetkezik, hogy a szents\u00e9gi \u00fcdvrendben, a szents\u00e9gek \u00e9s szentelm\u00e9nyek kiszolg\u00e1ltat\u00e1sakor \u00e1ltal\u00e1nos jelens\u00e9g az anyag (konkr\u00e9t, fizikai jel) \u00e9s a forma (k\u00eds\u00e9r\u0151, l\u00e9tes\u00edt\u0151 erej\u0171 ig\u00e9k) \u00f6sszekapcsol\u00e1sa. Volt, ahol a jel haszn\u00e1lata k\u00edv\u00e1nta meg a szavak hozz\u00e1kapcsol\u00e1s\u00e1t, hiszen seg\u00edtettek annak tudatos\u00edt\u00e1s\u00e1ban, hogy mi mi\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nik, r\u00e1ad\u00e1sul az Isten nev\u00e9t seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edv\u00f3 ig\u00e9k hat\u00e9konys\u00e1got k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ztek a gesztusoknak, de arra is b\u0151ven akad p\u00e9lda, hogy az \u00e1ld\u00e1sban, k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9sben elhangz\u00f3 sz\u00f6vegek k\u00edv\u00e1nt\u00e1k meg a l\u00e1that\u00f3, k\u00fcls\u0151 jelet, melyt\u0151l szint\u00fagy a kegyelemk\u00f6zl\u00e9s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t rem\u00e9lt\u00e9k. Ennek megfelel\u0151en a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 forr\u00e1sok t\u00f6bbf\u00e9le invok\u00e1ci\u00f3t meg\u0151riztek: \u201eA Krisztus jele\u201d, \u201eAz \u00e9l\u0151 Isten pecs\u00e9tje\u201d, \u201eJ\u00e9zus nev\u00e9ben\u201d; \u201eA Szenth\u00e1roms\u00e1g nev\u00e9ben\u201d, \u201eA mi seg\u00edts\u00e9g\u00fcnk az \u00dar nev\u00e9ben\u201d, \u201eIstenem, j\u00f6jj seg\u00edts\u00e9gemre\u201d stb. A legelterjedteb formula nyugaton: \u201eAz Atya \u00e9s a Fi\u00fa \u00e9s a Szentl\u00e9lek nev\u00e9ben\u201d, keleten pedig az a foh\u00e1sz, amelyet mi, latinok is meg\u0151rizt\u00fcnk a nagyp\u00e9nteki liturgi\u00e1ban: \u201eSzent Isten, szent er\u0151s, szent halhatatlan, irgalmazz nek\u00fcnk!\u201d<\/p>\n

A keresztvet\u00e9seket a szerint is lehet oszt\u00e1lyozni, hogy a h\u00edvek j\u00e1mbor bugalomb\u00f3l magukat jel\u00f6lik meg vele, vagy a papok (\u00e9s m\u00e1s szolg\u00e1lattev\u0151k) liturgikus k\u00f6rnyezetben alkalmazott gesztusk\u00e9nt alkalmazz\u00e1k. Az els\u0151 esetben term\u00e9szetesen nincs sok \u00e9rtelme a t\u00falszab\u00e1lyoz\u00e1snak, \u00e9s tan\u00e1csos az embereml\u00e9kezetet meghalad\u00f3 helyi szok\u00e1sokat is tiszteletben tartani, az ut\u00f3bbi esetben azonban rubrik\u00e1lis el\u0151\u00edr\u00e1sok \u00e1ltal szab\u00e1lyozott cselekv\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3, \u00edgy m\u00e9lt\u00e1nyos \u00e9s \u00fcdv\u00f6s a hat\u00e1lyos el\u0151\u00edr\u00e1sokat betartani (\u00e9s betartatni). A papi \u00e1ld\u00e1sok tekintet\u00e9ben a nyugati hagyom\u00e1ny k\u00e9tf\u00e9le k\u00e9ztart\u00e1st ismer, a val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u0151sibb k\u00e9tujjas \u00e1ld\u00e1st: vagy a mutat\u00f3- \u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00faj egyenes \u00f6sszeszor\u00edt\u00e1s\u00e1val, vagy \u00fagy, hogy a mutat\u00f3ujj egyenes, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00faj pedig kiss\u00e9 leg\u00f6rb\u00fcl (az IC \u2013 Iesus Christus<\/i> \u2013 monogramot form\u00e1lva). Ezt a gesztust l\u00e1tjuk t\u00f6bb ikonografikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1son \u00e9s a p\u00e1p\u00e1kr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt hagyom\u00e1nyos k\u00e9peken. A m\u00e1sik vari\u00e1ci\u00f3 az, amit a liturgikus k\u00f6nyvek rubrik\u00e1i el\u0151\u00edrnak \u00fagy a papoknak, mint a ministr\u00e1nsoknak: e szerint az \u00e1ld\u00e1s nyitott teny\u00e9rrel \u00e9s \u00f6sszeszor\u00edtott, egyenes ujjakkal t\u00f6rt\u00e9nik. A szimbolikus magyar\u00e1zatok szerint ez Krisztus \u00f6t szent seb\u00e9re eml\u00e9keztet benn\u00fcnket.<\/p>\n

\"\"A szeminarist\u00e1k \u00e9s olt\u00e1rszolg\u00e1k k\u00e9pz\u00e9se sor\u00e1n t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt arra is hangs\u00falyt kellene fektetni, hogy a liturgikus gesztusokat, pl. k\u00e9ztart\u00e1sokat rendesen, szab\u00e1lyosan tudj\u00e1k v\u00e9gezni. Jelenleg a keresztvet\u00e9s el\u0151\u00edr\u00e1sos m\u00f3dja a k\u00f6vetkez\u0151: (1) nem latin (hossz\u00fa sz\u00e1r\u00fa), hanem g\u00f6r\u00f6g (egyenes sz\u00e1r\u00fa) keresztet vet\u00fcnk magunkra; (2) a nyitott tenyer\u0171, \u00f6sszeszor\u00edtott ujj\u00fa bal k\u00e9z a mellkas als\u00f3 vonal\u00e1n nyugszik; (3) a nyitott tenyer\u0171, \u00f6sszeszor\u00edtott ujj\u00fa jobb k\u00e9z a fejt\u0151l a mellkasig, a bal v\u00e1llt\u00f3l a jobb v\u00e1llig haladva \u00edrja le a kereszt jel\u00e9t; (4) m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy a jobb k\u00e9z a kereszt als\u00f3 sz\u00e1r\u00e1nak megjel\u00f6l\u00e9se sor\u00e1n nem ereszkedik a mellkasra helyezett bal k\u00e9z al\u00e1. Ezt nagyon sz\u00e9pen \u00e9s \u00e9rthet\u0151en illusztr\u00e1lja az al\u00e1bbi k\u00e9p.<\/p>\n

\"\"Persze a gesztusok \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 szavak helyes megtart\u00e1sa mellett legal\u00e1bb olyan fontos a m\u00f6g\u00f6ttes lelki tartalom is. Az \u00f3kereszt\u00e9ny egyh\u00e1zban m\u00e1r teljesen elterjedt \u2013 \u00edgy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg apostoli eredet\u0171 \u2013 szok\u00e1st megtartva belehelyezz\u00fck magunkat egy k\u00f6zel k\u00e9tezer \u00e9ves hagyom\u00e1ny sodr\u00e1ba (amit a protest\u00e1nsok k\u00f6z\u00fcl m\u00e9g a luther\u00e1nusok \u00e9s az anglik\u00e1nok is tiszteletben tartanak \u00e9s haszn\u00e1lnak). Keresztvet\u00e9skor a megv\u00e1lt\u00e1s jel\u00e9t vessz\u00fck magunkra, hiszen e jelben van a mi \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00fcnk. E jelt\u0151l betegesen retteg \u00e9s sz\u0171k\u00f6lve menek\u00fcl \u0151si ellens\u00e9g\u00fcnk, a hazug k\u00edgy\u00f3, a lelkek pusztul\u00e1s\u00e1t keres\u0151 ord\u00edt\u00f3 oroszl\u00e1n. A liturgikus (allegorikus ihlet\u00e9s\u0171) magyar\u00e1zatok valamelyik\u00e9t \u2013 pl. a f\u00f6nt id\u00e9zett Brigitta-rendi ap\u00e1c\u00e1knak aj\u00e1nlottat \u2013 \u00e9szben tartva igyekezz\u00fcnk m\u00e9lyebb lelki tartalommal megt\u00f6lteni a mozdulatsort! A keresztvet\u00e9s nem \u00fcres gesztus, hanem egyr\u00e9szt im\u00e1ds\u00e1g, m\u00e1sr\u00e9szt (f\u0151leg, ha a kereszts\u00e9g\u00fcnk malasztj\u00e1ra eml\u00e9keztet\u0151 szenteltv\u00edz haszn\u00e1lata is k\u00eds\u00e9ri) val\u00f3di szentelm\u00e9ny, amely a megfelel\u0151 lelki dispoz\u00edci\u00f3k megl\u00e9te eset\u00e9n kegyelemk\u00f6zl\u0151 er\u0151vel rendelkezik.<\/p>\n

Forr\u00e1s: Al\u00e1csi Ervin atya<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Egy\u00e9rtelm\u0171 bizony\u00edt\u00e9kaink vannak a korai aty\u00e1k \u00edr\u00e1saib\u00f3l, hogy a keresztvet\u00e9s gyakorlata nem k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori fejlem\u00e9ny, egyfajta ortodox vagy katolikus \u201eelhajl\u00e1s\u201d, hiszen az \u00f3kereszt\u00e9ny egyh\u00e1z m\u00e1r a m\u00e1sodik sz\u00e1zadban ismerte \u00e9s gyakran alkalmazta. A rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kok azt mutatj\u00e1k, hogy a keresztet eredetileg nem a mai form\u00e1ban \u201erajzolt\u00e1k\u201d magukra, m\u00e1sokra, vagy bizonyos t\u00e1rgyakra, hanem a h\u00fcvelyk- […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":1665,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[367,32],"tags":[44,48,187,121,269,614,55,50,47,294],"class_list":["post-1664","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hitvedelem","category-tanitas","tag-egyhaz","tag-gondolatok","tag-katolikus","tag-kereszt","tag-keresztenyseg","tag-keresztvetes","tag-krisztus","tag-szentmise","tag-tanitas","tag-vallas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1664","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1664"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1664\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1674,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1664\/revisions\/1674"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1665"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1664"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1664"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1664"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}