{"id":2205,"date":"2020-12-22T20:00:30","date_gmt":"2020-12-22T19:00:30","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=2205"},"modified":"2020-12-22T20:36:51","modified_gmt":"2020-12-22T19:36:51","slug":"isten-ovjon-minket-a-papai-kommunizmustol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2020\/12\/22\/isten-ovjon-minket-a-papai-kommunizmustol\/","title":{"rendered":"Isten \u00f3vjon minket a p\u00e1pai kommunizmust\u00f3l"},"content":{"rendered":"

\"\"Ferenc p\u00e1pa leg\u00fajabb \u201eFratelli tutti\u201d szavakkal kezd\u0151d\u0151 enciklik\u00e1ja a m\u00e1sodik vagy a harmadik, att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy honnan sz\u00e1moljuk. Az enciklika azzal foglalkozik, hogy minden ember testv\u00e9r. Az egyh\u00e1z ezt ilyen form\u00e1ban nem tan\u00edtotta az elm\u00falt 2000 \u00e9vben. Az Egyh\u00e1z azt tan\u00edtja, hogy minden ember Isten alkot\u00e1sa, de testv\u00e9rekk\u00e9nt a megkereszteltekre utal.<\/em><\/p>\n

\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben az enciklika olyan politikai ki\u00e1ltv\u00e1ny, amelyb\u0151l hi\u00e1nyzik a vall\u00e1si dimenzi\u00f3. A \u201ej\u00f3emberked\u0151k<\/em>\u201d \u00e9s a szabadk\u0151m\u0171vesek \u00f6r\u00fclnek ennek az \u201e\u00faj orient\u00e1ci\u00f3nak<\/em>\u201d. Ferenc p\u00e1p\u00e1t a p\u00e1p\u00e1k k\u00f6z\u00fcl els\u0151k\u00e9nt z\u00e1rt\u00e1k a sz\u00edv\u00fckbe. Ha ne adj\u2019 Isten az enciklika megval\u00f3sul, akkor val\u00f3sz\u00edn\u0171leg elt\u0171nik Isten, az egyh\u00e1z \u00e9s a kereszt\u00e9nys\u00e9g, ahogy ma ismerj\u00fck ezeket. Az el\u0151bbit sarkalatos jogszab\u00e1lyok sz\u00fcntetn\u00e9k meg, az ut\u00f3bbiak \u00f6nfeloszlat\u00e1ssal t\u0171nn\u00e9nek el.<\/p>\n

\"\"Akik nem vesznek r\u00e9szt ebben, azoknak a f\u00f6ld al\u00e1 kell ker\u00fclni\u00fck, mert akkorra a kommunizmus fog uralkodni (b\u00e1rhogy is h\u00edvj\u00e1k), a mag\u00e1ntulajdon \u00e9s a szuver\u00e9n \u00e1llamok megsz\u0171nnek, a h\u00e1z \u00e9s a f\u00f6ld kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sai a korm\u00e1nyzati politika eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lnak. \u00c9s mindezt a \u201eszeg\u00e9nyek<\/em>\u201d nev\u00e9ben fogj\u00e1k megtenni. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e9g egy v\u00e9res polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa is lesz az \u201eemberis\u00e9g ir\u00e1nti szeretet<\/em>\u201d nev\u00e9ben. Oroszorsz\u00e1g, \u00e9s K\u00edna m\u00e1r \u00e1t\u00e9lte. A k\u00f6vetkez\u0151 glob\u00e1lis lenne.<\/p>\n

A felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli alapj\u00f6vedelem ir\u00e1nti ig\u00e9ny, amint a politikai baloldal \u00e9s a nagyt\u0151ke szerepl\u0151i egyhang\u00falag, \u00e9s egyre hangosabban felvetnek, csak m\u00e9rs\u00e9kelt kezdete annak, amit Ferenc p\u00e1pa egyenl\u0151s\u00e9get k\u00f6vetel\u0151 ut\u00f3pi\u00e1j\u00e1val folytatott politikai \u00e9s ideol\u00f3giai manifesztuma hirdet. El\u00e9g egy pillant\u00e1s az enciklik\u00e1ra, m\u00edg az \u00fajs\u00e1gokba lapozni sem hasznos, mert a nyilv\u00e1nval\u00f3 j\u00f3indulat olyan vastagra meszelte a t\u00e9nyleges tartalmat, hogy az m\u00e1r nem ismerhet\u0151 fel. De semmi sem lehet vesz\u00e9lyesebb, mint egy hamis k\u00e9p l\u00e9trehoz\u00e1sa.<\/p>\n

Aranysz\u00e1j\u00fa Szent J\u00e1nossal a kommunizmus fel\u00e9?<\/strong><\/h4>\n

Ferenc Aranysz\u00e1j\u00fa Szent J\u00e1nost id\u00e9zi: \u201eHa nem adjuk oda a szeg\u00e9nyeknek a javaink egy r\u00e9sz\u00e9t, az a szeg\u00e9nyekt\u0151l val\u00f3 lop\u00e1st, az \u00e9let\u00fck elrabl\u00e1s\u00e1t jelenti; \u00e9s amink van, az nem a mi\u00e9nk, hanem az \u00f6v\u00e9k<\/em>\u201d (FT, 119.). \u00dagy t\u0171nik, hogy Ferenc ezzel elfogadja az egyh\u00e1zaty\u00e1k tan\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s az egyh\u00e1zi hagyom\u00e1nyokba helyezi mag\u00e1t, hangs\u00falyozva a mag\u00e1ntulajdon t\u00e1rsadalmi funkci\u00f3j\u00e1t. De ez nem \u00edgy van, mert a k\u00f6vetkez\u0151 bekezd\u00e9sben Ferenc m\u00e1r m\u00e1s ir\u00e1nyba halad, a kommunizmus atyjainak tan\u00edt\u00e1sa fel\u00e9, amikor azt \u00edrja, hogy \u201ea mag\u00e1ntulajdonhoz val\u00f3 jog soha nem abszol\u00fat vagy elidegen\u00edthetetlen<\/em>\u201d. A mindenki sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9trehozott javak k\u00f6z\u00f6s haszon\u00e9lvezet\u00e9nek elve term\u00e9szetes \u00e9s egy mindenek felett \u00e1ll\u00f3 jog.<\/p>\n

\n

\u201eA mag\u00e1ntulajdonhoz val\u00f3 jog csak m\u00e1sodlagos term\u00e9szetes jogk\u00e9nt tekinthet\u0151, amely a l\u00e9trehozott javak egyetemes meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1nak elv\u00e9b\u0151l fakad, \u00e9s ennek nagyon konkr\u00e9t k\u00f6vetkezm\u00e9nyei vannak\u201d (FT, 120). <\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

Aranysz\u00e1j\u00fa Szent J\u00e1nos arra a kereszt\u00e9nyre gondol, akinek \u00f6nk\u00e9nt \u00e9s bel\u00e1t\u00e1sa szerint osztoznia kell a r\u00e1szorul\u00f3kkal. Ez a lelkiismeret int\u00e9se, de egy\u00e9ni \u00e9s k\u00fcls\u0151 recept n\u00e9lk\u00fcl. Ezek a felebar\u00e1ti szeretet akt\u00edv tettei, amelyeket a kereszt\u00e9nys\u00e9g tan\u00edt. Ferenc nem tesz k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get \u00e9s nem korl\u00e1toz. Az \u00e1llamot \u00e9rti alatta, \u00e9s megford\u00edtja a jellemz\u0151ket. Nem a vagyonnal rendelkez\u0151nek kell saj\u00e1t bel\u00e1t\u00e1sa szerint adnia a r\u00e1szorul\u00f3knak, hanem a \u201eszeg\u00e9nyeknek\u201d (akiket Ferenc kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl t\u00e1rsadalmi \u00e9rtelemben \u00e9rtelmez), kell k\u00f6vetelni\u00fck, mert joguk van k\u00f6vetelni. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy azok a migr\u00e1nsok, akik vagyon n\u00e9lk\u00fcl v\u00e1ndorolnak, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy leg\u00e1lisak vagy illeg\u00e1lisak, mert Ferenc a migr\u00e1ci\u00f3hoz val\u00f3 korl\u00e1tlan jogot felt\u00e9telez, k\u00f6vetelhetik az \u0151slakosok vagyon\u00e1nak kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t, legal\u00e1bbis az \u00e1ruk \u00e9s a mag\u00e1ntulajdon \u00fajraeloszt\u00e1s\u00e1t, mert minden mindenki\u00e9.<\/p>\n

Ferenc nem hagy k\u00e9ts\u00e9get efel\u0151l, hanem az al\u00e1bbiak szerint ragaszkodik hozz\u00e1:<\/p>\n

\n

\u201eA f\u00f6ld javainak egyetemes rendeltet\u00e9s\u00e9r\u0151l val\u00f3 meggy\u0151z\u0151d\u00e9s megk\u00f6veteli, hogy ezt alkalmazz\u00e1k az orsz\u00e1gokra, azok ter\u00fcleteire \u00e9s er\u0151forr\u00e1saikra is. <\/em>Minden orsz\u00e1g \u00e9s n\u00e9p k\u00f6teles seg\u00edteni a szeg\u00e9nyt, az \u00e9letlehet\u0151s\u00e9geit elvesz\u00edtett embert. Els\u0151sorban a r\u00e1szorul\u00f3 saj\u00e1t f\u00f6ldj\u00e9n, de sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n az \u0151 befogad\u00e1s\u00e1val is\u00a0.<\/em>\u201d (FT,\u00a0124).<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

\u00c9s mivel Ferenc \u201ekonkr\u00e9t k\u00f6vetkezm\u00e9nyeke<\/em>t\u201d k\u00f6vetel, szavait \u201ekonkr\u00e9tnak<\/em>\u201d kell gondolni, ami azt jelenti:<\/p>\n

\n

Nincs jog, nincs ter\u00fclet, nincsenek befizetett ad\u00f3k, nincsenek t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e9s k\u00f6zbiztons\u00e1g, amelyek az \u00e1llamnak \u00e9s polg\u00e1rainak jogot adn\u00e1nak megakad\u00e1lyozni egy migr\u00e1nst, aki b\u00e1rmilyen okb\u00f3l be akar v\u00e1ndorolni b\u00e1rmelyik \u00e1ltala v\u00e1lasztott orsz\u00e1gba. \u00c9s semmi sem akad\u00e1lyozhat meg senkit abban, hogy \u00e9lvezze az orsz\u00e1g k\u00f6z- \u00e9s mag\u00e1njavait, szoci\u00e1lis juttat\u00e1sait, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t, b\u00e1rmif\u00e9le t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t \u00e9s minden egy\u00e9b el\u0151ny\u00e9t.<\/p>\n<\/blockquote>\n

\"\"Ennek az ut\u00f3pi\u00e1nak az az alapja, hogy \u201eolyan bolyg\u00f3t k\u00edv\u00e1nok, amely f\u00f6ldet, otthont \u00e9s munk\u00e1t k\u00edn\u00e1l minden ember sz\u00e1m\u00e1ra<\/em>\u201d (FT, 127.). Ami j\u00f3l hangz\u00f3 \u00e9s alapvet\u0151en helyes, az gyilkos lehet a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s tekintet\u00e9ben. Marx, Engels, Lenin, valamint Szt\u00e1lin, Mao \u00e9s Pol Pot \u00fcdv\u00f6zlet\u00fcket k\u00fcldik<\/span>. A t\u00f6rt\u00e9nelem azt tan\u00edtja, hogy az ut\u00f3pia minden megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa gyilkoss\u00e1ggal v\u00e9gz\u0151dik.<\/p>\n

De Ferencet nem \u00e9rdekli a t\u00f6rt\u00e9nelem, mert mi\u00e9rt foglalkozna a m\u00falttal, amikor a jelenben tehet valamit. Ez\u00e9rt \u00edgy folytatja:<\/p>\n

\n

\u201e<\/em>K\u00f6teless\u00e9g\u00fcnk tiszteletben tartani minden ember jog\u00e1t arra, hogy olyan helyet tal\u00e1ljon a maga \u00e9s csal\u00e1dja sz\u00e1m\u00e1ra, ahol emberi kibontakoz\u00e1suk lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik<\/em>\u201c (FT,\u00a0129).<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

Teh\u00e1t Ferenc ragaszkodik a csal\u00e1degyes\u00edt\u00e9shez is. Sz\u00e1m\u00e1ra a migr\u00e1ci\u00f3 egyir\u00e1ny\u00fa utca: a migr\u00e1ci\u00f3s jog minden m\u00e1s jog felett \u00e1ll. 7,8 milli\u00e1rd emberr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, akiknek Ferenc megadja ezt a jogot. Ferenc fel\u00fcl akarja \u00edrni azon jogrendszerek al\u00e1t\u00e1maszt\u00f3 oszlop\u00e1t, amelyeket az \u00e1llamok az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n gondosan fel\u00e1ll\u00edtottak, \u00e9s \u00fagy t\u0171nik, helyesli azt a t\u00e9nyt, hogy nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel az egyes \u00e1llamok \u00f6sszeomolhatnak vagy ak\u00e1r glob\u00e1lis szinten is megsz\u0171nhetnek.<\/p>\n

Valah\u00e1nyszor az ideol\u00f3giai rendszerek \u00f6nk\u00e9nyesen, jogellenesen tulajdon\u00edtottak el mag\u00e1ntulajdont (egy\u00e9bk\u00e9nt az egyh\u00e1zi vagyont is), nagyobb nyomor\u00fas\u00e1got eredm\u00e9nyeztek, mint j\u00f3t. D\u00e9l-Afrika egy szomor\u00fa k\u00f6zelm\u00faltbeli p\u00e9lda, ahogy Ferenc p\u00e1pa id\u00e9zi a Desmond Tutu-t az enciklik\u00e1ban,.<\/p>\n

A globalizmus pr\u00f3f\u00e9t\u00e1ja<\/strong><\/h4>\n

Ferenc a globaliz\u00e1ci\u00f3, a korl\u00e1tlan migr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a nemzet\u00e1llamok felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1nak a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1ja:<\/p>\n

\n

\u201eA glob\u00e1lis dimenzi\u00f3kra kell figyelni, hogy ne ess\u00fcnk a mindennapi kicsinys\u00e9gekbe\u201c (FT,\u00a0142).<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

Ha a p\u00e1pa k\u00e9pes megl\u00e1tni a migr\u00e1ci\u00f3 h\u00e1tr\u00e1ny\u00e1t, akkor csak annyi, hogy ha \u201eegyeseket vonz a nyugat kult\u00far\u00e1ja<\/em>\u201d, az \u201ekomolyan csal\u00f3d\u00e1st okozhat nekik\u201d<\/em> (FT, 38). Ferenc egy sz\u00f3t sem sz\u00f3l arr\u00f3l, hogy a nyugat a kereszt\u00e9nys\u00e9gb\u0151l n\u0151tt volna ki, vagy hogy ez a civiliz\u00e1ci\u00f3, a jogi fejl\u0151d\u00e9s, a szabads\u00e1gjogok, a magas kult\u00fara \u00e9s a j\u00f3l\u00e9t b\u00f6lcs\u0151je lenne. Ellenben az egyh\u00e1z feje sz\u00e1m\u00e1ra a migr\u00e1nsok az igaziak f\u00fcggetlen\u00fcl fajukt\u00f3l, etnikai hovatartoz\u00e1st\u00f3l, vall\u00e1sukt\u00f3l, kult\u00far\u00e1jukt\u00f3l vagy politikai meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fckt\u0151l. Olyan hib\u00e1tlanok, hogy csak a nyugat tudja megfert\u0151zni \u0151ket.<\/p>\n

A t\u00f6rt\u00e9nelem Ferencet csak szelekt\u00edven \u00e9rdekli:<\/p>\n

\n

\u201eA so\u00e1t nem szabad elfelejteni \u201d, \u00e9pp\u00fagy, mint, Hirosima \u00e9s Nagaszaki atombomb\u00e1z\u00e1s\u00e1t \u00a0sem\u201d(FT, 247f).<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

\"\"Hi\u00e1ba keresi valaki a Gulagot \u00e9s a k\u00ednai kommunista Laogait. Ferenc m\u00e1r elfelejtette, \u00e9s mindenk\u00e9pp el is akarja felejteni ezeket, mert kihagyja a kommunizmus \u00e9s b\u0171ncselekm\u00e9nyeinek m\u00e9g az eml\u00edt\u00e9s\u00e9t is. Micsoda amn\u00e9zia.<\/p>\n

Ugyanez t\u00f6rt\u00e9nik vele, amikor el\u00edt\u00e9li a fanatizmust, de nem eml\u00edti az ideol\u00f3giai terrorist\u00e1kat \u00e9s az iszl\u00e1m fanatikusokat, ann\u00e1l ink\u00e1bb \u201efanatizmus az, ami jellemzi a kereszt\u00e9nyeket \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a katolikusokat a digit\u00e1lis f\u00f3rumuk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 terein<\/em>\u201d (FT, 46).<\/p>\n

Ferenc az enciklik\u00e1ban azt teszi, amit szeret, ostorozza a katolikus h\u00edveket, a kereszt\u00e9nyeket \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kereszt\u00e9ny nyugatot.<\/p>\n

Ezut\u00e1n \u00fajjal mutogat az egyetemes testv\u00e9ris\u00e9g ellens\u00e9geire, ezek populist\u00e1k \u00e9s nacionalist\u00e1k, individualist\u00e1k; kapitalist\u00e1k \u00e9s mindenki ellens\u00e9g, aki falakat \u00e9p\u00edt. Ferenc hallgat\u00f3lagosan t\u00e1mogatja a Black Lives Matter-t is:<\/p>\n

\n

\u201eA rasszizmus egy olyan v\u00edrus, amely k\u00f6nnyen mut\u00e1l\u00f3dik, \u00e9s ahelyett, hogy elt\u0171nne, tov\u00e1bbra is titokban leselkedik\u201c (FT, 97, auch FT, 20).\u00a0<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

A szavak v\u00e1laszt\u00e1sa a kommunista propagand\u00e1ra eml\u00e9keztet, amely \u201eimperializmust\u201d \u00e9s \u201ereakci\u00f3t\u201d l\u00e1t lopakodni minden\u00fctt.<\/p>\n

Ferenc szerint nincs jogos h\u00e1bor\u00fa, hanem \u201eigazolt k\u00fczdelmek<\/em>\u201d, amikor arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy \u201ek\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00f3dszerekkel megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k [a hatalmasok] elnyom\u00e1s\u00e1t megsz\u00fcntetni; \u00e9s elvenni t\u0151l\u00fck azt a hatalmat, amelyet nem tudnak haszn\u00e1lni.<\/em>\u201d (FT, 241.).<\/p>\n

Ferenc \u00faj egyenletet \u00e1ll\u00edt fel: a polg\u00e1ri k\u00e9pmutat\u00f3kat, azokat, akik \u201ef\u00e9lren\u00e9znek<\/em>\u201d, egyenrang\u00fav\u00e1 teszi a tolvajokkal \u00e9s a b\u0171n\u00f6z\u0151kkel. A b\u0171n\u00f6z\u0151k sz\u00f6vets\u00e9geseinek min\u0151s\u00edti \u0151ket (FT, 75).<\/p>\n

A l\u00e1thatatlan diktat\u00fara<\/strong><\/h4>\n

Ebben a bekezd\u00e9sben tal\u00e1lhat\u00f3 az enciklika egyik leg\u00e9rdekesebb r\u00e9sze is, amikor a p\u00e1pa ezt \u00edrja:<\/p>\n

\n

\u201e\u00cdgy m\u0171k\u00f6dik a val\u00f3j\u00e1ban rejtett \u00e9rdekek l\u00e1thatatlan diktat\u00far\u00e1ja, amely uralja az er\u0151forr\u00e1sokat, valamint meghat\u00e1rozza a v\u00e9lem\u00e9nyek \u00e9s gondolkod\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1t.\u201d<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

Erre a \u201el\u00e1thatatlan diktat\u00far\u00e1ra<\/em>\u201d egy csoport b\u00edboros, p\u00fcsp\u00f6k \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9gi, k\u00f6zt\u00fck M\u00fcller, Zen \u00e9s Pujats b\u00edborosok figyelmeztettek tavaly m\u00e1jusban az egyh\u00e1zhoz \u00e9s a vil\u00e1ghoz int\u00e9zett felh\u00edv\u00e1sban. De R\u00f3m\u00e1b\u00f3l ehhez nem \u00e9rkezett t\u00e1mogat\u00e1s. Egy sz\u00f3t sem hallottak Ferenc p\u00e1p\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Ennek oka val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a 102\u2013105. bekezd\u00e9sekben keresend\u0151. Az eg\u00e9sz fejezetet \u00e1titatja a szabadk\u0151m\u0171ves h\u00e1rmas jelsz\u00f3: a szabads\u00e1g, egyenl\u0151s\u00e9g \u00e9s a testv\u00e9ris\u00e9g, amely a francia forradalom idej\u00e9n \u00e1llami doktr\u00edn\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/strong><\/span> Ferenc p\u00e1pa \u00edgy megval\u00f3s\u00edtja azt, amit Carlo Maria Martini jezsuita b\u00edboros utols\u00f3 nyilatkozataiban k\u00f6vetelt: az egyh\u00e1znak \u00f6ssze kell egyeztetnie mag\u00e1t a francia forradalom c\u00e9ljaival, \u00e9s be kell hoznia azt a 200 \u00e9ves szakad\u00e9kot, amelyet felhalmozott. Ez a 2012. augusztus 8-i utols\u00f3 interj\u00fa Martini \u201elelki testamentuma\u201d, amelyet a Corriere della Sera csak szeptember 1-jei hal\u00e1la ut\u00e1n tett k\u00f6zz\u00e9. Ebben Martini \u201ea v\u00e9grendelet, \u00e9s a pr\u00f3f\u00e9tai int\u00e9s \u00fcnnep\u00e9lyes hangv\u00e9tel\u00e9vel<\/em>\u201d nevezte meg azt \u201ea gyakorlat utat<\/em>\u201d, amit bar\u00e1tja, Marco Garzonio pszichol\u00f3gus komment\u00e1lt:<\/p>\n

\n

\u201eA p\u00e1p\u00e1nak tizenk\u00e9t p\u00fcsp\u00f6kkel \u00e9s b\u00edborossal kell k\u00f6r\u00fclvennie mag\u00e1t, ha nem akarja, hogy P\u00e9ter haj\u00f3j\u00e1t bels\u0151 hull\u00e1mok \u00e9s egy olyan t\u00e1rsadalom \u00e1rassza el, amely m\u00e1r nem hisz az egyh\u00e1znak, amely 200 \u00e9vvel lemaradt az olyan k\u00e9rd\u00e9sekben, mint a csal\u00e1d \u00e9s az ifj\u00fas\u00e1g, \u00e9s a n\u0151 szerepe\u201c<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

Ferenccel a (k\u00e9pzeletbeli) forradalmi gy\u00f6kerekhez<\/strong><\/h4>\n\n\n\n