{"id":2355,"date":"2021-02-03T09:00:42","date_gmt":"2021-02-03T08:00:42","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=2355"},"modified":"2021-02-03T09:00:27","modified_gmt":"2021-02-03T08:00:27","slug":"miert-nem-tamogathatja-egy-kereszteny-az-azonos-nemuek-hazassagat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2021\/02\/03\/miert-nem-tamogathatja-egy-kereszteny-az-azonos-nemuek-hazassagat\/","title":{"rendered":"Mi\u00e9rt nem t\u00e1mogathatja egy kereszt\u00e9ny az azonos nem\u0171ek h\u00e1zass\u00e1g\u00e1t?"},"content":{"rendered":"

\"\"Gondoljuk csak el, hogy 325-ben az els\u0151 egyetemes zsinaton, Nice\u00e1ban olyan szint\u0171 vita zajlott Krisztusnak az Aty\u00e1hoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszony\u00e1r\u00f3l, hogy a vita hev\u00e9ben Mikl\u00f3s (akinek szem\u00e9lyes m\u00edtosz\u00e1b\u00f3l fejl\u0151d\u00f6tt ki k\u00e9s\u0151bb Mikul\u00e1s alakja \u00e9s \u00fcnnepe), az ortodox (\u00e9rtsd: bibliai-hitvall\u00e1sos) kereszty\u00e9n n\u00e9zet v\u00e9delmez\u0151jek\u00e9nt felpofozta Ariust, aki azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy Krisztus az Aty\u00e1val nem egyl\u00e9nyeg\u0171, csak hozz\u00e1 hasonl\u00f3.<\/em> <\/p>\n

Szerk.: Katolikus szempontb\u00f3l egy meglep\u0151en j\u00f3 \u00edr\u00e1s a reform\u00e1tus lelk\u00e9sz \u00fart\u00f3l!
\nEr\u0151sen aj\u00e1nlom mindenkinek az \u00edr\u00e1s v\u00e9gig olvas\u00e1s\u00e1t!<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

Itt \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi zsinatokon sem dogmatikai sz\u0151rsz\u00e1lhasogat\u00e1s folyt, hanem az egyh\u00e1z l\u00e9te forgott kock\u00e1n: az apostolok k\u00f6vet\u0151i, apostoli aty\u00e1k, majd az \u0151 nemzed\u00e9k\u00fcket k\u00f6vet\u0151 egyh\u00e1zaty\u00e1k, illetve az \u0151ket k\u00f6vet\u0151 presbiterek \u00e9s p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k h\u0171ek maradnak az apostoli hit-\u00f6r\u00f6ks\u00e9ghez, vagy pedig m\u00f3dos\u00edtj\u00e1k azt, elhajolnak att\u00f3l, h\u0171tlenn\u00e9 v\u00e1lnak hozz\u00e1.<\/em><\/p>\n

\n

M\u00e1rkus Tam\u00e1s reform\u00e1tus lelk\u00e9sz igen r\u00e9szletes \u00e9s ig\u00e9nyes \u00edr\u00e1s\u00e1ban a kereszt\u00e9ny ember egy\u00e9ni felel\u0151ss\u00e9g\u00e9re mutat r\u00e1 az azonos nem\u0171ek h\u00e1zass\u00e1g\u00e1nak (Szerk.:<\/span> \u00e9s a transzgender – LMBTQxxxxxxxxxxxxxxxxxxx) <\/span>meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n<\/blockquote>\n

\"\"<\/em>Ez nem egyszer\u0171en a \u201enagy el\u0151d\u00f6k\u201d \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9hez val\u00f3 g\u00f6rcs\u00f6s ragaszkod\u00e1s volt, hanem az igei buzd\u00edt\u00e1soknak, pontosabban utas\u00edt\u00e1soknak val\u00f3 engedelmess\u00e9g. P\u00e9ld\u00e1ul ilyen apostoli imperat\u00edvusz az, hogy a r\u00e1nk b\u00edzott dr\u00e1ga kincset meg kell \u0151rizn\u00fcnk a Szentl\u00e9lek \u00e1ltal (2Tim 1,14), \u00e9s meg kell maradnunk abban, amit tanultunk \u00e9s amir\u0151l megbizonyosodtunk (2Tim 3,14), s\u0151t, ezt \u2013 amit meg\u0151rz\u00fcnk \u00e9s amiben megmaradunk \u2013 hirdetn\u00fcnk kell, \u00e9s el\u0151 kell vele \u00e1llnunk alkalmas \u00e9s alkalmatlan id\u0151ben (2Tim 4.1-2). Erre m\u00e1r csak az\u00e9rt is sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van, mert az apostol arra figyelmeztet benn\u00fcnket, hogy elj\u00f6nnek azok az id\u0151k \u2013 2000 \u00e9ve aktu\u00e1lis ez a figyelmeztet\u00e9s -, amikor az eg\u00e9szs\u00e9ges tan\u00edt\u00e1st nem viselik el, \u00e9s az emberek saj\u00e1t k\u00edv\u00e1ns\u00e1gaik szerint gy\u0171jtenek maguknak tan\u00edt\u00f3kat (2Tim 4,3). S\u0151t, l\u00e9nyeg\u00e9ben az egyh\u00e1z az\u00e9rt fogalmazott meg dogm\u00e1kat (dogma = \u201eami helyesnek bizonyult<\/em>\u201d), mert a bibliai igazs\u00e1gokat folyamatosan t\u00e1madt\u00e1k, \u00e9s ezekre a t\u00e1mad\u00e1sokra adekv\u00e1t, t\u00f6m\u00f6r v\u00e1laszokat kellett adni. Teh\u00e1t nem az t\u00f6rt\u00e9nt, amit az egyh\u00e1zellenes \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9leteket d\u00e9delget\u0151k gyakran terjesztenek, hogy az egyh\u00e1z a hatalmi arroganci\u00e1j\u00e1t\u00f3l vez\u00e9relve l\u2019art pour l\u2019art zsinatosdit szeretett volna j\u00e1tszani, csak az\u00e9rt, hogy kirekesszenek \u00e9s megb\u00e9lyegezzenek m\u00e1sokat.<\/p>\n

Az igazs\u00e1g nem mindig felel meg a t\u00f6bbs\u00e9g v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9nek \u2013 valamikor egy eg\u00e9szen sz\u0171k kisebbs\u00e9g saj\u00e1tja. \u00cdgy volt a korai egyh\u00e1z idej\u00e9ben is. Szabados \u00c1d\u00e1m evang\u00e9liumi \u00edr\u00f3 nemr\u00e9g megfogalmazott r\u00f6vid gondolata abszol\u00fat ide illik:\u00a0\u201e\u2026a<\/em>mikor Athanasziosz alexandriai p\u00fcsp\u00f6k azt \u00edrta, hogy aki az egyh\u00e1z kezdeti hit\u00e9t elhagyja, \u2019az m\u00e1r nem lehet kereszt\u00e9ny, s nem is nevezhet\u0151 annak\u2019, az egyh\u00e1z p\u00fcsp\u00f6keinek t\u00f6bbs\u00e9ge (!) ari\u00e1nus volt (tagadt\u00e1k Krisztus teljes istens\u00e9g\u00e9t), a hitvall\u00f3 Athanasziosz pedig \u00e9ppen a puszt\u00e1ban rejt\u0151zk\u00f6d\u00f6tt \u00fcld\u00f6z\u0151i el\u0151l.\u201d<\/em>\u00a0Teh\u00e1t azok a kereszty\u00e9n p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k, presbiterek, akik ragaszkodtak \u2013 sokszor egzisztenci\u00e1lis vesz\u00e9lyeket is v\u00e1llalva \u2013 az apostoli \u00f6r\u00f6ks\u00e9ghez, megfogalmazt\u00e1k a maguk egzakt fogalmaival a t\u00e1mad\u00e1sokat kiv\u00e9dend\u0151 azokat a hitigazs\u00e1gokat, amelyek a Szent\u00edr\u00e1sban tal\u00e1lhat\u00f3k. Hangs\u00falyozzuk: nem kital\u00e1lt\u00e1k, hanem felismert\u00e9k \u00e9s megfogalmazt\u00e1k azokat. Ezeket a t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzeteket, amikor az apostoli tan\u00edt\u00e1st t\u00e1madt\u00e1k \u00e9s az egyh\u00e1z k\u00e9nyszerhelyzetbe ker\u00fclt \u00e9s reag\u00e1lnia kellett, nevezz\u00fck status confessionis-nak (sz\u00f3 szerint: hitbeli d\u00f6nt\u00e9st ig\u00e9nyl\u0151 helyzet vagy \u00e1llapot), azaz hitvall\u00e1s-k\u00e9nyszernek, amikor az egyh\u00e1znak mindenk\u00e9ppen meg kellett sz\u00f3lalnia.<\/p>\n

De milyen igazs\u00e1gokr\u00f3l van sz\u00f3? Els\u0151sorban azokr\u00f3l az alapvet\u0151, bibliai alapoz\u00e1s\u00fa doktr\u00edn\u00e1kr\u00f3l, amelyeket az els\u0151 n\u00e9gy egyetemes zsinaton deklar\u00e1ltak (Niceai, Konstantin\u00e1polyi, Ef\u00e9zusi \u00e9s Kalked\u00f3ni zsinat). Ezek a k\u00f6vetkez\u0151k: a Fi\u00fa egyl\u00e9nyeg\u0171 az Aty\u00e1val, \u00e9s \u00f6r\u00f6kt\u0151l fogva sz\u00fcletett; a Szentl\u00e9lek istens\u00e9ge; Krisztus kett\u0151s term\u00e9szete (val\u00f3s\u00e1gos Isten \u00e9s val\u00f3s\u00e1gos ember), valamint, hogy J\u00e9zus Krisztus egyetlen szem\u00e9ly. Szervesen ide tartozik term\u00e9szetesen az Apostoli Hitvall\u00e1s is. Ezek a hitigazs\u00e1gok esszenci\u00e1lisak a kereszty\u00e9n hit szempontj\u00e1b\u00f3l, ez\u00e9rt defin\u00edci\u00f3szer\u0171en csak azt nevezhetj\u00fck kereszty\u00e9nnek, aki ezeket elfogadja, \u00e9s nem tagadja. Ezeket egys\u00e9gesen elfogadj\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le magyarorsz\u00e1gi felekezetek, legyen sz\u00f3 katolikusokr\u00f3l, vagy protest\u00e1ns denomin\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l. Itt egy\u00e9niesked\u00e9snek, szelekt\u00e1l\u00e1snak, v\u00e1logat\u00e1snak helye nincs! Egy\u00e9bk\u00e9nt ez nem csak a kereszty\u00e9ns\u00e9g saj\u00e1tja, hiszen m\u00e1s vall\u00e1sokban sem legitim sv\u00e9dasztal-szer\u0171en v\u00e1logatni hitigazs\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt (p\u00e9ld\u00e1ul egy igazi buddhista sz\u00e1m\u00e1ra, aki nem az Eur\u00f3p\u00e1ban olyannyira elterjedt ezo-buddhizmust k\u00e9pviseli, megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen Buddha tan\u00e9p\u00edtm\u00e9nye). Ha m\u00e1s vall\u00e1sok eset\u00e9ben igaz, hogy nem a h\u00edvek \u201eturizz\u00e1k \u00f6ssze\u201d maguknak a hitvall\u00e1si t\u00e9teleket, saj\u00e1t \u00edzl\u00e9s\u00fck szerint form\u00e1lt vall\u00e1si kokt\u00e9lt alkotva, akkor a kereszty\u00e9ns\u00e9g eset\u00e9ben \u2013 ami egy kinyilatkoztat\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 hitrendszer, hiszen a testt\u00e9 lett Isten tan\u00edt\u00e1sa, \u00e9lete, hal\u00e1la \u00e9s felt\u00e1mad\u00e1sa az alapja \u2013 fokozottan igaz.<\/p>\n

\n

A kereszty\u00e9n tan\u00edt\u00e1s ter\u00e9n teh\u00e1t nincs \u201e\u00f6nkiszolg\u00e1l\u00e1s\u201d.<\/p>\n<\/blockquote>\n

Persze minderre mondhatja valaki, hogy annyif\u00e9le kereszty\u00e9n felekezet l\u00e9tezik, hogyan lehetne tanfegyelemr\u0151l besz\u00e9lni. Igen, ez igaz, ez\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9ges rangsorolnunk egyes tant\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt: az esszenci\u00e1lis, els\u0151dleges hitigazs\u00e1gok tekintet\u00e9ben nagyobbr\u00e9szt egys\u00e9get l\u00e1tunk (pl. az el\u0151bb felsorol\u00e1sra ker\u00fclt t\u00e9teleket egys\u00e9gesen hiszi \u00e9s vallja a kereszty\u00e9ns\u00e9g), a m\u00e1sodlagos doktr\u00edn\u00e1k ment\u00e9n \u00e1ltal\u00e1ban k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le felekezetekre tagol\u00f3dik a kereszty\u00e9ns\u00e9g (l\u00e1sd kereszts\u00e9g m\u00f3dja \u00e9s ideje, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le egyh\u00e1zszervezeti modellek stb). \u00c9s besz\u00e9lhet\u00fcnk harmadlagos doktr\u00edn\u00e1kr\u00f3l is, amelyekkel kapcsolatban ak\u00e1r egy felekezeten bel\u00fcl is elt\u00e9r\u0151 \u00e1ll\u00e1spontra helyezkedhetnek a h\u00edv\u0151k (l\u00e1sd k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le eszkatol\u00f3giai modellek).<\/p>\n

\n

Szerk.:
\nLelk\u00e9sz \u00farnak igaza van abban, hogy “A kereszt\u00e9ny tan\u00edt\u00e1sban nincs \u00f6nkiszolg\u00e1l\u00e1s<\/strong>“, de ezt meg kell vizsg\u00e1lni minden hitrendszer eset\u00e9ben, \u00edgy a k\u00e1lvinista (reform\u00e1tus) eset\u00e9ben is. Ugyanis els\u0151dleges hitigazs\u00e1g pl. az Olt\u00e1riszents\u00e9g, illetve ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3an a Szentmise \u00e1ldozati jellege, vagy a (lutheri predestin\u00e1ci\u00f3) Kegyelemtan megv\u00e1ltoztat\u00e1sa.<\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n

De hogyan \u00e9rinti mindez a h\u00edv\u0151 kereszty\u00e9neket? Nos, a h\u00edv\u0151ket az \u00dar J\u00e9zussal val\u00f3 kapcsolatuk, a hit\u00fck \u00e9s a hitvall\u00e1suk valid\u00e1lja arra, hogy az Egyh\u00e1z tagj\u00e1nak tekints\u00e9k magukat. Ezen t\u00fal pedig, ha valaki katolikusnak vallja mag\u00e1t, akkor az illet\u0151nek a normat\u00edv katolikus katekizmusban foglalt hit-tartalommal kell azonosulnia, \u00e9s nem a Heidelbergi K\u00e1t\u00e9val. Ha valaki reform\u00e1tusnak vallja mag\u00e1t, akkor az illet\u0151nek konkr\u00e9t felekezett\u0151l f\u00fcgg\u0151en a K\u00e1t\u00e9, a II. Helv\u00e9t Hitvall\u00e1s, vagy egy\u00e9b reform\u00e1tus hitvall\u00e1s tan\u00edt\u00e1s\u00e1t kell elfogadnia. Ha valaki baptist\u00e1nak vallja mag\u00e1t, akkor mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en a h\u00edv\u0151\/feln\u0151tt kereszts\u00e9g gyakorlat\u00e1val fog egyet\u00e9rteni, \u00e9s nem a csecsem\u0151kereszts\u00e9ggel, ha valaki pedig p\u00fcnk\u00f6sdinek, akkor nyilv\u00e1nval\u00f3an nem fogja tagadni, hogy a csod\u00e1s karizm\u00e1k a mai h\u00edv\u0151k \u00e9let\u00e9ben is m\u0171k\u00f6dhetnek. Senki sincs arra k\u00f6telezve, hogy b\u00e1rmelyik felkezet tagja legyen.<\/p>\n

\n

De ha \u00f6nsz\u00e1nt\u00e1b\u00f3l valamelyikhez tartoz\u00f3nak vallja mag\u00e1t, akkor logikus, hogy egyet\u00e9rt annak tan\u00edt\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n<\/blockquote>\n

Ebb\u0151l k\u00e9t dolog k\u00f6vetkezik.<\/p>\n

Az egyik, hogy a h\u00edv\u0151knek erk\u00f6lcsi k\u00f6teless\u00e9g\u00fck lenne arra t\u00f6rekedni, hogy megismerj\u00e9k felekezet\u00fck tan\u00edt\u00e1s\u00e1t, hogy tudj\u00e1k, mit hisznek, \u00e9s azzal teljes sz\u00edvvel \u00e9s meggy\u0151z\u0151d\u00e9ssel azonosuljanak. Ne feledj\u00fck, hogy a kor\u00e1bban id\u00e9zett apostoli felsz\u00f3l\u00edt\u00e1sok szerint erre mindenk\u00e9ppen sz\u00fcks\u00e9g van, hiszen az tud a t\u00e9vtan\u00edt\u00e1sokkal szemben v\u00e9dekezni, aki eleve tudja, miben hisz.<\/p>\n

A m\u00e1sik pedig, hogy ha valaki elt\u00e9r a kereszty\u00e9ns\u00e9g tanb\u00e9li minimum\u00e1t\u00f3l (Apostoli Hitvall\u00e1s, els\u0151 n\u00e9gy egyetemes zsinat hat\u00e1rozatai), valamint elt\u00e9r felekezet\u00e9nek normat\u00edv hitvall\u00e1sait\u00f3l, vagy azokat egyenesen tagadja, akkor legyen \u0151szinte mag\u00e1val \u00e9s m\u00e1sokkal is, vonja le a sz\u00fcks\u00e9ges konzekvenci\u00e1kat, amelyek k\u00f6z\u00fcl a legcsek\u00e9lyebb az, hogy nem l\u00e9p fel az adott felekezet nev\u00e9ben tan\u00edt\u00f3k\u00e9nt, \u00e9s nem terjeszti (t\u00e9v)tanait.<\/p>\n

De hogyan j\u00f6n a k\u00e9pbe a h\u00e1zass\u00e1g, illetve a csal\u00e1d k\u00e9rd\u00e9se? Vajon a h\u00e1zass\u00e1ggal \u00e9s a csal\u00e1ddal kapcsolatos felfog\u00e1sunk v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3 akkor, amikor azt pr\u00f3b\u00e1ljuk meghat\u00e1rozni, hogy ki kereszty\u00e9n, \u00e9s ki nem az? Jogos a k\u00e9rd\u00e9s, hiszen \u2013 ahogy azt egyesek hangs\u00falyozz\u00e1k \u2013 nem l\u00e9tezik a h\u00e1zass\u00e1ggal, vagy csal\u00e1ddal kapcsolatos \u00f3egyh\u00e1zi dogma. Emiatt vannak, akik magukat kereszty\u00e9nk\u00e9nt aposztrof\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s azt mondj\u00e1k, hogy az ember teremtetts\u00e9ge, f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i mivolta, a k\u00e9t nem komplementarit\u00e1sa, a h\u00e1zass\u00e1g \u00e9s a csal\u00e1d meghat\u00e1roz\u00e1sa nem tartozik a kereszty\u00e9n tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tel l\u00e9nyegi r\u00e9sz\u00e9hez, azaz lehet valaki \u00fagy hitvall\u00f3 kereszty\u00e9n, hogy k\u00f6zben a h\u00e1zass\u00e1ggal \u00e9s a csal\u00e1ddal kapcsolatos \u00e1ll\u00e1spontja radik\u00e1lis m\u00f3don elt\u00e9r a kereszty\u00e9ns\u00e9g 2000 \u00e9ves tan\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l \u2013 nevezetesen t\u00e1mogatja az azonosnem\u0171ek h\u00e1zass\u00e1g\u00e1t, vagy azonos nem\u0171 p\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra gyermekek \u00f6r\u00f6kbefogad\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

\"\"Itt kell ism\u00e9t felid\u00e9zn\u00fcnk azt, amit a status confessionisr\u00f3l, azaz a hitvall\u00e1sk\u00e9nyszer-jellemezte t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzetr\u0151l mondtunk. Ugyanis azoknak a m\u00e1r eml\u00edt\u00e9sre ker\u00fclt apostoli imperativusoknak a szavatoss\u00e1ga nem j\u00e1rt le a Kr.u. 451-ben tartott Kalcedoni Zsinattal, sem a k\u00e9s\u0151bbi egyh\u00e1zi megnyilatkoz\u00e1sokkal, sem az 1500-as \u00e9vek reform\u00e1tori hitvall\u00e1saival, sem az 1934-es Barmeni Teol\u00f3giai Nyilatkozattal (az ut\u00f3bbi az \u00fan. n\u00e9met kereszty\u00e9nek ellen fogalmaz\u00f3dott meg, akik a nemzetszocializmus eszm\u00e9it akart\u00e1k meghonos\u00edtani az egyh\u00e1zban; elvetett\u00e9k az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9get, \u00e9s az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9get is meg akart\u00e1k tiszt\u00edtani a \u201ezsid\u00f3s elemekt\u0151l\u201d), amelyek felsz\u00f3l\u00edtj\u00e1k a h\u00edv\u0151ket arra, hogy \u0151rizz\u00e9k meg a r\u00e1juk b\u00edzott dr\u00e1ga kincset, azaz a bibliai tan\u00edt\u00e1st. Ennek mand\u00e1tum\u00e1t Isten a kez\u00fcnkbe, a k\u00f6vet\u0151i kez\u00e9be adja (nyilv\u00e1n tiszt\u00e1ban vagyok azzal, hogy a katolikusok eset\u00e9ben els\u0151sorban a Tan\u00edt\u00f3 Hivatal, a Hittani Kongreg\u00e1ci\u00f3, a protest\u00e1ns felekezetekben pedig egyes zsinatok illet\u00e9kess\u00e9g\u00e9be tartozik int\u00e9zm\u00e9nyes \u00e9rtelemben mindez, de az egyes h\u00edveknek felekezett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl k\u00f6teless\u00e9ge ismerni, vallani \u00e9s k\u00e9pviselni a t\u00f6rt\u00e9nelmi kereszty\u00e9n tant\u00e9teleket).<\/p>\n

Mindebb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy puszt\u00e1n az, hogy az egyh\u00e1z nem neves\u00edtett egy bizonyos hitk\u00e9rd\u00e9st mindezid\u00e1ig dogmak\u00e9nt a t\u00f6bb mint 2000 \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9nete sor\u00e1n, nem jelenti azt, hogy nem esszenci\u00e1lis, teh\u00e1t nem els\u0151dleges tant\u00e9telr\u0151l van sz\u00f3, amelynek tagad\u00e1sa a kereszty\u00e9n tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tel teljes elutas\u00edt\u00e1s\u00e1hoz vezet. \u00dagy gondolom, hogy a h\u00e1zass\u00e1g \u00e9s a csal\u00e1d meghat\u00e1roz\u00e1sa ilyen k\u00e9rd\u00e9s, \u00e9s mint ilyen, aki elt\u00e9r ett\u0151l \u2013 att\u00f3l, amit a Biblia tan\u00edt err\u0151l \u00e9s ami az egyh\u00e1z t\u00f6rt\u00e9nelmi n\u00e9zete volt mindezid\u00e1ig \u2013, az aposzt\u00e1zi\u00e1t (\u1f00\u03c0\u03bf\u03c3\u03c4\u03b1\u03c3\u03af\u03b1), azaz hitehagy\u00e1st k\u00f6vet el.<\/strong> Hangs\u00falyozom, igaz, hogy nem neves\u00edtett\u00e9k az \u00f3egyh\u00e1zi zsinatok \u00e9s hitvall\u00e1sok a h\u00e1zass\u00e1g \u00e9s csal\u00e1d k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, de nem az\u00e9rt, mert ezek mell\u00e9kes, l\u00e9nyegtelen dolgok lettek volna, hanem az\u00e9rt, mert ezeket mindezid\u00e1ig nem t\u00e1madt\u00e1k \u00e9s nem pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k \u00e1t\u00e9rtelmezni. Ha a t\u00e1mad\u00e1sok keresztt\u00fcz\u00e9ben mi v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3k\u00e9nt kezd\u00fcnk tekinteni e t\u00e9m\u00e1ra, akkor nem \u201e\u00faj dogm\u00e1t\u201d alkotunk, hanem explicitt\u00e9 tessz\u00fck azt az igazs\u00e1got, amelyet ezid\u00e1ig impliciten minden kereszty\u00e9n egys\u00e9gesen elfogadott \u00e9s vallott.<\/p>\n

Ha anal\u00f3gi\u00e1t keres\u00fcnk erre a mai helyzetre, az els\u0151 egyetemes zsinatra, a Niceai Zsinatra hivatkozzunk. K\u00e9pzelj\u00fck el, hogy az egyik szakad\u00e1r p\u00fcsp\u00f6k ki\u00e1ll besz\u00e9det tartani a zsinaton, \u00e9s azzal \u00e9rvel, hogy felesleges a Fi\u00fa egyl\u00e9nyeg\u0171s\u00e9g\u00e9t (homo\u00faszia) deklar\u00e1lni, hiszen az utols\u00f3 apostol, J\u00e1nos hal\u00e1la \u00f3ta eltelt m\u00e1r t\u00f6bb mint 200 \u00e9v, \u00e9s az\u00f3ta soha senki sem \u00e9rezte sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t annak, hogy kijelentse, a Fi\u00fa egyl\u00e9nyeg\u0171 az Aty\u00e1val. \u00c9s most k\u00e9pzelj\u00fck el, hogy erre el\u0151l\u00e9pett egy, a hit szab\u00e1ly\u00e1hoz ragaszkod\u00f3 m\u00e1sik p\u00fcsp\u00f6k, \u00e9s azt mondta: most viszont sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t \u00e9rezz\u00fck megfogalmazni, mert ezen a ponton t\u00e1madj\u00e1tok az apostoli tan\u00edt\u00e1st.<\/p>\n

Ennek szellem\u00e9ben fogalmazta meg Luther M\u00e1rton is a k\u00f6vetkez\u0151 sorait, amelyek ma k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen aktu\u00e1lisak: \u201eHa a leghangosabban \u00e9s a legtiszt\u00e1bban vallom is Isten igazs\u00e1g\u00e1nak minden r\u00e9szlet\u00e9t, kiv\u00e9ve azt az egyetlen kis pontot, amelyet a vil\u00e1g \u00e9s az \u00f6rd\u00f6g t\u00e1mad, akkor nem vallom meg Krisztust, b\u00e1rmily b\u00e1tran is \u00e1llok ki a kereszty\u00e9ns\u00e9g mellett. A katona h\u0171s\u00e9ge ott pr\u00f3b\u00e1ltatik meg, ahol a csata d\u00fal; ha azon az egy ponton megfutamodik, hi\u00e1ba \u00e1ll helyt az \u00f6sszes mellette l\u00e9v\u0151 csatat\u00e9ren, az puszt\u00e1n menek\u00fcl\u00e9s \u00e9s sz\u00e9gyen a sz\u00e1m\u00e1ra.\u201d<\/em>\u00a0\u00a0<\/p>\n

L\u00e1tjuk m\u00e1r tal\u00e1n, teljesen mindegy, hogy a Kr. u. 300-as, vagy a 2010-es \u00e9s \u201920-as \u00e9vekr\u0151l van sz\u00f3, status confessionis-ban \u00e9l\u00fcnk folyamatosan. Viszont ami miatt e mostani helyzet k\u00fcl\u00f6nleges, az az, hogy minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint a kor\u00e1bbi szakad\u00e1r p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k is radik\u00e1lisan szembehelyezkedtek volna azokkal az \u00fan. \u201ekereszty\u00e9nekkel<\/em>\u201d, akik azonosnem\u0171 p\u00e1rok \u201eh\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9s\u00e9t<\/em>\u201d a szent \u00e9s mindenhat\u00f3 Isten \u00e1ld\u00e1s\u00e1ban r\u00e9szes\u00edten\u00e9k, vagy akik a sziv\u00e1rv\u00e1nycsal\u00e1dok mellett lobbiznak, term\u00e9szetesen a \u201eszeretet\u201d \u00e9s az \u201eelfogad\u00e1s\u201d nev\u00e9ben.<\/p>\n

Ha valaki \u00fagy gondolja, hogy egy opcion\u00e1lis etikai k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3, amely kezelhet\u0151 minden m\u00e1s tan\u00edt\u00e1st\u00f3l hermetikusan elk\u00fcl\u00f6n\u00edtve, j\u00f3, ha sz\u00e1mol azzal, hogy a h\u00e1zass\u00e1g \u00e9s csal\u00e1d k\u00e9rd\u00e9se a legszorosabb kapcsolatban \u00e1ll az alapvet\u0151 kereszty\u00e9n tant\u00e9telekkel (de m\u00e9g ha csak etikai k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l is lenne sz\u00f3, vajon elfogadhat\u00f3 volna, ha valaki konzekvensen tagadn\u00e1, hogy lopni, vagy par\u00e1zn\u00e1lkodni, vagy hamis tan\u00fabizonys\u00e1got tenni b\u0171n?). Bizonyos \u00e9rtelemben teh\u00e1t dogmatikai k\u00e9rd\u00e9s is, hiszen \u00e9rinti az istentant (a teremt\u00e9st), az ember istenk\u00e9p\u0171s\u00e9g\u00e9t, azaz az antropol\u00f3gi\u00e1t (azt, hogy az ember f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i komplementarit\u00e1s\u00e1ban Isten k\u00e9pe \u00e9s hasonlatoss\u00e1ga), a krisztol\u00f3gi\u00e1t (azt, hogy Krisztus isteni tekint\u00e9llyel tan\u00edtott-e, vagy nem) \u00e9s \u00e9rinti az egyh\u00e1ztant, azaz az ekkl\u00e9ziol\u00f3gi\u00e1t.<\/p>\n

Az ut\u00f3bbival kapcsolatban jegyezz\u00fck meg, hogy P\u00e1l apostol Krisztus \u00e9s az egyh\u00e1z kapcsolat\u00e1t eg\u00e9szen plasztikusan a h\u00e1zass\u00e1g metafor\u00e1j\u00e1val \u00edrja le:\u00a0\u201eAz ember ez\u00e9rt elhagyja apj\u00e1t \u00e9s anyj\u00e1t, \u00e9s ragaszkodik feles\u00e9g\u00e9hez, \u00e9s lesznek ketten egy testt\u00e9.\u00a0Nagy titok ez, \u00e9n pedig ezt Krisztusr\u00f3l \u00e9s az egyh\u00e1zr\u00f3l mondom.\u00a0De ti is, mindenki egyenk\u00e9nt \u00fagy szeresse a feles\u00e9g\u00e9t, mint \u00f6nmag\u00e1t, az asszony pedig tisztelje a f\u00e9rj\u00e9t\u201d<\/em>\u00a0(Ef 5,31-33). P\u00e1l a Teremt\u00e9s k\u00f6nyv\u00e9t id\u00e9zi, a h\u00e1zass\u00e1gi int\u00e9zm\u00e9ny (amely az els\u0151 int\u00e9zm\u00e9ny a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelemben) elrendel\u00e9s\u00e9t. A f\u00e9rfinek \u00e9s a n\u0151nek a h\u00e1zass\u00e1gi sz\u00f6vets\u00e9g keretein bel\u00fcl megval\u00f3sul\u00f3 \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00f3, a m\u00e1sikat tisztel\u0151, szeretetteljes, intim kapcsolata egy \u201efelette nagy titok<\/em>\u201d ki\u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. Ez a titok nem m\u00e1s, minthogy Krisztus \u00f6nzetlen szeretet\u00e9t\u0151l vez\u00e9relve fel\u00e1ldozta mag\u00e1t a menyasszony\u00e1\u00e9rt, az egyh\u00e1z\u00e9rt \u2013 mindazok\u00e9rt, akik hisznek az \u0150 nev\u00e9ben \u2013, az egyh\u00e1z pedig h\u00e1l\u00e1b\u00f3l h\u0171s\u00e9ges Ur\u00e1hoz \u2013 a v\u0151leg\u00e9ny\u00e9hez \u2013, k\u00f6veti \u00e9s tiszteli \u0150t. Fontos, hogy a P\u00e1l \u00e1ltal haszn\u00e1lt k\u00e9p csakis a k\u00e9t elt\u00e9r\u0151 nem, a f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151 h\u00e1zass\u00e1gi viszony\u00e1n bel\u00fcl \u00e9rtelmezhet\u0151, hiszen e k\u00e9t nem teremtetts\u00e9gi, lelki-biol\u00f3giai komplementarit\u00e1sa k\u00e9pes egyed\u00fcl megjelen\u00edteni azt a szoros \u00e9s intim kapcsolatot, amely Krisztus \u00e9s az egyh\u00e1z k\u00f6z\u00f6tti viszonyt jellemzi.<\/p>\n

Ebb\u0151l az k\u00f6vetkezik, hogy aki a h\u00e1zass\u00e1g defin\u00edci\u00f3j\u00e1t kiterjeszti az azonos nem\u0171ek viszony\u00e1ra, az a P\u00e1l \u00e1ltal haszn\u00e1lt metafor\u00e1n k\u00f6vet el durva er\u0151szakot: eszerint Krisztus \u00f6nmag\u00e1t \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt \u00e1ldozta fel, mert mag\u00e1t szerette, az egyh\u00e1z pedig \u00f6nmag\u00e1nak engedelmes, \u00f6nmag\u00e1hoz h\u0171s\u00e9ges \u00e9s \u00f6nmag\u00e1t tiszteli. Ezzel v\u00e9gs\u0151 soron a h\u00e1zass\u00e1g \u00e1ltal ki\u00e1br\u00e1zolt nagy titkot, Krisztus \u00e9s az egyh\u00e1z kapcsolat\u00e1nak igazs\u00e1g\u00e1t tagadja.<\/p>\n

Ha tekintetbe vessz\u00fck ezeket az \u00e9rveket, tal\u00e1n meg\u00e9rtj\u00fck, mi\u00e9rt fogalmaz olyan sarkosan a konzervat\u00edv evang\u00e9liumi kereszty\u00e9nek \u00e1ltal 2017-ben megfogalmazott Nashville-i Nyilatkozat 10. cikkelye azzal kapcsolatban, hogy kereszty\u00e9nk\u00e9nt hogyan viszonyulhatunk ehhez a t\u00e9m\u00e1hoz:<\/p>\n

    \n
  • Megvalljuk, hogy b\u0171n\u00f6s dolog a homoszexu\u00e1lis erk\u00f6lcstelens\u00e9get vagy a transzgender jelens\u00e9get j\u00f3v\u00e1hagyni, \u00e9s hogy egy ilyesfajta j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s a kereszty\u00e9n h\u0171s\u00e9gt\u0151l \u00e9s tan\u00fas\u00e1gt\u00e9telt\u0151l val\u00f3 l\u00e9nyegi elt\u00e9r\u00e9st eredm\u00e9nyez.<\/li>\n
  • Tagadjuk, hogy a homoszexu\u00e1lis vagy transzgender erk\u00f6lcstelens\u00e9g olyan erk\u00f6lcsileg semleges t\u00e9ma, amely fel\u0151l h\u00edv\u0151 kereszty\u00e9nek tetsz\u00e9s szerint d\u00f6nthetn\u00e9nek, hogy elfogadj\u00e1k azt, vagy helytelen\u00edtik.<\/li>\n<\/ul>\n

    V\u00e9gezet\u00fcl emelj\u00fcnk ki egy l\u00e9nyeges szempontot az eg\u00e9sz k\u00e9rd\u00e9st \u00e9rint\u0151en: k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get kell tenn\u00fcnk most is az igazs\u00e1g hi\u00e1nyos ismerete \u00e9s annak sz\u00e1nd\u00e9kos tagad\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt. K\u00e9rem kereszty\u00e9n testv\u00e9reimet, hogy hirdess\u00e9k a Biblia, illetve saj\u00e1t felekezet\u00fck, egyh\u00e1ztest\u00fck hitvall\u00e1sai \u00e9s katek\u00e9zisei alapj\u00e1n, hogy mi a kereszty\u00e9n csal\u00e1dmodell \u00e9s mit szimboliz\u00e1l. Legyenek t\u00fcrelmesek, \u00e9s ismertess\u00e9k meg mindazokkal a Szent\u00edr\u00e1s tan\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s egyh\u00e1zuk \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t, akiknek hi\u00e1nyosak az ismereteik. Viszont kell\u0151 hat\u00e1rozotts\u00e1ggal, \u00f3v\u00f3 szeretettel figyelmeztess\u00e9k azokat, akik, b\u00e1r tiszt\u00e1ban vannak a Szent\u00edr\u00e1s \u00e9s egyh\u00e1zuk tan\u00edt\u00e1s\u00e1val, att\u00f3l sz\u00e1nd\u00e9kosan elt\u00e9rtek. Ha valaki pedig makacsul ellen\u00e1ll, \u00e9s nem hajland\u00f3 megv\u00e1ltoztatni \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t, akkor ne vindik\u00e1lja mag\u00e1nak a jogot arra, hogy kereszty\u00e9nnek, vagy az adott kereszty\u00e9n felekezet tagj\u00e1nak nevezze mag\u00e1t.<\/p>\n

    M\u00e1rkus Tam\u00e1s
    \n<\/strong>reform\u00e1tus lelk\u00e9sz<\/p>\n

    Forr\u00e1s: hunhir.hu<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Gondoljuk csak el, hogy 325-ben az els\u0151 egyetemes zsinaton, Nice\u00e1ban olyan szint\u0171 vita zajlott Krisztusnak az Aty\u00e1hoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszony\u00e1r\u00f3l, hogy a vita hev\u00e9ben Mikl\u00f3s (akinek szem\u00e9lyes m\u00edtosz\u00e1b\u00f3l fejl\u0151d\u00f6tt ki k\u00e9s\u0151bb Mikul\u00e1s alakja \u00e9s \u00fcnnepe), az ortodox (\u00e9rtsd: bibliai-hitvall\u00e1sos) kereszty\u00e9n n\u00e9zet v\u00e9delmez\u0151jek\u00e9nt felpofozta Ariust, aki azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy Krisztus az Aty\u00e1val nem egyl\u00e9nyeg\u0171, csak hozz\u00e1 hasonl\u00f3.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":2356,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[367,353],"tags":[44,297,54,712,187,269,55,713,57,711,349,115,50,47,52,294],"class_list":["post-2355","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hitvedelem","category-tanulmany","tag-egyhaz","tag-isten","tag-jezus","tag-kalvinista","tag-katolikus","tag-keresztenyseg","tag-krisztus","tag-lelkesz","tag-oltariszentseg","tag-reformatus","tag-satan","tag-szentiras","tag-szentmise","tag-tanitas","tag-ujszovetseg","tag-vallas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2355","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2355"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2355\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2358,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2355\/revisions\/2358"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2356"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2355"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2355"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2355"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}