{"id":2963,"date":"2021-06-25T06:00:08","date_gmt":"2021-06-25T04:00:08","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=2963"},"modified":"2021-06-25T06:54:13","modified_gmt":"2021-06-25T04:54:13","slug":"a-katolikus-egyhaz-great-reset-je-a-ii-vatikani-zsinat-volt","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2021\/06\/25\/a-katolikus-egyhaz-great-reset-je-a-ii-vatikani-zsinat-volt\/","title":{"rendered":"A Katolikus Egyh\u00e1z “Great Reset”-je, a II. Vatik\u00e1ni Zsinat volt"},"content":{"rendered":"

\"\"Claude Barthe atya: Excellenci\u00e1d n\u00e9ha \u201eforradalmi cselekedetekr\u0151l\u201d besz\u00e9lt a Vatik\u00e1ni II. Zsinat ut\u00e1ni \u00faj liturgia l\u00e9trehoz\u00e1sa kapcs\u00e1n. Tiszt\u00e1zn\u00e1 az erre vonatkoz\u00f3 gondolatait?<\/em><\/strong><\/p>\n

Carlo Maria Vigan\u00f2 \u00e9rsek:<\/strong> El\u0151sz\u00f6r is tiszt\u00e1ban kell lenn\u00fcnk azzal, hogy a II. Vatik\u00e1ni Zsinatot forradalmi esem\u00e9nynek tal\u00e1lt\u00e1k ki. Nyilv\u00e1nval\u00f3an nem azoknak a j\u00f3sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ra utalok, akik az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 s\u00e9m\u00e1k kidolgoz\u00e1s\u00e1ban k\u00f6zrem\u0171k\u00f6dtek. Ink\u00e1bb azokr\u00f3l az \u00faj\u00edt\u00f3kr\u00f3l besz\u00e9lek, akik elutas\u00edtott\u00e1k ezeket a s\u00e9m\u00e1kat, mint ahogyan elutas\u00edtott\u00e1k a kommunizmus el\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t is, amelyet a Zsinatnak ki kellett volna mondania, amint azt a vil\u00e1g p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9geinek nagy r\u00e9sze megk\u00edv\u00e1nta. Nos, ha a II. Vatik\u00e1ni Zsinat forradalmi tett volt, mind a lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dj\u00e1ban, mind a kihirdetett dokumentumokban, logikus \u00e9s jogos azt gondolni, hogy a liturgi\u00e1j\u00e1t is \u00e9rintette ez az ideol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha szem el\u0151tt tartjuk, hogy ez a legf\u0151bb eszk\u00f6z, amellyel a h\u00edveket \u00e9s papokat katekiz\u00e1lj\u00e1k. Nem v\u00e9letlen, hogy Luther, valamint a t\u00f6bbi protest\u00e1ns \u00e9s anglik\u00e1n eretnek is a liturgi\u00e1t haszn\u00e1lta fel f\u0151 m\u00f3dszerk\u00e9nt t\u00e9ved\u00e9seiknek a terjeszt\u00e9s\u00e9re a h\u00edvek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

\"\"Az ezek ut\u00e1n felmer\u00fcl\u0151 jogos gyan\u00fank meger\u0151s\u00edt\u00e9st nyer, ha megvizsg\u00e1ljuk, kik is voltak ennek a liturgi\u00e1nak a kidolgoz\u00f3i: feltehet\u0151en a szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9ghez tartoz\u00f3, k\u00f6ztudottan not\u00f3riusan progressz\u00edv el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k, \u00e9s akik az 1920-as \u00e9s 30-as \u00e9vek Liturgikus Mozgalm\u00e1val m\u00e1r elkezdt\u00e9k javasolni a t\u00f6bb, mint megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151, \u00e9s XII. Piusz \u00e1ltal a Medi\u00e1tor Dei enciklik\u00e1ban el\u00edt\u00e9lt archaeologism-mal \u00e1thatott \u00f6tletek \u00e9s gyakorlatok terjeszt\u00e9s\u00e9t. A versus populum olt\u00e1r nem a II. Vatik\u00e1ni Zsinat tal\u00e1lm\u00e1nya volt, hanem azoknak a liturgist\u00e1knak a tal\u00e1lm\u00e1nya, akik gyakorlatilag k\u00f6telez\u0151v\u00e9 tett\u00e9k azt a Zsinaton, miut\u00e1n \u00e9vtizedekkel kor\u00e1bban m\u00e1r kiv\u00e9telk\u00e9nt bevezett\u00e9k azt az \u00f3kori szok\u00e1sokhoz val\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos visszat\u00e9r\u00e9s \u00fcr\u00fcgy\u00e9n. Ugyanez mondhat\u00f3 el a Zsinatot megel\u0151z\u0151en l\u00e9tez\u0151 \u00fagynevezett \u201eg\u00f3tikus miseruh\u00e1r\u00f3l<\/em>\u201d , k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Franciaorsz\u00e1gban. Ebb\u0151l egyfajta poncs\u00f3 lett, amelyet a zsinat ut\u00e1n az eredeti form\u00e1hoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9sk\u00e9nt \u00e1ll\u00edtottak be, de val\u00f3j\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s liturgikus hamis\u00edt\u00e1s volt. Ezekkel a p\u00e9ld\u00e1kkal szeretn\u00e9m kiemelni, hogy m\u00e1r j\u00f3val a II. Vatik\u00e1ni Zsinat el\u0151tt olyan forradalmi er\u0151k hatoltak be az Egyh\u00e1zba, amelyek k\u00e9szek voltak v\u00e9gbevinni azokat az \u00faj\u00edt\u00e1sokat, amelyeket ad experimentum vezettek be, \u00e9s amelyek azt\u00e1n gyakorlatt\u00e1 v\u00e1ltak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azokban az orsz\u00e1gokban, amelyek t\u00f6rt\u00e9nelmileg kev\u00e9sb\u00e9 hajlottak arra, hogy maguk\u00e9v\u00e1 tegy\u00e9k a romanitas-t.<\/p>\n

Miut\u00e1n meg\u00e9rtett\u00fck, hogy a liturgia egy saj\u00e1tos doktrin\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s kifejez\u0151je – amely a Novus Ord\u00f3val egy\u00fctt ideol\u00f3gi\u00e1v\u00e1 is v\u00e1lt – \u00e9s hogy az azt ki\u00f6tl\u0151 liturgist\u00e1kat \u00e1thatotta ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, elemezn\u00fcnk kell a zsinati corpus liturgicum-ot, hogy meger\u0151s\u00edt\u00e9st nyerj\u00fcnk forradalmi term\u00e9szet\u00e9r\u0151l . A sz\u00f6vegeken \u00e9s az \u00fcnnepi szertart\u00e1sk\u00f6nyveken t\u00fal a megreform\u00e1lt r\u00edtust egy\u00e9rtelm\u0171en forradalmiv\u00e1 teszi az, hogy a celebr\u00e1ns \u00e9s a h\u00edvek sz\u00e1m\u00e1ra is rugalmass\u00e1 tett\u00e9k, a r\u00f3mai mens liturgica-t\u00f3l teljesen idegen m\u00f3don. Az \u00faj\u00edt\u00e1sok \u00f6nk\u00e9nyess\u00e9ge szerves r\u00e9sze a megreform\u00e1lt liturgi\u00e1nak, amelynek liturgikus k\u00f6nyveire- kezdve VI. P\u00e1l Missale Romanum-j\u00e1val – kidolgozatlan v\u00e1zlatk\u00e9nt tekintenek a t\u00f6bb-kevesebb tehets\u00e9ggel meg\u00e1ldott, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g elismer\u00e9s\u00e9re \u00e1csing\u00f3z\u00f3 sz\u00edn\u00e9szek. A h\u00edvek tapsai, amit a Novus Ordo-ban vissza\u00e9l\u00e9sszer\u0171en bevezettek, ennek a konszenzusnak a kifejez\u0151d\u00e9se, a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1 v\u00e1lt r\u00edtus elengedhetetlen r\u00e9sze. M\u00e1sr\u00e9szt az \u00f3kori t\u00e1rsadalmakban a sz\u00ednh\u00e1znak mindig volt m\u00e1sodlagos liturgikus jelent\u00e9se, \u00e9s figyelemre m\u00e9lt\u00f3, hogy a zsinati egyh\u00e1z ezt a pog\u00e1ny szeml\u00e9letm\u00f3dot akarta felt\u00e1masztani azzal, hogy megford\u00edtotta, vagyis a liturgikus r\u00edtusnak adott m\u00e1sodlagos sz\u00ednh\u00e1zi jelent\u00e9st.<\/p>\n

Ha valaki \u00fagy gondoln\u00e1, hogy az Editio typica latinul megfelel annak a r\u00edtusnak, amelyet a Zsinat ut\u00e1n kellett volna celebr\u00e1lni, naivit\u00e1sr\u00f3l \u00e9s tudatlans\u00e1gr\u00f3l tenne tanubizonys\u00e1got: abban a liturgikus k\u00f6nyvben semmi sem volt igaz\u00e1n a papok napi haszn\u00e1lat\u00e1ra sz\u00e1nva, kezdve a sz\u00e1nalmasan v\u00e1zlatos kidolgoz\u00e1ssal, amelyet egy\u00e9rtelm\u0171en elnagyoltak \u00e9ppen annak tudat\u00e1ban, hogy gyakorlatilag senki sem fogja soha celebr\u00e1lni a Novus Ord\u00f3t latinul. Azok a p\u00e1pai szertart\u00e1sok, amelyek sor\u00e1n VI. P\u00e1l Missale Romanum-j\u00e1t haszn\u00e1lt\u00e1k, elt\u00e9rtek az egyh\u00e1zi szertart\u00e1sk\u00f6nyvt\u0151l az\u00e1ltal, hogy bevezett\u00e9k a n\u00e9pnyelvi olvasm\u00e1nyokat, az el\u0151re nem l\u00e1that\u00f3 szertart\u00e1sokat \u00e9s klerikusok sz\u00e1m\u00e1ra fenntartott szerepeket adtak \u00e1t laikusok, s\u0151t n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint mindez meger\u0151s\u00edti a Zsinat \u00e9s az \u00e1ltala ihletett r\u00edtus forradalmi lelk\u00fclet\u00e9t.<\/p>\n

\"AnnibaleClaude Barthe atya: Az 1964-ben kezd\u0151d\u00f6tt \u00e9s 1969-ben \u00faj mis\u00e9t eredm\u00e9nyez\u0151 liturgikus reform radik\u00e1lisabbnak t\u0171nhet, mint annak programdokumentuma, a II. Vatik\u00e1ni Zsinat Szent Liturgi\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 alkotm\u00e1nya, a Sacrosanctum Concilium. Gondolja, hogy Bugnini \u00e9rsek Consiliumja el\u00e1rulta a II. Vatik\u00e1ni Zsinatot, ahogy egyesek mondj\u00e1k, vagy egyenesen abb\u00f3l fejl\u0151d\u00f6tt ki, ahogy m\u00e1sok sugallj\u00e1k?<\/em><\/strong><\/p>\n

Carlo Maria Vigan\u00f2 \u00e9rsek:<\/strong> Annibale Bugnini \u00e9rsek volt az egyik munkat\u00e1rsa a XII. Piusz pontifik\u00e1tusa alatt kihirdetett Ordo Hebdomadae Sanctae instauratus elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek. Az \u00faj misek\u00f6nyv s\u00falyos torzul\u00e1sait [l\u00e9nyeg\u00e9ben] a nagyheti r\u00edtusban lehet fellelni, ami megmutatja, hogy a rombol\u00e1s m\u00e1r akkor megkezd\u0151d\u00f6tt. Ez\u00e9rt nincs sz\u00f3 a Zsinat el\u00e1rul\u00e1s\u00e1r\u00f3l, olyannyira, hogy egyik tervez\u0151je sem tartotta soha a liturgikus reformot a Sacrosanctum Concilium \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9vel ellent\u00e9tesnek. Az Ordo Hebdomadae Sanctae instauratus eredet\u00e9nek alapos tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1munkra, hogy meg\u00e9rts\u00fck, hogy akkor az \u00faj\u00edt\u00f3k ig\u00e9nyeit m\u00e9g csak r\u00e9szben fogadt\u00e1k el, de azt\u00e1n Montini Novus Ordo-j\u00e1val \u00fajb\u00f3l javasolt\u00e1k.<\/p>\n

Egy\u00e9rtelm\u0171en el kell mondani, hogy az \u00f6sszes t\u00f6bbi \u00f6kumenikus zsinattal ellent\u00e9tben ez a zsinat sz\u00e1nd\u00e9kosan kihaszn\u00e1lta a tekint\u00e9ly\u00e9t a hit \u00e9s erk\u00f6lcs szisztematikus el\u00e1rul\u00e1s\u00e1nak lelkip\u00e1sztori, fegyelmi \u00e9s liturgikus eszk\u00f6z\u00f6kkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 szankcion\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. Az 1962-es egyh\u00e1zi szertart\u00e1sk\u00f6nyvek \u00e9s az 1970-es Editio typica k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmeneti misek\u00f6nyvek \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 – az 1975-es Editio typica altera – megmutatj\u00e1k, hogy a folyamat apr\u00f3 l\u00e9p\u00e9sekben zajlott, a kl\u00e9rust \u00e9s a h\u00edveket hozz\u00e1szoktatva a r\u00edtus ideiglenes jelleg\u00e9hez, a folyamatos \u00faj\u00edt\u00e1sokhoz \u00e9s sz\u00e1mos olyan elem fokozatos elvet\u00e9s\u00e9hez, amelyek eredetileg a Novus Ord\u00f3t k\u00f6zel\u00edtett\u00e9k volna XXIII. J\u00e1nos utols\u00f3 Missale Romanumj\u00e1hoz. Gondolok p\u00e9ld\u00e1ul a r\u00f3mai k\u00e1non latin nyelv\u0171 v\u00e1laszainak submissa voce-j\u00e1ra, annak \u00e1ldozati Felaj\u00e1nl\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a Veni Sanctificator-ra, amely az \u00e1tdolgoz\u00e1s sor\u00e1n a R\u00f3mai K\u00e1non hangos v\u00e1laszaihoz vezetett, talmudikus Felaj\u00e1nl\u00e1ssal \u00e9s a Szentl\u00e9lek h\u00edv\u00e1s\u00e1nak az elnyom\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n

Azok, akik elk\u00e9sz\u00edtett\u00e9k az egyeztet\u0151 dokumentumokat, hogy azokat a Zsinat aty\u00e1ival j\u00f3v\u00e1hagyass\u00e1k, ugyanolyan rosszhiszem\u0171en cselekedtek, mint a liturgikus reform k\u00e9sz\u00edt\u0151i, tudv\u00e1n, hogy a k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 sz\u00f6vegeket az aty\u00e1k katolikus m\u00f3don fogj\u00e1k \u00e9rtelmezni, m\u00edg azok, akik majd terjeszteni \u00e9s hasznos\u00edtani akarj\u00e1k, mindenf\u00e9le \u00e9rtelemben fogj\u00e1k tolm\u00e1csolni, kiv\u00e9ve a katolikust.<\/p>\n

Val\u00f3j\u00e1ban ezt a koncepci\u00f3t a mindennapi gyakorlat is meger\u0151s\u00edti. L\u00e1tott m\u00e1r valaha olyan papot, aki a Novus Ord\u00f3t kelet fel\u00e9 n\u00e9z\u0151 olt\u00e1rn\u00e1l teljes eg\u00e9sz\u00e9ben latinul \u00fcnnepli, hagyom\u00e1nyos r\u00f3mai miseruh\u00e1t visel, \u00e9s az \u00e1ldoztat\u00f3r\u00e1csn\u00e1l \u00e1ldoztat, an\u00e9lk\u00fcl, hogy ez felkelten\u00e9 feljebbval\u00f3j\u00e1nak \u00e9s papt\u00e1rsainak haragj\u00e1t, hab\u00e1r szigor\u00faan v\u00e9ve ez a szertart\u00e1si m\u00f3d teljesen legitim? Azok, akik ezt megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k – minden bizonnyal j\u00f3hiszem\u0171en – rosszabb b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dban r\u00e9szes\u00fcltek, mint azok, akik a hagyom\u00e1nyos tridenti mis\u00e9t \u00fcnneplik. Ez azt mutatja, hogy a zsinat hermeneutik\u00e1j\u00e1ban rem\u00e9lt folytonoss\u00e1g nem l\u00e9tezik, \u00e9s hogy a zsinat el\u0151tti Egyh\u00e1zzal val\u00f3 szak\u00edt\u00e1s a norma, amelynek meg kell felelnie a konzervat\u00edvok megel\u00e9ged\u00e9s\u00e9nek.<\/p>\n

V\u00e9g\u00fcl szeretn\u00e9m felh\u00edvni a figyelmet arra, hogy az \u0151si r\u00edtus \u00e9s a II. Vatik\u00e1ni Zsinat ideol\u00f3gi\u00e1ja doktr\u00edn\u00e1lis \u00f6sszeegyeztethetetlens\u00e9g\u00e9nek ezt a fontoss\u00e1g\u00e1t olyan \u00f6njel\u00f6lt teol\u00f3gusok \u00e9s halad\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9giek \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, akik sz\u00e1m\u00e1ra a r\u00edtus \u201erendk\u00edv\u00fcli form\u00e1ja<\/em>\u201d addig toler\u00e1lhat\u00f3, am\u00edg annak teljes teol\u00f3giai keret\u00e9t nem fogadj\u00e1k el. Ez\u00e9rt toler\u00e1lj\u00e1k a Summorum Pontificum k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek liturgi\u00e1j\u00e1t, felt\u00e9ve, hogy az igehirdet\u00e9s \u00e9s a katek\u00e9zis sor\u00e1n \u00fcgyelnek arra, hogy ne kritiz\u00e1lj\u00e1k a II. Vatik\u00e1ni zsinatot vagy az \u00faj mis\u00e9t.<\/p>\n

Claude Barthe atya: Az \u00faj Ordo Miss\u00e6 kapcs\u00e1n gyakran felhozott kritik\u00e1k k\u00f6z\u00fcl melyiket tartja a legfontosabbnak?<\/em><\/strong><\/p>\n

Carlo Maria Vigan\u00f2 \u00e9rsek:<\/strong> A legmegalapozottabb kritika azt illeti, hogy liturgi\u00e1t akartak kital\u00e1lni saj\u00e1t felhaszn\u00e1l\u00e1sra \u00e9s fogyaszt\u00e1sra, elhagyva az apostolokkal kezd\u0151d\u00f6tt \u00e9s az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n harmonikusan kialakult k\u00e9tezer \u00e9ves r\u00edtust. A megreform\u00e1lt liturgia – amint azt b\u00e1rmely hozz\u00e1\u00e9rt\u0151 teol\u00f3gus tudja – a katolikus lex orandi \u00e9s a protest\u00e1ns \u00e9s evang\u00e9likus eretnek k\u00f6vetel\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tti ideol\u00f3giai kompromisszum eredm\u00e9nye. Mivel az Egyh\u00e1z hit\u00e9t a nyilv\u00e1nos istentiszteleteken fejezi ki, elengedhetetlen volt, hogy a liturgia alkalmazkodjon az \u00f6kumenikus p\u00e1rbesz\u00e9d folytat\u00e1sa sor\u00e1n \u201ek\u00e9nyelmetlennek<\/em>\u201d \u00edt\u00e9lt igazs\u00e1gokban val\u00f3 hit gyeng\u00edt\u00e9s\u00e9nek vagy tagad\u00e1s\u00e1nak \u00faj m\u00f3dj\u00e1hoz.<\/p>\n

Az a reform, amely puszt\u00e1n csak egyszer\u0171s\u00edteni akart volna bizonyos r\u00edtusokat, amelyeket a modern \u00e9rz\u00e9k m\u00e1r nem \u00e9rt meg, k\u00f6nnyen elker\u00fclhette volna szolgai megism\u00e9tl\u00e9s\u00e9t annak, amit a Luther tett az \u00e1lreform\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n \u00e9s amit Cranmer tett az anglik\u00e1n szakad\u00e1s ut\u00e1n: puszt\u00e1n az a t\u00e9ny, hogy elfogadta azokat az \u00faj\u00edt\u00e1sokat, amelyekkel az eretnekek elutas\u00edtott\u00e1k a katolikus dogma bizonyos pontjait, megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t adta, hogy a P\u00e1sztorok al\u00e1 vannak rendelve az egyh\u00e1zon k\u00edv\u00fcliek konszenzus\u00e1nak, az \u00dar r\u00e1juk b\u00edzott ny\u00e1j k\u00e1r\u00e1ra. K\u00e9pzelje el, mit gondolna a k\u00e1lvinizmus vagy Jakab kir\u00e1ly d\u00fch\u00e9t elszenved\u0151 v\u00e9rtan\u00fa, amikor l\u00e1tja, hogy a p\u00e1p\u00e1k, b\u00edborosok \u00e9s p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k az olt\u00e1r helyett asztalt haszn\u00e1lnak, ami az \u0151 \u00e9let\u00e9be ker\u00fclt; \u00e9s milyen tiszteletet tan\u00fas\u00edtana az eretnek a gy\u0171l\u00f6lt R\u00f3mai Babilon ir\u00e1nt, amely k\u00ednosan ut\u00e1nozza mindazt, amit a reform\u00e1torok n\u00e9gy \u00e9vsz\u00e1zaddal kor\u00e1bban tettek, b\u00e1r tal\u00e1n m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljesebben. Ne felejts\u00fck el, hogy m\u00edg Luther liturgikus eretneks\u00e9geit Bach-kor\u00e1lok k\u00f6zvet\u00edtett\u00e9k, m\u00edg a zsinati egyh\u00e1z \u00fcnneps\u00e9geit p\u00e9ld\u00e1tlan cs\u00fafs\u00e1g\u00fa kompoz\u00edci\u00f3k k\u00eds\u00e9rik. A liturgikus t\u00f6r\u00e9s egy tanbeli t\u00f6r\u00e9st t\u00e1rt fel, amely puszta lelkesed\u00e9sb\u0151l megal\u00e1zza a Szent Egyh\u00e1zat, hogy kedv\u00e9be j\u00e1rjon a vil\u00e1g mentalit\u00e1s\u00e1nak.<\/p>\n

Claude Barthe atya: Hogyan magyar\u00e1zhatjuk XVI. Benedek, Sarah b\u00edboros \u00e9s m\u00e1sok kudarc\u00e1t, akik a fokozatos \u201eliturgikus meg\u00fajul\u00e1st\u201d szorgalmazt\u00e1k, az\u00e1ltal, hogy (pl.) a mis\u00e9t az \u00dar fel\u00e9 fordulva mutatt\u00e1k be, \u00fajra bevezett\u00e9k a felaj\u00e1nl\u00e1si im\u00e1kat, \u00e9s nyelvre \u00e1ldoztattak?<\/em><\/strong><\/p>\n

Carlo Maria Vigan\u00f2 \u00e9rsek:<\/strong> Ha egy vatik\u00e1ni tisztvisel\u0151nek parancsot kellene adnia a VI. P\u00e1l K\u00f6z\u00f6ns\u00e9gterm\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 Sala Nervi stukk\u00f3val \u00e9s fresk\u00f3kkal val\u00f3 d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9re, hogy a Felt\u00e1mad\u00e1s jelenlegi sz\u00f6rny\u0171s\u00e9ges szobr\u00e1t barokk perspekt\u00edv\u00e1val helyettes\u00edtse, akkor k\u00fcl\u00f6ncnek tekinten\u00e9k, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen , mivel a Szent P\u00e9ter-bazilika \u00e9ppen csak egy k\u0151haj\u00edt\u00e1snyira van. Ugyanez vonatkozik v\u00e9lem\u00e9nyem szerint azokra a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sokra is, amelyek a megreform\u00e1lt liturgi\u00e1t objekt\u00edven haszontalan szemf\u00e9nyveszt\u00e9ssel pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k elfogadhat\u00f3v\u00e1 tenni: mi \u00e9rtelme a Novus Ordo keleti ir\u00e1ny\u00fa meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9nek, a Felaj\u00e1nl\u00e1s megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a nyelvre \u00e1ldoztat\u00e1snak, amikor a tridenti szentmise mindig is biztos\u00edtotta ezt?<\/p>\n

Ez a \u201eliturgikus \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s<\/em>\u201d ugyanazokb\u00f3l a hib\u00e1s el\u0151feltev\u00e9sekb\u0151l indul ki, amelyek a zsinati reformot is t\u00e1pl\u00e1lt\u00e1k: a liturgia tetsz\u00e9s szerinti m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l, a tiszteletre m\u00e9lt\u00f3 \u0151si r\u00edtus eltorz\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l annak korszer\u0171s\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, most pedig a megreform\u00e1lt r\u00edtus fel\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9se , hogy annak n\u00e9zzen ki, ami nem, \u00e9s ami nem is akar lenni. Az els\u0151 esetben arra k\u00e9nyszer\u00edten\u00e9nk egy kir\u00e1lyn\u0151t, hogy fapapucsban j\u00e1rjon \u00e9s rongyokat \u00f6lts\u00f6n mag\u00e1ra, a m\u00e1sodikban pedig azt, hogy egy k\u00f6zember kir\u00e1lyi tiar\u00e1t viseljen a k\u00f3cos fej\u00e9n, vagy tr\u00f3non \u00fclj\u00f6n szalmakalapban.<\/p>\n

\u00dagy gondolom, hogy ezek m\u00f6g\u00f6tt a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt, amelyeket l\u00e1tsz\u00f3lag j\u00e1mbor sz\u00e1nd\u00e9kok motiv\u00e1lnak, egy olyan t\u00e9ny rejlik, amelyet ezen el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k egyike sem mer beismerni: a Zsinatnak, de m\u00e9g ink\u00e1bb a liturgi\u00e1j\u00e1nak a kudarca. Ahhoz, hogy visszat\u00e9rj\u00fcnk az \u0151si r\u00edtushoz \u00e9s v\u00e9gleg sutba dobjuk a Novus Ordo szenny\u00e9t, nagy al\u00e1zatra lenne sz\u00fcks\u00e9g, mert azok, akik ma meg akarj\u00e1k menteni a z\u00e1tonyra fut\u00e1st\u00f3l, tegnap a liturgikus reform \u00e9s vele egy\u00fctt a II. Vatik\u00e1ni Zsinat leglelkesebb t\u00e1mogat\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartoztak.<\/p>\n

K\u00e9rdezem magamt\u00f3l: ha VI. P\u00e1lnak nem okozott gondot a tridenti liturgia egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 vakmer\u0151 elt\u00f6rl\u00e9se, \u00e9s annak helyettes\u00edt\u00e9se az anglik\u00e1n K\u00f6z\u00f6s Im\u00e1ds\u00e1g K\u00f6nyv\u00e9b\u0151l vett \u00f6sszecsapott kivonatokkal, \u00e9s ennek az \u00faj r\u00edtusnak a bevezet\u00e9se a kl\u00e9rus \u00e9s a laikusok tiltakoz\u00e1sa ellen\u00e9re, akkor mi\u00e9rt kellene ma fontolgatnunk az \u0151si r\u00f3mai r\u00edtust megillet\u0151 m\u00e9lt\u00f3 helyre val\u00f3 vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, a Novus Ordo celebr\u00e1l\u00e1s\u00e1nak a megtilt\u00e1s\u00e1val? Mi\u00e9rt ilyen \u00f3vatos ma, \u00e9s mi\u00e9rt volt tegnap az \u00e9sz ilyen k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl tekint\u00e9lyrombol\u00f3 ? \u00c9s mi\u00e9rt ez a kozmetikai m\u0171t\u00e9t, ha nem az\u00e9rt, hogy \u00f6sszetartsa az utols\u00f3 zsinati sallangot azzal, hogy olyan l\u00e1tszat\u00e1t kelti, amilyennek nem \u00e1llt sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban lenni?<\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 p\u00e1p\u00e1nak vissza kell \u00e1ll\u00edtania az \u00f6sszes zsinat el\u0151tti liturgikus k\u00f6nyvet, \u00e9s sz\u00e1m\u0171znie kell a katolikus templomokb\u00f3l azt a par\u00f3di\u00e1t, amelynek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ban k\u00f6zismert modernist\u00e1k \u00e9s eretnekek m\u0171k\u00f6dtek k\u00f6zre.<\/p>\n

\"\"Claude Barthe atya: Ferenc p\u00e1pa a jezsuita magazinoknak 2013-ban adott interj\u00faj\u00e1ban a liturgikus reformot a zsinat p\u00e9ldamutat\u00f3 gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9nek nevezte (\u201eA II. Vatik\u00e1ni Zsinat az evang\u00e9lium \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9se volt a kort\u00e1rs kult\u00fara t\u00fckr\u00e9ben\u201d), Bergoglio m\u00e9gis kedvez a Szent X. Piusz T\u00e1rsas\u00e1gnak. \u00c9rdeklik \u0151t a liturgikus k\u00e9rd\u00e9sek?<\/em><\/strong><\/p>\n

Carlo Maria Vigan\u00f2 \u00e9rsek:<\/strong> Nem hiszem, hogy Bergogli\u00f3t b\u00e1rmennyire is \u00e9rdekeln\u00e9 a liturgiai tout court \u00e9s az a fortiori a tridenti liturgi\u00e1ban, amely ugyanolyan idegen t\u0151le \u00e9s nem tetszik neki, mint b\u00e1rmi, ami t\u00e1volr\u00f3l is eml\u00e9keztet a katolicizmusra. Szeml\u00e9lete politikai: toler\u00e1lja az Ecclesia Dei k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket, mert azok t\u00e1vol tartj\u00e1k a konzervat\u00edvokat az egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9gekt\u0151l, ugyanakkor fenntartja felett\u00fck az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s jog\u00e1t, arra k\u00e9nyszer\u00edtve \u0151ket, hogy a v\u00e9lem\u00e9nyk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket kiz\u00e1r\u00f3lag a liturgikus szintre korl\u00e1tozz\u00e1k, mik\u00f6zben biztos\u00edtj\u00e1k h\u0171s\u00e9g\u00fcket a zsinati ideol\u00f3gia ir\u00e1nt.<\/p>\n

Ami a Szent X. Piusz T\u00e1rsas\u00e1got illeti, vel\u00fck szemben finomabb man\u0151vernek lehet\u00fcnk tan\u00fai: Bergoglio \u201ej\u00f3szomsz\u00e9di<\/em>\u201d kapcsolatokat \u00e1pol vel\u00fck, \u00e9s mik\u00f6zben elismeri El\u00f6lj\u00e1r\u00f3inak bizonyos el\u0151jogait – ezzel is bizony\u00edtva, hogy az Egyh\u00e1z \u00e9l\u0151 tagjainak tartja \u0151ket – m\u00e1sr\u00e9szt a teljes k\u00e1noni rendez\u00e9s\u00fck\u00e9rt a \u201ezsinati magisterium<\/em>\u201d elfogad\u00e1s\u00e1t akarja cser\u00e9be. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy ez alattomos csapda: ha meg\u00e1llapod\u00e1st \u00edrnak al\u00e1 a Szentsz\u00e9kkel, elvesztik azt a f\u00fcggetlens\u00e9get, amelyet a T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9lvez annak az \u00e1ll\u00e1spontnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, hogy nem teljesen szab\u00e1lyos, \u00e9s ezzel egy\u00fctt gazdas\u00e1gi f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t is elvesz\u00edti. Ne felejts\u00fck el, hogy a T\u00e1rsas\u00e1gnak vannak olyan eszk\u00f6zei \u00e9s forr\u00e1sai, amelyek garant\u00e1lj\u00e1k a tagok fenntart\u00e1s\u00e1t \u00e9s biztons\u00e1g\u00e1t. Abban az id\u0151ben, amikor a Vatik\u00e1n s\u00falyos p\u00e9nz\u00fcgyi v\u00e1ls\u00e1got \u00e9l \u00e1t, ez a t\u0151ke bizony\u00e1ra sokakat cs\u00e1b\u00edt, amint azt m\u00e1s esetekben is l\u00e1thattuk, kezdve a Szepl\u0151telen Sz\u0171zr\u0151l nevezett Ferencesekkel \u00e9s Mannelli atya \u00fcld\u00f6z\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n

Claude Barthe atya: Azt gondolja, hogy a Joseph Ratzinger \u00e1ltal a p\u00e1pai hivatal elfoglal\u00e1sa el\u0151tt \u00e9s ut\u00e1n az apostoli t\u00e1rsas\u00e1gok sz\u00e1m\u00e1ra a hagyom\u00e1nyos mise bemutat\u00e1s\u00e1ra biztos\u00edtott v\u00e9delmi st\u00e1tusz (a Hittani Kongreg\u00e1ci\u00f3t\u00f3l \u00e9s nem a Vall\u00e1si Kongreg\u00e1ci\u00f3t\u00f3l f\u00fcgg) ma vesz\u00e9lyben van?<\/em><\/strong><\/p>\n

Carlo Maria Vigan\u00f2 \u00e9rsek:<\/strong> Az Ecclesia Dei k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek kanonikus helyzete mindig is vesz\u00e9lyben volt. T\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00fck \u00f6sszekapcsol\u00f3dik az zsinati tan \u00e9s a liturgikus reform legal\u00e1bb implicit elfogad\u00e1s\u00e1val. Azok, akik nem felelnek meg ennek, a II. Vatik\u00e1ni Zsinat kritik\u00e1j\u00e1val vagy a reform\u00e1lt szertart\u00e1s bemutat\u00e1s\u00e1nak vagy az abban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telnek a megtagad\u00e1s\u00e1val ipso facto kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9sbe ker\u00fclnek. Az apostoli \u00e9let ezen t\u00e1rsadalmainak El\u00f6lj\u00e1r\u00f3i v\u00e9g\u00fcl is a klerikusaik fel\u00fcgyel\u0151i, akiknek er\u0151sen aj\u00e1nlott tart\u00f3zkodni a kritik\u00e1t\u00f3l \u00e9s id\u0151r\u0151l id\u0151re k\u00e9zzelfoghat\u00f3 jeleit adniuk az ir\u00e1nyvonalhoz val\u00f3 h\u0171s\u00e9gnek, p\u00e9ld\u00e1ul az\u00e1ltal, hogy r\u00e9szt vesznek a \u201erendes form\u00e1ban” bemutatott mis\u00e9n. Paradox m\u00f3don egy egyh\u00e1zmegyei pl\u00e9b\u00e1nosnak nagyobb sz\u00f3l\u00e1sszabads\u00e1ga van doktr\u00ednai k\u00e9rd\u00e9sekben, mint ezen int\u00e9zetek tagjainak.<\/p>\n

Azt kell mondani, hogy a Vatik\u00e1nban ma hatalmon l\u00e9v\u0151k gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak megfelel\u0151en az egyes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek liturgikus k\u00fcl\u00f6ncs\u00e9gei messze nem b\u00e1tor\u00edtanak a hagyom\u00e1nyos r\u00edtus \u00fajrafelfedez\u00e9s\u00e9re, hanem elitista jelleget adnak nekik, \u00e9s bez\u00e1rj\u00e1k \u0151ket egy \u201ekis r\u00e9gi vil\u00e1gba<\/em>“, amelyt\u0151l a bergogli\u00f3i egyh\u00e1z h\u00edveinek \u00e9rdek\u00fckben \u00e1ll elhat\u00e1rol\u00f3dni. \u201eLiturgikus ter\u00fcletek\u201d \u00e9s dedik\u00e1lt terek n\u00e9lk\u00fcl bemutatva – a motu proprio Summorum Pontificum \u00e1ltal el\u0151\u00edrtak szerint – a “norm\u00e1l” katolikus szentmis\u00e9t azt a benyom\u00e1st kelten\u00e9, hogy val\u00f3ban lehets\u00e9ges minden h\u00edv\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra mis\u00e9t l\u00e1togatni, an\u00e9lk\u00fcl, hogy m\u00e1s lenne, mint katolikus. De \u00e9ppen ellenkez\u0151leg, ez a kafkai b\u00fcrokratikus kast\u00e9ly minden konzervat\u00edvot bez\u00e1rk\u00f3z\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edt, arra k\u00e9nyszer\u00edtve \u0151ket, hogy tarts\u00e1k be az elszigetel\u0151d\u00e9s szab\u00e1lyait, \u00e9s ne k\u00f6veteljenek m\u00e1st, mint azt, amit a szuver\u00e9n kegyelem megad nekik, szinte mindig az egyh\u00e1zmegyei p\u00fcsp\u00f6k rosszul leplezett szemben\u00e1ll\u00e1s\u00e1t\u00f3l k\u00eds\u00e9rve.<\/p>\n

Bergoglio cselekedetei m\u00e1ra m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171ek: leg\u00fajabb enciklik\u00e1ja a heterodox doktr\u00edn\u00e1kr\u00f3l \u00e9s a m\u00e9lyen katolikus \u00e9s emberellenes uralkod\u00f3 ideol\u00f3gi\u00e1nak val\u00f3 botr\u00e1nyos al\u00e1vetetts\u00e9gr\u0151l sz\u00f3l. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l ennek vagy annak az int\u00e9zetnek a liturgikus \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sek \u0151szint\u00e9n sz\u00f3lva elhanyagolhat\u00f3nak t\u0171nnek sz\u00e1momra: nem az\u00e9rt, mert a liturgia nem fontos, hanem az\u00e9rt, mert ha valaki tanbeli k\u00e9rd\u00e9sekben hajland\u00f3 hallgatni , akkor a p\u00e1pai szertart\u00e1sok \u00f6sszess\u00e9ge v\u00e9g\u00fcl is eszt\u00e9tikai megnyilv\u00e1nul\u00e1ss\u00e1 zsugorodik, amely nem jelent val\u00f3s vesz\u00e9lyt a Szent M\u00e1rta h\u00e1z var\u00e1zsk\u00f6r\u00e9re.<\/p>\n

Claude Barthe atya: A mag\u00e1nmis\u00e9k betilt\u00e1sa a Szent P\u00e9ter Bazilik\u00e1ban, az Istentiszteleti Kongreg\u00e1ci\u00f3 Maniago \u00e9rsek \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9nt h\u00e1romnapos ellen\u0151rz\u00e9se, \u00e9s az a t\u00e9ny, hogy a K\u00faria reformj\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 Alkotm\u00e1ny, a Pr\u00e6dicate Evangelium \u00e1ll\u00edt\u00f3lag meger\u0151s\u00edti a fel\u00fcgyelet jogk\u00f6r\u00e9t az Istentisztelet Kongreg\u00e1ci\u00f3 felett, felkeltheti-e a f\u00e9lelmet a reform \u00fajra\u00e9led\u00e9se miatt? Vagy Ferencet alig \u00e9rdekli ez a liturgikus probl\u00e9ma?<\/em><\/strong><\/p>\n

Carlo Maria Vigan\u00f2 \u00e9rsek:<\/strong> A mag\u00e1nmis\u00e9k Szent P\u00e9ter Bazilik\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 celebr\u00e1l\u00e1s\u00e1nak tilalma – annak ellen\u00e9re, hogy sok h\u00edv\u0151 \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny el\u00f6lj\u00e1r\u00f3 k\u00f3rusban tiltakozik az \u00c1llamtitk\u00e1rs\u00e1gnak ezen gyal\u00e1zatos tette ellen – tov\u00e1bbra is \u00e9rv\u00e9nyben van, \u00e9s p\u00e9ld\u00e1tlan botr\u00e1ny. Pr\u00f3ba a f\u00f6ld tesztel\u00e9s\u00e9re valamint az el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k, a paps\u00e1g \u00e9s a laikusok reakci\u00f3inak tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra, amelyek pillanatnyilag csup\u00e1n nagyon higgadt \u00e9s esetenk\u00e9nt k\u00ednos verb\u00e1lis sir\u00e1nkoz\u00e1sra korl\u00e1toz\u00f3dnak. Mivel m\u00e1r alkalmam volt kijelenteni*, \u00fagy gondolom, hogy ez a tilalom nem m\u00e1s, mint egy olyan k\u00eds\u00e9rlet, amely jogi l\u00e1tszatot k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z egy m\u00e1ra m\u00e1r konszolid\u00e1lt \u00e9s egyetemes gyakorlatnak, amely meger\u0151s\u00edti a m\u00f6g\u00f6tte \u00e1ll\u00f3 doktrin\u00e1lis t\u00e9ved\u00e9st is; m\u00e9gpedig az \u201eEucharisztia\u201d k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi dimenzi\u00f3j\u00e1nak els\u0151dlegess\u00e9g\u00e9t, amelyet cimbor\u00e1kkal val\u00f3 bankettk\u00e9nt \u00e9rtelmeznek, a mag\u00e1nmis\u00e9ken bemutatott szent\u00e1ldozat rov\u00e1s\u00e1ra. De itt m\u00e1r a II. Vatik\u00e1ni Zsinatot \u00e9rintj\u00fck, amelyet a Szent P\u00e9ter Bazilik\u00e1ban bemutatott mag\u00e1nmis\u00e9k tilalma ellen felsz\u00f3lal\u00f3 b\u00edborosok egyike sem mer m\u00e9g megk\u00e9rd\u0151jelezni sem, holott egy\u00e9rtelm\u0171en az az \u00c1llamtitk\u00e1rs\u00e1g t\u00f6rv\u00e9nytelen tilt\u00e1s\u00e1nak eredete.<\/p>\n

Ami az Isteni Istentiszteleti Kongreg\u00e1ci\u00f3 fel\u00fcgyeleti hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9t illeti, \u00f6nmag\u00e1ban pozit\u00edvan is lehet \u00e9rtelmezni, mivel a liturgikus k\u00e9rd\u00e9sek szigor\u00faan a Szentsz\u00e9k hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9be tartoznak. Azonban a naivit\u00e1snak \u00e9s az el\u0151rel\u00e1t\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1nak a b\u0171n\u00e9be esn\u00e9nk, ha nem venn\u00e9nk figyelembe azt a t\u00e9nyt, hogy az \u00daj\u00edt\u00f3k \u00e1ltal kihirdetett b\u00e1rmely norm\u00e1t be nem vallott sz\u00e1nd\u00e9kok megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra fogj\u00e1k felhaszn\u00e1lni, amelyek gyakran pontosan ellent\u00e9tesek azzal, mint amit \u00e1ll\u00edtanak.<\/p>\n

Forr\u00e1s: eucharisztikuskongresszus.hu<\/a><\/p>\n

* https:\/\/www.aldomariavalli.it\/2021\/03\/31\/carlo-maria-vigano-lo-scandalo-delle-sante-messe-vietate-nella-basilica-di-san-pietro-e-il-silenzio-pavido-e-complice-dei-prelati\/<\/a><\/p>\n

angol nyelv\u0171 forr\u00e1s: https:\/\/remnantnewspaper.com\/web\/index.php\/articles\/item\/5431-vigano-interviewed-on-the-vatican-ii-great-reset<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Claude Barthe atya: Excellenci\u00e1d n\u00e9ha \u201eforradalmi cselekedetekr\u0151l\u201d besz\u00e9lt a Vatik\u00e1ni II. Zsinat ut\u00e1ni \u00faj liturgia l\u00e9trehoz\u00e1sa kapcs\u00e1n. Tiszt\u00e1zn\u00e1 az erre vonatkoz\u00f3 gondolatait?<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":2969,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[32,222],"tags":[116,44,102,227,297,54,187,269,55,241,802,51,78,61,115,50,47,131,52,294,803],"class_list":["post-2963","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tanitas","category-velemeny","tag-biblia","tag-egyhaz","tag-evangelium","tag-ii-vatikani-zsinat","tag-isten","tag-jezus","tag-katolikus","tag-keresztenyseg","tag-krisztus","tag-liturgia","tag-novus-ordo-missae","tag-oszovetseg","tag-papa","tag-puspok","tag-szentiras","tag-szentmise","tag-tanitas","tag-templom","tag-ujszovetseg","tag-vallas","tag-vetus-ordo-missae"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2963","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2963"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2963\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2968,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2963\/revisions\/2968"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2969"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2963"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2963"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2963"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}