{"id":3033,"date":"2021-09-21T08:51:48","date_gmt":"2021-09-21T06:51:48","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=3033"},"modified":"2021-09-21T11:28:45","modified_gmt":"2021-09-21T09:28:45","slug":"a-romai-ritus-tragediaja-a-liturgikus-gordiuszi-csomo-lehetseges-megoldasa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2021\/09\/21\/a-romai-ritus-tragediaja-a-liturgikus-gordiuszi-csomo-lehetseges-megoldasa\/","title":{"rendered":"A R\u00d3MAI R\u00cdTUS TRAG\u00c9DI\u00c1JA – A liturgikus gordiuszi csom\u00f3 lehets\u00e9ges megold\u00e1sa"},"content":{"rendered":"

“Sine dominico non possumus” (Abitina m\u00e1rt\u00edrjai)<\/em><\/p>\n

A r\u00f3mai r\u00edtus liturgikus v\u00e1ls\u00e1ga a legnagyobb probl\u00e9ma, amellyel a katolikus egyh\u00e1z jelenleg szembes\u00fcl, \u00e9s amely azt eredm\u00e9nyezi, amit Louis Bouyer atya oly hevesen el\u00edt\u00e9lt: a katolicizmus \u00f6nlebont\u00e1s\u00e1t. A hagyom\u00e1nyos r\u00edtusok v\u00e9delmez\u0151i k\u00f6z\u00fcl azonban sokan nem \u00e9rtik meg, milyen m\u00e9lyen \u00fcl ez a r\u00e1kos daganat az eg\u00e9sz kereszt\u00e9ny \u00e9letben, \u00e9s azt hiszik, hogy egy egyszer\u0171 misek\u00f6nyvv\u00e1lt\u00e1ssal \u00e9s a r\u00e9gm\u00falt szok\u00e1saihoz val\u00f3 puszta visszat\u00e9r\u00e9ssel meggy\u00f3gy\u00edthatj\u00e1k azt.<\/em><\/p>\n

<\/p>\n

Ez azt jelenti, hogy \u00fagy tesz\u00fcnk, mintha a k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket a kiv\u00e1lt\u00f3 okokhoz val\u00f3 egyszer\u0171 visszat\u00e9r\u00e9ssel orvosoln\u00e1nk, ahelyett, hogy a gy\u00f6ker\u00e9n\u00e9l t\u00e1madn\u00e1nk a rosszat. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg, a felold\u00e1s csak Isten seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, a tiszta \u00e9s kem\u00e9ny igazs\u00e1g felismer\u00e9s\u00e9b\u0151l eredhet, az egyetlen dologb\u00f3l, amely felszabad\u00edt benn\u00fcnket, hogy orvosolni tudjuk ezt a betegs\u00e9get, amely gyeng\u00edti az Egyh\u00e1zat.<\/em>\"\"<\/a><\/p>\n

A latin egyh\u00e1z f\u0151 liturgikus probl\u00e9m\u00e1i ebben a h\u00e1rom pontban foglalhat\u00f3k \u00f6ssze:<\/h3>\n

Az els\u0151: a liturgia k\u00f6zponti szerep\u00e9nek nem ismerete az Egyh\u00e1z \u00e9let\u00e9ben; a m\u00e1sodik: az igazs\u00e1g felismer\u00e9s\u00e9nek hi\u00e1nya; a harmadik: a k\u00e9t r\u00edtus k\u00f6z\u00f6tti mimetikus v\u00e1ls\u00e1g.<\/p>\n

1) A liturgia k\u00f6zponti szerep\u00e9nek nem ismerete az egyh\u00e1z \u00e9let\u00e9ben.<\/h5>\n

A liturgia egyh\u00e1zi \u00e9letben bet\u00f6lt\u00f6tt k\u00f6zponti szerep\u00e9nek nem ismerete a liturgia haszn\u00e1lat\u00e1ban is megmutatkozik. Minden c\u00e9lra haszn\u00e1lj\u00e1k, kiv\u00e9ve arra, ami k\u00f6zponti jelent\u0151s\u00e9g\u0171. Elfelejtett\u00fck azt, amit a v\u00e9rtan\u00fa Szent Emeritus j\u00f3l tudott, amikor Anulinus prokonzul v\u00e1dj\u00e1ra, miszerint r\u00e9szt vett a szent miszt\u00e9riumokban, \u00edgy v\u00e1laszolt: “Nem \u00e9lhet\u00fcnk az \u00dar napja n\u00e9lk\u00fcl”.<\/p>\n

R\u00f6viden \u00f6sszefoglalom, mert a t\u00e9ma \u00f6nmag\u00e1ban is nagyon szerte\u00e1gaz\u00f3. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint ez a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen fejezhet\u0151 ki: az Egyh\u00e1z sz\u00edve a liturgi\u00e1ban van, a liturgia alapja a szentmise\u00e1ldozat, a mis\u00e9ben Krisztus az, aki jelenval\u00f3v\u00e1 teszi mag\u00e1t. Ezen alapvet\u0151 okb\u00f3l kifoly\u00f3lag az eg\u00e9sz Egyh\u00e1z a liturgia \u00e1ltal \u00e9s a liturgi\u00e1ra van rendelve, \u00e9s \u00fagy \u00e9l bel\u0151le, mint ahogyan a fa \u00e9l a gy\u00f6kereib\u0151l. Krisztus teljes aj\u00e1nd\u00e9ka a liturgi\u00e1ban a f\u00f6ldi kezdete a dics\u0151s\u00e9gben \u00e9s isteni \u00e9letben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00fcnknek, amelyet a mennyben fogunk teljes m\u00e9rt\u00e9kben el\u00e9rni.<\/p>\n

Ehelyett elvesztett\u00fck ezt a szent \u00e9rtelmet az\u00e1ltal, hogy a szents\u00e9geket, \u00e9s ami m\u00e9g rosszabb, a szentmis\u00e9t a kegyelem \u00e9s a konszekr\u00e1lt Osty\u00e1k v\u00e9tel\u00e9nek g\u00e9pezet\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltoztattuk az Isten miszt\u00e9riumaiban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel helyett, a Krisztus \u00e9let\u00e9be val\u00f3 beolt\u00e1s helyett, hogy az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g gy\u00fcm\u00f6lcseit teremj\u00fck. A szents\u00e9geknek ez az aljas mechanikus felfog\u00e1sa a k\u00f6z\u00e9pkor antikontemplat\u00edv voluntarista nominalizmus\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett, amely szerint a cselekv\u00e9s a szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s, az akarat a meg\u00e9rt\u00e9s f\u00f6l\u00f6tt \u00e1ll. K\u00e1ros hat\u00e1sait tov\u00e1bb fokozta az a r\u00e1kos betegs\u00e9g, amelyet a Devotio Moderna okozott a nyugati spiritualit\u00e1snak, amely m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban is t\u00fals\u00e1gosan hajlott a cselekv\u00e9sre \u00e9s az individualit\u00e1sra. Alapj\u00e1ban v\u00e9ve ez egy olyan gnoszticizmus megnyilv\u00e1nul\u00e1sa, amely tagadja a megtestes\u00fcl\u00e9st, \u00e9s amely sz\u00e1m\u00e1ra a t\u00f6rt\u00e9nelmi form\u00e1k nem a hit megtestes\u00fcl\u00e9sei, hanem puszt\u00e1n eldobhat\u00f3 jelmezek. Ez\u00e9rt \u00e1ll a modernizmus tr\u00f3jai falova, a neognoszticizmus az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g mellett.<\/p>\n

Miut\u00e1n elvesztett\u00e9k a liturgia m\u00e9ly \u00e9rtelm\u00e9t, \u00e9s a kegyelem puszta gy\u00e1r\u00e1nak tekintett\u00e9k azt, term\u00e9szetes volt, hogy sokan ink\u00e1bb az aggiornamento r\u00e9v\u00e9n pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k \u00fajra\u00e9leszteni, mintsem a l\u00e9nyeg\u00e9t vissza\u00e1ll\u00edtani. A h\u00edvek h\u00edres actuosa participatio-ja, \u00e9s az, hogy hogyan \u00e9rtelmezt\u00e9k ezt a fogalmat, adja meg a kulcsot: nem az isteni \u00e9letben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telk\u00e9nt a szertart\u00e1sokon kereszt\u00fcl, hanem puszt\u00e1n a szertart\u00e1sokon bel\u00fcli fizikai teljes\u00edtm\u00e9nyk\u00e9nt.<\/p>\n

Hagyjuk a mell\u00e9besz\u00e9l\u00e9st: az 1970-es v\u00e1ls\u00e1g gy\u00f6kerei a liturgikus mozgalom kezdeteiben rejlettek, nem annyira a kontemplat\u00edv szerzetesekn\u00e9l, ink\u00e1bb a t\u00f6bbiekn\u00e9l. A k\u00f6z\u00e9pkor \u00f3ta mumifik\u00e1l\u00f3dottnak a modern posztul\u00e1tumokb\u00f3l \u00e9s elm\u00e9letekb\u0151l val\u00f3 \u00fajra\u00e9leszt\u00e9s\u00e9re tett k\u00eds\u00e9rletek csak a teljes rothad\u00e1st eredm\u00e9nyezhett\u00e9k, mert nem hagyhatt\u00e1k ki, hogy a szent hagyom\u00e1ny form\u00e1j\u00e1t adiaphora-nak (szok\u00e1s, ami nem sz\u00fcks\u00e9ges az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9ghez \u2013 ford. megjegyz.) tekints\u00e9k, Melanchthon szavaival \u00e9lve, amelyet modernebbel \u00e9s a jelen \u00edzl\u00e9s\u00e9nek megfelel\u0151bbel lehet helyettes\u00edteni, hogy a kort\u00e1rsakat a szents\u00e9gek v\u00e9tel\u00e9re cs\u00e1b\u00edts\u00e1k.<\/p>\n

Csak a 19. sz\u00e1zadi p\u00e1p\u00e1k sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges reakci\u00f3ja akad\u00e1lyozta meg a g\u00e1t \u00e1tszakad\u00e1s\u00e1t, de X. Piusz \u00e9s XII. Piusz forradalmi tettei ut\u00e1n az \u00e1rt m\u00e1r nem lehetett visszatartani. A II. Vatik\u00e1ni Zsinat, amelyre \u00fagy tekintettek, mint ami az egyh\u00e1z meg\u00fajul\u00e1s\u00e1nak ad l\u00f6k\u00e9st, a v\u00e9gs\u0151 csap\u00e1st adta, amely a hagyom\u00e1ny elmer\u00fcl\u00e9s\u00e9t okozta. Mivel a liturgia az egyh\u00e1z tengelye, nem meglep\u0151, hogy a moderniz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, adapt\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a r\u00e9szv\u00e9tel lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9tel\u00e9re tett k\u00eds\u00e9rletek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban ez \u00e1llt, \u00e9s a szent jeleket mint r\u00e9gieket \u00e9s haszontalanokat dobt\u00e1k el, hiszen ami fontos, az puszt\u00e1n a konszekr\u00e1l\u00e1s \u00e9s a szents\u00e9g v\u00e9tele. A folyamatos \u00e1talakul\u00e1sok \u00e9s levezet\u00e9sek csak egyre nagyobb sebess\u00e9ggel siettetik ezt a le\u00e9p\u00fcl\u00e9st a divat k\u00f6vet\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n

VI. P\u00e1l misek\u00f6nyve \u00e9s annak alapvet\u0151 probl\u00e9m\u00e1i k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rtak. Mivel tiszteletben tartotta a szent\u00e1ldoz\u00e1st \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny kor\u00e1bbi elemet, az V. Piusz-f\u00e9le missz\u00e1l\u00e9 adiaphor\u00e1inak reformjak\u00e9nt tekintett\u00e9k azt, mik\u00f6zben val\u00f3j\u00e1ban egy \u00faj r\u00edtust hozott l\u00e9tre, de sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en az el\u0151z\u0151h\u00f6z k\u00f6tve: mors tua, vita mea (a te hal\u00e1lod, az \u00e9n \u00e9letem). A hagyom\u00e1nyos r\u00edtus fennmarad\u00e1sa megakad\u00e1lyozta ennek konszolid\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, \u00e9s olyan liturgikus h\u00e1bor\u00fat eredm\u00e9nyezett, amely az \u00faj r\u00edtust alap n\u00e9lk\u00fcl hagyta. Benedek megpr\u00f3b\u00e1lt b\u00e9k\u00e9t l\u00e9trehozni, de az igazs\u00e1g hi\u00e1nya csak fegyversz\u00fcnetet teremtett, \u00e9s az ellentmond\u00e1sok tov\u00e1bb fokoz\u00f3dtak a r\u00f3mai mise kiterjeszt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a liturgia hagyom\u00e1nyos szeml\u00e9letm\u00f3dj\u00e1nak vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl I. Ferenc Traditionis Custodes-\u00e9vel minden felrobbant.<\/p>\n

2) Az igazs\u00e1g el nem ismer\u00e9se, vagy XVI. Benedek lehetetlen fictio legis-je.<\/h5>\n

Az 1970. \u00e9v adventj\u00e9nek v\u00e9gzetes els\u0151 vas\u00e1rnapja \u00f3ta be nem vallott igazs\u00e1gok, a liturgikus v\u00e1ls\u00e1g \u00e9s annak hamis megold\u00e1sainak k\u00f6vetkezm\u00e9nyei a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/p>\n

    \n
  1. VI. P\u00e1l misek\u00f6nyve \u00e9s V. Piusz misek\u00f6nyve k\u00e9t teljesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00edtus, \u00e9s jogosan nevezhetj\u00fck \u0151ket vatik\u00e1ni r\u00edtusnak (egy kiv\u00e1l\u00f3 keleti bar\u00e1tom \u00f6tlete), illet\u0151leg r\u00f3mai r\u00edtusnak.<\/li>\n
  2. A vatik\u00e1ni r\u00edtus, vagyis VI. P\u00e1l r\u00edtusa egy mesters\u00e9ges r\u00edtus, amelyet ex novo hozott l\u00e9tre egy bizotts\u00e1g, meghat\u00e1rozott c\u00e9lokkal, amelyet egy p\u00e1pai dikt\u00e1tum k\u00e9nyszer\u00edtett ki, amely m\u00f6g\u00f6tt nincs semmilyen hagyom\u00e1ny, \u00e9s ez\u00e9rt sui generi unicum az Egyh\u00e1z t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben.<\/li>\n
  3. Hogy a vatik\u00e1ni r\u00edtus azzal a f\u0151 c\u00e9llal sz\u00fcletett, hogy a t\u00f6k\u00e9letlennek \u00e9s a korhoz nem igazod\u00f3nak tekintett r\u00f3mai r\u00edtust egy “reformmal<\/em>” helyettes\u00edtse, ami \u00e1ltal egzisztenci\u00e1lisan f\u00fcgg\u0151v\u00e9 lesz att\u00f3l. Ha a r\u00f3mai r\u00edtus teljes m\u00e9rt\u00e9kben bet\u00f6lti a modern kor k\u00f6vetelm\u00e9nyeit, akkor a vatik\u00e1ni r\u00edtus haszontalan, \u00e9s nincs l\u00e9tjogosults\u00e1ga.<\/li>\n
  4. Hogy a vatik\u00e1ni r\u00edtus olyannyira “hagyom\u00e1nyoss\u00e1<\/em>” v\u00e1lt, hogy a h\u00edvek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek t\u00f6bb gener\u00e1ci\u00f3ja ebben nevelkedett a r\u00f3mai egyh\u00e1zban. Ez az egyh\u00e1zt\u00f3l kapott r\u00edtusuk.<\/li>\n<\/ol>\n

    Benedek dics\u00e9retes Summorum Pontificuma, amely a hagyom\u00e1nyos mise felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyult, egy v\u00e9gzetes hib\u00e1t tartalmazott. A r\u00f3mai r\u00edtus haszn\u00e1lat\u00e1nak liberaliz\u00e1l\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben Ratzinger p\u00e1pa egy fictio legis-t dolgozott ki, amely szerint a k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00edtust ugyanazon r\u00edtus, a r\u00f3mai r\u00edtus k\u00e9t megnyilv\u00e1nul\u00e1sa, \u00edgy minden pap celebr\u00e1lhatta azt. Nem volt b\u00e1tors\u00e1ga felismerni, hogy k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00edtusr\u00f3l van sz\u00f3, ez\u00e9rt m\u0171ve homokra \u00e9p\u00fclt, \u00e9s arra volt \u00edt\u00e9lve, hogy ut\u00f3dja kezei \u00e1ltal elpusztuljon.<\/p>\n

    I. Ferenc a siralmas Traditionis Custodes-ban azonban a logik\u00e1t a maga oldal\u00e1n tartja, amikor a Summorum posztul\u00e1tumaib\u00f3l vonja le a k\u00f6vetkeztet\u00e9seket. Ha ezek ugyanannak a r\u00edtusnak a kifejez\u0151d\u00e9sei, akkor a r\u00f3mait a vatik\u00e1ninak egy alkalmazkod\u00e1si id\u0151szak ut\u00e1n le kell cser\u00e9lnie, ha m\u00e1r a hagyom\u00e1nyk\u00f6vet\u0151 h\u00edvek \u00e1tszoktak. Ez l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek oka \u00e9s igazol\u00e1sa, \u00e9s ez hi\u00e1nyzik, am\u00edg a r\u00f3mai egy\u00e1ltal\u00e1n l\u00e9tezik, \u00e9s m\u00e9g ink\u00e1bb, ha az n\u00f6vekszik \u00e9s b\u0151v\u00fcl. Val\u00f3j\u00e1ban a n\u00e9met p\u00e1pa minden liturgikus munk\u00e1lkod\u00e1s\u00e1nak c\u00e9lja az volt, hogy a r\u00f3mai elemeket fokozatosan be\u00e9p\u00edts\u00e9k a vatik\u00e1niba, hogy egyes\u00edts\u00e9k \u0151ket, ez\u00e1ltal VI. P\u00e1l ritu\u00e1lis tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1t kijav\u00edts\u00e1k, amely r\u00e9v\u00e9n enyh\u00edteni lehetne mesters\u00e9gess\u00e9g\u00e9t \u00e9s \u00f6sszekapcsolni azt a hagyom\u00e1nyokkal.
    \nA Summorum szerz\u0151j\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9ka ellen\u00e9re nem ezt az egys\u00e9get, hanem a k\u00e9t r\u00edtus mimetikus v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t hozta l\u00e9tre, ahogyan Ren\u00e9 Girard a mimetikus ikerp\u00e1rr\u00f3l besz\u00e9lt, a v\u00e1ls\u00e1got Bergogli\u00f3val a paradoxizmusig ki\u00e9lezve.<\/p>\n

    3) A k\u00e9t r\u00edtus mimetikus v\u00e1ls\u00e1ga, avagy a liturgikus K\u00e1in \u00e9s \u00c1bel.<\/h5>\n

    A mimetikus ikrek k\u00f6z\u00f6tti, er\u0151szakot el\u0151id\u00e9z\u0151 k\u00fczdelem e nagy v\u00e1ls\u00e1ga az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek els\u0151 liturgikus v\u00e1ls\u00e1g\u00e1hoz vezet vissza. K\u00e1in \u00e9s \u00c1bel bibliai t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re utalunk, amelynek annyi k\u00eds\u00e9r\u0151jelens\u00e9ge van, hogy szinte azt mondhatjuk, hogy ez egy olyan el\u0151zm\u00e9ny, amely megvil\u00e1g\u00edthatja a mi eset\u00fcnket.<\/p>\n

    A r\u00f3mai r\u00edtust \u00c1belhez hasonl\u00edthatjuk, aki fel\u00e1ldozza a B\u00e1r\u00e1nyt az \u00darnak, m\u00edg K\u00e1in lenne a vatik\u00e1ni r\u00edtus, amely a f\u00f6ld \u00e9s az ember munk\u00e1j\u00e1nak gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t aj\u00e1nlja fel az \u00darnak. A Magass\u00e1gbeli kedvez\u0151en tekint \u00c1bel \u00e1ldozat\u00e1ra, mert az tiszta \u00e9s szent, de K\u00e1in \u00e1ldozat\u00e1ra nem, mert az nem volt az. \u00cdgy sz\u00f3lt hozz\u00e1 az \u00dar: “Mi\u00e9rt gerjedt\u00e9l haragra, s mi\u00e9rt horgasztod le a fejed? Nemde, ha j\u00f3l cselekszel, jutalmat nyersz, de ha rosszul, legott az ajt\u00f3ban leselkedik a b\u0171n! K\u00edv\u00e1n t\u00e9ged, de te uralkodj rajta!\u00ab<\/em>” (1M\u00f3z 4,6-7).<\/p>\n

    A vatik\u00e1ni r\u00edtus gonoszs\u00e1ga nem abban rejlik, hogy nem szent r\u00edtus, m\u00e9g csak nem is abban, hogy mesters\u00e9ges, hanem abban a v\u00e1gyban, hogy testv\u00e9re hely\u00e9be l\u00e9pjen, hogy olyan lelki legitimit\u00e1st szerezzen, amelyet csak a t\u00f6rt\u00e9nelem adhat, amelyet a p\u00e1pai tekint\u00e9ly nem k\u00e9pes megadni VI. P\u00e1l \u00e9s ut\u00f3dai sz\u00e1nd\u00e9ka ellen\u00e9re, \u00e9s amelyet a modernist\u00e1k minden\u00e1ron meg akarnak semmis\u00edteni. L\u00e1tva, hogy az ut\u00f3bbiak nem kapt\u00e1k meg a k\u00edv\u00e1nt gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t, \u00e9s irigys\u00e9ggel vannak eltelve a n\u00f6vekv\u0151 kegyelmek ir\u00e1nt, amelyek a r\u00f3mai helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vett\u00e9k, ahelyett, hogy megt\u00e9rtek volna az Igazs\u00e1ghoz, a vatik\u00e1ni r\u00edtus modernista h\u00edvei I. Ferenc Traditionis Custodes\u00e9vel megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k kiirtani a r\u00f3mai r\u00edtust, \u00fagy cselekedve, mint K\u00e1in, aki r\u00e1t\u00e1madt \u00c1belre, \u00e9s a szam\u00e1r \u00e1llkapcs\u00e1val meg\u00f6lte \u0151t – ahogy a bibliai besz\u00e1mol\u00f3ban olvashatjuk.<\/p>\n

    Az eg\u00e9sz Egyh\u00e1z visszak\u00f6veteli az elt\u0171n\u0151 r\u00edtust, amikor l\u00e1tja az apostolokt\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 egyik t\u00f6rv\u00e9nyes r\u00edtus elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9nek igazs\u00e1gtalans\u00e1g\u00e1t. S\u00edrva l\u00e1tja azt is, hogy h\u00edvek \u00e9s papok ezreit s\u00fajtott\u00e1k \u00e9s b\u00e1ntalmazt\u00e1k, akiket \u00f6nhib\u00e1jukon k\u00edv\u00fcl megfosztottak istentisztelet\u00fckt\u0151l, szavakban \u00e9s tettekben megs\u00e9rtettek, szentek \u00e9s h\u00edvek sz\u00e1z gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak eml\u00e9k\u00e9t t\u00e1madt\u00e1k, akik ezzel a liturgi\u00e1val im\u00e1dkoztak, \u00e9s VI. P\u00e1l, II. J\u00e1nos P\u00e1l \u00e9s XVI. Benedek eml\u00e9k\u00e9t s\u00e9rtett\u00e9k meg azzal, hogy obszc\u00e9n val\u00f3tlans\u00e1gokat tulajdon\u00edtottak nekik. Ezzel Ferenc \u00e9s csatl\u00f3sai meggyal\u00e1zt\u00e1k a vatik\u00e1ni r\u00edtust, \u00e9s megb\u00e9lyegezt\u00e9k ezzel a k\u00e1inita b\u00e9lyeggel, amellyel az egyetemes egyh\u00e1z egyetlen m\u00e1s r\u00edtusa sem rendelkezik.<\/p>\n

    Nem szabad azonban elfelejten\u00fcnk, hogy Isten jelet adott K\u00e1innak, hogy b\u00e1rhov\u00e1 is megy, b\u0171ne ellen\u00e9re senki ne t\u00e1madhassa meg, mert a Magass\u00e1gbeli v\u00e9di \u0151t. A vatik\u00e1ni r\u00edtust egy meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9ny jellemzi, amelyet mindig szem el\u0151tt kell tartanunk, \u00e9s amely miatt az \u00dar oltalma alatt \u00e1ll: az Egyh\u00e1z nagy r\u00e9sz\u00e9ben hagyom\u00e1nyoss\u00e1 v\u00e1lt, mint a h\u00edvek milli\u00f3inak adott liturgia, amellyel megszentelik \u00e9let\u00fcket. Ez\u00e9rt nem K\u00e1in p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t kell k\u00f6vetn\u00fcnk a j\u00f3v\u00e1t\u00e9telben, hanem Krisztus\u00e9t: \u0150 az, aki mindent \u00fajj\u00e1 tesz.<\/p>\n

    4) A gordiuszi csom\u00f3 felold\u00e1sa.<\/h5>\n

    \"\"A helyes megold\u00e1s az, hogy Nagy S\u00e1ndorhoz hasonl\u00f3an elv\u00e1gjuk a v\u00e9gzetes gordiuszi csom\u00f3t, amely \u00f6sszek\u00f6ti a k\u00e9t r\u00edtust, testv\u00e9rgyilkos liturgikus h\u00e1bor\u00fat okozva. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9seket kellene tenni ennek \u00e9rdek\u00e9ben:<\/p>\n