{"id":3086,"date":"2021-07-29T18:00:10","date_gmt":"2021-07-29T16:00:10","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=3086"},"modified":"2021-07-31T09:56:13","modified_gmt":"2021-07-31T07:56:13","slug":"a-traditionis-custodes-ervenyessege-avagy-ervenytelensege","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2021\/07\/29\/a-traditionis-custodes-ervenyessege-avagy-ervenytelensege\/","title":{"rendered":"A \u201eTraditionis custodes\u201d \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge (avagy \u00e9rv\u00e9nytelens\u00e9ge?)"},"content":{"rendered":"

A k\u00f6vetkez\u0151kben felsorolunk n\u00e9h\u00e1ny jelent\u0151sebb szempontot (a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl), melyek alapj\u00e1n a Motu proprio rendelkez\u00e9s\u00e9nek \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge er\u0151sen megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151:<\/em><\/p>\n

    \n
  1. magasabb hierarchi\u00e1j\u00fa irat ellen\u00e9ben rendelkezik \u2013 ez\u00e9rt biztosan \u00e9rv\u00e9nytelen<\/li>\n
  2. bels\u0151 ellentmond\u00e1st tartalmaz \u2013 ez\u00e9rt biztosan \u00e9rv\u00e9nytelen<\/li>\n
  3. kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9lj\u00e1nak bizony\u00edthat\u00f3an nem felel meg \u2013 ez\u00e9rt felt\u00e9tlen\u00fcl \u00e9rtelmetlen<\/li>\n
  4. ellenkezik az Egyh\u00e1z mindenkori joggyakorlat\u00e1val \u2013 ez\u00e9rt biztosan \u00e9rv\u00e9nytelen<\/li>\n
  5. jogalapul hamis hivatkoz\u00e1st tartalmaz \u2013 ez\u00e9rt biztosan \u00e9rv\u00e9nytelen<\/li>\n
  6. t\u00fall\u00e9pi saj\u00e1t jogk\u00f6r\u00e9t \u2013 ez\u00e9rt feltehet\u0151en \u00e9rv\u00e9nytelen<\/li>\n
  7. burkoltan eretneks\u00e9get tan\u00edt \u2013 ez\u00e9rt biztosan \u00e9rv\u00e9nytelen<\/li>\n
  8. pozit\u00edv rendelkez\u00e9s helyett negat\u00edv norm\u00e1t \u00e1ll\u00edt \u2013 ez\u00e9rt feltehet\u0151en \u00e9rv\u00e9nytelen<\/li>\n<\/ol>\n

    \"\"El\u0151zetesen meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy Ferenc p\u00e1pa \u201eTraditionis custodes<\/em>\u201d kezdet\u0171 Motu proprioja \u00e9rv\u00e9nytelen \u00e9s a benne foglaltak gyakorl\u00e1sa jogs\u00e9rt\u0151 az al\u00e1bb kifejtett okok miatt:<\/p>\n

    1. magasabb hierarchi\u00e1j\u00fa irat ellen\u00e9ben rendelkezik:<\/h4>\n

    Mivel lehetetlen, hogy egy alacsonyabb rang\u00fa irat egy magasabb rang\u00fat hat\u00e1lyon k\u00edv\u00fcl helyezzen vagy korl\u00e1tozzon, \u2013 l\u00e9v\u00e9n Ferenc p\u00e1pa jelen rendelkez\u00e9se Motu prorpio, az \u00e1ltala \u00e9rv\u00e9nytelen\u00edteni k\u00edv\u00e1nt hat\u00e1rozat pedig egy magasabb besorol\u00e1s\u00fa apostoli konstit\u00faci\u00f3 \u2013 ez\u00e9rt mindazon rendelkez\u00e9s amely a kor\u00e1bbi \u00bbQuo primum\u00ab-mal ellent\u00e9tes \u00e9rtelm\u0171, automatikusan \u00e9rv\u00e9ny\u00e9t veszti m\u00e9g akkor is, ha az ut\u00f3bb keletkezett dokumentum mag\u00e1nak \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9get, az \u0151t megel\u0151z\u0151 irat(ok)nak pedig \u00e9rv\u00e9nytelens\u00e9get k\u00edv\u00e1n biztos\u00edtani. (\u201e\u0150szents\u00e9ge V. Pius p\u00e1pa QUO PRIMUM kezdet\u0171 apostoli Konstit\u00faci\u00f3ja a r\u00f3mai misek\u00f6nyv mintakiad\u00e1s\u00e1hoz<\/em>\u201d; vs. \u201eFerenc p\u00e1pa Traditionis custodes kezdet\u0171, motu proprio kiadott apostoli levele az 1970-es reform el\u0151tti r\u00f3mai liturgia haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l<\/em>\u201d.)<\/p>\n

    2. bels\u0151 ellentmond\u00e1st tartalmaz:<\/h4>\n

    A Motu proprio bels\u0151 ellentmond\u00e1st tartalmaz, azaz a rendelkez\u00e9sei nem hajthat\u00f3ak v\u00e9gre an\u00e9lk\u00fcl, hogy az azt foganatos\u00edt\u00f3 \u00f6nmag\u00e1val ellenkez\u00e9sbe ne ker\u00fclne.<\/p>\n

    Az 1-es cikkely \u00edgy fogalmaz: \u00bb1. cikk. A Szent VI. P\u00e1l \u00e9s Szent II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1p\u00e1k \u00e1ltal kihirdetett liturgikus k\u00f6nyvek, a II. Vatik\u00e1ni Zsinat hat\u00e1rozatainak \u00e9rtelm\u00e9ben, a r\u00f3mai r\u00edtus lex orandij\u00e1nak egyetlen kifejez\u0151d\u00e9si form\u00e1j\u00e1t jelentik.<\/em>\u201d Ez a tilt\u00e1s eleve kategorikusan kiz\u00e1rja m\u00e1s liturgikus k\u00f6nyvek (\u00edgy a kor\u00e1bbi misek\u00f6nyvek, nevezetesen az 1962-es misek\u00f6nyv) haszn\u00e1lat\u00e1t, ugyanakkor ennek m\u00e1r r\u00f6gt\u00f6n a Motu proprio k\u00f6vetkez\u0151, 2-es cikkely teljes m\u00e9rt\u00e9kben ellentmond: \u201e2. cikk. A megy\u00e9sp\u00fcsp\u00f6knek mint a r\u00e1b\u00edzott r\u00e9szegyh\u00e1zban az eg\u00e9sz liturgikus \u00e9let ir\u00e1ny\u00edt\u00f3j\u00e1nak, el\u0151mozd\u00edt\u00f3j\u00e1nak \u00e9s \u0151rz\u0151j\u00e9nek [5.] a k\u00f6teless\u00e9ge, hogy a liturgikus \u00fcnnepl\u00e9st szab\u00e1lyozza saj\u00e1t egyh\u00e1zmegy\u00e9j\u00e9ben. [6.] Ez\u00e9rt az \u0151 kiz\u00e1r\u00f3lagos hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9be tartozik az 1962-es Missale Romanum haszn\u00e1lat\u00e1nak enged\u00e9lyez\u00e9se az egyh\u00e1zmegy\u00e9ben, k\u00f6vetve az Apostoli Szentsz\u00e9k \u00fatmutat\u00e1sait.<\/em>\u201d<\/p>\n

    Mivel lehetetlen valamit egyszerre megtiltani \u00e9s enged\u00e9lyezni; ez\u00e9rt \u2013 \u00e9s mert a sz\u00f6veg joghat\u00f3s\u00e1ga \u00f6nmag\u00e1ban \u00e9rtelmezhetetlen \u2013 nem lehet \u00e9rv\u00e9nyes sem az abban foglalt tilt\u00e1s, sem pedig az \u00e1ltala megfogalmazott engedm\u00e9ny. Mert vagy az \u00faj, a II. Vatik\u00e1ni zsinat ut\u00e1n bevezetett misek\u00f6nyv a lex orandi egyetlen kifejez\u0151d\u00e9si form\u00e1ja \u00e9s ez esetben semmilyen m\u00e1s, m\u00e9g az 1962-es misek\u00f6nyv sem haszn\u00e1lhat\u00f3; vagy \u2013 bizonyos felt\u00e9telek mellett \u2013 haszn\u00e1lhat\u00f3 az 1962-es Missale Romanum, ebben az esetben viszont a zsinat ut\u00e1ni misek\u00f6nyvek nem k\u00e9pviselhetik a lex orandi kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9nek egyetlen form\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

    3. kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9lj\u00e1nak bizony\u00edthat\u00f3an nem felel meg:<\/h4>\n

    A Motu proprio kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9lj\u00e1nak bizony\u00edthat\u00f3an nem felel meg. A Motu propriohoz a szint\u00e9n Ferenc p\u00e1pa \u00e1ltal adott k\u00eds\u00e9r\u0151lev\u00e9l \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 \u00edgy fogalmazza meg a rendelkez\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t (az al\u00e1h\u00faz\u00e1ssal jel\u00f6lt kiemel\u00e9sek itt is t\u0151lem sz\u00e1rmaznak): \u201eSzent VI. P\u00e1l, eml\u00e9keztetve arra, hogy a R\u00f3mai misek\u00f6nyv kiigaz\u00edt\u00e1s\u00e1nak munk\u00e1latait m\u00e1r XII. Piusz megkezdte, kijelentette, hogy a R\u00f3mai misek\u00f6nyv fel\u00fclvizsg\u00e1lata, melyet a leg\u0151sibb liturgikus forr\u00e1sok f\u00e9ny\u00e9ben v\u00e9geztek el, azt a c\u00e9lt szolg\u00e1lja, hogy az Egyh\u00e1z a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelveken \u201eegy \u00e9s ugyanazon im\u00e1ds\u00e1ggal<\/em>\u201d forduljon Istenhez, amely kifejezi egys\u00e9g\u00e9t. [29.] Azt szeretn\u00e9m, hogy ez az egys\u00e9g helyre\u00e1lljon az eg\u00e9sz r\u00f3mai r\u00edtus\u00fa Egyh\u00e1zban.<\/p>\n

    A II. Vatik\u00e1ni Zsinat, amikor bemutatja Isten n\u00e9p\u00e9nek katolicit\u00e1s\u00e1t, eml\u00e9keztet arra, hogy \u201eaz egyh\u00e1zi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen bel\u00fcl l\u00e9teznek a saj\u00e1t hagyom\u00e1nyokkal rendelkez\u0151 r\u00e9szegyh\u00e1zak, s k\u00f6zben s\u00e9rtetlen marad P\u00e9ter tan\u00edt\u00f3sz\u00e9k\u00e9nek prim\u00e1tusa, mely a szeretet egyetemes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek \u00e9l\u00e9n \u00e1ll, biztos\u00edtja a t\u00f6rv\u00e9nyes v\u00e1ltozatoss\u00e1got \u00e9s \u0151rk\u00f6dik afelett, hogy a r\u00e9szleges nemhogy ne \u00e1rtson az egys\u00e9gnek, hanem ink\u00e1bb szolg\u00e1lja azt\u201d. [30.] (\u2026) A motu propri\u00f3ban meg k\u00edv\u00e1ntam er\u0151s\u00edteni, hogy a p\u00fcsp\u00f6knek mint a liturgikus \u00e9let ir\u00e1ny\u00edt\u00f3j\u00e1nak, el\u0151mozd\u00edt\u00f3j\u00e1nak \u00e9s \u0151rz\u0151j\u00e9nek a k\u00f6teless\u00e9ge a liturgikus szertart\u00e1sok szab\u00e1lyoz\u00e1sa abban az egyh\u00e1zban, amelyben \u0151 az egys\u00e9g princ\u00edpiuma. Ez\u00e9rt r\u00e1tok tartozik, hogy mint helyi ordin\u00e1riusok egyh\u00e1zaitokban enged\u00e9lyezz\u00e9tek az 1962-es R\u00f3mai misek\u00f6nyv haszn\u00e1lat\u00e1t, a jelen motu proprio el\u0151\u00edr\u00e1sait alkalmazva. Mindenekel\u0151tt nektek kell azon dolgoznotok, hogy a h\u00edv\u0151k visszat\u00e9rjenek az eucharisztia \u00fcnnepl\u00e9s\u00e9nek egys\u00e9ges form\u00e1j\u00e1hoz, k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n ellen\u0151rizve a mis\u00e9z\u00e9shez ezt a Missale Romanumot haszn\u00e1l\u00f3 csoportok val\u00f3s\u00e1g\u00e1t.<\/em>\u201d<\/p>\n

    Elvileg is lehetetlen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelveken megjelen\u00edteni az egys\u00e9get \u00fagy, hogy az ember elhagyva az \u00e1ltala ismert nyelvter\u00fcletet a szentmis\u00e9b\u0151l alkalmasint egyetlen sz\u00f3t sem \u00e9rt meg (\u00e9s akkor m\u00e9g nem is sz\u00f3ltunk a gy\u00f3n\u00e1s neh\u00e9zs\u00e9g\u00e9r\u0151l, vagy a t\u00f6bbi szents\u00e9g, a szentelm\u00e9nyek \u00e9s a liturgia egy\u00e9b form\u00e1inak \u2013 pl. zsolozsma \u2013 elvi \u00e9s nyelvi \u00e9rtelmezhetetlens\u00e9g\u00e9r\u0151l). K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen b\u00e1nt\u00f3 \u00e9s logik\u00e1tlan ez a rendelkez\u00e9s ha a szent V. Piusz \u00e1ltal kiadott \u00e9s minden\u00fctt latinul haszn\u00e1lt misek\u00f6nyvvel \u00f6sszehasonl\u00edtjuk (ism\u00e9t: ide \u00e9rtve az \u00f6sszes t\u00f6bbi, im\u00e9nt felsorolt szerk\u00f6nyvet is). Ez, vagyis az egys\u00e9ges (\u00e9s holt, azaz v\u00e1ltozatlan) nyelv val\u00f3ban garanci\u00e1ja \u00e9s kifejez\u0151je lehet az Egyh\u00e1z egys\u00e9g\u00e9nek, b\u00e1tran mondhatjuk teh\u00e1t, hogy a latinul bemutatott szentmise val\u00f3ban katolikus \u2013 l\u00e9v\u00e9n a vil\u00e1g b\u00e1rmely r\u00e9sz\u00e9n \u00e9l\u0151 h\u00edv\u0151 minden\u00fctt ugyanazt, \u00e9s ugyan\u00fagy kapja a szentmis\u00e9ben ami \u00e1ltal minim\u00e1lis gyakorl\u00e1ssal hamar gyakorlatot szerezhet a szentmis\u00e9be val\u00f3 gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151 bekapcsol\u00f3d\u00e1sra (ami a vas\u00e1rnapi \u00e9s k\u00f6telez\u0151 szentmisehallgat\u00e1s \u00e1ltal egyk\u00f6nnyen teljes\u00edthet\u0151).<\/p>\n

    Ha ehhez hozz\u00e1 vessz\u00fck azt a minden\u00fctt tapasztalhat\u00f3 gyakorlatot, hogy a NOM (Novus Ordo Missae, a VI. szent P\u00e1l p\u00e1pa \u00e1ltal kiadott misek\u00f6nyv) bemutat\u00e1s\u00e1nak szinte templomr\u00f3l-templomra m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s form\u00e1ja van melyek sokszor a felismerhetetlens\u00e9gig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l, \u00fagy az egys\u00e9gnek ezen Ferenc p\u00e1pa \u00e1ltal \u00f3hajtott ide\u00e1lja m\u00e9g el\u00e9rhetetlenebbnek t\u0171nik, hi\u00e1ba int Ferenc p\u00e1pa level\u00e9nek v\u00e9g\u00e9n: \u201eUgyanakkor k\u00e9rlek benneteket, \u0151rk\u00f6djetek afelett, hogy minden liturgi\u00e1t illend\u0151en, a II. Vatik\u00e1ni Zsinat ut\u00e1n kihirdetett liturgikus k\u00f6nyvekhez h\u0171en, k\u00f6nnyen vissza\u00e9l\u00e9sekk\u00e9 fajul\u00f3 k\u00fcl\u00f6ncs\u00e9gek n\u00e9lk\u00fcl v\u00e9gezzenek.<\/em>\u201d Mivel a misek\u00f6nyv rubrik\u00e1i rengeteg alternat\u00edv megold\u00e1st k\u00edn\u00e1lnak a mis\u00e9z\u0151nek (ld. a Kyrie el\u0151tti b\u0171nb\u00e1nati im\u00e1k v\u00e1laszt\u00e9k\u00e1t), ez\u00e9rt (t\u00fal az elker\u00fclhetetlen nyelvi k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gen) elvileg is lehetetlen ezt az \u00faj r\u00edtust \u201eegys\u00e9gesen bemutatni<\/em>\u201d, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp eleve kiz\u00e1rt, hogy e sokf\u00e9le megjelen\u00e9si forma az egys\u00e9gnek hiteles megjelen\u00edt\u0151je legyen.<\/p>\n

    4. ellenkezik az Egyh\u00e1z minenkori joggyakorlat\u00e1val:<\/h4>\n

    A Motu proprio azon kit\u00e9tele, mely szerint \u201ea Szent VI. P\u00e1l \u00e9s Szent II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1p\u00e1k \u00e1ltal kihirdetett liturgikus k\u00f6nyvek, a II. Vatik\u00e1ni Zsinat hat\u00e1rozatainak \u00e9rtelm\u00e9ben, a r\u00f3mai r\u00edtus lex orandij\u00e1nak egyetlen kifejez\u0151d\u00e9si form\u00e1j\u00e1t jelentik\u201d (1. cikk.) az Egyh\u00e1z joggyakorlat\u00e1ban p\u00e9lda n\u00e9lk\u00fcl \u00e1ll, ellenben az Egyh\u00e1z minden id\u0151ben \u00e9rv\u00e9nyesnek tartotta mindazon gyakorlatot, amely embereml\u00e9kezetet meghalad\u00f3 (legal\u00e1bb 200 \u00e9ves) j\u00f3v\u00e1hagyott m\u00falttal rendelkezik. E gyakorlatot a \u201eQuo primum\u201d apostoli konstit\u00faci\u00f3 maga is elism\u00e9tli, mondv\u00e1n: \u201eEgyed\u00fcl ezt az \u00faj r\u00edtust szabad haszn\u00e1lni, hacsak az enged\u00e9lyt, amely alapj\u00e1n a szentmis\u00e9t m\u00e1sk\u00e9nt mondj\u00e1k, nem legal\u00e1bb 200 \u00e9ve adta az Apostoli Szentsz\u00e9k a templom alap\u00edt\u00e1sakor \u00e9s meger\u0151s\u00edt\u00e9sekor, vagy hacsak nem \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt hasonl\u00f3 szok\u00e1s megszak\u00edtatlanul legal\u00e1bb 200 \u00e9ven kereszt\u00fcl, amely esetekben Mi semmik\u00e9ppen sem t\u00f6r\u00f6lj\u00fck el fent eml\u00edtett kiv\u00e1lts\u00e1gukat vagy szok\u00e1sukat.\u201d (hasonl\u00f3 \u00e9rtelm\u0171 a konstit\u00faci\u00f3 z\u00e1r\u00f3 rendelkez\u00e9se is: ld. 5. pont).<\/p>\n

    Ellent\u00e9tben a fentiekkel, a Traditionis custodes 4-es cikkelye kimondja a hal\u00e1los \u00edt\u00e9letet a hagyom\u00e1nyos, trienti r\u00edtus felett amikor \u00edgy fogalmaz:<\/p>\n

    \n

    \u201e4. cikk. A jelen motu proprio k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tele ut\u00e1n felszentelt papoknak, akik az 1962-es Missale Romanummal k\u00edv\u00e1nnak mis\u00e9zni, hivatalos k\u00e9relmet kell beny\u00fajtaniuk a megy\u00e9sp\u00fcsp\u00f6kh\u00f6z, akinek az enged\u00e9ly megad\u00e1sa el\u0151tt konzult\u00e1lnia kell az Apostoli Szentsz\u00e9kkel.\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n

    Bennfoglaltan ez ugyanis azt jelenti, hogy az utols\u00f3 olyan, a Motu proprio kihirdet\u00e9s\u00e9ig felszentelt pap hal\u00e1l\u00e1val, aki enged\u00e9lyt kap a r\u00e9gi r\u00edtus bemutat\u00e1s\u00e1ra (ami a MP-ra hivatkozva b\u00e1rmelyik pillanatban megtagadhat\u00f3!) v\u00e9gleg megsz\u0171nik a r\u00e9gi r\u00edtus haszn\u00e1lat\u00e1nak minden lehet\u0151s\u00e9ge (m\u00e1r amennyiben a Motu proprio jogilag \u00e9rv\u00e9nyes \u00e9s k\u00f6telez\u0151 volna).<\/p>\n

    Tov\u00e1bb\u00e1 a szent V. Piusz p\u00e1pa \u00e1ltal a \u201eQuo primum<\/em>\u201d apostoli konstit\u00faci\u00f3val kibocs\u00e1tott misek\u00f6nyv egy olyan szerves fejl\u0151d\u00e9s r\u00e9sze amely a kor\u00e1bbi liturgikus gyakorlat \u00e9l\u0151 folytat\u00f3ja; minden k\u00e9s\u0151bbi v\u00e1ltoztat\u00e1s amely e misek\u00f6nyv\u00f6n t\u00f6rt\u00e9nt (eg\u00e9szen szent VI. P\u00e1l p\u00e1p\u00e1ig) csak annak j\u00e1rul\u00e9kos r\u00e9szeit \u00e9rintette, azonban l\u00e9nyegi r\u00e9szein nem v\u00e1ltoztatott. \u00cdgy 1570 \u00f3ta a VIII. Kelemen p\u00e1pa \u00e1ltal 1604-ben, a VIII. Orb\u00e1n p\u00e1pa \u00e1ltal 1824-ben, a XIII. Le\u00f3 p\u00e1pa \u00e1ltal 1884-ben, az XV. Benedek p\u00e1pa \u00e1ltal 1920-ban \u00e9s a XXIII. J\u00e1nos p\u00e1pa \u00e1ltal 1962-ben eszk\u00f6z\u00f6lt v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9rintetlen\u00fcl hagyt\u00e1k a szentmise l\u00e9nyegi szerkezet\u00e9t; mindegyik a trienti szent zsinat rendelkez\u00e9sei alapj\u00e1n, \u00e9s a \u201eQuo primum<\/em>\u201d szellem\u00e9ben v\u00e9gezte m\u00f3dos\u00edt\u00e1sait (mind a trienti zsinatra val\u00f3 hivatkoz\u00e1s \u2013 m\u00e1r a c\u00edmlapon \u2013, mind a \u201eQuo primum<\/em>\u201d sz\u00f6vege egyar\u00e1nt megtal\u00e1lhat\u00f3 ezen misek\u00f6nyvekben).<\/p>\n

    Ellenben az \u00faj misek\u00f6nyv szak\u00edt az Egyh\u00e1z k\u00f6zel 1500 \u00e9ves hagyom\u00e1ny\u00e1val \u00e9s val\u00f3ban \u201e\u00faj\u201d r\u00edtust kre\u00e1l: nem a meglev\u0151t alak\u00edtja, hanem annak l\u00e9nyegi r\u00e9szeit r\u00e9szben elhagyja, r\u00e9szben lecser\u00e9li, illetve \u00e1talak\u00edtja; mivel pedig \u2013 amint erre Ferenc p\u00e1pa is hivatkozik \u2013 a lex orandi, lex credendi \u00e9rtelm\u00e9ben \u201eaz im\u00e1ds\u00e1g m\u00f3dja a hit kifejez\u00e9se\u201d, ez\u00e9rt b\u00e1tran \u00e1ll\u00edthatjuk, hogy pl. a felaj\u00e1nl\u00e1si sz\u00f6vegek radik\u00e1lis lecser\u00e9l\u00e9s\u00e9vel az \u00faj lex orandi m\u00e1r egy \u00faj \u00e9s m\u00e1s lex credendi kifejez\u0151je. Ezen \u201e\u00faj hitben\u201d a szentmise nem annyira \u00e1ldozat mintsem ink\u00e1bb lakoma \u2013 a felaj\u00e1nl\u00e1st egyszer\u0171 zsid\u00f3 asztali \u00e1ld\u00e1ssal helyettes\u00edtett\u00e9k, ez\u00e1ltal a pap m\u00e1r nem J\u00e9zus Krisztus szent test\u00e9t \u00e9s v\u00e9r\u00e9t aj\u00e1nlja fel az Aty\u00e1nak, hanem kenyeret \u00e9s bort; a szentmise \u00e1ldozati jelleg\u00e9nek h\u00e1tt\u00e9rbe szorul\u00e1sa egy\u00fattal annak \u00e9rdemszerz\u0151 volt\u00e1r\u00f3l is elford\u00edtja a figyelmet, ezzel eg\u00e9szen m\u00e1s viszonyt sugall a szentmise \u00e9s a h\u00edv\u0151 ember k\u00f6z\u00f6tt, amely az \u201eakt\u00edv r\u00e9szv\u00e9tel\u201d teljes f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez vezet. Ha a h\u00edv\u0151 m\u00e1r nem az \u00e1ldozatnak, hanem egyre ink\u00e1bb a lakom\u00e1nak akar \u201eakt\u00edv r\u00e9szese\u201d lenni, akkor ezzel lemond arr\u00f3l, hogy \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9n munk\u00e1lkodj\u00e9k \u00e9s erre az Istent\u0151l a szentmis\u00e9ben neki adott malasztot \u00e9rdemszerz\u0151en haszn\u00e1lja, ezzel s\u00falyosan vissza\u00e9lve Isten t\u00fcrelm\u00e9vel \u00e9s vakmer\u0151en elbizakodva Isten irgalm\u00e1ban (ld. 7. pont).<\/p>\n

    Hogy ez milyen viszonyban \u00e1ll a katolikus hittel, illetve annak tisztas\u00e1g\u00e1val, annak illusztr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e1lljon itt egy id\u00e9zet: \u201eMivel a mise gonosz dolog \u00e9s Isten ut\u00e1lja (sz\u00f3 szerint: ellens\u00e9ges vele szemben), mert olyank\u00e9nt mutatj\u00e1k be mint \u00e1ldozatot \u00e9s \u00e9rdemszerz\u0151 m\u0171vet, ez\u00e9rt (a szentmis\u00e9t) meg kell sz\u00fcntetni. Nincs helye k\u00e9rd\u00e9snek vagy k\u00e9telynek, egyed\u00fcl csak annyit kell k\u00e9rdezned, vajon Istent im\u00e1dnod kell-e? Ebben a dologban mind egyek vagyunk, miszerint a priv\u00e1tmis\u00e9knek* v\u00e9get kell vetni \u2013 ahogyan err\u0151l m\u00e1r \u00edrtam is \u2013 \u00e9s azt akarom, hogy az eg\u00e9sz vil\u00e1gon betilts\u00e1k \u00e9s egyed\u00fcl a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges evang\u00e9likus mis\u00e9t \u00fcnnepelj\u00e9k (tarts\u00e1k).<\/em>\u201d (Luther \u00f6sszes m\u0171vei Weimari Kiad\u00e1s; D. Martin Luthers Werke, kritische Gesamtausgabe, 10. Band, Dritte Abteilung. Leipzig, Herman B\u00f6hlaus Nachfolger, 1905. Pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3 1522 m\u00e1rcius 10.-\u00e9n, az Invocabit vas\u00e1rnap ut\u00e1ni h\u00e9tf\u0151n; 10. k\u00f6tet, 14. oldal, 24-33. sor) *\u201esonderliche Messe<\/em>\u201d alatt Luther a fentebb eml\u00edtett mis\u00e9t, melyet \u00e1ldozatk\u00e9nt \u00e9s \u00e9rdemszerz\u0151k\u00e9nt mutat be a pap (azaz n\u00e9p n\u00e9lk\u00fcl), teh\u00e1t a mag\u00e1nmis\u00e9t \u00e9rti. \u00d6sszehasonl\u00edtva a szent V. Piusz p\u00e1pa \u00e1ltal kiadott misek\u00f6nyv \u00e9s a II. Vatik\u00e1ni zsinat szellem\u00e9ben haszn\u00e1lt \u00faj misek\u00f6nyv felaj\u00e1nl\u00e1si im\u00e1it, lehetetlen nem \u00e9szrevenn\u00fcnk, hogy m\u00edg az el\u0151bbi az \u00e1ldozat hiteles megjelen\u00edt\u0151je, addig az ut\u00f3bbi szinte teljes m\u00e9rt\u00e9kben megfelel annak a lutheri rombol\u00f3 akaratnak, amely a szentmis\u00e9t, mint az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00fcnk munk\u00e1l\u00e1s\u00e1nak f\u0151 eszk\u00f6z\u00e9t mindenest\u00fcl el akarta t\u00f6r\u00f6lni a f\u00f6ld sz\u00edn\u00e9r\u0151l. Ez pedig \u2013 valljuk be \u2013 ink\u00e1bb ijeszt\u0151, mintsem dics\u00e9retes…<\/p>\n

    5. jogalapul hamis hivatkoz\u00e1st tartalmaz:<\/h4>\n

    A Motu proprio hamis jogalapra hivatkozik. A k\u00eds\u00e9r\u0151lev\u00e9lben Ferenc p\u00e1pa ezt \u00edrja:<\/p>\n

    \n

    \u201eK\u00e9r\u00e9seitekre v\u00e1laszul meghozom azt a\u00a0 hat\u00e1rozott d\u00f6nt\u00e9st, hogy hat\u00e1lyon k\u00edv\u00fcl helyezem a jelen motu propri\u00f3t megel\u0151z\u0151 \u00f6sszes el\u0151\u00edr\u00e1st, utas\u00edt\u00e1st, engedm\u00e9nyt \u00e9s jogszok\u00e1st, \u00e9s elrendelem, hogy a II. Vatik\u00e1ni Zsinat rendelkez\u00e9seivel \u00f6sszhangban a Szent VI. P\u00e1l \u00e9s Szent II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1p\u00e1k \u00e1ltal kihirdetett liturgikus k\u00f6nyveket kell tekinteni a r\u00f3mai r\u00edtus lex orandija egyetlen kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9nek. Ebben a d\u00f6nt\u00e9semben meger\u0151s\u00edt az a t\u00e9ny, hogy a Trent\u00f3i Zsinat ut\u00e1n Szent V. Piusz is elt\u00f6r\u00f6lt minden olyan r\u00edtust, amely nem b\u00fcszk\u00e9lkedhetett bizony\u00edtott r\u00e9gis\u00e9ggel, \u00e9s az eg\u00e9sz latin Egyh\u00e1z sz\u00e1m\u00e1ra egyetlen Missale Romanum haszn\u00e1lat\u00e1t rendelte el.\u201d<\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n

    (Ferenc p\u00e1pa k\u00eds\u00e9r\u0151levele a \u201eTraditionis custodes<\/em>\u201d kezdet\u0171 Motu propri\u00f3hoz) Ferenc p\u00e1pa fenti kijelent\u00e9se hamis \u00e9s f\u00e9lrevezet\u0151, ugyanis szent V. Piusz p\u00e1pa semmif\u00e9le \u2013 a szentmis\u00e9vel kapcsolatos \u2013 kor\u00e1bbi jogszok\u00e1st nem \u201et\u00f6r\u00f6lt el<\/em>\u201d (amint erre az 4. pontban utaltunk), hanem az \u00e1ltala kiadott misek\u00f6nyvben a liturgi\u00e1t a kor\u00e1bbiakt\u00f3l elt\u00e9r\u0151, egys\u00e9ges form\u00e1ban r\u00f6gz\u00edtette, megadva annak \u00f6r\u00f6k id\u0151kre \u00e9rv\u00e9nyes normat\u00edv form\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

    Tov\u00e1bb\u00e1: \u201eHogy az Egyh\u00e1z \u00f6sszhangj\u00e1t \u00e9s egys\u00e9g\u00e9t el\u0151mozd\u00edts\u00e1k, tiszteletre m\u00e9lt\u00f3 el\u0151deim, Szent II. J\u00e1nos P\u00e1l \u00e9s XVI. Benedek \u2013 atyai gondoskod\u00e1ssal azok ir\u00e1nt, akik egyes t\u00e9rs\u00e9gekben a II. Vatik\u00e1ni Zsinat \u00e1ltal k\u00edv\u00e1nt reformot megel\u0151z\u0151 liturgikus form\u00e1khoz ragaszkodtak \u2013 megadt\u00e1k \u00e9s szab\u00e1lyozt\u00e1k a Szent XXIII. J\u00e1nos \u00e1ltal 1962-ben kiadott R\u00f3mai misek\u00f6nyv haszn\u00e1lat\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. [3.]<\/em>\u201d Ugyancsak hamis \u00e1ll\u00edt\u00e1s, mert sem XVI. Benedek 2007-es Motu proprioja (Summorum Pontificum), sem szent II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa engedm\u00e9nye nem jogalkot\u00f3, hanem csup\u00e1n egy l\u00e9tez\u0151 joggyakorlatot elismer\u0151 rendelkez\u00e9s \u2013 l\u00e9v\u00e9n a Quo primumban foglaltak sosem vesztett\u00e9k el \u00e9rv\u00e9ny\u00fcket.<\/p>\n

    \u201eTov\u00e1bb\u00e1 ezen (rendelkez\u00e9s\u00fcnk) folyt\u00e1n, Apostoli hatalmunk erej\u00e9n\u00e9l foga, enged\u00e9lyezz\u00fck \u00e9s mind\u00f6r\u00f6kre megengedj\u00fck, hogy a szentmise b\u00e1rmely templomban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e9nekl\u00e9s\u00e9hez vagy olvas\u00e1s\u00e1hoz teljesen ezt a Misek\u00f6nyvet k\u00f6vess\u00e9k ezent\u00fal, a lelkiismeret minden agg\u00e1lya n\u00e9lk\u00fcl, vagy a b\u00e1rmilyen b\u00fcntet\u00e9snek, \u00edt\u00e9letnek vagy cenz\u00far\u00e1nak val\u00f3 kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g f\u00e9lelme n\u00e9lk\u00fcl, szabadon \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyesen. Sem az el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k, sem az adminisztr\u00e1torok, kanonokok, k\u00e1pl\u00e1nok \u00e9s m\u00e1s vil\u00e1gi vagy szerzetespapok, semmilyen c\u00edmen nem k\u00e9nyszer\u00edthet\u0151ek arra, hogy m\u00e1sk\u00e9nt mutass\u00e1k be a szentmis\u00e9t, mint ahogyan azt Mi megparancsoltuk. Ugyan\u00edgy kihirdetj\u00fck \u00e9s elrendelj\u00fck, hogy senki nem k\u00e9nyszer\u00edthet\u0151 vagy er\u0151szakolhat\u00f3 ennek a Misek\u00f6nyvnek a megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s hogy ezen dokumentum nem vonhat\u00f3 vissza \u00e9s nem m\u00f3dos\u00edthat\u00f3, hanem mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 \u00e9rv\u00e9nyes marad, \u00e9s meg\u0151rzi teljes \u00e9rv\u00e9ny\u00e9t, a Szentsz\u00e9k megel\u0151z\u0151 konstit\u00faci\u00f3i \u00e9s dekr\u00e9tumai ellen\u00e9re is, \u00e9pp\u00edgy b\u00e1rmely tartom\u00e1nyi vagy szin\u00f3dusi zsinat \u00e1ltal\u00e1nos vagy k\u00fcl\u00f6nleges konstit\u00faci\u00f3ja vagy ediktuma ellen\u00e9re, valamint a fent eml\u00edtett templomok t\u00e1voli \u00e9s eml\u00e9kezetet meghalad\u00f3 rendelkez\u00e9sek \u00e1ltal alap\u00edtott gyakorlata \u00e9s szok\u00e1sa ellen\u00e9re is \u2013 kiv\u00e9ve amennyiben ezek t\u00f6bb, mint k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9vesek.<\/em><\/span>\u201d (\u0150szents\u00e9ge V. Pius p\u00e1pa QUO PRIMUM kezdet\u0171 apostoli Konstit\u00faci\u00f3ja a r\u00f3mai misek\u00f6nyv mintakiad\u00e1s\u00e1hoz, 1570 j\u00falius 14.) Olyannyira nem volt sz\u00fcks\u00e9ges \u201e\u00fajra enged\u00e9lyezni\u201d a szent V. Piusz p\u00e1pa \u00e1ltal adott misek\u00f6nyv haszn\u00e1lat\u00e1t, hogy maga a szent p\u00e1pa \u00edrja a \u201eQuo primum\u201d z\u00e1rad\u00e9k\u00e1ban:<\/p>\n

    \n

    \u201eEz\u00e9rt senki nem v\u00e1ltoztathatja meg ezt az \u00e9rtes\u00edt\u00e9st enged\u00e9ly\u00fcnkr\u0151l, rendelet\u00fcnkr\u0151l, rendelkez\u00e9s\u00fcnkr\u0151l, parancsunkr\u00f3l, el\u0151\u00edr\u00e1sunkr\u00f3l, engedm\u00e9ny\u00fcnkr\u0151l, enged\u00e9ly\u00fcnkr\u0151l, nyilatkozatunkr\u00f3l, akaratunkr\u00f3l, dekr\u00e9tumunkr\u00f3l \u00e9s tilt\u00e1sunkr\u00f3l. B\u00e1rki is megtenn\u00e9 ezt, tudja meg, hogy a Mindenhat\u00f3 Istennek valamint Szent P\u00e9ter \u00e9s P\u00e1l Apostoloknak haragj\u00e1t vonja mag\u00e1ra.\u201d<\/strong><\/p>\n<\/blockquote>\n

    M\u00e9g ha egyenl\u0151 erej\u0171nek \u00e9s \u00e9rv\u00e9ny\u0171nek t\u00e9telezz\u00fck is szent V. Pius p\u00e1pa \u00e9s Ferenc p\u00e1pa egym\u00e1ssal szemben \u00e1ll\u00f3 rendelkez\u00e9seit (j\u00f3llehet nem azok!), akkor is elgondolkodtat\u00f3 a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g a szent hit \u0151rz\u00e9s\u00e9nek e k\u00e9tf\u00e9le neme: a hit \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gnak c\u00edmzett harcos v\u00e9delme, illetve \u201ea m\u00faltat v\u00e9gk\u00e9pp elt\u00f6r\u00f6lni<\/em>\u201d szint\u00e9n harcos, de a muland\u00f3s\u00e1gba r\u00e1nt\u00f3, tilt\u00f3 parancsszava k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

    L\u00e9v\u00e9n a II. Vatik\u00e1ni zsinat pasztor\u00e1lis, nem pedig dogmatikus zsinat volt, annak egyetlen rendelkez\u00e9se sem k\u00f6telez\u0151 \u00e9rv\u00e9ny\u0171 (szemben pl. a trienti szent zsinattal, melynek legt\u00f6bb hat\u00e1rozata egyh\u00e1zi \u00e1tok terhe alatt minden h\u00edv\u0151re n\u00e9zve k\u00f6telez\u0151!, l. a 7. pontot). Ez\u00e9rt minden olyan hivatkoz\u00e1s, amely a trienti szent zsinat \u00e1ltal szab\u00e1lyozott liturgi\u00e1t, valamint a II. Vatik\u00e1ni zsinat, illetve az ut\u00e1na k\u00f6vetkez\u0151 \u00fan. \u201eliturgikus reform<\/em>\u201d egyes v\u00e1ltoztat\u00e1sait egyenl\u0151 s\u00faly\u00fanak t\u00fcnteti fel, alapvet\u0151en hamis \u00e9s megt\u00e9veszt\u0151. Ezzel \u00e9rvelni s\u00falyosan dilett\u00e1ns (ami Ferenc p\u00e1p\u00e1r\u00f3l nem felt\u00e9telezhet\u0151), a megfelel\u0151 ismeretek birtok\u00e1ban pedig s\u00falyos, tendenci\u00f3zus cs\u00fasztat\u00e1s egy hazugs\u00e1g igazs\u00e1gk\u00e9nt val\u00f3 felt\u00fcntet\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n

    6. T\u00fall\u00e9pi saj\u00e1t jogk\u00f6r\u00e9t:<\/h4>\n

    A p\u00e1pa, mint az Egyh\u00e1z l\u00e1that\u00f3 feje k\u00f6teles a r\u00e1b\u00edzott hitlet\u00e9tem\u00e9nyt (depositum fidei) h\u00edven, azaz csonk\u00edtatlanul meg\u0151rizni \u00e9s t\u00e9vedhetetlen\u00fcl magyar\u00e1zni; a liturgia pedig, l\u00e9v\u00e9n a hit im\u00e1ds\u00e1gban val\u00f3 t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9se (avagy a folytonosan megval\u00f3sul\u00f3 lex orandi), k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen is olyan kincse az Egyh\u00e1znak melynek \u0151rz\u00e9se \u00e9s \u00e1pol\u00e1sa az apostolut\u00f3dokra b\u00edzatott, akik a r\u00f3mai p\u00e1p\u00e1val egyes\u00fclten minden id\u0151ben a hagyom\u00e1ny \u0151rz\u0151i (traditionis custodes) kell legyenek. Sohasem volt gyakorlatban az Egyh\u00e1zban a kor\u00e1bbi r\u00edtusok r\u00e9szleges vagy teljes tilt\u00e1sa, kiv\u00e9ve ha arra nyom\u00f3s ok volt, mint pl. az apostolokt\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt hittel ellenkez\u0151 tartalom kifejez\u00e9se, amelyet azonban sohasem az Egyh\u00e1z papjai, hanem csak az eretnekek gyakoroltak \u00e9s mint ilyet, az Egyh\u00e1z minden id\u0151ben hat\u00e1rozottan el\u00edt\u00e9lt \u00e9s kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9s terhe mellett k\u00e1rhoztatott.<\/p>\n

    Azonban az embereml\u00e9kezetet meghalad\u00f3, vagyis 200 \u00e9vn\u00e9l r\u00e9gebben a Szentsz\u00e9k j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val gyakorolt mindenfajta r\u00edtus mind\u00f6r\u00f6kre \u00e9rv\u00e9nyes marad az Egyh\u00e1z gyakorlata szerint. Az ezzel val\u00f3 szak\u00edt\u00e1s az Egyh\u00e1z k\u00e9tezer \u00e9ves gyakorlat\u00e1nak hiteless\u00e9g\u00e9t k\u00e9rd\u0151jelezn\u00e9 meg, kimondatlanul is azt sugallva, hogy az Egyh\u00e1zat vezet\u0151 Szentl\u00e9lek t\u00e9vedett akkor, mikor e r\u00e9gi r\u00edtusok haszn\u00e1lat\u00e1t oly hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl mint \u00fcdv\u00f6set gyakorolni engedte. Nincsen joga m\u00e9g a p\u00e1p\u00e1nak sem arra, hogy \u00e9rv\u00e9nyesen gyakorolt r\u00edtust, amely a hit l\u00e9nyeg\u00e9nek kifejez\u0151je, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a szentmise v\u00e9gz\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dj\u00e1t (amennyiben az a hit kifejez\u00e9s\u00e9nek val\u00f3ban megfelel) betiltson; \u00faj r\u00edtust bevezethet, azonban r\u00e9git el nem t\u00f6r\u00f6lhet. Soha, egyetlen p\u00e1pa sem \u00e9lt eff\u00e9le joggal; m\u00e9g ha \u00faj r\u00edtust l\u00e9trehoztak is, a r\u00e9giek \u00e9rv\u00e9ny\u00e9t elt\u00f6r\u00f6lni annyit jelentett volna, mint az Egyh\u00e1z \u2013 \u00e9s vele a Szentl\u00e9lek \u2013 addigi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t k\u00e9ts\u00e9gbe vonni.<\/p>\n

    Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a hagyom\u00e1ny \u0151rz\u00e9se nem ir\u00e1nyulhat azon hagyom\u00e1ny kiiktat\u00e1s\u00e1ra, amely folyamatosan jelen van az Egyh\u00e1z \u00e9l\u0151 gyakorlat\u00e1ban \u00e9s k\u00e9tezer \u00e9v \u00f3ta annyi szentet adott a vil\u00e1gnak. Ferenc p\u00e1pa teh\u00e1t olyan jogot vindik\u00e1l mag\u00e1nak, mellyel egyetlen p\u00e1pa sem \u00e9lt ezid\u00e1ig \u2013 \u00e9s nem v\u00e9letlen\u00fcl: neki sincsen joga a szentmise ezen form\u00e1j\u00e1t nemhogy elt\u00f6r\u00f6lni, de m\u00e9g korl\u00e1tozni sem.<\/p>\n

    7. burkoltan eretneks\u00e9get tan\u00edt:<\/h4>\n

    A Motu proprio bennfoglaltan eretneks\u00e9get tan\u00edt, illetve erre buzd\u00edt.<\/strong><\/span><\/p>\n

    \u201eHa igaz, hogy az Egyh\u00e1z \u00fatj\u00e1t a hagyom\u00e1ny dinamizmus\u00e1ban kell felfogni, \u201emely az apostolokt\u00f3l ered \u00e9s a Szentl\u00e9lek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel halad el\u0151re az Egyh\u00e1zban<\/em>\u201d (DV , akkor a II. Vatik\u00e1ni Zsinat ennek a dinamizmusnak a legut\u00f3bbi szakasz\u00e1t jelenti, amelynek sor\u00e1n a katolikus p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k a L\u00e9lekre figyeltek, hogy felismerj\u00e9k az utat, melyet a L\u00e9lek az Egyh\u00e1znak mutat. A zsinatot k\u00e9ts\u00e9gbe vonni annyit jelent, mint k\u00e9ts\u00e9gbe vonni az aty\u00e1k sz\u00e1nd\u00e9kait, akik \u00fcnnep\u00e9lyesen gyakorolt\u00e1k test\u00fcleti hatalmukat cum Petro et sub Petro az \u00f6kumenikus zsinaton [14.], \u00e9s v\u00e9gs\u0151 soron mag\u00e1t a Szentlelket k\u00e9ts\u00e9gbe vonni, aki az Egyh\u00e1zat vezeti.\u201d (Ferenc p\u00e1pa k\u00eds\u00e9r\u0151levele a \u201eTraditionis custodes<\/em>\u201d kezdet\u0171 motu propri\u00f3hoz)<\/p>\n

    Mint kor\u00e1bban eml\u00edtett\u00fck (5. pont) a II. Vatik\u00e1ni zsinat nem dogmatikus, csup\u00e1n pasztor\u00e1lis zsinat volt, ez\u00e9rt egyetlen rendelkez\u00e9se sem k\u00f6telez\u0151 \u00e9rv\u00e9ny\u0171. Lelkiismeretem megalapozott szav\u00e1ra (az Egyh\u00e1z \u00e9l\u0151 gyakorlat\u00e1val egyeztetve) elvethetem a zsinat valah\u00e1ny rendelkez\u00e9s\u00e9t (de legal\u00e1bbis jogomban \u00e1ll azok be nem tart\u00e1sa) an\u00e9lk\u00fcl, hogy ezzel katolikus hitemet vagy lelkem \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9t vesz\u00e9lyeztetn\u00e9m.<\/p>\n

    K\u00f6telez\u0151 erej\u0171nek be\u00e1ll\u00edtani rendelkez\u00e9sek hossz\u00fa sorozat\u00e1t, melyek a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb, egym\u00e1snak is ellentmond\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9ssel b\u00edrnak (\u00e9s ennek megfelel\u0151en egym\u00e1ssal ellenkez\u0151 gyakorlatok t\u00f6meg\u00e9t sz\u00fclik!) s\u00falyos t\u00e9ved\u00e9s. Ebb\u0151l egyenesen k\u00f6vetkez\u0151en megint csak t\u00e9ved\u00e9s, hogy a Szentl\u00e9leknek az Egyh\u00e1zat vezet\u0151 munk\u00e1lkod\u00e1sa azonos volna a II. Vatik\u00e1ni zsinat rendelkez\u00e9seivel, illetve azokat egyfajta t\u00e9vedhetetlens\u00e9ggel ruh\u00e1zn\u00e1 fel. Ez k\u00f6nnyen azt a hamis k\u00e9pzetet kelti a t\u00e1j\u00e9kozatlan h\u00edv\u0151ben, mintha a zsinat rendelkez\u00e9seinek be nem tart\u00e1sa a Szentl\u00e9lek k\u00e1roml\u00e1sa volna \u2013 holott sok esetben bizony\u00edthat\u00f3an a zsinat rendelkez\u00e9s\u00e9nek sz\u00f3 szerinti betart\u00e1sa az ami ellenkezik a Szentl\u00e9lek \u00e1ltal t\u00e9ved\u00e9st\u0151l mentesen kinyilatkoztatott hitigazs\u00e1gokkal (gondolhatunk itt a nagyheti szertart\u00e1sokb\u00f3l kivett k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9sekre, mely a zsid\u00f3k megt\u00e9r\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul; a zsid\u00f3k egyetemes felel\u0151ss\u00e9g\u00e9nek bagatelliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \/v\u00f6.: Mt.27,19-25\/ a zsinat alatt \u00e9s ut\u00e1n, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a \u201eNostra aetate<\/em>\u201d zsinati dokumentumra \/1965 okt\u00f3ber 28.\/, stb.).<\/p>\n

    Ha pedig sz\u00e1mba vessz\u00fck a NOM-ban rendszeresen gyakorolt mindazon liturgikus ab\u00fazusokat, amelyek igen gyakran egyenesen szents\u00e9gt\u00f6r\u00e9shez vezetnek (ide \u00e9rtve a legm\u00e9lt\u00f3s\u00e1gosabb Olt\u00e1riszents\u00e9g tisztelet\u00e9nek \u2013 a val\u00f3s\u00e1gos jelenl\u00e9tnek \u2013 teljes hi\u00e1ny\u00e1t, s\u0151t ennek ny\u00edlt tagad\u00e1s\u00e1t) akkor k\u00f6nnyen bel\u00e1thatjuk, hogy ez egys\u00e9get eddig csak annyiban teremtett, miszerint a h\u00edveket egys\u00e9gesen elt\u00e1vol\u00edtotta a katolikus hitt\u0151l ahelyett, hogy \u2013 deklar\u00e1lt c\u00e9lj\u00e1nak megfelel\u0151en \u2013 ahhoz k\u00f6zelebb hozta volna.<\/p>\n

    A Motu propriohoz \u00edrott k\u00eds\u00e9r\u0151lev\u00e9lben Ferenc p\u00e1pa azt \u00edrja, hogy XVI. Benedek \u00e9s szent II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1p\u00e1k enged\u00e9ly\u00e9t a r\u00e9gi r\u00edtus v\u00e9gz\u00e9s\u00e9re \u201eaz a sz\u00e1nd\u00e9k motiv\u00e1lta, hogy el\u0151seg\u00edtse a szakad\u00e1s megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9t a Lefebvre \u00e9rsek \u00e1ltal vezetett mozgalommal.<\/em>\u201d K\u00e9s\u0151bb \u00edgy folytatja a megkezdett gondolatot: \u201eA Szent II. J\u00e1nos P\u00e1l \u00e1ltal felk\u00edn\u00e1lt \u00e9s a XVI. Benedek \u00e1ltal m\u00e9g nagyobb nagylelk\u0171s\u00e9ggel felk\u00edn\u00e1lt lehet\u0151s\u00e9get \u2013 mely az Egyh\u00e1z teste egys\u00e9g\u00e9nek \u00fajramegteremt\u00e9s\u00e9t c\u00e9lozta a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 liturgikus \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gek tekintet\u00e9ben \u2013, arra haszn\u00e1lt\u00e1k fel, hogy n\u00f6velj\u00e9k a t\u00e1vols\u00e1gokat, megszil\u00e1rd\u00edts\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9geket, ellent\u00e9tes t\u00e1borokat \u00e9p\u00edtsenek, melyek megsebzik az Egyh\u00e1zat \u00e9s f\u00e9kezik el\u0151rehalad\u00e1s\u00e1t, kit\u00e9ve azt a megosztotts\u00e1g vesz\u00e9ly\u00e9nek.<\/em>\u201d<\/p>\n

    \n

    Ferenc p\u00e1pa teh\u00e1t v\u00e9gs\u0151 soron Lef\u00e9vbre \u00e9rseket \u00e9s az \u00e1ltala alap\u00edtott szent X. Piusz Papi Testv\u00e9ris\u00e9g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t okolja az Egyh\u00e1z megosztotts\u00e1g\u00e1\u00e9rt, melyet \u0151k – mint sugallja – minden seg\u00edt\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kot elutas\u00edtva makacsul munk\u00e1ltak \u00e9s ez\u00e9rt volt neki (Ferenc p\u00e1p\u00e1nak) sz\u00fcks\u00e9ges a jelen Motu proprioban a r\u00e9gi r\u00edtust \u2013 mint a megoszt\u00e1s f\u0151 eszk\u00f6z\u00e9t \u2013 gyakorlatilag betiltani.<\/p>\n<\/blockquote>\n

    De gondoljuk v\u00e9gig az eg\u00e9szet k\u00f6vetkezetesen: Lef\u00e9vbre \u00e9rsek pontosan, bet\u0171r\u0151l-bet\u0171re ugyanazt a hitet vallotta \u00e9s tan\u00edtotta eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben, mint amit felszentel\u00e9sekor mint meg\u0151rzend\u0151 kincset az Egyh\u00e1zt\u00f3l kapott. Ha \u0151, vagy az \u00e1ltala alap\u00edtott mozgalom ez\u00e1ltal \u2013 vagyis a hithez val\u00f3 k\u00f6vetkezetes ragaszkod\u00e1s \u00e1ltal \u2013 a szakad\u00e1s eszk\u00f6ze, akkor az Egyh\u00e1z k\u00e9tezer \u00e9v \u00f3ta t\u00e9ved\u00e9sben van \u00e9s valah\u00e1ny szentje a sz\u00e9th\u00faz\u00e1st munk\u00e1lja. Ha viszont Lef\u00e9vbre \u00e9rseknek igaza van, akkor a szakad\u00e1s\u00e9rt \u00e9ppen azok felelnek, akik b\u00e1rmiben is m\u00e1s hitet vallanak, gyakorolnak \u00e9s tan\u00edtanak mint amit \u0151 vallott eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben. Mivel a Lef\u00e9vbre \u00e9rsek \u00e1ltal eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben v\u00e1ltozatlanul k\u00e9pviselt hit a katolikus Anyaszentegyh\u00e1z k\u00e9tezer \u00e9ves hite (ennek ellenkez\u0151j\u00e9t soha senkinek nem siker\u00fclt bizony\u00edtania), ez\u00e9rt s\u00falyos t\u00e9ved\u00e9s \u00e9s egy\u00fattal igen \u00e1ls\u00e1gos \u0151t azzal v\u00e1dolni, hogy ak\u00e1r \u0151, ak\u00e1r az \u00e1ltala alap\u00edtott Testv\u00e9ris\u00e9g b\u00e1rmif\u00e9le szakad\u00e1snak cselekv\u0151 r\u00e9szese volna.<\/p>\n

    Soha senki sem l\u00e1tott m\u00e9g p\u00e9ld\u00e1t arra, hogy mikor egy t\u00e1rsas\u00e1gban megoszl\u00e1s van, akkor mindannyian egy teljesen \u00faj form\u00e1ban tal\u00e1ltak volna val\u00f3di \u00e9s tart\u00f3s egys\u00e9gre. A j\u00f3zan \u00e9sz is azt dikt\u00e1lja, az egyh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s a mindennapi tapasztalat pedig teljes m\u00e9rt\u00e9kben meger\u0151s\u00edti, hogy a k\u00f6z\u00f6s m\u00falt \u00e9s a m\u00e1r bev\u00e1lt, kipr\u00f3b\u00e1lt gyakorlat az amely egys\u00e9gbe tudja hozni az egysz\u00e1nd\u00e9k\u00fa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9get. Ha valamely k\u00e9rd\u00e9sben b\u00e1rmikor is k\u00e9ts\u00e9g mer\u00fclt fel az Egyh\u00e1z \u00e9let\u00e9ben, a gyakorlat mindig ugyanaz volt: visszamenni addig a pontig ahol m\u00e9g nem volt k\u00e9ts\u00e9g \u00e9s elt\u00e9r\u00e9s \u00e9s visszat\u00e9rni ahhoz a hagyom\u00e1nyhoz, amely ezt jelen\u00edtette meg \u00e9s amely ez\u00e9rt m\u00e9g az egys\u00e9g \u00e1llapot\u00e1ban tal\u00e1lta a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. Jelen esetben ez a k\u00f6z\u00f6s pont az Egyh\u00e1z l\u00fcktet\u0151 sz\u00edve, maga a szent liturgia, azon bel\u00fcl is a szentmise, amelynek l\u00e9nyegi megv\u00e1ltoztat\u00e1sa \u00f3ta ezernyi mozgalom, ir\u00e1nyzat, \u00e9rtelmez\u00e9s \u00e9s eretneks\u00e9g kapott l\u00e1bra \u00e9s rombolja a hit \u00e9s a h\u00edvek egys\u00e9g\u00e9t. Az ehhez val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9st megtiltani szinte bizonyosan nagyobb elt\u00e1volod\u00e1st \u00e9s szakad\u00e1st okoz, mint a jelen helyzet.<\/p>\n

    8. pozit\u00edv rendelkez\u00e9s helyett negat\u00edv norm\u00e1t \u00e1ll\u00edt:<\/h4>\n

    A k\u00eds\u00e9r\u0151lev\u00e9lben Ferenc p\u00e1pa \u00edgy fogalmaz: \u201eK\u00e9rem a Felt\u00e1madt Urat, hogy k\u00fcldje el nektek a Lelket, hogy tegyen benneteket er\u0151ss\u00e9 \u00e9s \u00e1llhatatoss\u00e1 az \u00dar \u00e1ltal r\u00e1tok b\u00edzott n\u00e9p szolg\u00e1lat\u00e1ban, hogy gondoskod\u00e1sotok \u00e9s \u0151rk\u00f6d\u00e9setek \u00e1ltal kifejez\u0151dj\u00e9k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g az egyetlen r\u00edtus egys\u00e9g\u00e9ben is, amely a r\u00f3mai liturgikus hagyom\u00e1ny nagy gazdags\u00e1g\u00e1t \u0151rzi.<\/em><\/span>\u201d Szemben a szent V. Piusz p\u00e1pa misek\u00f6nyve \u00e9s annak a II. Vatik\u00e1ni zsinatig revide\u00e1lt form\u00e1inak szerves \u00f6sszetartoz\u00e1s\u00e1val, a VI. szent P\u00e1l p\u00e1pa \u00e1ltal kiadott misek\u00f6nyv (nem is besz\u00e9lve az \u00fajabbakr\u00f3l) nem egy szerves fejl\u0151d\u00e9s eredm\u00e9nyei; nem a megl\u00e9v\u0151t aktualiz\u00e1lj\u00e1k, hanem l\u00e9nyegi r\u00e9szeket elhagynak, lecser\u00e9lnek, megv\u00e1ltoztatnak \u00e9s ez\u00e1ltal egy l\u00e9nyegileg \u00faj miser\u00edtust hoznak l\u00e9tre.<\/p>\n

    Az a \u201ehagyom\u00e1ny<\/em>\u201d amelynek az \u00faj misek\u00f6nyv \u201enagy gazdags\u00e1g\u00e1t \u0151rzi\u201d sajnos nem a katolikus Egyh\u00e1z hagyom\u00e1nya, hanem egy er\u0151sen szabadk\u0151m\u0171ves \u00edz\u0171, protestantiz\u00e1lt \u201ealkotm\u00e1ny\u201d, amelyet hosszas aknamunk\u00e1val er\u0151szakoltak az Egyh\u00e1zra (legf\u0151k\u00e9ppen \u00e9ppen a II. Vatik\u00e1ni zsinat alatt). A \u201eR\u00f3mai liturgikus hagyom\u00e1ny nagy gazdags\u00e1ga<\/em>\u201d \u00e9ppen a szent V. Piusz p\u00e1pa \u00e1ltal a \u201eQuo primum<\/em>\u201d apostoli konstit\u00faci\u00f3val kibocs\u00e1tott misek\u00f6nyvben lelhet\u0151 fel, mind a mai napig. Ehhez k\u00e9pest a szent VI. P\u00e1l-f\u00e9le misek\u00f6nyv alig tartalmaz valamit az elm\u00falt 2000 \u00e9v liturgikus gazdags\u00e1g\u00e1b\u00f3l, ellenben telis-tele van sohasem l\u00e1tott, idegen elemekkel.<\/p>\n

    V\u00e9gezet\u00fcl nem mehet\u00fcnk el a Motu proprio n\u00e9h\u00e1ny szomor\u00fa saj\u00e1ts\u00e1ga mellett:<\/p>\n

      \n
    1. hagyom\u00e1nyr\u00f3l besz\u00e9l, m\u00e9gis egy k\u00e9tes eredet\u0171 \u00e9s ellentmond\u00e1sos eredm\u00e9nyeket produk\u00e1l\u00f3 kort\u00e1rs mozgalmat emel piedeszt\u00e1ra, mik\u00f6zben a k\u00e9tezer \u00e9ves, kipr\u00f3b\u00e1lt hagyom\u00e1nyt er\u0151sen korl\u00e1tozza;<\/li>\n
    2. egys\u00e9gr\u0151l besz\u00e9l, m\u00e9gis megoszt\u00f3an nyilatkozik, s\u0151t rendelkezik is;<\/li>\n
    3. el\u0151deit m\u00e9ltatja, m\u00e9gis \u00e9rv\u00e9nytelennek mondja rendelkez\u00e9seiket;<\/li>\n
    4. kiterjeszti a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k hatalm\u00e1t de nem az evangeliz\u00e1ci\u00f3ra, hanem a korl\u00e1toz\u00e1sra \u00e9s tilt\u00e1sra;<\/li>\n
    5. g\u00e1tat szab \u00e9s kihal\u00e1sra \u00edt\u00e9li egy \u0151si r\u00edtust, holott az maga a hagyom\u00e1ny, amelyet neki els\u0151k\u00e9nt kellene \u0151riznie \u00e9s \u00e9ltetnie.<\/li>\n<\/ol>\n

      K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen f\u00e1jdalmas az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s ha pl. szent P\u00e1l apostol m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t tekintj\u00fck, aki az eg\u00e9sz akkor ismert vil\u00e1got bej\u00e1rva hirdette Krisztus evang\u00e9lium\u00e1t \u00e9s t\u00e9r\u00edtett minden\u00fctt, ki\u00e9rdemelve a \u201en\u00e9pek apostola<\/em>\u201d nevet. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen is a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k feladata (akik rendelkeznek a papi hatalom teljess\u00e9g\u00e9vel), hogy minden eszk\u00f6zzel a hit terjed\u00e9s\u00e9t munk\u00e1lj\u00e1k; Ferenc p\u00e1pa Motu proprioja pedig a hitet megnyirb\u00e1l\u00f3 kert\u00e9ssz\u00e9, a kaput a bejut\u00f3kt\u00f3l \u0151rz\u0151 b\u00e9ress\u00e9 (Mt.23,13) avatja a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket ahelyett, hogy a vil\u00e1gba k\u00fcldve \u0151ket \u00fatraval\u00f3ul adn\u00e1 kez\u00fckbe azt a hagyom\u00e1nyt, amely bizony\u00edtotta, hogy minden id\u0151ben szenteket nevel…<\/p>\n

      Az \u201eirgalom p\u00e1p\u00e1ja<\/em>\u201d, aki a b\u0171n\u00e9ben megrekedt homoszexu\u00e1lisnak azt feleli \u201eki vagyok \u00e9n, hogy meg\u00edt\u00e9ljek m\u00e1sokat?<\/em>\u201d (Szerk.: bentfoglaltan tagadja a B\u0171nbocs\u00e1nat szents\u00e9g\u00e9t \u00e9s dogm\u00e1j\u00e1t, ami rendes esetben az 1364.\u00a7 al\u00e1 esik.)<\/span><\/em>, aki p\u00e1rbesz\u00e9det s\u00fcrget \u00e9s folytat a zsid\u00f3kkal, az iszl\u00e1mmal, homoszexu\u00e1lisokkal \u00e9s nemileg elt\u00e9velyedettekkel, a progressz\u00edvekkel, az abortuszt p\u00e1rtol\u00f3 politikusokkal \u2013 nem folytat p\u00e1rbesz\u00e9det azokkal a katolikusokkal, akik a szentmise \u0151si form\u00e1j\u00e1hoz \u00e9s az Egyh\u00e1z \u0151si hagyom\u00e1ny\u00e1hoz h\u0171s\u00e9gesen \u00e9s megalkuv\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl ragaszkodnak; nem ismer irgalmat a r\u00e9gi r\u00edtussal szemben \u00e9s egymaga meg\u00edt\u00e9li az ezt k\u00f6vet\u0151ket… P\u00e1rbesz\u00e9d \u00e9s irgalom n\u00e9lk\u00fcl tilt \u00e9s utas\u00edt, el\u00edt\u00e9l \u00e9s durva szavaival h\u00edvek sokas\u00e1g\u00e1nak lelk\u00e9be g\u00e1zolva a jogos felh\u00e1borod\u00e1s \u00e9s f\u00e1jdalom hull\u00e1maival bor\u00edtja el az Egyh\u00e1zat.<\/p>\n

      Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9ppen, \u00e9ppen ellenkez\u0151 \u00e9rtelemben mintsem Ferenc p\u00e1pa gondolta, de a \u201eTraditionis custodes\u201d Motu proprio k\u00f6nnyen egy \u00faj korszak kezdete lehet az Egyh\u00e1z \u00e9let\u00e9ben: \u00e1ltala elv\u00e1lik ki k\u00e9pviseli val\u00f3ban az Egyh\u00e1z hagyom\u00e1ny\u00e1t \u00e9s ki az, aki az \u00dar sz\u0151l\u0151j\u00e9ben vadkank\u00e9nt d\u00fal\u00f3kkal egy\u00fctt tapodja a szent hagyom\u00e1nyt \u2013 \u00e9s vele a szent hitet. A Motu proprio v\u00e9dhetetlen rendelkez\u00e9seinek er\u0151ltetett v\u00e9delme \u00e9s a mellette val\u00f3 ki\u00e1ll\u00e1s egyfajta hamis engedelmess\u00e9gre hivatkozva, illetve a benne foglaltak katolikus hitet gyeng\u00edt\u0151 volta miatti ellen\u00e1ll\u00e1s val\u00f3ban megoszl\u00e1st hoz \u2013 s\u0151t m\u00e1r hozott is \u2013, m\u00e9ghozz\u00e1 sz\u00fcks\u00e9ges elhat\u00e1rol\u00f3d\u00e1st; b\u00e1tran mondhatjuk, hogy a \u201ehit pr\u00f3bak\u00f6ve<\/em>\u201d lesz, amelyen sokan haj\u00f3t\u00f6r\u00e9st szenvednek ugyan, de akik h\u0171s\u00e9gesek a b\u00e1rka Ur\u00e1hoz, azok biztos r\u00e9vpartot \u00e9rnek\u2026<\/p>\n

      Szent V. Piusz p\u00e1pa k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1t k\u00e9rve szeretettel k\u00e9rj\u00fck katolikus testv\u00e9reinket, hogy a megismert igazs\u00e1ghoz ragaszkod\u00f3, hitvall\u00f3 \u00e9lettel mutassanak p\u00e9ld\u00e1t a vil\u00e1gnak, dacolva az elutas\u00edt\u00e1ssal, meg nem \u00e9rtetts\u00e9ggel, r\u00e1galmakkal (Mt.5,11-12). A mindenhat\u00f3 Isten vezessen benn\u00fcnket \u00e9s gy\u00fajtson vil\u00e1goss\u00e1got lelk\u00fcnkben, hogy mindenkor felismerj\u00fck \u00e9s megcselekedj\u00fck az \u0150 akarat\u00e1t!<\/p>\n

      M\u00e1ri\u00e1ssy Gergely<\/p>\n

      Forr\u00e1s: facebook<\/p>\n

      Aj\u00e1nlott \u00edr\u00e1sok:<\/p>\n

        \n
      1. \n
        \u201eTraditionis custodes\u201d \u2013 Teljes ford\u00edt\u00e1s(? \u2013 by T\u0151zs\u00e9r Endre SP)<\/a><\/h6>\n<\/li>\n
      2. \n
        Pater Pagliarani [FSSPX] levele a \u201cTraditionis custodes\u201d kezdet\u0171 motu proprior\u00f3l<\/a><\/h6>\n<\/li>\n
      3. \n
        A Traditionis Custodes egy \u201chad\u00fczenet\u201d<\/a><\/h6>\n<\/li>\n<\/ol>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

        A k\u00f6vetkez\u0151kben felsorolunk n\u00e9h\u00e1ny jelent\u0151sebb szempontot (a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl), melyek alapj\u00e1n a Motu proprio rendelkez\u00e9s\u00e9nek \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge er\u0151sen megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151:<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":3100,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[464,810],"tags":[811,631,675,44,102,647,293,227,297,54,187,55,348,241,567,78,649,61,47,131,294],"class_list":["post-3086","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-apostoli-konstitucio","category-motu-propio","tag-apostoli-konstitucio","tag-apostoli-level","tag-apostoli-szentszek","tag-egyhaz","tag-evangelium","tag-fsspx","tag-hagyomany","tag-ii-vatikani-zsinat","tag-isten","tag-jezus","tag-katolikus","tag-krisztus","tag-liberalizmus","tag-liturgia","tag-motu-propio","tag-papa","tag-piusbruderschaft","tag-puspok","tag-tanitas","tag-templom","tag-vallas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3086","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3086"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3086\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3089,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3086\/revisions\/3089"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3100"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3086"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3086"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3086"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}