{"id":3130,"date":"2021-08-06T00:00:18","date_gmt":"2021-08-05T22:00:18","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=3130"},"modified":"2021-08-05T09:32:35","modified_gmt":"2021-08-05T07:32:35","slug":"lelki-bandahaboru-a-katolikus-egyhazban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2021\/08\/06\/lelki-bandahaboru-a-katolikus-egyhazban\/","title":{"rendered":"Lelki bandah\u00e1bor\u00fa a katolikus egyh\u00e1zban"},"content":{"rendered":"

\u201eTraditionis custodes<\/strong>\u201d (A hagyom\u00e1ny \u0151rz\u0151i) kezdet\u0171 saj\u00e1t elhat\u00e1roz\u00e1sb\u00f3l (motu proprio) kiadott apostoli level\u00e9ben Ferenc p\u00e1pa l\u00e9nyeg\u00e9ben lesz\u00e1mol az Istent\u0151l kinyilatkoztatott vall\u00e1s \u201eszent marad\u00e9k\u00e1val\u201d, a maroknyi hagyom\u00e1nyh\u0171 pappal \u00e9s h\u00edv\u0151vel, ezek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geivel \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyeivel \u2013 legal\u00e1bbis a \u201enovus ordo\u201d hierarchi\u00e1n bel\u00fcl.<\/em><\/p>\n

\"\"Az\u00e9rt csak azon bel\u00fcl, mert a Marcel Lefebvre \u00e9rsek \u00e1ltal 1970-ben alap\u00edtott Szent X. Piusz Papi Testv\u00e9ris\u00e9g (SSPX) \u00e9s azok a hagyom\u00e1nyh\u0171 csoportok, amelyek az \u00f3ta bel\u0151le kiv\u00e1ltak vagy hozz\u00e1 a modernista mainstream-b\u0151l ki\u00e1br\u00e1ndulva csatlakoztak, nem \u00e1llnak hapt\u00e1kba a p\u00e1p\u00e1nak. Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a Szentsz\u00e9kkel eddig b\u00e9k\u00e9ben \u00e9l\u0151k is el\u0151bb-ut\u00f3bb az SSPX k\u00f6r\u00fcl k\u00f6tnek ki.<\/p>\n

Aki nem ismeri az egyh\u00e1z t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, tan\u00edt\u00e1s\u00e1t, fegyelm\u00e9t \u00e9s lelkis\u00e9g\u00e9t, \u00fagy v\u00e9lheti, hogy az eg\u00e9sz vita a vall\u00e1soss\u00e1g k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 szentmise\u00e1ldozat szertart\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l. Egyesek a r\u00f3mai r\u00edtus r\u00e9gi, m\u00e1sok az \u00faj rendje (novus ordo) szerint akarnak \u00fcnnepelni. A modernista mainstream is ezt a port hinti a vil\u00e1g szem\u00e9be, \u00e9s a gyeng\u00e9bb elm\u00e9j\u0171 tradicionalist\u00e1k gondolatai is ek\u00f6r\u00fcl forognak. (Szerk.: Pontosan<\/span> \u00edgy van. Ugyanis a probl\u00e9ma nem(csak) a liturgia k\u00f6r\u00fcl – azaz Novus Ordo vagy Vetus Ordo – forog, hanem a szentmise liturgi\u00e1j\u00e1n t\u00fal a kapcsol\u00f3d\u00f3 doktr\u00edn\u00e1hoz, azaz a k\u00e9tezer \u00e9ves tan\u00edt\u00e1shoz.<\/span>)<\/em><\/p>\n

A modernist\u00e1k egyh\u00e1zpolitikai c\u00e9ljukat k\u00f6vetik, a tradicionalist\u00e1k meg nem tudj\u00e1k megmagyar\u00e1zni az alapul fekv\u0151 teol\u00f3gi\u00e1t. Pedig t\u00f6bb forog kock\u00e1n liturgikus formul\u00e1kn\u00e1l \u00e9s a nyelvhaszn\u00e1latn\u00e1l. A tradicion\u00e1lis \u00e9s a modernista katolicizmus nem ugyanaz a vall\u00e1s.<\/p>\n

\n

A doktrin\u00e1lis \u00e9s spiritu\u00e1lis szakad\u00e9k m\u00e9lyebb, mint a katolicizmus \u00e9s az ortodoxia vagy a protestantizmus k\u00f6z\u00f6tt t\u00e1tong\u00f3.<\/p>\n<\/blockquote>\n

A hivatalos nyilv\u00e1nos istentisztelet jelenti a mis\u00e9t, a szents\u00e9geket, a szentelm\u00e9nyeket, a zsolozsm\u00e1t \u00e9s a kereszt\u00e9ny temet\u00e9st. A k\u00f6t\u00f6tt szertart\u00e1srend oka egy, a IV-V. sz\u00e1zadfordul\u00f3n lefektetett alapelv: az im\u00e1ds\u00e1g t\u00f6rv\u00e9nye hat\u00e1rozza meg a hit t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t (lex orandi statuat legem credendi), \u00e9s a t\u00e9ny, hogy a h\u00edvek sokasod\u00e1s\u00e1val a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g egyre kev\u00e9sb\u00e9 tudta maga \u0151rizni a hitlet\u00e9tem\u00e9nyt.<\/p>\n

A vita a felsz\u00ednen is minden szertart\u00e1st \u00e9rint. 1969-t\u0151l kezdve ugyanis VI. P\u00e1l (1963\u201378) \u00e9s II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa (1978\u20132005) a \u201eII. vatik\u00e1ni zsinatra<\/em>\u201d (1963\u201365) hivatkoz\u00e1ssal minden r\u00e9gi szerk\u00f6nyvet kidobtak, \u00e9s helyett\u00fck \u00fajakat \u00edrtak. Pedig a Tridenti Zsinat (1545\u201363) eleve ki\u00e1tkozott mindenkit, aki szerint a szents\u00e9gek \u00e1thagyom\u00e1nyozott szertart\u00e1sai elvethet\u0151k \u00e9s helyett\u00fck \u00fajak vezethet\u0151k be.<\/strong><\/span><\/p>\n

XXIII. J\u00e1nos p\u00e1pa (1958\u201363) aff\u00e9le \u00f6tletel\u00e9sre h\u00edvta \u00f6ssze a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket, hogy a lelkip\u00e1sztori m\u00f3dszerek korszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l t\u00e1rgyaljanak, nem tan\u00edt\u00e1s tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1ra vagy t\u00e9ved\u00e9s megb\u00e9lyegz\u00e9s\u00e9re<\/span> (Szerk.: ez\u00e9rt CSAK PASZTOR\u00c1LIS, azaz nem k\u00f6telez\u0151 \u00e9rv\u00e9ny\u0171 d\u00f6nt\u00e9seket hozzott, amiben a mise reform nem is szerepel<\/span>)<\/em>. Emiatt a II. vatik\u00e1num nem is igazi egyetemes zsinat, mert az a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k test\u00fclete rendk\u00edv\u00fcli tan\u00edt\u00f3hivatal\u00e1nak \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 hatalm\u00e1nak gyakorl\u00e1s\u00e1val a zsinati aty\u00e1k nem \u00e9ltek.<\/p>\n

\n

A zsinatot a R\u00f3mai K\u00faria k\u00e9sz\u00edtette el\u0151. A t\u00e1rgyal\u00e1sra bocs\u00e1tott dokumentumokat azonban a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k leszavazt\u00e1k. Hamar modernista szelek kezdtek f\u00fajni az \u00fcl\u00e9steremm\u00e9 alak\u00edtott Szent P\u00e9ter-bazilik\u00e1ban, ahol az 1786-os pistoiai r\u00e9szleges zsinaton egyszer m\u00e1r els\u00fct\u00f6tt \u00e9s VI. Piusz p\u00e1pa (1775\u201399) \u201eAuctorem fidei\u201d kezdet\u0171 bull\u00e1j\u00e1val 1794-ben t\u00e9ved\u00e9sk\u00e9nt elvetett eszm\u00e9k t\u00e1madtak fel.<\/p>\n<\/blockquote>\n

A zsinaton 2625 p\u00fcsp\u00f6k vett r\u00e9szt. K\u00f6z\u00fcl\u00fck csak 250, a Marcel Lefebvre \u00e1ltal szervezett \u00e9s vezetett Coetus Internationalis Patrum <\/em>(Aty\u00e1k Nemzetk\u00f6zi Csoportja) \u00e1llt ki a divatba hozott r\u00e9gi \u00faj\u00edt\u00f3 viszketegs\u00e9ggel szemben, ami m\u00e1sf\u00e9l sz\u00e1zaddal kor\u00e1bban is gy\u00f6keres szak\u00edt\u00e1st jelentett mindazzal, ami az egyh\u00e1z volt. Ami akkor a pusztul\u00e1s ut\u00e1latoss\u00e1g\u00e1nak \u00edg\u00e9rkezett, az \u00f3ta annak is bizonyult.<\/p>\n

A hagyom\u00e1nyh\u0171ek az isteni gondvisel\u00e9s jel\u00e9t \u00e9s az egyh\u00e1z csalhatatlans\u00e1g\u00e1nak bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t l\u00e1tj\u00e1k abban, hogy a II. vatik\u00e1num form\u00e1lisan nem hat\u00e1rozott meg doktr\u00edn\u00e1t. Hi\u00e1ba kuk\u00e1ztak ki majd minden hullad\u00e9kot a t\u00e9vtanok szem\u00e9tdombj\u00e1r\u00f3l a zsinatol\u00f3k, s l\u0151tt t\u00fal VI. P\u00e1l \u00e9s II. J\u00e1nos P\u00e1l a legv\u00e9rmesebb \u00faj\u00edt\u00f3kon a zsinat \u201etan\u00edt\u00e1s\u00e1t<\/em>\u201d szajk\u00f3zva, agyviharuknak olyanja alakszer\u0171en nincs.<\/p>\n

M\u00e9g sz\u00e9p.<\/p>\n

A Vatik\u00e1ni Zsinat (1869\u201370) \u201ePastor aeternus<\/em>\u201d (Az \u00f6r\u00f6k P\u00e1sztor) kezdet\u0171 hittani rendelkez\u00e9se tiszt\u00e1zta, hogy \u201eP\u00e9ter ut\u00f3dai nem az\u00e9rt kapt\u00e1k a Szentl\u00e9lek \u00edg\u00e9ret\u00e9t, hogy kinyilatkoztat\u00e1sa \u00e1ltal \u00faj tanokat hirdessenek, hanem az\u00e9rt, hogy seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel szent\u00fcl meg\u0151rizz\u00e9k \u00e9s h\u0171s\u00e9gesen magyar\u00e1zz\u00e1k az apostolokt\u00f3l \u00e1thagyom\u00e1nyozott kinyilatkoztat\u00e1st vagyis hitlet\u00e9tem\u00e9nyt.<\/em>\u201d \u00daj\u00edt\u00e1s teh\u00e1t nem lehet.<\/p>\n

\n

J\u00e1nos P\u00e1l szerint m\u00e9gis van. Egy \u00f3vatlan tisztess\u00e9ges pillanat\u00e1ban elismerte, hogy az id\u00e9zett dogmatikus defin\u00edci\u00f3ra fittyet h\u00e1nyva a II. vatik\u00e1num verb\u00e1lis diar\u00e9j\u00e1t hittan\u00edt\u00e1snak \u00e9s fegyelmi szab\u00e1lyoz\u00e1snak veszi. \u201eEcclesia Dei\u201d (Az Isten egyh\u00e1za) kezdet\u0171 apostoli level\u00e9ben 1988-ban azzal sz\u00e1nakozik a tradicionalist\u00e1kon, hogy \u201enem \u00e9rtett\u00e9k meg j\u00f3l\u201d a zsinat \u201etan\u00edt\u00e1s\u00e1t\u201d, \u201etal\u00e1n mert \u00faj az\u201d.<\/p>\n<\/blockquote>\n

Az ellen\u00e1ll\u00e1s \u00e9l\u00e9n \u00e1ll\u00f3 Marcel Lefebvre (1905\u201391) a zsid\u00f3 konvertita Fran\u00e7ois Liebermann \u00e1ltal alap\u00edtott Szentlelkes Aty\u00e1k szerzetest\u00e1rsulat\u00e1nak tagja, afrikai misszion\u00e1rius volt. Gabonban \u00e9s Szeneg\u00e1lban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, dakari \u00e9rsek \u00e9s XII. Piusz p\u00e1pa (1938\u201358) francia-afrikai apostoli deleg\u00e1tusa volt, miel\u0151tt tulle-i p\u00fcsp\u00f6knek nevezt\u00e9k ki. A zsinatra m\u00e1r t\u00e1rsulata el\u00f6lj\u00e1r\u00f3jak\u00e9nt ment.<\/p>\n

A val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l nem is oly idegen sztereot\u00edpi\u00e1val szemben, miszerint a papok t\u00f6ketlenek, Lefebvre egy igen kem\u00e9ny, er\u0151s \u00e9s hat\u00e1rozott, ugyanakkor j\u00f3sz\u00edv\u0171 \u00e9s gyeng\u00e9d jellem volt, tiszta, vil\u00e1gos elme, udvarias, de elviekben ellentmond\u00e1st nem t\u0171r\u0151en egyenes besz\u00e9d\u0171 \u00e9s sz\u00f3kimond\u00f3 kommunik\u00e1tor. Az eszk\u00f6zhi\u00e1nyos misszi\u00f3kban kipr\u00f3b\u00e1lt szervez\u0151k\u00e9pess\u00e9ge \u00e9s tal\u00e1l\u00e9konys\u00e1ga miatt is tisztelt\u00e9k.<\/p>\n

1970-ben hatvan\u00f6t \u00e9vesen m\u00e1r visszavonul\u00e1s\u00e1t tervezte, amikor a P\u00e1pai Francia Papnevel\u0151 Int\u00e9zet n\u00f6vend\u00e9kei kerest\u00e9k meg, tan\u00e1cs\u00e1t k\u00e9rve k\u00e9pz\u00e9s\u00fckkel kapcsolatban, mert saj\u00e1t int\u00e9zm\u00e9ny\u00fckben r\u00e1 se ismertek m\u00e1r a vall\u00e1sukra a zsinat ut\u00e1n bevezetett v\u00e1ltoztat\u00e1sok miatt. A Fribourgi Egyetemre k\u00fcldte \u0151ket, \u00e9s \u201ekegyes egyes\u00fcletk\u00e9nt<\/em>\u201d a helyi p\u00fcsp\u00f6kkel megalap\u00edtotta sz\u00e1mukra az SSPX-et.<\/p>\n

Az alapelk\u00e9pzel\u00e9s a X-XI. sz\u00e1zadi cluny-i reformok ut\u00e1nz\u00e1sa volt. Az SSPX-et regul\u00e1ris klerikusok olyan t\u00e1rsulat\u00e1nak sz\u00e1nta, ami f\u00fcggetlen a korrupt hierarchi\u00e1t\u00f3l, mik\u00e9nt a cluny-i reformok ut\u00e1n a benc\u00e9s monostorok is f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1ltak att\u00f3l. \u00cdgy kellett volna \u00e1thatniuk a z\u0171rzavarba s\u00fcllyed\u0151 egyh\u00e1zat, \u0151rizve a hagyom\u00e1nyt. Nem Lefebvre tehet arr\u00f3l, hogy \u201eszent marad\u00e9kk\u00e1<\/em>\u201d kellett v\u00e1lniuk.<\/p>\n

Az SSPX-ben az a d\u00f6gunalmas, hogy jott\u00e1nyit sem t\u00e1g\u00edtottak az egyh\u00e1z hitelveit\u0151l \u00e9s fegyelm\u00e9t\u0151l, semmi \u00fajdons\u00e1got nem tesznek vagy tan\u00edtanak. Mindenki m\u00e1s p\u00e1rtolt el azokt\u00f3l, \u00e9s \u00f6lelt mag\u00e1hoz nem katolikus, hagyom\u00e1nyellenes, eretnekgyan\u00fas vagy ny\u00edltan eretnek (makacsul az egyh\u00e1zi tan\u00edt\u00e1s ellen\u00e9ben \u00e1ll\u00e1st foglal\u00f3) eszm\u00e9ket \u00e9s gyakorlatokat.<\/p>\n

1980-as \u00e9vekre m\u00e1r f\u00e9l\u0151 volt, hogy az \u00faj\u00edt\u00e1sok \u00e9s a z\u0171rzavaros gyakorlat miatt \u00e9rv\u00e9nytelenn\u00e9 v\u00e1lnak a szentel\u00e9sek az egyh\u00e1zban, \u00e9s megszakad az apostoli folytonoss\u00e1g. Lefebvre is lebetegedett, \u00e9s II. J\u00e1nos P\u00e1l modernista Vatik\u00e1nja vonakodott p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t adni az SSPX-nek az alap\u00edt\u00f3 hely\u00e9be. 1988-ban ez\u00e9rt Lefebvre n\u00e9gy fiatal papot p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9 szentelt a sv\u00e1jci \u00c9c\u00f4ne-ban p\u00e1pai megb\u00edz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

\n

J\u00e1nos P\u00e1l tajt\u00e9kzott, mert \u00edgy f\u00fcstbe ment terve az SSPX kiv\u00e9reztet\u00e9s\u00e9re \u00e9s bet\u00f6r\u00e9s\u00e9re. Tizenk\u00e9t pap viszont otthagyta a Piusz-t\u00e1rsas\u00e1got a szentel\u00e9sek miatt. A p\u00e1pa fel\u00e1ll\u00edtotta a modernista hierarchi\u00e1n bel\u00fcl \u00e9l\u0151 tradicionalist\u00e1k fel\u00fcgyelet\u00e9re az Ecclesia Dei P\u00e1pai Bizotts\u00e1got, \u00e9s ennek \u00e9gisze alatt megalakult bel\u0151l\u00fck a Szent P\u00e9ter Papi Testv\u00e9ris\u00e9g (FSSP).<\/p>\n<\/blockquote>\n

A ma \u00f6tsz\u00e1z tag\u00fa<\/em> FSSP mellett az 1990-ben alakult k\u00e9tsz\u00e1z tag\u00fa Krisztus Kir\u00e1ly F\u0151pap Int\u00e9zm\u00e9nye (ICRSS) \u00e9s tucatnyi kisebb szervezet k\u00e9pviseli a katolikus trad\u00edci\u00f3t a \u201enovus ordo<\/em>\u201d hierarchi\u00e1n bel\u00fcl, \u00f6sszesen kb. ezer pappal. Hozz\u00e1juk nagys\u00e1grendileg egymilli\u00f3 vil\u00e1gi h\u00edv\u0151 kapcsol\u00f3dik. Ferenc p\u00e1pa mostani motu propri\u00f3ja \u0151ket hossz\u00fa t\u00e1von eg\u00e9szen biztosan ellehetetlen\u00edti.<\/p>\n

Az SSPX-nek ezeregysz\u00e1z tagja van. Kis benc\u00e9s, karmelita, domonkos, ferences, klarissza \u00e9s m\u00e1s szerzetes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek is t\u00e1rsultak hozz\u00e1, \u00e9s vil\u00e1gszerte t\u00f6bb mint egymilli\u00f3 vil\u00e1gi h\u00edv\u0151 tart vele. 14 tartom\u00e1ny 167 h\u00e1z\u00e1ban \u00e9lnek papjaik a vil\u00e1g 37 orsz\u00e1g\u00e1ban, \u00e9s tov\u00e1bbi 35-ben m\u0171k\u00f6dnek m\u00e9g \u00f6sszesen 772 mis\u00e9z\u0151helyet l\u00e1tva el, 6 papneveld\u00e9t, 100 iskol\u00e1t \u00e9s 7 \u00f6regotthont tartva fenn (Szerk.: nem bele sz\u00e1m\u00edtva a vil\u00e1giakb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 III. rendet<\/span>)<\/em>.<\/p>\n

A Lefebvre \u00e1ltal \u201988-ban szentelt p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k egyik\u00e9t, a t\u00falz\u00e1sokra hajlamos Richard Williamsont 2012-ben kiz\u00e1rta az akkori \u00e1ltal\u00e1nos el\u00f6lj\u00e1r\u00f3 Bernard Fellay. \u201eSSPX Ellen\u00e1ll\u00e1s<\/em>\u201d n\u00e9ven ismert, de nem int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclt csoportja olyan kicsi, hogy nem hozz\u00e1k nyilv\u00e1noss\u00e1gra, h\u00e1nyan vannak. Ha Williamson nem szentel fel h\u00e1rom p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t is szab\u00e1lytalanul, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg h\u00edr\u00fcket se hallan\u00e1nk.<\/p>\n

M\u00e1s, az SSPX-b\u0151l kiv\u00e1lt kisebb csoportok is vannak, amik meredek n\u00e9zeteket vallanak, ami nem kis m\u00e9rt\u00e9kben j\u00e1rul hozz\u00e1 ahhoz, hogy ne vegy\u00e9k \u0151ket komolyan. A sedevacantist\u00e1k szerint az Apostoli Szentsz\u00e9k \u00fcres, a sedeprivationist\u00e1k szerint meg ugyan be van t\u00f6ltve, de a tekint\u00e9ly\u00e9t vesztette el a tan\u00edt\u00e1sra \u00e9s korm\u00e1nyz\u00e1sra. Arra nincs \u00e9rtelmes v\u00e1laszuk, hogy ez hogyan lehets\u00e9ges.<\/p>\n

Az SSPX a p\u00e1p\u00e1kat \u00e9s a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket is elismeri. IX. Piusz p\u00e1pa (1846\u201378) tan\u00e1cs\u00e1t k\u00f6vetik, amit Vinzenz Gasser brixeni p\u00fcsp\u00f6k k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re adott. Gasser azt tudakolta, hogy mit kell tenni, ha egy p\u00e1pa vissza\u00e9lve tekint\u00e9ly\u00e9vel elt\u00e9r a katolikus doktr\u00edn\u00e1t\u00f3l. IX. Piusz szok\u00e1sos lezsers\u00e9g\u00e9vel azt v\u00e1laszolta: \u201eh\u00e1t ne k\u00f6vess\u00e9k.<\/em>\u201d Az \u00faj\u00edt\u00e1snak \u00edgy ellen\u00e1llnak, de ami rendben van, nem vitatj\u00e1k.<\/strong><\/span><\/p>\n

\n

Mivel Ferenc p\u00e1pa (is) a liturgi\u00e1n kereszt\u00fcl akarja megfogni a sz\u00e1m\u00e1ra kellemetlen hagyom\u00e1nyh\u0171 k\u00f6r\u00f6ket, \u00e9rdemes tiszt\u00e1zni az istentisztelet k\u00e9rd\u00e9seit is. A modernist\u00e1k szeretik hangs\u00falyozni, hogy a \u201er\u00e9gi mis\u00e9t\u201d 1570-ben V. Piusz p\u00e1pa (1566\u201372) ugyan\u00fagy tette k\u00f6telez\u0151v\u00e9 a latin egyh\u00e1zban, ahogy VI. P\u00e1l 1969-ben az \u201e\u00fajat\u201d. Mi sem \u00e1ll t\u00e1volabb a t\u00f6rt\u00e9nelmi igazs\u00e1gt\u00f3l.<\/p>\n<\/blockquote>\n

Azt ugyanis m\u00e1r nem teszik hozz\u00e1, hogy amit V. Piusz elterjesztett, nem olyan csin\u00e1lt f\u00e9rcmunka volt, mint VI. P\u00e1l m\u0171ve, hanem azt akkor m\u00e1r t\u00f6bb mint ezer \u00e9ve a R\u00f3mai K\u00faria misek\u00f6nyvek\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s gy\u00f6kerei eg\u00e9szen a II. sz\u00e1zadig ny\u00falnak vissza, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeddel az ut\u00e1nra, hogy P\u00e9ter apostolt, akinek hivatali ut\u00f3dai a p\u00e1p\u00e1k, keresztre fesz\u00edtett\u00e9k R\u00f3m\u00e1ban.<\/span><\/p>\n

Piusz tudta, hogy a r\u00f3mai r\u00edtus k\u00f6telez\u0151v\u00e9 t\u00e9tel\u00e9vel elnyom olyan helyi katolikus r\u00edtusokat, mint a lyoni, az esztergomi, a sarumi vagy a mozarab\u2013vizig\u00f3t, de mivel a protest\u00e1ns reform\u00e1ci\u00f3 miatt f\u00e9l Eur\u00f3p\u00e1ban megszakadt a kereszt\u00e9nys\u00e9g szerves \u00e1thagyom\u00e1nyoz\u00e1sa, \u00e9s az istentisztelet nem fejezhet ki az egyh\u00e1z hit\u00e9be \u00fctk\u00f6z\u0151 gondolatot, a tantisztas\u00e1g v\u00e9delme sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a drasztikus l\u00e9p\u00e9st.<\/p>\n

Az egyh\u00e1z ugyanis azonos\u00edtja mag\u00e1t azzal a csoporttal, amit kezdetben J\u00e9zus maga k\u00f6r\u00e9 gy\u0171jt\u00f6tt. Ez az \u0151segyh\u00e1z m\u00e1r akkor is v\u00e9rtan\u00fak s\u00edrja felett mutatta be a szentmise\u00e1ldozatot, amikor az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9gb\u0151l m\u00e9g egy sort sem \u00edrtak le. A hagyom\u00e1ny az \u00edr\u00e1ssal egy\u00fctt k\u00e9pzeti hitlet\u00e9tem\u00e9nyt, amit a p\u00e1pa \u00e9s a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k tan\u00edt\u00f3hivatala \u0151riz \u00e9s magyar\u00e1z hitelesen, kifejez\u0151d\u00e9se pedig a liturgia.<\/p>\n

Ha az istentisztelet t\u00f6r\u00e9sszer\u0171en v\u00e1ltozik, akkor t\u00f6r\u00e9sszer\u0171en vele v\u00e1ltozik a hittartalom is, amit az kifejez<\/span>. Megszakad a hagyom\u00e1ny, a v\u00e1ltoztat\u00f3 kirekeszti mag\u00e1t az egyh\u00e1zb\u00f3l, amit Krisztus evang\u00e9liuma hirdet\u00e9se \u00e9s szents\u00e9gei kiszolg\u00e1ltat\u00e1sa \u00e1ltal a lelkek \u00fcdv\u00e9re k\u00fcld\u00f6tt a vil\u00e1gba t\u00f6k\u00e9letes t\u00e1rsas\u00e1gnak. Ilyen t\u00f6r\u00e9st hozott a II. vatik\u00e1num nyom\u00e1n VI. P\u00e1l \u00e9s II. J\u00e1nos P\u00e1l.<\/p>\n

\n

Amikor teh\u00e1t Pietro Parolin b\u00edboros \u00e1llamtitk\u00e1r \u2013 nem hivatalosan, hanem alattomban, ahogy II. J\u00e1nos P\u00e1l \u00f3ta szok\u00e1s \u2013 kiadja a jelsz\u00f3t, hogy a tradicion\u00e1lis latin mis\u00e9t el kell t\u00f6r\u00f6lni, akkora pofont ken le a hagyom\u00e1nynak, amekkor\u00e1t Luther l\u00e1zad\u00e1sa \u00f3ta nem kapott szeg\u00e9ny hitforr\u00e1s. Nem \u0151rz\u0151i teh\u00e1t a hagyom\u00e1nynak Ferenc p\u00e1pa \u00e9s romlott p\u00fcsp\u00f6kei, hanem ki\u00e1rus\u00edt\u00f3i.<\/p>\n<\/blockquote>\n

Bergoglio pontifik\u00e1tus\u00e1t a jobb \u00e9rz\u00e9s\u0171 vatik\u00e1ni bennfentesek m\u00e1r eddig is terroruralomk\u00e9nt \u00edrt\u00e1k le, ami \u00f6sszekacsint minden elhajl\u00e1ssal, de a hith\u0171s\u00e9get k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl \u00fcld\u00f6zi. A \u201enovus ordo<\/em>\u201d hierarchia hagyom\u00e1nyh\u0171i, akik eddig rendszerint \u00e9len j\u00e1rtak a p\u00e1pa mosdat\u00e1s\u00e1ban, ak\u00e1rmilyen h\u00fclyes\u00e9get is csin\u00e1lt vagy mondott az egyh\u00e1zf\u0151, ezt a mer\u00e9nyletet m\u00e1r nem tudt\u00e1k lenyelni.<\/p>\n

\u201eEls\u0151 benyom\u00e1som az volt, hogy a p\u00e1sztor a ny\u00e1j szag\u00e1nak \u00e1tv\u00e9tele helyett d\u00fch\u00f6dten veri azt egy bottal<\/em>\u201d \u2013 fogalmazott Athanasius Schneider asztanai seg\u00e9dp\u00fcsp\u00f6k, a Szentsz\u00e9kkel b\u00e9k\u00e9ben \u00e9l\u0151 hagyom\u00e1nyh\u0171ek egyik nem hivatalos vezet\u0151je, utalva az egyh\u00e1zf\u0151 h\u00edres mond\u00e1s\u00e1ra, miszerint \u0151 \u201eny\u00e1jszag\u00fa p\u00e1sztorokat akar l\u00e1tni.<\/em>\u201d<\/p>\n

Az amerikai zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa benc\u00e9s ap\u00e1ca<\/span> \u00e9s katolikus influenszer, az Isten B\u00e1r\u00e1ny\u00e1r\u00f3l nevezett Mirjam anya<\/span> egyszer\u0171en \u201eer\u0151szakos t\u00e1mad\u00e1snak\u201d<\/em> nevezte az \u00faj t\u00f6rv\u00e9nyeket<\/span>, melyek szerinte \u201enem az Istent\u0151l val\u00f3k.<\/em>\u201d<\/span> Egy m\u00e1sik influenszer, a vil\u00e1gi h\u00edv\u0151 amerikai filoz\u00f3fus dr. Taylor R. Marshall<\/span> is hasonl\u00f3 szellemben foglalt \u00e1ll\u00e1st: finoman \u00f6rd\u00f6ginek b\u00e9lyegezte a motu proprio cikkelyeit<\/span>.<\/p>\n

Raymond Leo Burke \u00e9s Gerhard Ludwig M\u00fcller b\u00edborosok, a lemondott XVI. Benedek emberei, akiket a p\u00e1pa bossz\u00fab\u00f3l t\u00e1vol\u00edtott el kor\u00e1bbi hivatalaikb\u00f3l, f\u00e1jdalmuknak adtak hangot. Burke k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9ben a dokumentum angol v\u00e1ltozat\u00e1nak a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3i sz\u00e1nd\u00e9k \u00e9l\u00e9t tomp\u00edt\u00f3 pontatlan nyelvhaszn\u00e1lat\u00e1t tiszt\u00e1zta, vil\u00e1goss\u00e1 t\u00e9ve, hogy a tradicion\u00e1lis latin mise elnyom\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3.<\/p>\n

Tapintatosan kihangs\u00falyozza, hogy az irom\u00e1ny egyes papok \u00e9s h\u00edvek k\u00fcl\u00f6nc szesz\u00e9ly\u00e9nek tudja be a hagyom\u00e1nyh\u0171s\u00e9get, \u00e9s annak ellen\u00e9re, hogy der\u00fclt \u00e9gb\u0151l vill\u00e1mcsap\u00e1sk\u00e9nt adt\u00e1k ki, arra hivatkozik, hogy el\u0151tte a Szentsz\u00e9k sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 p\u00e1rbesz\u00e9det folytatott a k\u00e9rd\u00e9sben a vil\u00e1g p\u00fcsp\u00f6keivel \u2013 t\u00f6bb mint \u00f6tezren vannak, felt\u0171nt volna, ha igaz.<\/p>\n

\u201eAteista vagyok, de \u00e9rdekel az egyh\u00e1z sorsa, mert meghat\u00e1rozza zsid\u00f3\u2013kereszt\u00e9ny civiliz\u00e1ci\u00f3nk sz\u00edvver\u00e9s\u00e9nek \u00fctem\u00e9t, amely most nagyon rossz \u00e1llapotban van. Ha Isten nem az \u00e9n vil\u00e1gomb\u00f3l val\u00f3, akkor az \u00e9n vil\u00e1gom az, amit a kereszt\u00e9nyek Istene tett lehet\u0151v\u00e9<\/em>\u201d \u2013 \u00edrta a francia filoz\u00f3fus Michel Onfray a Le Figar\u00f3ban j\u00falius 18-\u00e1n megjelent publicisztik\u00e1j\u00e1ban a motu proprio kapcs\u00e1n.<\/p>\n

Hasonl\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel \u00e9s \u2013 XI. Piusz p\u00e1p\u00e1t (1920\u20131938) id\u00e9zve \u2013 \u201e\u00e9g\u0151 aggodalommal<\/em>\u201d figyelj\u00fck mi is, mi folyik a Katolikus Egyh\u00e1zban. A helyzet az, hogy az ateista, materialista \u00e9s hedonista filoz\u00f3fusba (mag\u00e1t hat\u00e1rozza meg \u00edgy) t\u00f6bb hit\u00e9rz\u00e9k \u00e9s felebar\u00e1ti szeretet szorult, mint a teljes kort\u00e1rs katolikus hierarchi\u00e1ba a r\u00f3mai p\u00e1p\u00e1t\u00f3l kezdve az utols\u00f3 hobbidiak\u00f3nusig egy\u00fcttv\u00e9ve.<\/p>\n

A r\u00e9gi protest\u00e1ns mond\u00e1s szerint: \u201eR\u00f3ma min\u00e9l t\u00f6bbet v\u00e1ltozik, ann\u00e1l ink\u00e1bb ugyanaz marad.<\/em>\u201d Napjainkban nem l\u00e1tszik beigazol\u00f3dni ez a tapasztalat. 1958 \u00f3ta R\u00f3ma nagyon m\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt, mint ami rendeltet\u00e9se szerint lenne: \u201ea szeretetben el\u00f6lj\u00e1r\u00f3 egyh\u00e1z \u2013 Anti\u00f3chiai Ign\u00e1c (\u2013107) szavaival \u2013 akihez mindenkinek igazodnia kell.<\/em>\u201d J\u00e9zus szerint azonban \u201ea pokol kapui sem vesznek er\u0151t rajta.<\/em>\u201d<\/p>\n

Gallai Tam\u00e1s<\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: neokohn.hu<\/p>\n

Szerk.: Nagyon fontos le\u00edrni, hogy egy nem katolikus, \u00e9s nem kereszt\u00e9ny port\u00e1l szerz\u0151je nagyon pontos elemz\u00e9s\u00e9t \u00e9s le\u00edr\u00e1s\u00e1t adja a t\u00e9nyeknek \u00e9s jelenlegi folyamatoknak, pontosan bemutatva (nem megm\u00e1s\u00edtva<\/strong>) azokat. <\/em><\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eTraditionis custodes\u201d (A hagyom\u00e1ny \u0151rz\u0151i) kezdet\u0171 saj\u00e1t elhat\u00e1roz\u00e1sb\u00f3l (motu proprio) kiadott apostoli level\u00e9ben Ferenc p\u00e1pa l\u00e9nyeg\u00e9ben lesz\u00e1mol az Istent\u0151l kinyilatkoztatott vall\u00e1s \u201eszent marad\u00e9k\u00e1val\u201d, a maroknyi hagyom\u00e1nyh\u0171 pappal \u00e9s h\u00edv\u0151vel, ezek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geivel \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyeivel \u2013 legal\u00e1bbis a \u201enovus ordo\u201d hierarchi\u00e1n bel\u00fcl.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":3100,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[222],"tags":[99,116,44,102,647,293,227,297,54,187,269,55,241,51,78,61,39,115,50,131,823,52,294],"class_list":["post-3130","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-velemeny","tag-apostol","tag-biblia","tag-egyhaz","tag-evangelium","tag-fsspx","tag-hagyomany","tag-ii-vatikani-zsinat","tag-isten","tag-jezus","tag-katolikus","tag-keresztenyseg","tag-krisztus","tag-liturgia","tag-oszovetseg","tag-papa","tag-puspok","tag-szent","tag-szentiras","tag-szentmise","tag-templom","tag-trditionis-custodis","tag-ujszovetseg","tag-vallas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3130","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3130"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3130\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3135,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3130\/revisions\/3135"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3100"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3130"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3130"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3130"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}