{"id":3289,"date":"2021-09-26T12:00:50","date_gmt":"2021-09-26T10:00:50","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=3289"},"modified":"2021-09-27T07:38:39","modified_gmt":"2021-09-27T05:38:39","slug":"traditionis-custodes-az-utolso-zsinati-toltenyek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2021\/09\/26\/traditionis-custodes-az-utolso-zsinati-toltenyek\/","title":{"rendered":"Traditionis Custodes: az utols\u00f3 zsinati t\u00f6lt\u00e9nyek?"},"content":{"rendered":"<p><em>A II. Vatik\u00e1ni Zsinat el nem fogad\u00e1sa konkr\u00e9tan a liturgikus reform elutas\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00f6sszpontosult, m\u00e9g akkor is, ha a r\u00e9gi mise gyakorl\u00f3inak egy r\u00e9sze meger\u0151s\u00edti a \u201cj\u00f3l \u00e9rtelmezett\u201d zsinati tan\u00edt\u00e1shoz val\u00f3 ragaszkod\u00e1s\u00e1t. Mindenesetre a hagyom\u00e1nyos liturgia l\u00e9tez\u00e9se a nem-elfogad\u00e1s tart\u00f3s, s\u0151t er\u0151s\u00f6d\u0151 jelens\u00e9ge. Margin\u00e1lis?<\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><!--more--><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-large wp-image-3290\" src=\"https:\/\/actio-catholica.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/img_0713-1024x533.jpg\" alt=\"\" width=\"844\" height=\"439\" srcset=\"https:\/\/actio-catholica.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/img_0713-1024x533.jpg 1024w, https:\/\/actio-catholica.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/img_0713-300x156.jpg 300w, https:\/\/actio-catholica.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/img_0713-768x400.jpg 768w, https:\/\/actio-catholica.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/img_0713-1536x799.jpg 1536w, https:\/\/actio-catholica.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/img_0713.jpg 1632w\" sizes=\"auto, (max-width: 844px) 100vw, 844px\" \/>Bergoglio p\u00e1pa, aki a II. Vatik\u00e1ni Zsinat teljes megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak p\u00e1p\u00e1ja akar lenni, meggy\u0151z\u0151d\u00e9se szerint a jelens\u00e9g el\u00e9gg\u00e9 fontos ahhoz, hogy a felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1n munk\u00e1lkodjon. Ez azzal a k\u00f6vetkezm\u00e9nnyel j\u00e1r, hogy az esetleg margin\u00e1lis bizonyosan k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lik: a tridenti mis\u00e9t megsemmis\u00edtend\u0151 rosszk\u00e9nt emelte ki; a szemin\u00e1riumokr\u00f3l, amelyek papokat k\u00e9peznek, \u00fagy besz\u00e9lt, mint kiirtand\u00f3 r\u00e1kos daganatr\u00f3l. \u00c9s ez a szok\u00e1sos \u00fcgymenet.<\/p>\n<p><strong>Visszat\u00e9r\u00e9s a liturgikus reform eredeti er\u0151szakoss\u00e1g\u00e1hoz<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A mis\u00e9t teh\u00e1t ism\u00e9t t\u00f6rv\u00e9nyen k\u00edv\u00fcl helyezik, ahogyan VI. P\u00e1l alatt is tett\u00e9k. A Traditionis custodes-t k\u00eds\u00e9r\u0151 lev\u00e9l egy\u00e9rtelm\u0171en kifejti a p\u00e1pai sz\u00f6veg v\u00e9gs\u0151 c\u00e9lj\u00e1t: \u201cvisszat\u00e9r\u00e9st biztos\u00edtani az \u00fcnnepl\u00e9s egys\u00e9ges form\u00e1j\u00e1hoz\u201d, az \u00faj liturgi\u00e1hoz. A d\u00f6nt\u00e9s brut\u00e1lis \u00e9s k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 erej\u0171: a p\u00e1pa egyszerre d\u00f6nt a hagyom\u00e1nyos mise \u00e9s a hagyom\u00e1nyos vil\u00e1g v\u00e9g\u00e9r\u0151l, amelyet \u0151 \u2013 \u00e9s csak \u0151- azzal v\u00e1dol, hogy t\u00e1madja az Egyh\u00e1z egys\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A II. Vatik\u00e1ni Zsinat, amelynek nagy terve \u2013 nyit\u00e1s a modern vil\u00e1g fel\u00e9 a maga moderns\u00e9g\u00e9ben, hogy jobban meg\u00e9rts\u00e9k a kor emberei \u2013 egyfajta k\u00f6ztes \u00e1llapot a hagyom\u00e1nyos ortodoxia \u00e9s a heterodoxia (jelen esetben egy neomodernista relativizmus) k\u00f6z\u00f6tt. N\u00e9h\u00e1ny k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 t\u00e9tel elfogad\u00e1sa lehet\u0151v\u00e9 teszi p\u00e9ld\u00e1ul annak meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t, hogy egy k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lt kereszt\u00e9ny, mint olyan, bizonyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben lehet az Egyh\u00e1zzal: az Unitatis redintegratio alapj\u00e1n Luther, aki azt hitte, hogy szak\u00edtott a p\u00e1pai egyh\u00e1zzal, val\u00f3j\u00e1ban \u201cnem t\u00f6k\u00e9letes\u201d katolikus maradt (UR 3).<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ferenc p\u00e1pa megv\u00e1laszt\u00e1sa \u00f3ta eme l\u00e1tsz\u00f3lagos gerincvonal ment\u00e9n halad, amennyire csak lehet: a kollegialit\u00e1st szinodalit\u00e1ss\u00e1 transzform\u00e1lja, a Nostra Aetaten \u00e9s az Assisi Tal\u00e1lkoz\u00f3n t\u00fall\u00e9p az Abu Dhabi-i nyilatkozattal, de vigy\u00e1z arra, hogy ne l\u00e9pje \u00e1t azt a k\u00fcsz\u00f6b\u00f6t, amelyen t\u00fal m\u00e1r abba a semmibe esn\u00e9nk \u2013 vagy gyorsabban esn\u00e9nk -, amelybe a legmer\u00e9szebb progressz\u00edv teol\u00f3gi\u00e1k m\u00e1r \u00e1tbillegnek. VI. P\u00e1lhoz hasonl\u00f3an h\u0171 marad az egyh\u00e1zi c\u00f6lib\u00e1tushoz \u00e9s a f\u00e9rfi paps\u00e1ghoz, de megker\u00fcli a hagyom\u00e1nyos fegyelmet a Montini p\u00e1pa \u00e1ltal megnyitott laikus szolg\u00e1latok \u00fatj\u00e1n (a klerikusi szerepeket bet\u00f6lt\u0151, de klerikusnak nem min\u0151s\u00fcl\u0151 szolg\u00e1lattev\u0151k int\u00e9zm\u00e9nye, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a diakonissza vagy ak\u00e1r a nem form\u00e1lis Eucharisztia eln\u00f6k\u00e9nek szolg\u00e1lat\u00e1ig eljutva), valamint azzal, hogy laikus f\u00e9rfiakra \u00e9s n\u0151kre b\u00edzza a kv\u00e1zi egyh\u00e1zi joghat\u00f3s\u00e1got jelent\u0151 hivatalokat (a r\u00f3mai dikaszt\u00e9riumok egyre magasabb poz\u00edci\u00f3it).<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">M\u00e1s sz\u00f3val, Ferenc eleget megtart az int\u00e9zm\u00e9nyb\u0151l, de folytatja annak ki\u00fcres\u00edt\u00e9s\u00e9t tanbeli tartalm\u00e1t\u00f3l. Az \u0151 szavaival \u00e9lve, lebontja a falakat.<\/p>\n<ul>\n<li>A Human\u00e6 vit\u00e6 \u00e9s az ezt az enciklik\u00e1t k\u00f6vet\u0151 sz\u00f6vegek sora meg\u0151rizte a h\u00e1zast\u00e1rsi erk\u00f6lcs\u00f6t att\u00f3l a liberaliz\u00e1ci\u00f3t\u00f3l, amelyet a zsinat az ekkleziol\u00f3gi\u00e1ra gyakorolt. Az Amoris Letitia felbor\u00edtotta ezt a g\u00e1tat: a nyilv\u00e1nos h\u00e1zass\u00e1gt\u00f6r\u00e9sben \u00e9l\u0151k s\u00falyos b\u0171n elk\u00f6vet\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl megmaradhatnak benne (AL 301).<\/li>\n<li>A Summorum Pontificum elismerte a jogot az \u0151segyh\u00e1z eme konzervat\u00f3rium\u00e1ra, az \u0151si liturgi\u00e1ra, a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 katek\u00e9zissel \u00e9s egyh\u00e1zi szem\u00e9lyzettel egy\u00fctt. A Traditionis custodes els\u00f6p\u00f6rte ezt a \u201cvisszat\u00e9r\u00e9si\u201d k\u00eds\u00e9rletet: az \u00faj liturgikus k\u00f6nyvek a r\u00f3mai r\u00edtus lex orandij\u00e1nak kiz\u00e1r\u00f3lagos kifejez\u0151i (TC, 1. cikk).<\/li>\n<\/ul>\n<p style=\"text-align: justify;\">T\u00e9ny, hogy a p\u00e1pa \u00e9s tan\u00e1csad\u00f3i nagy kock\u00e1zatot v\u00e1llaltak ezeknek az elhamarkodottan megfogalmazott \u00e9s er\u0151szakos rendelkez\u00e9seknek a meghozatal\u00e1val. A d\u00f6bbent komment\u00e1torok arr\u00f3l besz\u00e9lnek, hogy a latin-amerikai p\u00e1pa nem ismeri a nyugati egyh\u00e1zi terepet; r\u00e1mutatnak arra a sz\u00far\u00f3s tagad\u00e1sra, amelyet XVI Benedek munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val kapcsolatban jelez; R\u00e1mutatnak egy olyan kaotikus korm\u00e1nyzat ellentmond\u00e1saira, amely eltiporja a hagyom\u00e1nyosan \u201cbennl\u00e9v\u0151ket\u201d, mik\u00f6zben jogosults\u00e1got ad a hagyom\u00e1nyosan \u201ck\u00edv\u00fcl l\u00e9v\u0151knek\u201d, ami az SSPX tagjai sz\u00e1m\u00e1ra f\u00e9l-elismer\u00e9st jelent; v\u00e9g\u00fcl meglep\u0151dnek, hogy mik\u00f6zben N\u00e9metorsz\u00e1gban a skizma t\u00fcze tombol, \u00e9s minden\u00fctt csendes eretneks\u00e9g terjed, egy \u00e1rtatlan liturgikus gyakorlatot mindkett\u0151 t\u00e1mad.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">De azt gondolhatjuk, hogy a p\u00e1pa \u00e9s k\u00f6rnyezete csak a v\u00e1ll\u00e1t vonogatja az ilyen kritik\u00e1kra. Sz\u00e1mukra az \u00e1ltaluk ind\u00edtott elnyom\u00f3 t\u00e1mad\u00e1s indokl\u00e1sa a d\u00f6nt\u0151: a tridenti mise krist\u00e1lyos\u00edtja ki az egyh\u00e1zon bel\u00fcli egyh\u00e1z l\u00e9t\u00e9t, mert a lex orandi ante-t k\u00e9pviseli \u00e9s ez\u00e9rt zsinat-ellenes. Lehet kompromisszumot k\u00f6tni a n\u00e9met egyh\u00e1z sodr\u00f3d\u00e1saival, amelyek legrosszabb esetben t\u00fals\u00e1gosan is zsinatiak, de nem lehet elviselni az \u0151si liturgi\u00e1t, amely zsinat-ellenes.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Vatik\u00e1ni Zsinat a benne foglaltakkal nem vitathat\u00f3! Nagyon jellemz\u0151 m\u00f3don a Traditionis custodes-t k\u00eds\u00e9r\u0151 lev\u00e9l infallibiliz\u00e1lja (t\u00e9vedhetetlenn\u00e9 akarja tenni) a zsinatot: a liturgikus reform a II. Vatik\u00e1ni Zsinatt\u00f3l sz\u00e1rmazik; ez a zsinat azonban \u201ca kollegi\u00e1lis hatalom \u00fcnnep\u00e9lyes gyakorl\u00e1sa volt\u201d; k\u00e9telkedni abban, hogy a zsinat beilleszkedik a hagyom\u00e1ny dinamizmus\u00e1ba azt jelenti, hogy \u201cmag\u00e1ban a Szentl\u00e9lekben k\u00e9telkednek, aki az Egyh\u00e1zat vezeti\u201d.<\/p>\n<p><strong>A t\u00fal k\u00e9s\u0151n \u00e9rkez\u0151 elnyom\u00e1s<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"https:\/\/actio-catholica.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/emptybrasses.webp\" data-src=\"https:\/\/actio-catholica.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/emptybrasses.webp\" data-thumb=\"https:\/\/actio-catholica.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/emptybrasses-150x150.webp\" class=\"ml-lightbox-enabled\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignright size-thumbnail wp-image-3291\" src=\"https:\/\/actio-catholica.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/emptybrasses-150x150.webp\" alt=\"\" width=\"150\" height=\"150\" \/><\/a>Csakhogy most, 2021-ben m\u00e1r nem 1969-ben vagyunk, amikor az \u00faj misek\u00f6nyvet frissen \u00e9s \u00f6r\u00f6mmel hirdett\u00e9k ki, sem 1985-ben, amikor a Ratzinger-jelent\u00e9s \u00e9s a kateketikai szin\u00f3dus k\u00f6zgy\u0171l\u00e9se m\u00e1r aggodalmasan \u00e9rt\u00e9kelte a II. Vatik\u00e1ni Zsinat gy\u00fcm\u00f6lcseit; de m\u00e9g 2005-ben sem, amikor a \u201cfolytonoss\u00e1g hermeneutik\u00e1j\u00e1ban\u201d \u00e9rtelmezett reform fogalm\u00e1nak megjelen\u00e9se \u00fagy hangzott, mint egy egyre ink\u00e1bb sz\u00e9tes\u0151 val\u00f3s\u00e1g nagy gonddal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00fajrakompon\u00e1l\u00e1s\u00e1ra tett k\u00eds\u00e9rlet. Most m\u00e1r t\u00fal k\u00e9s\u0151.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u200eAz egyh\u00e1zi int\u00e9zm\u00e9ny mintha perif\u00e9ri\u00e1ra ker\u00fclt volna, a misszi\u00f3 megsz\u0171nt, \u00e9s \u2013 legal\u00e1bbis nyugaton \u2013 a papok \u00e9s a h\u00edvek l\u00e1that\u00f3s\u00e1ga elt\u0171nt.\u200e Andrea Riccardi, a Sant\u2019Egidio K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g legfontosabb szerepl\u0151je, mindenben ellent\u00e9te egy konzervat\u00edvnak, legut\u00f3bbi m\u0171v\u00e9ben, a La Chiesa brucia (Az egyh\u00e1z \u00e9g: A kereszt\u00e9nys\u00e9g v\u00e1ls\u00e1ga \u00e9s j\u00f6v\u0151je) [1], c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben a p\u00e1rizsi Notre-Dame felgy\u00fajt\u00e1s\u00e1t a katolicizmus helyzet\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1zatnak tekinti, \u00e9s orsz\u00e1gr\u00f3l-orsz\u00e1gra elemzi annak \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t Eur\u00f3p\u00e1ban. Diskurzus\u00e1ra a csal\u00f3dott bergogli\u00e1nusb\u00f3l csal\u00f3dott zsintah\u00edv\u0151v\u00e9 v\u00e1l\u00f3k \u00e9rvel\u00e9se jellemz\u0151.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Hogyan is csod\u00e1lkozhatn\u00e1nk h\u00e1t azon, ha n\u00e1la sokkal szabadabb, az egyh\u00e1zi appar\u00e1tust\u00f3l sokkal f\u00fcggetlenebb szerz\u0151k riad\u00f3t f\u00fajnak, \u00e9s nem haboznak besz\u00e9lni arr\u00f3l, hogy honnan j\u00f6n a rossz. \u00cdgy Jean-Marie Rouart akad\u00e9mikus <em>Ce pays des hommes sans Dieu<\/em> (Az istentelen emberek eme orsz\u00e1ga) [2] c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban \u00fagy v\u00e9li, hogy a nyugati t\u00e1rsadalom iszl\u00e1mmal szembeni csat\u00e1ja eleve elveszett, mik\u00f6zben csak egy \u201ckereszt\u00e9ny ugr\u00e1s\u201d, vagyis egy radik\u00e1lis fordulat menthet meg benn\u00fcnket: az egyh\u00e1znak \u2013 \u00edrja \u2013 \u201cellenreform\u00e1ci\u00f3val fel\u00e9r\u0151 l\u00e9p\u00e9seket kell tennie, hogy visszat\u00e9rjen ahhoz a kereszt\u00e9ny reformhoz, amely lehet\u0151v\u00e9 tette sz\u00e1m\u00e1ra a 17. sz\u00e1zadban, hogy gy\u0151ztesen sz\u00e1lljon szembe az \u0151t kih\u00edv\u00f3 protestantizmussal\u201d [3]. Vagy Patrick Buisson a <em>La fin d\u2019un monde<\/em> (Egy vil\u00e1g v\u00e9ge) [4] c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben, aki nagy k\u00f6nyv\u00e9nek k\u00e9t r\u00e9sz\u00e9t a katolicizmus helyzet\u00e9nek szenteli: \u201cA hit \u00f6sszeoml\u00e1sa\u201d \u00e9s \u201cA szentet lem\u00e9sz\u00e1rolj\u00e1k\u201d. Megd\u00f6bbent\u0151 \u00e9s brut\u00e1lis m\u00f3don \u00edrja, hogy \u201ca tridenti r\u00edtust, amely n\u00e9gy \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t a latin egyh\u00e1z hivatalos r\u00edtusa volt, egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra nemk\u00edv\u00e1natosnak nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k, \u00fcnnepl\u00e9s\u00e9t betiltott\u00e1k, h\u00edveit pedig levad\u00e1szt\u00e1k\u201d[5]. Elhagytuk a katolicizmust, hogy \u201ca zsinati vall\u00e1shoz\u201d menj\u00fcnk.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">R\u00e1ad\u00e1sul 2021-ben az er\u0151viszonyok eg\u00e9szen m\u00e1sok, mint az 1970-es \u00e9vekben, azok k\u00f6z\u00f6tt, akik \u201ccsin\u00e1lt\u00e1k a zsinatot\u201d, \u00e9s azok k\u00f6z\u00f6tt, akik al\u00e1vetett\u00e9k magukat neki. Andrea Riccardi, mint mindenki m\u00e1s, ezt a re\u00e1lis meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st teszi: <em>\u201cA tradicionalizmus jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr\u00f3 val\u00f3s\u00e1g az Egyh\u00e1zban, mind szervezetileg, mind eszk\u00f6z\u00f6k tekintet\u00e9ben<\/em>\u201c. A tradicion\u00e1lis vil\u00e1g, b\u00e1r kisebbs\u00e9gben van (Franciaorsz\u00e1gban a templomba j\u00e1r\u00f3k 8-10%-a), minden\u00fctt n\u00f6vekszik, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban. Fiatal, term\u00e9keny a hivat\u00e1sok tekintet\u00e9ben \u2013 legal\u00e1bbis a katolicizmus pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1kon megszokott term\u00e9kenys\u00e9g\u00e9hez k\u00e9pest -, k\u00e9pes biztos\u00edtani a tan\u00edt\u00e1s tov\u00e1bbad\u00e1s\u00e1t, vonz\u00f3 a fiatal paps\u00e1g \u00e9s az egyh\u00e1zmegyei szeminarist\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ezt az Argent\u00edn\u00e1b\u00f3l \u00e9rkez\u0151 Bergoglio p\u00e1p\u00e1nak sok\u00e1ig tartott meg\u00e9rtenie, m\u00edgnem az olasz p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k \u00e9s a K\u00faria prel\u00e1tusai r\u00e1 nem mutattak a hagyom\u00e1nyos vil\u00e1g elviselhetetlen n\u00f6veked\u00e9s\u00e9re, amely ann\u00e1l is ink\u00e1bb l\u00e1that\u00f3, mert az \u00e1ltal\u00e1nos \u00f6sszeoml\u00e1s k\u00f6zepette zajlik. Ez\u00e9rt kellett alkalmazni a megfelel\u0151 \u201corvoss\u00e1gokat\u201d, ugyanazokat, amelyeket a vir\u00e1gz\u00f3 argent\u00ednai San Rafael szemin\u00e1riummal, az Immaculata Ferences kongreg\u00e1ci\u00f3val, az olaszorsz\u00e1gi Albenga egyh\u00e1zmegy\u00e9vel, az argent\u00ednai San Luis egyh\u00e1zmegy\u00e9vel stb. szemben alkalmaztak.<\/p>\n<p><strong>A v\u00e1ls\u00e1gb\u00f3l val\u00f3 \u201cel\u0151re\u201d kil\u00e9p\u00e9s fel\u00e9<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A zsinati egyh\u00e1z azonban nem \u00fajult meg, \u00e9s a misszi\u00f3 tov\u00e1bb hanyatlott. Dokumentumok sokas\u00e1ga foglalkozott a misszi\u00f3val: Ad Gentes, az 1965-\u00f6s zsinati dekr\u00e9tum, az 1975-\u00f6s Evangelii nuntiandi exhortatio, az 1990-es Redemptoris missio enciklika, az 1991-es P\u00e1rbesz\u00e9d \u00e9s igehirdet\u00e9s c\u00edm\u0171 dokumentum, az apostoli buzd\u00edt\u00e1sok, amelyek f\u00e1radhatatlanul felv\u00e1llalj\u00e1k az \u00faj evangeliz\u00e1ci\u00f3 t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, Ecclesia in Africa, 1995, Ecclesia in America, 1999, Ecclesia in Asia, 1999, Ecclesia in Oceania, 2001, Ecclesia in Europa, 2003. L\u00e9trej\u00f6tt az \u00daj Evangeliz\u00e1ci\u00f3 el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1nak P\u00e1pai Tan\u00e1csa. Megszaporodtak a tan\u00e1cskoz\u00e1sok, amelyek a p\u00e1rbesz\u00e9dre \u00e9p\u00fcl\u0151 misszi\u00f3r\u00f3l besz\u00e9ltek, az evangeliz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l, amely nem lehet prozelitizmus, stb. <strong>Soha ennyi sz\u00f3 nem esett m\u00e9g a misszi\u00f3r\u00f3l. \u00c9s soha nem volt m\u00e9g ilyen kev\u00e9s megt\u00e9r\u00e9s.<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Fran\u00e7ois Mitterrand mondta mindig a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9r\u0151l, hogy \u201cmindent megpr\u00f3b\u00e1ltunk\u201d. Ugyanez vonatkozik a II. Vatik\u00e1ni Zsinat ut\u00e1ni egyh\u00e1z megment\u00e9s\u00e9re is: a zsinat maximaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra tett k\u00eds\u00e9rlet, amelyet Bergoglio p\u00e1pa megv\u00e1laszt\u00e1sa jelentett, kudarcot vallott, ahogyan a zsinat enyh\u00edt\u00e9s\u00e9re tett k\u00eds\u00e9rlet, amelyet Ratzinger p\u00e1pa megv\u00e1laszt\u00e1sa jelentett is kudarcot vallott, ezt be kell ismern\u00fcnk. Teh\u00e1t visszat\u00e9r\u00e9s a m\u00faltba? Igen, de egy \u201cel\u0151ren\u00e9z\u0151\u201d kil\u00e9p\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Sokan vannak, m\u00e9g Bergoglio p\u00e1pa tegnapi t\u00e1mogat\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt is, akik a hagyom\u00e1nyos vil\u00e1g brut\u00e1lis elnyom\u00e1s\u00e1t v\u00e9dhetetlennek tartj\u00e1k, m\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert t\u00fals\u00e1gosan is \u00e9l. Elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy egy j\u00f6v\u0151beli pontifik\u00e1tussal z\u00e1r\u00f3jelbe ker\u00fcl a Traditionis custodes? \u200eTerm\u00e9szetesen, \u00e9s ami m\u00e9g jobbnak t\u0171nik sz\u00e1munkra: a szabads\u00e1got adni mindannak, ami \u201c\u00e9l\u0151 er\u0151\u201d az egyh\u00e1zban. \u200e Mivel ez az er\u0151 k\u00e9pviseli a t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zados hagyom\u00e1nyt, \u00e9sszer\u0171 elk\u00e9pzelni egy olyan kompromisszum megt\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1t, amely kedvez\u0151bb lenne az Egyh\u00e1z sz\u00e1m\u00e1ra, mint a Summorum Pontificum kompromisszuma. A c\u00e9lnak az kell lennie, hogy minden korl\u00e1toz\u00e1st megsz\u00fcntess\u00fcnk, m\u00e1s sz\u00f3val, hogy az \u0151si liturgi\u00e1nak \u00e9s mindannak, ami vele j\u00e1r, teljes szabads\u00e1got adjunk. \u00c9s mindezt a j\u00f3zan \u00e9sz nev\u00e9ben. Ahogyan a vil\u00e1g sok p\u00fcsp\u00f6ke megengedte, hogy az egyh\u00e1zmegy\u00e9ikben kifejl\u0151dhessenek mindazok az \u201c\u00e9l\u0151 er\u0151k\u201d, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, alap\u00edtv\u00e1nyok \u00e9s m\u0171vek, amelyek misszi\u00f3s gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6ket hoznak, \u00fagy az egyetemes egyh\u00e1z szintj\u00e9n is el kell j\u00f6nnie annak az id\u0151nek, hogy szabads\u00e1got adjunk mindannak, ami m\u0171k\u00f6dik.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A Summorum Pontificum \u00fagy \u00e9rtelmezhet\u0151, mint egy k\u00eds\u00e9rlet arra, hogy a II. Vatik\u00e1ni Zsinat liturgi\u00e1j\u00e1t nem elfogad\u00f3 katolikusok sz\u00e1m\u00e1ra lehet\u0151v\u00e9 tegye a m\u00e9rs\u00e9kelt zsinati vil\u00e1ggal val\u00f3 egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st. \u00daj k\u00eds\u00e9rletet lehetne tenni egy olyan zsinati vil\u00e1ggal, amely l\u00e1tsz\u00f3lag \u201cliber\u00e1lisabb\u201d, mint XVI. Benedek vil\u00e1ga, de amely most m\u00e1r tudat\u00e1ban van az \u00f6tven \u00e9vvel ezel\u0151tt felkarolt ut\u00f3pia helyrehozhatatlan kudarc\u00e1nak.<\/p>\n<p>[1] Tempi nuovi, 2021.<\/p>\n<p>[2] Bouquins, 2021.<\/p>\n<p>[3] Op. cit., 64. o.<\/p>\n<p>[4] Albin Michel, 2021.<\/p>\n<p>[5] Op. cit., \u201cA szakr\u00e1lis trivializ\u00e1l\u00e1sa\u201d, 124. o.<\/p>\n<p>Forr\u00e1s: invocabo.wordpress.com<\/p>\n<h3>Kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00edr\u00e1sok:<\/h3>\n<ol>\n<li>\n<h5 class=\"entry-title\"><a href=\"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2021\/07\/24\/traditionis-custodes-teljes-forditas-by-tozser-endre-sp\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">\u201eTraditionis custodes\u201d \u2013 Teljes ford\u00edt\u00e1s(? \u2013 by T\u0151zs\u00e9r Endre SP) \u00e9s Ferenc p\u00e1pa k\u00eds\u00e9r\u0151levele<\/a><\/h5>\n<\/li>\n<li>\n<h5 class=\"entry-title\"><a href=\"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2021\/07\/26\/pater-pagliarani-levele-a-traditionis-custodes-kezdetu-motu-propriorol\/\">Pater Pagliarani [FSSPX] levele a \u201cTraditionis custodes\u201d kezdet\u0171 motu proprior\u00f3l<\/a><\/h5>\n<\/li>\n<li>\n<h5 class=\"entry-title\"><a href=\"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2021\/07\/29\/a-traditionis-custodes-ervenyessege-avagy-ervenytelensege\/\">A \u201eTraditionis custodes\u201d \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge (avagy \u00e9rv\u00e9nytelens\u00e9ge?)<\/a><\/h5>\n<\/li>\n<li><a href=\"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2021\/07\/14\/la-messe-de-toujours-minden-idok-szentmiseje\/\">\u00bbLa Messe de Toujours\u00ab? \u2013 \u201eMinden id\u0151k szentmis\u00e9je\u201d?<\/a>\u00a0<\/li>\n<li>\n<h5 class=\"entry-title\"><a href=\"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2021\/08\/06\/lelki-bandahaboru-a-katolikus-egyhazban\/\">Lelki bandah\u00e1bor\u00fa a katolikus egyh\u00e1zban<\/a> [nem mi \u00edrjuk]<\/h5>\n<\/li>\n<li>\n<h5 class=\"entry-title\"><a href=\"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2021\/09\/21\/a-romai-ritus-tragediaja-a-liturgikus-gordiuszi-csomo-lehetseges-megoldasa\/\">A R\u00d3MAI R\u00cdTUS TRAG\u00c9DI\u00c1JA \u2013 A liturgikus gordiuszi csom\u00f3 lehets\u00e9ges megold\u00e1sa<\/a><\/h5>\n<\/li>\n<li><a href=\"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2021\/09\/10\/a-trditiones-cus\u2026issul-2021-07-30\/%20\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">A Traditiones Custodes \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyei &#8211; Friss\u00fclt: 2021.09.09.<\/a><\/li>\n<\/ol>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A II. Vatik\u00e1ni Zsinat el nem fogad\u00e1sa konkr\u00e9tan a liturgikus reform elutas\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00f6sszpontosult, m\u00e9g akkor is, ha a r\u00e9gi mise gyakorl\u00f3inak egy r\u00e9sze meger\u0151s\u00edti a \u201cj\u00f3l \u00e9rtelmezett\u201d zsinati tan\u00edt\u00e1shoz val\u00f3 ragaszkod\u00e1s\u00e1t. Mindenesetre a hagyom\u00e1nyos liturgia l\u00e9tez\u00e9se a nem-elfogad\u00e1s tart\u00f3s, s\u0151t er\u0151s\u00f6d\u0151 jelens\u00e9ge. Margin\u00e1lis?<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":3292,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[222],"tags":[99,44,56,102,293,227,297,54,187,55,241,57,78,50,47,131,52,120,294],"class_list":["post-3289","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-velemeny","tag-apostol","tag-egyhaz","tag-eucharisztia","tag-evangelium","tag-hagyomany","tag-ii-vatikani-zsinat","tag-isten","tag-jezus","tag-katolikus","tag-krisztus","tag-liturgia","tag-oltariszentseg","tag-papa","tag-szentmise","tag-tanitas","tag-templom","tag-ujszovetseg","tag-unnep","tag-vallas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3289","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3289"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3289\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3297,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3289\/revisions\/3297"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3292"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3289"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3289"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3289"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}