{"id":3439,"date":"2021-12-05T06:00:00","date_gmt":"2021-12-05T05:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=3439"},"modified":"2021-12-05T06:18:22","modified_gmt":"2021-12-05T05:18:22","slug":"ratzinger-a-xx-szazad-legfontosabb-puspoke-marcel-lefbvre","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2021\/12\/05\/ratzinger-a-xx-szazad-legfontosabb-puspoke-marcel-lefbvre\/","title":{"rendered":"Ratzinger: “A XX. sz\u00e1zad legfontosabb p\u00fcsp\u00f6ke” – Marcel Lefbvre"},"content":{"rendered":"

2003. nyar\u00e1n Joseph Ratzinger b\u00edboros, a k\u00e9s\u0151bbi XVI. Benedek p\u00e1pa, \u00e1ll\u00edt\u00f3lag azt mondta k\u00e9t papnak egy mag\u00e1naudienci\u00e1n, hogy v\u00e9lem\u00e9nye szerint Marcel Lefebvre \u00e9rsek, a Szent X. Piusz Papi Testv\u00e9ris\u00e9g alap\u00edt\u00f3ja \u201ca legfontosabb p\u00fcsp\u00f6k a 20. sz\u00e1zadban az egyetemes egyh\u00e1z szempontj\u00e1b\u00f3l<\/em>\u201c.<\/p>\n

\"\"A LifeSiteNews-nak siker\u00fclt megszereznie a Palazzo di San Uffizio-ban tartott 30 perces tal\u00e1lkoz\u00f3n jelenl\u00e9v\u0151 k\u00e9t pap egyik\u00e9t\u0151l a n\u00e9met b\u00edboros szavaira val\u00f3 \u00edr\u00e1sos visszaeml\u00e9kez\u00e9st.<\/p>\n

Ebben a besz\u00e9lget\u00e9sben Ratzinger b\u00edboros nyilv\u00e1nval\u00f3 m\u00f3don tisztelet\u00e9t fejezte ki Lefebvre \u00e9rsek ir\u00e1nt az egyh\u00e1z\u00e9rt v\u00e9gzett munk\u00e1j\u00e1\u00e9rt, elismerve, hogy \u201cmost ut\u00f3lag egyet kell \u00e9rtenem Lefebvre \u00e9rsek \u00farral abban, hogy saj\u00e1t p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket akart<\/em>\u201c.<\/p>\n

Ratzinger b\u00edboros megjegyz\u00e9sei a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen hangzanak:<\/p>\n

    \n
  1. \u201cNeh\u00e9z felm\u00e9rni, hogy az Egyh\u00e1z mivel tartozik Lefebvre \u00e9rseknek, nemcsak az \u0151 \u2018afrikai id\u0151szak\u00e1\u00e9rt\u2019, hanem k\u00e9s\u0151bb az Egyh\u00e1z eg\u00e9sz\u00e9\u00e9rt is. \u2026\u0150t tartom a XX. sz\u00e1zad legfontosabb p\u00fcsp\u00f6k\u00e9nek az egyetemes egyh\u00e1z szempontj\u00e1b\u00f3l.\u201d<\/em><\/strong><\/li>\n
  2. \u201cHa az akkori francia p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k csak egy kicsit is t\u00f6bbet mutattak volna kereszt\u00e9nyi szeretetb\u0151l \u00e9s testv\u00e9ris\u00e9gb\u0151l Lefebvre \u00e9rsek ir\u00e1nt, a dolgok tal\u00e1n m\u00e1sk\u00e9nt alakultak volna<\/em><\/strong>\u2026\u201d<\/li>\n
  3. \u201cJelenlegi n\u00e9z\u0151pontomb\u00f3l visszatekintve, egyet kell \u00e9rtenem Lefebvre \u00e9rsekkel, hogy saj\u00e1t p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket akart. Ma, az \u2018Ecclesia Dei 15 \u00e9v\u00e9nek\u2019 tapasztalatai ut\u00e1n, vil\u00e1gos, hogy egy ilyen m\u0171vet, mint a Szent X. Piusz Papi Testv\u00e9ris\u00e9g, nem lehet egyszer\u0171en csak \u00fagy \u00e1tadni az egyh\u00e1zmegy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6k\u00f6knek<\/em><\/strong>\u201c.<\/li>\n<\/ol>\n

    \"\"1988-ban Lefebvre \u00e9rsek n\u00e9gy p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t szentelt fel R\u00f3ma j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl. \u0150 megpr\u00f3b\u00e1lt egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dni a Vatik\u00e1nnal \u00e9s megkapni a j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1st ehhez, de az akad\u00e1lyok olyan nagyoknak t\u0171ntek, hogy \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, az engedetlens\u00e9g \u00fatj\u00e1t v\u00e1lasztja. A hagyom\u00e1ny \u00e9rdek\u00e9ben v\u00e9gzett munka folytat\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben Lefebvre \u00e9rsek a saj\u00e1t p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k felszentel\u00e9s\u00e9t t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt olyan s\u00falyos okok miatt l\u00e1tta sz\u00fcks\u00e9gesnek, mint saj\u00e1t egyre el\u0151rehaladottabb kora, \u00e9s ugyanakkor az 1986-os \u00f6kumenikus imatal\u00e1lkoz\u00f3 Assisiben, amelyen egy Buddha-szobrot helyeztek el egy olt\u00e1ron II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa jelenl\u00e9t\u00e9ben.<\/p>\n

    Azt, hogy Ratzinger szerint Lefebvre a \u201c20. sz\u00e1zad legfontosabb p\u00fcsp\u00f6ke<\/em>\u201d volt, \u00f6sszecseng bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig azzal, amit Schneider p\u00fcsp\u00f6k egyszer Edward Pentinnek mondott: \u201cXVI. Benedek p\u00e1pa egyszer azt mondta. Marcel Lefebvre \u00e9rsekr\u0151l: \u2018\u0150 a katolikus egyh\u00e1z nagy p\u00fcsp\u00f6ke volt<\/em>.\u201d Athanasius Schneider p\u00fcsp\u00f6k az SSPX t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l besz\u00e9lt egy 2021. j\u00faliusi interj\u00faban. \u0150 elmondta, hogy a T\u00e1rsas\u00e1got eredetileg 50 \u00e9vvel ezel\u0151tt alap\u00edtott\u00e1k Sv\u00e1jcban a helyi p\u00fcsp\u00f6k \u00e9s a Vatik\u00e1n j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val, de k\u00e9s\u0151bb \u201ckonfliktusba ker\u00fclt a Vatik\u00e1nnal<\/em>\u201c, mert kritiz\u00e1lta a II. vatik\u00e1ni zsinat kijelent\u00e9seit. Ezen k\u00edv\u00fcl \u0151k csak a hagyom\u00e1nyos latin mis\u00e9t akart\u00e1k celebr\u00e1lni, mondta Schneider. Az SSPX \u00e9s a Vatik\u00e1n k\u00f6z\u00f6tt tov\u00e1bb n\u0151tt a \u201cbizalmatlans\u00e1g<\/em>\u201d, amikor a p\u00e1pa nem hagyta j\u00f3v\u00e1 az \u00e1ltaluk javasolt n\u00e9gy p\u00fcsp\u00f6kjel\u00f6ltet. Lefebvre sz\u00e1m\u00e1ra ekkor v\u00e1lt vil\u00e1goss\u00e1, folytatta Schneider, hogy a Szentsz\u00e9k nem hagyn\u00e1 j\u00f3v\u00e1 az SSPX-et, annak \u201ckonstrukt\u00edv<\/em>\u201d kritik\u00e1j\u00e1val a II. vatik\u00e1ni zsinat egyes \u201cmegnyilatkoz\u00e1saival<\/em>\u201d szemben.<\/p>\n

    Azt\u00e1n az SSPX n\u00e9gy saj\u00e1t p\u00fcsp\u00f6k\u00e9nek 1988-as felszentel\u00e9se Lefebvre \u00e9rsek, a n\u00e9gy \u00fajonnan felszentelt p\u00fcsp\u00f6k \u00e9s a szentel\u00e9sen r\u00e9sztvev\u0151 de Castro Mayer p\u00fcsp\u00f6k exkommunik\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz vezetett.<\/p>\n

    XVI. Benedek p\u00e1pa pontifik\u00e1tusa alatt azonban \u201ck\u00e9t nagyon fontos l\u00e9p\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt a helyzet normaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra<\/em>\u201d \u2013 folytatta Schneider. 2007-ben \u201cBenedek p\u00e1pa kiadott egy motu propri\u00f3t, a Summorum Pontificum-ot, amely szabads\u00e1got adott a papoknak, hogy ezt a mis\u00e9t \u00fcnnepelj\u00e9k, bizonyos \u00e9rtelemben vissza\u00e1ll\u00edtotta az Egyh\u00e1z hagyom\u00e1nyos miser\u00edtus\u00e1t, amely mindig is Lefebvre \u00e9rsek \u00e9s a X. Piusz Testv\u00e9ris\u00e9g egyik f\u0151 k\u00f6vetel\u00e9se volt<\/em>\u201c.<\/p>\n

    Benedek p\u00e1pa 2009-ben feloldotta a n\u00e9gy p\u00fcsp\u00f6k exkommunik\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. Ugyanakkor ez azonban m\u00e9g mindig megoldatlanul hagyott n\u00e9h\u00e1ny k\u00e1nonjogi probl\u00e9m\u00e1t. Ferenc p\u00e1pa alatt t\u00f6rt\u00e9nt \u201ck\u00e9t tov\u00e1bbi fontos l\u00e9p\u00e9s<\/em>\u201c, Schneider szerint. Ferenc p\u00e1pa megadta az SSPX papjainak a fakult\u00e1st, hogy gy\u00f3ntathassanak \u201caz eg\u00e9sz vil\u00e1gon<\/em>\u201c.<\/p>\n

    \u201cEz nagyon nagylelk\u0171 volt<\/em>\u201d \u2013 jelentette ki Schneider p\u00fcsp\u00f6k.<\/p>\n

    Hozz\u00e1tette: \u201cNeh\u00e9z azt mondani, hogy ezek a papok az egyh\u00e1zon k\u00edv\u00fcl voln\u00e1nak vagy skizmatikusak lenn\u00e9nek, amikor rendelkeznek a gy\u00f3ntat\u00e1s rendes enged\u00e9ly\u00e9vel, amelyet maga a p\u00e1pa adott nekik. \u00c9s ezen k\u00edv\u00fcl a p\u00e1pa felhatalmazta az egyh\u00e1zmegy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket, hogy az SSPX papjainak megadj\u00e1k az enged\u00e9lyt a h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9sekn\u00e9l val\u00f3 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9sre<\/em>\u201c.<\/p>\n

    A n\u00e9met-kazah p\u00fcsp\u00f6k megjegyezte: \u201cTeh\u00e1t egy olyan helyzetet l\u00e1tunk, amely egyre k\u00f6zelebb \u00e1ll a k\u00e1noni normaliz\u00e1ci\u00f3hoz, \u00e9s ez j\u00f3 dolog. \u00d6r\u00fcln\u00fcnk kell, hogy ez a helyzet megold\u00f3dhat, \u00e9s az SSPX jelen lehet, m\u0171k\u00f6dhet az Egyh\u00e1zon bel\u00fcl az Egyh\u00e1z jav\u00e1ra \u00e9s az Egyh\u00e1z meg\u00fajul\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben\u201d, \u201ca hitlet\u00e9tem\u00e9ny meg\u0151rz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, a liturgi\u00e1ban \u00e9s a lelki \u00e9letben, mert tulajdonk\u00e9ppen az SSPX nem m\u00e1st tesz, mint amit az Egyh\u00e1z mindig hitt, ahogy az Egyh\u00e1z im\u00e1dkozott, ahogy az Egyh\u00e1z \u00e9lt, eg\u00e9szen a zsinatig, mindezen \u00e9vsz\u00e1zadok alatt<\/em>\u201c.<\/p>\n

    Schneider p\u00fcsp\u00f6k azzal z\u00e1rta, hogy \u201crem\u00e9nykedn\u00fcnk kell abban, hogy \u0151k megkapj\u00e1k a teljes elismer\u00e9st. \u00c9n rem\u00e9lem, hogy hamarosan; ez j\u00f3 lenne. \u00c9s akkor az SSPX egy norm\u00e1lis jelens\u00e9g lesz, mint m\u00e1s val\u00f3s\u00e1gok az Egyh\u00e1zon bel\u00fcl. Erre sz\u00fcks\u00e9g van a mi korunkban, ebben a v\u00e1ls\u00e1gban, a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g \u00e9s z\u0171rzavar idej\u00e9n<\/em>\u201c.<\/p>\n

    A prel\u00e1tus szerint sz\u00fcks\u00e9g van arra, hogy az Egyh\u00e1z olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel gazdagodjon, mint az SSPX, \u201cpapokkal \u00e9s laikusokkal, akik egyszer\u0171en csak megtartj\u00e1k minden korok hit\u00e9t, minden korok szentmis\u00e9j\u00e9t, mert ezt teszik az SSPX papjai \u00e9s h\u00edvei<\/em>\u201c.<\/p>\n

    Arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy szabad-e az SSPX k\u00e1poln\u00e1kba j\u00e1rni, Schneider p\u00fcsp\u00f6k azt v\u00e1laszolta, hogy ha nincs m\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g, \u201cterm\u00e9szetesen, mert \u0151k t\u00f6rv\u00e9nyesen gy\u00f3ntathatnak<\/em>\u201c, az ember \u201celmehet gy\u00f3nni hozz\u00e1juk a p\u00e1pa j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val. \u00c9s furcsa lenne, ha ugyanannak a papnak a mis\u00e9j\u00e9n nem vehetn\u00e9nek r\u00e9szt, aki a gy\u00f3ntat\u00e1st v\u00e9gezte, feloldoz\u00e1st adott.\u201d<\/em><\/p>\n

    Hozz\u00e1tette, hogy \u201ca szents\u00e9gek, a szentmise a lelkek \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9re adatnak, a lelkek jav\u00e1ra. \u00dagy gondolom, hogy amikor a h\u00e9tk\u00f6znapi katolikusok sz\u00e1m\u00e1ra neh\u00e9z el\u00e9rni a hagyom\u00e1nyos mis\u00e9t, \u00e9s van egy k\u00f6zelebbi lehet\u0151s\u00e9g a Szent X. Piusz Testv\u00e9ris\u00e9gn\u00e9l, akkor mehetnek oda, vagy p\u00e9ld\u00e1ul ha n\u00e1luk van lehet\u0151s\u00e9g kiv\u00e1l\u00f3 hitoktat\u00e1sra gyerekek vagy a fiatalok sz\u00e1m\u00e1ra. Ez\u00e9rt \u00fagy gondolom, hogy mivel nincsenek az Egyh\u00e1zon k\u00edv\u00fcl \u2013 n\u00e9h\u00e1ny megoldatlan k\u00e1nonjogi probl\u00e9ma ellen\u00e9re, sz\u00e1momra jogszer\u0171nek t\u0171nik, hogy laikusok az SSPX mis\u00e9ire is menjenek<\/em>\u201c.<\/p>\n

    Schneider p\u00fcsp\u00f6k ezen megjegyz\u00e9sei azt mutatj\u00e1k, hogy manaps\u00e1g az SSPX szerep\u00e9t \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9pp \u00e9rt\u00e9kelik, mint a m\u00faltban, amikor a katolikusok az engedetlens\u00e9g szempontj\u00e1t hangs\u00falyozt\u00e1k.<\/p>\n

    \u00dagy t\u0171nik, hogy Ratzinger b\u00edboros 2003-as megjegyz\u00e9sei igazolj\u00e1k Lefebvre \u00e9rsek munk\u00e1j\u00e1nak nagy r\u00e9sz\u00e9t, aki az engedetlens\u00e9get az\u00e9rt v\u00e1lasztotta, hogy meg\u0151rizze nemcsak a hagyom\u00e1nyos latin mis\u00e9t, hanem a hagyom\u00e1nyos hitet annak minden aspektus\u00e1ban.<\/p>\n

    Most, hogy az Ecclesia Dei k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geinek hamarosan olyan vizit\u00e1ci\u00f3kkal kell szemben\u00e9zni\u00fck R\u00f3m\u00e1b\u00f3l, amelyek bizonyosan az eredeti \u00e9s hagyom\u00e1nyos karizm\u00e1ik elnyom\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozz\u00e1k, nekik is szembes\u00fclni\u00fck kell azzal a k\u00e9rd\u00e9ssel, hogy engedelmeskednek-e vagy sem, \u00e9s hagyj\u00e1k-e, hogy a hagyom\u00e1ny elnyom\u00e1sa megt\u00f6rt\u00e9njen k\u00f6reikben.<\/p>\n

    Eml\u00e9kezz\u00fcnk arra, hogy Lefebvre \u00e9rsek idej\u00e9n a tridenti mis\u00e9t VI. P\u00e1l p\u00e1pa l\u00e9nyeg\u00e9ben elnyomta, ahogy Ferenc p\u00e1pa is ugyanezt pr\u00f3b\u00e1lja most tenni.<\/p>\n

    Carlo Maria Vigan\u00f2 \u00e9rsek \u2013 aki szint\u00e9n dics\u00e9rte Lefebvre munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t \u2013 nemr\u00e9giben, ez \u00e9v augusztus\u00e1ban nyilatkozott err\u0151l a k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l: XVI. Benedek a motu propri\u00f3val vissza\u00e1ll\u00edtotta a r\u00f3mai apostoli mis\u00e9t az egyh\u00e1zban, kijelentve, hogy azt soha nem sz\u00fcntett\u00e9k meg. K\u00f6zvetve elismerte, hogy vissza\u00e9l\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt VI. P\u00e1l \u00e1ltal, amikor, hogy tekint\u00e9lyt adjon a r\u00edtus\u00e1nak, k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl megtiltotta a hagyom\u00e1nyos miser\u00edtus celebr\u00e1l\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

    Claude Barthe abb\u00e9, hagyom\u00e1nyh\u0171 pap \u00e9s liturgikus szak\u00e9rt\u0151 szint\u00e9n nemr\u00e9giben jelentette ki, hogy VI. P\u00e1l p\u00e1pa hat\u00e1lyon k\u00edv\u00fcl helyezte a hagyom\u00e1nyos latin mis\u00e9t: \u201cV. Piusz mis\u00e9je, amikor VI. P\u00e1l hat\u00e1lyon k\u00edv\u00fcl helyezte (mert hat\u00e1lyon k\u00edv\u00fcl helyezt\u00e9k, meg kell mondani; ahogy Jean Madiran helyesen mutatott r\u00e1), szinte minden r\u00e9szlet\u00e9ben megegyezett azzal, ami a XI. sz\u00e1zadban volt<\/em>\u201c.<\/p>\n

    Ezenk\u00edv\u00fcl Vigan\u00f2 tavaly kijelentette, hogy szerinte \u201cLefebvre \u00e9rsek p\u00e9ldamutat\u00f3 hitvall\u00f3, \u00e9s \u00fagy gondolom, hogy mostanra nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, hogy a zsinat \u00e9s a modernista hitehagy\u00e1s el\u00edt\u00e9l\u00e9se aktu\u00e1lisabb, mint valaha<\/em>\u201c.<\/p>\n

    1976 j\u00fanius\u00e1ban Lefebvre \u00e9rsek sz\u00e1mos papot szentelt fel, annak ellen\u00e9re, hogy bizonyos er\u0151k R\u00f3m\u00e1ban m\u00e1r megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k elnyomni az SSPX-et. J\u00fanius 29-i hom\u00edli\u00e1j\u00e1ban:<\/p>\n

    \n

    \u201eDe, ha teljes t\u00e1rgyilagoss\u00e1ggal keress\u00fck a val\u00f3di ind\u00edt\u00e9kot, amely azokat mozgatja, akik arra k\u00e9rnek minket, hogy ne v\u00e9gezz\u00fck el ezeket a felszentel\u00e9seket, ha a rejtett ind\u00edt\u00e9kot keress\u00fck, akkor az az, hogy mi arra szentelj\u00fck fel ezeket a papokat, hogy \u0151k minden korok szentmis\u00e9j\u00e9t celebr\u00e1lhass\u00e1k. Az\u00e9rt, mert tudj\u00e1k, hogy ezek a papok h\u0171s\u00e9gesek lesznek az Egyh\u00e1z mis\u00e9j\u00e9hez, a hagyom\u00e1ny mis\u00e9j\u00e9hez, minden id\u0151k mis\u00e9j\u00e9hez, ez\u00e9rt s\u00fcrgetnek minket, hogy ne szentelj\u00fck fel \u0151ket.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

    Ennek bizony\u00edt\u00e9kak\u00e9nt gondoljunk arra, hogy az elm\u00falt h\u00e1rom h\u00e9tben hatszor \u2013 hatszor !\u2013 sz\u00f3l\u00edtottak fel arra, hogy \u00e1ll\u00edtsuk helyre a norm\u00e1lis kapcsolatokat R\u00f3m\u00e1val, \u00e9s hogy bizony\u00edt\u00e9kk\u00e9nt fogadjuk el az \u00faj r\u00edtust; \u00e9s engem is felk\u00e9rtek, hogy magam celebr\u00e1ljam azt. Od\u00e1ig mentek, hogy elk\u00fcldt\u00e9k hozz\u00e1m valakit, aki felaj\u00e1nlotta, hogy koncelebr\u00e1l velem az \u00faj r\u00edtusban, hogy nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 tegyem, hogy \u00f6nk\u00e9ntesen elfogadtam ezt az \u00faj liturgi\u00e1t, mondv\u00e1n, hogy \u00edgy minden rendbe j\u00f6n k\u00f6zt\u00fcnk \u00e9s R\u00f3ma k\u00f6z\u00f6tt. Egy \u00faj misek\u00f6nyvet adtak a kezembe, mondv\u00e1n: \u201cItt van az a mise, amelyet \u00fcnnepelnetek kell, \u00e9s amelyet ezent\u00fal minden h\u00e1zatokban celebr\u00e1lnotok kell\u201d. Azt is mondt\u00e1k, hogy ha ezen a napon, ma, j\u00fanius 29-\u00e9n, az eg\u00e9sz gy\u00fclekezet el\u0151tt, mi\u2026 az \u00faj r\u00edtus szerinti mis\u00e9t celebr\u00e1ln\u00e1nk, akkor minden rendbe j\u00f6nne k\u00f6zt\u00fcnk \u00e9s R\u00f3ma k\u00f6z\u00f6tt. \u00cdgy teh\u00e1t vil\u00e1gos, ez a bizony\u00edt\u00e9k, hogy a mise problematik\u00e1j\u00e1n alapszik az eg\u00e9sz dr\u00e1ma Ec\u00f4ne \u00e9s R\u00f3ma k\u00f6z\u00f6tt<\/em>.\u201d<\/p>\n

    Vagyis egy\u00e9rtelm\u0171 volt, hogy az SSPX-t az\u00e9rt fegyelmezt\u00e9k meg, mert meg\u0151rizte minden korok szentmis\u00e9j\u00e9t, amelyet ma m\u00e1r annyi hagyom\u00e1nyh\u0171 katolikus ismert meg \u00e9s szeret.<\/p>\n

    A k\u00f6vetkez\u0151 megjegyz\u00e9sek hasznosak lehetnek azon mai katolikusok sz\u00e1m\u00e1ra, akik az Ecclesia Dei k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek tagjai, amelyek nagyon hamarosan Lefebvre-hez hasonl\u00f3 sorsra jutnak:<\/p>\n

    \n

    \u201eHolnap tal\u00e1n az \u00fajs\u00e1gokban megjelenik a mi el\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00fcnk. Ez nagyon is lehets\u00e9ges, a mai felszentel\u00e9sek miatt. Engem val\u00f3sz\u00edn\u0171leg felf\u00fcggeszt\u00e9ssel fognak s\u00fajtani. Ezeket a fiatal papokat egy olyan t\u00f6rv\u00e9nyen k\u00edv\u00fcli \u00e1llapottal s\u00fajtj\u00e1k majd, ami elm\u00e9letileg megakad\u00e1lyozza \u0151ket abban, hogy a szentmis\u00e9t bemutass\u00e1k. Ez lehets\u00e9ges. Nos, V. Szent Piuszhoz fordulok \u2013 V. Szent Piuszhoz, aki a maga bull\u00e1j\u00e1ban azt mondta, hogy \u00f6r\u00f6k id\u0151kig, egyetlen papot sem \u00e9rhet elmarasztal\u00e1s, b\u00e1rmi legyen is az, \u00f6r\u00f6k id\u0151kig, ami\u00e9rt ezt a mis\u00e9t mutatja be. \u00c9s k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen, ez a megrov\u00e1s, ez a kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9s, ha volt ilyen, ezek az elmarasztal\u00e1sok, ha vannak ilyenek, teljesen \u00e9rv\u00e9nytelenek, ellent\u00e9tben azzal, amit V. Szent Piusz \u00f6r\u00f6kre meg\u00e1llap\u00edtott a bull\u00e1j\u00e1ban: hogy soha, egyetlen korban sem lehetett volna elmarasztal\u00f3 \u00edt\u00e9letet r\u00f3ni egy papra, aki ezt a szentmis\u00e9t mondja.<\/em>\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n

    Itt Lefebvre olyan szavakat mondott, amelyeket a Traditionis Custodesra reag\u00e1l\u00f3 legut\u00f3bbi cikkekben hallottunk azon k\u00eds\u00e9rletre, hogy abban l\u00e9nyeg\u00e9ben hat\u00e1lyon k\u00edv\u00fcl akarj\u00e1k helyezni a hagyom\u00e1nyos mis\u00e9t: \u201cEz a mise kanoniz\u00e1lt. \u0150 [V. Pius p\u00e1pa] v\u00e9glegesen kanoniz\u00e1lta. A p\u00e1pa most nem vonhatja vissza a kanoniz\u00e1ci\u00f3t. A p\u00e1pa l\u00e9trehozhat \u00faj r\u00edtust, de egy kanoniz\u00e1ltat nem t\u00f6r\u00f6lhet el<\/em>. Nem tilthat meg egy kanoniz\u00e1lt mis\u00e9t<\/em>\u201c. \u2013 z\u00e1rta az \u00e9rsek.<\/p>\n

    Ezek a szavak b\u00e1tor\u00edtsanak most minden hagyom\u00e1nyh\u0171 katolikust arra, hogy szil\u00e1rdan, s\u0151t \u00f6r\u00f6mmel \u00e1lljon ki, \u00e9s tegyen tan\u00fas\u00e1got minden korok szentmis\u00e9je mellett.<\/p>\n

    A LifeSiteNews megkereste XVI. Benedek p\u00e1p\u00e1t, \u00e9s elk\u00fcldte neki a k\u00e9t pappal val\u00f3 2003-as tal\u00e1lkoz\u00f3r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt visszaeml\u00e9kez\u00e9st, \u00e9s k\u00e9rte, hogy nyilatkozzon r\u00f3la. Amennyiben v\u00e1laszol, friss\u00edteni fogjuk ezt a jelent\u00e9st.<\/p>\n

    Forr\u00e1s: invocabo.wordpress.com<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    2003. nyar\u00e1n Joseph Ratzinger b\u00edboros, a k\u00e9s\u0151bbi XVI. Benedek p\u00e1pa, \u00e1ll\u00edt\u00f3lag azt mondta k\u00e9t papnak egy mag\u00e1naudienci\u00e1n, hogy v\u00e9lem\u00e9nye szerint Marcel Lefebvre \u00e9rsek, a Szent X. Piusz Papi Testv\u00e9ris\u00e9g alap\u00edt\u00f3ja \u201ca legfontosabb p\u00fcsp\u00f6k a 20. sz\u00e1zadban az egyetemes egyh\u00e1z szempontj\u00e1b\u00f3l\u201c.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":3441,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[367,822],"tags":[44,185,102,647,293,227,297,54,187,55,348,241,78,61,115,144,50,47,131,52,120,294],"class_list":["post-3439","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hitvedelem","category-invocabo","tag-egyhaz","tag-ersek","tag-evangelium","tag-fsspx","tag-hagyomany","tag-ii-vatikani-zsinat","tag-isten","tag-jezus","tag-katolikus","tag-krisztus","tag-liberalizmus","tag-liturgia","tag-papa","tag-puspok","tag-szentiras","tag-szentlelek","tag-szentmise","tag-tanitas","tag-templom","tag-ujszovetseg","tag-unnep","tag-vallas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3439","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3439"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3439\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3442,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3439\/revisions\/3442"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3441"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3439"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3439"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3439"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}