{"id":4242,"date":"2022-12-07T08:00:05","date_gmt":"2022-12-07T07:00:05","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=4242"},"modified":"2022-11-27T10:46:57","modified_gmt":"2022-11-27T09:46:57","slug":"a-kanonizacios-eljarasok-elfajulasa-ferenc-papa-alatt","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2022\/12\/07\/a-kanonizacios-eljarasok-elfajulasa-ferenc-papa-alatt\/","title":{"rendered":"A kanoniz\u00e1ci\u00f3s elj\u00e1r\u00e1sok elfajul\u00e1sa Ferenc p\u00e1pa alatt"},"content":{"rendered":"

A Marcello Semeraro b\u00edboros vezet\u00e9s\u00e9vel a Szentek \u00dcgy\u00e9\u00e9rt Felel\u0151s Dikaszt\u00e9riumban fel\u00e1ll\u00edtott \u00faj bizotts\u00e1g alkalm\u00e1b\u00f3l felmer\u00fclt a k\u00e9rd\u00e9s, hogy Ferenc p\u00e1pa pontifik\u00e1tusa alatt hogyan alakul – vagy ink\u00e1bb visszafejl\u0151dik – a kanoniz\u00e1ci\u00f3s elj\u00e1r\u00e1s.<\/em><\/p>\n

\"\"Ezt az invol\u00faci\u00f3t k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Roberto de Mattei \u00e9s Giuseppe Nardi vatik\u00e1nista tanulm\u00e1nyozta. Ez abban \u00e1ll, hogy a kanoniz\u00e1ci\u00f3t \u00fagy alkalmazz\u00e1k, hogy nem veszik a f\u00e1rads\u00e1got, hogy alkalmazz\u00e1k azt az elj\u00e1r\u00e1st, amelyet az Egyh\u00e1z VIII. Urb\u00e1n p\u00e1pa (1623-1644) kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re b\u00f6lcsen bevezetett<\/strong>, \u00e9s amelyet Prosper Lambertini, XIV. Benedek p\u00e1pa (1740-1758) munk\u00e1ja tiszt\u00e1zott.<\/p>\n

J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa reformjai m\u00e1r komolyan cs\u00f6kkentett\u00e9k ezt a folyamatot. Ferenc azonban m\u00e1s utat v\u00e1lasztott, hogy a l\u00e9nyeg\u00e9hez jusson, m\u00e9gpedig k\u00e9tf\u00e9lek\u00e9ppen.<\/p>\n

Equipollent kanoniz\u00e1ci\u00f3k<\/h2>\n

A kanoniz\u00e1ci\u00f3nak ez a form\u00e1ja olyan szem\u00e9lyekre vonatkozik, akiket hal\u00e1luk ut\u00e1n szentk\u00e9nt tisztelnek, akiknek szents\u00e9g\u00fck h\u00edre \u00e1lland\u00f3 \u00e9s sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt volt, \u00e9s akiknek az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1sukkal csod\u00e1kat tulajdon\u00edtanak.<\/p>\n

Ha ezek a felt\u00e9telek teljes\u00fclnek, a p\u00e1pa saj\u00e1t hat\u00e1sk\u00f6rben, nyilv\u00e1nos rendelettel, t\u00e1rgyal\u00e1s \u00e9s szentt\u00e9 avat\u00e1si szertart\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, “egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171<\/em>” szentt\u00e9 avat\u00e1st hajthat v\u00e9gre, m\u00e1s sz\u00f3val kiterjesztheti az egyetemes egyh\u00e1zra a boldogok tisztelet\u00e9re v\u00e9gzett liturgikus kultuszt.<\/p>\n

Az egyh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9nelem els\u0151 1700 \u00e9v\u00e9ben mind\u00f6ssze 12 equipollent kanoniz\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nt<\/strong>. A legt\u00f6bb rendalap\u00edt\u00f3kat \u00e9rintett: Szent Romuald, a kamalduli benc\u00e9sek alap\u00edt\u00f3ja; Xanteni Szent Norbert, a premontreiek alap\u00edt\u00f3ja; Szent Br\u00fan\u00f3, a karthauziak alap\u00edt\u00f3ja; vagy Nolasco Szent P\u00e9ter, a Merci Miasszonyunk Rendj\u00e9nek (a merced\u00e1riusok) alap\u00edt\u00f3ja.<\/p>\n

Az elm\u00falt 300 \u00e9vben, Ferencig 17 ilyen szentt\u00e9 avat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt<\/strong>, k\u00f6zt\u00fck Damj\u00e1ni Szent P\u00e9ter \u00e9s a szl\u00e1v apostolok, Szent Cirill \u00e9s Met\u00f3d. Egyet II. J\u00e1nos P\u00e1l, aki h\u00e1rom, magyar k\u00e1lvinist\u00e1k \u00e1ltal meggyilkolt papot szentt\u00e9 avatott, egyet pedig XVI. Benedek.<\/p>\n

Ferenc p\u00e1pa pontifik\u00e1tus\u00e1nak els\u0151 14 h\u00f3napja alatt hatszor \u00e9lt ezzel a form\u00e1val<\/strong><\/span>, nevezetesen XXIII. J\u00e1nos eset\u00e9ben, akir\u0151l azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy a II. vatik\u00e1ni zsinat m\u00e1r “akklam\u00e1ci\u00f3val<\/em>” szentt\u00e9 avatta. Maga az egyenrang\u00fa szentt\u00e9 avat\u00e1s fogalma ebben az esetben \u00e9rtelm\u00e9t veszti, mivel a XIV.<\/p>\n

A m\u00e1rt\u00edroms\u00e1g \u00faj form\u00e1ja<\/h2>\n

2017. j\u00falius 11-\u00e9n Ferenc p\u00e1pa a Maiorem Hac Dilectionem motu proprio \u00e1ltal bevezette a m\u00e1rt\u00edrr\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s egy \u00faj form\u00e1j\u00e1it: az “oblatio vitae<\/em>” vagy “\u00e9letfelaj\u00e1nl\u00e1s<\/em>“, amely egyes sz\u00e1mban van, mert a m\u00e1rt\u00edroms\u00e1g defin\u00edci\u00f3 szerint megk\u00f6veteli, hogy a hit gy\u0171l\u00f6let\u00e9ben \u00f6lt\u00e9k meg.<\/span><\/strong><\/p>\n

Ugyanezen a napon Msgr. Marcello Bartolucci<\/strong><\/span>, a Szentek \u00dcgyei Kongreg\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak titk\u00e1ra a L’Osservatore Romano c\u00edm\u0171 lapban kifejtette, hogy<\/strong><\/span> a boldogg\u00e1 avat\u00e1s el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 h\u00e1rom \u00fat mellett most m\u00e1r <\/span>egy negyedik \u00fat is l\u00e9tezik<\/strong>: a v\u00e9rtan\u00fas\u00e1g, a h\u0151si er\u00e9nyek \u00e9s az “egyenrang\u00fa boldogg\u00e1 avat\u00e1s<\/em>“. Az \u00faj negyedik \u00fat <\/span>az “\u00e9let felaj\u00e1nl\u00e1sa<\/em><\/strong><\/span>“.<\/p>\n

Az \u00faj utat Roberto de Mattei \u00edrja le “Pope Francis’ New Pantheon of Martyrs<\/em>” (Ferenc p\u00e1pa \u00faj m\u00e1rt\u00edrpanteonja) c\u00edm\u0171 cikk\u00e9ben az Eur\u00f3pai Korrespondencia honlapj\u00e1n. Joggal mutat r\u00e1, hogy a hit \u00e9s a v\u00e9rtan\u00fas\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r nincs kapcsolat. Jellemz\u0151 p\u00e9lda erre Oscar Romero salvadori \u00e9rsek kanoniz\u00e1l\u00e1sa.<\/p>\n

Msgr. Vincenzo Paglia, az \u00fcgy posztul\u00e1tora \u00f6sszefoglalja:<\/p>\n

\n

“Val\u00f3ban, El Salvador \u00e9rsek\u00e9t nem az\u00e9rt \u00f6lt\u00e9k meg ateista \u00fcld\u00f6z\u0151k, hogy megtagadja a Szenth\u00e1roms\u00e1gba vetett hitet; kereszt\u00e9nyek gyilkolt\u00e1k meg, mert az \u00e9let aj\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak m\u00e9ly meg\u00e9rz\u00e9s\u00e9ben az evang\u00e9liumot akarta meg\u00e9lni”.
\nA nyitott ajt\u00f3<\/p>\n<\/blockquote>\n

Prof. Roberto de Mattei a kanoniz\u00e1ci\u00f3s elj\u00e1r\u00e1sok politiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t mutatja be, amikor m\u00e1r nem az odium fidei miatt kell elszenvedni a hal\u00e1lt, hanem p\u00e9ld\u00e1ul “a szeg\u00e9nyek, a bev\u00e1ndorl\u00f3k \u00e9s a f\u00f6ld “perif\u00e9ri\u00e1inak” szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 politikai d\u00f6nt\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt<\/em>“.<\/strong><\/p>\n

Vajon boldogg\u00e1 lehet-e avatni a 70-es \u00e9s 80-as \u00e9vek gerillapapjait, akik “a politikai forradalmak szolg\u00e1lat\u00e1ban<\/em>” haltak meg? (Szerk.: IGEN. Ugyanis l\u00e9nyeg\u00e9ben Ferenc p\u00e1pa a Felszabad\u00edt\u00e1s teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t<\/strong> (is) k\u00f6veti, \u00edgy ez a kommunista eszme k\u00f6zel \u00e1ll hozz\u00e1, \u00e9s a papok, akikr\u0151l sz\u00f3 van, mind ezt k\u00f6vett\u00e9k) <\/em><\/span>Vagy ak\u00e1r az \u00f6sszes katon\u00e1t, aki elesett a haz\u00e1j\u00e1\u00e9rt? \u00c9s mindenekel\u0151tt: meg\u00e1ll-e ez a hat\u00e1r az egyh\u00e1z hat\u00e1rain\u00e1l, vagy ez az “\u00e9letfelaj\u00e1nl\u00e1s<\/em>” m\u00e1s kereszt\u00e9nyekre, m\u00e1s vall\u00e1sokra, s\u0151t ideol\u00f3gi\u00e1kra is vonatkozik?<\/p>\n

A v\u00e1laszt tal\u00e1n a Szentek \u00dcgy\u00e9\u00e9rt Dikaszt\u00e9riumon bel\u00fcl fel\u00e1ll\u00edtott Hittan\u00fak Bizotts\u00e1ga fogja megadni, hiszen Marcello Semeraro b\u00edboros, a Dikaszt\u00e9rium prefektusa m\u00e1ris j\u00f3 jel\u00f6ltk\u00e9nt mutatta be Dietrich Bonhoeffer1<\/sup> lelk\u00e9szt<\/strong>. (Szerk.: ami az\u00e9rt BOTR\u00c1NYOS, mert eretnek)<\/span><\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: fsspx.news<\/p>\n

\"\"[1<\/sup>] Dietrich Bonhoeffer<\/strong> (Breslau, 1906. febru\u00e1r 4. \u2013 Flossenb\u00fcrg, 1945. \u00e1prilis 9.) evang\u00e9likus lelk\u00e9sz<\/strong> (Szerk.: azaz az eretnek Luther k\u00f6vet\u0151je)<\/span>, teol\u00f3gus, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatti n\u00e9met ellen\u00e1ll\u00e1s t\u00e1mogat\u00f3ja \u00e9s m\u00e1rt\u00edrja.
\nEgy nyolcgyermekes csal\u00e1d hatodik gyermekek\u00e9nt sz\u00fcletett. Apja, Karl Bonhoeffer h\u00edres berlini neurol\u00f3gus volt. Dietrich 1923-ban kezdte meg teol\u00f3giai tanulm\u00e1nyait T\u00fcbingenben, a st\u00fadiumot Berlinben \u00e9s New Yorkban folytatta. 1927-ben doktor\u00e1lt, Sanctorum communio (A szentek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge) t\u00e9m\u00e1ban. Seg\u00e9dlelk\u00e9szi idej\u00e9t Barcelon\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tte. Habilit\u00e1ci\u00f3s dolgozat\u00e1nak c\u00edme: Akt und Sein (Cselekedet \u00e9s l\u00e9t).
\n1931-ben Berlinbe ker\u00fclt, ahol egyetemi lelk\u00e9szk\u00e9nt \u00e9s \u00f6kumenikus ifj\u00fas\u00e1gi titk\u00e1rk\u00e9nt szolg\u00e1lt. 1933-ban Londonba utazott. K\u00e9t esztendeig volt lelkip\u00e1sztor az angol f\u0151v\u00e1rosban. Ez alatt az id\u0151 alatt \u00f6kumenikus egyh\u00e1zi kapcsolatok ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n f\u00e1radozott. 1935-ben t\u00e9rt vissza haz\u00e1j\u00e1ba, \u00e9s elfogadta a felk\u00e9r\u00e9st, hogy Finkenwaldban a nemzetiszocialista ideol\u00f3gi\u00e1t ellenz\u0151 Hitvall\u00f3 Egyh\u00e1z illeg\u00e1lis igehirdet\u0151i szemin\u00e1rium\u00e1nak a vezet\u0151je legyen. Az itt foly\u00f3 munk\u00e1t a Gestapo 1940-ben m\u00e1r m\u00e1sodszor tiltotta be, Bonhoeffert pedig eltiltotta a tan\u00edt\u00e1st\u00f3l, az igehirdet\u00e9st\u0151l \u00e9s a publik\u00e1l\u00e1st\u00f3l, \u0151 azonban a tilalom ellen\u00e9re is pap\u00edrra vetette gondolatait. 1937-ben sz\u00fcletett meg A szentek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge, 1938-ban pedig a K\u00f6vet\u00e9s c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja.
\nBonhoeffer s\u00f3gor\u00e1n, Hans von Dohn\u00e1nyin kereszt\u00fcl kapcsol\u00f3dott be az ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalomba, emiatt 1943-ban b\u00f6rt\u00f6nbe ker\u00fclt. A b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l sz\u00e1mos levelet \u00edrt sz\u00fcleinek, bar\u00e1tainak \u00e9s menyasszony\u00e1nak, Maria von Wedermeyernek. E feljegyz\u00e9seket bar\u00e1tja, Eberhard Bethge gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze; n\u00e9met\u00fcl 1951-ben, magyarul 1999-ben adt\u00e1k ki B\u00f6rt\u00f6nlevelek c\u00edmmel.
\nHeinrich Himmler, az SS f\u0151parancsnoka szem\u00e9lyesen adott parancsot Bonhoeffer akaszt\u00e1s\u00e1ra, melyet 1945. \u00e1prilis\u00e1nak egy hajnal\u00e1n a flossenb\u00fcrgi koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borban hajtottak v\u00e9gre.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Marcello Semeraro b\u00edboros vezet\u00e9s\u00e9vel a Szentek \u00dcgy\u00e9\u00e9rt Felel\u0151s Dikaszt\u00e9riumban fel\u00e1ll\u00edtott \u00faj bizotts\u00e1g alkalm\u00e1b\u00f3l felmer\u00fclt a k\u00e9rd\u00e9s, hogy Ferenc p\u00e1pa pontifik\u00e1tusa alatt hogyan alakul – vagy ink\u00e1bb visszafejl\u0151dik – a kanoniz\u00e1ci\u00f3s elj\u00e1r\u00e1s.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":4244,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[989],"tags":[116,438,1026,44,102,647,293,227,1029,297,54,187,55,241,78,1028,1027,61,39,115,144,50,47,131,52,120,294],"class_list":["post-4242","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fsspx-news","tag-biblia","tag-biboros","tag-dikaszterium","tag-egyhaz","tag-evangelium","tag-fsspx","tag-hagyomany","tag-ii-vatikani-zsinat","tag-involucio","tag-isten","tag-jezus","tag-katolikus","tag-krisztus","tag-liturgia","tag-papa","tag-papasag","tag-pontifikatus","tag-puspok","tag-szent","tag-szentiras","tag-szentlelek","tag-szentmise","tag-tanitas","tag-templom","tag-ujszovetseg","tag-unnep","tag-vallas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4242","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4242"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4242\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4246,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4242\/revisions\/4246"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4244"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4242"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4242"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4242"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}