{"id":4424,"date":"2022-12-20T08:00:15","date_gmt":"2022-12-20T07:00:15","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=4424"},"modified":"2022-12-07T06:55:02","modified_gmt":"2022-12-07T05:55:02","slug":"az-egyhaz-a-folyamatos-zsinat-allapotaban-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2022\/12\/20\/az-egyhaz-a-folyamatos-zsinat-allapotaban-2\/","title":{"rendered":"Az egyh\u00e1z a folyamatos zsinat \u00e1llapot\u00e1ban (2)"},"content":{"rendered":"

2022. okt\u00f3ber 16-\u00e1n, a vas\u00e1rnapi Angelus v\u00e9g\u00e9n Ferenc p\u00e1pa bejelentette, hogy a p\u00fcsp\u00f6ki szin\u00f3dus 16. k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9t k\u00e9t \u00fcl\u00e9sszakban, egy \u00e9v k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel tartj\u00e1k a Vatik\u00e1nban: az els\u0151t 2023. okt\u00f3ber 4. \u00e9s 29. k\u00f6z\u00f6tt, a m\u00e1sodikat pedig 2024 okt\u00f3ber\u00e9ben.\u00a0<\/em><\/p>\n

\"\"A Res nov\u00e6 okt\u00f3ber 1-jei sz\u00e1m\u00e1ban Fr. Claude Barthe r\u00e1mutat, hogy ezt a k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9get a II. vatik\u00e1ni zsinat \u00e1ltal k\u00edv\u00e1nt reform radik\u00e1lis k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9ge okozza. Megfigyel egy ma is nyilv\u00e1nval\u00f3 hat\u00e1st: “Amikor az Egyh\u00e1z a XXI. sz\u00e1zad hajnal\u00e1t l\u00e1tta, a II. vatik\u00e1ni zsinat alapvet\u0151 kudarc\u00e1t annak els\u0151dleges c\u00e9lja, a misszi\u00f3 szempontj\u00e1b\u00f3l tudtuk lem\u00e9rni<\/em>“.<\/p>\n

“Nemcsak, hogy nem l\u00e1tott t\u00f6bb\u00e9 sok megt\u00e9r\u00e9st, hanem a h\u00edvek, a f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i rendtagok \u00e9s a papok sz\u00e1ma is annyira cs\u00f6kkent, hogy \u00fagy t\u0171nt, mintha elt\u0171nne, legal\u00e1bbis Nyugaton. A II. vatik\u00e1ni zsinat \u00fczenete az volt, hogy alkalmazkodjunk korunk ember\u00e9nek \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9hez, \u00e9s egy megfiatal\u00edtott, \u00e1talakult \u00e9s moderniz\u00e1lt Egyh\u00e1zk\u00e9nt vonz\u00f3nak t\u0171nj\u00f6n sz\u00e1mukra. De ez egy cseppet sem keltette fel az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcket<\/em>“.<\/p>\n

Ennek a katasztr\u00f3f\u00e1nak az oka Fr. Barthe szerint: “visszatekintve az id\u0151 nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 tette azt a szakad\u00e1st, mondhatn\u00e1nk ak\u00e1r l\u00e1tens skizm\u00e1t is, amely a II. vatik\u00e1ni zsinat ut\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e9s amely az Egyh\u00e1zat k\u00e9t csoportra osztotta, mindkett\u0151 \u00f6sszetett, de j\u00f3l azonos\u00edthat\u00f3. Az els\u0151 a zsinatot \u00fajra akarta gondolni, vagy legal\u00e1bbis megf\u00e9kezni, m\u00edg a m\u00e1sik a zsinatot csak kezdetnek tekintette<\/em>“.<\/p>\n

“Az a projekt, hogy \u00fajra egys\u00e9get teremtsenek e zsinat k\u00f6r\u00fcl, amely nem adta mag\u00e1ra a t\u00e9vedhetetlens\u00e9g pecs\u00e9tj\u00e9t, m\u00e1s sz\u00f3val amely nem volt \u00f6nmag\u00e1ban hitelv, a II. vatik\u00e1ni zsinat ut\u00e1ni p\u00e1p\u00e1k keresztje volt, \u00e9s kudarcot vallottak.<\/em>“<\/p>\n

A francia pap szerint vissza kell t\u00e9rni az Egyh\u00e1z val\u00f3di reformj\u00e1hoz, amelyet a hagyom\u00e1nyos elvek ihlettek, ahogyan a gregori\u00e1n reform eset\u00e9ben is t\u00f6rt\u00e9nt. \u00c9s ezt a reformot szembe\u00e1ll\u00edtotta azzal, amit a II. vatik\u00e1ni zsinat vezetett be: a gregori\u00e1n reform cs\u00edr\u00e1ja “a vall\u00e1sos \u00e9let volt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ahogyan az a clunyi szerzetess\u00e9gben megtal\u00e1lhat\u00f3<\/em>“.<\/p>\n

“A dolgok rendje szerint az evang\u00e9liumi t\u00f6k\u00e9letess\u00e9gnek a vall\u00e1sos \u00e9letben fellelhet\u0151 c\u00e9lja a modellje az Egyh\u00e1z sz\u00fcks\u00e9ges meg\u00fajul\u00e1sainak. Ezeket k\u00eds\u00e9rik \u00e9s \u00f6szt\u00f6nzik a vall\u00e1sos rendek reformjai (sok m\u00e1s mellett a K\u00e1rmel\u00e9 is, a 16. sz\u00e1zadban), a boldogs\u00e1gok kih\u00edv\u00f3 eszm\u00e9ny\u00e9hez val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9ssel, a lelki \u00e9s fegyelmi meg\u00fajul\u00e1ssal, a b\u0171n\u00f6s vil\u00e1g romlotts\u00e1g\u00e1t\u00f3l val\u00f3 visszavonul\u00e1ssal, hogy \u00f6nmag\u00e1t megt\u00e9r\u00edtse \u00e9s a vil\u00e1got megt\u00e9r\u00e9sre b\u00edrja (Jn 17,16-18).<\/em>“<\/p>\n

“De a felvil\u00e1gosod\u00e1s kereszt\u00e9nys\u00e9g\u00e9t\u0151l kezdve, N\u00e9metorsz\u00e1gban, Franciaorsz\u00e1gban, Olaszorsz\u00e1gban a reform kifejez\u00e9ssel egy m\u00e1sik val\u00f3s\u00e1got kezdtek le\u00edrni, az egyh\u00e1zi int\u00e9zm\u00e9nyeknek a k\u00f6rnyez\u0151 vil\u00e1ghoz val\u00f3 igazod\u00e1s\u00e1t, amely kezdett elt\u00e1volodni a kereszt\u00e9nys\u00e9gt\u0151l.<\/em>” Az egyh\u00e1zi int\u00e9zm\u00e9nyeket a kereszt\u00e9nys\u00e9gt\u0151l.<\/p>\n

\u00c9s elmagyar\u00e1zza, hogy mi jelenti sz\u00e1m\u00e1ra a l\u00e1tens skizm\u00e1t: “A reformok k\u00e9t fajt\u00e1ja innent\u0151l kezdve gyakran tal\u00e1lja mag\u00e1t ellent\u00e9tes oldalon, az egyik a hagyom\u00e1nyos, az egyh\u00e1z identit\u00e1s\u00e1t meg\u00faj\u00edt\u00f3 reform, a m\u00e1sik pedig az \u00faj t\u00e1rsadalomhoz alkalmazkod\u00f3 egyh\u00e1z reformja.<\/em>“<\/p>\n

“L\u00e9nyeg\u00e9ben a reform hagyom\u00e1nyos eszm\u00e9je az, amely olyan mozgalmakban jelent meg, mint a vall\u00e1sos rendek, nevezetesen a benc\u00e9sek \u00fajj\u00e1\u00e9leszt\u00e9se a 19. sz\u00e1zadban a forradalmi felfordul\u00e1st k\u00f6vet\u0151en, a tomizmus helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa XIII. Le\u00f3 \u00f3ta, Szent X. Pius liturgikus \u00e9s fegyelmi reformja a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n, valamint a tanbeli \u00e9s liturgikus k\u00eds\u00e9rletek az 1950-es \u00e9vek izgalmainak megf\u00e9kez\u00e9s\u00e9re XII. Pius alatt.<\/em>“.<\/p>\n

“Ezzel szemben a reform \u00faj eszm\u00e9je, amelynek saj\u00e1t programja megtal\u00e1lhat\u00f3 Yves Congar: Igaz \u00e9s hamis reform az egyh\u00e1zban c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben (Cerf, 1950), a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni korszak ‘\u00faj teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban’, az \u00f6kumenikus mozgalomban \u00e9s – egy r\u00e9sz\u00fck sz\u00e1m\u00e1ra – a liturgikus mozgalomban olvashat\u00f3, \u00e9s a II. vatik\u00e1ni zsinaton diadalmaskodott.<\/em>“<\/p>\n

Ez az elemz\u00e9s egybecseng azzal, amit Robert Sarah b\u00edboros az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g\u00e9rt (Fayard, 2021) c\u00edm\u0171 leg\u00fajabb m\u0171v\u00e9ben k\u00edn\u00e1l. A guineai prel\u00e1tus ott a gregori\u00e1n reformr\u00f3l \u00edr: “Ennek c\u00e9lja az volt, hogy az egyh\u00e1zat kiszabad\u00edtsa a vil\u00e1gi hatalom szor\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l<\/em>“.<\/p>\n

“Az egyh\u00e1zi ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sba \u00e9s kinevez\u00e9sekbe val\u00f3 beavatkoz\u00e1ssal a politikai hatalom v\u00e9g\u00fcl a paps\u00e1g val\u00f3s\u00e1gos dekadenci\u00e1j\u00e1t id\u00e9zte el\u0151. Elszaporodtak a kereskedelmi tev\u00e9kenys\u00e9get vagy politikai \u00fcgyleteket folytat\u00f3 koncelebr\u00e1ns papok esetei.<\/em>“<\/p>\n

“A gregori\u00e1n reformot az az elhat\u00e1roz\u00e1s jellemezte, hogy \u00fajra felfedezz\u00e9k az Apostolok Cselekedetei kor\u00e1nak egyh\u00e1z\u00e1t. E mozgalom alapelvei els\u0151sorban nem az int\u00e9zm\u00e9nyi reformokon, hanem a papok szents\u00e9g\u00e9nek meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1n alapultak. Vajon nincs-e ma sz\u00fcks\u00e9g egy ilyen reformra?<\/em>“<\/p>\n

“Val\u00f3j\u00e1ban a vil\u00e1gi hatalom \u00fajra megvetette a l\u00e1b\u00e1t az egyh\u00e1zban. Ez\u00fattal nem politikai, hanem kultur\u00e1lis hatalomr\u00f3l van sz\u00f3. \u00dajra megjelenik egy \u00faj harc a paps\u00e1g \u00e9s a birodalom k\u00f6z\u00f6tt. De a birodalom most a relativista, hedonista \u00e9s fogyaszt\u00f3i kult\u00fara, amely mindenhov\u00e1 besziv\u00e1rgott. Itt az ideje, hogy ezt elutas\u00edtsuk, mert \u00f6sszeegyeztethetetlen az evang\u00e9liummal<\/em>“.<\/p>\n

Forr\u00e1s: fsspx.news<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2022. okt\u00f3ber 16-\u00e1n, a vas\u00e1rnapi Angelus v\u00e9g\u00e9n Ferenc p\u00e1pa bejelentette, hogy a p\u00fcsp\u00f6ki szin\u00f3dus 16. k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9t k\u00e9t \u00fcl\u00e9sszakban, egy \u00e9v k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel tartj\u00e1k a Vatik\u00e1nban: az els\u0151t 2023. okt\u00f3ber 4. \u00e9s 29. k\u00f6z\u00f6tt, a m\u00e1sodikat pedig 2024 okt\u00f3ber\u00e9ben.\u00a0<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":4425,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[989],"tags":[293,297,54,187,269,55,348,241,78,61,1013,144,907,440,131,52],"class_list":["post-4424","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fsspx-news","tag-hagyomany","tag-isten","tag-jezus","tag-katolikus","tag-keresztenyseg","tag-krisztus","tag-liberalizmus","tag-liturgia","tag-papa","tag-puspok","tag-sinodal-weg","tag-szentlelek","tag-szinodalis-ut","tag-szinodus","tag-templom","tag-ujszovetseg"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4424","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4424"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4424\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4428,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4424\/revisions\/4428"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4425"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4424"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4424"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4424"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}