{"id":5039,"date":"2023-02-10T08:00:33","date_gmt":"2023-02-10T07:00:33","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=5039"},"modified":"2023-01-28T06:50:21","modified_gmt":"2023-01-28T05:50:21","slug":"xvi-benedek-halala-a-folytonossag-hermeneutikajanak-kudarca","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2023\/02\/10\/xvi-benedek-halala-a-folytonossag-hermeneutikajanak-kudarca\/","title":{"rendered":"XVI. Benedek hal\u00e1la: A folytonoss\u00e1g hermeneutik\u00e1j\u00e1nak kudarca"},"content":{"rendered":"

Az elm\u00falt hetekben sok sz\u00f3 esett XVI. Benedekr\u0151l. A nagy \u00fajs\u00e1gok, nem t\u00fal \u00f6nel\u00e9g\u00fclten, felid\u00e9zt\u00e9k, hogy “panzerkardin\u00e1lisnak” nevezt\u00e9k, amikor \u0151 volt a p\u00e1pa a dogma garanci\u00e1ja. A konzervat\u00edvabb m\u00e9dia \u00fagy \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte \u0151t, mint a liturgikus pacifik\u00e1ci\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9t, akinek \u00e9rdeme, hogy kiadta a Motu Proprio Summorum Pontificumot. Tal\u00e1n elfelejtj\u00fck, hogy hal\u00e1l\u00e1val egy igazi lapot ford\u00edtunk az egyh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9nelemben, hiszen vele egy\u00fctt elt\u0171nt a II. vatik\u00e1ni zsinat utols\u00f3 nagy szerepl\u0151je.<\/em><\/p>\n

\"\" A k\u00e9tezer-\u00f6tsz\u00e1zb\u00f3l m\u00e9g az utols\u00f3 hat (k\u00f6zel sz\u00e1z \u00e9ve) \u00e9letben maradt zsinati atya sem j\u00e1tszott olyan kiemelked\u0151 szerepet, mint \u0151, mint szak\u00e9rt\u0151. Joseph Frings k\u00f6lni \u00e9rsek teol\u00f3giai tan\u00e1csad\u00f3jak\u00e9nt vett r\u00e9szt a vit\u00e1kon, \u00e9s sokszor k\u00f6lcs\u00f6nadta toll\u00e1t ennek a vezet\u0151 prel\u00e1tusnak. Joseph Ratzingerrel meghal a VI. P\u00e1l alatt kinevezett utols\u00f3 b\u00edboros is, az elm\u00falt f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad nagy p\u00e1pai d\u00f6nt\u00e9seiben r\u00e9szt vev\u0151 kulcsfigura, a korabeli egyh\u00e1z egyik kiemelked\u0151 alakja, akinek szerepe az aty\u00e1k d\u00f6nt\u00e9seinek alkalmaz\u00e1sa, majd \u00e9rtelmez\u00e9se volt.<\/p>\n

Tagadhatatlan fejl\u0151d\u00e9s<\/h3>\n

Egy bizonyos k\u00e9nyelmetlens\u00e9g, amely j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 az \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9s\u00e9nek alakul\u00e1s\u00e1ban, kirajzol\u00f3dik ezen a hossz\u00fa \u00faton, amely XVI. Benedeket az aggiornamento fogadtat\u00e1s\u00e1nak lelkesed\u00e9s\u00e9t\u0151l az 1960-as \u00e9vekben az 1990-es \u00e9s 2000-es \u00e9vekben a posztkoncili\u00e1ris t\u00falz\u00e1sok elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ig vezette. Eredetileg az ismeretlens\u00e9gb\u0151l az igencsak reformp\u00e1rti Frings b\u00edboros jobbkeze lett, aki v\u00e1ltoz\u00e1sra v\u00e1gyott az egyh\u00e1zban. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u00edrt egy levelet, amelyet mestere Ottaviani b\u00edborosnak c\u00edmzett, hogy \u00e9lesen b\u00edr\u00e1lja a Szent Hivatal m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, valamint egy koncili\u00e1ris sz\u00f6vegtervezetet a Kinyilatkoztat\u00e1s forr\u00e1sair\u00f3l, amelyet Karl Rahner aty\u00e1val egy\u00fctt dolgozott ki. Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00f6tt Yves Congar \u00e9s Hans K\u00fcng aty\u00e1kkal a Concilium szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9ben, miel\u0151tt csatlakozott a Communio bizotts\u00e1g\u00e1hoz, k\u00e9t, a K\u00fari\u00e1val szemben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kritikus avantg\u00e1rd foly\u00f3irathoz. Az ut\u00f3bbi teol\u00f3gus m\u00e9g arra is megh\u00edvta, hogy egy id\u0151re munkat\u00e1rsa legyen a T\u00fcbingeni Egyetemen.<\/p>\n

Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy Joseph Ratzinger \u00e9let\u00e9ben az 1960-as \u00e9s 1970-es \u00e9vekben szakad\u00e1s k\u00f6vetkezett be, \u00e9s nem v\u00e9letlen, hogy a reform\u00e1tork\u00e9nt bemutatott embert k\u00e9s\u0151bb konzervat\u00edvnak tartott\u00e1k. Buzg\u00f3n szerette volna megnyitni az egyh\u00e1zat a vil\u00e1g fel\u00e9, m\u00e9gis igyekezett korl\u00e1tozni ennek az ir\u00e1nyults\u00e1gnak a k\u00e1rait, eg\u00e9szen od\u00e1ig, hogy a Hittani Kongreg\u00e1ci\u00f3 nev\u00e9ben el\u00edt\u00e9lte n\u00e9h\u00e1ny kor\u00e1bbi teol\u00f3gus\u00e1t. \u0150 maga vallotta k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171veiben, hogy megr\u00e1zta az 1968-as v\u00e1ls\u00e1g, amikor sok p\u00e1lyat\u00e1rsa elt\u00e9vedt a heterodoxia kanyarulataiban.<\/p>\n

XVI. Benedek h\u00e1tral\u00e9v\u0151 \u00e9lete abb\u00f3l \u00e1llt, hogy a legradik\u00e1lisabb progresszivizmus okozta k\u00e1rokat helyrehozza. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a Hittani Dikaszt\u00e9rium prefektusak\u00e9nt, a Szent Hivatal \u00f6r\u00f6k\u00f6sek\u00e9nt bet\u00f6lt\u00f6tt tiszts\u00e9ge arra h\u00edvta meg, hogy figyelmeztesse a jelen kor t\u00e9ved\u00e9sei ellen, \u00e9s nem habozott el\u00edt\u00e9lni azt a vil\u00e1gszellemet, amely a 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen bef\u00e9szkelte mag\u00e1t a katolikusok soraiba. 1983-ban kiadott egy nyilatkozatot, amelyben el\u00edt\u00e9lte a szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9get, a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben pedig egy instrukci\u00f3t, amelyben a felszabad\u00edt\u00e1si teol\u00f3gia vesz\u00e9lyes elhajl\u00e1sait\u00f3l figyelmeztetett. 2000-ben a Dominus Iesus c\u00edm\u0171 nyilatkozat\u00e1val eml\u00e9keztetett arra, hogy “csak egy Krisztus van, neki csak egy Teste, egy Menyasszonya van: az egy \u00e9s egyetlen katolikus \u00e9s apostoli Egyh\u00e1z”, ezzel k\u00f6zvetlen\u00fcl szembesz\u00e1llt a Nostra Aetate koncili\u00e1ris nyilatkozat megnyilatkoz\u00e1saival.<\/p>\n

Egy f\u00e9lrevezetett zsinat?<\/h3>\n

Joseph Ratzinger kor\u00e1bbi r\u00e9szv\u00e9tele a zsinati munk\u00e1ban \u00e9s a II. vatik\u00e1ni zsinat tekint\u00e9lye bizony\u00e1ra lehetetlenn\u00e9 tette, hogy ezt a gy\u0171l\u00e9st alaposan megk\u00e9rd\u0151jelezze, b\u00e1rmennyire is \u0151szint\u00e9k voltak a n\u00e9met teol\u00f3gusnak a zsinat ut\u00e1ni id\u0151szak gy\u00fcm\u00f6lcseivel kapcsolatos \u00e9szrev\u00e9telei. \u00cdgy a m\u00falt \u00e9s a jelen \u00f6sszeegyeztet\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben egy el\u00e1rult zsinat t\u00e9zis\u00e9t dolgozta ki, amelynek sz\u00e1nd\u00e9kaival vissza\u00e9ltek, amely nem k\u00edv\u00e1nta kifejezetten az azt k\u00f6vet\u0151 k\u00e1rokat, \u00e9s amelyet a m\u00e9dia elt\u00e9r\u00edtett. Ez az a h\u00edres magyar\u00e1zat, amelyet t\u00f6bbsz\u00f6r is el\u0151adott R\u00f3m\u00e1nak. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem vette kell\u0151k\u00e9ppen figyelembe azt a t\u00e9nyt, hogy a II. vatik\u00e1ni zsinat reformjait nem az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k, hanem az egyh\u00e1zmegy\u00e9ken bel\u00fcl a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k hajtott\u00e1k v\u00e9gre, akik nagyon j\u00f3l tudt\u00e1k, hogy mit szavaztak meg a zsinati aul\u00e1ban.<\/p>\n

Bizonyos szempontb\u00f3l ez a l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d eml\u00e9keztet arra a liber\u00e1lis t\u00e9zisre, amely a XIX. sz\u00e1zadi francia forradalom t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s\u00e1ban uralkodott Fran\u00e7ois Auguste Mignet vagy Adolphe Thiers toll\u00e1b\u00f3l. Az \u0151 elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fck az volt, hogy a forradalom, amely kezdetben j\u00f3 volt, er\u00e9nyes sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa, v\u00e9g\u00fcl a terrorral t\u00f6nkrement, mivel a n\u00e9pi t\u00f6megek el\u00e1rult\u00e1k a polg\u00e1ri elit nemes eszm\u00e9it. A republik\u00e1nus \u00e9s ellenforradalmi iskol\u00e1k ezt a v\u00edzi\u00f3t azzal ellenezt\u00e9k, hogy eml\u00e9keztettek arra, hogy a forradalom egyetlen t\u00f6mb\u00f6t alkotott, amelynek v\u00e9res k\u00f6vetkezm\u00e9nyei 1789 nyara \u00f3ta el\u0151re l\u00e1that\u00f3ak voltak. Persze a II. vatik\u00e1ni zsinat tal\u00e1n nem ontott olyan v\u00e9rt, mint a guillotine, de k\u00f6nnyeket bizony\u00e1ra let\u00f6r\u00f6ltek szerte a vil\u00e1gon, \u00e9s Suenens b\u00edboros, a zsinat egyik kiemelked\u0151 alakja nem tagadn\u00e1 az anal\u00f3gi\u00e1t, \u0151, akinek formul\u00e1ja vil\u00e1gszerte h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt: “A zsinat 1789 az egyh\u00e1zban”. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 iskol\u00e1k \u00f6sszehangol\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 XVI. Benedek egyens\u00falyoz\u00e1s\u00e1ra azonban \u00fagy t\u0171nik, hogy ut\u00f3dja most meglehet\u0151sen egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1laszt akar adni.<\/p>\n

Az igazs\u00e1goss\u00e1g hi\u00e1nyos m\u0171ve<\/h3>\n

\"\"Az egyeztet\u0151 munk\u00e1n bel\u00fcl Ratzinger p\u00e1pa szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9ben megtal\u00e1ljuk azt a v\u00e1gyat is, hogy helyrehozza a tradicionalist\u00e1k el\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t. \u0150 maga is r\u00e9szt vett a Szentsz\u00e9k \u00e9s Lefebvre \u00e9rsek k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1rgyal\u00e1sokon, \u00e9s pontifik\u00e1tusa kezdet\u00e9t\u0151l fogva arra t\u00f6rekedett, hogy feloldja a tridenti mis\u00e9t \u00e9s a Szent X. Pius T\u00e1rsulatot terhel\u0151 el\u00edt\u00e9l\u00e9seket, mintha helytelen\u00edtette volna a tilt\u00e1sok s\u00falyoss\u00e1g\u00e1t, mintha az igazs\u00e1goss\u00e1g ir\u00e1nti aggodalom megk\u00f6veteln\u00e9 ezeket a j\u00f3v\u00e1t\u00e9teleket. “Ami az el\u0151z\u0151 nemzed\u00e9kek sz\u00e1m\u00e1ra szent volt, az sz\u00e1munkra nagy \u00e9s szent marad, \u00e9s nem tal\u00e1lhatja mag\u00e1t v\u00e1ratlanul teljesen betiltva, vagy ak\u00e1r k\u00e1rosnak tartva” – er\u0151s\u00edtette meg a vil\u00e1g p\u00fcsp\u00f6keihez int\u00e9zett szavait. A liturgikus k\u00e9rd\u00e9sben ak\u00e1r azt is mondhatn\u00e1nk, hogy ez volt az a pont, ahol a legmesszebbmen\u0151 visszal\u00e9p\u00e9st kezdem\u00e9nyezte. Dr. Barthhoz \u00edrt 2003-as level\u00e9ben kifejtette, hogy a k\u00e9t r\u00edtus egym\u00e1s mell\u00e9 helyez\u00e9se csak ideiglenes lehet, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl vissza kell t\u00e9rni az \u0151si r\u00edtus hagyom\u00e1ny\u00e1hoz, mintha felismerte volna – an\u00e9lk\u00fcl, hogy ezt kifejezetten kimondta volna – a reform hat\u00e1rait: “A j\u00f6v\u0151ben a r\u00f3mai egyh\u00e1znak csak egy r\u00edtusa legyen; a k\u00e9t r\u00edtus l\u00e9tez\u00e9se a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k \u00e9s a papok sz\u00e1m\u00e1ra nehezen kezelhet\u0151. A j\u00f6v\u0151 r\u00f3mai r\u00edtus\u00e1nak egyetlen r\u00edtusnak kell lennie, amelyet latinul vagy n\u00e9pi nyelven celebr\u00e1lnak, de teljes eg\u00e9sz\u00e9ben az \u0151si r\u00edtus hagyom\u00e1ny\u00e1n alapul. Rejt\u00e9ly marad azonban, hogy a p\u00e1pa mi\u00e9rt nem vette a f\u00e1rads\u00e1got, hogy p\u00e1pak\u00e9nt meg\u00fcnnepelje a hagyom\u00e1nyos mis\u00e9t, ami meger\u0151s\u00edtette volna ezeket a sz\u00e1nd\u00e9kokat.<\/p>\n

De a t\u00f6bbi t\u00e9m\u00e1ban, amelyekben a zsinat \u00faj\u00edt\u00e1sokat hozott, mint p\u00e9ld\u00e1ul a h\u00e1zass\u00e1g v\u00e9ge, a kollegialit\u00e1s, a vall\u00e1sszabads\u00e1g, az \u00f6kumenizmus, XVI. Benedek t\u00e1mogatta a reformokat, eg\u00e9szen a vall\u00e1sk\u00f6zi p\u00e1rbesz\u00e9d folytat\u00e1s\u00e1ig, nem habozva meg\u00faj\u00edtani a h\u00edres assisi tal\u00e1lkoz\u00f3t, b\u00e1r el\u0151dje pontifik\u00e1tus\u00e1nak egyik legmegk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151bb megnyilv\u00e1nul\u00e1sak\u00e9nt \u00edt\u00e9lt\u00e9k meg. A katolicit\u00e1s alapelveir\u0151l sz\u00f3lva a katolikus \u00e1llamok megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9t is indokolta, h\u00e1tat ford\u00edtva a t\u00e1rsadalmak f\u00f6l\u00f6tt Krisztus szoci\u00e1lis uralm\u00e1nak elv\u00e9nek, ahogyan azt tizen\u00f6t \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t \u00e9rtelmezt\u00e9k. Pedig a kereszt\u00e9ny \u00e1llamoknak ugyanez az elve tette lehet\u0151v\u00e9 kezdetben, hogy az \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s korszak\u00e1b\u00f3l kil\u00e9pve evangeliz\u00e1lni lehessen a vil\u00e1got, hogy harangtornyokat lehessen \u00e9p\u00edteni minden olyan faluban, amely a kereszt\u00e9nys\u00e9g szel\u00edd ig\u00e1ja alatt j\u00f6tt l\u00e9tre. \u00c9s ennek elt\u00f6rl\u00e9se az, ami a relativizmus illat\u00e1t keltette, amelyet a t\u00e1rsadalmak \u00e1ltal\u00e1nos kereszt\u00e9nytelen\u00edt\u00e9se \u00e9s az egyh\u00e1zak galoppoz\u00f3 el\u00e9gedetlens\u00e9ge jellemez. Ha fenntartjuk a zsinat elveit, minden okunk megvan teh\u00e1t att\u00f3l tartani, hogy azok legpuszt\u00edt\u00f3bb k\u00f6vetkezm\u00e9nyei, ahogyan azokat az elm\u00falt hatvan \u00e9vben l\u00e1ttuk, tov\u00e1bb fognak hatni az egyh\u00e1zban.<\/p>\n

Ami a megb\u00e9k\u00e9l\u00e9sre ir\u00e1nyul\u00f3 er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket illeti, a v\u00e1laszt maga Ferenc p\u00e1pa adta meg. Azzal, hogy a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben a hagyom\u00e1nyos misek\u00f6nyv teljes elhagy\u00e1s\u00e1t k\u00f6veteli, azzal, hogy szin\u00f3dust h\u00edv \u00f6ssze a zsinatr\u00f3l, hogy lehetetlenn\u00e9 tegye a visszat\u00e9r\u00e9st, a jelenlegi pontifex v\u00e9glegesen meg akarja semmis\u00edteni a folytonoss\u00e1g hermeneutik\u00e1j\u00e1nak elv\u00e9t, amely azon a napon omlott \u00f6ssze, amikor XVI. Benedek feladta. Ahelyett, hogy ilyen folytonoss\u00e1gra t\u00f6rekedne, a jelenlegi p\u00e1pa a szakad\u00e1s jelens\u00e9g\u00e9nek szorgalmazza, amely az egyh\u00e1z minden ter\u00fclet\u00e9n \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik. Mindent, ami a hagyom\u00e1nyban gy\u00f6kerezik, kig\u00fanyolnak, szklerotikusnak mutatnak be, klerikalizmussal vagy mozdulatlans\u00e1ggal v\u00e1dolnak. M\u00e9gis, minden v\u00e1ltoz\u00e1st, minden felfordul\u00e1st nem az egyh\u00e1z hagyom\u00e1nya, az \u00e1lland\u00f3s\u00e1g szinonim\u00e1ja, hanem a II. vatik\u00e1ni zsinat, a kreativit\u00e1s szimb\u00f3luma nev\u00e9ben igazolnak. A tabula rasa e hatvan \u00e9vvel ezel\u0151tt megkezdett korszak\u00e1t kell megszak\u00edtani.<\/p>\n

Mostant\u00f3l kezdve im\u00e1dkoznunk kell, hogy egy p\u00e1pa, aki v\u00e9gleg megszabadul a zsinatt\u00f3l \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekt\u0151l, k\u00e9pes legyen \u00faj lapot nyitni az Egyh\u00e1znak, meger\u0151s\u00edtve a katolicizmus \u00f6r\u00f6k alapelveit.<\/p>\n

[Eredetileg megjelent a Renaissance catholique oldalon]<\/span><\/p>\n

Forr\u00e1s: roratecaeli.com<\/h5>\n
\n

Hermeneutika = A hermeneutika az \u00e9rtelmez\u00e9st \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9st vizsg\u00e1l\u00f3 filoz\u00f3fiai tudom\u00e1ny\u00e1g, az erre vonatkoz\u00f3 elm\u00e9letek \u00f6sszess\u00e9ge<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az elm\u00falt hetekben sok sz\u00f3 esett XVI. Benedekr\u0151l. A nagy \u00fajs\u00e1gok, nem t\u00fal \u00f6nel\u00e9g\u00fclten, felid\u00e9zt\u00e9k, hogy “panzerkardin\u00e1lisnak” nevezt\u00e9k, amikor \u0151 volt a p\u00e1pa a dogma garanci\u00e1ja. A konzervat\u00edvabb m\u00e9dia \u00fagy \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte \u0151t, mint a liturgikus pacifik\u00e1ci\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9t, akinek \u00e9rdeme, hogy kiadta a Motu Proprio Summorum Pontificumot. Tal\u00e1n elfelejtj\u00fck, hogy hal\u00e1l\u00e1val egy igazi lapot ford\u00edtunk az […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":4831,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[1131],"tags":[1151,116,438,668,1154,44,102,1150,293,227,297,54,187,1152,55,1153,348,241,51,78,61,276,115,144,50,47,1155,52,294,67],"class_list":["post-5039","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-roratecaeli","tag-aggiornamento","tag-biblia","tag-biboros","tag-bun","tag-congar","tag-egyhaz","tag-evangelium","tag-frings","tag-hagyomany","tag-ii-vatikani-zsinat","tag-isten","tag-jezus","tag-katolikus","tag-koncilliaris-ottaviani","tag-krisztus","tag-kung","tag-liberalizmus","tag-liturgia","tag-oszovetseg","tag-papa","tag-puspok","tag-ratzinger","tag-szentiras","tag-szentlelek","tag-szentmise","tag-tanitas","tag-tubingeni-egyetem","tag-ujszovetseg","tag-vallas","tag-zsinat"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5039","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=5039"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5039\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5041,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5039\/revisions\/5041"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4831"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5039"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=5039"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=5039"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}