{"id":5042,"date":"2023-02-11T08:00:01","date_gmt":"2023-02-11T07:00:01","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=5042"},"modified":"2023-01-28T07:43:11","modified_gmt":"2023-01-28T06:43:11","slug":"abp-vigano-a-liturgia-vitarol-a-vetus-es-a-novus-ordo-egyuttelese-lehetetlen-mesterseges-es-csaloka","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2023\/02\/11\/abp-vigano-a-liturgia-vitarol-a-vetus-es-a-novus-ordo-egyuttelese-lehetetlen-mesterseges-es-csaloka\/","title":{"rendered":"Abp. Vigan\u00f2 a liturgia-vit\u00e1r\u00f3l: “A Vetus \u00e9s a Novus Ordo egy\u00fctt\u00e9l\u00e9se lehetetlen, mesters\u00e9ges \u00e9s csal\u00f3ka”"},"content":{"rendered":"

A szerkeszt\u0151 megjegyz\u00e9se:<\/strong> Ebben az \u00faj sz\u00f6vegben Carlo Maria Vigan\u00f2 \u00e9rsek v\u00e1laszol a Notre Dame-i Egyetem Egyh\u00e1zi \u00c9let foly\u00f3irat\u00e1nak tavaly \u0151sszel megjelent \u00f6t cikkb\u0151l \u00e1ll\u00f3 sorozat\u00e1ra , valamint Dom Alcuin Reidnek az eml\u00edtett sorozatra adott v\u00e1lasz\u00e1ra (itt). M\u00edg a cikksorozat szerz\u0151i (Prof. John Cavadini, Prof. Mary Healy \u00e9s Fr. Thomas Weinandy)<\/em><\/p>\n

\"\"megv\u00e9dik a II. vatik\u00e1ni zsinat Sacrosanctum Concilium\u00e1nak, a koncili\u00e1rus ut\u00e1ni reformoknak \u00e9s a hagyom\u00e1nyos latin mis\u00e9re vonatkoz\u00f3 leg\u00fajabb korl\u00e1toz\u00e1soknak a legitimit\u00e1s\u00e1t, Dom Reid kritik\u00e1val illeti azt a feltev\u00e9st, amelyen a fent eml\u00edtett sorozat l\u00e1tsz\u00f3lag nyugszik: azt a hamis elk\u00e9pzel\u00e9st, hogy a II. vatik\u00e1ni zsinat “szuperdogm\u00e1t” k\u00e9pez, \u00e9s \u00edgy minden katolikus k\u00f6teles “elfogadni a II. vatik\u00e1ni zsinat liturgikus reformj\u00e1nak legitimit\u00e1s\u00e1t”.<\/p>\n

Vigan\u00f2 \u00e9rsek a maga r\u00e9sz\u00e9r\u0151l egyet\u00e9rt Dom Reid kritik\u00e1j\u00e1val a II. vatik\u00e1ni zsinat “szuper dogm\u00e1nak” tekintett hamis felfog\u00e1sr\u00f3l, de vitatja Reid nyilv\u00e1nval\u00f3 c\u00e9lz\u00e1s\u00e1t, miszerint a “Benedek p\u00e1pa befogad\u00f3 politik\u00e1j\u00e1hoz<\/em>” (pl. a hagyom\u00e1nyos \u00e9s az \u00faj mise folyamatos egy\u00fctt\u00e9l\u00e9se) val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s lenne a legb\u00f6lcsebb megold\u00e1s. Reid \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1ra v\u00e1laszolva Vigan\u00f2 \u00e9rsek kijelenti:<\/p>\n

\n

\u00c9s ha a reform\u00e1lt liturgia kifejezi azokat a tanbeli t\u00e9ved\u00e9seket \u00e9s azt az ekkleziol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st, amelyeket a II. vatik\u00e1ni zsinat nuce tartalmazott, olyan t\u00e9ved\u00e9seket, amelyeknek szerz\u0151i csak a kihirdet\u00e9s\u00fck ut\u00e1n akart\u00e1k puszt\u00edt\u00f3 kiterjed\u00e9s\u00fcket nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 tenni, akkor semmilyen “pasztor\u00e1lis” ok – ahogyan Dom Alcuin Reid szeretn\u00e9 \u00e1ll\u00edtani – nem igazolhatja ennek a hamis, k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171, favens h\u00e6resim r\u00edtusnak a fenntart\u00e1s\u00e1t, amely annyira katasztrof\u00e1lis hat\u00e1ssal van Isten szent n\u00e9p\u00e9re. A Novus Ordo teh\u00e1t nem \u00e9rdemel semmif\u00e9le m\u00f3dos\u00edt\u00e1st, semmif\u00e9le “reform a reformb\u00f3l”, hanem csak elnyom\u00e1st \u00e9s elt\u00f6rl\u00e9st, a katolikus liturgi\u00e1hoz, a r\u00f3mai r\u00edtushoz, amelynek egyed\u00fcli kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9t mer\u00e9szen \u00e1ll\u00edtan\u00e1 mag\u00e1r\u00f3l, \u00e9s az Egyh\u00e1z megv\u00e1ltoztathatatlan tan\u00edt\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9pest val\u00f3 helyrehozhatatlan heterogenit\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben.<\/p>\n<\/blockquote>\n

Tov\u00e1bb\u00e1 megjegyzi, hogy<\/p>\n

\n

“nagy megd\u00f6bben\u00e9ssel olvassa, hogy Dom Reid az apostoli mis\u00e9t “annak a t\u00f6rv\u00e9nyes pluralit\u00e1snak a kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9nek tekinti, amely Krisztus Egyh\u00e1z\u00e1nak r\u00e9sze”, mert a hangok pluralit\u00e1sa t\u00f6rv\u00e9nyesen egy \u00e1tfog\u00f3 szimfonikus egys\u00e9gben fejez\u0151dik ki, nem pedig a harm\u00f3nia \u00e9s a csikorg\u00f3 zaj egyidej\u0171 jelenl\u00e9t\u00e9ben””.<\/p>\n<\/blockquote>\n

Hat\u00e1rozottan \u00e1ll\u00edtja, hogy<\/p>\n

\n

“nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a montini mis\u00e9t “fel\u00f6lt\u00f6ztess\u00fck”, mint az \u00f3kori mis\u00e9t, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1ljuk a miseruh\u00e1kkal \u00e9s a gregori\u00e1n \u00e9nekkel elrejteni az azt l\u00e9trehoz\u00f3 farizeusi k\u00e9pmutat\u00e1st; nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy kiv\u00e1gjuk a Prex eucharistica II-t vagy ad orientem \u00fcnnepel\u00fcnk: a harcot a tridenti mise teocentrikus l\u00e1t\u00e1sa \u00e9s a koncili\u00e1rius hamis\u00edtv\u00e1ny\u00e1nak antropocentrikus l\u00e1t\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tti ontol\u00f3giai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9rt kell megv\u00edvni”.<\/p>\n<\/blockquote>\n

Vigan\u00f2 \u00e9rsek Reidnek, Cavadininek, Healy-nek \u00e9s Weinandy-nek adott v\u00e1lasz\u00e1nak teljes sz\u00f6veg\u00e9t l\u00e1sd al\u00e1bb:<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

“AZ EGYETLEN SZ\u00c1L, AMELY \u00c1LTAL
\nA TAN\u00c1CS L\u00d3G”<\/h2>\n

Reid, Cavadini, Healy \u00e9s Weinandy v\u00e1laszai<\/p>\n

Et brachia ex eo stabunt,
\net polluent sanctuarium fortitudinis,
\net auferent juge sacrificium:
\net dabunt abominationem in desolationem.<\/p>\n

\u00c9s a fegyverek meg\u00e1llnak az \u0151 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l,
\n\u00e9s meggyal\u00e1zz\u00e1k az er\u0151ss\u00e9g szent\u00e9ly\u00e9t,
\n\u00e9s elveszik az \u00e1lland\u00f3 \u00e1ldozatot:
\n\u00e9s ott elhelyezik a pusztul\u00e1shoz vezet\u0151 ut\u00e1latoss\u00e1got.<\/p>\n

D\u00e1n 11:31<\/p>\n

\u00c9rdekl\u0151d\u00e9ssel k\u00f6vettem a Traditionis Custodesr\u00f3l foly\u00f3 vit\u00e1t \u00e9s Reid atya hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1s\u00e1t (itt<\/a>), amelyben c\u00e1folja Cavadinit, Healy-t \u00e9s Weinandyt, an\u00e9lk\u00fcl azonban, hogy megold\u00e1st tal\u00e1lna a felt\u00e1rt probl\u00e9m\u00e1kra. Ezzel a hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1ssal egy lehets\u00e9ges kiutat szeretn\u00e9k jelezni a jelenlegi v\u00e1ls\u00e1gb\u00f3l.<\/p>\n

A II. vatik\u00e1ni zsinat, mivel nem dogmatikai zsinat volt, nem \u00e1llt sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban semmilyen tanbeli igazs\u00e1got meghat\u00e1rozni, \u00e9s arra szor\u00edtkozott, hogy k\u00f6zvetve – \u00e9s gyakran k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 form\u00e1ban – meger\u0151s\u00edtse azokat a tanokat, amelyeket kor\u00e1bban a tan\u00edt\u00f3hivatal t\u00e9vedhetetlen tekint\u00e9lye vil\u00e1gosan \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171en meghat\u00e1rozott. A zsinatot indokolatlanul \u00e9s er\u0151szakosan “a” zsinatnak, az \u00faj “zsinati egyh\u00e1z<\/em>” “szuper dogm\u00e1j\u00e1nak<\/strong>” tekintett\u00e9k, eg\u00e9szen od\u00e1ig, hogy az egyh\u00e1zat ehhez az esem\u00e9nyhez k\u00e9pest hat\u00e1rozt\u00e1k meg. A zsinati sz\u00f6vegekben nincs kifejezett eml\u00edt\u00e9s arr\u00f3l, amit k\u00e9s\u0151bb a liturgikus szf\u00e9r\u00e1ban tettek, a Sacrosanctum Concilium konstit\u00faci\u00f3 beteljesed\u00e9sek\u00e9nt t\u00e9ve azt el. M\u00e1sr\u00e9szt sz\u00e1mos kritikus k\u00e9rd\u00e9s mer\u00fcl fel az \u00fagynevezett “reformmal<\/em>” kapcsolatban, amely a zsinati aty\u00e1k akarat\u00e1nak \u00e9s a koncili\u00e1rus el\u0151tti liturgikus \u00f6r\u00f6ks\u00e9gnek az el\u00e1rul\u00e1s\u00e1t jelenti.<\/p>\n

Ink\u00e1bb azt a k\u00e9rd\u00e9st kell feltenn\u00fcnk magunknak, hogy milyen \u00e9rt\u00e9ket tulajdon\u00edthatunk egy olyan aktusnak, amely nem az, aminek l\u00e1tszani akar: vagyis, hogy erk\u00f6lcsileg “zsinatnak<\/em>” tekinthet\u00fcnk-e egy olyan aktust, amely a hivatalos el\u0151zm\u00e9nyeken t\u00fal – vagyis a Szent Hivatal \u00e1ltal hosszasan \u00e9s r\u00e9szletesen megfogalmazott el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 s\u00e9m\u00e1kban – felforgat\u00f3nak mutatkozott a kimondatlan sz\u00e1nd\u00e9kok \u00e9s rosszindulat\u00fa eszk\u00f6z\u00f6k tekintet\u00e9ben, amelyeket azok k\u00edv\u00e1ntak alkalmazni, akik, mint kider\u00fclt, olyan c\u00e9lra k\u00edv\u00e1nt\u00e1k felhaszn\u00e1lni, amely teljesen ellent\u00e9tes azzal, amire az Egyh\u00e1z az \u00f6kumenikus zsinatokat l\u00e9trehozta. Ez az el\u0151feltev\u00e9s elengedhetetlen ahhoz, hogy objekt\u00edven \u00e9rt\u00e9kelni tudjuk az Egyh\u00e1z m\u00e1s esem\u00e9nyeit \u00e9s korm\u00e1nyzati aktusait is, amelyek bel\u0151le erednek, vagy amelyek erre hivatkoznak.<\/p>\n

Engedj\u00e9k meg, hogy megmagyar\u00e1zzam. Tudjuk, hogy egy t\u00f6rv\u00e9nyt egy mens, azaz egy nagyon pontos c\u00e9l alapj\u00e1n hirdetik ki, amely nem v\u00e1laszthat\u00f3 el att\u00f3l az eg\u00e9sz jogrendszert\u0151l, amelyben megsz\u00fcletik. Legal\u00e1bbis ezek az alapjai annak a t\u00f6rv\u00e9nynek, amelyet az Egyh\u00e1z b\u00f6lcsess\u00e9ge a R\u00f3mai Birodalomt\u00f3l szerzett. A t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 egy t\u00f6rv\u00e9nyt c\u00e9llal hirdet ki, \u00e9s \u00fagy fogalmazza meg, hogy az csak erre a konkr\u00e9t c\u00e9lra legyen alkalmazhat\u00f3; ez\u00e9rt minden olyan elemet elker\u00fcl, amely a t\u00f6rv\u00e9nyt c\u00edmzettje, c\u00e9lja vagy eredm\u00e9nye tekintet\u00e9ben k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 tenn\u00e9. Az \u00f6kumenikus zsinat \u00f6sszeh\u00edv\u00e1s\u00e1nak c\u00e9lja az Egyh\u00e1z p\u00fcsp\u00f6keinek \u00fcnnep\u00e9lyes \u00f6sszeh\u00edv\u00e1sa a r\u00f3mai p\u00e1pa fennhat\u00f3s\u00e1ga alatt, hogy a tan\u00edt\u00e1s, az erk\u00f6lcs, a liturgia vagy az egyh\u00e1zi fegyelem egyes szempontjait meghat\u00e1rozz\u00e1k. Amit azonban minden egyes zsinat meghat\u00e1roz, annak minden esetben a Hagyom\u00e1ny keretein bel\u00fcl kell maradnia, \u00e9s semmik\u00e9ppen sem mondhat ellent a megv\u00e1ltoztathatatlan Tan\u00edt\u00f3hivatalnak, mert ha ezt tenn\u00e9, az ellent\u00e9tes lenne azzal a c\u00e9llal, amely legitim\u00e1lja a tekint\u00e9lyt az Egyh\u00e1zban. Ugyanez vonatkozik a p\u00e1p\u00e1ra is, akinek teljes, k\u00f6zvetlen \u00e9s k\u00f6zvetlen hatalma az eg\u00e9sz Egyh\u00e1z felett csak megb\u00edzat\u00e1s\u00e1nak hat\u00e1rain bel\u00fcl van: hogy meger\u0151s\u00edtse testv\u00e9reit a hitben, hogy legeltesse az \u00dar \u00e1ltal r\u00e1b\u00edzott ny\u00e1j b\u00e1r\u00e1nyait \u00e9s juhait.<\/p>\n

Az Egyh\u00e1z t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben a II. vatik\u00e1ni zsinatig soha nem fordult el\u0151, hogy egy zsinat de facto \u00e9rv\u00e9nytelen\u00edthette volna az \u0151t megel\u0151z\u0151 zsinatot, sem az, hogy egy “pasztor\u00e1lis<\/em>” zsinat – a II. vatik\u00e1ni zsinat \u1f05\u03c0\u03b1\u03be [hapax] – nagyobb tekint\u00e9llyel rendelkezzen, mint h\u00fasz dogmatikai zsinat. M\u00e9gis megt\u00f6rt\u00e9nt, a p\u00fcsp\u00f6ki kar t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek hallgat\u00e1sa k\u00f6zepette \u00e9s \u00f6t r\u00f3mai p\u00e1pa j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val. Az \u00e1lland\u00f3 forradalom ezen \u00f6tven \u00e9ve alatt egyetlen p\u00e1pa sem k\u00e9rd\u0151jelezte meg a II. vatik\u00e1ni zsinat “tan\u00edt\u00f3hivatal\u00e1t<\/em>“, nem merte el\u00edt\u00e9lni eretnek t\u00e9ziseit, vagy tiszt\u00e1zni k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 t\u00e9ziseit. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg, VI. P\u00e1l \u00f3ta minden p\u00e1pa a II. vatik\u00e1ni zsinatot \u00e9s annak v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t tette p\u00e1pas\u00e1ga programad\u00f3 k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1v\u00e1, apostoli tekint\u00e9ly\u00e9t a zsinati dikt\u00e1tumoknak rendelte al\u00e1 \u00e9s k\u00f6t\u00f6tte meg.<\/p>\n

Azzal k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetik meg magukat, hogy egy\u00e9rtelm\u0171en elhat\u00e1rol\u00f3dnak el\u0151deikt\u0151l, \u00e9s Roncalli-t\u00f3l Bergoglioig mark\u00e1ns maukra hivatkoz\u00e1ssal: “tan\u00edt\u00f3hivataluk<\/em>” a II. vatik\u00e1ni zsinattal kezd\u0151dik \u00e9s ott is \u00e9r v\u00e9get, az ut\u00f3dok pedig k\u00f6zvetlen el\u0151deiket szentnek ki\u00e1ltj\u00e1k ki puszt\u00e1n az\u00e9rt, mert \u0151k h\u00edvt\u00e1k \u00f6ssze, z\u00e1rt\u00e1k le vagy alkalmazt\u00e1k a zsinatot. A teol\u00f3giai nyelvezet is alkalmazkodott a zsinati sz\u00f6vegek k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g\u00e9hez, eg\u00e9szen od\u00e1ig eljutva, hogy meghat\u00e1rozott tanokk\u00e9nt fogadnak el olyan dolgokat, amelyeket a zsinat el\u0151tt eretneknek tartottak: gondolhatunk az \u00e1llam szekularizmus\u00e1ra, amelyet ma term\u00e9szetesnek \u00e9s dics\u00e9retesnek tartanak; Assisi \u00e9s Asztana irenikus \u00f6kumenizmus\u00e1ra; vagy a bizotts\u00e1gok, a p\u00fcsp\u00f6ki zsinat \u00e9s a n\u00e9met egyh\u00e1z “zsinati \u00fatj\u00e1nak<\/em>” parlamentarizmus\u00e1ra.<\/p>\n

Mindez egy olyan posztul\u00e1tumb\u00f3l fakad, amelyet szinte mindenki mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151nek tart: hogy a II. vatik\u00e1ni zsinat egy \u00f6kumenikus zsinat tekint\u00e9ly\u00e9re tarthat ig\u00e9nyt, amely el\u0151tt a h\u00edveknek fel kell f\u00fcggeszteni\u00fck minden \u00edt\u00e9letet, \u00e9s al\u00e1zatosan fejet kell hajtaniuk Krisztus akarata el\u0151tt, amelyet a szent p\u00e1sztorok t\u00e9vedhetetlen\u00fcl kifejeznek, m\u00e9g ha “pasztor\u00e1lis<\/em>” \u00e9s nem dogmatikus form\u00e1ban is. De ez nem \u00edgy van, mert a Szent lelkip\u00e1sztorokat tal\u00e1n egy kolossz\u00e1lis \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s t\u00e9veszti meg, amelynek c\u00e9lja a zsinat felforgat\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1sa.<\/p>\n

Ami vil\u00e1gszinten a II. vatik\u00e1ni zsinattal t\u00f6rt\u00e9nt, az helyileg a pistoiai zsinattal t\u00f6rt\u00e9nt 1786-ban, ahol Scipione de’ Ricci p\u00fcsp\u00f6k tekint\u00e9ly\u00e9t – amelyet egy egyh\u00e1zmegyei zsinat \u00f6sszeh\u00edv\u00e1s\u00e1val jogszer\u0171en gyakorolhatott – VI. Pius semmisnek nyilv\u00e1n\u00edtotta, mivel azt in fraudem legis, azaz az Egyh\u00e1z minden t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 \u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 ratio ellen\u00e9ben haszn\u00e1lta[1]<\/sup>: mert az Egyh\u00e1zban a hatalom a mi Urunk\u00e9, aki annak feje, aki azt csak a Szent Hagyom\u00e1ny keretein bel\u00fcl adja \u00e1t helyettes\u00edt\u0151 form\u00e1ban P\u00e9ternek \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyes ut\u00f3dainak. Nem szemtelen feltev\u00e9s teh\u00e1t azt felt\u00e9telezni, hogy eretnekek egy csoportosul\u00e1sa val\u00f3di \u00e1llamcs\u00ednyt szervezhetett volna az egyh\u00e1zi test\u00fcletben, hogy azt a forradalmat k\u00e9nyszer\u00edtse ki, amelyet hasonl\u00f3 m\u00f3dszerekkel a szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9g szervezett 1789-ben a francia Monarchia ellen, \u00e9s amelyet a modernista Suenens b\u00edboros \u00fagy dics\u00e9rt, mint ami a zsinaton megval\u00f3sult. Mindez nem \u00e1ll ellent\u00e9tben azzal a bizonyoss\u00e1ggal sem, hogy Krisztus isteni seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajt Egyh\u00e1z\u00e1nak: a non pr\u00e6valebunt [Mt 16,18] nem a konfliktusok, \u00fcld\u00f6z\u00e9sek, hitehagy\u00e1sok hi\u00e1ny\u00e1t \u00edg\u00e9ri nek\u00fcnk; biztos\u00edtja, hogy a pokol kapuj\u00e1nak a B\u00e1r\u00e1ny menyasszonya ellen folytatott d\u00fch\u00f6dt harc\u00e1ban nem siker\u00fcl elpuszt\u00edtaniuk Krisztus Egyh\u00e1z\u00e1t. Az Egyh\u00e1zat nem fogj\u00e1k legy\u0151zni mindaddig, am\u00edg \u00fagy marad, ahogyan azt az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 megparancsolta neki. Tov\u00e1bb\u00e1, a Szentl\u00e9lek k\u00fcl\u00f6nleges seg\u00edts\u00e9ge a p\u00e1pai t\u00e9vedhetetlens\u00e9gre nem k\u00e9rd\u00e9ses, amikor a p\u00e1pa nem sz\u00e1nd\u00e9kozik \u00e9lni vele, mint p\u00e9ld\u00e1ul egy p\u00e1sztori zsinat aktusainak j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sa eset\u00e9ben. Elm\u00e9leti szempontb\u00f3l teh\u00e1t lehets\u00e9ges a zsinat felforgat\u00f3 \u00e9s rosszindulat\u00fa felhaszn\u00e1l\u00e1sa; az\u00e9rt is, mert az \u00e1lkereszt\u00e9nyek \u00e9s \u00e1lpr\u00f3f\u00e9t\u00e1k, akikr\u0151l a Szent\u00edr\u00e1s besz\u00e9l (Mk 13,22), m\u00e9g magukat a v\u00e1lasztottakat is k\u00e9pesek voltak megt\u00e9veszteni, bele\u00e9rtve a zsinati aty\u00e1k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t, \u00e9s vel\u00fck egy\u00fctt a klerikusok \u00e9s h\u00edvek sokas\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n

Ha teh\u00e1t a II. vatik\u00e1ni zsinat, mint nyilv\u00e1nval\u00f3, olyan eszk\u00f6z volt, amelynek tekint\u00e9ly\u00e9t \u00e9s tekint\u00e9ly\u00e9t csal\u00e1rd m\u00f3don haszn\u00e1lt\u00e1k fel heterodox tanok \u00e9s protestantiz\u00e1lt r\u00edtusok bevezet\u00e9s\u00e9re, akkor rem\u00e9lhetj\u00fck, hogy el\u0151bb-ut\u00f3bb egy szent \u00e9s ortodox p\u00e1pa visszat\u00e9r\u00e9se a tr\u00f3nra meggy\u00f3gy\u00edtja ezt a helyzetet azzal, hogy t\u00f6rv\u00e9nytelennek, \u00e9rv\u00e9nytelennek \u00e9s semmisnek nyilv\u00e1n\u00edtja, mint a pistoiai Conciliabolo. \u00c9s ha a reform\u00e1lt liturgia kifejezi azokat a tanbeli t\u00e9ved\u00e9seket \u00e9s azt az ekkleziol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st, amelyeket a II. vatik\u00e1ni zsinat nuce tartalmazott, olyan t\u00e9ved\u00e9seket, amelyeknek szerz\u0151i csak a kihirdet\u00e9s\u00fck ut\u00e1n akart\u00e1k puszt\u00edt\u00f3 kiterjed\u00e9s\u00fcket nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 tenni, akkor semmilyen “pasztor\u00e1lis<\/em>” ok – ahogyan Dom Alcuin Reid szeretn\u00e9 \u00e1ll\u00edtani – nem igazolhatja ennek a hamis, k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171, favens h\u00e6resim r\u00edtusnak a fenntart\u00e1s\u00e1t, amely annyira katasztrof\u00e1lis hat\u00e1ssal van Isten szent n\u00e9p\u00e9re. A Novus Ordo teh\u00e1t nem \u00e9rdemel semmif\u00e9le m\u00f3dos\u00edt\u00e1st, semmif\u00e9le “reform a reformb\u00f3l<\/em>“, hanem csak elnyom\u00e1st \u00e9s elt\u00f6rl\u00e9st, a katolikus liturgi\u00e1hoz, a r\u00f3mai r\u00edtushoz, amelynek egyed\u00fcli kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9t mer\u00e9szen \u00e1ll\u00edtan\u00e1 mag\u00e1r\u00f3l, \u00e9s az Egyh\u00e1z megv\u00e1ltoztathatatlan tan\u00edt\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9pest val\u00f3 j\u00f3v\u00e1tehetetlen heterogenit\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben. “A hazugs\u00e1got meg kell c\u00e1folni, ahogyan Szent P\u00e1l ragaszkodik hozz\u00e1, de azokat, akik csapd\u00e1iba keveredtek, meg kell menteni, nem pedig elvesz\u00edteni<\/em>” – \u00edrja<\/a> Dom Alcuin: de nem a kinyilatkoztatott Igazs\u00e1g \u00e9s a Szenth\u00e1roms\u00e1gnak az istentisztelet legf\u0151bb aktus\u00e1ban kij\u00e1r\u00f3 tisztelet rov\u00e1s\u00e1ra; mert a pasztor\u00e1ci\u00f3nak t\u00falzott s\u00falyt adva v\u00e9g\u00fcl is az embert \u00e1ll\u00edtjuk a szent cselekm\u00e9ny k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba, amikor ehelyett Istent kellene oda helyezni, \u00e9s im\u00e1d\u00f3 csendben leborulni el\u0151tte.<\/p>\n

\u00c9s m\u00e9g ha ez megd\u00f6bben\u00e9st is v\u00e1lt ki a XVI. Benedek \u00e1ltal elk\u00e9pzelt folytonoss\u00e1g hermeneutik\u00e1j\u00e1nak<\/a> h\u00edveiben, \u00fagy v\u00e9lem, Bergoglio-nak most az egyszer t\u00f6k\u00e9letesen igaza van, amikor a tridenti mis\u00e9t a II. vatik\u00e1ni zsinat sz\u00e1m\u00e1ra elviselhetetlen fenyeget\u00e9snek tekinti, mivel ez a mise annyira katolikus, hogy megtagadja az ugyanazon r\u00f3mai r\u00edtus k\u00e9t form\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tti b\u00e9k\u00e9s egy\u00fctt\u00e9l\u00e9sre ir\u00e1nyul\u00f3 minden k\u00eds\u00e9rletet. Val\u00f3j\u00e1ban abszurdum, hogy egy rendes montini form\u00e1t \u00e9s egy rendk\u00edv\u00fcli tridenti form\u00e1t tudunk elk\u00e9pzelni egy olyan r\u00edtus eset\u00e9ben, amely mint ilyen, a r\u00f3mai egyh\u00e1z egyetlen hangj\u00e1t kell, hogy k\u00e9pviselje – una voce dicentes -, az \u00f3kor tiszteletrem\u00e9lt\u00f3 r\u00edtusainak nagyon korl\u00e1tozott kiv\u00e9tel\u00e9vel, mint az ambrosi\u00e1nus r\u00edtus, a lyoni r\u00edtus, a mozarabikus r\u00edtus, valamint a dominik\u00e1nus r\u00edtus \u00e9s hasonl\u00f3 r\u00edtusok minim\u00e1lis v\u00e1ltozatai. Ism\u00e9tlem: a Traditionis Custodes szerz\u0151je nagyon j\u00f3l tudja, hogy a Novus Ordo egy m\u00e1sik vall\u00e1s – a “zsinati egyh\u00e1z<\/em>” – kultikus kifejez\u0151d\u00e9se a katolikus egyh\u00e1z vall\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9pest, amelynek Szent V. Pius mis\u00e9je t\u00f6k\u00e9letes im\u00e1ds\u00e1gos ford\u00edt\u00e1sa. Bergogli\u00f3ban nincs meg a v\u00e1gy, hogy rendezze a Hagyom\u00e1ny \u00e9s a II. vatik\u00e1ni zsinat k\u00f6z\u00f6tti n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9st. Ellenkez\u0151leg, a szakad\u00e1s el\u0151id\u00e9z\u00e9s\u00e9nek gondolata funkcion\u00e1l a hagyom\u00e1nyos katolikusok – ak\u00e1r klerikusok, ak\u00e1r laikusok – kiz\u00e1r\u00e1s\u00e1ra a “zsinati egyh\u00e1zb\u00f3l<\/em>“, amely a katolikus egyh\u00e1z hely\u00e9be l\u00e9pett, \u00e9s amely alig (\u00e9s vonakodva) \u0151rzi a nev\u00e9t. A Santa Marta \u00e1ltal k\u00edv\u00e1nt skizma nem a n\u00e9met egyh\u00e1zmegy\u00e9k eretnek zsinati \u00fatja, hanem a bergoglioi provok\u00e1ci\u00f3k, az udvari botr\u00e1nyai, a m\u00e9rt\u00e9ktelen \u00e9s megoszt\u00f3 nyilatkozatai (itt<\/a> \u00e9s itt<\/a>) \u00e1ltal elkeseredett hagyom\u00e1nyos katolikusok skizm\u00e1ja. Ennek el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben Bergoglio nem fog habozni, hogy a II. vatik\u00e1ni zsinat \u00e1ltal lefektetett elveket, amelyekhez felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl ragaszkodik, a v\u00e9gs\u0151kig vigye: a Novus Ordo-t tekinti a zsinat ut\u00e1ni r\u00f3mai r\u00edtus egyetlen form\u00e1j\u00e1nak, \u00e9s k\u00f6vetkezetesen hat\u00e1lyon k\u00edv\u00fcl helyez minden \u00fcnnepl\u00e9st az \u0151si r\u00f3mai r\u00edtusban, mint a zsinat dogmatikai strukt\u00far\u00e1j\u00e1t\u00f3l teljesen idegent.<\/p>\n

\u00c9s nagyon is igaz, minden lehets\u00e9ges c\u00e1folaton t\u00fal, hogy a k\u00e9t heterog\u00e9n, s\u0151t ellent\u00e9tes ekkleziol\u00f3giai v\u00edzi\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt nincs lehet\u0151s\u00e9g a megb\u00e9k\u00e9l\u00e9sre. Vagy az egyik megmarad \u00e9s a m\u00e1sik megadja mag\u00e1t, vagy az egyik megadja mag\u00e1t \u00e9s a m\u00e1sik megmarad. A Vetus \u00e9s a Novus Ordo egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek kim\u00e9r\u00e1ja lehetetlen, mesters\u00e9ges \u00e9s csal\u00f3ka: mert amit a celebr\u00e1ns az apostoli mis\u00e9ben t\u00f6k\u00e9letesen tesz, az term\u00e9szetes \u00e9s t\u00e9vedhetetlen m\u00f3don arra k\u00e9szteti, amit az Egyh\u00e1z akar; m\u00edg amit a gy\u00fclekezet eln\u00f6ke a luther\u00e1nus (Szerk.: az eredetiben sz\u00f6vegben megreform\u00e1lt volt) <\/em><\/span>mis\u00e9ben tesz, azt szinte mindig befoly\u00e1solj\u00e1k a r\u00edtus \u00e1ltal enged\u00e9lyezett elt\u00e9r\u00e9sek, m\u00e9g akkor is, ha abban a Szent\u00e1ldozat \u00e9rv\u00e9nyesen val\u00f3sul meg. \u00c9s \u00e9ppen ebben \u00e1ll az \u00faj mise zsinati m\u00e1trixa: a k\u00e9pl\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben, abban, hogy k\u00e9pes alkalmazkodni a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb “gy\u00fclekezetek” ig\u00e9nyeihez, hogy egyar\u00e1nt celebr\u00e1lhatja olyan pap, aki hisz az \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9sben \u00e9s az el\u0151\u00edrt t\u00e9rdhajt\u00e1sokkal kinyilv\u00e1n\u00edtja azt, \u00e9s olyan is, aki csak az \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9sben hisz \u00e9s a h\u00edveknek a kez\u00fckbe adja az \u00e1ldoz\u00e1st.<\/p>\n

Nem lenn\u00e9k teh\u00e1t meglepve, ha a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben azok, akik vissza\u00e9lnek az apostoli tekint\u00e9llyel, hogy lerombolj\u00e1k a Szent Egyh\u00e1zat \u00e9s el\u0151id\u00e9zz\u00e9k a “zsinat<\/em>” el\u0151tti katolikusok t\u00f6meges elv\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1t, nem habozn\u00e1nak nemcsak az \u0151si mise \u00fcnnepl\u00e9s\u00e9t korl\u00e1tozni, hanem teljesen betiltani, mert ebben a tilt\u00e1sban \u00f6sszegz\u0151dik az Igaz, a J\u00f3 \u00e9s a Sz\u00e9p elleni szekt\u00e1s gy\u0171l\u00f6let, amely a modernist\u00e1k \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s\u00e9t b\u00e1lv\u00e1nyuk els\u0151 \u00fcl\u00e9se, a II. vatik\u00e1ni zsinat \u00f3ta \u00e9ltette. Ne felejts\u00fck el, hogy e fanatikus \u00e9s zsarnoki szeml\u00e9letnek megfelel\u0151en a tridenti mis\u00e9t VI. P\u00e1l Missale Romanum\u00e1nak kihirdet\u00e9s\u00e9vel laz\u00e1n elt\u00f6r\u00f6lt\u00e9k, \u00e9s azokat, akik tov\u00e1bbra is \u00fcnnepelt\u00e9k, sz\u00f3 szerint \u00fcld\u00f6zt\u00e9k, kik\u00f6z\u00f6s\u00edtett\u00e9k, megt\u00f6rt sz\u00edvvel hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k, \u00e9s az \u00faj r\u00edtus\u00fa temet\u00e9sekkel temett\u00e9k el, mintegy megpecs\u00e9telve egy v\u00e9gleg elfelejtend\u0151 m\u00falt feletti szerencs\u00e9tlen gy\u0151zelmet. \u00c9s akkoriban senkit sem \u00e9rdekeltek azok a lelkip\u00e1sztori ind\u00edt\u00e9kok, hogy elt\u00e9rjenek a k\u00e1nonjog szigor\u00e1t\u00f3l, mint ahogy ma sem \u00e9rdekelnek senkit azok a lelkip\u00e1sztori ind\u00edt\u00e9kok, amelyek sok p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t arra k\u00e9sztethetnek, hogy megadja azt az \u00fcnnepl\u00e9st az \u0151si r\u00edtusban, amelyhez a klerikusok \u00e9s a h\u00edvek k\u00fcl\u00f6n\u00f6s ragaszkod\u00e1st mutatnak.<\/p>\n

XVI. Benedek b\u00e9k\u00e9ltet\u0151 k\u00eds\u00e9rlete, amely dics\u00e9retes az Usus Antiquior liberaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak \u00e1tmeneti hat\u00e1sai miatt, \u00e9ppen az\u00e9rt volt kudarcra \u00edt\u00e9lve, mert abb\u00f3l az ill\u00fazi\u00f3b\u00f3l fakadt, hogy a Summorum Pontificum szint\u00e9zis\u00e9t a tridenti t\u00e9zisre \u00e9s Bugnini antit\u00e9zis\u00e9re alkalmazhatn\u00e1: ez a hegeli gondolkod\u00e1s \u00e1ltal befoly\u00e1solt filoz\u00f3fiai v\u00edzi\u00f3 nem lehet sikeres, mert az Egyh\u00e1z (\u00e9s a mise) term\u00e9szete miatt, amely vagy katolikus, vagy nem. \u00c9s amely nem lehet egyszerre szil\u00e1rdan a Hagyom\u00e1nyhoz r\u00f6gz\u00edtve \u00e9s a szekulariz\u00e1lt mentalit\u00e1s hull\u00e1mai \u00e1ltal is megr\u00e1zva.<\/p>\n

Ez\u00e9rt nagyon megd\u00f6bbenve olvasom, hogy Dom Reid az apostoli mis\u00e9t “annak a legitim pluralit\u00e1snak a kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9nek tekinti, amely Krisztus egyh\u00e1z\u00e1nak r\u00e9sze<\/em>“, mert a hangok pluralit\u00e1sa t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en egy \u00e1tfog\u00f3 szimfonikus egys\u00e9gben fejez\u0151dik ki, nem pedig a harm\u00f3nia \u00e9s a csikorg\u00f3 zaj egyidej\u0171 jelenl\u00e9t\u00e9ben. Itt egy f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3, amelyet miel\u0151bb tiszt\u00e1zni kell, \u00e9s amelyet minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint nem annyira azok f\u00e9l\u00e9nk \u00e9s higgadt m\u00e1sk\u00e9nt gondolkod\u00e1sa fog gy\u00f3gy\u00edtani, akik toleranci\u00e1t k\u00e9rnek maguknak, mik\u00f6zben ugyanezt a toleranci\u00e1t megadj\u00e1k azoknak, akik sz\u00f6gesen ellent\u00e9tes elveket vallanak, hanem ink\u00e1bb azok intoler\u00e1ns \u00e9s bosszant\u00f3 fell\u00e9p\u00e9se, akik azt hiszik, hogy az Egyh\u00e1z Feje, Krisztus akarat\u00e1val szemben r\u00e1er\u0151ltethetik a saj\u00e1t akaratukat, azt felt\u00e9telezve, hogy \u00fagy ir\u00e1ny\u00edthatj\u00e1k a misztikus testet, mint egy multinacion\u00e1lis v\u00e1llalatot, ahogyan M\u00fcller b\u00edboros helyesen mutatott r\u00e1 legut\u00f3bbi besz\u00e9d\u00e9ben.<\/p>\n

\u00c9s m\u00e9gis, ha jobban megn\u00e9zz\u00fck, ami ma t\u00f6rt\u00e9nik, \u00e9s ami a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben fog t\u00f6rt\u00e9nni, az nem m\u00e1s, mint a m\u00faltban fel\u00e1ll\u00edtott el\u0151felt\u00e9telek logikus k\u00f6vetkezm\u00e9nye, a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s a t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 lass\u00fa l\u00e9p\u00e9sek hossz\u00fa sorozat\u00e1ban, amelyek mindegyik\u00e9r\u0151l sokan hallgattak \u00e9s zsarol\u00e1ssal elfogadt\u00e1k. Mert azok, akik szok\u00e1s szerint a tridenti mis\u00e9t celebr\u00e1lj\u00e1k, de id\u0151r\u0151l id\u0151re tov\u00e1bbra is a Novus Ordo-t \u00fcnneplik – \u00e9s itt nem a zsarol\u00e1snak al\u00e1vetett papokr\u00f3l besz\u00e9lek, hanem azokr\u00f3l, akik maguk d\u00f6nthettek, vagy akiknek megvolt a v\u00e1laszt\u00e1s szabads\u00e1ga -, m\u00e1r engedtek elveikben, elfogadva, hogy b\u00e1rmelyiket egyform\u00e1n celebr\u00e1lhass\u00e1k, mintha mindkett\u0151 egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 lenne, mintha – pontosan – az egyik ugyanannak a r\u00edtusnak a rendk\u00edv\u00fcli form\u00e1ja, a m\u00e1sik pedig a rendes form\u00e1ja lenne. \u00c9s nem ez t\u00f6rt\u00e9nt-e hasonl\u00f3 m\u00f3dszerekkel a polg\u00e1ri szf\u00e9r\u00e1ban is, a korl\u00e1toz\u00e1sok bevezet\u00e9s\u00e9vel \u00e9s az alapvet\u0151 jogok megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel, amit a lakoss\u00e1g t\u00f6bbs\u00e9ge csendben elfogadott, a vil\u00e1gj\u00e1rv\u00e1ny fenyeget\u00e9s\u00e9t\u0151l rettegve? Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is, m\u00e1s motiv\u00e1ci\u00f3val, de hasonl\u00f3 c\u00e9llal zsarolt\u00e1k meg a polg\u00e1rokat: “Vagy beoltatod magad, vagy nem dolgozhatsz, nem utazhatsz, nem mehetsz \u00e9tterembe”. \u00c9s h\u00e1nyan engedelmeskedtek, b\u00e1r tudt\u00e1k, hogy ez a hatalommal val\u00f3 vissza\u00e9l\u00e9s? Gondolod, hogy a konszenzus manipul\u00e1l\u00e1s\u00e1nak rendszerei nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l, amikor azok, akik elfogadj\u00e1k \u0151ket, ugyanabb\u00f3l az ellens\u00e9ges sorb\u00f3l sz\u00e1rmaznak, \u00e9s ugyanaz a K\u00edgy\u00f3 vezeti \u0151ket? \u00dagy gondolja, hogy a Klaus Schwab Vil\u00e1ggazdas\u00e1gi F\u00f3rum \u00e1ltal kidolgozott Nagy \u00dajraind\u00edt\u00e1s terv\u00e9nek m\u00e1s c\u00e9ljai vannak, mint a Bergoglian szekta \u00e1ltal kit\u0171z\u00f6ttek? A zsarol\u00e1s nem az eg\u00e9szs\u00e9gr\u0151l fog sz\u00f3lni, hanem ink\u00e1bb doktrin\u00e1lis: arra k\u00e9rnek majd, hogy csak a II. vatik\u00e1ni zsinatot \u00e9s a Novus Ordo Miss\u00e6-t fogadjuk el, hogy jogai legyenek a zsinati egyh\u00e1zban; a tradicionalist\u00e1kat ugyan\u00fagy fanatikusoknak b\u00e9lyegzik, mint azokat, akiket “no-vax”-nak neveznek.<\/p>\n

Ha R\u00f3ma a vil\u00e1g \u00f6sszes templom\u00e1ban betiltan\u00e1 az \u0151si mise \u00fcnnepl\u00e9s\u00e9t, akkor azok, akik azt hitt\u00e9k, hogy k\u00e9t urat szolg\u00e1lhatnak – Krisztus Egyh\u00e1z\u00e1t \u00e9s a zsinati egyh\u00e1zat -, r\u00e1 fognak j\u00f6nni, hogy becsapt\u00e1k \u0151ket, ahogyan az el\u0151tt\u00fck l\u00e9v\u0151 zsinati aty\u00e1kkal is t\u00f6rt\u00e9nt. Ekkor kell majd meghozniuk azt a d\u00f6nt\u00e9st, amelyr\u0151l azt hitt\u00e9k, hogy elker\u00fclhetik: egy olyan d\u00f6nt\u00e9st, amely arra k\u00e9nyszer\u00edti \u0151ket, hogy vagy ne engedelmeskedjenek egy t\u00f6rv\u00e9nytelen parancsnak, hogy engedelmeskedjenek az \u00darnak, vagy pedig hajts\u00e1k meg fej\u00fcket a zsarnok akarata el\u0151tt, mik\u00f6zben nem teljes\u00edtik Isten szolg\u00e1inak k\u00f6teless\u00e9g\u00e9t. Gondolkodjanak el lelkiismeret vizsg\u00e1latuk sor\u00e1n azon, hogy h\u00e1nyan ker\u00fclt\u00e9k el, hogy t\u00e1mogass\u00e1k azt a n\u00e9h\u00e1ny, nagyon kev\u00e9s paptestv\u00e9r\u00fcket, akik h\u0171s\u00e9gesek voltak saj\u00e1t paps\u00e1gukhoz, annak ellen\u00e9re, hogy engedetlennek vagy rugalmatlannak jel\u00f6lt\u00e9k ki \u0151ket, egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert el\u0151re l\u00e1tt\u00e1k a megt\u00e9veszt\u00e9st \u00e9s a zsarol\u00e1st.<\/p>\n

Itt nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a montini mis\u00e9t “fel\u00f6lt\u00f6ztess\u00fck<\/em>“, mint az \u00f3kori mis\u00e9t, megpr\u00f3b\u00e1ljuk a miseruh\u00e1kkal \u00e9s a gregori\u00e1n \u00e9nekkel elrejteni a farizeusi k\u00e9pmutat\u00e1st, amiben megfogant; nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy kiv\u00e1gjuk a Prex eucharistica II-t vagy ad orientem \u00fcnnepel\u00fcnk: a harcot a tridenti mise teocentrikus l\u00e1t\u00e1sa \u00e9s a koncili\u00e1rius hamis\u00edtv\u00e1ny\u00e1nak antropocentrikus l\u00e1t\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tti ontol\u00f3giai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9rt kell megv\u00edvni.<\/p>\n

Ez nem m\u00e1s, mint Krisztus \u00e9s a S\u00e1t\u00e1n k\u00f6z\u00f6tti harc. Harc a mis\u00e9\u00e9rt, amely hit\u00fcnk sz\u00edve, a tr\u00f3n, amelyre az isteni Eucharisztikus Kir\u00e1ly lesz\u00e1ll, a K\u00e1lv\u00e1ria, amelyen a Szepl\u0151telen B\u00e1r\u00e1ny \u00e1ldozata v\u00e9r n\u00e9lk\u00fcli form\u00e1ban meg\u00fajul. Nem vacsora, nem koncert, nem k\u00fcl\u00f6ncs\u00e9gek bemutat\u00f3ja, nem sz\u00f3sz\u00e9k az eretnekek sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s nem p\u00f3dium a gy\u0171l\u00e9sek megtart\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

Ez egy olyan harc, amely lelkileg meger\u0151s\u00f6dik a Krisztushoz h\u0171, kik\u00f6z\u00f6s\u00edtettnek \u00e9s skizmatikusnak tekintett papok rejt\u0151zk\u00f6d\u00e9s\u00e9ben, m\u00edg a templomokon bel\u00fcl a reform\u00e1tus r\u00edtus mellett a hitetlens\u00e9g, a t\u00e9ved\u00e9s \u00e9s a k\u00e9pmutat\u00e1s gy\u0151zedelmeskedik. \u00c9s a hi\u00e1ny is: Isten hi\u00e1nya, a szent papok hi\u00e1nya, a j\u00f3 h\u00edv\u0151 lelkek hi\u00e1nya. A hi\u00e1ny – ahogyan a r\u00f3mai Szent P\u00e9ter-sz\u00e9kfoglal\u00f3 szentbesz\u00e9demben mondtam (itt) – a sz\u00e9k (Cathedra)\u00e9s az Olt\u00e1r k\u00f6z\u00f6tti egys\u00e9g, a p\u00e1sztorok szent tekint\u00e9lye \u00e9s a p\u00e1sztorok l\u00e9t\u00fck oka k\u00f6z\u00f6tti egys\u00e9g, Krisztus p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve, akik k\u00e9szek arra, hogy els\u0151k\u00e9nt maguk is felmenjenek a Golgot\u00e1ra, hogy fel\u00e1ldozz\u00e1k magukat a ny\u00e1j\u00e9rt. Aki elutas\u00edtja saj\u00e1t paps\u00e1g\u00e1nak ezt a misztikus l\u00e1tom\u00e1s\u00e1t, az v\u00e9g\u00fcl is \u00fagy v\u00e9gzi, hogy a hatalm\u00e1t an\u00e9lk\u00fcl a meger\u0151s\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl gyakorolja, amely csak az Olt\u00e1rt\u00f3l, az \u00c1ldozatt\u00f3l \u00e9s a Keresztt\u0151l sz\u00e1rmazik: mag\u00e1t\u00f3l Krisztust\u00f3l, aki e Keresztr\u0151l uralkodik mind a szellemi, mind a vil\u00e1gi uralkod\u00f3k felett, mint Kir\u00e1ly \u00e9s F\u0151pap.<\/p>\n

Ha Bergoglio ezt akarja, hogy a Szent Koll\u00e9gium \u00e9s a p\u00fcsp\u00f6ki kar hangos hallgat\u00e1sa k\u00f6zepette \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtse els\u00f6pr\u0151 hatalm\u00e1t, akkor tudja, hogy sok j\u00f3 l\u00e9lek hat\u00e1rozott \u00e9s hat\u00e1rozott ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1val fog szembesz\u00e1llni, akik k\u00e9szek harcolni az \u00dar szeretet\u00e9\u00e9rt \u00e9s saj\u00e1t lelk\u00fck \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9\u00e9rt, akik az Egyh\u00e1z \u00e9s a vil\u00e1g sorsa szempontj\u00e1b\u00f3l oly rettenetes pillanatban elt\u00f6k\u00e9ltek, hogy nem engednek azoknak, akik el akarj\u00e1k t\u00f6r\u00f6lni az \u00f6r\u00f6k \u00e1ldozatot, mintegy megk\u00f6nny\u00edtend\u0151 az Antikrisztusnak az \u00daj Vil\u00e1grend vezet\u00e9s\u00e9re val\u00f3 emelked\u00e9s\u00e9t. Hamarosan meg fogjuk \u00e9rteni az evang\u00e9lium (Mt 24,15)[2]<\/sup>) sz\u00f6rny\u0171 szavainak \u00e9rtelm\u00e9t, amelyben az \u00dar a templomban l\u00e9v\u0151 pusztul\u00e1s ut\u00e1latoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l: arr\u00f3l az ut\u00e1latos borzalomr\u00f3l, hogy a szentmise kincs\u00e9t kitiltj\u00e1k, olt\u00e1rainkat lecsupasz\u00edtj\u00e1k, templomainkat bez\u00e1rj\u00e1k, liturgikus szertart\u00e1sainkat titokzatoss\u00e1gra k\u00e9nyszer\u00edtik. Ez a pusztul\u00e1s ut\u00e1latoss\u00e1ga: az apostoli mise v\u00e9ge.<\/p>\n

Amikor a 13 \u00e9ves \u00c1gnest 304. janu\u00e1r 21-\u00e9n m\u00e1rt\u00edrhal\u00e1lra vezett\u00e9k, a h\u00edvek \u00e9s papok k\u00f6z\u00fcl sokan hitt\u00e9r\u00edtettek a hitb\u0151l Diocletianus \u00fcld\u00f6z\u00e9se alatt. Kell-e f\u00e9ln\u00fcnk a zsinati szekta kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9s\u00e9t\u0151l, amikor egy l\u00e1ny ilyen p\u00e9ld\u00e1t adott nek\u00fcnk a h\u00f3h\u00e9r el\u0151tt a h\u0171s\u00e9gr\u0151l \u00e9s a kitart\u00e1sr\u00f3l? H\u0151sies h\u0171s\u00e9g\u00e9t Szent Ambrus \u00e9s Szent Damasus is dics\u00e9rte. Gondoskodjunk arr\u00f3l, hogy mi, b\u00e1rmennyire is m\u00e9ltatlanok vagyunk, k\u00e9pesek legy\u00fcnk ki\u00e9rdemelni az Egyh\u00e1z j\u00f6v\u0151beni dics\u00e9ret\u00e9t, mik\u00f6zben felk\u00e9sz\u00fcl\u00fcnk azokra a pr\u00f3b\u00e1kra, amelyekben tan\u00fas\u00e1got tesz\u00fcnk arr\u00f3l, hogy Krisztushoz tartozunk.<\/p>\n

+ Carlo Maria Vigan\u00f2, \u00e9rsek<\/p>\n

2023. janu\u00e1r 21.
\nSanct\u00e6 Agnetis Virginis et Martyris<\/p>\n

[1]<\/sup> H\u00e1rom \u00e9vvel a francia forradalom el\u0151tt a pistoiai zsinat megfogalmazott n\u00e9h\u00e1ny eretnek tan\u00edt\u00e1st, amelyek jelent\u0151sen megel\u0151legezt\u00e9k a modernizmus t\u00e9ved\u00e9seit, amelyeket a II. vatik\u00e1ni zsinaton tal\u00e1lunk: A kegyelmi \u00e1h\u00edtatokt\u00f3l val\u00f3 idegenked\u00e9s; az a c\u00e9lz\u00e1s, hogy a kegyelemr\u0151l \u00e9s a predestin\u00e1ci\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 tan\u00edt\u00e1snak vissza kell t\u00e9rnie az \u00f3kor tisztas\u00e1g\u00e1hoz, miut\u00e1n \u00e9vsz\u00e1zadokig f\u00e9lre\u00e9rtelmezt\u00e9k; a n\u00e9pnyelv elfogad\u00e1sa a liturgi\u00e1ban \u00e9s sok hangosan mondott ima; a mell\u00e9kolt\u00e1rok elt\u00f6rl\u00e9se, ereklyetart\u00f3k \u00e9s vir\u00e1gok haszn\u00e1lata az olt\u00e1rokon, a szentek k\u00e9pei, amelyek nincsenek jelen a Szent\u00edr\u00e1sban; c\u00e9lz\u00e1sok egy olyan mise t\u00f6rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9re, amelyben a h\u00edvek nem r\u00e9szes\u00fclnek \u00e1ldoz\u00e1sban; helytelen kifejez\u00e9sek haszn\u00e1lata a szent\u00e1ldoz\u00e1s meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban. VI. Pius v\u00e1laszol ezekre a t\u00e9ved\u00e9sekre: “Soha ne forduljon el\u0151, hogy P\u00e9ter hangja eln\u00e9muljon a sz\u00e9k\u00e9ben, amelyben \u00f6r\u00f6kk\u00e9 \u00e9l \u00e9s eln\u00f6k\u00f6l, \u00e9s a hit igazs\u00e1g\u00e1t k\u00edn\u00e1lja azoknak, akik keresik” (Szent Krizol\u00f3gus, Lev\u00e9l Eutyches-hez).<\/p>\n

[2]<\/sup> 24<\/sup><\/span>Mert hamis krisztusok \u00e9s hamis pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k t\u00e1madnak, nagy jeleket \u00e9s csod\u00e1kat m\u0171velnek, hogy ha lehet, m\u00e9g a v\u00e1lasztottakat is t\u00e9ved\u00e9sbe ejts\u00e9k. 25<\/sup><\/span>\u00cdme, el\u0151re megmondtam nektek. 26<\/sup><\/span>Ha teh\u00e1t azt mondj\u00e1k nektek: \u2018\u00cdme, a puszt\u00e1ban van\u2019, ne menjetek ki; \u2018\u00edme, a bels\u0151 szob\u00e1kban\u2019, ne higgy\u00e9tek. 27<\/sup><\/span>Mert amint a vill\u00e1m napkeleten t\u00e1mad \u00e9s napnyugatig l\u00e1tszik, olyan lesz az Emberfi\u00e1nak elj\u00f6vetele is. 28<\/sup><\/span>Ahol ugyanis a holttest van, oda gy\u0171lnek a kesely\u0171k.<\/p>\n

Forr\u00e1s: catholicfamilynews.com<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A szerkeszt\u0151 megjegyz\u00e9se: Ebben az \u00faj sz\u00f6vegben Carlo Maria Vigan\u00f2 \u00e9rsek v\u00e1laszol a Notre Dame-i Egyetem Egyh\u00e1zi \u00c9let foly\u00f3irat\u00e1nak tavaly \u0151sszel megjelent \u00f6t cikkb\u0151l \u00e1ll\u00f3 sorozat\u00e1ra , valamint Dom Alcuin Reidnek az eml\u00edtett sorozatra adott v\u00e1lasz\u00e1ra (itt). M\u00edg a cikksorozat szerz\u0151i (Prof. John Cavadini, Prof. Mary Healy \u00e9s Fr. Thomas Weinandy)<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":5043,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[1156],"tags":[116,668,44,185,56,102,293,227,297,187,55,241,57,78,61,349,115,144,50,47,131,52,120,294],"class_list":["post-5042","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-catholicfamilynews-com","tag-biblia","tag-bun","tag-egyhaz","tag-ersek","tag-eucharisztia","tag-evangelium","tag-hagyomany","tag-ii-vatikani-zsinat","tag-isten","tag-katolikus","tag-krisztus","tag-liturgia","tag-oltariszentseg","tag-papa","tag-puspok","tag-satan","tag-szentiras","tag-szentlelek","tag-szentmise","tag-tanitas","tag-templom","tag-ujszovetseg","tag-unnep","tag-vallas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5042","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=5042"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5042\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5045,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5042\/revisions\/5045"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5043"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5042"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=5042"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=5042"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}