{"id":5495,"date":"2023-03-31T08:00:12","date_gmt":"2023-03-31T06:00:12","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=5495"},"modified":"2023-03-25T09:12:02","modified_gmt":"2023-03-25T08:12:02","slug":"cardinal-roche-a-ii-vatikani-szakadasrol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2023\/03\/31\/cardinal-roche-a-ii-vatikani-szakadasrol\/","title":{"rendered":"Cardinal Roche: a II. vatik\u00e1ni szakad\u00e1sr\u00f3l"},"content":{"rendered":"

Ahogy nemr\u00e9g \u00edrtam a Catholic Answers-en, a Traditionis custodes \u00e9s a kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 dokumentumok flottill\u00e1ja k\u00f6r\u00fcli z\u0171rzavar kezd hasonl\u00edtani az Amoris Laetitia k\u00f6r\u00fcli z\u0171rzavarhoz. Konkr\u00e9tan a dokumentum c\u00e9lj\u00e1r\u00f3l besz\u00e9ltem: milyen v\u00edzi\u00f3 ihlette az egyh\u00e1zi t\u00e1jr\u00f3l. Itt most a m\u00f6g\u00f6tte \u00e1ll\u00f3, ugyancsak \u00e1tl\u00e1thatatlan indokl\u00e1sra szeretn\u00e9k \u00f6sszpontos\u00edtani.<\/em><\/p>\n

\"\"Fent: A vatik\u00e1ni Vatik\u00e1ni Zsinat: Athanasius Schneider p\u00fcsp\u00f6k szentmis\u00e9t mutat be az Ohio \u00e1llambeli Steubenville-i Szent P\u00e9ter templomban. Allison Girone fot\u00f3ja.<\/span><\/p>\n

M\u00falt vas\u00e1rnap a BBC Radio 4 r\u00f6vid riportot sug\u00e1rzott a hagyom\u00e1nyos mis\u00e9r\u0151l. Besz\u00e9lgettek Maria Jones katolikus bloggerrel (n\u00e9zz\u00e9k meg a ‘One of Nine’ csatorn\u00e1j\u00e1t), egy pappal, aki a TLM-et mondja, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny Hagyom\u00e1nyos Mise l\u00e1togat\u00f3val, akiket v\u00e9letlen\u00fcl tal\u00e1ltak egy templom el\u0151tt. Hallottunk m\u00e9g r\u00e9szleteket Austen Ivereigh p\u00e1pai \u00e9letrajz\u00edr\u00f3t\u00f3l \u00e9s Arthur Roche b\u00edborost\u00f3l.<\/p>\n

Arr\u00f3l, hogy mi\u00e9rt adt\u00e1k ki a TC-t, Ivereigh azt mondja, hogy a hagyom\u00e1nyos mis\u00e9re j\u00e1r\u00f3 emberek egy balj\u00f3s “mozgalmat<\/em>” alkotnak, amely ellenzi a II. Vatik\u00e1ni Zsinatot. Ezt az \u00e1ll\u00edt\u00e1st feltehet\u0151en Ferenc p\u00e1pa 2021-es, a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6knek \u00edrt levele ihlette. A neh\u00e9zs\u00e9get az okozza, hogy m\u00e9g a hagyom\u00e1nyos mise leg\u00e9rzelmesebb \u00e9s legelismeretlenebb t\u00e1mogat\u00f3i is, akiket a BBC \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i tal\u00e1ltak, egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u00e1mogatj\u00e1k ezt az elk\u00e9pzel\u00e9st. Ha az a “mozgalom<\/em>“, amelyr\u0151l Ivereigh besz\u00e9l, csak az internet valamelyik hom\u00e1lyos szeglet\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3, akkor neh\u00e9z meg\u00e9rteni, hogy Ferenc p\u00e1pa mi\u00e9rt okozott akkora sz\u00edvf\u00e1jdalmat azzal, hogy vil\u00e1gszerte korl\u00e1tozta a hagyom\u00e1nyos mis\u00e9t.<\/p>\n

Roche b\u00edboros ezzel szemben a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen besz\u00e9lt:<\/p>\n

\n

Tudj\u00e1tok, az Egyh\u00e1z teol\u00f3gi\u00e1ja megv\u00e1ltozott. M\u00edg kor\u00e1bban a pap k\u00e9pviselte t\u00e1volr\u00f3l az eg\u00e9sz n\u00e9pet. \u0150ket \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n ezen a szem\u00e9lyen kereszt\u00fcl csatorn\u00e1zt\u00e1k, aki egyed\u00fcl celebr\u00e1lta a mis\u00e9t. Ma m\u00e1r nem csak a pap celebr\u00e1lja a liturgi\u00e1t, hanem azok is, akik vele egy\u00fctt megkeresztelkedtek. \u00c9s ez egy hatalmas kijelent\u00e9s.<\/p>\n<\/blockquote>\n

Ez teljesen f\u00fcggetlen a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6kh\u00f6z \u00edrt lev\u00e9lben megfogalmazott \u00e1ll\u00edt\u00e1sokt\u00f3l, \u00e9s neh\u00e9z elk\u00e9pzelni, hogy egy k\u00fariai b\u00edboros kor\u00e1bban tett volna ilyen \u00e1ll\u00edt\u00e1st. Gyakran hallottuk, hogy az az elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy “az Egyh\u00e1z teol\u00f3gi\u00e1ja megv\u00e1ltozott<\/em>“, a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges progressz\u00edvek \u00e9s a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges lefebvrist\u00e1k saj\u00e1tja, \u00e9s hogy a Zsinat val\u00f3j\u00e1ban azt tette, amire XXIII. J\u00e1nos p\u00e1pa k\u00e9rte (Gaudent Mater Ecclesia):<\/p>\n

\n

… ma arra van sz\u00fcks\u00e9g, hogy a kereszt\u00e9ny tan\u00edt\u00e1s eg\u00e9sz\u00e9t, amelynek egyetlen r\u00e9sze sem veszhet el, korunkban mindenki \u00faj buzgalommal, nyugalomban \u00e9s b\u00e9kess\u00e9gben, abban a hagyom\u00e1nyos \u00e9s pontos fogalmi \u00e9s kifejez\u00e9sm\u00f3dban fogadja, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a tridenti \u00e9s az I. Vatik\u00e1ni Zsinat aktusaiban mutatkozik meg. … Mert a hit let\u00e9tem\u00e9nyese, a tiszteletrem\u00e9lt\u00f3 tan\u00edt\u00e1sunkban foglalt igazs\u00e1gok egy dolog; m\u00e1s dolog a m\u00f3d, ahogyan kifejezik \u0151ket, de ugyanazzal a jelent\u00e9ssel \u00e9s ugyanazzal az \u00edt\u00e9lettel.<\/p>\n<\/blockquote>\n

Van-e b\u00e1rmilyen alap a koncelebr\u00e1ci\u00f3s sz\u00f6vegekben, amely al\u00e1t\u00e1masztja Roche b\u00edboros “\u00faj teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t<\/em>“? Nos, a zsinat liturgi\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 dekr\u00e9tuma, a Sacrosantum Concilium azt mondja nek\u00fcnk (48. n.):<\/p>\n

\n

Az Egyh\u00e1z teh\u00e1t komolyan k\u00edv\u00e1nja, hogy Krisztus h\u00edvei, amikor jelen vannak a hit e miszt\u00e9rium\u00e1ban, ne legyenek ott idegenk\u00e9nt vagy n\u00e9ma szeml\u00e9l\u0151k\u00e9nt; ellenkez\u0151leg, a r\u00edtusok \u00e9s im\u00e1k j\u00f3 meg\u00e9rt\u00e9se \u00e1ltal, odaad\u00e1ssal \u00e9s teljes egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9ssel vegyenek r\u00e9szt a szent cselekm\u00e9nyben, tudat\u00e1ban annak, amit tesznek. Isten ig\u00e9je \u00e1ltal kell tan\u00edtani \u0151ket, \u00e9s t\u00e1pl\u00e1lkozniuk kell az \u00dar test\u00e9nek asztal\u00e1n\u00e1l; h\u00e1l\u00e1t kell adniuk Istennek; a Szepl\u0151telen \u00c1ldozat felaj\u00e1nl\u00e1s\u00e1val, nemcsak a pap keze \u00e1ltal, hanem vele egy\u00fctt, meg kell tanulniuk magukat is felaj\u00e1nlani; Krisztus, a K\u00f6zvet\u00edt\u0151 \u00e1ltal napr\u00f3l napra egyre t\u00f6k\u00e9letesebb egys\u00e9gbe kell ker\u00fclni\u00fck Istennel \u00e9s egym\u00e1ssal, hogy v\u00e9g\u00fcl Isten legyen mindenben minden.<\/p>\n<\/blockquote>\n

Ez val\u00f3ban az Egyh\u00e1z tan\u00edt\u00e1sa. De vajon \u00faj-e? Mint dokument\u00e1lt\u00e1k, a dokumentum l\u00e1bjegyzeteit drasztikusan ritk\u00edtott\u00e1k az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s egy k\u00e9s\u0151i szakasz\u00e1ban, \u00e9s ez elhom\u00e1lyos\u00edtja a val\u00f3s\u00e1got, hogy ez a bekezd\u00e9s k\u00e9t modern, a koncili\u00e1rus el\u0151tti tan\u00edt\u00f3hivatali sz\u00f6vegre \u00e9p\u00fcl.<\/p>\n

Az els\u0151, amely a szerencs\u00e9tlen “n\u00e9ma n\u00e9z\u0151k<\/em>” (“muti spectatores<\/em>“) kifejez\u00e9st megalkotta, XI. Pius p\u00e1pa Divini cultus sanctitatem (1928) n. 9. sz\u00e1m\u00fa apostoli konstit\u00faci\u00f3ja. \u0150 azokr\u00f3l a katolikusokr\u00f3l besz\u00e9lt, akik nem \u00e9nekelt\u00e9k az \u00e9nekeket X. Pius p\u00e1pa Tra la sollicitudini c\u00edm\u0171, negyedsz\u00e1zaddal kor\u00e1bbi aj\u00e1nl\u00e1sainak megfelel\u0151en.<\/p>\n

A m\u00e1sik forr\u00e1s XII. Pius p\u00e1pa 1947-es Mediator Dei enciklik\u00e1ja:<\/p>\n

\n

A kereszts\u00e9g vize \u00e1ltal, mint k\u00f6z\u00f6s jogon, a kereszt\u00e9nyek Krisztus pap misztikus test\u00e9nek tagjaiv\u00e1 v\u00e1lnak, \u00e9s a lelk\u00fckbe bev\u00e9sett “jellem” \u00e1ltal arra rendeltettek, hogy Istennek h\u00f3doljanak. \u00cdgy \u00e1llapotuknak megfelel\u0151en r\u00e9szes\u00fclnek Krisztus paps\u00e1g\u00e1ban (88).<\/p>\n<\/blockquote>\n

Ism\u00e9tlem:<\/p>\n

\n

Ebben a legfontosabb t\u00e9m\u00e1ban, hogy ne adjunk okot vesz\u00e9lyes t\u00e9ved\u00e9sre, sz\u00fcks\u00e9ges, hogy meghat\u00e1rozzuk a “felaj\u00e1nl\u00e1s” sz\u00f3 pontos jelent\u00e9s\u00e9t. A felszentel\u00e9s szavain\u00e1l a v\u00e9r n\u00e9lk\u00fcli \u00e1ldozatot, amikor Krisztus az \u00e1ldozat \u00e1llapot\u00e1ban jelenik meg az olt\u00e1ron, a pap v\u00e9gzi, \u00e9s csakis \u0151, mint Krisztus k\u00e9pvisel\u0151je, \u00e9s nem mint a h\u00edvek k\u00e9pvisel\u0151je. Hanem az\u00e9rt, mert a pap az isteni \u00e1ldozatot az olt\u00e1rra helyezi, hogy felaj\u00e1nlja azt az Atya Istennek, mint \u00e1ldozatot a Szenth\u00e1roms\u00e1g dics\u0151s\u00e9g\u00e9re \u00e9s az eg\u00e9sz Egyh\u00e1z jav\u00e1ra. A h\u00edvek pedig ebben a korl\u00e1tozott \u00e9rtelemben vett \u00e1ldozatban a maguk m\u00f3dj\u00e1n \u00e9s kett\u0151s m\u00f3don vesznek r\u00e9szt, m\u00e9gpedig az\u00e9rt, mert nemcsak a pap keze \u00e1ltal, hanem bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig vele egyes\u00fclve is felaj\u00e1nlj\u00e1k az \u00e1ldozatot. E r\u00e9szv\u00e9tel miatt a n\u00e9p \u00e1ltal hozott \u00e1ldozat is r\u00e9sze a liturgikus istentiszteletnek (92).<\/p>\n<\/blockquote>\n

Az a gondolat, hogy a n\u00e9p fontos \u00e9rtelemben r\u00e9szesedik a mise \u00e1ldozat\u00e1b\u00f3l, an\u00e9lk\u00fcl, hogy \u00f6sszekevern\u00e9nk a felszentelt paps\u00e1got \u00e9s az \u00f6sszes h\u00edv\u0151 paps\u00e1g\u00e1t, az eg\u00e9sz hagyom\u00e1nyban megtal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s mag\u00e1ba a mise sz\u00f6veg\u00e9be is be\u00e1gyaz\u00f3dik. Akik a hagyom\u00e1nyos mis\u00e9n vesznek r\u00e9szt, ismerik az “Oremus<\/em>“, “Im\u00e1dkozzunk<\/em>” sz\u00f3t – ez a gyakran ism\u00e9telt felh\u00edv\u00e1s, hogy l\u00e9lekben csatlakozzunk a pap im\u00e1j\u00e1hoz -, valamint a pap szavait: “Orate fratres ut meum ac vestrum sacrificium acceptabile fiat apud Deum Patrem<\/em>“: “Im\u00e1dkozzatok testv\u00e9rek, hogy az \u00e9n \u00e9s a ti \u00e1ldozatotok elfogadhat\u00f3 legyen az Atya Isten el\u0151tt<\/em>“. A hagyom\u00e1nyos mise teol\u00f3gi\u00e1ja \u00e9s azok, akik az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n kifejtett\u00e9k, \u00f6sszeegyeztethetetlen azzal a n\u00e9zettel, hogy a n\u00e9p passz\u00edv szeml\u00e9l\u0151, akinek nincs r\u00e9sze a miszt\u00e9riumban.<\/p>\n

A BBC szerkeszt\u0151i Roche b\u00edboros megjegyz\u00e9seit \u00f6sszekapcsolt\u00e1k azzal a hagyom\u00e1nyos gyakorlattal, hogy “a pap a mise nagy r\u00e9sz\u00e9ben h\u00e1ttal \u00e1ll a n\u00e9pnek<\/em>“. Nem lehet tudni, hogy \u0150eminenci\u00e1ja maga hozta-e l\u00e9tre ezt a kapcsolatot. De ezt a k\u00e9rd\u00e9st h\u00edrhedt m\u00f3don nem vitatt\u00e1k meg a II. Vatik\u00e1ni Zsinaton. A “n\u00e9p fel\u00e9 fordulva<\/em>” t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00fcnnepl\u00e9s enged\u00e9lyez\u00e9se egy 1964-es instrukci\u00f3ban (Inter Oecumenini) cs\u00faszott ki, amely val\u00f3j\u00e1ban csak az \u00faj olt\u00e1rok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3lt. Ha ez alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1st – vagy Roche b\u00edboros szavaival \u00e9lve “hatalmas kijelent\u00e9st<\/em>” – jelentett, az arra utal, hogy a hamarosan megsz\u0171n\u0151 R\u00edtuskongreg\u00e1ci\u00f3nak nagyobb tekint\u00e9lye volt, mint azt \u00e1ltal\u00e1ban elismerik.<\/p>\n

Itt azon kapom magam, \u00e9s nem el\u0151sz\u00f6r, hogy a II. Vatik\u00e1ni Zsinat szavait v\u00e9dem egy olyan \u00e9rtelmez\u00e9ssel szemben, amely az Egyh\u00e1z \u00f6r\u00f6k tan\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00f6sszeegyeztethetetlen teol\u00f3giai \u00fajdons\u00e1gokat tulajdon\u00edtana nekik. E cikk kereteit meghaladja, hogy ugyanezt megtegyem mindenre vonatkoz\u00f3an, amit a Zsinat mondott, de legal\u00e1bb ebben a fontos k\u00e9rd\u00e9sben, a h\u00edvek mis\u00e9ben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9nek m\u00f3dj\u00e1t illet\u0151en Austen Ivereigh-nek meg kell jegyeznie, hogy nem \u00e9n vagyok az, aki kritiz\u00e1lja a II. Vatik\u00e1ni Zsinatot. Roche b\u00edboros az, aki, \u00fagy t\u0171nik, \u00fagy \u00e1ll\u00edtja be azt, mintha t\u00f6rt\u00e9nelmi szakad\u00e1st vezetne be az egyh\u00e1z tan\u00edt\u00e1s\u00e1ba.<\/p>\n

\u0150 nem gondolhatta ezt komolyan, de k\u00edv\u00e1ncsi vagyok, hogy mit \u00e9rthetett ezalatt. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a hagyom\u00e1nyos mise tervezett elnyom\u00e1s\u00e1nak m\u00e1sfajta indokl\u00e1s\u00e1t keresi, mint amit Ferenc p\u00e1pa a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6kh\u00f6z \u00edrt level\u00e9ben felaj\u00e1nlott: olyat, amely nem csak azon az empirikus \u00e1ll\u00edt\u00e1son alapul, hogy a mise t\u00e1mogat\u00f3i rossz emberek, ami olyan rosszul s\u00fcl el, amikor egy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 veszi a f\u00e1rads\u00e1got, hogy megk\u00e9rdezzen n\u00e9h\u00e1ny h\u00edv\u0151t err\u0151l. Szeretne egy olyan \u00e9rvet, amely a liturgia teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1n alapul, valamit, ami lehet\u0151v\u00e9 tenn\u00e9 sz\u00e1m\u00e1ra, hogy azt mondja, hogy objekt\u00edve rossz dolog megengedni, hogy a hagyom\u00e1nyos mise b\u00e1rmilyen \u00fcnnepl\u00e9se tov\u00e1bb tartson a felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9gesn\u00e9l.<\/p>\n

Sz\u00edvesen hallan\u00e9k err\u0151l t\u00f6bbet, mert minden ilyen \u00e9rvel\u00e9snek ez a neh\u00e9zs\u00e9ge: ha a hagyom\u00e1nyos mise rossz, akkor az Egyh\u00e1z eg\u00e9sz liturgi\u00e1ja rossz volt tizen\u00f6t \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a keleti r\u00edtus is rossz ma is. Val\u00f3ban \u00e9rdekes lenne felfedezni, hogy az Istentiszteleti Dikaszt\u00e9rium azt mondja, hogy az ad orientem \u00fcnnepl\u00e9s teol\u00f3giailag problematikus, mik\u00f6zben a Keleti Egyh\u00e1zak\u00e9rt Felel\u0151s Dikaszt\u00e9rium \u00e9ppen ugyanakkor megpr\u00f3b\u00e1lja az ad orientem \u00fcnnepl\u00e9st a sz\u00edr-malab\u00e1roknak r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edteni.<\/p>\n

Ha ez igaznak bizonyul, akkor a jelenlegi p\u00e1pas\u00e1ggal sajn\u00e1latos m\u00f3don \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 z\u0171rzavar \u00faj szakasz\u00e1ba \u00e9rkezt\u00fcnk.<\/p>\n

Joseph Shaw, PhD<\/h4>\n

Dr. Joseph Shaw filoz\u00f3fi\u00e1b\u00f3l doktor\u00e1lt az Oxfordi Egyetemen, ahol els\u0151 diplom\u00e1t szerzett politik\u00e1b\u00f3l \u00e9s filoz\u00f3fi\u00e1b\u00f3l, valamint diplom\u00e1t teol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l. Publik\u00e1lt etikai \u00e9s vall\u00e1sfiloz\u00f3fiai t\u00e9m\u00e1kban, \u00e9s \u0151 szerkesztette a The Case for Liturgical Restoration (A liturgikus restaur\u00e1ci\u00f3 \u00fcgye) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvet: Una Voce Position Papers on the Extraordinary Form (Angelico Press). Az angliai \u00e9s walesi Latin Misek\u00f6z\u00f6ss\u00e9g eln\u00f6ke \u00e9s az Una Voce International eln\u00f6ke. Filoz\u00f3fi\u00e1t tan\u00edt az Oxfordi Egyetemen, \u00e9s a k\u00f6zelben \u00e9l feles\u00e9g\u00e9vel \u00e9s kilenc gyermek\u00e9vel.<\/span><\/p>\n

Forr\u00e1s: onepeterfive.com<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ahogy nemr\u00e9g \u00edrtam a Catholic Answers-en, a Traditionis custodes \u00e9s a kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 dokumentumok flottill\u00e1ja k\u00f6r\u00fcli z\u0171rzavar kezd hasonl\u00edtani az Amoris Laetitia k\u00f6r\u00fcli z\u0171rzavarhoz. Konkr\u00e9tan a dokumentum c\u00e9lj\u00e1r\u00f3l besz\u00e9ltem: milyen v\u00edzi\u00f3 ihlette az egyh\u00e1zi t\u00e1jr\u00f3l. Itt most a m\u00f6g\u00f6tte \u00e1ll\u00f3, ugyancsak \u00e1tl\u00e1thatatlan indokl\u00e1sra szeretn\u00e9k \u00f6sszpontos\u00edtani.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":5360,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[1191],"tags":[116,668,44,185,102,293,688,657,297,54,187,55,348,241,686,1212,1226,57,1225,78,61,349,461,115,144,906,47,131,52,294],"class_list":["post-5495","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-onepeterfive-com","tag-biblia","tag-bun","tag-egyhaz","tag-ersek","tag-evangelium","tag-hagyomany","tag-homoszexualis","tag-homoszexualitas","tag-isten","tag-jezus","tag-katolikus","tag-krisztus","tag-liberalizmus","tag-liturgia","tag-lmbtq","tag-maja","tag-maja-ritus","tag-oltariszentseg","tag-pachamama","tag-papa","tag-puspok","tag-satan","tag-szabadkomuves","tag-szentiras","tag-szentlelek","tag-szodomia","tag-tanitas","tag-templom","tag-ujszovetseg","tag-vallas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5495","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=5495"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5495\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5501,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5495\/revisions\/5501"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5360"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5495"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=5495"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=5495"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}