{"id":5525,"date":"2023-04-08T08:00:33","date_gmt":"2023-04-08T06:00:33","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=5525"},"modified":"2023-03-30T10:39:30","modified_gmt":"2023-03-30T08:39:30","slug":"keresztre-feszitett-egyhaz-ii-resz-hitlevel-a-becsi-magyaroknak-az-1970-s-evekbol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2023\/04\/08\/keresztre-feszitett-egyhaz-ii-resz-hitlevel-a-becsi-magyaroknak-az-1970-s-evekbol\/","title":{"rendered":"Keresztre fesz\u00edtett egyh\u00e1z II. r\u00e9sz – Hitlev\u00e9l a b\u00e9csi magyaroknak az 1970-s \u00e9vekb\u0151l"},"content":{"rendered":"

\u201eSzeretet nincsen szil\u00e1rd igazs\u00e1gok n\u00e9lk\u00fcl!\u201d
\n\u201eA katolikus gondolkod\u00e1s teljesen rendezett \u00e9s logikusan c\u00e9lir\u00e1nyos\u201d<\/p>\n

<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

    \n
  1. Mi\u00e9rt kellett a mis\u00e9t megv\u00e1ltoztatni?<\/strong>
    \nAz\u00e9rt, hogy a protest\u00e1nsok is egy\u00fctt “im\u00e1dkozhass\u00e1k” a misesz\u00f6vegeket saj\u00e1t vall\u00e1suk felad\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl. Teh\u00e1t az \u00f6kumenizmus \u00e9rdek\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt a mise megv\u00e1ltoztat\u00e1sa. A protest\u00e1nsok ezzel nem ker\u00fcltek k\u00f6zelebb a katolicizmushoz, de ann\u00e1l ink\u00e1bb elt\u00e1volodnak att\u00f3l maguk a katolikusok.<\/li>\n
  2. Mib\u0151l lett a moderniz\u00e1lt mise?<\/strong>
    \nA “normat\u00edv mis\u00e9b\u0151l”. 1967 okt\u00f3ber\u00e9ben a r\u00f3mai p\u00fcsp\u00f6ki szin\u00f3duson felsz\u00f3l\u00edtott\u00e1k a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket, hogy mondjanak v\u00e9lem\u00e9nyt ennek [= normat\u00edv mise] k\u00eds\u00e9rleti bemutat\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k nagy t\u00f6bbs\u00e9ge elvetette ezt a modern form\u00e1t \u00e9s norm\u00e1t. Montini m\u00e9gis ragaszkodott a moderniz\u00e1l\u00e1shoz, \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanezt az elvetett mis\u00e9t k\u00e9nyszer\u00edtette r\u00e1 az eg\u00e9sz egyh\u00e1zra. Hi\u00e1ba volt n\u00e9h\u00e1ny p\u00fcsp\u00f6k tiltakoz\u00e1sa.<\/li>\n
  3. Kik \u00e1llottak a szentmise moderniz\u00e1l\u00e1sa m\u00f6g\u00f6tt?<\/strong>
    \nA sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges liber\u00e1lis vil\u00e1g minden \u00e1rnyalata. Az eg\u00e9sz katolikusellenes t\u00e1bor k\u00e1r\u00f6r\u00f6mmel n\u00e9zte az olt\u00e1rok lerombol\u00e1s\u00e1t, nagy \u00e9rt\u00e9k\u0171 miseruh\u00e1k, kegyszerek elherd\u00e1l\u00e1s\u00e1t. Ann\u00e1l nagyobb volt a hith\u0171 katolikusok megd\u00f6bben\u00e9se, felh\u00e1borod\u00e1sa \u00e9s lass\u00fa, de \u00e1lland\u00f3 elt\u00e1volod\u00e1sa az egyh\u00e1zt\u00f3l. A moderniz\u00e1l\u00e1ssal p\u00e1rhuzamosan halad a h\u00edvek visszah\u00faz\u00f3d\u00e1sa, a bels\u0151 emigr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a ny\u00edlt kil\u00e9p\u00e9s az egyh\u00e1zb\u00f3l.
    \nA h\u00edv\u0151 emberek sohasem v\u00e1rtak a vall\u00e1st\u00f3l moderniz\u00e1l\u00e1st, hanem \u00e9rt\u00e9k\u00e1ll\u00f3 \u00e9s sziklaszil\u00e1rd igazs\u00e1gokat \u00e9s \u00e9letform\u00e1t.<\/li>\n
  4. A r\u00e9gi misek\u00f6nyv csod\u00e1t m\u0171velt, mert latin nyelvezet\u00e9vel az eg\u00e9sz vil\u00e1g n\u00e9peit egys\u00e9gbe t\u00f6m\u00f6r\u00edtette. A modern turisztika n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tenn\u00e9 egy nemzetk\u00f6zi nyelv bevezet\u00e9s\u00e9t, ha az eleve nem lett volna megval\u00f3s\u00edtva a latin \u00e1ltal. A latin nyelv hallat\u00e1ra minden kiv\u00e1ndorl\u00f3, turista \u00e9s vil\u00e1gv\u00e1ndor j\u00f3les\u0151en \u00e9rezte, hogy b\u00e1rhol otthon van a katolikus templomokban.<\/li>\n
  5. Mi\u00e9rt dogma-ellenes a modernista mise?<\/strong>
    \nMert a nyelv \u00e9s a liturgikus form\u00e1k megv\u00e1ltoztat\u00e1sa maga ut\u00e1n vonja a dogmatikai tartalom megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t, teh\u00e1t a hit hamis\u00edt\u00e1s\u00e1t. Ez m\u00e1r jelentkezett hamarosan a 2. Vatikanum ut\u00e1n. Hiszen az \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9s szavait is megv\u00e1ltoztatt\u00e1k.<\/li>\n
  6. Hogyan reag\u00e1lt a n\u00e9p a moderniz\u00e1lt mis\u00e9re?<\/strong>
    \nIdegenkedve, berzenkedve, gyanakodva. \u00d6r\u00f6me csak azoknak volt, akik m\u00e1r kezdetben tov\u00e1bbi v\u00e1ltozatokra gondoltak; ak\u00e1rcsak az \u00fczletemberek, akik minden \u00e9vszakban \u00faj divatcikkel lepik meg a vil\u00e1got.
    \nCsakhogy a mise nem divatcikk. Ilyet csak a harcos istentelens\u00e9g k\u00edv\u00e1nna. De m\u00e9g az se tette. Ann\u00e1l ink\u00e1bb a liturgikus sznobizmus, mely a szikl\u00e1k kem\u00e9ny maradand\u00f3s\u00e1g\u00e1t nem tudja elviselni. Pedig en\u00e9lk\u00fcl nem lehet katolikusnak lenni!<\/li>\n
  7. Meg lehet-e nyerni a hitellenes vil\u00e1got Krisztusnak?<\/strong>
    \nModerniz\u00e1l\u00e1sokkal biztosan nem. Megnyerni csak szem\u00e9lyeket lehet, de nem t\u00f6megeket! A mise szertart\u00e1sa sohasem volt a tan\u00edt\u00e1s vagy a t\u00e9r\u00edt\u00e9s szolg\u00e1lat\u00e1ban. Hitetleneket be sem engedtek a mis\u00e9re! Teljesen fon\u00e1k didaktika lenne, ha valaki a mis\u00e9b\u0151l holmi szeml\u00e9ltet\u0151 oktat\u00e1st akarna csin\u00e1lni. A mise m\u00e1r a beavatottak sz\u00e1m\u00e1ra val\u00f3.<\/li>\n
  8. ….<\/li>\n
  9. ….<\/li>\n
  10. Ellenvet\u00e9s:<\/strong>
    \nSzent V. Pius p\u00e1pa is reform\u00e1lta a misek\u00f6nyvet. Ha neki szabad volt, mi\u00e9rt ne tehetn\u00e9 ugyanezt b\u00e1rmelyik p\u00e1pa?
    \nFelelet:<\/strong>
    \nV. Pius nem moderniz\u00e1lta a mis\u00e9t, hanem megtiszt\u00edtotta a liturgi\u00e1t a vissza\u00e9l\u00e9sekt\u0151l \u00e9s pongyolas\u00e1gokt\u00f3l, melyek az id\u0151k folyam\u00e1n rakodtak r\u00e1. A lutherizmus terjed\u00e9se idej\u00e9n a vall\u00e1si egys\u00e9get mindenk\u00e9ppen biztos\u00edtani kellett.<\/li>\n
  11. Ellenvet\u00e9s:<\/strong>
    \nMinden embernek joga van, hogy a saj\u00e1t anyanyelv\u00e9n im\u00e1dkozzon. A latin pedig senkinek se anyanyelve.
    \nFelelet:<\/strong>
    \nA latin nyelv csak a papot k\u00f6telezte\/k\u00f6telezi. A tridenti mis\u00e9t a n\u00e9p im\u00e1dkozhatta saj\u00e1t nyelv\u00e9n is, ha nem tudott latinul. Ez az egy\u00fctt im\u00e1dkoz\u00e1s azonban semmik\u00e9ppen sem jelenthet egy\u00fctt mis\u00e9z\u00e9st!<\/li>\n
  12. Mi\u00e9rt vesz\u00e9lyesek a mindenkori modern nyelvek a liturgi\u00e1ban?<\/strong>
    \nMert nem minden nyelv egyform\u00e1n fejlett arra, hogy olyan finom \u00e1rnyalatokat \u00e9s egzakt fogalmakat kifejezzen, mint a katolikus teol\u00f3gia sz\u00f3kincse.<\/li>\n
  13. Mit \u00e9rtenek szentmise alatt a modernist\u00e1k?<\/strong>
    \nEgy \u00e9tkez\u00e9ssel egybek\u00f6t\u00f6tt \u00f6sszej\u00f6vetelt egy pap eln\u00f6klete alatt. Sz\u00f3 sincs \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9sr\u0151l, Krisztus val\u00f3s\u00e1gos jelenl\u00e9t\u00e9r\u0151l (Realpr\u00e4senz). Teh\u00e1t egy lesz\u0171k\u00edtett, kivonatolt misefogalomr\u00f3l van sz\u00f3, amit a hitetlen is elfogadhat an\u00e9lk\u00fcl, hogy megt\u00e9rne. A “mise” sz\u00f3t is sz\u00e1m\u0171zt\u00e9k, s helyette lehet\u0151leg az Eucharisztia (mert ez ink\u00e1bb absztrakt) elnevez\u00e9st haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/li>\n
  14. Van-e l\u00e9nyeges k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a NOM \u00e9s a katolikus szentmise k\u00f6z\u00f6tt?<\/strong>
    \nA halad\u00f3 (modern) papok szeretn\u00e9k elhitetni, hogy csak a nyelvben \u00e9s l\u00e9nyegtelen k\u00fcls\u0151s\u00e9gekben van k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. Ez azonban tudatlans\u00e1gb\u00f3l ered\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1s.
    \nErre csak egy bizony\u00edt\u00e9kot hozunk itt, ami vil\u00e1gosan bizony\u00edtja, hogy az \u00faj mis\u00e9t \u00faj dogmatikai alapokra helyezt\u00e9k<\/strong>. Amikor az UNA VOCE szervezet eln\u00f6ke (de Saventhem) a Vatik\u00e1nban j\u00e1rt, hogy enged\u00e9lyt eszk\u00f6z\u00f6lj\u00f6n ki a hagyom\u00e1nyos tridenti mise tov\u00e1bbi haszn\u00e1lat\u00e1ra, Benelli b\u00edboros fogadta \u0151t. Az el\u0151terjeszt\u00e9sre Benelli azt v\u00e1laszolta, hogy a r\u00e9gi latin mis\u00e9t az\u00e9rt nem lehet megengedni, mert az egy m\u00e1s dogmatikai alapot t\u00e9telez fel, mint az \u00faj mise.<\/strong><\/span>
    \nVagyis egy m\u00e1s ecclesiologi\u00e1t [egyh\u00e1z-fogalmat]! Ezzel beismerte a Vatik\u00e1n magas funkcion\u00e1riusa, hogy az \u00faj mise nem az eredeti katolikus Egyh\u00e1z alapzat\u00e1n \u00e9p\u00fclt fel<\/span><\/strong>, hanem \u2026??? Egy t\u00e9ves \u00f6kumenizmus alapj\u00e1n! Magyarul: A mis\u00e9t az\u00e9rt kellett megv\u00e1ltoztatni, hogy a m\u00e1s vall\u00e1s\u00faak is j\u00f3l \u00e9rezz\u00e9k alatta magukat an\u00e9lk\u00fcl, hogy saj\u00e1t hit\u00fcket kellene az igaz hitre \u00e1tcser\u00e9lni\u00fck. Mert tudnunk kell, hogy csak a katolikus Anyaszentegyh\u00e1znak van szentmis\u00e9je.<\/li>\n
  15. Mi\u00e9rt forog vesz\u00e9lyben az \u00faj mise \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge?<\/strong>
    \nMert a modern papnevel\u00e9sben \u00f3ri\u00e1si hi\u00e1nyoss\u00e1gok vannak: nemcsak a lelkis\u00e9gben, hanem a tudom\u00e1nyos k\u00e9pz\u00e9sben is. Latinul nem tudnak, de m\u00e9g a tan\u00e1raik t\u00f6bbs\u00e9ge sem. Teh\u00e1t csak a zsinatut\u00e1ni modernista teol\u00f3gusok m\u0171veit ismerik, melyek hemzsegnek a t\u00e9vtanokt\u00f3l \u00e9s a hi\u00e1nyokt\u00f3l. Szent Tam\u00e1s Summ\u00e1j\u00e1t, Suarezt, Migne k\u00f6teteit csak h\u00edrb\u0151l ismerik, de a nemzetk\u00f6zileg ismert \u00faj skolasztikusok\u00e9t sem: Lercher, Pesch, Noldin Tannuerey, Buchberger, Donat, de Vries stb. stb. A v\u00e9gtelens\u00e9gig lehetne sorolni, hogy mi mindenb\u0151l z\u00e1rta ki “papjait” a zsinati parazit\u00e1k l\u00e9gi\u00f3ja. Hurter jezsuita tud\u00f3s Nomenclator c\u00edm\u0171 m\u0171ve kereken 14.700 katolikus teol\u00f3giai \u00edr\u00f3t tart nyilv\u00e1n a k\u00f6z\u00e9pkort\u00f3l kezdve, s ezek majdnem mind latinul \u00edrtak!
    \n\u0150k meg tudt\u00e1k \u00e9rteni az \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9s fogalm\u00e1t, amit a modernista filoz\u00f3fi\u00e1n nevel\u0151d\u00f6tt szerencs\u00e9tlen ifj\u00fa m\u00e9g csak nem is hall a papnevel\u0151k sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l.
    \nHa az ilyen hi\u00e1nyos tud\u00e1s\u00fa ifj\u00fat “papp\u00e1” szentelnek a modern “p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k”, hogyan fog az konszekr\u00e1lni a mis\u00e9ben? Mert az \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9st akarni kell (volo celebrare missam!), de akarni csak azt lehet, amit ismer\u00fcnk, tudunk \u00e9s hisz\u00fcnk.
    \nErre nagy hetyk\u00e9n azt mondja n\u00e9mely modernista: El\u00e9g az \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ghez, ha a pap azt akarja csin\u00e1lni, amit az Egyh\u00e1z csin\u00e1l (facere id quod facit ecclesia). Ez ugyan gyenge vigasz, ha valaki \u00edgy r\u00e1zza le mag\u00e1r\u00f3l a felel\u0151ss\u00e9get \u00e9s a transsubstantiatio \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t.<\/li>\n
  16. Ellenvet\u00e9s:<\/strong>
    \nA mai tudom\u00e1ny nem ismeri a substantia fogalm\u00e1t \u00e9s szerep\u00e9t, \u00e9s nem tud azzal mit kezdeni. Ma m\u00e1r k\u00f6ztudott, hogy a testek nem t\u00f6m\u00f6r massz\u00e1b\u00f3l vannak, hanem nagyon is h\u00e9zagos szerkezet\u0171ek. [szubsztancia: minden l\u00e9tez\u0151 leg\u00e1ltal\u00e1nosabb \u00e9s legbens\u0151bb l\u00e9nyege, amelynek oka \u00f6nmag\u00e1ban van, \u00e9s amely minden \u00e1talakul\u00e1sn\u00e1l megmarad.]
    \nFelelet:<\/strong>
    \nA substantia sose volt term\u00e9szettudom\u00e1nyos fogalom, hanem metafizikai. Ez annyit jelent, hogy a testek nem hullanak sz\u00e9t atomjaikra, hanem egyben maradnak, m\u00edg csak valami er\u0151 sz\u00e9t nem apr\u00edtja \u0151ket. Ez a titokzatos \u00f6sszetart\u00f3 er\u0151 a substantia l\u00e9nyege. P\u00e9ld\u00e1ul az emberi test atomok milli\u00e1rdjaib\u00f3l \u00e1ll, \u00e9s m\u00e9gsem hullunk sz\u00e9t, ha az utc\u00e1n megy\u00fcnk vagy vonaton \u00fcl\u00fcnk. M\u00e9g hal\u00e1lunk ut\u00e1n se porladunk sz\u00e9t egyhamar. Id\u0151 kell hozz\u00e1, mikor az emberi test substanti\u00e1ja lassan vissza vonul. Mert az anyaggal nincs megmagyar\u00e1zva a vil\u00e1g, se a teremt\u00e9s \u00f6sszetart\u00f3 sz\u00e1mtalan ereje.<\/li>\n
  17. Hogyan uralkodhat a tudom\u00e1nyban ekkora fejetlens\u00e9g?<\/strong>
    \n\u00dagy, hogy a term\u00e9szettudom\u00e1nyokban a technikai lehet\u0151s\u00e9gek folyt\u00e1n sz\u00e9d\u00fcletes halad\u00e1s k\u00f6vetkezett, amit a szakemberek is alig tudnak m\u00e1r k\u00f6vetni, s k\u00f6zben se idej\u00fck, se idegzet\u00fck nem b\u00edrja az eredm\u00e9nyeket filoz\u00f3fiai szeml\u00e9l\u0151d\u00e9ssel k\u00f6vetni. Arisztotel\u00e9sz, Nagy Szent Albert, Herakleitos, s\u0151t Mendel is m\u00e9g, csendesen filozof\u00e1ltak kutat\u00e1s k\u00f6zben. A mai tud\u00f3s erre nem \u00e9r r\u00e1. Ahogy nekem mondta egyszer egy neves magyar geol\u00f3gus: Eg\u00e9sz nap statisztik\u00e1kat csin\u00e1lok az \u00e1sv\u00e1nyokr\u00f3l, s b\u00e1rhogyan szeretn\u00e9m, nem jutok hozz\u00e1, hogy filoz\u00f3fi\u00e1val vil\u00e1gos\u00edtsam \u00e1t a t\u00f6m\u00e9rdek anyagot, mely \u00edgy csak akad\u00e1lyt k\u00e9pez a gondolkod\u00e1sban.<\/li>\n
  18. De mi\u00e9rt van fejetlens\u00e9g a filoz\u00f3fi\u00e1ban is? S\u0151t, m\u00e9g nagyobb?<\/strong>
    \nEur\u00f3pa sz\u00e9tes\u00e9se az eur\u00f3pai szellem \u00e9s gondolkod\u00e1s sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9b\u0151l k\u00f6vetkezik. Ez onnan ad\u00f3dik, hogy a filoz\u00f3fusokat a k\u00f6z\u00e9pkori skolasztika \u00f3ta megsz\u00e1llta egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s eredetiesked\u00e9s: mind el\u00f6lr\u0151l akarta kezdeni, s nem ott folytatni, ahol az el\u0151d abbahagyta. Ebb\u0151l a r\u00e1tartis\u00e1gb\u00f3l megannyi \u00faj rendszer keletkezett. Ha az ember a filoz\u00f3fia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t tanulm\u00e1nyozza, majdnem a bolondok h\u00e1z\u00e1ban \u00e9rzi mag\u00e1t ennyi ellent\u00e9tes v\u00e9lem\u00e9ny l\u00e1tt\u00e1ra.<\/li>\n
  19. Ellenvet\u00e9s:<\/strong>
    \nA filoz\u00f3fia a gondolkod\u00e1s \u00e9s v\u00e9lem\u00e9nyek tudom\u00e1nya. Ha nem lenne annyif\u00e9le n\u00e9zet \u00e9s ir\u00e1nyzat, megmerevedn\u00e9k az emberi kult\u00fara \u00e9s gondolkod\u00e1s szabads\u00e1ga.
    \nFelelet:<\/strong>
    \nA filozof\u00e1l\u00e1s a gondolkod\u00e1s eredetis\u00e9g\u00e9ben \u00e9s \u00e9lm\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g\u00e9ben rejlik. Ak\u00e1r egy \u00faj, ak\u00e1r a r\u00e9gi rendszerben gondolkodom, a szellem minden\u00fctt tal\u00e1l \u00faj szempontokat \u00e9s \u00e9lm\u00e9nyeket. S ebb\u0151l alakul ki az egy\u00e9ni \u00e9s a szem\u00e9lyes rendszer, mely \u00e9lm\u00e9nyt ad m\u00e1soknak is.<\/li>\n
  20. Mif\u00e9le filoz\u00f3fi\u00e1t k\u00f6vet a modern egyh\u00e1z?<\/strong>
    \nEzt neh\u00e9z megmondani, mert a sok k\u00f6z\u00fcl pont a mag\u00e1\u00e9t nem k\u00f6veti. A zsinati sz\u00f6veg m\u00e9g a nev\u00e9t se meri kimondani a skolasztik\u00e1nak. \u00c9rdekes megfigyelni, hogyan ker\u00fclgetik ezt a sz\u00ednvall\u00e1st az illet\u00e9kesek. Aj\u00e1nlgatj\u00e1k a modern filoz\u00f3fi\u00e1k ismeret\u00e9t, de azok kritik\u00e1j\u00e1t nem.
    \nX. Pius a Pascendi k\u00f6rlevel\u00e9ben felsorolja azokat a vesz\u00e9lyes z\u00e1tonyokat, melyeken az Egyh\u00e1z krisztusi gondolkod\u00e1sa t\u00f6r\u00e9st szenvedhet. Mert, mik\u00e9nt m\u00e1r elhangzott, a modernizmus az \u00f6sszes t\u00e9ved\u00e9sek gy\u0171jt\u0151medenc\u00e9je.<\/li>\n
  21. Ellenvet\u00e9s:<\/strong>
    \nDe h\u00e1t az egyh\u00e1znak sz\u00fcks\u00e9ge van a nyilv\u00e1noss\u00e1gra \u00e9s az emberek szeretet\u00e9re.
    \nFelelet:<\/strong>
    \nDe csak olyan nyilv\u00e1noss\u00e1gra, ahol az igazs\u00e1g \u00e9s igazmond\u00e1s biztos\u00edtva van. Alig akad olyan \u00fajs\u00e1g \u00e9s r\u00e1di\u00f3, mely f\u00fcggetlen volna politikai p\u00e1rtokt\u00f3l, \u00e9rdekelts\u00e9gekt\u0151l. Term\u00e9szetes, hogy ezek saj\u00e1t vil\u00e1gn\u00e9zet\u00fck\u00f6n \u00e1t sz\u0171rik meg \u00e9s b\u00edr\u00e1lj\u00e1k a legszentebb nyilatkozatokat is.<\/li>\n
  22. Mi\u00e9rt semleges a mai egyh\u00e1z vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9ben \u00e9s filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1ban?<\/strong>
    \nMert \u00f6kumenizmust j\u00e1tszik nemcsak vall\u00e1silag, hanem vil\u00e1gn\u00e9zetileg \u00e9s filoz\u00f3fiailag is. Ez sokszor k\u00f6z\u00f6nynek \u00e9s defetizmusnak [kishit\u0171s\u00e9gnek] l\u00e1tszik: a nagy vil\u00e1gpolitikai hatalmak \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban nem is lehet tal\u00e1n jobbat v\u00e1rni??! Egy bizonyos, hogy az \u00f6kumenikus egyh\u00e1z nem meri (vagy nem is tudja) roppant szellemi f\u00f6l\u00e9ny\u00e9t mutatni. Err\u0151l panaszkodott m\u00e1r p\u00e1ter Bangha S. J. a “Vil\u00e1gh\u00f3d\u00edt\u00f3 kereszt\u00e9nys\u00e9g” c\u00edm\u0171 egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9ben.
    \nSehol oly hanyagul nem kezelik a szellemi javakat, mint az aggiornamento egyh\u00e1z\u00e1ban. Ez az egyh\u00e1z nem tud \u00f6nmag\u00e1ra feltekinteni. Ez\u00e9rt m\u00e1sok se tekintenek fel r\u00e1, hanem t\u00f6megesen l\u00e9pnek ki.<\/li>\n
  23. Az \u00d6NMEGVET\u00c9S nem al\u00e1zat, hanem patol\u00f3gi\u00e1s t\u00fcnet, mely a pszichi\u00e1tria keret\u00e9be tartozik. A zsinat \u00f3ta divat lett mindenf\u00e9le m\u00e1s vall\u00e1s feldics\u00e9r\u00e9se. Miut\u00e1n Luther dics\u0151\u00edt\u00e9s\u00e9ben a katolikus p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k kitombolt\u00e1k magukat, most a mohamed\u00e1nok \u00e9s a buddhist\u00e1k vannak soron. Miut\u00e1n a zsinati parazit\u00e1k kiirtottak minden term\u00e9szetfeletti gondolkod\u00e1st, s\u0151t a metafizikumot is az ABSOLUTUM ig\u00e9ny\u00e9vel egy\u00fctt, most szekt\u00e1kba \u00e9s exotikus pog\u00e1nys\u00e1gba menek\u00fclnek.<\/li>\n
  24. KISZAKADT H\u00c1L\u00d3VAL NEM LEHET HALAT FOGNI! Pedig ilyen szakadozott h\u00e1l\u00f3val dolgoznak a mai l\u00e9lekhal\u00e1szok. Mert minden logik\u00e1tlans\u00e1g egy-egy szakad\u00e1s a h\u00e1l\u00f3n! Mert a t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171 kifejez\u00e9sek a liturgi\u00e1ban, a logikai defin\u00edci\u00f3k hi\u00e1nya, avagy t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171s\u00e9ge alkalmat adnak t\u00e9vtanok becs\u00fasztat\u00e1s\u00e1ra. Ez\u00e9rt ker\u00fclik a modernista “p\u00e1sztorok” a vil\u00e1gos fogalmaz\u00e1sokat, mert a korrekt besz\u00e9d kiz\u00e1rja a k\u00e9s\u0151bbi torz\u00edt\u00e1sok lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Ez a hinta-politika nemcsak a liturgi\u00e1ban, hanem a hit\u00e9let eg\u00e9sz vonal\u00e1n uralkodik. A modernizmus l\u00e9nyege a zavarkelt\u00e9s, ahol csak lehet.<\/li>\n
  25. Hogyan keletkezik a hamis miszticizmus?<\/strong>
    \nA hamis\u00edt\u00e1sokb\u00f3l. Ahol a lelkip\u00e1sztori munka hamis utakon j\u00e1r, hi\u00e1ny\u00e9rzet keletkezik az emberekben, \u00e9s elindulnak felfedez\u0151 utakra. Az egyik a szekt\u00e1kn\u00e1l keres p\u00f3tl\u00e9kot, a m\u00e1sik naiv l\u00e1tom\u00e1sokban.<\/li>\n
  26. Mi\u00e9rt kell a katolikus gondolkod\u00e1sm\u00f3dot tanulni?<\/strong>
    \nMert hinni csak az b\u00edr, akinek eg\u00e9sz gondolatvil\u00e1ga a megfelel\u0151 v\u00e1g\u00e1nyra van be\u00e1ll\u00edtva. A vonat is csak akkor tal\u00e1l c\u00e9lba, ha a szerelv\u00e9ny nem valami holt v\u00e1g\u00e1nyon vesztegel. Sajnos a norm\u00e1lis logikai \u00e9s metafizikai gondolkod\u00e1s kev\u00e9s emberben fejlett. S m\u00e9g kevesebb pap \u00e9rt hozz\u00e1, hogy h\u00edveit elvont metafizikai igazs\u00e1gokhoz szoktassa, hanem r\u00f6gt\u00f6n eleven hitet k\u00f6vetel, ami csak kiv\u00e9teles esetekben siker\u00fcl a prof\u00e1n k\u00f6rnyezetben. Hiszen el\u0151bb szellemi \u00e9let\u00fcnknek el kell jutni magasabb rang\u00fa gondolkod\u00e1s \u00fatj\u00e1n eg\u00e9szen az ABS0LUTUM k\u00fcsz\u00f6b\u00e9ig!<\/li>\n
  27. Mi az ABSOLUTUM?<\/strong>
    \nAz a legf\u0151bb L\u00c9NY, aki saj\u00e1t erej\u00e9b\u0151l l\u00e9tezik \u00e9s birtokol minden szellemi \u00e9s fizikai er\u0151t. Ugyanakkor \u0151smint\u00e1ja minden l\u00e9tez\u0151nek \u00e9s gondolhat\u00f3nak. Mi ezt az abszol\u00fat l\u00e9nyt Istennek nevezz\u00fck, \u00e9s \u00f6r\u00f6mmel elfogadjuk, mint Teremt\u0151nket \u00e9s v\u00e9gs\u0151 \u00e9letc\u00e9lunkat. S\u0151t azt is tudjuk, hogy \u00e9let\u00fcnk minden gondolata \u00e9rtelmetlen volna az \u0150 abszol\u00fat tud\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl. Mik\u00e9nt a vir\u00e1gos mez\u0151k sz\u00e9ps\u00e9ge azzal v\u00e1lik l\u00e1that\u00f3v\u00e1, hogy r\u00e1juk s\u00fct a nap, a zseni\u00e1lis feltal\u00e1l\u00f3k, k\u00f6lt\u0151k, tud\u00f3sok gondolatai is \u00e9lvezhetetlenek, ha nem vil\u00e1g\u00edt r\u00e1juk az abszol\u00fat tud\u00e1s f\u00e9nye [ez megmagyar\u00e1zza, hogy mi\u00e9rt nincs m\u00e1r hossz\u00fa ideje \u00e9rt\u00e9k\u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9szet, tudom\u00e1ny: Isten tud\u00e1sa nem vil\u00e1g\u00edtja meg a mai “feltal\u00e1l\u00f3k, k\u00f6lt\u0151k, tud\u00f3sok” gondolatait, hiszen azokat nem \u0150, hanem e vil\u00e1g fejedelme inspir\u00e1lja].<\/li>\n
  28. Hogyan keletkezik az emberben az ABSOLUTUM fogalma?<\/strong>
    \n\u00dagy, hogy tapasztalatb\u00f3l megtanuljuk mindennek a muland\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Hogy egyszer minden elm\u00falik. Teh\u00e1t kell lenni egy ABSZOL\u00daT l\u00e9nynek vigaszul a tot\u00e1lis megsemmis\u00fcl\u00e9s gondolata ellen. Ha ez nem \u00edgy lenne, nihilist\u00e1nak kellene lenn\u00fcnk.
    \nA kereszt\u00e9nys\u00e9g veleje az abszol\u00fat l\u00e9tteljess\u00e9g. Itt a f\u00f6ld\u00f6n csak kisebb-nagyobb l\u00e9tmennyis\u00e9gekkel tal\u00e1lkozunk, s ezekb\u0151l ad\u00f3dik az abszol\u00fat L\u00c9TMENNYIS\u00c9G fogalma, mely nem k\u00e9pzel\u0151d\u00e9s, hanem a legnagyobb realit\u00e1s.<\/li>\n
  29. Mi a katolikus gondolkod\u00e1s l\u00e9nyege?<\/strong>
    \nNem holmi j\u00e1mborkod\u00e1s a szavakkal \u00e9s fogalmakkal, hanem teljesen rendezett \u00e9s logikusan c\u00e9lir\u00e1nyos gondolkod\u00e1s! S ezzel van ma baj sok embern\u00e9l, mert sohasem tanulta meg mostoha k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei miatt az Absolutumra ir\u00e1ny\u00edtott gondolkod\u00e1st. S ez\u00e9rt olyan fon\u00e1k sok katolikusnak a hite. A gondolkod\u00e1s m\u0171v\u00e9szet, amit csak az Absolutumra ir\u00e1ny\u00edtottan lehet elsaj\u00e1t\u00edtani. En\u00e9lk\u00fcl minden m\u0171velts\u00e9gi fokon h\u00e9zagos marad az eg\u00e9sz m\u0171velts\u00e9g \u00e9s vil\u00e1gszeml\u00e9let.<\/li>\n
  30. C\u00c9LIR\u00c1NYOSS\u00c1G a gondolkod\u00e1sban nem olyan, mint a t\u00f6rtet\u0151 karrierist\u00e1k c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se. Nem is olyan, mint a sz\u00e1guld\u00f3 ny\u00edlvessz\u0151. Mert a gondolkod\u00e1sunkban mindig van megtorpan\u00e1s, elkalandoz\u00e1s \u00e9s unalmass\u00e1g. A l\u00e9nyeg az, hogy mindig arra az \u00fatra tal\u00e1ljunk vissza, ahonnan elindultunk. A gondolkod\u00e1s l\u00e9nyege a l\u00e9nyegbel\u00e1t\u00e1s \u00e9s a k\u00f6vetkezetess\u00e9g. Egy gondolatmenetet eg\u00e9szen v\u00e9gig kell gondolni. A modern ember a r\u00e1di\u00f3 kor\u00e1ban megel\u00e9gszik r\u00f6vid \u00e9s fel\u00fcletes inform\u00e1ci\u00f3kkal. Nincs is ideje, hogy a dolgok m\u00e9ly\u00e9re hatoljon. Ez a fel\u00fcletess\u00e9g a hit legnagyobb akad\u00e1lya.<\/li>\n
  31. “Lesz\u00e1zal\u00e9kolt” igazs\u00e1g nincsen! Minden igazs\u00e1g csak sz\u00e1z sz\u00e1zal\u00e9kban \u00e9rv\u00e9nyes. Minden felh\u00edg\u00edt\u00e1s \u00e9rv\u00e9nytelen\u00edti az eg\u00e9sz igazs\u00e1got. Ez\u00e9rt elfogadhatatlan az \u00f6kumenizmus, mert az Krisztus tan\u00edt\u00e1s\u00e1t azonos\u00edtja s egyenl\u0151 \u00e9rt\u00e9k\u0171v\u00e9 teszi ak\u00e1r a pog\u00e1nys\u00e1ggal is. XI. Pius az\u00e9rt \u00edt\u00e9lte el az \u00f6kumenizmust, mert el\u0151re l\u00e1tta annak rombol\u00e1s\u00e1t. Az ilyen \u00f6sszeolvaszt\u00e1s s\u00e1t\u00e1ni gondolat, mert ez a vall\u00e1sok megsemmis\u00edt\u00e9s\u00e9nek legk\u00f6nnyebb m\u00f3dja.<\/li>\n
  32. A zsinati parazit\u00e1k gondoskodnak mindig t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171s\u00e9gr\u0151l, ami az igazs\u00e1g elleni mer\u00e9nylet. A zsinati sz\u00f6vegek pedig elker\u00fclik m\u00e9g a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges fogalmi meghat\u00e1roz\u00e1sokat (definitio) is. Ez\u00e9rt van elviselhetetlen zavar minden\u00fctt a katolikus egyh\u00e1zban, mely az ut\u00f3lagos belemagyar\u00e1z\u00e1sok folyt\u00e1n keletkezik. S ez id\u0151vel nem cs\u00f6kken, hanem csak szaporodik, mert kollekt\u00edv felel\u0151ss\u00e9g nincs, csak szem\u00e9lyi! A p\u00fcsp\u00f6ki konferenci\u00e1k hat\u00e1rozatai pedig szavazatokb\u00f3l tev\u0151dnek \u00f6ssze.<\/li>\n
  33. Mif\u00e9le ideol\u00f3gi\u00e1t k\u00f6vet az alkalmazkod\u00f3 egyh\u00e1z a zsinat \u00f3ta?<\/strong>
    \nEzt meg\u00e1llap\u00edtani szinte lehetetlen, mert ah\u00e1ny modernista sz\u00f3l valamely k\u00e9rd\u00e9shez, annyif\u00e9le forr\u00e1sb\u00f3l mer\u00edt. Egy bizonyos, hogy a zsinati rajong\u00f3k v\u00e9letlen\u00fcl se \u00e9rvelnek a hivatalos \u00e9s megszentelt filoz\u00f3fiai \u00e9s teol\u00f3giai sz\u00f6vegekb\u0151l, hanem ellent\u00e9tes vil\u00e1gn\u00e9zet\u0171 irodalmakb\u00f3l adnak kever\u00e9ket. Szent Tam\u00e1s \u00e9s k\u00f6vet\u0151inek l\u00e9gi\u00f3ja mintha ki lenne k\u00f6z\u00f6s\u00edtve! N\u00e9ha olvasunk a parazita-\u00edr\u00e1sokban egy-egy id\u00e9zetet Aquin\u00f3i Szent Tam\u00e1s szellem\u00e9ben is, de csak eg\u00e9sz jelent\u00e9ktelen dolgokban!<\/li>\n
  34. Kik a klerik\u00e1lis modernizmus f\u0151 ideol\u00f3gusai?<\/strong>
    \nAz eg\u00e9sz katolikusellenes t\u00e1bor l\u00e1that\u00f3 \u00e9s l\u00e1thatatlan \u00edr\u00f3i \u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 szem\u00e9lyei. A 2. Vatikanum ut\u00e1n csupa idegen eszmek\u00f6r uralkodik az egyh\u00e1zi \u00e9letben. S ezt \u00f6r\u00f6k\u00f6s kiskor\u00fas\u00e1gban szenved\u0151 egy\u00e9nek k\u00e9pviselik miut\u00e1n egy neml\u00e9tez\u0151 zsinat szellem\u00e9ben nagykor\u00fas\u00edtott\u00e1k \u0151ket. Persze nem az Egyh\u00e1z, hanem \u0151k egym\u00e1s k\u00f6zt. Ezeket nevezik “halad\u00f3” (angazs\u00e1lt) katolikusoknak. Norm\u00e1lis emberek nem szokt\u00e1k \u00e9rezni nagykor\u00fas\u00e1guk pillanat\u00e1t.<\/li>\n
  35. “Ti vagytok a vil\u00e1g vil\u00e1goss\u00e1ga!\u201d (Mt 5,14) A katolikusok joga \u00e9s k\u00f6teless\u00e9ge ez lenne. De ki besz\u00e9l ma err\u0151l? A modernist\u00e1k ezt ma triumfalizmusnak mondj\u00e1k. Az\u00e9rt adj\u00e1k \u00e1t a vezet\u0151 szerepet minden\u00fctt a katolikusellenes modernist\u00e1knak. Ez\u00e9rt sz\u0171nnek meg a k\u00fclf\u00f6ldi hitt\u00e9r\u00edt\u0151 munk\u00e1latok, s alakulnak \u00e1t a misszi\u00f3k szoci\u00e1lis seg\u00edt\u0151 szervekk\u00e9, s terjesztik a vall\u00e1si k\u00f6z\u00f6nyt a pog\u00e1nyok k\u00f6zt is. Senki se mer VIL\u00c1GOSS\u00c1G lenni, csak ut\u00e1nz\u00e1s, egyezked\u00e9s, s\u0151t majmol\u00e1s a szeretet nev\u00e9ben! A szeretet azonban kiz\u00e1rja a hamiss\u00e1got a vall\u00e1sban!<\/li>\n
  36. Ellenvet\u00e9s:<\/strong>
    \nDe h\u00e1t az igazs\u00e1g \u00e9s gondolkod\u00e1s legv\u00e9gs\u0151 alapjait nem lehet tudom\u00e1nyosan bizony\u00edtani!
    \nFelelet:<\/strong>
    \nNem is sz\u00fcks\u00e9ges, mert k\u00f6zvetlen\u00fcl evidens bel\u00e1t\u00e1sokat [axiom\u00e1kat] nem lehet tov\u00e1bb bizony\u00edtani. Minden bizony\u00edt\u00e1s v\u00e9g\u00e1llom\u00e1sa az evidencia (= k\u00f6zvetlen bel\u00e1t\u00e1s). Akinek ez se el\u00e9g, annak szellemi k\u00e9pess\u00e9geit szakorvosi rendel\u00e9sen fel\u00fcl kell vizsg\u00e1ltatni.<\/li>\n
  37. Kritika az egyh\u00e1zban is jogos \u00e9s sz\u00fcks\u00e9ges, de csak a norm\u00e1lis logika, metafizika, dogmatika, mor\u00e1l stb. szerint. De a 2. Vatikanum \u00f3ta egy\u00e9b se t\u00f6rt\u00e9nik, mint a tudatlanok, str\u00e9berek, karrierist\u00e1k \u00e9s klerik\u00e1lis parven\u00fck \u00fcgyk\u00f6d\u00e9se \u00e9s elszaporod\u00e1sa. Mi ott voltunk R\u00f3m\u00e1ban s l\u00e1ttuk, hogyan \u00e1rasztott\u00e1k el a zsinati p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket a szervezett k\u00e1derek r\u00f6piratokkal, f\u00fczetekkel \u00e9s szavaz\u00e1si propagand\u00e1val. Ezeket a s\u00f6t\u00e9t \u00fczelmeket a Szentl\u00e9lekre fogni!? Pedig annyi Szentl\u00e9lek elleni b\u0171n sose volt lehets\u00e9ges, mint ebben a zsinati korszakban eg\u00e9szen napjainkig!<\/li>\n
  38. H\u00e1nyf\u00e9le eretneks\u00e9get tartalmaz a klerik\u00e1lis modernizmus?<\/strong>
    \nMegsz\u00e1ml\u00e1lhatatlant! Mert ez folyton alakul \u00e9s szed fel \u00fajabb elt\u00e9velyed\u00e9seket. Az\u00e9rt nevezte X. Pius m\u00e1r 1907-ben az eretneks\u00e9gek gy\u0171jt\u0151medenc\u00e9j\u00e9nek a modernizmusnak elnevezett \u00e1ramlatot, ami akkor m\u00e9g sokkal sov\u00e1nyabb volt. N\u00e1lunk, magyarokn\u00e1l sose tudott elszemtelenedni \u00fagy, mint Nyugaton, f\u0151leg a protest\u00e1ns \u00e9s liber\u00e1lis orsz\u00e1gokban. De ami most Magyarorsz\u00e1gon a “halad\u00f3” katolikusok k\u00f6zt van, el\u00e9g ahhoz, hogy teljesen t\u00f6nkretegye az egyh\u00e1z \u00e9leterej\u00e9t.<\/li>\n
  39. Mi az objekt\u00edv a mai \u00fajs\u00e1gokban?<\/strong>
    \nLegkev\u00e9sb\u00e9 az egyh\u00e1zi h\u00edrek, mert azok rendszerint a modernist\u00e1k toll\u00e1b\u00f3l erednek. A hivatalos egyh\u00e1z ezek rabs\u00e1g\u00e1ban s\u00ednyl\u0151dik! A rabs\u00e1got nem a b\u00f6rt\u00f6nfalak teszik, hanem az a szellemi terror, amit a klerik\u00e1lis modernizmus kifejt. Aki r\u00e9szt vett B\u00e9csben a tavalyi p\u00fcsp\u00f6kszentel\u00e9seken, az megundorodott a klerik\u00e1lis modernizmus eszk\u00f6zeit\u0151l. Az \u00e9l\u00e9sl\u00e1t\u00e1s\u00fa katolikusok menek\u00fclnek az \u00fa. n. maradv\u00e1ny-egyh\u00e1zba, ahova csak azok mennek, akiknek van kritik\u00e1juk \u00e9s jellem\u00fck, \u00edzl\u00e9s\u00fck meg lelkis\u00e9g\u00fck.<\/li>\n
  40. Kik a gondolkod\u00e1s ellens\u00e9gei?<\/strong>
    \nA szkeptikusok, agnosztikusok, racionalist\u00e1k, szubjektivist\u00e1k, relativist\u00e1k stb. Teh\u00e1t mindazok, akik a skolasztika [a logikus gondolkod\u00e1s] ellens\u00e9gei. Ezeknek hit\u00fck se lehet, mert a hithez eg\u00e9szs\u00e9ges gondolkod\u00e1sm\u00f3d sz\u00fcks\u00e9ges! A S\u00e1t\u00e1n az\u00e9rt is a hazugs\u00e1g atyja, mert minden k\u00eds\u00e9rt\u00e9st azzal kezd, hogy \u00f6sszezavarja az emberek gondolkod\u00e1s\u00e1t. A tiszta logikai t\u00f6rv\u00e9nyek a Teremt\u0151isten st\u00edlus\u00e1hoz tartoznak. Azokon v\u00e1ltoztatni nem lehet b\u00fcntetlen\u00fcl. Minden katasztr\u00f3fa m\u00e9ly\u00e9n tal\u00e1lunk valamilyen gondolkod\u00e1si hib\u00e1t. V\u00e9gig az eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9nelmen kereszt\u00fcl.<\/li>\n
  41. Mib\u0151l erednek az eretneks\u00e9gek?<\/strong>
    \nNemcsak hitetlens\u00e9gb\u0151l, hanem hamis gondolkod\u00e1si m\u00f3dszerekb\u0151l. S ha az eretneks\u00e9gek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t vizsg\u00e1ljuk, r\u00e1j\u00f6v\u00fcnk, hogy p\u00e9ld\u00e1ul Luther tal\u00e1n sose lett volna eretnek, ha nem lett volna Occam Vilmos k\u00f6vet\u0151je a filoz\u00f3fi\u00e1ban. Luthernek nem volt saj\u00e1t filoz\u00f3fiai meggy\u0151z\u0151d\u00e9se. Teh\u00e1t ki volt szolg\u00e1ltatva egy teljesen hib\u00e1s gondolatmenetnek, mely eretneks\u00e9gbe vezet.<\/li>\n
  42. Kant se tagadta volna Isten megismerhet\u0151s\u00e9g\u00e9t, ha elsaj\u00e1t\u00edtotta [\u00e9s el is fogadta] volna az arisztotel\u00e9szi metafizik\u00e1t Szent Tam\u00e1s feldolgoz\u00e1s\u00e1ban. \u00c9s a 2. Vatikanum is elseperte volna a modernizmus s\u00fcletlens\u00e9geit, ha a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k mertek volna szerelemesek lenni a Summa theologica-ba. De h\u00e1t \u0151k ink\u00e1bb hittek K\u00fcng, Rahner \u00e9s a t\u00f6bbi divatos teol\u00f3gusnak, mint a saj\u00e1t esz\u00fcknek.
    \nPedig elveszett az az orsz\u00e1g, ahol a kir\u00e1ly nem mer a saj\u00e1t fej\u00e9vel gondolkodni \u00e9s csak a tan\u00e1csad\u00f3ira hallgat. Teh\u00e1t az egyh\u00e1z mai v\u00e1ls\u00e1gos helyzet\u00e9ben, amikor a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k szeretn\u00e9k eltitkolni a n\u00e9p el\u0151tt a tragikus helyzetet, nek\u00fcnk csak egy k\u00f6teless\u00e9g\u00fcnk lehet: vil\u00e1goss\u00e1got adni \u00e9s a f\u00e9nyt nem v\u00e9ka al\u00e1 rejteni. Mert a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g fiai, a modernist\u00e1k tov\u00e1bb is be akarj\u00e1k k\u00f6tni a h\u00edv\u0151 emberek szem\u00e9t.<\/li>\n
  43. Mi kell a katolikus hithez?<\/strong>
    \nNorm\u00e1lisan gondolkod\u00f3 \u00e9sz \u00e9s j\u00f3akarat. A modernist\u00e1k sz\u00e9delg\u00e9sei igyekeznek meghi\u00fas\u00edtani a j\u00f3 esz\u0171 katolikusok gondolkod\u00e1si k\u00e9pess\u00e9geit is. Mert a hivatalos egyh\u00e1z elrejtette speci\u00e1lis gondolatrendszer\u00e9t: a kereszt\u00e9ny filoz\u00f3fi\u00e1t, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lta a modernista dialektika alapj\u00e1n \u00e1tgondolni k\u00e9tezer \u00e9v teol\u00f3giai gondolatkincs\u00e9t. Persze, hogy emiatt az eredm\u00e9ny csak ez a katasztrof\u00e1lis \u00d6NROMBOL\u00c1S (autodemolizione) lehet. Ilyen fon\u00e1k gondolkod\u00e1sra senki nem k\u00f6telezheti a h\u00edv\u0151ket.<\/li>\n
  44. Mi kell a hitbizonyoss\u00e1ghoz?<\/strong>
    \nMinden bizonyoss\u00e1g egy \u00e9lm\u00e9ny, hogy amit most gondolunk, annak val\u00f3s \u00e9rt\u00e9ke van. Ez a maximum, s enn\u00e9l t\u00f6bbet nem lehet se adni, se k\u00edv\u00e1nni. Ezt csak az \u00e9n produk\u00e1lhatja a tapasztalat \u00e9s gondolkod\u00e1s alapj\u00e1n. Az Evang\u00e9liumokban \u00e9ppen el\u00e9g ilyen k\u00f6zvetlen bizonyoss\u00e1got olvashatunk. Ugyanakkor a modernist\u00e1k semmi \u00e1ron sem hajland\u00f3k m\u00e1sok [pl. az apostolok, az evang\u00e9list\u00e1k] \u00e9lm\u00e9nyeit \u00e1tvenni, illetve elhinni. Inn\u00e9t van a modernista teol\u00f3gusok eszeveszett kriticizmusa, mely f\u0151leg a m\u00edtosztalan\u00edt\u00e1sban nyilv\u00e1nul meg.<\/li>\n
  45. Mi\u00e9rt nincs joga tagadni a modern embernek, hogy el\u0151bbi korok emberei re\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyeiket nem adhatj\u00e1k tov\u00e1bb k\u00e9s\u0151bbi koroknak?
    \nMert akkor minden t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g megsz\u0171nne. Akkor semmif\u00e9le t\u00f6rt\u00e9nelmi dokumentumnak se hihetn\u00e9nk. A modernista kritika \u00fagy k\u00f6zel\u00edt a Biblia szent k\u00f6nyveihez, mint valami b\u0171nsz\u00f6vetkezet hamis\u00edtv\u00e1nyaihoz! A modernist\u00e1k rosszhiszem\u0171s\u00e9ge \u00e9s elfogults\u00e1ga ebb\u0151l is l\u00e1that\u00f3.<\/li>\n
  46. \u2026<\/li>\n
  47. Mi\u00e9rt nem k\u00e9pzelhet\u0151 el a teol\u00f3gia \u00e9rt\u00e9k\u00e1ll\u00f3 filoz\u00f3fia n\u00e9lk\u00fcl?<\/strong>
    \nAz\u00e9rt, mert az igaz vall\u00e1s rendezett gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl nem k\u00e9pzelhet\u0151 el. Ez\u00e9rt els\u0151 a n\u00e9gy sarkalatos er\u00e9ny k\u00f6zt az OKOSS\u00c1G, ami a b\u00f6lcsess\u00e9g gyakorlati alkalmaz\u00e1sa. Aquin\u00f3i Szent Tam\u00e1s szerint pedig \u201esapientes est ordinare<\/em>\u201d = \u201eA b\u00f6lcsek feladata mindent rendezni.<\/em>\u201d A rendezetlen gondolatvil\u00e1g nem f\u00e9r \u00f6ssze a h\u00edv\u0151 vall\u00e1soss\u00e1ggal! Ez\u00e9rt vannak az igaz h\u00edv\u0151k mindig kisebbs\u00e9gben. A rendezett esz\u0171 ember kev\u00e9s!<\/li>\n
  48. Az ember trag\u00e9di\u00e1ja f\u0151leg abb\u00f3l \u00e1ll, hogy az emberek a legnagyobb \u00f6sszevisszas\u00e1gban szerzik ismereteiket, s ezeket k\u00e9s\u0151bb se szedik rendbe. K\u00f6nny\u0171 az angyaloknak, akiket komplett tud\u00e1ssal teremtett Isten. Az ember viszont dividendo et componendo szerzi ismereteit = sz\u00e9tszedi \u00e9s \u00f6sszerakja gondolatait. Eme rakosgat\u00e1s k\u00f6zben sokf\u00e9le elcsuszaml\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nhetik. Belesz\u00f3l ebbe a sokf\u00e9le \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, csal\u00e1d, hivat\u00e1s, munkahely, eg\u00e9szs\u00e9g, politika \u00e9s lak\u00f3hely<\/li>\n
  49. \u2026<\/li>\n
  50. Mib\u0151l ad\u00f3dik a vil\u00e1gn\u00e9zet?<\/strong>
    \nRendezett gondolatokb\u00f3l, ha azok centripet\u00e1lisan vannak elhelyezve, s nem \u00f6sszevissza hevernek, mint egy rendezetlen rakt\u00e1rban. A politikai p\u00e1rtok ideol\u00f3gi\u00e1ja tartalmaz ugyan vil\u00e1gn\u00e9zetet is, de nem teljes eg\u00e9sz\u00e9ben. Kiforrott \u00e9s komplett vil\u00e1gn\u00e9zete csak a katolikus Egyh\u00e1znak van, \u00e9s volna ma is, ha a hierarchia a 2. Vatikanum ut\u00e1n is t\u00f6r\u0151dne ezzel a szellemi kincst\u00e1rral. A katolikus vil\u00e1gn\u00e9zet a zsinat \u00f3ta egy gazd\u00e1tlan ter\u00fclet, mely parlagon hever a kl\u00e9rus nemt\u00f6r\u0151d\u00f6ms\u00e9ge miatt. De ez nem csup\u00e1n hanyags\u00e1g, hanem c\u00e9ltudatos aknamunk\u00e1ja azoknak, akik a liturgi\u00e1t tett\u00e9k meg f\u0151tant\u00e1rgynak minden teol\u00f3giai kurzuson.<\/li>\n
  51. Mi\u00e9rt term\u00e9szetjogi probl\u00e9ma a helyes gondolkod\u00e1s a vil\u00e1gn\u00e9zetben?<\/strong>
    \nMert a gondolkod\u00e1s az emberi term\u00e9szetb\u0151l ered. Nem a tud\u00f3sok \u00e9s a politikusok tal\u00e1lt\u00e1k fel \u00e9s tartj\u00e1k \u00fczemben a gondolkod\u00e1st, hanem az emberi term\u00e9szet. Teh\u00e1t minden hamis n\u00e9zet \u00e9s t\u00e9ves vil\u00e1gn\u00e9zet a term\u00e9szett\u00f6rv\u00e9nybe \u00e9s term\u00e9szetjogba \u00fctk\u00f6zik. A jog\u00e1szok gyenge oldala a term\u00e9szetjog, mert a pozitivizmus \u00f3ta (Auguste Comte (1798-1857)) k\u00e9ptelenek meg\u00e9rteni, hogy az emberek m\u00e1r \u00e9vezredekkel a parlamenti t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s el\u0151tt rendelkeztek jogi \u00e9rz\u00e9kkel \u00e9s \u00edratlan t\u00f6rv\u00e9nyekkel (pl. tulajdonjog stb.).<\/li>\n
  52. A filoz\u00f3fia alapja a J\u00d3ZAN PARASZTI \u00c9SZ \u00e9s nem az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00e9tely (szkepticizmus), vagy az \u00e1ltal\u00e1nos alkalmazkod\u00e1s (aggiornamento), mik\u00e9nt ezt a 2. Vatikanum \u00f3ta praktiz\u00e1lj\u00e1k a zsinati parazit\u00e1k. Az aggiornamento bizalmatlans\u00e1ggal \u00e9s k\u00e9tellyel tekint a m\u00faltra. Ezek az urak azon babona hat\u00e1sa alatt ny\u00f6gnek; hogy mindaz, ami r\u00e9gi hasznavehetetlen. A m\u00e1sik babona a modernista egyh\u00e1zban az, hogy mindaz, ami \u00faj egy\u00fattal igaz \u00e9s j\u00f3 is. Ez val\u00f3ban primit\u00edv felfog\u00e1s, ami a parazit\u00e1k fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik.<\/li>\n
  53. Az \u00f6kumenizmus a szkepticizmusb\u00f3l ered, mert tel\u00edtve van bizalmatlans\u00e1ggal a katolikus m\u00falt ir\u00e1nt, meggondol\u00e1sokkal, bizonytalans\u00e1ggal, ingadoz\u00e1sokkal, t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171s\u00e9ggel \u00e9s tiszt\u00e1zatlan k\u00e9rd\u00e9sek \u00f6z\u00f6n\u00e9vel. Nyom\u00e1t sem tal\u00e1ljuk benne Szent P\u00e1l rend\u00edthetetlen hit\u00e9nek: \u201eTudom kinek hittem \u00e9s biztos vagyok benne<\/em>\u201d (2 Tim 1,12). E rend\u00edthetetlen bizonyoss\u00e1ggal szemben a modern ember \u00e9s egyh\u00e1z betegs\u00e9ge a k\u00e9tely.<\/li>\n
  54. A magyaroknak tudni kell, hogy mindaz, ami a zsinattal kapcsolatban haz\u00e1nkba beker\u00fcl, n\u00e9met forr\u00e1sokb\u00f3l sz\u00e1rmazik. M\u00e1rpedig a germ\u00e1nok k\u00e9ptelenek az \u0151 neh\u00e9zkes precizit\u00e1sukkal a latin nyelvnek leheletfinom \u00e1rnyalataiba beilleszkedni.<\/li>\n<\/ol>\n
    Dr. Majt\u00e9nyi Adalbert<\/h5>\n

    Forr\u00e1s: katolikus-honlap.hu<\/h4>\n

    El\u0151z\u0151 r\u00e9sz:<\/h4>\n