{"id":5577,"date":"2023-04-14T08:00:45","date_gmt":"2023-04-14T06:00:45","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=5577"},"modified":"2023-04-04T18:20:43","modified_gmt":"2023-04-04T16:20:43","slug":"hector-aguer-ersek-a-liturgiaellenes-megszallottsag-olyan-ideologia-amely-kanonilag-zsarnoksagga-valik","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2023\/04\/14\/hector-aguer-ersek-a-liturgiaellenes-megszallottsag-olyan-ideologia-amely-kanonilag-zsarnoksagga-valik\/","title":{"rendered":"H\u00e9ctor Aguer \u00e9rsek: “A liturgiaellenes megsz\u00e1llotts\u00e1g olyan ideol\u00f3gia, amely k\u00e1nonilag zsarnoks\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lik”"},"content":{"rendered":"

Az els\u0151 szentmis\u00e9met 1972. november 26-\u00e1n celebr\u00e1ltam. Az akkor \u00e9rv\u00e9nyben l\u00e9v\u0151 r\u00edtus szerint tettem, amelyet VI. P\u00e1l alkotott, \u00e9s amelynek szerz\u0151je a szabadk\u0151m\u0171ves Annibale Bugnini volt. A mise term\u00e9szetesen spanyolul volt, b\u00e1r a celebr\u00e1ns titkos im\u00e1i latinul maradtak fenn.<\/em><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Soha nem jutott eszembe, hogy a “korok mis\u00e9j\u00e9hez<\/em>” folyamodjak. Amit a szemin\u00e1riumban minden \u00e9vben im\u00e1dkoztunk a k\u00e9pz\u00e9sem alatt, azzal az \u00fajdons\u00e1ggal, ami volt — a filoz\u00f3fiai k\u00e1poln\u00e1ban, naponta — \u00e9s versus populum. Soha nem jutott eszembe, hogy — a b\u00e9k\u00e9sen elfogadott tilalommal ellent\u00e9tben — a r\u00e9gi form\u00e1hoz folyamodjak. M\u00e9g azut\u00e1n sem, hogy XVI. Benedek a Summorum Pontificum motu proprio r\u00e9v\u00e9n elfogadta azt a r\u00f3mai r\u00edtus rendk\u00edv\u00fcli form\u00e1jak\u00e9nt. teol\u00f3giai \u00e9s liturgikus tanulm\u00e1nyaim ellen\u00e9re, amelyek vil\u00e1gos meg\u00e9rt\u00e9st adtak az elfeledett szertart\u00e1sr\u00f3l, nem k\u00e9nyszer\u00edtettek r\u00e1m ideol\u00f3giai ellenvet\u00e9seket vagy nosztalgi\u00e1t; a hagyom\u00e1ny a polcra ker\u00fclt, \u00e9s tal\u00e1n lustas\u00e1gb\u00f3l nem mertem ellentmondani neki azzal, hogy kritikusan meg\u00edt\u00e9ljem a II. Vatik\u00e1ni Zsinatot k\u00f6vet\u0151 \u00fajdons\u00e1got.<\/p>\n

Ma m\u00e1r \u00fagy gondolom, hogy VI. P\u00e1l ahelyett, hogy egy \u00faj miser\u00edtust tal\u00e1lt volna ki, n\u00e9h\u00e1ny m\u00f3dos\u00edt\u00e1ssal aktualiz\u00e1lhatta volna az \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta \u00e9rv\u00e9nyben l\u00e9v\u0151 mis\u00e9t. Objekt\u00edven le tudom m\u00e9rni az \u00faj r\u00edtus mer\u00e9szs\u00e9g\u00e9t, amely a progresszivizmus sokak sz\u00e1m\u00e1ra v\u00e1ratlan dicsekv\u00e9se volt; sok \u00e9vsz\u00e1zadot elvetettek, eldobtak a v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00f6rv\u00e9ny\u00e9ben.<\/p>\n

Erre a szem\u00e9lyes t\u00f6rt\u00e9netre hivatkoztam, hogy hangs\u00falyozzam: szabad vagyok az \u00edt\u00e9letemben: Tov\u00e1bbra is VI. P\u00e1l mis\u00e9j\u00e9t celebr\u00e1lom. Ez az egyh\u00e1zi poz\u00edci\u00f3 azonban lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1momra, hogy felm\u00e9rjem a k\u00e1rokat, amelyeket a k\u00f6zelm\u00faltban “rescriptummal<\/em>” meger\u0151s\u00edtett motu proprio Traditiones Custodes okozott.<\/p>\n

R\u00f3m\u00e1nak fel kellene tennie mag\u00e1nak a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mi\u00e9rt hajlik egyre t\u00f6bb pap \u00e9s laikus – mindenekel\u0151tt az ut\u00f3bbiak – tisztelettel az \u0151si r\u00edtus fel\u00e9. A liturgiaellenes megsz\u00e1llotts\u00e1g egy olyan ideol\u00f3gia, amely k\u00e1nonilag zsarnoks\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lik. Val\u00f3ban, a XXIII. j\u00e1nosi misek\u00f6nyv tilt\u00e1s\u00e1t nem veszik figyelembe a fiatalok, akik olyan istentiszteletre t\u00f6rekszenek, amely a hit igazs\u00e1g\u00e1nak felel meg: Isten- \u00e9s nem emberim\u00e1dat. R\u00f3ma a maga r\u00e9sz\u00e9r\u0151l tov\u00e1bbra is ragaszkodik Karl Rahner die anthropologische Wende (antropol\u00f3giai fordulat) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9hez.<\/p>\n

Az elm\u00falt \u00e9vtizedben r\u00e1ad\u00e1sul a J\u00e9zus T\u00e1rsas\u00e1ga aliturgikus hagyom\u00e1nya is el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt. A liturgia kiszor\u00edt\u00e1sa a relativista moralizmus szavakban \u00e9s tettekben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 er\u0151ltet\u00e9s\u00e9re ad okot.<\/p>\n

Az antiliturgikus \u00faj\u00edt\u00e1sok az “\u00faj mise<\/em>” meghirdet\u00e9se \u00f3ta megszak\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6vetik egym\u00e1st. Ez az \u00faj kezdet sz\u00fcks\u00e9gtelen v\u00e1ltoz\u00e1st jelzett. A II. vatik\u00e1ni zsinat meg\u00faj\u00edt\u00e1si c\u00e9lj\u00e1t a megl\u00e9v\u0151 r\u00f3mai r\u00edtus enyhe m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1val, vagy ink\u00e1bb a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n keletkezett v\u00e1ltoz\u00e1sok korrekci\u00f3j\u00e1val is el lehetett volna \u00e9rni. A zsinati c\u00e9lt jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben instauratio-nak, azaz helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1snak nevezt\u00e9k.<\/p>\n

A nyers disszidencia a hetvenes \u00e9vekt\u0151l kezd\u0151d\u0151en alakult ki, szemben R\u00f3ma makacs ragaszkod\u00e1s\u00e1val az \u00fajhoz. XVI. Benedek a Summorum Pontificum motu proprio r\u00e9v\u00e9n liberaliz\u00e1lta a r\u00f3mai r\u00edtus rendk\u00edv\u00fcli form\u00e1j\u00e1t; ez egy olyan salamoni megold\u00e1s volt, amely kiel\u00e9g\u00edthette a hagyom\u00e1nyhoz ragaszkod\u00f3 papok \u00e9s h\u00edvek t\u00f6rekv\u00e9seit, ugyanakkor szil\u00e1rd alapot adott a VI. P\u00e1l \u00e1ltal meghirdetett mise ellen ir\u00e1nyul\u00f3 kifog\u00e1soknak.<\/p>\n

Ez a k\u00f6r\u00fcltekint\u0151 \u00e9s pasztor\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy rem\u00e9nykedj\u00fcnk egy stabil b\u00e9k\u00e9ben, sz\u00e1mos, R\u00f3m\u00e1val konfliktusban \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9vel az engedelmess\u00e9ghez. Igaz, hogy a II. vatik\u00e1ni zsinattal szembeni n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9sek messze t\u00falmutattak a liturgikus rendtart\u00e1son, \u00e9s kiterjedtek a doktrin\u00e1lis \u00e9s jogi-pasztor\u00e1lis ter\u00fcletre is. A n\u00e9met p\u00e1pa liturgikus tan\u00edt\u00f3hivatala \u00e1tvette a Romano Guardini \u00e9s Klaus Gamber nyomdokain halad\u00f3 Ratzinger b\u00edboros \u00e1ltal kidolgozott liturgia teol\u00f3gi\u00e1t.<\/p>\n

Mindezek f\u00e9ny\u00e9ben szerencs\u00e9tlen visszal\u00e9p\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt a Traditiones Custodes motu proprio r\u00e9v\u00e9n, amely megsz\u00fcntette a r\u00f3mai r\u00edtus rendk\u00edv\u00fcli form\u00e1j\u00e1t, \u00e9s \u00e9les felt\u00e9teleket szabott a korabeli mis\u00e9k haszn\u00e1lat\u00e1nak enged\u00e9lyez\u00e9s\u00e9hez. Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l \u00fajb\u00f3l fel lehet m\u00e9rni VI. P\u00e1l int\u00e9zked\u00e9seinek s\u00falyoss\u00e1g\u00e1t, amelyek az egyh\u00e1zi \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9n \u00faj szakaszt ind\u00edtottak el, \u00e9s a zsinat ut\u00e1ni id\u0151szakban teret adtak a Szent X. Pius \u00e1ltal el\u00edt\u00e9lt 20. sz\u00e1zad eleji modernizmus \u00e1ltal elszenvedett t\u00e9ved\u00e9sekn\u00e9l is s\u00falyosabb t\u00e9ved\u00e9seknek \u00e9s csonk\u00edt\u00e1soknak.<\/p>\n

A Ferenc motu proprio \u00e1ltal megnyitott vonalat a k\u00f6zelm\u00faltban meger\u0151s\u00edtette \u00e9s s\u00falyosb\u00edtotta egy “rescriptum<\/em>“, amely a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6kre r\u00f3ja a p\u00e1pai placetum megszerz\u00e9s\u00e9nek k\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t, miel\u0151tt enged\u00e9lyezn\u00e9k a korabeli mis\u00e9k haszn\u00e1lat\u00e1t. Ez a hiteltelen el\u0151\u00edr\u00e1s al\u00e1\u00e1ssa a sokat hangoztatott “szinodalit\u00e1st<\/em>“; a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k tekint\u00e9ly\u00e9t az apostolok ut\u00f3daik\u00e9nt bet\u00f6lt\u00f6tt munusuk egy l\u00e9nyeges ter\u00fclet\u00e9n csorb\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n

F\u00e9l\u0151, hogy ez az antiliturgikus pertin\u00e1ci\u00f3 ism\u00e9t olyan magatart\u00e1st fog sz\u00fclni, amely ellent\u00e9tes azzal az “egys\u00e9ggel<\/em>“, amelyet R\u00f3ma \u00e1ll\u00edt\u00f3lag vall. Ugyanebb\u0151l a forr\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmazik — \u00fagy t\u0171nik nekem — az egyh\u00e1zi reform ill\u00fazi\u00f3ja, amelyet a jelenlegi p\u00e1p\u00e1t megv\u00e1laszt\u00f3 konkl\u00e1v\u00e9 k\u00e9rt volna. A J\u00e9zus T\u00e1rsas\u00e1ga mindig is az egyh\u00e1z t\u00e1rsadalomban val\u00f3 visszaszorul\u00e1s\u00e1nak egyik ereje volt, a szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9ggel versenyezve. A Vatik\u00e1n azonban ma tele van szabadk\u0151m\u0171vesekkel, \u00e9s a p\u00e1pa igyekszik kihaszn\u00e1lni \u0151ket. Csod\u00e1latosan meglep\u0151nek tal\u00e1lom a p\u00e1pa \u00f6nel\u00e9g\u00fclts\u00e9g\u00e9t a korm\u00e1nyz\u00e1s \u00e9vtized\u00e9ben, \u00e9s azt a fikci\u00f3t, hogy a sikereket munkat\u00e1rsainak tulajdon\u00edtja; de a T\u00e1rsas\u00e1g kr\u00f3nikus probl\u00e9m\u00e1ja az al\u00e1zatoss\u00e1g volt.<\/p>\n

Az aliturgizmus mag\u00e1ban foglalja annak a puszt\u00edt\u00e1s\u00e1t, ami a r\u00f3mai r\u00edtus liturgi\u00e1j\u00e1ban a hagyom\u00e1nyb\u00f3l sz\u00e1rmazik. Az antiliturgikus megsz\u00e1llotts\u00e1g, amelyet m\u00e1r eml\u00edtettem, a zsinat bojkott\u00e1l\u00e1s\u00e1ig fajul.<\/p>\n

Ahhoz, hogy egy p\u00fcsp\u00f6k enged\u00e9lyezze egy papnak, hogy XXIII. J\u00e1nos misek\u00f6nyv\u00e9vel – azaz a Korok mis\u00e9j\u00e9vel – mis\u00e9zzen, enged\u00e9lyt kell k\u00e9rnie R\u00f3m\u00e1t\u00f3l. Ez a legut\u00f3bbi rescriptumnak ez a l\u00e9nyege: igazi p\u00e1pai zsarnoks\u00e1g, amely az apostolok ut\u00f3dait kiz\u00e1rja abb\u00f3l, hogy egy ilyen alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9sben bet\u00f6lthess\u00e9k szolg\u00e1latukat.<\/p>\n

Ez az \u00faj ir\u00e1nyvonal lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a liturgia [azaz a Novus Ordo] puszt\u00edt\u00e1sa b\u00fcntetlen\u00fcl haladjon el\u0151re. Ism\u00e9t megeml\u00edtem, hogy ez a szabads\u00e1g ellentmond annak, amit a Zsinat a Sacrosanctum Concilium liturgi\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 konstit\u00faci\u00f3ban el\u0151\u00edr, nevezetesen, hogy senki, m\u00e9g ha pap is, saj\u00e1t kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re nem v\u00e1ltoztathatja meg, nem adhat hozz\u00e1 vagy vonhat el a liturgikus szertart\u00e1sokb\u00f3l. A puszt\u00edt\u00e1s szabads\u00e1ga k\u00e9z a k\u00e9zben j\u00e1r a tradicionalist\u00e1k \u00fcld\u00f6z\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n

Szembesz\u00f6k\u0151 ellentmond\u00e1s: a tradicionalist\u00e1kat \u00fcld\u00f6zik, de az \u00fct\u0151s \u00e9s t\u00e1ncos ritmusok be\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t a r\u00f3mai r\u00edtusba, valamint a pog\u00e1ny, hindu vagy buddhista r\u00edtusok \u00e1tv\u00e9tel\u00e9t, a szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9ggel verseng\u0151 \u00daj Vil\u00e1grend elvei szerint, elfogadj\u00e1k. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzetekn\u00e9l tett l\u00e1togat\u00e1sok sor\u00e1n elfogadhat\u00f3nak tartj\u00e1k a megl\u00e1togatott n\u00e9pek \u0151si kult\u00far\u00e1j\u00e1nak t\u00f6rzsi r\u00edtusainak bevezet\u00e9s\u00e9t a liturgi\u00e1ba. \u00cdgy az istentisztelet deform\u00e1l\u00e1sa a b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1d\u00e1s hat\u00e1r\u00e1t s\u00farolja.<\/p>\n

Ez a hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s sz\u00e1mos orsz\u00e1gban megism\u00e9tl\u0151dik, a vall\u00e1sk\u00f6zi p\u00e1rbesz\u00e9d perverzi\u00f3jak\u00e9nt. 2019-ben a p\u00e1pa Abu Dhabiban al\u00e1\u00edrta az Emberi testv\u00e9ris\u00e9g a vil\u00e1gb\u00e9k\u00e9\u00e9rt \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00e9rt c\u00edm\u0171 dokumentumot, amelyben ez \u00e1ll: “A vall\u00e1s, a b\u0151rsz\u00edn, a nem, a faj \u00e9s a nyelv pluralizmusa \u00e9s sokf\u00e9les\u00e9ge b\u00f6lcs isteni akarat, amellyel Isten az embereket teremtette. Ebb\u0151l az isteni b\u00f6lcsess\u00e9gb\u0151l ered a hit szabads\u00e1g\u00e1nak \u00e9s a m\u00e1ss\u00e1g szabads\u00e1g\u00e1nak a joga.” Isten, a Teremt\u0151 akkor a t\u00f6bbistenhit szerz\u0151je lenne!”<\/em><\/p>\n

Ez az \u00e1ll\u00edt\u00e1s egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 az Egyh\u00e1z l\u00e9nyegi \u00e9s eredeti k\u00fcldet\u00e9s\u00e9nek megtagad\u00e1s\u00e1val, ahogyan azt az Evang\u00e9lium kifejezetten kimondja: “Menjetek el az eg\u00e9sz vil\u00e1gra, \u00e9s hirdess\u00e9tek az evang\u00e9liumot minden teremtm\u00e9nynek. Aki hisz \u00e9s megkeresztelkedik, \u00fcdv\u00f6z\u00fcl, aki pedig nem hisz, az k\u00e1rhozatra jut<\/em>” (Mk 16,15-16). Az ilyen lemond\u00e1s csakis hitehagy\u00e1snak tekinthet\u0151.<\/p>\n

Ugyanezt a hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st tal\u00e1ljuk 2020-ban, a m\u00e1jus 14-i, minden vall\u00e1s ima- \u00e9s b\u00f6jti napj\u00e1ra vonatkoz\u00f3 javaslat elfogad\u00e1s\u00e1ban. A p\u00e1pa a javaslat elfogad\u00e1s\u00e1ra utalt: “Elfogadtam az Emberi Testv\u00e9ris\u00e9g F\u0151bizotts\u00e1g\u00e1nak javaslat\u00e1t, hogy j\u00f6v\u0151 m\u00e1jus 14-\u00e9n az \u00f6sszes vall\u00e1s h\u00edvei lelkileg egyes\u00fcljenek az ima \u00e9s b\u00f6jt \u00e9s a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi munk\u00e1k napj\u00e1n<\/em>“. \u00cdgy nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy az Egyh\u00e1z figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja eredeti k\u00fcldet\u00e9s\u00e9t, az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g evang\u00e9lium\u00e1nak hirdet\u00e9s\u00e9t, \u00e9s csatlakozik a vil\u00e1g politeista koncertj\u00e9hez, \u00edgy r\u00e9szt vesz, mint a vall\u00e1sok egyike a szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9g \u00e1ltal szorgalmazott \u00daj Vil\u00e1grendben.<\/p>\n

Ez nem lenne lehets\u00e9ges, ha a Vatik\u00e1nba nem sziv\u00e1rgott volna be a szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9g. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l \u00e9rthet\u0151 a pog\u00e1ny r\u00edtusok be\u00e9p\u00edt\u00e9se a liturgi\u00e1ba. Ez megmagyar\u00e1zza a tradicionalist\u00e1k \u00fcld\u00f6z\u00e9s\u00e9t is, akik elutas\u00edt\u00e1sukkal akad\u00e1lyozz\u00e1k az Egyh\u00e1z teljes beilleszked\u00e9s\u00e9t ebbe az \u00daj Vil\u00e1grendbe; \u00edgy az Egyh\u00e1z az Antikrisztus uralma fel\u00e9 tart. A h\u00edv\u0151k \u00f6sszezavarod\u00e1sa a k\u00f6vetkezm\u00e9ny; ez az \u00f6rd\u00f6g \u00e1ltal bevetett mysterium iniquitatis.<\/p>\n

Az Abu Dhabi dokumentum a katolikus hit hitehagy\u00e1st jelenti, hogy — ahogy m\u00e1r \u00edrtam — az \u00daj Vil\u00e1grendhez csatlakozzon. Ez ut\u00f3bbi \u00e9s a kereszt\u00e9ny hit k\u00f6z\u00f6tt nincs \u00f6sszeegyeztethet\u0151s\u00e9g; a z\u0171rzavar, amelybe a h\u00edv\u0151ket tasz\u00edtj\u00e1k, nem is lehetne nagyobb. Ez az ellent\u00e9t a p\u00e1pa minden egyes megsz\u00f3lal\u00e1s\u00e1ban megjelenik, ami azt bizony\u00edtja, hogy \u00edgy \u00e9rtelmezi az Egyh\u00e1z k\u00fcldet\u00e9s\u00e9t, \u00e9s \u00edgy \u00e9rtelmezi korm\u00e1nyzati feladat\u00e1t.<\/p>\n

Nagyon vil\u00e1gos p\u00e9lda erre az a lev\u00e9l, amelyet argentin politikusok c\u00edmeztek neki pontifik\u00e1tus\u00e1nak tizedik \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l: “Szeretn\u00e9nk kifejezni csod\u00e1latunkat az \u00d6n munk\u00e1j\u00e1\u00e9rt az Emberis\u00e9g [\u00edgy, nagybet\u0171vel az eredetiben], k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kirekesztettek \u00e9s a szeg\u00e9ny n\u00e9pek jav\u00e1ra, a vil\u00e1gb\u00e9ke hat\u00e1rozott v\u00e9delm\u00e9\u00e9rt \u00e9s az integr\u00e1lis \u00f6kol\u00f3gia [nagybet\u0171vel az eredetiben] \u00e1lland\u00f3 el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy meghalljuk a F\u00f6ldanya \u00e9s az Emberi L\u00e9ny [t\u00f6bb istenh\u00edv\u0151 \u00e9s szabadk\u0151m\u0171ves nyelven] ki\u00e1lt\u00e1s\u00e1t a n\u00e9peket \u00e9s a term\u00e9szetet fenyeget\u0151 puszt\u00edt\u00f3 helyzetekkel szemben”.<\/em>“<\/p>\n

Ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben magyar\u00e1zza a “Korok mis\u00e9je<\/em>” elleni liturgiaellenes szenved\u00e9lyt, amelyben vil\u00e1gosan ragyog a J\u00e9zus Krisztus akarat\u00e1ba vetett igazi hit \u00e9s az egyh\u00e1z hagyom\u00e1nyos k\u00fcldet\u00e9s\u00e9vel val\u00f3 \u00f6sszhang.<\/p>\n

A szinodalit\u00e1s \u00faj \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t sugallj\u00e1k most: ha egy p\u00fcsp\u00f6k enged\u00e9lyezni akarja egy papnak, hogy az \u0151si mis\u00e9t celebr\u00e1lja, akkor R\u00f3m\u00e1t\u00f3l kell enged\u00e9lyt k\u00e9rnie. Olyan megsz\u00e1llotts\u00e1ggal van dolgunk, amelynek m\u00e1r nincsenek hat\u00e1rai.<\/p>\n

+ Hector Aguer
\nLa Plata tiszteletbeli \u00e9rseke
\nBuenos Aires
\n2023. m\u00e1rcius 30.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az els\u0151 szentmis\u00e9met 1972. november 26-\u00e1n celebr\u00e1ltam. Az akkor \u00e9rv\u00e9nyben l\u00e9v\u0151 r\u00edtus szerint tettem, amelyet VI. P\u00e1l alkotott, \u00e9s amelynek szerz\u0151je a szabadk\u0151m\u0171ves Annibale Bugnini volt. A mise term\u00e9szetesen spanyolul volt, b\u00e1r a celebr\u00e1ns titkos im\u00e1i latinul maradtak fenn.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":5003,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[1131],"tags":[116,44,56,102,293,297,54,187,55,241,1245,57,51,1248,61,349,1247,115,144,50,1249,47,131,651,52,120,294],"class_list":["post-5577","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-roratecaeli","tag-biblia","tag-egyhaz","tag-eucharisztia","tag-evangelium","tag-hagyomany","tag-isten","tag-jezus","tag-katolikus","tag-krisztus","tag-liturgia","tag-megteres","tag-oltariszentseg","tag-oszovetseg","tag-pontofikatus","tag-puspok","tag-satan","tag-szabadkomuves-abu-dhabi","tag-szentiras","tag-szentlelek","tag-szentmise","tag-szinodalitas","tag-tanitas","tag-templom","tag-tradicio","tag-ujszovetseg","tag-unnep","tag-vallas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5577","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=5577"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5577\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5580,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5577\/revisions\/5580"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5003"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5577"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=5577"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=5577"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}