{"id":5672,"date":"2023-04-30T08:00:11","date_gmt":"2023-04-30T06:00:11","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=5672"},"modified":"2023-04-20T12:01:55","modified_gmt":"2023-04-20T10:01:55","slug":"roche-es-cantalamessa-biborosok-vi-pal-miseje-egy-uj-teologianak-felel-meg","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2023\/04\/30\/roche-es-cantalamessa-biborosok-vi-pal-miseje-egy-uj-teologianak-felel-meg\/","title":{"rendered":"Roche \u00e9s Cantalamessa b\u00edborosok: VI. P\u00e1l mis\u00e9je egy \u00faj teol\u00f3gi\u00e1nak felel meg"},"content":{"rendered":"

Arthur Roche \u00e9s Raniero Cantalamessa b\u00edborosok k\u00f6zvetve (tal\u00e1n akaratlanul is) elismert\u00e9k azt, amit VI. P\u00e1l Novus Ordo Missae kritikusai m\u00e1r t\u00f6bb mint \u00f6tven \u00e9ve mondanak: az \u00faj r\u00edtus egy \u00faj teol\u00f3gi\u00e1nak felel meg, amely “mind eg\u00e9sz\u00e9ben, mind r\u00e9szleteiben felt\u0171n\u0151 elt\u00e9r\u00e9st jelent a szentmise katolikus teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t\u00f3l, ahogyan azt a tridenti zsinat XXII. \u00fcl\u00e9sszak\u00e1n megfogalmazt\u00e1k.<\/strong>“[1]<\/em><\/p>\n

\"\"2023. m\u00e1rcius 19-\u00e9n, amikor brit honfit\u00e1rsai a BBC r\u00e1di\u00f3ban megk\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k a hagyom\u00e1nyos latin r\u00edtus \u00fcnnepl\u00e9s\u00e9nek korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1t, Roche b\u00edboros, az Istentiszteleti Dikaszt\u00e9rium prefektusa kijelentette: “Tudj\u00e1k, az egyh\u00e1z teol\u00f3gi\u00e1ja megv\u00e1ltozott. M\u00edg kor\u00e1bban a pap t\u00e1volr\u00f3l az eg\u00e9sz n\u00e9pet k\u00e9pviselte. \u0150ket mintegy becsatorn\u00e1zt\u00e1k ezen a szem\u00e9lyen kereszt\u00fcl, aki egyed\u00fcl celebr\u00e1lta a mis\u00e9t. Ma m\u00e1r nem csak a pap celebr\u00e1lja a liturgi\u00e1t, hanem azok is, akik vele egy\u00fctt megkeresztelkedtek. \u00c9s ez egy hatalmas kijelent\u00e9s”. [2]<\/p>\n

N\u00e9h\u00e1ny nappal k\u00e9s\u0151bb, a R\u00f3mai K\u00faria negyedik nagyb\u00f6jti pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban Cantalamessa b\u00edboros, a p\u00e1pai h\u00e1z pr\u00e9dik\u00e1tora \u00edgy sz\u00f3lt:<\/p>\n

\n

A katolikus liturgia \u00e1talakult az er\u0151s szakr\u00e1lis \u00e9s papi lenyomattal b\u00edr\u00f3 cselekm\u00e9nyb\u0151l egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s r\u00e9szv\u00e9teli cselekm\u00e9nny\u00e9, amelyben Isten eg\u00e9sz n\u00e9pe r\u00e9szt vesz, mindenki a maga szolg\u00e1lat\u00e1val. . . .
\nAz Egyh\u00e1z kezdet\u00e9n \u00e9s az els\u0151 h\u00e1rom \u00e9vsz\u00e1zadban a liturgia val\u00f3ban “liturgia” volt, vagyis a n\u00e9p cselekv\u00e9se (laos – n\u00e9p – a leitourgia sz\u00f3 etimol\u00f3giai \u00f6sszetev\u0151i k\u00f6z\u00f6tt szerepel). Szent Jusztinuszt\u00f3l, Szent Hippol\u00fctosz Traditio Apostolica c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9b\u0151l \u00e9s m\u00e1s korabeli forr\u00e1sokb\u00f3l a mis\u00e9r\u0151l olyan l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot kapunk, amely minden bizonnyal k\u00f6zelebb \u00e1ll a mai reform\u00e1tus mis\u00e9hez, mint a m\u00f6g\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadok\u00e9hoz. Mi t\u00f6rt\u00e9nt? A v\u00e1lasz egy k\u00ednos sz\u00f3, amelyet azonban nem ker\u00fclhet\u00fcnk el: klerikaliz\u00e1ci\u00f3! Semmilyen m\u00e1s ter\u00fcleten nem volt ez szembet\u0171n\u0151bb, mint a liturgi\u00e1ban.
\nA kereszt\u00e9ny istentisztelet, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az eucharisztikus \u00e1ldozat, Keleten \u00e9s Nyugaton egyar\u00e1nt gyors \u00e1talakul\u00e1son ment kereszt\u00fcl, a n\u00e9p cselekv\u00e9s\u00e9b\u0151l a kl\u00e9rus cselekv\u00e9s\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. [3]<\/p>\n<\/blockquote>\n

Vajon a katolikus dogm\u00e1val \u00f6sszhangban van-e az, hogy az eucharisztikus \u00e1ldozat a n\u00e9p cselekedete, \u00e9s a helytelen “klerikaliz\u00e1ci\u00f3<\/em>” r\u00e9v\u00e9n a kl\u00e9rus cselekedet\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt? Nem \u00edgy van. A szentmis\u00e9ben a celebr\u00e1ns nem puszt\u00e1n “a gy\u00fclekezet eln\u00f6ke<\/em>“, hanem az egyetlen sacerdos, aki in persona Christi hozza az \u00e1ldozatot.<\/p>\n

Minden k\u00e9ts\u00e9g eloszlat\u00e1s\u00e1hoz el\u00e9g elolvasni, amit XII. Pius tan\u00edt Mediator Dei c\u00edm\u0171 enciklik\u00e1j\u00e1ban:<\/p>\n

\n

Csak az apostoloknak, \u00e9s onnant\u00f3l kezdve azoknak, akikre ut\u00f3daik kez\u00fcket r\u00e1vetett\u00e9k, adatott meg a paps\u00e1g hatalma, amelynek alapj\u00e1n J\u00e9zus Krisztus szem\u00e9ly\u00e9t k\u00e9pviselik n\u00e9p\u00fck el\u0151tt, egy\u00fattal n\u00e9p\u00fck k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt j\u00e1rnak el Isten el\u0151tt” (40. sz.).<\/p>\n

Ez\u00e9rt a szentmis\u00e9ben “a pap csak az\u00e9rt cselekszik a n\u00e9p\u00e9rt, mert J\u00e9zus Krisztust k\u00e9pviseli, aki minden tagj\u00e1nak feje, \u00e9s \u00f6nmag\u00e1t aj\u00e1nlja fel helyett\u00fck. Ez\u00e9rt \u00fagy megy az olt\u00e1rhoz, mint Krisztus szolg\u00e1ja, aki Krisztusn\u00e1l alacsonyabb rend\u0171, de a n\u00e9pn\u00e9l magasabb rend\u0171 (Szent R\u00f3bert Bellarmine, De missa II. c. l.). A n\u00e9p viszont, mivel semmilyen \u00e9rtelemben nem k\u00e9pviseli az isteni Megv\u00e1lt\u00f3t, \u00e9s nem k\u00f6zvet\u00edt\u0151 \u00f6nmaga \u00e9s Isten k\u00f6z\u00f6tt, semmik\u00e9ppen sem birtokolhatja a szents\u00e9gi hatalmat” (84. sz.).<\/p>\n

K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a jelenl\u00e9v\u0151 h\u00edveknek ugyanazzal az \u00e9rz\u00e9ssel kell r\u00e9szt venni\u00fck a pap \u00e1ldozat\u00e1ban az olt\u00e1rn\u00e1l, mint J\u00e9zus Krisztusnak a kereszten, \u00e9s “vele egy\u00fctt \u00e9s \u00e1ltala mutassanak be \u00e1ldozatot, \u00e9s vele egyes\u00fclve \u00e1ldozz\u00e1k fel magukat” (80. sz.).<\/p>\n<\/blockquote>\n

A f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek elker\u00fcl\u00e9se v\u00e9gett XII. Pius megism\u00e9tli: “Az a t\u00e9ny azonban, hogy a h\u00edvek r\u00e9szt vesznek az eucharisztikus \u00e1ldozatban, nem jelenti azt, hogy papi hatalommal is fel vannak ruh\u00e1zva” (82. sz.).<\/p>\n

Pacelli p\u00e1pa ragaszkod\u00e1sa az\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9ges, mert m\u00e1r akkoriban is t\u00e9vesen azt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k egyesek, hogy “az a parancs, amellyel Krisztus az utols\u00f3 vacsor\u00e1n hatalmat adott apostolainak, hogy megtegy\u00e9k azt, amit \u0151 maga tett, k\u00f6zvetlen\u00fcl az eg\u00e9sz kereszt\u00e9ny egyh\u00e1zra vonatkozik. . . . Ez\u00e9rt az eucharisztikus \u00e1ldozatra \u00fagy tekintenek, mint ‘koncelebr\u00e1ci\u00f3ra’, e kifejez\u00e9s sz\u00f3 szerinti \u00e9rtelm\u00e9ben” (83. sz.).<\/p>\n

E t\u00e9ved\u00e9s ellen\u00e9ben a Mediator Dei azt tan\u00edtotta, hogy “a szent\u00e1ldoz\u00e1s szavain\u00e1l a v\u00e9rtelen \u00e1ldoz\u00e1s, amikor Krisztus az \u00e1ldozat \u00e1llapot\u00e1ban jelenik meg az olt\u00e1ron, a pap v\u00e9gzi, \u00e9s csakis \u0151, mint Krisztus k\u00e9pvisel\u0151je, \u00e9s nem mint a h\u00edvek k\u00e9pvisel\u0151je” (92. sz.).<\/p>\n

Ez\u00e9rt nem lehet el\u00edt\u00e9lni a n\u00e9p r\u00e9szv\u00e9tele n\u00e9lk\u00fcli mag\u00e1nmis\u00e9ket, sem pedig t\u00f6bb mag\u00e1nmise egyidej\u0171 celebr\u00e1l\u00e1s\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 olt\u00e1rokn\u00e1l, ami t\u00e9vesen “az eucharisztikus \u00e1ldozat t\u00e1rsadalmi jelleg\u00e9t” \u00e1ll\u00edtja (96. sz.). [4]<\/p>\n

Ezek a XII. Pius nagy liturgikus enciklik\u00e1j\u00e1b\u00f3l vett r\u00e9szletek azt mutatj\u00e1k, hogy Cantalamessa b\u00edboros sir\u00e1nkoz\u00e1sa ellen\u00e9re a szentmise kig\u00fanyolt “klerikaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa” nem a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n bek\u00f6vetkezett emberi roml\u00e1s, hanem isteni terv eredm\u00e9nye. J\u00e9zus egyszerre vezette be az eucharisztikus \u00e1ldozatot \u00e9s a szolg\u00e1lati paps\u00e1got, \u00e9s az \u0150 szolg\u00e1inak adta meg azt a kiz\u00e1r\u00f3lagos kiv\u00e1lts\u00e1got, hogy azt az olt\u00e1rokon v\u00e9r n\u00e9lk\u00fcl meg\u00faj\u00edts\u00e1k az id\u0151k v\u00e9gezet\u00e9ig.<\/p>\n

A p\u00e1pai h\u00e1z kapucinus pr\u00e9dik\u00e1tora tov\u00e1bb s\u00fcllyedt a fut\u00f3homokra, amikor kijelentette, hogy az \u0151skereszt\u00e9ny k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geknek “a mis\u00e9r\u0151l olyan elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fck volt, amely minden bizonnyal k\u00f6zelebb \u00e1ll a mai reform\u00e1tus mis\u00e9hez, mint a m\u00f6g\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadok\u00e9hoz”. Ha ez igaz lenne, akkor k\u00e9t lehet\u0151s\u00e9g lenne:<\/p>\n

– A legjobb esetben a VI. p\u00e1l \u00faj mis\u00e9ben megtestes\u00fcl\u0151 misev\u00edzi\u00f3 teol\u00f3giai visszafejl\u0151d\u00e9st jelentene, mert a korai harmadik sz\u00e1zadt\u00f3l a huszadik sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ig a paps\u00e1gra \u00e9s az olt\u00e1riszents\u00e9gre vonatkoz\u00f3 hit let\u00e9tem\u00e9nyes “szerves fejl\u0151d\u00e9se” – azaz jobb teol\u00f3giai meg\u00e9rt\u00e9se – k\u00f6vetkezett be. Val\u00f3ban, “a viszonylag k\u00f6zelm\u00faltb\u00f3l egy \u0151sibb \u00e9s eredetibb m\u00faltba val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s” nem “gazdagod\u00e1s” [5], ahogy Cantalamessa b\u00edboros mondta, hanem elszeg\u00e9nyed\u00e9s, mivel megfosztja az Egyh\u00e1znak a mis\u00e9r\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t att\u00f3l a f\u00e9nyt\u0151l, amely a m\u00e1sodik nikaiai dogmatikai meghat\u00e1roz\u00e1sokb\u00f3l sz\u00e1rmazik, Negyedik later\u00e1ni, firenzei \u00e9s (f\u0151k\u00e9nt) a tridenti \u00f6kumenikus zsinatokt\u00f3l, valamint a teol\u00f3gia \u00e9s az eucharisztikus \u00e1h\u00edtat sz\u00e1mos \u00f3ri\u00e1s\u00e1nak megl\u00e1t\u00e1sait\u00f3l, mint Aquin\u00f3i Szent Tam\u00e1s, Robert Bellarmine, Port Maurice-i Leonard \u00e9s Peter Julian Eymard.<\/p>\n

– A legrosszabb esetben a VI. P\u00e1l p\u00e1pa Novus Ordo Missae-j\u00e9ben megtestes\u00fcl\u0151 misev\u00edzi\u00f3 teol\u00f3giai elt\u00e1volod\u00e1st jelentene a “m\u00f6g\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadok” sor\u00e1n meghat\u00e1rozott hitdogm\u00e1kt\u00f3l, amelyek a paps\u00e1g \u00e9s az Eucharisztia \u00e1ll\u00edt\u00f3lagosan “klerikalista” l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1, amely a hagyom\u00e1nyos latin mis\u00e9t hat\u00e1rozza meg – amelynek szerkezete VI. P\u00e1l p\u00e1pa 1969-es Novus Ordo Missae-j\u00e9ig gyakorlatilag v\u00e1ltozatlan maradt az I. Damasus p\u00e1pa \u00e1ltal v\u00e9grehajtott v\u00e1ltoztat\u00e1sok ut\u00e1n (megh.). 384-ben \u00e9s I. Szent Gergely p\u00e1pa (megh. 604-ben).<\/p>\n

Arthur Roche b\u00edboros \u00fagy t\u0171nik, hogy ezt a legrosszabb forgat\u00f3k\u00f6nyvet fogadja el. Sz\u00e1m\u00e1ra “az Egyh\u00e1z teol\u00f3gi\u00e1ja megv\u00e1ltozott”.<\/p>\n

Sajnos, VI. P\u00e1l \u00faj mis\u00e9je nemcsak az \u0151si liturgia \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos “klerikaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak” ezen aspektus\u00e1val kapcsolatban testes\u00edti meg a teol\u00f3gia v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t. A Desiderio desideravi nyom\u00e1n \u00edrtam, hogy azok az elvek, amelyekre Ferenc p\u00e1pa a liturgikus reform v\u00e9delm\u00e9ben hivatkozik, t\u00f6bb szempontb\u00f3l is \u00fctk\u00f6znek a Mediator Dei-vel (a teljes cikket l\u00e1sd itt). K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a k\u00f6vetkez\u0151ket emeltem ki:<\/p>\n

1. Az Isten im\u00e1d\u00e1s\u00e1nak els\u0151dleges c\u00e9lja \u00e9s a lelkek megszentel\u00e9s\u00e9nek mell\u00e9kc\u00e9lja[6] k\u00f6z\u00f6tti szisztematikus felcser\u00e9l\u0151d\u00e9s;<\/p>\n

2. A megv\u00e1lt\u00f3 szenved\u00e9s k\u00f6zponti szerep\u00e9nek elhom\u00e1lyos\u00edt\u00e1sa a dics\u0151s\u00e9ges felt\u00e1mad\u00e1s jav\u00e1ra[7];<\/p>\n

3. Az eml\u00e9km\u0171 hangs\u00falyoz\u00e1sa az \u00e1ldozat rov\u00e1s\u00e1ra[8]; \u00e9s<\/p>\n

4. A pap-celebr\u00e1ns st\u00e1tusz\u00e1nak “a gy\u00fclekezet eln\u00f6k\u00e9v\u00e9” val\u00f3 lealacsony\u00edt\u00e1sa. [9]<\/p>\n

E radik\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sok f\u00e9ny\u00e9ben elgondolkodtam azon, hogy vajon VI. P\u00e1l \u00faj mis\u00e9je megfelel-e minden korszak hit\u00e9nek[10] Roche \u00e9s Cantalamessa b\u00edborosok elismert\u00e9k, hogy a liturgia m\u00e1s “l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t” testes\u00edti meg, mert az Egyh\u00e1z mis\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 teol\u00f3gi\u00e1ja \u00e1ll\u00edt\u00f3lag megv\u00e1ltozott.<\/p>\n

Ezeket az illusztris b\u00edborosokat megel\u0151zve a francia progresszivizmus k\u00e9t felt\u0171n\u0151 k\u00e9pvisel\u0151je, Alain \u00e9s Aline Weidert ugyanezt nyilatkozta. A La Croix c\u00edm\u0171 \u00fajs\u00e1gban \u00edrtak egy rovatot, amelyben Ferenc p\u00e1pa motu proprio Traditionis custodes-j\u00e1t dics\u00e9rt\u00e9k, amelynek kifejez\u0151en a k\u00f6vetkez\u0151 c\u00edmet adt\u00e1k: “La fin des messes d’autre ‘foi’, une chance pour le Christ!” (A mis\u00e9k v\u00e9ge, egy es\u00e9ly Krisztusnak!). (A m\u00e1s hit\u0171 mis\u00e9k v\u00e9ge [!], egy es\u00e9ly Krisztusnak!).<\/p>\n

Nem foglalkoztak az \u00f6r\u00f6kk\u00e9 tart\u00f3 liturgia \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos “klerikaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1val” a n\u00e9p k\u00e1r\u00e1ra. Ehelyett arra \u00f6sszpontos\u00edtottak, hogy a mise engesztel\u0151 \u00e1ldozatb\u00f3l eucharisztikus \u00e9s ujjong\u00f3 sz\u00f6vets\u00e9g\u00fcnneps\u00e9gg\u00e9 alakuljon \u00e1t:<\/p>\n

Megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl egy m\u00e1sik “hit” liturgi\u00e1j\u00e1nak szelleme, teol\u00f3gi\u00e1ja, a tegnapi ima \u00e9s mise norm\u00e1i (a m\u00falt lex orandi-ja) nem lehetnek t\u00f6bb\u00e9 a mai hit norm\u00e1i, tartalma (a mi lex credendi-nk). . . . .
\n. . . Egy olyan hit, amely m\u00e9g mindig a tegnapi lex orandi-b\u0151l eredne, amely a katolicizmust egy perverz isten vall\u00e1s\u00e1v\u00e1 tette, aki a fi\u00e1t meghalni k\u00e9nyszer\u00edti, hogy lecsillap\u00edtsa haragj\u00e1t, az \u00f6r\u00f6k\u00f6s mea culpa \u00e9s j\u00f3v\u00e1t\u00e9tel vall\u00e1s\u00e1v\u00e1, a hit ellentan\u00fas\u00e1g\u00e1hoz, egy katasztrof\u00e1lis Krisztus-k\u00e9phez vezetne. . . .<\/p>\n

Sajnos, a mi [hagyom\u00e1nyos] mis\u00e9inket mindig er\u0151sen \u00e1titatja az “engesztel\u0151” \u00e1ldozati jelleg, “engesztel\u0151” c\u00e9llal, hogy megsemmis\u00edtse a b\u0171n\u00f6ket (h\u00fasszor eml\u00edtik), hogy elhozza a megv\u00e1lt\u00e1sunkat \u00e9s megmentse a lelkeket az isteni bossz\u00fat\u00f3l. “Engesztel\u00e9s”, amelyet az Ecclesia Dei k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek foggal-k\u00f6r\u00f6mmel v\u00e9delmeznek pap-\u00e1ldoz\u00f3ikkal egy\u00fctt, akiket a szentmise\u00e1ldozat, a val\u00f3di \u00e1ldozathozatal szavainak haszn\u00e1lat\u00e1ra form\u00e1ltak. . . .<\/p>\n

Weiderts folytatja:<\/p>\n

Ha a j\u00f6v\u0151ben \u00edzes kereszt\u00e9ny hitet \u00e9s gyakorlatot akarunk k\u00edn\u00e1lni, akkor reflexi\u00f3val \u00e9s k\u00e9pz\u00e9ssel meg kell kock\u00e1ztatnunk, hogy felfedezz\u00fck az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g egy m\u00e9g felt\u00e1ratlan (kiakn\u00e1zatlan) forr\u00e1s\u00e1t, amelyet J\u00e9zus nyitott meg, nem el\u0151sz\u00f6r a b\u0171n\u00f6k ellen (“miatt”) bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1val, hanem a Sz\u00f6vets\u00e9gk\u00e9nt val\u00f3 l\u00e9tez\u00e9s\u00e9vel. “Mert az \u0150 embers\u00e9ge, egyes\u00fclve az Ige szem\u00e9ly\u00e9vel, a mi \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00fcnk eszk\u00f6ze volt” (II. Vatik\u00e1ni Zsinat, Sacrosanctum concilium, 5. sz.). A v\u00e1laszt\u00e1s egy\u00e9rtelm\u0171! Nem a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vall\u00e1si \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gek \u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, hanem a b\u0171n\u00f6ket elt\u00f6rl\u0151 v\u00e9gtelen \u00e1ldozatok \u00e9s a Sz\u00f6vets\u00e9get\/Krisztust megpecs\u00e9tel\u0151 Eucharisztia [sic] k\u00f6z\u00f6tt. [11]<\/p>\n

\nFerenc p\u00e1p\u00e1nak igaza volt, amikor Desiderio desideravi c\u00edm\u0171 apostoli level\u00e9ben azt \u00edrta, hogy “trivi\u00e1lis lenne az \u00fcnnepl\u00e9s k\u00f6r\u00fcl sajnos jelenl\u00e9v\u0151 fesz\u00fclts\u00e9geket egyszer\u0171 elt\u00e9r\u00e9sk\u00e9nt \u00e9rtelmezni a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00edzl\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt egy bizonyos ritu\u00e1lis form\u00e1t illet\u0151en”. [12]<\/p>\n

Roche \u00e9s Cantalamessa b\u00edborosok most akarva-akaratlanul is egyet\u00e9rtettek az olyan radik\u00e1lis modernist\u00e1kkal, mint a Weidert h\u00e1zasp\u00e1r, amikor az V. Szent Pius-f\u00e9le hagyom\u00e1nyos latin miser\u00edtust “egy m\u00e1sik hit mis\u00e9j\u00e9nek” tekintett\u00e9k.<\/p>\n

\u00cdgy a Vatik\u00e1n nem lep\u0151dhet meg azon, hogy a hit let\u00e9tem\u00e9nyeseihez val\u00f3 h\u0171s\u00e9g arra k\u00f6telezi a hagyom\u00e1nyos katolikusokat, hogy rend\u00edthetetlen\u00fcl ellen\u00e1lljanak a t\u00f6rv\u00e9nytelen liturgikus t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1snak, amely egy mesters\u00e9ges liturgikus konstrukci\u00f3t akar r\u00e1er\u0151ltetni (Ratzinger b\u00edboros szavaival \u00e9lve), \u00e9s amely l\u00e9nyeges pontokon elt\u00e9r a Trienti Zsinaton meghat\u00e1rozott dogm\u00e1kt\u00f3l, mik\u00f6zben fokozatos kihal\u00e1sra \u00edt\u00e9li a szentmise \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n szervesen kialakult szent r\u00edtus\u00e1t.<\/p>\n

MEGJEGYZ\u00c9SEK<\/p>\n

[1] “Ottaviani \u00e9s Bacci b\u00edborosok levele \u0150szents\u00e9g\u00e9nek, VI. P\u00e1l p\u00e1p\u00e1nak” (a Novus Ordo Missae kritik\u00e1j\u00e1nak bemutat\u00e1sa), 1969. szeptember 25., el\u00e9rhet\u0151 2023. \u00e1prilis 8., https:\/\/lms.org.uk\/ottaviani-intervention.<\/p>\n

[2] “Vas\u00e1rnap”, B.B.C., 2023. m\u00e1rc. 19., https:\/\/www.bbc.co.uk\/sounds\/play\/m001k7kb, 10:37-11:02. (Mivel az id\u00e9zett sz\u00f6vegek n\u00e9melyike d\u0151lt bet\u0171vel van \u00edrva, a kiemel\u00e9s\u00fcnket mindig vastag bet\u0171vel t\u00fcntetj\u00fck fel.)<\/p>\n

[3] Raniero Cantalamessa, “Mysterium Fidei! A liturgi\u00e1r\u00f3l – 2023. \u00e9vi nagyb\u00f6jti pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3”, Cantalamessa.org, 2023. m\u00e1rcius 24., http:\/\/www.cantalamessa.org\/?p=4080&lang=en.<\/p>\n

[4] XII. Pius, Mediator Dei enciklika (1947. nov. 20.), Vatican.va, https:\/\/www.vatican.va\/content\/pius-xii\/en\/encyclicals\/documents\/hf_p-xii_enc_20111947_mediator-dei.html.<\/p>\n

[5] Cantalamessa, “Mysterium Fidei!”, “Mysterium Fidei”.<\/p>\n

[6] Jos\u00e9 Antonio Ureta, “Az im\u00e1d\u00e1s els\u0151bbs\u00e9ge”, OnePeterFive.com, 2022. augusztus 8., https:\/\/onepeterfive.com\/primacy-adoration\/.<\/p>\n

[7] Jos\u00e9 Antonio Ureta, “A megv\u00e1lt\u00f3 szenved\u00e9s k\u00f6zponti szerep\u00e9nek megsz\u00fcntet\u00e9se”, OnePeterFive.com, 2022. aug. 9., https:\/\/onepeterfive.com\/removing-centrality-redemptive-passion\/.<\/p>\n

[8] Jos\u00e9 Antonio Ureta, “From Sacrifice of Calvary of Presence to Memorial of Presence,” OnePeterFive.com, Aug. 10, 2022, https:\/\/onepeterfive.com\/sacrifice-calvary-memorial-presence\/.<\/p>\n

[9] Jos\u00e9 Antonio Ureta, “From Priests of Sacrifice to Presidents Over Assemblies,” OnePeterFive.com, Aug. 11, 2022, https:\/\/onepeterfive.com\/priests-sacrifice-presidents-assemblies\/.<\/p>\n

[10] Jos\u00e9 Antonio Ureta, “A Novus Ordo fegyverk\u00e9nt egy ‘m\u00e1sik hit’ sz\u00e1m\u00e1ra?”. OnePeterFive.com, 2022. aug. 11., https:\/\/onepeterfive.com\/the-novus-ordo-weaponized-for-another-faith\/.<\/p>\n

[11] Aline \u00e9s Alain Weidert, “La fin des messes d’autre ‘foi,’ une chance pour le Christ!” (A m\u00e1sik ‘foi’ v\u00e9get \u00e9rt, egy es\u00e9lyt Krisztusnak). La Croix, 2022. febr. 10., https:\/\/www.la-croix.com\/Debats\/fin-messes-dautre-foi-chance-Christ-2022-02-10-1201199636. (A mi ford\u00edt\u00e1sunk.)<\/p>\n

[12] Ferenc p\u00e1pa, Desiderio desideravi apostoli lev\u00e9l (2022. j\u00fanius 29.), no. 31, Vatican.va, https:\/\/www.vatican.va\/content\/francesco\/en\/apost_letters\/documents\/20220629-lettera-ap-desiderio-desideravi.html, kiemel\u00e9s hozz\u00e1adva.<\/p>\n

Forr\u00e1s: rorate-caeli.blogspot.com<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Arthur Roche \u00e9s Raniero Cantalamessa b\u00edborosok k\u00f6zvetve (tal\u00e1n akaratlanul is) elismert\u00e9k azt, amit VI. P\u00e1l Novus Ordo Missae kritikusai m\u00e1r t\u00f6bb mint \u00f6tven \u00e9ve mondanak: az \u00faj r\u00edtus egy \u00faj teol\u00f3gi\u00e1nak felel meg, amely “mind eg\u00e9sz\u00e9ben, mind r\u00e9szleteiben felt\u0171n\u0151 elt\u00e9r\u00e9st jelent a szentmise katolikus teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t\u00f3l, ahogyan azt a tridenti zsinat XXII. \u00fcl\u00e9sszak\u00e1n megfogalmazt\u00e1k.“[1]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":5684,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[1131],"tags":[99,116,44,719,56,102,293,227,297,54,187,55,348,241,57,51,78,61,461,115,144,50,47,131,52,120,294],"class_list":["post-5672","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-roratecaeli","tag-apostol","tag-biblia","tag-egyhaz","tag-eretnekseg","tag-eucharisztia","tag-evangelium","tag-hagyomany","tag-ii-vatikani-zsinat","tag-isten","tag-jezus","tag-katolikus","tag-krisztus","tag-liberalizmus","tag-liturgia","tag-oltariszentseg","tag-oszovetseg","tag-papa","tag-puspok","tag-szabadkomuves","tag-szentiras","tag-szentlelek","tag-szentmise","tag-tanitas","tag-templom","tag-ujszovetseg","tag-unnep","tag-vallas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5672","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=5672"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5672\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5685,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5672\/revisions\/5685"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5684"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5672"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=5672"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=5672"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}