{"id":5696,"date":"2023-04-25T08:00:51","date_gmt":"2023-04-25T06:00:51","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=5696"},"modified":"2023-04-20T14:21:05","modified_gmt":"2023-04-20T12:21:05","slug":"poganysag-a-mise-uj-maja-ritusa-1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2023\/04\/25\/poganysag-a-mise-uj-maja-ritusa-1\/","title":{"rendered":"Pog\u00e1nys\u00e1g: A mise \u00faj “maja” r\u00edtusa (1)"},"content":{"rendered":"

Amint arr\u00f3l egy nemr\u00e9giben kiadott t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3ban besz\u00e1moltunk, Mexik\u00f3ban egy “maja” miser\u00edtus k\u00e9sz\u00fcl. A tanulm\u00e1ny m\u00e1r el\u0151rehaladott \u00e1llapotban van, \u00e9s egy tervezet is sz\u00fcletett. A mexik\u00f3i p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k egy csoportja val\u00f3j\u00e1ban San Crist\u00f3bal de las Casas egyh\u00e1zmegy\u00e9ben gy\u0171lt \u00f6ssze Msgr. Aurelio Garcia Maciasszal, az Istentiszteleti \u00e9s Szents\u00e9gi Fegyelmi Dikaszt\u00e9rium altitk\u00e1r\u00e1val, hogy azon dolgozzanak.<\/em><\/p>\n

\"\"A febru\u00e1rban elk\u00e9sz\u00fclt tervezetet a mexik\u00f3i p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k el\u00e9 terjesztik, miel\u0151tt m\u00e1jusban R\u00f3m\u00e1ba k\u00fcldik. Miel\u0151tt elolvassuk a sz\u00f6veget, hasznos megismerni a kontextust.<\/p>\n

A San Crist\u00f3bal de las Casas-i egyh\u00e1zmegye<\/h3>\n

Az egyh\u00e1zmegye \u00e9vtizedeken \u00e1t R\u00f3ma figyel\u0151 szemei alatt \u00e1llt. A vita t\u00e1rgya a szinkretizmus, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi d\u00f6nt\u00e9shozatal, a baloldali politikai aktivizmus, valamint a feles\u00e9g\u00fckkel t\u00e1rsult t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e1lland\u00f3 diak\u00f3nus felszentel\u00e9se a “bennsz\u00fcl\u00f6tt egyh\u00e1z” megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n

Msgr. Samuel Ruiz Garcia, aki 1960 \u00e9s 2000 k\u00f6z\u00f6tt az egyh\u00e1zmegye p\u00fcsp\u00f6ke volt, a mozgalom elind\u00edt\u00f3ja. A 2020-ban b\u00edboross\u00e1 kinevezett Msgr. Felipe Arizmendi Esquivel, aki 2000-t\u0151l 2017-ig volt az egyh\u00e1zmegye p\u00fcsp\u00f6ke, folytatta el\u0151dje vonal\u00e1t, ami sz\u00e1mos aggodalmat keltett R\u00f3m\u00e1ban.<\/p>\n

A feles\u00e9g\u00fckkel kapcsolatban \u00e1ll\u00f3 \u00e1lland\u00f3 diak\u00f3nusok \u00fcgye<\/h3>\n

2000-ben a Vatik\u00e1n azt k\u00e9rte, hogy az \u00e1lland\u00f3 diak\u00f3nus felszentel\u00e9sekor a p\u00fcsp\u00f6k ne tegye a kez\u00e9t a feles\u00e9g fej\u00e9re, ahogy az eddig gyakorlat volt. 2005-ben az Istentiszteleti Kongreg\u00e1ci\u00f3 felf\u00fcggesztette “az \u00e1lland\u00f3 diak\u00f3nusok felszentel\u00e9s\u00e9t mindaddig, am\u00edg a m\u00f6g\u00f6ttes ideol\u00f3giai probl\u00e9ma meg nem old\u00f3dik”, \u00e9s a papi c\u00f6lib\u00e1tus fogalm\u00e1t meg nem er\u0151s\u00edtik.<\/p>\n

Tov\u00e1bb\u00e1 “az \u00e1lland\u00f3 diak\u00f3nusjel\u00f6ltek k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t meg kell szak\u00edtani”. Az egyh\u00e1zmegy\u00e9nek ekkor 340 h\u00e1zas \u00e1lland\u00f3 diak\u00f3nusa \u00e9s negyedannyi papja volt: a pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1kat f\u0151k\u00e9nt \u00e1lland\u00f3 diak\u00f3nusok \u00e9s feles\u00e9geik vezett\u00e9k. 2007-ben R\u00f3ma k\u00e9rte, hogy az egyh\u00e1zmegyei \u00e9ves n\u00e9vjegyz\u00e9kb\u0151l t\u00f6r\u00f6lj\u00e9k azt a jelz\u00e9st, hogy ezekb\u0151l a diak\u00f3nusokb\u00f3l h\u00e1zas papok lehetnek.
\nFerenc p\u00e1pa b\u00e1tor\u00edt\u00e1sa<\/p>\n

Arizmendi b\u00edboros elmes\u00e9li, hogy m\u00e1r 2013-ban b\u00e1tor\u00edt\u00e1st kapott az \u00faj p\u00e1p\u00e1t\u00f3l. Ferenc azt mondta neki, hogy az \u00e1lland\u00f3 diakon\u00e1tus nagyon is id\u0151szer\u0171 megold\u00e1s lehet az \u0151slakos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben, \u00e9s hogy b\u00e1tor\u00edtani kell. Ezt aj\u00e1nlja a Querida Amazonia, 92. sz\u00e1m\u00e1ban.<\/p>\n

N\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb a prel\u00e1tus kifejtette, hogy “felhatalmaz\u00e1st kaptunk arra, hogy folytassuk ezeket a felszentel\u00e9seket”. Ferenc teh\u00e1t \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte az \u00e1lland\u00f3 bennsz\u00fcl\u00f6tt diakon\u00e1tust, amelyben a feles\u00e9geket t\u00e1rsdiak\u00f3nusoknak tekintik, de egy\u00fattal egy bennsz\u00fcl\u00f6tt r\u00edtus kidolgoz\u00e1s\u00e1t is szorgalmazta.<\/p>\n

\u00c1ltal\u00e1nos elemek<\/h3>\n

A 2019-es amaz\u00f3niai zsinaton t\u00f6bb elem is megjelenik: a n\u0151k liturgikus szerep\u00e9nek meger\u0151s\u00edt\u00e9se (a n\u0151i diakon\u00e1tus fel\u00e9), a h\u00e1zas \u0151slakos diak\u00f3nusok t\u00fals\u00falyos szerepe (a h\u00e1zas papok fel\u00e9) \u00e9s a b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1d\u00f3 elemekkel kevert liturgikus inkultur\u00e1ci\u00f3 (v\u00f6. Pachamama-kultusz). Ami az \u0151si maja vall\u00e1st illeti, azt \u00e1thatja a t\u00f6bbistenhit, az animizmus, az \u0151s\u00f6kkel val\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3ba vetett hit, s\u0151t az ember\u00e1ldozat is.<\/p>\n

A maja szertart\u00e1soknak a helyi p\u00fcsp\u00f6k \u00e1ltal j\u00f3v\u00e1hagyott, fejlett inkultur\u00e1ci\u00f3ja m\u00e1r folyamatban van. Sz\u00e1mos ilyen elemet be\u00e9p\u00edten\u00e9nek a jelenlegi tervezetbe.<\/p>\n

Az olt\u00e1r n\u0151k \u00e1ltali meg\u00e1ld\u00e1sa<\/h3>\n

A maja n\u0151k \u0151si funkci\u00f3ja, hogy olyan t\u00e1rgyakat t\u00f6mj\u00e9nezzenek, mint a maja olt\u00e1r; ez a funkci\u00f3 a mis\u00e9n is megism\u00e9tl\u0151dik, ugyanolyan t\u00edpus\u00fa t\u00f6mj\u00e9nez\u0151vel: a n\u0151k a mise sor\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151pontokban t\u00f6mj\u00e9nezik az olt\u00e1rt egy maja f\u00fcst\u00f6l\u0151vel.<\/p>\n

Ritu\u00e1lis t\u00e1ncok<\/h3>\n

A maja kult\u00fara ritu\u00e1lis t\u00e1ncokat haszn\u00e1l: ezeket a mise v\u00e9g\u00e9re tervezik. \u00dagy tartj\u00e1k, hogy ezek a t\u00e1ncok az istenekkel \u00e9s szellemekkel val\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3 eszk\u00f6zei. A Vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem honlapja elmagyar\u00e1zza: “A ritu\u00e1lis t\u00e1ncokat az istenekkel val\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9rdek\u00e9ben gyakorolt\u00e1k. A t\u00e1ncokban pazar jelmezek szerepeltek, amelyek az istens\u00e9gek arc\u00e1t \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k…. A maj\u00e1k \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy ha \u00fagy \u00f6lt\u00f6znek \u00e9s viselkednek, mint egy isten, akkor kommunik\u00e1lni tudnak vele.”.<\/p>\n

A F\u00f6ld, az “anyaistenn\u0151”<\/h3>\n

Arizmendi b\u00edboros magyar\u00e1zza: “Az “indi\u00e1n teol\u00f3gi\u00e1ban” a F\u00f6ld alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa, \u0151k \u00fagy ismerik, mint az anyaistenn\u0151t. Saj\u00e1t szem\u00e9lyis\u00e9ge van. \u0150 szent. \u0150 az alany, akivel besz\u00e9lget\u00fcnk, \u00e9s akit tisztel\u00fcnk. A f\u00f6ld az isteni term\u00e9kenys\u00e9g. A n\u00f6v\u00e9nyek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kukorica, az istenek h\u00fasa, amelyet az embernek adtak t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kul”.<\/p>\n

Szinkretizmus \u00e9s vall\u00e1si k\u00f6z\u00f6mb\u00f6ss\u00e9g<\/h3>\n

A maja gyakorlatok \u00e9s szimb\u00f3lumok \u00fajj\u00e1\u00e9leszt\u00e9s\u00e9t a “prekolumbi\u00e1nus” hagyom\u00e1nyokhoz, m\u00e1s sz\u00f3val a pog\u00e1nys\u00e1ghoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9snek tekintik. Az indi\u00e1n teol\u00f3gia sz\u00e1m\u00e1ra azonban nincs ellentmond\u00e1s a katolicizmussal. Az egyik szerz\u0151 ezt \u00edrja: “Msgr. Ruiz r\u00e1mutatott, hogy az indi\u00e1n teol\u00f3gi\u00e1ban tisztelt isten nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a katolicizmusban tisztelt J\u00e9zust\u00f3l”.<\/p>\n

Ugyanez a szerz\u0151 le\u00edrja az \u0151si vall\u00e1si r\u00edtusok be\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t a katolikus szertart\u00e1sokba: “Egyesek olyan elemeket \u00e9p\u00edtettek be, mint a v\u00edz, a t\u0171z, az \u0151si sz\u00ednek, amelyeknek semmi k\u00f6z\u00fck a katolikus egyh\u00e1z im\u00e1ihoz : nemcsak a kereszt\u00e9ny Istent id\u00e9zz\u00fck meg, hanem t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a f\u00f6ldet, a hegyeket, a vizet, a holdat, a napot…”.<\/p>\n

A n\u0151k liturgikus szerepe<\/h3>\n

Ez abban nyilv\u00e1nul meg, hogy a feles\u00e9geket bevonj\u00e1k az \u00e1lland\u00f3 diak\u00f3nusok felszentel\u00e9s\u00e9be. A feles\u00e9g, \u00edrja Msgr. Arizmendi, “a szertart\u00e1s alatt v\u00e9gig a diak\u00f3nus mellett marad, \u00e9s az engedelmess\u00e9gi \u00edg\u00e9ret pillanat\u00e1ban \u00f6sszekulcsolja kez\u00e9t f\u00e9rje kez\u00e9vel”. Ezenk\u00edv\u00fcl “f\u00e9rj\u00e9vel egy\u00fctt megkapja az evang\u00e9liumok k\u00f6nyv\u00e9t. Rendk\u00edv\u00fcli \u00e1ldoztat\u00f3k\u00e9nt assziszt\u00e1l az \u00farvacsoraoszt\u00e1sn\u00e1l. A rendes \u00fcnnepeken pedig felszenteli az olt\u00e1rt, az evang\u00e9liumokat, a k\u00e9peket, a ministr\u00e1nsokat \u00e9s a h\u00edveket”.<\/p>\n

Ezen k\u00edv\u00fcl “k\u00e9t n\u0151t hatalmaztunk fel a kereszts\u00e9g kiszolg\u00e1ltat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9s \u00fcnnepl\u00e9s\u00e9nek vezet\u00e9s\u00e9re, amikor nincs m\u00e1s szolg\u00e1l\u00f3”: a Zsinati \u00dat egyik k\u00f6vetel\u00e9se…<\/p>\n

A maja olt\u00e1r<\/h3>\n

Ez egy olt\u00e1r, amelyet a maja vall\u00e1s isteneinek \u00e9s hiedelmeinek szenteltek. Ezek az olt\u00e1rok m\u00e1r megtal\u00e1lhat\u00f3k a r\u00e9gi\u00f3 templomaiban \u00e9s sz\u00e1mos vall\u00e1si szertart\u00e1s sor\u00e1n. Msgr. Arizmendi \u00edrja: “Egyes helyeken szok\u00e1s, hogy az olt\u00e1r el\u0151tt “maja olt\u00e1rt” k\u00e9sz\u00edtenek, vir\u00e1gokkal \u00e9s sz\u00ednes gyerty\u00e1kkal, a vil\u00e1gegyetem n\u00e9gy ir\u00e1ny\u00e1nak megfelel\u0151en, a f\u00f6ld gy\u00fcm\u00f6lcseivel”.<\/p>\n

Minden sz\u00ednnek saj\u00e1tos jelent\u00e9se van, k\u00f6z\u00fcl\u00fck n\u00e9gy a kardin\u00e1lis pontokat jelk\u00e9pezi. Egy ponton a gy\u00fclekezet meghajol az olt\u00e1r k\u00f6zepe fel\u00e9, amelyen k\u00e9t gyertya l\u00e1that\u00f3, amelyekr\u0151l \u00fagy v\u00e9lik, hogy Krisztust jelk\u00e9pezik, b\u00e1r ezeknek a gyerty\u00e1knak m\u00e1s jelent\u00e9s\u00fck is van.<\/p>\n

Msgr. Arizmendi elmagyar\u00e1zza: “B\u00e1tor\u00edtottuk a szents\u00e9gim\u00e1d\u00e1s inkultur\u00e1ci\u00f3j\u00e1t a “maja olt\u00e1ron”.<\/em>” Ezen az “olt\u00e1ron” J\u00e9zus eucharisztikus jelenl\u00e9t\u00e9nek “szimb\u00f3lumai vannak”. A maja kult\u00far\u00e1ban “Istent az \u00c9g Sz\u00edvek\u00e9nt \u00e9s a F\u00f6ld Sz\u00edvek\u00e9nt h\u00edvj\u00e1k meg”; azonban – magyar\u00e1zza a b\u00edboros: “J\u00e9zus egyes\u00edti az eget \u00e9s a f\u00f6ldet, mert \u0150 Isten \u00e9s ember”.<\/p>\n

Gyertyagy\u00fajt\u00e1s<\/h3>\n

“Az \u00fcnnepet vezet\u0151 pap bejelenti a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek, hogy az egyetemes ima az \u0151s\u00f6k hagyom\u00e1nya szerinti gyertyagy\u00fajt\u00e1s m\u00f3dszere szerint fog t\u00f6rt\u00e9nni” – \u00edrja Arizmendi Msgr. A maja hagyom\u00e1ny szerint ily m\u00f3don lehet kommunik\u00e1lni az \u0151s\u00f6kkel. A mise kezdete el\u0151tt az olt\u00e1r el\u0151tt el\u0151k\u00e9sz\u00edtenek egy helyet, ahol a gyerty\u00e1kat meggy\u00fajtj\u00e1k.<\/p>\n

A gyerty\u00e1k sz\u00e1ma az ima c\u00e9lj\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en v\u00e1ltozik. A rendez\u0151 – aki mindig laikus – im\u00e1dkoz\u00e1sra h\u00edvja az embereket, mik\u00f6zben h\u00e1rf\u00e1n, heged\u0171n \u00e9s git\u00e1ron hagyom\u00e1nyos zene sz\u00f3l. Minden r\u00e9sztvev\u0151 let\u00e9rdel. Egy n\u0151 meggy\u00fajtja a gyerty\u00e1kat, majd a hivatalnok meggy\u00fajtja \u0151ket. A pap a gyerty\u00e1k helye el\u0151tt \u00e1ll, let\u00e9rdel, \u00e9s a f\u0151n\u00f6kkel egy\u00fctt im\u00e1dkozik.<\/p>\n

Ritu\u00e1lis t\u00e1nc<\/h3>\n

“A szentbesz\u00e9d v\u00e9g\u00e9n – \u00edrja a b\u00edboros – ritu\u00e1lis t\u00e1ncot lehet el\u0151adni. Ez a test \u00e9s a l\u00e1bak enyhe mozg\u00e1sa, amelyet egy vagy h\u00e1rom t\u00e1ncban lehet v\u00e9gezni”.<\/p>\n

N\u00e9h\u00e1ny ilyen elem jelen volt a 2016. febru\u00e1r 15-i p\u00e1pai mis\u00e9ben, amelyet Ferenc a San Crist\u00f3bal de las Casas-i egyh\u00e1zmegy\u00e9ben tett l\u00e1togat\u00e1sa sor\u00e1n celebr\u00e1lt. Ferenc p\u00e1pa k\u00e9t diak\u00f3nusfeles\u00e9ggel, akik mindketten maja f\u00fcst\u00f6l\u0151t tartottak a kez\u00fckben, f\u00e9rj\u00fck, k\u00e9t \u00e1lland\u00f3 bennsz\u00fcl\u00f6tt diak\u00f3nus tekintete alatt az olt\u00e1rt felszentelt\u00e9k. Ritu\u00e1lis t\u00e1ncot is bemutattak.<\/p>\n

Az olvas\u00f3 tal\u00e1n megh\u00f6kken e zil\u00e1lt inkultur\u00e1ci\u00f3 l\u00e1tt\u00e1n, amely egy m\u00e9lyen pog\u00e1ny kult\u00fara elemeit vezeti be, \u00e9s amely csak – legal\u00e1bbis – k\u00e1ros z\u0171rzavart tarthat fenn, de ink\u00e1bb – b\u00e1rmi legyen is a szerz\u0151k sz\u00e1nd\u00e9ka – egy olyan r\u00edtus fel\u00e9 tend\u00e1l, amelyben m\u00e1r semmi katolikus nincs, \u00e9s amely csak tiszta szinkretizmus.<\/p>\n

Forr\u00e1s: fsspx.news<\/h4>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Amint arr\u00f3l egy nemr\u00e9giben kiadott t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3ban besz\u00e1moltunk, Mexik\u00f3ban egy “maja” miser\u00edtus k\u00e9sz\u00fcl. A tanulm\u00e1ny m\u00e1r el\u0151rehaladott \u00e1llapotban van, \u00e9s egy tervezet is sz\u00fcletett. A mexik\u00f3i p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k egy csoportja val\u00f3j\u00e1ban San Crist\u00f3bal de las Casas egyh\u00e1zmegy\u00e9ben gy\u0171lt \u00f6ssze Msgr. Aurelio Garcia Maciasszal, az Istentiszteleti \u00e9s Szents\u00e9gi Fegyelmi Dikaszt\u00e9rium altitk\u00e1r\u00e1val, hogy azon dolgozzanak.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":5701,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[989],"tags":[116,438,668,44,719,56,102,293,227,297,54,187,269,55,348,241,57,51,78,1290,61,349,461,39,115,144,50,47,131,52,120,294],"class_list":["post-5696","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fsspx-news","tag-biblia","tag-biboros","tag-bun","tag-egyhaz","tag-eretnekseg","tag-eucharisztia","tag-evangelium","tag-hagyomany","tag-ii-vatikani-zsinat","tag-isten","tag-jezus","tag-katolikus","tag-keresztenyseg","tag-krisztus","tag-liberalizmus","tag-liturgia","tag-oltariszentseg","tag-oszovetseg","tag-papa","tag-poganysag","tag-puspok","tag-satan","tag-szabadkomuves","tag-szent","tag-szentiras","tag-szentlelek","tag-szentmise","tag-tanitas","tag-templom","tag-ujszovetseg","tag-unnep","tag-vallas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5696","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=5696"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5696\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5703,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5696\/revisions\/5703"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5701"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5696"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=5696"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=5696"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}