{"id":6204,"date":"2023-06-16T08:00:07","date_gmt":"2023-06-16T06:00:07","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=6204"},"modified":"2023-06-03T09:40:27","modified_gmt":"2023-06-03T07:40:27","slug":"burke-biboros-uj-eloszava-az-ottaviani-intervencio-francia-nyelvu-ujrakiadasahoz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2023\/06\/16\/burke-biboros-uj-eloszava-az-ottaviani-intervencio-francia-nyelvu-ujrakiadasahoz\/","title":{"rendered":"Burke b\u00edboros el\u0151szava az “Ottaviani Intervenci\u00f3” francia nyelv\u0171 \u00fajrakiad\u00e1s\u00e1hoz"},"content":{"rendered":"

Az \u00daj miserendr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 r\u00f6vid kritikai tanulm\u00e1ny [vagy r\u00f6vid kritikai vizsg\u00e1lat] – ismertebb nev\u00e9n az “Ottaviani Intervenci\u00f3” – j\u00f3l ismert a tradicionalist\u00e1k k\u00f6r\u00e9ben szerte a vil\u00e1gon. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vente \u00faj kiad\u00e1s jelenik meg valamelyik nagyobb nyelven. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen jelent\u0151snek tartom, hogy egy \u00faj francia kiad\u00e1s jelent meg, amelynek el\u0151szav\u00e1t nem m\u00e1s, mint \u0150eminenci\u00e1ja Burke b\u00edboros \u00edrta.
\n<\/em><\/p>\n

<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A teljes francia sz\u00f6veg ITT<\/a><\/strong> olvashat\u00f3; ami most k\u00f6vetkezik, az egy automatiz\u00e1lt, jav\u00edtott ford\u00edt\u00e1s. -PAK<\/p>\n

H\u00fasz \u00e9vvel az \u00d6n\u00f6k \u00e1ltal kiadott utols\u00f3 kiad\u00e1s ut\u00e1n szeretn\u00e9m megk\u00f6sz\u00f6nni \u00d6n\u00f6knek azt a projektj\u00fcket, hogy \u00fajra kiadj\u00e1k az \u00daj Ordo Missae r\u00f6vid kritikai vizsg\u00e1lat\u00e1t, amelyet Alfredo Ottaviani (ha t\u00f6bbet szeretne olvasni az Ottaviani intervenci\u00f3r\u00f3l l\u00e1sd <\/span><\/em>itt<\/a><\/strong>)<\/em> \u00e9s Antonio Bacci b\u00edborosok 1969-ben adtak ki.<\/p>\n

\"\"Alfons Maria Stickler b\u00edboros 2004. november 27-\u00e9n kelt b\u00e1tor\u00edt\u00f3 level\u00e9ben azt \u00edrta, hogy “e k\u00e9t b\u00edboros elemz\u00e9se semmit sem vesz\u00edtett \u00e9rt\u00e9k\u00e9b\u0151l \u00e9s sajnos aktualit\u00e1s\u00e1b\u00f3l”. K\u00e9t \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb ez a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s tov\u00e1bbra is igaz. P\u00e9ld\u00e1ul az Istentiszteleti \u00e9s Szents\u00e9gi Fegyelmi Dikaszt\u00e9rium prefektus\u00e1nak k\u00f6zelm\u00faltbeli nyilv\u00e1nos nyilatkozatai meger\u0151s\u00edtik annak az ideol\u00f3gi\u00e1nak a fennmarad\u00e1s\u00e1t, amely a Szent Liturgia II. vatik\u00e1ni zsinat ut\u00e1ni reformja r\u00e9v\u00e9n manipul\u00e1lni \u00e9s el\u00e1rulni pr\u00f3b\u00e1lta az Egyh\u00e1z \u00e1lland\u00f3 \u00e9s megreform\u00e1lhatatlan tan\u00edt\u00e1s\u00e1t az Eucharisztia \u00e9s a szent\u00e1ldoz\u00e1s szents\u00e9geir\u0151l.<\/p>\n

A R\u00f6vid kritikai vizsg\u00e1latban foglalt elemz\u00e9s \u00e9rt\u00e9ke a szerz\u0151k saj\u00e1t szavaival \u00e9lve abban rejlik, hogy r\u00f6viden \u00f6sszefoglalja “a mise teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t\u00f3l val\u00f3 legs\u00falyosabb elt\u00e9r\u00e9seket<\/em>” (VI. fejezet), amelyek a Szent Liturgia antropocentrikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l eredhetnek, amely term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva krisztocentrikus. Ez a VI. P\u00e1l p\u00e1p\u00e1hoz int\u00e9zett, akkoriban nagy hat\u00e1st kiv\u00e1lt\u00f3 gyermeki beavatkoz\u00e1s halott bet\u0171 maradhatott volna, vagy gyorsan feled\u00e9sbe mer\u00fclhetett volna, ha a teol\u00f3giai t\u00e9ved\u00e9sek, melyekt\u0151l el akart t\u00e1ntor\u00edtani, nem mer\u00fclnek fel sajn\u00e1latos m\u00f3don, s\u0151t, t\u00f6bb mint \u00f6tven \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, mind a mai napig fennmaradnak. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg, ezeket a t\u00e9ved\u00e9seket id\u0151nk\u00e9nt ny\u00edltan v\u00e1llalj\u00e1k (l\u00e1sd <\/em>ITT<\/a><\/strong> \u00e9s <\/em>ITT<\/a><\/strong>)<\/em>, a liturgikus v\u00e1ltoz\u00e1ssal egyidej\u0171leg teol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1st is \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtve.<\/p>\n

Ki kell mondani, hogy messze vagyunk att\u00f3l az \u00e1ltal\u00e1nos sz\u00e1nd\u00e9kt\u00f3l, amelyet a II. vatik\u00e1ni zsinat a Sacrosanctum Concilium els\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban kifejezett: “Jobban hozz\u00e1igaz\u00edtani korunk sz\u00fcks\u00e9gleteihez azokat az int\u00e9zm\u00e9nyeket, amelyek v\u00e1ltoz\u00e1snak vannak kit\u00e9ve; kedvezni mindannak, ami hozz\u00e1j\u00e1rulhat mindazok egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9hez, akik Krisztusban hisznek, \u00e9s er\u0151s\u00edteni mindazt, ami hozz\u00e1j\u00e1rul ahhoz, hogy minden embert az Egyh\u00e1z kebel\u00e9be h\u00edvjon<\/em>“.<\/p>\n

Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy sokan m\u00e9g mindig \u00e9l\u0151 forr\u00e1st tal\u00e1lnak az Usus Antiquiorban, amelyen kereszt\u00fcl egyes\u00fclhetnek Krisztussal, meger\u0151s\u00edthetik hit\u00fcket, \u00e9s meger\u0151s\u00edthetik az egyh\u00e1zhoz val\u00f3 tartoz\u00e1sukat. Ez\u00e9rt nincs okunk arra, hogy elriasszuk \u0151ket. M\u00e1sfel\u0151l viszont a gyakorlatban a Szent Liturgi\u00e1val kapcsolatban nagyfok\u00fa elbizakodotts\u00e1g tapasztalhat\u00f3, eg\u00e9szen od\u00e1ig, hogy \u00e9ppen azokba az int\u00e9zm\u00e9nyekbe avatkoznak be, amelyek nem v\u00e1ltoztathat\u00f3k, hanem az isteni joghoz tartoznak.<\/p>\n

A liturgia szelleme c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv els\u0151 fejezet\u00e9ben a leend\u0151 XVI. Benedek ezt \u00edrta: “Az ember maga nem tud egyszer\u0171en “csin\u00e1lni” istentiszteletet….. M\u00f3zes azt mondja a f\u00e1ra\u00f3nak: “Nem tudjuk, mivel kell szolg\u00e1lnunk az \u00darnak” (2M\u00f3z 10,26). Ezek a szavak minden liturgia alapt\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t mutatj\u00e1k. Amikor Isten nem nyilatkoztatja ki mag\u00e1t, az ember… gondolkod\u00e1s\u00e1ban ny\u00falhat Isten fel\u00e9, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lhatja megd\u00f6nteni a hozz\u00e1 vezet\u0151 utat. Az igazi liturgia azonban azt felt\u00e9telezi, hogy Isten v\u00e1laszol, \u00e9s kinyilatkoztatja, hogyan im\u00e1dhatjuk \u0151t. A liturgia minden form\u00e1ban valamif\u00e9le “int\u00e9zm\u00e9nyt” felt\u00e9telez<\/em>“.<\/p>\n

K\u00e9rem, fogadj\u00e1k akkor b\u00e1tor\u00edt\u00e1somat erre a kiadv\u00e1nyra. Legh\u0151bb k\u00edv\u00e1ns\u00e1gom, hogy egy olyan t\u00e1rsadalomban, amely egym\u00e1s ut\u00e1n vesz\u00edti el minden stabil viszony\u00edt\u00e1si pontj\u00e1t, hozz\u00e1j\u00e1ruljon annak a teol\u00f3giai, dogmatikai \u00e9s erk\u00f6lcsi gazdags\u00e1gnak a felid\u00e9z\u00e9s\u00e9hez, magyar\u00e1zat\u00e1hoz \u00e9s megismertet\u00e9s\u00e9hez, amelynek a r\u00f3mai r\u00edtus Usus Antiquiorja a teljes kifejez\u0151d\u00e9se.<\/p>\n

A Felt\u00e1madott \u00dar \u00e1ldja meg munk\u00e1jukat! Fogadd atyai \u00e1ld\u00e1somat, \u00e9s l\u00e9gy biztos J\u00e9zus Szents\u00e9ges Sz\u00edv\u00e9ben, M\u00e1ria Szepl\u0151telen Sz\u00edv\u00e9ben \u00e9s Szent J\u00f3zsef legtiszt\u00e1bb Sz\u00edv\u00e9ben val\u00f3 odaad\u00e1somban.<\/p>\n

+Raymond Leo b\u00edboros BURKE<\/p>\n

Forr\u00e1s: rorate-caeli.blogspot.com<\/h4>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az \u00daj miserendr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 r\u00f6vid kritikai tanulm\u00e1ny [vagy r\u00f6vid kritikai vizsg\u00e1lat] – ismertebb nev\u00e9n az “Ottaviani Intervenci\u00f3” – j\u00f3l ismert a tradicionalist\u00e1k k\u00f6r\u00e9ben szerte a vil\u00e1gon. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vente \u00faj kiad\u00e1s jelenik meg valamelyik nagyobb nyelven. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen jelent\u0151snek tartom, hogy egy \u00faj francia kiad\u00e1s jelent meg, amelynek el\u0151szav\u00e1t nem m\u00e1s, mint \u0150eminenci\u00e1ja Burke b\u00edboros \u00edrta.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":5003,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[1131],"tags":[116,438,44,56,102,293,227,297,54,187,55,241,57,78,61,115,144,50,47,131,52,120,294],"class_list":["post-6204","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-roratecaeli","tag-biblia","tag-biboros","tag-egyhaz","tag-eucharisztia","tag-evangelium","tag-hagyomany","tag-ii-vatikani-zsinat","tag-isten","tag-jezus","tag-katolikus","tag-krisztus","tag-liturgia","tag-oltariszentseg","tag-papa","tag-puspok","tag-szentiras","tag-szentlelek","tag-szentmise","tag-tanitas","tag-templom","tag-ujszovetseg","tag-unnep","tag-vallas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6204","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=6204"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6204\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":6218,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6204\/revisions\/6218"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5003"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=6204"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=6204"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=6204"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}