{"id":7279,"date":"2026-02-15T09:00:47","date_gmt":"2026-02-15T08:00:47","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=7279"},"modified":"2026-02-19T18:39:34","modified_gmt":"2026-02-19T17:39:34","slug":"a-2026-julius-1-jere-bejelentett-puspokszentelesekre-lehetosege-van-anelkul-hogy-szakadast-vagy-engedetlenseget-okozna","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2026\/02\/15\/a-2026-julius-1-jere-bejelentett-puspokszentelesekre-lehetosege-van-anelkul-hogy-szakadast-vagy-engedetlenseget-okozna\/","title":{"rendered":"A 2026. j\u00falius 1-j\u00e9re bejelentett p\u00fcsp\u00f6kszentel\u00e9sekre lehet\u0151s\u00e9ge van an\u00e9lk\u00fcl, hogy szakad\u00e1st vagy engedetlens\u00e9get okozna"},"content":{"rendered":"
K\u00e9t szent\u00edr\u00e1si hely az Apostolok Cselekedetei 4-b\u0151l a helyzet jellemz\u00e9s\u00e9re:<\/div>\n
8<\/sup><\/span>Ekkor P\u00e9ter Szentl\u00e9lekkel eltelve \u00edgy sz\u00f3lt hozz\u00e1juk: \u201eN\u00e9p\u00fcnk vezet\u0151i \u00e9s ti v\u00e9nek, hallj\u00e1tok! <\/span>9<\/sup><\/span>Ti ma felel\u0151ss\u00e9gre vontok minket, mert j\u00f3t tett\u00fcnk egy beteg emberrel, hogy megtudj\u00e1tok, hogyan lett \u00fajra eg\u00e9szs\u00e9ges. <\/strong><\/span>10<\/sup><\/span>Vegy\u00e9tek h\u00e1t tudom\u00e1sul mindny\u00e1jan, ti \u00e9s Izrael eg\u00e9sz n\u00e9pe, hogy a mi Urunknak, a N\u00e1z\u00e1reti J\u00e9zus Krisztusnak neve \u00e1ltal, akit ti keresztre fesz\u00edtettetek, akit Isten felt\u00e1masztott a hal\u00e1lb\u00f3l: \u0151\u00e1ltala \u00e1ll ez itt el\u0151ttetek eg\u00e9szs\u00e9gesen. <\/span>11<\/sup><\/span>Ez az a k\u0151, amelyet ti, <\/span>az \u00e9p\u00edt\u0151k, elvetettetek, <\/span>s amely szegletk\u0151 lett; (Zsolt 118,22)<\/a> <\/span>12<\/sup><\/span>\u00e9s nincs \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g senki m\u00e1sban, mert m\u00e1s n\u00e9v nem is adatott az embereknek az \u00e9g alatt, amelyben \u00fcdv\u00f6z\u00fcln\u00fcnk kell.<\/strong>\u201d <\/span><\/em><\/div>\n

<\/p>\n

19<\/sup><\/span>P\u00e9ter \u00e9s J\u00e1nos azonban azt felelt\u00e9k nekik: \u201e\u00cdt\u00e9lj\u00e9tek meg ti, vajon helyes volna-e Isten sz\u00edne el\u0151tt, ha ink\u00e1bb hallgatn\u00e1nk r\u00e1tok, mint Istenre! <\/strong><\/span>20<\/sup><\/span>Hisz lehetetlen nek\u00fcnk, hogy el ne besz\u00e9lj\u00fck, amiket l\u00e1ttunk \u00e9s hallottunk!\u201d<\/span><\/em><\/p>\n

\"\"<\/b><\/h3>\n

\u00a0<\/h3>\n

A cselekm\u00e9ny bejelent\u00e9se <\/b><\/p>\n<\/h3>\n
A m\u00e1r bejelentett szentel\u00e9sek id\u0151pontja most m\u00e1r ismert. A Testv\u00e9ris\u00e9g gener\u00e1lis el\u00f6lj\u00e1r\u00f3ja, Don Davide Pagliarani, a Flavigny-ben tartott szentel\u00e9si szertart\u00e1s alkalm\u00e1val elmondott hom\u00edli\u00e1j\u00e1ban bejelentette, hogy a Testv\u00e9ris\u00e9g \u00faj seg\u00e9dp\u00fcsp\u00f6keinek p\u00fcsp\u00f6ki szentel\u00e9se id\u00e9n, J\u00e9zus Dr\u00e1ga V\u00e9r\u00e9nek \u00fcnnep\u00e9n ker\u00fcl sor.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n

A szentel\u00e9s jellege<\/strong><\/p>\n<\/h3>\n
Ezek a p\u00fcsp\u00f6ki szentel\u00e9sek a \u201esz\u00fcks\u00e9g\u00e1llapot\u201d miatt sz\u00fcks\u00e9gesek az Egyh\u00e1z sz\u00e1m\u00e1ra, mivel a jelenlegi helyzet, amely a modernizmus \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s \u00e1lland\u00f3 inv\u00e1zi\u00f3j\u00e1t jelenti az egyh\u00e1zi emberek elm\u00e9j\u00e9ben, a lelkek megszentel\u00e9se \u00e9s \u00fcdv\u00f6ss\u00e9ge \u00e9rdek\u00e9ben val\u00f3ban katolikus \u00e9s a II. Vatik\u00e1ni Zsinat t\u00e9ved\u00e9seit\u0151l mentes p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9get, amely val\u00f3j\u00e1ban csak Lefebvre p\u00fcsp\u00f6k \u00e1ltal l\u00e9trehozott m\u0171ben tal\u00e1lhat\u00f3 meg. Ezek a szentel\u00e9sek lehets\u00e9gesek, an\u00e9lk\u00fcl, hogy szakad\u00e1st okozn\u00e1nak, m\u00e9g a p\u00e1pa kifejezett akarat\u00e1val szemben is, mivel csak a p\u00fcsp\u00f6ki rend hatalm\u00e1t adj\u00e1k \u00e1t, a joghat\u00f3s\u00e1g hatalm\u00e1t, m\u00edg csak a p\u00e1p\u00e1val szembeni joghat\u00f3s\u00e1g megszerz\u00e9se jelenti a szakad\u00e1st. Ezek lehets\u00e9gesek an\u00e9lk\u00fcl, hogy s\u00falyos engedetlens\u00e9get jelenten\u00e9nek, mivel t\u00f6rv\u00e9nyes ellen\u00e1ll\u00e1st jelentenek a hatalom vissza\u00e9l\u00e9s\u00e9vel szemben, amelynek sor\u00e1n a t\u00f6rv\u00e9nyesnek elismert hat\u00f3s\u00e1g megtagadja a lelkekt\u0151l a megv\u00e1lt\u00e1shoz vezet\u0151 szok\u00e1sos eszk\u00f6z\u00f6ket, amelyekhez isteni jog alapj\u00e1n szigor\u00faan joguk van.<\/p>\n<\/div>\n
A kifog\u00e1sok<\/b><\/p>\n<\/div>\n
Elvben ez a meg\u00faj\u00edtott kezdem\u00e9nyez\u00e9s (mivel az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt a hagyom\u00e1ny fennmarad\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3, Lefebvre p\u00fcsp\u00f6k \u00e1ltal 1988. j\u00fanius 30-\u00e1n v\u00e9grehajtott m\u0171velet megism\u00e9tl\u00e9se) m\u00e1r k\u00e9t f\u0151 ellenvet\u00e9ssel tal\u00e1lkozott, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e9g tal\u00e1lkozni fog: az els\u0151 a sz\u00fcks\u00e9g\u00e1llapot tagad\u00e1sa, amely a szentel\u00e9sek l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t adja; a m\u00e1sodik a szentel\u00e9sek erk\u00f6lcsi \u00e9s k\u00e1nonjogi lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek tagad\u00e1sa.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n

A sz\u00fcks\u00e9g\u00e1llapot tagad\u00e1sa<\/strong><\/p>\n<\/h3>\n
Erre az els\u0151 kifog\u00e1sra m\u00e1r r\u00e9szletesen v\u00e1laszoltunk a Courrier de Rome 2024. \u00e1prilisi \u00e9s f\u0151leg okt\u00f3beri sz\u00e1m\u00e1ban. Nem lehet elker\u00fclni: mindig ugyanazok a szofizm\u00e1k. V\u00e9g\u00fcl is ezek a szofizm\u00e1k mind azt felt\u00e9telezik, hogy nincs v\u00e1ls\u00e1g az Egyh\u00e1zban \u2013 vagy ha van is, akkor az nem olyan s\u00falyos, hogy vesz\u00e9lybe sodorn\u00e1 a hitet.<\/p>\n<\/div>\n
A val\u00f3s\u00e1gban a Testv\u00e9ris\u00e9g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l nincs sem szakad\u00e1s, sem engedetlens\u00e9g, sem gyakorlati szedevakantizmus. A val\u00f3s\u00e1gban viszont: 1. R\u00f3m\u00e1ban s\u00falyosan hi\u00e1nyzik a tekint\u00e9ly, ami s\u00falyosan megbotr\u00e1nkoztatja a lelkeket; 2. a Testv\u00e9ris\u00e9g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l egy reakci\u00f3, amelynek c\u00e9lja a botr\u00e1ny semleges\u00edt\u00e9se \u00e9s a hi\u00e1nyoss\u00e1gok orvosl\u00e1sa. A Testv\u00e9ris\u00e9g hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa egy \u201ereakci\u00f3\u201d, azaz egy m\u00e1sodlagos cselekv\u00e9s (meg akarjuk v\u00e9deni magunkat), amelyet egy els\u0151dleges cselekv\u00e9s v\u00e1ltott ki (mert az egyh\u00e1zi emberek t\u00e1madnak r\u00e1nk).<\/p>\n<\/div>\n
A k\u00e9rd\u00e9s az, hogy elfogadjuk-e az 1. pontot. Ha nem fogadjuk el, ha az \u00faj mise nem egy m\u00e9rges k\u00edgy\u00f3kkal teli bokor, ha a II. Vatik\u00e1ni Zsinat nem vesz\u00e9lyezteti a hitet, ha a vall\u00e1sszabads\u00e1g nem ellent\u00e9tes IX. Pius tan\u00edt\u00e1saival, ha az \u00f6kumenizmus nem k\u00e9rd\u0151jelezi meg a katolikus egyh\u00e1z \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151 \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek egyedis\u00e9g\u00e9t, ha a kollegialit\u00e1s nem k\u00e9rd\u0151jelezi meg a prim\u00e1tus egyedis\u00e9g\u00e9nek dogm\u00e1j\u00e1t, akkor \u201eminden rendben van\u201d, \u00e9s a gener\u00e1lis superior \u00e9s vele egy\u00fctt az eg\u00e9sz testv\u00e9ris\u00e9g t\u00e9veszm\u00e9kben \u00e9l. De komolyan be kell bizony\u00edtani, hogy az 1. pont nem l\u00e9tezik, \u00e9s ezt m\u00e9g senki sem tette meg. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg, a testv\u00e9ris\u00e9gen k\u00edv\u00fcl sokan megtett\u00e9k \u00e9s jelenleg is ezt teszik. A gyakorlatban szinte mindenki v\u00e9g\u00fcl elismeri az 1. pontot. Azok, akik tov\u00e1bbra is tagadj\u00e1k, hamarosan (vagy m\u00e1ris) egy val\u00f3di hallucin\u00e1ci\u00f3 val\u00f3di \u00e1ldozatainak t\u0171nnek majd. <\/p>\n<\/div>\n

A mor\u00e1lis lehetetlens\u00e9g<\/b><\/p>\n<\/h3>\n
A m\u00e1sodik kifog\u00e1sra szint\u00e9n r\u00e9szletesen v\u00e1laszoltunk a Courrier de Rome 2025. janu\u00e1ri, m\u00e1rciusi \u00e9s j\u00faniusi sz\u00e1maiban. Ezt most megism\u00e9telte (de nem \u00faj\u00edtotta meg) Eleganti p\u00fcsp\u00f6k, Huonder p\u00fcsp\u00f6k kor\u00e1bbi seg\u00e9dp\u00fcsp\u00f6ke [1]. Mivel, ahogy \u0151 mondja, a p\u00e1pa isteni jogon a legf\u0151bb \u00e9s egyetemes joghat\u00f3s\u00e1g prim\u00e1tusa az egyh\u00e1zban, a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k szentel\u00e9se az \u0151 kifejezett akarata ellen\u00e9re ellent\u00e9tes lenne az isteni joggal, \u00e9s ez\u00e9rt m\u00e9g ha el is fogadjuk a sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g \u00e1llapot\u00e1t, nem lehet erre \u00fagy reag\u00e1lni, hogy a p\u00e1pa akarata ellen\u00e9re p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket szentel\u00fcnk fel. Ez\u00e9rt m\u00e1r csak az marad, hogy rendk\u00edv\u00fcli kiv\u00e1lts\u00e1gk\u00e9nt a hagyom\u00e1nyos egyh\u00e1zi liturgia \u00fcgy\u00e9\u00e9rt, \u00e9s hallgatni a botr\u00e1nyokr\u00f3l, amelyek a zsinat doktrin\u00e1lis t\u00e9ved\u00e9seinek k\u00f6vetkezt\u00e9ben ism\u00e9tl\u0151dnek \u00e9s s\u00falyosbodnak. Ami a lelkek \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9t illeti, azt fogjuk mondani, hogy \u201enem mi mentj\u00fck meg az egyh\u00e1zat, hanem az egyh\u00e1z ment meg minket\u201d, mintha k\u00f6zt\u00fcnk (katolikusok) \u00e9s az egyh\u00e1z k\u00f6z\u00f6tt val\u00f3di k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g lenne.<\/p>\n<\/div>\n
Ism\u00e9telj\u00fck meg \u2013 m\u00e9g egyszer \u2013 a m\u00e1r eml\u00edtett nyilv\u00e1nval\u00f3 t\u00e9nyeket. Igen, senki sem tagadta ezt a Testv\u00e9ris\u00e9gben, isteni jogon a r\u00f3mai p\u00fcsp\u00f6k, mint Szent P\u00e9ter apostol ut\u00f3dja, rendelkezik a legf\u0151bb \u00e9s egyetemes p\u00fcsp\u00f6ki joghat\u00f3s\u00e1ggal Krisztus eg\u00e9sz Egyh\u00e1za, a r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1z felett. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy \u2013 szint\u00e9n isteni jog alapj\u00e1n \u2013 kiz\u00e1r\u00f3lag \u0151 jogosult m\u00e1sokat bevonni abba a joghat\u00f3s\u00e1gi hatalomba, amelyben \u0151 teljes m\u00e9rt\u00e9kben r\u00e9szes\u00fcl, mivel ez a teljes hatalom Krisztus\u00e9, akinek a r\u00f3mai p\u00fcsp\u00f6k a helytart\u00f3ja. Ebb\u0151l az is k\u00f6vetkezik, hogy minden m\u00e1s hatalom megoszt\u00e1sa az egyh\u00e1zban valamilyen m\u00f3don a p\u00e1pa akarat\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg. De ebb\u0151l nem k\u00f6vetkezik sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en, hogy minden m\u00e1s hatalom \u00e1tad\u00e1sa az egyh\u00e1zban kiz\u00e1r\u00f3lag a p\u00e1pa akarat\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg, sem pedig az, hogy ez a f\u00fcgg\u0151s\u00e9g, ha fenn\u00e1ll, isteni jogb\u00f3l fakad. Csak a p\u00fcsp\u00f6k szentel\u00e9se, amelyhez joghat\u00f3s\u00e1g megad\u00e1sa kapcsol\u00f3dik, f\u00fcgg az isteni jogt\u00f3l \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag a p\u00e1pa akarat\u00e1t\u00f3l. A p\u00fcsp\u00f6k szentel\u00e9se, amelyhez nem kapcsol\u00f3dik joghat\u00f3s\u00e1g megad\u00e1sa, term\u00e9szetesen a p\u00e1pa akarat\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg, de a k\u00e1nonjog\u00e1szok v\u00e9lem\u00e9nye szerint ez a f\u00fcgg\u0151s\u00e9g nem alapul isteni jogon. F\u00e9lix Cappello atya p\u00e9ld\u00e1ul a Tractatus canonico-moralis de sacramentis, IV. k\u00f6tet \u201eDe sacra ordinatio\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben Marietti, 3. kiad\u00e1s, 1951, 320. sz. alatt, hogy a p\u00e1pai megb\u00edzat\u00e1s k\u00f6vetelm\u00e9nye csak a 11. sz\u00e1zadban jelent meg, \u00e9s csak a latin egyh\u00e1zra vonatkozik. Addig a p\u00e1pa m\u00e9g nem tartotta fenn mag\u00e1nak a p\u00fcsp\u00f6ki szentel\u00e9s jog\u00e1t. Ez a fenntart\u00e1s csak fokozatosan \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 v\u00e1lt, a metropolita p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k \u00e1ltal elk\u00f6vetett vissza\u00e9l\u00e9sek miatt. Teh\u00e1t kiz\u00e1r\u00f3lag t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek motiv\u00e1lt\u00e1k ezt a l\u00e9p\u00e9st, amelyet v\u00e9g\u00fcl a k\u00e1nonjog is meger\u0151s\u00edtett. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen, ha a p\u00fcsp\u00f6ki szentel\u00e9s a p\u00e1pa k\u00fcl\u00f6nleges enged\u00e9ly\u00e9t\u0151l f\u00fcgg, az egyszer\u0171 egyh\u00e1zi jog, \u00e9s nem isteni jog alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n<\/div>\n
Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy egy p\u00fcsp\u00f6k joghat\u00f3s\u00e1g n\u00e9lk\u00fcli felszentel\u00e9se, amelyet a p\u00e1pa akarat\u00e1val ellent\u00e9tben hajtanak v\u00e9gre, nem \u201eintr\u00ednszikusan rossz\u201d cselekm\u00e9ny, mint amilyen egy olyan cselekm\u00e9ny lenne, amely term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva mindig \u00e9s mindenhol ellent\u00e9tes az isteni joggal. Ez egy olyan cselekm\u00e9ny, amely \u201ek\u00fcls\u0151leg\u201d rossz lehet, ha nem az egyh\u00e1zi jog szab\u00e1lyainak megfelel\u0151en hajtj\u00e1k v\u00e9gre, amely esetben nem m\u00e1s, mint engedetlens\u00e9g, vagyis s\u00falyos igazs\u00e1gtalans\u00e1g, az igazs\u00e1gtalans\u00e1g itt abban \u00e1ll, hogy nem adjuk vissza a hat\u00f3s\u00e1gnak azt, ami neki j\u00e1r, a k\u00f6zj\u00f3 \u00e9rdek\u00e9ben. Ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an rendk\u00edv\u00fcli k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek eset\u00e9n megk\u00f6vetelhet\u0151, hogy ezt a cselekm\u00e9nyt az egyh\u00e1zi jog szab\u00e1lyainak betart\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl hajts\u00e1k v\u00e9gre, pontosan az igazs\u00e1goss\u00e1g nev\u00e9ben, amikor a hat\u00f3s\u00e1g vissza\u00e9l hatalm\u00e1val \u00e9s s\u00falyosan vesz\u00e9lyezteti a k\u00f6zj\u00f3t, vagyis amikor \u00fagynevezett \u201esz\u00fcks\u00e9g\u00e1llapot\u201d \u00e1ll fenn. Ez arra k\u00f6telezi az egyh\u00e1z minden p\u00fcsp\u00f6k\u00e9t, hogy megtagadja a p\u00e1p\u00e1t\u00f3l azt, ami hamis engedelmess\u00e9g lenne (\u00e9s val\u00f3j\u00e1ban val\u00f3di b\u0171nr\u00e9szess\u00e9g az igazs\u00e1gtalans\u00e1gban) \u00e9s egy\u00fattal feljogos\u00edtja \u0151ket arra, hogy a Egyh\u00e1z tagjainak megadj\u00e1k azokat a val\u00f3di j\u00f3 p\u00e1sztorokat, akikre sz\u00fcks\u00e9g\u00fck van, \u00e9s ehhez p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket szenteljenek fel, an\u00e9lk\u00fcl, hogy rendes joghat\u00f3s\u00e1got adn\u00e1nak nekik. Az \u00fagynevezett helyettes\u00edt\u0151 joghat\u00f3s\u00e1g, ha van ilyen, csak azoknak a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6knek a v\u00e1lasza lesz, akiknek lelkei az igazi szents\u00e9gek kiszolg\u00e1ltat\u00e1s\u00e1t \u00e9s az igazi hit tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak hirdet\u00e9s\u00e9t k\u00e9rik t\u0151l\u00fck.<\/p>\n<\/div>\n

\u00c9s ha a kifog\u00e1s tov\u00e1bbra is fenn\u00e1ll?<\/b><\/p>\n<\/h3>\n
Egyesek azt fogj\u00e1k v\u00e1laszolni, hogy a p\u00e1pa akarat\u00e1val ellent\u00e9tben v\u00e9grehajtott p\u00fcsp\u00f6ki szentel\u00e9s \u201el\u00e9nyeg\u00e9ben rossz\u201d, mert ellent\u00e9tes az isteni joggal. Ezek t\u00f6bbs\u00e9ge a II. Vatik\u00e1ni Zsinat \u00faj egyh\u00e1ztan\u00e1ra hivatkozik, amely szerint a szentel\u00e9s egyszerre adja \u00e1t a rend \u00e9s a joghat\u00f3s\u00e1g hatalm\u00e1t. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen a p\u00e1pa akarat\u00e1val ellent\u00e9tben v\u00e9grehajtott szentel\u00e9s olyan cselekm\u00e9ny lenne, amely ellent\u00e9tes az isteni joggal, amely a joghat\u00f3s\u00e1got kiz\u00e1r\u00f3lag a p\u00e1p\u00e1nak tartja fenn. Az olvas\u00f3kra b\u00edzzuk, hogy elm\u00e9lkedjenek e kijelent\u00e9s alapvet\u0151 ellentmond\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u2013 az \u00faj egyh\u00e1ztan \u2013 amely szerint a joghat\u00f3s\u00e1g, joghat\u00f3s\u00e1ga l\u00e9nyeg\u00e9ben, egyszerre \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclne a p\u00e1pa n\u00e9lk\u00fcli szentel\u00e9s \u00e9s a szentel\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli p\u00e1pa eset\u00e9ben is. R\u00e1juk b\u00edzzuk azt is, hogy r\u00e1j\u00f6jjenek, az egyetlen m\u00f3dja annak, hogy elker\u00fclj\u00e9k ezt az ellentmond\u00e1st, az lenne, ha a p\u00e1p\u00e1t els\u0151nek tenn\u00e9k a t\u00f6bbiek k\u00f6z\u00f6tt, akinek egyetlen feladata a joggyakorl\u00e1s szab\u00e1lyoz\u00e1sa \u2013 \u00e9s nem az, hogy azt saj\u00e1t legf\u0151bb hatalm\u00e1nak r\u00e9szek\u00e9nt gyakorolja.<\/p>\n<\/div>\n
Csak ezt tartsuk szem el\u0151tt, mert ez elegend\u0151. Semmilyen bizony\u00edt\u00e9k nincs arra, hogy az isteni jog a p\u00e1p\u00e1nak tartja fenn a jogot, hogy p\u00fcsp\u00f6ki szentel\u00e9st enged\u00e9lyezzen, m\u00e9g akkor is, ha az joghat\u00f3s\u00e1g \u00f6sszehangol\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nik. Ha ez egy\u00e1ltal\u00e1n nem bizony\u00edtott, ha ez k\u00e9ts\u00e9ges, akkor nem lehet erre hivatkozni annak a cselekm\u00e9nynek a legitimit\u00e1s\u00e1nak elutas\u00edt\u00e1s\u00e1ra, amely nyilv\u00e1nval\u00f3, \u00e9s amelyr\u0151l mindenki egyet\u00e9rt abban, hogy s\u00falyos sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g miatt sz\u00fcks\u00e9ges. A katolikus egyh\u00e1z jog\u00e1nak klasszikus mond\u00e1sa szerint \u201eOdiosa sunt restringenda\u201d, azaz a k\u00e1ros int\u00e9zked\u00e9seket csak azokra kell korl\u00e1tozni \u00e9s sz\u0171k\u00edteni, amelyek bizonyoss\u00e1ga egy\u00e9rtelm\u0171en vitathatatlan.<\/p>\n<\/div>\n
Mi \u00fagy v\u00e9lj\u00fck, hogy csak az egyh\u00e1zi jog fenntartja a p\u00e1p\u00e1nak a jogot, hogy p\u00fcsp\u00f6ki szentel\u00e9st enged\u00e9lyezzen, \u00e9s hogy ez\u00e9rt a kiv\u00e9tel lehets\u00e9ges. Azok sz\u00e1m\u00e1ra azonban, akik az isteni jogot hivatkoznak, elegend\u0151 azt v\u00e1laszolni, hogy ez az isteni jog k\u00e9ts\u00e9ges, \u00e9s hogy nem lehet d\u00f6nt\u0151 \u00e9rvet alapozni egy k\u00e9ts\u00e9ges hivatkoz\u00e1sra. Ha az egyh\u00e1zi jog val\u00f3s\u00e1g\u00e1t nem tagadj\u00e1k el\u00e9gg\u00e9, akkor azt be kell tartani, eg\u00e9szen addig, am\u00edg az ellenkez\u0151je be nem bizonyosodik.<\/p>\n<\/div>\n

A lelkek \u00fcdv\u00f6ss\u00e9ge<\/b><\/p>\n<\/h3>\n
\"\"Minden, amit Lefebvre p\u00fcsp\u00f6k megkezdett \u00e9s ut\u00f3dai folytattak, az apostoli szeretet ihlette. \u201eAz egyh\u00e1zi jog szellem\u00e9ben\u201d \u2013 k\u00f6vetkeztet Don Davide Pagliarani, a Testv\u00e9ris\u00e9g gener\u00e1lis el\u00f6lj\u00e1r\u00f3ja \u2013 \u201eennek a szeretetnek a jogi kifejez\u00e9s\u00e9ben a lelkek \u00fcdv\u00f6ss\u00e9ge mindenekel\u0151tt \u00e1ll. Ez val\u00f3ban a t\u00f6rv\u00e9nyek t\u00f6rv\u00e9nye, amelynek minden m\u00e1s t\u00f6rv\u00e9ny al\u00e1rendelt, \u00e9s amely felett egyetlen egyh\u00e1zi t\u00f6rv\u00e9ny sem \u00e1ll\u201d[2]. Mert pontosan ez az egyh\u00e1zi jog alapj\u00e1n a p\u00e1pa kiz\u00e1r\u00f3lagos joga, hogy P\u00e9ter ut\u00f3dj\u00e1nak fenntartja a p\u00fcsp\u00f6ki szentel\u00e9sek j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1t.<\/div>\n
\n
Abb\u00e9 Jean-Michel Gleize FSSPX<\/strong><\/h5>\n<\/div>\n
    \n
  1. https:\/\/www.leforumcatholique.org\/message.php?num=995624<\/a><\/li>\n
  2. https:\/\/laportelatine.org\/actualite\/entretien-avec-le-superieur-general-de-la-fraternite-sacerdotale-saint-pie-x\u20112<\/a><\/li>\n<\/ol>\n
    Forr\u00e1s: laportelatin.org<\/h5>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    K\u00e9t szent\u00edr\u00e1si hely az Apostolok Cselekedetei 4-b\u0151l a helyzet jellemz\u00e9s\u00e9re: 8Ekkor P\u00e9ter Szentl\u00e9lekkel eltelve \u00edgy sz\u00f3lt hozz\u00e1juk: \u201eN\u00e9p\u00fcnk vezet\u0151i \u00e9s ti v\u00e9nek, hallj\u00e1tok! 9Ti ma felel\u0151ss\u00e9gre vontok minket, mert j\u00f3t tett\u00fcnk egy beteg emberrel, hogy megtudj\u00e1tok, hogyan lett \u00fajra eg\u00e9szs\u00e9ges. 10Vegy\u00e9tek h\u00e1t tudom\u00e1sul mindny\u00e1jan, ti \u00e9s Izrael eg\u00e9sz n\u00e9pe, hogy a mi Urunknak, a N\u00e1z\u00e1reti […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":2055,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[1520],"tags":[99,116,44,102,293,227,297,54,187,269,55,348,241,78,61,1555,115,144,47,131,52,120,294],"class_list":["post-7279","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-laportelatine-org","tag-apostol","tag-biblia","tag-egyhaz","tag-evangelium","tag-hagyomany","tag-ii-vatikani-zsinat","tag-isten","tag-jezus","tag-katolikus","tag-keresztenyseg","tag-krisztus","tag-liberalizmus","tag-liturgia","tag-papa","tag-puspok","tag-puspokszenteles","tag-szentiras","tag-szentlelek","tag-tanitas","tag-templom","tag-ujszovetseg","tag-unnep","tag-vallas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7279","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=7279"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7279\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":7282,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7279\/revisions\/7282"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2055"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=7279"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=7279"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=7279"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}