{"id":7323,"date":"2026-02-25T09:30:41","date_gmt":"2026-02-25T08:30:41","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=7323"},"modified":"2026-02-25T16:28:21","modified_gmt":"2026-02-25T15:28:21","slug":"az-egesz-univerzumhoz-kapcsolodhatunk-az-agyunkkal","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2026\/02\/25\/az-egesz-univerzumhoz-kapcsolodhatunk-az-agyunkkal\/","title":{"rendered":"Az eg\u00e9sz univerzumhoz kapcsol\u00f3dhatunk az agyunkkal?"},"content":{"rendered":"

Az agyban egyidej\u0171leg m\u0171k\u00f6d\u0151 t\u00f6bb milli\u00e1rd neuron feltehet\u0151leg a kvantum-\u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s \u201et\u00e1vols\u00e1gon kereszt\u00fcli hat\u00e1s\u201d elve szerint m\u0171k\u00f6dik \u2013 ez k\u00e9t egym\u00e1st\u00f3l nagyon t\u00e1vol l\u00e9v\u0151 r\u00e9szecske \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9ge. A tud\u00f3sok kor\u00e1bban m\u00e1r megfigyelt\u00e9k ezt a jelens\u00e9get atomi r\u00e9szecsk\u00e9kben. Amikor egy r\u00e9szecsk\u00e9t vizsg\u00e1ltak, egy m\u00e1sik, nagyon t\u00e1voli r\u00e9szecske is megv\u00e1ltoztatta a tulajdons\u00e1gait, annak ellen\u00e9re, hogy a kett\u0151 l\u00e1tsz\u00f3lag semmilyen m\u00f3don nem kapcsol\u00f3dott egym\u00e1shoz. Ez t\u00f6rt\u00e9nhet az agyban is.<\/em><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A AI\/MI \u00e1ltal gener\u00e1lt k\u00e9p<\/p>\n

A massachusettsi\u00a0Wellesley College szak\u00e9rt\u0151i azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy puszt\u00e1n az agy kapcsolataival nem lehet magyar\u00e1zni a l\u00e9tez\u00e9s tudatoss\u00e1g\u00e1t. De egy\u00e1ltal\u00e1n tudjuk, mi a tudat? Nem, de m\u00e1r \u00e9vtizedek \u00f3ta foglalkoztatja a pszichol\u00f3gusokat.\u00a0A tudatoss\u00e1g az \u00f6nmagunkr\u00f3l \u00e9s a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 vil\u00e1gr\u00f3l val\u00f3 \u00e9szszer\u0171s\u00e9g, de hat\u00e1rozottan nem tudjuk, micsoda. Vannak, akik az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s \u00e9s a gondolatok \u00e1raml\u00e1s\u00e1nak tekintik, m\u00e1sok szerint agyi aktivit\u00e1s eredm\u00e9nye, amelyet m\u00e9g nem \u00e9rt\u00fcnk.\u00a0A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tudat\u00e1llapotok k\u00f6z\u00e9 tartozik az \u00e9brenl\u00e9t, az alv\u00e1s \u00e9s \u00e1lmodoz\u00e1s, a tudat\u00e1llapotok megv\u00e1ltoztat\u00e1sa pedig siker\u00fclhet hipn\u00f3zissal, drogokkal vagy\u00a0medit\u00e1ci\u00f3s gyakorlatokkal. De a tudat m\u00e9g enn\u00e9l is \u00e9rdekesebb dolgokat tartogat.<\/p>\n

\n

ugyanis egy \u00faj te\u00f3ria szerint a kopony\u00e1nkban zajl\u00f3 kvantumfolyamatok gener\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n<\/blockquote>\n

Ez persze azt is felt\u00e9telezi, hogy a r\u00e9szecsk\u00e9k, agyunk r\u00e9szecsk\u00e9i egyszerre t\u00f6bb \u00e1llapotban \u00e9s helyen is l\u00e9tezhetnek. \u00cdgy tudatunk hipotetikusan kapcsolatba l\u00e9phet a vil\u00e1g, s\u0151t az univerzum tudat\u00e1val is.<\/p>\n

A tudatoss\u00e1g kvantummechanikai meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re a kutat\u00f3k egy \u00faj k\u00eds\u00e9rletben az \u00e9rz\u00e9stelen\u00edt\u00e9st tanulm\u00e1nyozt\u00e1k patk\u00e1nyok agy\u00e1ban. A massachusettsi Wellesley College tud\u00f3sai izoflur\u00e1nt adtak a r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3knak, \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rz\u00e9stelen\u00edt\u0151 g\u00e1zt, ami eszm\u00e9letlens\u00e9get okoz. A gy\u00f3gyszerrel kezelt patk\u00e1nyok egyik csoportja mikrotubulus-stabiliz\u00e1l\u00f3 gy\u00f3gyszereket is kapott, m\u00edg a m\u00e1sik csoport nem. A kutat\u00f3k felfedezt\u00e9k, hogy a mikrotubulus-stabiliz\u00e1l\u00f3 molekul\u00e1k hosszabb ideig tartott\u00e1k eszm\u00e9let\u00fckn\u00e9l a patk\u00e1nyokat, mint a nem stabiliz\u00e1lt patk\u00e1nyok.<\/p>\n

A Wellesley-tanulm\u00e1ny<\/a> jelent\u0151s, mivel a tudat<\/a> fizikai forr\u00e1sa \u00e9vtizedekig rejt\u00e9ly maradt., ez viszont egy fontos l\u00e9p\u00e9s annak igazol\u00e1sa fel\u00e9, hogy agyunk kvantumm\u0171veleteket hajt v\u00e9gre, \u00e9s ez a k\u00e9pess\u00e9g gener\u00e1lja a tudatunkat.\u00a0\u00a0<\/p>\n

Nobel-d\u00edjasok a tudat nyom\u00e1ban<\/h3>\n

A te\u00f3ria, hogy a kvantumfizika magyar\u00e1zhatja a tudatoss\u00e1g m\u00f6g\u00f6ttes mechanizmusait, el\u0151sz\u00f6r az 1990-es \u00e9vekben mer\u00fclt fel, amikor a Nobel-d\u00edjas fizikus, dr. Roger Penrose \u00e9s dr. Stuart Hameroff aneszteziol\u00f3gus n\u00e9pszer\u0171s\u00edtette azt az elk\u00e9pzel\u00e9st, hogy az idegi mikrotubulusok teszik lehet\u0151v\u00e9 az agyunkban zajl\u00f3 kvantumfolyamatokat, \u00e9s \u00edgy a tudatoss\u00e1got. Egy 1996-os tanulm\u00e1nyukban azt felt\u00e9telezt\u00e9k<\/a>, hogy a tudatoss\u00e1g kvantumhull\u00e1mk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dhet, amely \u00e1thalad az agy mikrotubulusain. Ez az elk\u00e9pzel\u00e9s a mikrotubulusok azon k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re utal, hogy kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00e1sokat v\u00e9geznek egy matematikai folyamaton kereszt\u00fcl, amelyet Penrose \u201eobjekt\u00edv redukci\u00f3nak\u201d nevez.<\/p>\n

A kvantumfizik\u00e1ban egy r\u00e9szecske nem \u00fagy l\u00e9tezik, ahogyan a klasszikus fizika megfigyeli, meghat\u00e1rozott fizikai hellyel.<\/p>\n

\n

Ehelyett val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gek felh\u0151je, ha kapcsolatba ker\u00fcl a k\u00f6rnyezet\u00e9vel, p\u00e9ld\u00e1ul ha egy k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kkel megfigyelj\u00fck, akkor a r\u00e9szecske elvesz\u00edti a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s \u00e1llapotok \u201eszuperpoz\u00edci\u00f3j\u00e1t\u201d.<\/p>\n<\/blockquote>\n

Egy meghat\u00e1rozott, m\u00e9rhet\u0151 \u00e1llapotba omlik \u00f6ssze, abba az \u00e1llapotba, amelyben megfigyelt\u00e9k. Penrose azt a hipot\u00e9zist \u00e1ll\u00edtotta fel, hogy \u201evalah\u00e1nyszor egy kvantumhull\u00e1m-f\u00fcggv\u00e9ny \u00edgy \u00f6sszeomlik az agyban, az egy tudatos \u00e9lm\u00e9ny pillanat\u00e1t hozza\u00a0l\u00e9tre<\/a>\u201d.<\/p>\n

Ha a mikrotubulusokhoz k\u00f6t\u00f6tt tudat kvantumelm\u00e9lete helyesnek bizonyul, forradalmas\u00edthatja a tudatr\u00f3l alkotott felfog\u00e1sunkat, s\u0151t meger\u0151s\u00edtheti azt az \u00fatt\u00f6r\u0151 elm\u00e9letet, miszerint kvantum szinten a tudat k\u00e9pes egyszerre minden helyen jelen lenni. Vagyis tudatunk hipotetikusan kapcsolatba l\u00e9phet az agyon t\u00fali kvantumr\u00e9szecsk\u00e9kkel, \u00f6sszefon\u00f3dva az eg\u00e9sz univerzum\u00a0tudat\u00e1val<\/a>.<\/p>\n

Agymelegben is<\/h3>\n

Na de az \u00e9rdekess\u00e9g, hogy a kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek csak nagyon hidegben, abszol\u00fat nulla fok k\u00f6zel\u00e9ben (k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl -273 Celsius-fokon) m\u0171k\u00f6dnek a kvantum\u00e1llapot fenntart\u00e1sa miatt. De a meleg agy \u00e9pp nem ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekr\u0151l h\u00edres, legm\u00e9lyebb r\u00e9gi\u00f3iban k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 32-40 Celsius-fok van. Ennek ellen\u00e9re t\u00f6bb \u00e9vnyi adat \u00e1ll m\u00e1r rendelkez\u00e9s\u00fcnkre, ami bizony\u00edtja, hogy az \u00e1llatokban \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyekben is kvantumfolyamatok lehetnek felel\u0151sek az \u00e9letfunkci\u00f3k\u00e9rt.<\/p>\n

\n
\n

A n\u00f6v\u00e9nyek, amelyek szint\u00e9n az abszol\u00fat nulla fokn\u00e1l melegebb k\u00f6rnyezetben virulnak, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg kvantumfolyamatokat haszn\u00e1lnak a f\u00e9ny hat\u00e9kony energi\u00e1v\u00e1 alak\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n

Fotonokat, vagyis f\u00e9nyr\u00e9szecsk\u00e9ket alak\u00edtanak \u00e1t m\u00e1s form\u00e1v\u00e1, \u00e9s a n\u00f6v\u00e9ny kloroplasztjaiba sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k azokat a fotoszint\u00e9zis megkezd\u00e9s\u00e9hez. Ezen \u00fat sor\u00e1n az \u00faj form\u00e1knak m\u00e1s bels\u0151 n\u00f6v\u00e9nyi strukt\u00far\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt kell navig\u00e1lniuk \u2013 el\u00e9g gyorsan ahhoz, hogy energi\u00e1jukat eg\u00e9szen a c\u00e9l\u00e1llom\u00e1sig meg\u0151rizz\u00e9k. A tud\u00f3sok szerint a n\u00f6v\u00e9nyeknek a szuperpoz\u00edci\u00f3 kvantumtulajdons\u00e1g\u00e1t kell haszn\u00e1lniuk ahhoz, hogy egyszerre pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k ki az \u00f6sszes lehets\u00e9ges utat \u00e9s a lehet\u0151 leghat\u00e9konyabb m\u00f3don \u00e9rkezzenek meg a c\u00e9l\u00e1llom\u00e1sukhoz.<\/p>\n

Ugyanezen logika alapj\u00e1n az agyban egyidej\u0171leg m\u0171k\u00f6d\u0151 t\u00f6bb milli\u00e1rd neuron a kvantum-\u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s szerint m\u0171k\u00f6dik, ami k\u00e9t egym\u00e1st\u00f3l nagyon t\u00e1vol l\u00e9v\u0151 r\u00e9szecske \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9ge. Ezt a kutat\u00f3k kor\u00e1bban m\u00e1r megfigyelt\u00e9k atomi r\u00e9szecsk\u00e9kben. Amikor egy r\u00e9szecsk\u00e9t vizsg\u00e1ltak, egy m\u00e1sik, nagyon t\u00e1voli r\u00e9szecske is megv\u00e1ltoztatta a tulajdons\u00e1gait, annak ellen\u00e9re, hogy a kett\u0151 l\u00e1tsz\u00f3lag semmilyen m\u00f3don nem kapcsol\u00f3dott egym\u00e1shoz.<\/p>\n

\n
\u00a0<\/div>\n<\/div>\n

Egy 2024 augusztus\u00e1ban a\u00a0Physics Review<\/a>\u00a0foly\u00f3iratban megjelent tanulm\u00e1ny szerint a mielin,\u00a0egy zs\u00edros, szigetel\u0151 r\u00e9teg, amely k\u00f6r\u00fclveszi az agy idegrostjait, ide\u00e1lis k\u00f6rnyezetet biztos\u00edt a kvantumfolyamatokhoz.\u00a0K\u00e9t kor\u00e1bbi, a mikrotubulusokkal kapcsolatos tanulm\u00e1ny is al\u00e1t\u00e1masztja a kvantummechanikai perspekt\u00edv\u00e1t. Mindkett\u0151ben kimutatt\u00e1k, hogy a mikrotubulus-jel\u00e1tvitelben kvantum\u00e1llapotok l\u00e9tezhetnek, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg l\u00e9teznek is.<\/p>\n

\n
\n

Eszerint az idegsejtek k\u00e9pesek olyan sebess\u00e9ggel m\u0171k\u00f6dni, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a kvantumm\u0171veleteket.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n

Tudat mindenen t\u00fal<\/h3>\n

M\u00falt h\u00e9ten egy nagy port kavar\u00f3 tanulm\u00e1ny<\/a>ban azt olvashattuk, a tudat a hal\u00e1lon t\u00fal is l\u00e9tezik. A megsz\u0171n\u00e9s\u00a0hagyom\u00e1nyosan az agy \u00e9s a kering\u00e9si funkci\u00f3k visszaford\u00edthatatlan le\u00e1ll\u00e1sa, de most egyre t\u00f6bb olyan hangot hallani, a tudat akkor is fennmaradhat, ha az agy le\u00e1ll.\u00a0Az Arizonai \u00c1llami Egyetem munkat\u00e1rsai t\u00f6bb le\u00edr\u00e1st vizsg\u00e1ltak \u00e1t a hal\u00e1l folyamat\u00e1r\u00f3l, az anal\u00edzisek k\u00f6z\u00f6tt szerepelt hal\u00e1lk\u00f6zeli \u00e9lm\u00e9ny, haldokl\u00f3 betegek elektromos agyi aktivit\u00e1s\u00e1nak kutat\u00e1sa, sz\u00edvroham k\u00f6zbeni tudatoss\u00e1g klinikai vizsg\u00e1lata.<\/p>\n

Az elemz\u00e9s kimutatta, hogy a sz\u00edvrohamot \u00e1t\u00e9lt betegek 20 sz\u00e1zal\u00e9ka eml\u00e9kszik olyan tudatos \u00e9lm\u00e9nyekre, amelyek akkor t\u00f6rt\u00e9ntek, mikor az agy le\u00e1llt.\u00a0Haldokl\u00f3 emberek \u00e9s \u00e1llatok agy\u00e1ban v\u00e9gzett felv\u00e9telek az \u00e9brenl\u00e9ti szintet meghalad\u00f3 aktivit\u00e1si hull\u00e1mokat dokument\u00e1ltak.\u00a0N\u00e9h\u00e1ny beteg, akikn\u00e9l \u201eteljes kering\u00e9si le\u00e1ll\u00e1s\u201d t\u00f6rt\u00e9nt, vagyis a sz\u00edv sem dobogott m\u00e1r, az \u00fajra\u00e9leszt\u00e9s ut\u00e1n fel tudta id\u00e9zni a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte zajl\u00f3 esem\u00e9nyeket.\u00a0Laborat\u00f3riumi munk\u00e1k azt is kimutatt\u00e1k, hogy az anyagcsere, az agyi aktivit\u00e1s \u00e9s a v\u00e9r\u00e1raml\u00e1s az eml\u0151s\u00f6k agy\u00e1ban \u00e9s szerveiben \u201ej\u00f3val az elfogadott hat\u00e1rokon t\u00fal\u201d helyre\u00e1ll\u00edthat\u00f3.<\/p>\n

Forr\u00e1s: index.hu<\/h5>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az agyban egyidej\u0171leg m\u0171k\u00f6d\u0151 t\u00f6bb milli\u00e1rd neuron feltehet\u0151leg a kvantum-\u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s \u201et\u00e1vols\u00e1gon kereszt\u00fcli hat\u00e1s\u201d elve szerint m\u0171k\u00f6dik \u2013 ez k\u00e9t egym\u00e1st\u00f3l nagyon t\u00e1vol l\u00e9v\u0151 r\u00e9szecske \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9ge. A tud\u00f3sok kor\u00e1bban m\u00e1r megfigyelt\u00e9k ezt a jelens\u00e9get atomi r\u00e9szecsk\u00e9kben. Amikor egy r\u00e9szecsk\u00e9t vizsg\u00e1ltak, egy m\u00e1sik, nagyon t\u00e1voli r\u00e9szecske is megv\u00e1ltoztatta a tulajdons\u00e1gait, annak ellen\u00e9re, hogy a kett\u0151 l\u00e1tsz\u00f3lag […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":7319,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[1560],"tags":[866,1563,1561,1562,298],"class_list":["post-7323","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-index-hu","tag-agy","tag-kreacionizmus","tag-kvantummechanika","tag-superpozicio","tag-teremtes"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7323","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=7323"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7323\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":7326,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7323\/revisions\/7326"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/7319"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=7323"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=7323"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=7323"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}