{"id":7408,"date":"2026-05-10T20:00:18","date_gmt":"2026-05-10T18:00:18","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=7408"},"modified":"2026-05-10T19:57:40","modified_gmt":"2026-05-10T17:57:40","slug":"a-posztzsinati-korszak-vege","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2026\/05\/10\/a-posztzsinati-korszak-vege\/","title":{"rendered":"A posztzsinati korszak v\u00e9ge"},"content":{"rendered":"

Az al\u00e1bbi \u00edr\u00e1s a Rorate Caeli <\/a>oldal\u00e1n jelent meg, \u00e9s b\u00e1r igen terjedelmes, teljes eg\u00e9sz\u00e9ben k\u00f6zreadjuk a ford\u00edt\u00e1s\u00e1t, mivel nagyon m\u00e9ly \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre mutat r\u00e1 \u2013 sz\u00e1mos dokumentummal al\u00e1t\u00e1masztva \u2013 annak kapcs\u00e1n, hogy az Egyh\u00e1z \u00faj korszakba l\u00e9pett. \u201eAz FSSPX \u00e1ltal tervezett felszentel\u00e9sek egyik nagy el\u0151nye, hogy \u0151szint\u00e9n megmutatja az Egyh\u00e1z val\u00f3di \u00e1llapot\u00e1t\u201d \u2013 \u00e1ll\u00edtja a szerz\u0151, \u00e1m a publicisztika nem a p\u00fcsp\u00f6kszentel\u00e9st elemzi, hanem a konzervat\u00edv katolicizmust, ugyanis az \u00faj helyzet \u201ea konzervat\u00edv katolicizmus v\u00e9g\u00e9t jelenti, \u00e9s egyben a zsinat ut\u00e1ni korszak v\u00e9g\u00e9t is, amelyben a II. Vatik\u00e1ni Zsinat tan\u00edt\u00e1sai, azok \u00e9rtelmez\u00e9se \u00e9s v\u00e9grehajt\u00e1sa volt az Egyh\u00e1z \u00e9let\u00e9nek legf\u0151bb k\u00e9rd\u00e9se.<\/em><\/p>\n

\"\"Davide Pagliarani atya, a Szent X. Piusz Papi Testv\u00e9r\u00fclet el\u00f6lj\u00e1r\u00f3ja bejelentette, hogy az FSSPX tervei szerint j\u00faliusban \u00faj p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket szentelnek. Ezt a tervet sz\u00e1mos olyan katolikus is kem\u00e9nyen b\u00edr\u00e1lta, akik nem osztj\u00e1k azokat a heterodox v\u00e9lem\u00e9nyeket, amelyekkel szemben a Testv\u00e9r\u00fcletet alap\u00edtott\u00e1k. J\u00f3magam nem j\u00e1rok az FSSPX mis\u00e9ire, \u00e9s nem vagyok nevezhet\u0151 a Testv\u00e9r\u00fclet csod\u00e1l\u00f3j\u00e1nak (tal\u00e1n \u0151k sincsenek oda \u00e9rtem). Azonban nem l\u00e1tok komoly kifog\u00e1st a p\u00fcsp\u00f6kszentel\u00e9sre vonatkoz\u00f3 terv\u00fckkel szemben, \u00e9s att\u00f3l tartok, hogy a h\u00edv\u0151 katolikusok \u00e1ltal felvetett kifog\u00e1sok a kellemetlen val\u00f3s\u00e1ggal val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9s elutas\u00edt\u00e1s\u00e1nak jelei.\u00a0<\/p>\n

Ezek az ellenvet\u00e9sek azon alapulnak, hogy az FSSPX a tervek szerint elv\u00e9gzi a felszentel\u00e9seket f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy az ehhez sz\u00fcks\u00e9ges p\u00e1pai j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s meg\u00e9rkezik-e,\u00a0 mivel a szentel\u00e9sekhez sz\u00fcks\u00e9ges p\u00e1pai j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1st a Szentsz\u00e9k mindeddig megtagadta, \u00e9s vajmi kev\u00e9s az es\u00e9ly arra, hogy ezut\u00e1n megadja. Az ellenz\u0151k azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy a p\u00e1pai j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli p\u00fcsp\u00f6kszentel\u00e9s a Latin Egyh\u00e1z K\u00e1nonjogi T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv\u00e9nek 1387. k\u00e1nonja \u00e9rtelm\u00e9ben b\u0171ncselekm\u00e9ny volna, amely kimondja, hogy mind a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t, aki p\u00e1pai j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl szentel fel valakit p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9, mind azt, aki t\u0151le kapja a felszentel\u00e9st, az Apostoli Szentsz\u00e9knek fenntartott latae sententiae<\/em> (\u00f6nmag\u00e1t\u00f3l be\u00e1ll\u00f3) kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9st s\u00fajtja. Az FSSPX \u00e1ll\u00e1spontja azonban az, hogy \u201ea lelkek \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek mindig a legf\u0151bb t\u00f6rv\u00e9nynek kell lennie az Egyh\u00e1zban\u201d (v\u00f6. 1752. k\u00e1non), \u00e9s hogy fenn\u00e1ll a sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g esete, amely megk\u00f6veteli t\u0151l\u00fck, hogy p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket szenteljenek fel a lelkek \u00fcdv\u00f6ss\u00e9ge \u00e9rdek\u00e9ben. Az Egyh\u00e1z legf\u0151bb t\u00f6rv\u00e9nye \u00edgy semmiss\u00e9 teszi az 1387. k\u00e1nont a Testv\u00e9r\u00fcletre n\u00e9zve, annak jelen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt. Ez az az indok, amelyre Lefebvre \u00e9rsek hivatkozott az eredeti, 1988-as p\u00fcsp\u00f6kszentel\u00e9sekkor, \u00e9s ugyanezt az indokot hangoztatja jelenleg Pagliarani atya is. Fenti \u00e1ll\u00e1spont v\u00e9delm\u00e9ben a Testv\u00e9r\u00fclet olyan esetekre mutatott r\u00e1, amikor b\u00e1r az 1387. k\u00e1nont megs\u00e9rtett\u00e9k \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a vasf\u00fcgg\u00f6ny m\u00f6g\u00f6tti p\u00fcsp\u00f6kszentel\u00e9sekkor \u2013, \u00e1m a Szentsz\u00e9k ezt m\u00e9gsem \u00edt\u00e9lte meg a k\u00e1nonjog elleni b\u0171ncselekm\u00e9nyk\u00e9nt.\u00a0<\/p>\n

Az FSSPX c\u00e9lja a papk\u00e9pz\u00e9s \u00e9s apostolkod\u00e1s, kiemelve a pap szerep\u00e9t a szentmise\u00e1ldozat bemutat\u00e1s\u00e1ban, valamint a papi szolg\u00e1lathoz sz\u00fcks\u00e9ges szents\u00e9g \u00e9s tud\u00e1s fontoss\u00e1g\u00e1t. Az FSSPX \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben ez a c\u00e9l megk\u00f6veteli a hagyom\u00e1nyos latin liturgia v\u00e9gz\u00e9s\u00e9t \u00e9s a modernista hamis\u00edt\u00e1sokkal szemben a hagyom\u00e1nyos katolikus hit hirdet\u00e9s\u00e9t. F\u00fcggetlen\u00fcl az FSSPX esetleges s\u00falyos hib\u00e1it\u00f3l, ez l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek hivatalos c\u00e9lja; ez pedig egy j\u00f3 c\u00e9l, \u00e9s az FSSPX jogosan k\u00f6veti ezt a c\u00e9lt. Ahhoz, hogy papi testv\u00e9r\u00fcletk\u00e9nt tov\u00e1bbra is l\u00e9tezhessen \u00e9s ezen c\u00e9lj\u00e1nak megfeleljen, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen pedig, hogy a szents\u00e9geket teljes gazdags\u00e1gukban v\u00e9gezhesse a hagyom\u00e1nyos liturgia k\u00e9p\u00e9ben, p\u00fcsp\u00f6k\u00f6kre van sz\u00fcks\u00e9ge, akik papokat szentelnek sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s a h\u00edveket a katolikus hitben meger\u0151s\u00edtik. P\u00fcsp\u00f6kei \u00f6regszenek, ez\u00e9rt hamarosan \u00fajakat kell szentelnie. Ha a lelkek \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges az FSSPX munk\u00e1j\u00e1nak folytat\u00e1sa, \u00fagy a Testv\u00e9r\u00fclet jogosan szentel p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket an\u00e9lk\u00fcl, hogy ezzel a k\u00e1nonjogot megs\u00e9rten\u00e9.<\/p>\n

A k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t \u00edgy sz\u00f3l: vajon a lelkek \u00fcdv\u00f6ss\u00e9ge megk\u00f6veteli-e a Testv\u00e9r\u00fclett\u0151l, hogy folytassa a hagyom\u00e1nyos latin liturgia meg\u0151rz\u00e9s\u00e9t \u00e9s a katolikus hit hirdet\u00e9s\u00e9t a modernizmus ellen\u00e9ben? Az erre adott igenl\u0151 v\u00e1lasz egy\u00fattal nem k\u00f6veteli meg, hogy a Testv\u00e9r\u00fclet legyen az egyetlen szervezet, amely e k\u00e9t sz\u00e1nd\u00e9kot megval\u00f3s\u00edtja. Egyszer\u0171en csak azt jelenti, hogy ezek a feladatok k\u00f6zvetlen\u00fcl a lelkek \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9t c\u00e9lozz\u00e1k, val\u00f3ban meg is mentik a lelkeket, \u00e9s \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151 hat\u00e1suk megsz\u0171nik, ha m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck le\u00e1ll.<\/p>\n

A sz\u00fcks\u00e9ghelyzet <\/em>mint \u00e9rv eredetileg II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa alatt mer\u00fclt fel. A helyzet most m\u00e9g dr\u00e1maibb Ferenc \u00e9s Le\u00f3 p\u00e1p\u00e1k tetteit k\u00f6vet\u0151en, a sz\u00fcks\u00e9ghelyzet fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1ban teh\u00e1t lehetetlen \u00e9sszer\u0171en k\u00e9telkedn\u00fcnk. Vil\u00e1gosan l\u00e1thatjuk mindezt, ha megvizsg\u00e1ljuk a hagyom\u00e1nyos latin liturgia \u00e9s a katolikus hit tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak jelen helyzet\u00e9t.<\/p>\n

A hagyom\u00e1nyos latin liturgia<\/strong><\/h3>\n

Ahogyan XVI. Benedek p\u00e1pa fogalmazott, a Katolikus Egyh\u00e1znak meg kell \u0151riznie a hagyom\u00e1nyos latin liturgi\u00e1t: \u201eAmit a kor\u00e1bbi nemzed\u00e9kek szentnek tartottak, az a mi sz\u00e1munkra is szent \u00e9s nagyszer\u0171 marad, \u00e9s nem lehet egycsap\u00e1sra teljesen betiltani, vagy egyenesen k\u00e1rosnak tekinteni. Mindannyiunknak k\u00f6teless\u00e9ge meg\u0151rizni azt a gazdags\u00e1got, amely az Egyh\u00e1z hit\u00e9ben \u00e9s im\u00e1ds\u00e1g\u00e1ban form\u00e1l\u00f3dott, \u00e9s megadni neki az \u0151t megillet\u0151\u00a0 helyet<\/em>.\u201d<\/p>\n

Vajon sz\u00fcks\u00e9ges a hagyom\u00e1nyos latin liturgia meg\u0151rz\u00e9se a lelkek \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9hez? A Testv\u00e9r\u00fclet papjai azt v\u00e1laszolhatj\u00e1k, hogy sz\u00fcks\u00e9ges az \u0151 lelk\u00fck \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9hez. Papk\u00e9nt felt\u00e9tlen felel\u0151ss\u00e9ggel tartoznak Isten el\u0151tt a hagyom\u00e1nyos latin r\u00edtus megtart\u00e1s\u00e1\u00e9rt. \u00cdgy nemcsak joguk, de egyben k\u00f6teless\u00e9g\u00fck is megtenni mindazt, amely ennek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges.<\/p>\n

Term\u00e9szetesen tov\u00e1bbi okok is vannak, ami\u00e9rt a latin r\u00edtus meg\u0151rz\u00e9se sz\u00fcks\u00e9ges. Istenre val\u00f3 tekintettel e r\u00edtus meg\u0151rz\u00e9se az\u00e9rt is sz\u00fcks\u00e9ges, hogy az Egyh\u00e1z latin r\u00edtusa \u2013 vagyis az Egyh\u00e1z messze t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze \u2013 m\u00e9lt\u00f3 m\u00f3don im\u00e1dhassa Istent. A Novus Ord\u00f3t sz\u00e1nd\u00e9kosan \u00fagy tervezt\u00e9k, hogy a katolikus hit bizonyos l\u00e9nyeges, Istent\u0151l kinyilatkoztatott igazs\u00e1gait hiteltelen\u00edtse, vagy egyenesen elhagyja. Ezt a NOM sz\u00f6vegeinek tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1lata is bizony\u00edtja, s\u0151t, ezt j\u00f3n\u00e9h\u00e1ny \u0151szinte v\u00e9delmez\u0151je is elismeri (j\u00f3llehet ugyan\u0151k term\u00e9szetesen tagadj\u00e1k, hogy a sz\u00f3ban forg\u00f3 igazs\u00e1gok Istent\u0151l kinyilatkoztatottak voln\u00e1nak, ugyanakkor egy\u00e9rtelm\u0171en elismerik, hogy azokat a Novus Ord\u00f3b\u00f3l sz\u00e1nd\u00e9kosan t\u00e1vol\u00edtott\u00e1k el). A hagyom\u00e1nyos olvasm\u00e1nyrendben szerepl\u0151 \u201ek\u00e9nyelmetlen\u201d szent\u00edr\u00e1si r\u00e9szeket elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k a Novus Ordo olvasm\u00e1nyai k\u00f6z\u00fcl. A Novus Ord\u00f3ban nem szerepelnek p\u00e9ld\u00e1ul azon szent\u00edr\u00e1si olvasm\u00e1nyok, amelyek el\u00edt\u00e9lik a szod\u00f3mi\u00e1t \u00e9s az Eucharisztia m\u00e9ltatlan v\u00e9tel\u00e9t, valamint ugyancsak elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k M\u00e1t\u00e9 evang\u00e9lium\u00e1nak 24. fejezete 15-35. verseit, amelyek a hamis pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k megjelen\u00e9s\u00e9r\u0151l, az \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sr\u0151l \u00e9s a vil\u00e1gv\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00f3lnak. A kihagyott szent\u00edr\u00e1si sz\u00f6vegek jellege vil\u00e1gosan megmutatja a VI. P\u00e1l-f\u00e9le r\u00edtus megalkot\u00f3inak hit\u00e9t \u00e9s c\u00e9ljait.<\/p>\n

Ezen igazs\u00e1gok lekicsinyl\u00e9se illetve elhagy\u00e1sa a Novus Ord\u00f3ban s\u00falyos s\u00e9rt\u00e9s Isten ellen, \u00e9s egy\u00fattal azt jelenti, hogy b\u00e1r a szents\u00e9geket ki lehet \u00e9rv\u00e9nyesen szolg\u00e1ltatni a Novus Ordo keretein bel\u00fcl, az m\u00e9gsem alkalmas arra, hogy Isten im\u00e1d\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6z\u00e9\u00fcl szolg\u00e1ljon. A Szent\u00edr\u00e1s szents\u00e9gt\u00f6r\u0151 cenz\u00far\u00e1z\u00e1sa \u00f6nmag\u00e1ban is elegend\u0151 ahhoz, hogy a Novus Ordo elfogadhatatlan legyen Isten im\u00e1d\u00e1s\u00e1nak form\u00e1jak\u00e9nt. Az Istennek kij\u00e1r\u00f3 im\u00e1d\u00e1s elmulaszt\u00e1sa, ami a Novus Ordo gyakorlat\u00e1b\u00f3l ered, azt jelenti, hogy az Egyh\u00e1z nem j\u00e1r megfelel\u0151en k\u00f6zben a katolikus h\u00edv\u0151k\u00e9rt \u00e9s az eg\u00e9sz emberis\u00e9g\u00e9rt, ez viszont azt is jelenti, hogy az Isten \u00e1ltal az emberis\u00e9gnek adott kegyelem nagym\u00e9rt\u00e9kben cs\u00f6kken. Ennek eredm\u00e9nyeit l\u00e1thatjuk a jelen esem\u00e9nyeiben.<\/p>\n

Vizsg\u00e1ljuk meg most a hagyom\u00e1nyos latin r\u00edtus jelenlegi helyzet\u00e9t, \u00f6sszehasonl\u00edtva II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa \u00e9s a Testv\u00e9r\u00fclet eredeti p\u00fcsp\u00f6kszentel\u00e9seinek id\u0151szak\u00e1val. II. J\u00e1nos P\u00e1l\u00a0 p\u00e1pa utas\u00edtotta a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket, hogy enged\u00e9lyezz\u00e9k a hagyom\u00e1nyos r\u00edtus haszn\u00e1lat\u00e1t azoknak a papoknak, akik k\u00e9rik. \u00d6sszeh\u00edvott egy b\u00edborosokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 bizotts\u00e1got, amely kimondta, hogy a hagyom\u00e1nyos r\u00edtust soha nem tiltott\u00e1k be jogilag, \u00e9s hogy minden latin r\u00edtus\u00fa pap jogosult azt mondani \u2013 b\u00e1r \u0151 maga sz\u00e9gyenteljesen titokban tartotta ezt a hat\u00e1rozatot, \u00e9s nem cselekedett aszerint.<\/p>\n

A Traditionis custodes<\/em> kezdet\u0171 motu propri\u00f3ban<\/em> Ferenc p\u00e1pa kijelentette, hogy a hagyom\u00e1nyos latin liturgia nem a Katolikus Egyh\u00e1z lex orandij\u00e1nak<\/em> kifejez\u0151d\u00e9se; hogy a haszn\u00e1lat\u00e1ra vonatkoz\u00f3 minden kor\u00e1bbi enged\u00e9ly \u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s hat\u00e1ly\u00e1t veszti, \u00e9s hogy haszn\u00e1lata a Traditionis custodes motu proprio<\/em> felt\u00e9teleinek van al\u00e1vetve. Az Istentiszteleti \u00e9s Szents\u00e9gi Kongreg\u00e1ci\u00f3 levele, amely a Traditionis custodest<\/em> magyar\u00e1zza, kimondta:<\/p>\n

-A Traditionis custodes<\/em> \u201esz\u00e1nd\u00e9ka a R\u00f3mai R\u00edtus\u00fa Egyh\u00e1z eg\u00e9sz\u00e9ben egyetlen \u00e9s azonos im\u00e1t vissza\u00e1ll\u00edtani, amely kifejezi az egys\u00e9get, a Szent VI. P\u00e1l [sic] \u00e9s Szent II. J\u00e1nos P\u00e1l [sic] p\u00e1pa \u00e1ltal kihirdetett liturgikus k\u00f6nyvek szerint.\u201d A motu proprio<\/em> c\u00e9lja a hagyom\u00e1nyos liturgia v\u00e9gleges elt\u00f6rl\u00e9se, az 1962-es misek\u00f6nyv szerinti mise bemutat\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 enged\u00e9lyek pedig kiz\u00e1r\u00f3lag a Novus Ord\u00f3ra val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s megk\u00f6nny\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n

-A Pontificale Romanum<\/em> haszn\u00e1lata a hagyom\u00e1nyos r\u00edtusban szigor\u00faan tilos. A r\u00e9gi r\u00edtus szerinti b\u00e9rm\u00e1l\u00e1s \u00e9s papszentel\u00e9s szents\u00e9gei nem v\u00e9gezhet\u0151k.<\/p>\n

-A hagyom\u00e1nyos r\u00edtus\u00fa Rituale Romanum<\/em> haszn\u00e1lata, amely a gy\u00f3n\u00e1s, a kereszts\u00e9g, a h\u00e1zass\u00e1g \u00e9s az utols\u00f3 kenet hagyom\u00e1nyos szertart\u00e1sait tartalmazza, tilos, b\u00e1r a megy\u00e9sp\u00fcsp\u00f6k felhatalmaz\u00e1st kap arra, hogy enged\u00e9lyt adjon a Rituale Romanum<\/em> haszn\u00e1lat\u00e1ra azon, k\u00e1nonilag l\u00e9trehozott szem\u00e9lyi pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1knak, amelyek az 1962-es Missale Romanum<\/em> szerint v\u00e9gzik a szertart\u00e1sokat. Ez azonban csak a m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 szem\u00e9lyi pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1kra vonatkozik, mivel a r\u00e9gi misek\u00f6nyv alapj\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00faj szem\u00e9ly pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1k l\u00e9trehoz\u00e1sa tilos.<\/p>\n

Mivel Le\u00f3 p\u00e1pa a k\u00e9r\u00e9sek ellen\u00e9re sem vonta vissza ezt a jogszab\u00e1lyt, az tov\u00e1bbra is hat\u00e1lyban marad. A hagyom\u00e1nyos latin r\u00edtust \u00edgy r\u00e9szben m\u00e1r betiltott\u00e1k, \u00e9s a terv az, hogy v\u00e9gk\u00e9pp elt\u00f6r\u00f6lj\u00e9k. P\u00fcsp\u00f6k\u00f6k n\u00e9lk\u00fcl pedig ezt nem lehet meg\u0151rizni. Jelenleg az FSSPX-en k\u00edv\u00fcl nincsenek a vil\u00e1gon olyan p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k, akik kijelenten\u00e9k, hogy hajland\u00f3ak figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyni R\u00f3ma illeg\u00e1lis rendelkez\u00e9seit a hagyom\u00e1nyos r\u00edtus elnyom\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s cselekedni is annak meg\u0151rz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Ez\u00e9rt az FSSPX helyesen \u00e1ll\u00edtja, hogy a hagyom\u00e1nyos r\u00edtus meg\u0151rz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket kell szentelnie. Ez pedig elegend\u0151 a p\u00fcsp\u00f6kszentel\u00e9sre vonatkoz\u00f3 terv\u00fck igazol\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

A katolikus hit hirdet\u00e9se<\/strong><\/h3>\n

A katolikus hit hirdet\u00e9se nem felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges, mint tov\u00e1bbi ok az FSSPX p\u00fcsp\u00f6kszentel\u00e9seihez, j\u00f3llehet m\u00e9gis egy val\u00f3s ok arra. Nyilv\u00e1nval\u00f3an sz\u00fcks\u00e9ges ugyanis a lelkek \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9hez. Lefebvre \u00e9rsek \u00e9s az FSSPX eredetileg megtagadta a II. Vatik\u00e1ni Zsinat bizonyos sz\u00f6vegeinek \u00e9s a R\u00f3ma \u00e1ltal kiadott zsinat ut\u00e1ni dokumentumok egyes elemeinek elfogad\u00e1s\u00e1t. Az \u00e9rsek \u00fagy v\u00e9lte, hogy ezen elemek ellentmondanak a katolikus hit tan\u00edt\u00e1sainak, amelyeket a zsinat el\u0151tti tan\u00edt\u00f3hivatali megnyilatkoz\u00e1sok megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen\u00fcl tan\u00edtottak. Ezekkel a zsinati \u00e9s zsinat ut\u00e1ni sz\u00f6vegekkel szembeni \u00e9rveit meger\u0151s\u00edtette az a tendencia, mely szerint egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6rben egyet\u00e9rtettek abban, hogy ezek ellentmondanak a kor\u00e1bbi tan\u00edt\u00e1soknak, \u00e9s hogy a kor\u00e1bbi tan\u00edt\u00e1sokat ut\u00f3bbiak tekint\u00e9ly\u00e9re hivatkozva egyszer\u0171en elutas\u00edtott\u00e1k. A katolikus hit helyzete az Egyh\u00e1zban ma sokkal rosszabb, mint Lefebvre \u00e9rsek idej\u00e9ben volt. A hitet sz\u00e1mos, Ferenc \u00e9s Le\u00f3 p\u00e1p\u00e1k alatt kiadott hivatalos r\u00f3mai dokumentum t\u00e1madta, amelyek ellentmondanak az Isten \u00e1ltal kinyilatkoztatott hitigazs\u00e1goknak. Ferenc p\u00e1pa a k\u00f6vetkez\u0151 eretnek \u00e1ll\u00edt\u00e1sokat tev\u0151 dokumentumokat bocs\u00e1totta ki:<\/p>\n