{"id":774,"date":"2020-02-21T08:30:10","date_gmt":"2020-02-21T07:30:10","guid":{"rendered":"http:\/\/actio-catholica.hu\/?p=774"},"modified":"2020-02-21T08:33:00","modified_gmt":"2020-02-21T07:33:00","slug":"teremtes-vagy-evolucio-adatabrazolas-a-termeszetben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2020\/02\/21\/teremtes-vagy-evolucio-adatabrazolas-a-termeszetben\/","title":{"rendered":"Teremt\u00e9s vagy evol\u00faci\u00f3? – Adat\u00e1br\u00e1zol\u00e1s a term\u00e9szetben"},"content":{"rendered":"

\"\"A D<\/strong>ezoxiriboN<\/strong>ukleinS<\/strong>av<\/span><\/em><\/p>\n

Kerestem a NET-n \u00e9s belefutottam egy nagyon \u00e9rdekes szakmai cikkbe. Egy koll\u00e9ga okfejt\u00e9s\u00e9re \u00e9s magyar\u00e1zat\u00e1ra tal\u00e1ltam. Amit eddig is gondoltam, de a bizony\u00edt\u00e1s\u00e1t nem vezettem le, azt megtette a koll\u00e9ga. Ugyanis \u00e9rdekesen j\u00e1r annak az embernek az esze, aki m\u0171szaki v\u00e9gzetts\u00e9ggel is rendelkezik, mert a hitet elfogadva, az\u00e9rt a gondolkod\u00e1st nem hagyja ott a hit elfogad\u00e1s\u00e1nak idej\u00e9n\u00e9l. A hitet meg\u00e9lve bizonyos dolgokat k\u00e9pes v\u00e9giggondolni. Ezt t\u00f6rt\u00e9nt a teremt\u00e9s kontra evol\u00faci\u00f3 eset\u00e9ben is. Sz\u00e1momra eddig is elk\u00e9pzelhetetlen\u00fcl alacsony volt a matematikai val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge az evol\u00faci\u00f3nak.<\/em><\/p>\n

\"\"Felfoghatatlan, hogy akad\u00e9mikus professzorok, vagy pl. kedvenc kuzinom, aki orvos professzor, elk\u00e9pzelhetetlennek tartja a teremt\u00e9st \u00e9s az ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151 konkl\u00fazi\u00f3t, Isten l\u00e9t\u00e9t \u00e9s teremt\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. De tisztelt koll\u00e9g\u00e1m adatokkal al\u00e1t\u00e1masztott \u00edr\u00e1sa meggy\u0151z\u0151en kell hogy hasson minden hitetlen sz\u00e1m\u00e1ra. Mert hasonlatai olyanok, amiket minden sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel rendelkez\u0151 \u00e9s Internet el\u0151tt \u00fcl\u0151 olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rthet\u0151 \u00e9s vil\u00e1gos. Keres\u00e9sem k\u00f6zben m\u00e9g k\u00e9t \u00e9rdekes adatot tal\u00e1ltam: jelenleg a F\u00f6ld\u00f6n kb. 8,7 milli\u00f3 \u00e1llatfaj \u00e9l [ebben a sz\u00e1mban nincsenek benne a bakt\u00e9riumok], \u00e9s kb. 500 ezer n\u00f6v\u00e9nyfajt tartanak nyilv\u00e1n. Mindenkinek aj\u00e1nlom v\u00e9gig gondolni azt: ha ember 12 GB inform\u00e1ci\u00f3 tartalm\u00fa DNS-sel rendelkezik \u00e9s minden egy\u00e9b – eltekintve att\u00f3l az apr\u00f3s\u00e1gt\u00f3l, hogy az emberi \u00e9s majom DNS k\u00f3dk\u00e9szlete kb. 5% elt\u00e9r\u00e9s\u0171 – n\u00f6v\u00e9ny \u00e9s \u00e1llat csak t\u00edzed annyival, az mekkora inform\u00e1ci\u00f3halmazt jelent \u00e9s mekkora v\u00e1ltozatoss\u00e1got \u00e9s mekkora t\u00e1rol\u00f3kapacit\u00e1st ig\u00e9nyelne. Az egyszer\u0171s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt kisz\u00e1moltam:<\/p>\n

8 700 000 GB (8 700 TB vagy 8,7 PB – petabyte -) az \u00e1llatok eset\u00e9ben<\/p>\n

a n\u00f6v\u00e9nyek eset\u00e9ben 500 000 GB (500 TB vagy 0,5 PB).<\/p><\/blockquote>\n

Az egyszer\u0171 nagys\u00e1grend becsl\u00e9shez:<\/p>\n

\n

jelenleg [2014-s a cikk forr\u00e1sa]\u00a0 a boltokban kaphat\u00f3 kereskedelmi cs\u00facs merevlemezek 4TB kapacit\u00e1s\u00faak. Ezekb\u0151l kb. 4 300 db-ra (9,2 PB \u00f6sszes inform\u00e1ci\u00f3tartalmat figyelembe v\u00e9ve) lenne sz\u00fcks\u00e9g. Kifejl\u0151dhet ez az \u0151slecs\u00f3b\u00f3l mag\u00e1t\u00f3l?<\/p>\n<\/blockquote>\n

DOMAIN NAMING SYSTEM? NEM, EZ\u00daTTAL DEZOXIRIBO-NUKLEINSAV.<\/strong><\/h2>\n

Amerikai tud\u00f3sok felt\u00e9rk\u00e9pezt\u00e9k az emberi DNS-t, az elej\u00e9t\u0151l a v\u00e9g\u00e9ig, a fej\u00e9t\u0151l a fark\u00e1ig. Joggal k\u00e9rdezhetitek, hogy mit keres a szerves k\u00e9mia \u00e9s a mikrobiol\u00f3gia e t\u00e9nyleg csod\u00e1latra m\u00e9lt\u00f3 tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nye a mi informatikai \u201eboncasztalunkon\u201d? Az\u00e9rt, mert informatikai vonatkoz\u00e1s\u00fa a felfedez\u00e9s. Arr\u00f3l ugyanis nincs sz\u00f3, hogy b\u00e1rki \u00e9rtelmezni tudn\u00e1 az emberi DNS tartalm\u00e1t: a h\u00edr m\u00f6g\u00f6tt \u00f6sszesen annyi \u00e1ll, hogy sikeresen, \u00e1m g\u00e9piesen \u00e9s but\u00e1n lek\u00f6rm\u00f6lt\u00e9k egy (1) emberi sejt \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 anyag\u00e1nak 12 gigabitnyi inform\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. \u00c1m az \u00e9rtelmez\u00e9s m\u00e9g h\u00e1travan. Megtal\u00e1lt\u00e1k az emberi faj rosette-i k\u00f6v\u00e9t, amelyet t\u00f6k\u00e9letesen le is m\u00e1soltak, \u00e1m att\u00f3l az m\u00e9g \u00e9rtelmezhetetlen hieroglifakupac maradt. A tud\u00f3scsoport vezet\u0151je be is vallotta: most j\u00f6n a neheze. \u0150 mintegy 20 \u00e9vnyi munk\u00e1t becs\u00fclt, amely arra kell, hogy meg is fejts\u00e9k a titkos\u00edr\u00e1st.<\/p>\n

Megjegyzem:<\/strong> a lem\u00e1sol\u00e1shoz 5 \u00e9v, nemzetk\u00f6zi \u00f6sszefog\u00e1s, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny milli\u00e1rd doll\u00e1r kellett az emberis\u00e9g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, m\u00edg ugyanezt az inf\u00f3t egy egysejt\u0171 80 m\u00e1sodperc alatt k\u00e9pes bitr\u0151l bitre lekopizni \u2013 teljesen egyed\u00fcl \u00e9s ingyen.<\/p>\n

Ami pedig az \u00e9rtelmez\u00e9st illeti:<\/strong> 20 \u00e9v munk\u00e1ja (plusz nemzetk\u00f6zi \u00f6sszefog\u00e1s, plusz n\u00e9h\u00e1ny milli\u00e1rd doll\u00e1r) kell ahhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck azt, amit egy \u00e9l\u0151 sejt sim\u00e1n olvas? Mert mi is t\u00f6rt\u00e9nik az egyedfejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n? Ahogy a sejtek sokasodnak a megsz\u00fcletend\u0151 magzatban, mindegyik megkapja a k\u00f6z\u00f6s tud\u00e1s egy p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t, a DNS-t, \u00e9s mindegyik sejt kiolvassa bel\u0151le pontosan azt a szakaszt, ami r\u00e1 vonatkozik: t\u00fcd\u0151g\u00fcm\u0151 legyen bel\u0151le, vagy ny\u00e1lkah\u00e1rtya? Vagyis mindegyik sejt rendelkezik egy adathordoz\u00f3val (ez a DNS) \u00e9s egy olvas\u00f3-berendez\u00e9ssel, amely kiolvassa az adott sejt fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 fejezetet. Olyan, mint egy lyukk\u00e1rtya, meg egy olvas\u00f3. A DNS inform\u00e1ci\u00f3tartalma az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n igencsak megv\u00e1ltozott (teh\u00e1t a k\u00f3d \u00edrhat\u00f3, jobban mondva \u00edr\u00f3dik), a legels\u0151 DNS kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l azonban sejtelm\u00fcnk sincs.<\/p>\n

DNS-k\u00f3dol\u00e1s<\/strong><\/h3>\n

M\u00e9g olyan bonyolult k\u00e9pleteket is, mint amely mag\u00e1t az embert defini\u00e1lja, le tudunk \u00edrni egyesek \u00e9s null\u00e1k sorozat\u00e1val, vagyis bin\u00e1risan, s m\u00e1ris kiv\u00e1l\u00f3an olvass\u00e1k sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9peink. Ha ugyanezt az inform\u00e1ci\u00f3t\u00f6meget \u201eemberi fogyaszt\u00e1sra alkalmas\u201d form\u00e1ban szeretn\u00e9nk t\u00e1rolni, valamilyen ABC-t, egy 32 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jelb\u0151l \u00e1ll\u00f3 k\u00f3drendszert haszn\u00e1ln\u00e1nk. Ha m\u00e1r itt tartunk, id\u00e9zz\u00fck fel, hogyan is m\u0171k\u00f6dnek a t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151programok? Mi a t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u00e9s alapja? Az, hogy a t\u00e1roland\u00f3 adathoz optim\u00e1lis k\u00f3drendszert rendelve cs\u00f6kkentj\u00fck a t\u00e1rol\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges helyet. Vajon a DNS inform\u00e1ci\u00f3ja t\u00f6m\u00f6r\u00edthet\u0151-e? Vagy optim\u00e1lis a k\u00f3dol\u00e1sa? Vizsg\u00e1ljuk meg a DNS k\u00f3dol\u00e1s\u00e1t k\u00f6zelebbr\u0151l!<\/p>\n

\u00c9n h\u00faszf\u00e9le aminosavb\u00f3l \u00e1llok. \u00d6n is. Minden \u00e9l\u0151l\u00e9ny minden sejtj\u00e9nek minden feh\u00e9rj\u00e9je ugyanabb\u00f3l a h\u00fasz aminosavb\u00f3l \u00e9p\u00fcl fel, Alanint\u00f3l Valinig. Elvileg teh\u00e1t egy h\u00faszbet\u0171s (val\u00f3j\u00e1ban 21, mert egy STOP jel is kell, mely jelzi, hogy hol \u00e9r v\u00e9get egy mondat) \u00e1b\u00e9c\u00e9re van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, vagyis \u00f6sszesen 21 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jelet kell \u00e1br\u00e1zolnunk egy b\u00e1jton. Mit csin\u00e1lna a WinZIP, ha csak 21 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 b\u00e1jt lenne egy t\u00f6m\u00f6r\u00edtend\u0151 f\u00e1jlban? Eldobn\u00e1 a 8 bites b\u00e1jtot, \u00e9s helyette 5 biteset v\u00e1lasztana, hisz ennyi elegend\u0151, s\u0151t sok is a feladatra (2^5=32). Tekintve, hogy a DNS kett\u0151s spir\u00e1lj\u00e1ban \u00fagynevezett komplementer \u00edr\u00e1sm\u00f3dot \u201ehaszn\u00e1lunk\u201d, hogy ha sejtoszt\u00f3d\u00e1skor sz\u00e9ttekeredik, mindk\u00e9t fele t\u00f6k\u00e9letesen kieg\u00e9sz\u00fclhessen a p\u00e1rj\u00e1val, csak p\u00e1ros sz\u00e1m\u00fa \u201ebet\u0171nk\u201d lehet. Az 5 bites k\u00f3dol\u00e1s 32 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 lehet\u0151s\u00e9get jelent, ami elegend\u0151 lenne 21 jel t\u00e1rol\u00e1s\u00e1hoz, de m\u00e1r n\u00e9mi hibadetekt\u00e1l\u00f3 k\u00f3d, p\u00e9ld\u00e1ul parit\u00e1s k\u00e9pz\u00e9s\u00e9hez kev\u00e9s. Pedig j\u00f3 lenne, ha a m\u00e1sol\u00e1si hib\u00e1k \u201ekibukn\u00e1nak\u201d m\u00e9g miel\u0151tt h\u00e1romfej\u0171 egyfog\u00fa sz\u00e1rnyas \u00f3ri\u00e1sgiliszt\u00e1k lepn\u00e9k el a f\u00f6ldet. A DNS val\u00f3ban tartalmaz hibadetekt\u00e1l\u00f3 k\u00f3dot is, \u00edgy 5 helyett 6 bit kellene, s m\u00e1ris 20%-kal megn\u00f6velt\u00fck a jelek, s \u00edgy a DNS-l\u00e1nc hossz\u00e1t, ami m\u00e1r nem f\u00e9r be a sejtbe, \u00e1tf\u00farja a sejtfalat. H\u00e1t \u00e9ppen emiatt mondott le a Teremt\u0151 a bin\u00e1ris k\u00f3dol\u00e1sr\u00f3l, \u00e9s haszn\u00e1l helyette kvatern\u00e1ris k\u00f3dot (n\u00e9gyes sz\u00e1mrendszer), ahol 1 \u201ebit\u201d, nem k\u00e9t \u00e9rt\u00e9ket vehet fel, hanem n\u00e9gyet, \u00e9s ezzel \u00e9pp\u00fagy 4^3=64 f\u00e9le \u201esz\u00f3t\u201d, azaz esetet t\u00e1rolhatunk, mint 2^6-n\u00e1l. A DNS-spir\u00e1l hossza ezzel \u00e9ppen feleakkora, mint az el\u0151bb (6 helyett 3 darab n\u00e9gyes sz\u00e1mrendszerbeli \u201ebit\u201d), \u00e9s \u00edgy m\u00e1r sim\u00e1n elf\u00e9r a sejtben. H\u00e1t nem zseni\u00e1lis? Kicsit neh\u00e9z fejben sz\u00e1molni a kvatern\u00e1ris k\u00f3ddal, de csak az\u00e9rt, mert r\u00e9g voltunk m\u00e1r m\u00e1sodikosok \u2013 az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1sok viszont kiv\u00e1l\u00f3an tudnak b\u00e1nni vele.<\/p>\n

Komplementer \u00edr\u00e1s<\/strong><\/h3>\n

A komplementer \u00edr\u00e1s l\u00e9nyege, hogy az ABC mindegyik bet\u0171j\u00e9hez testv\u00e9rt v\u00e1lasztunk, akivel k\u00e9zen fogva j\u00e1r. Ha az ABC-nk a k\u00f6vetkez\u0151 bet\u0171ket tartalmazza: EKLMNOPT, akkor mindegyikhez \u201etestv\u00e9rt\u201d kell rendelni, valahogy \u00edgy: E p\u00e1rja N; K p\u00e1rja O; L p\u00e1rja P; M p\u00e1rja T, s ha ezut\u00e1n le\u00edrunk valamit, akkor azonnal al\u00e1\u00edrjuk a komplemens\u00e9t is:<\/p>\n

    \n
  • KOMPLEMENT: mondand\u00f3, a DNS-spir\u00e1l f\u0151sz\u00e1r\u00e1ra \u00edrva<\/li>\n
  • OKTLPNTNEM: komplemens, a DNS-l\u00e9tra m\u00e1sik sz\u00e1r\u00e1ra \u00edrva<\/li>\n<\/ul>\n

    A komplementer \u00edr\u00e1s bel\u00e1that\u00f3 m\u00f3don csak p\u00e1ros sz\u00e1m\u00fa jel eset\u00e9n m\u0171k\u00f6dik, mert ha p\u00e1ratlan lenne \u2013 akkor p\u00e1ratlan lenne. Nem, ez nem palindrom, hanem komplementer. Na j\u00f3, itt egy palindrom is, b\u00e1r semmi k\u00f6ze a DNS-hez: R\u00e1m n\u00e9met nem lel elmentem \u00e9n m\u00e1r Mi\u00e9rt legjobb a n\u00e9gyes sz\u00e1mrendszer?<\/p>\n

    A kettes sz\u00e1mrendszer t\u00fal hossz\u00fa DNS spir\u00e1lt adna. Bel\u00e1that\u00f3, hogy val\u00f3j\u00e1ban ez a k\u00f3dol\u00e1s az elemi bitek \u201elebut\u00edt\u00e1sa\u201d, k\u00e9t \u00e9rt\u00e9kess\u00e9 zsugor\u00edt\u00e1sa miatt a l\u00e9tez\u0151 k\u00f3dol\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl a leghosszabb \u201ebet\u0171ket\u201d adja. Akkor a PC-k mi\u00e9rt \u00edgy m\u0171k\u00f6dnek? Az\u00e9rt, mert a n\u00e9gy aritmetikai alapm\u0171veletet csak ebben a sz\u00e1mrendszerben lehet megval\u00f3s\u00edtani 1-2 tranzisztorral (\u00c9S-kapuk \u00e9s VAGY-kapuk felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val). A h\u00e1rmas \u00e9s \u00f6t\u00f6s sz\u00e1mrendszer kiesik, mert azokkal p\u00e1ratlan sz\u00e1m\u00fa \u201ebet\u0171\u201d \u00e1ll\u00edthat\u00f3 el\u0151, amellyel nem lehet komplement\u00e1ris k\u00f3dol\u00e1st alkotni, amely viszont a DNS oszt\u00f3d\u00e1si m\u00f3dja miatt n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen.<\/p>\n

    A n\u00e9gyes sz\u00e1mrendszer a bitek felokos\u00edt\u00e1s\u00e1val, vagyis, hogy 1 bit m\u00e1r nem csak kett\u0151, hanem n\u00e9gy (0,1,2 \u00e9s 3) \u00e9rt\u00e9ket vehet fel jelent\u0151sen r\u00f6videbb jelsorozattal \u00edrhatja le ugyanazt, amit a bin\u00e1ris. Gondoljunk csak arra, hogy egyed\u00fcl szeg\u00e9ny sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p k\u00ednl\u00f3dik a bin\u00e1ris k\u00f3ddal, m\u00edg p\u00e9ld\u00e1ul ha kinyomtatunk egy k\u00f3dot, m\u00e1r n\u00e9gyes (BCD), nyolcas (okt\u00e1lis) vagy tizenhatos (hexadecim\u00e1lis) k\u00f3dol\u00e1st haszn\u00e1lunk, mert p\u00e9ld\u00e1ul a hexa \u00e9ppen negyedannyi pap\u00edrt fogyaszt, mint a bin\u00e1ris, s r\u00e1ad\u00e1sul sokkal szeml\u00e9letesebb a 02A9 F905 6A9C (hexadecim\u00e1lis sz\u00e1m) mint a(z egy\u00e9bk\u00e9nt t\u00edzes sz\u00e1mrendszerben: 2 929 050 610 332 \u00e9rt\u00e9k) 10 1010 1001 1111 1001 0000 0101 0110 1010 1001 1100 (a kettes sz\u00e1mrendszerben, \u00e9s ha m\u00e1r a sz\u00e1mrendszerek k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tv\u00e1lt\u00e1sn\u00e1l tartunk, akkor gyorsan sz\u00e1moljuk ki, hogy a fenti hexadecim\u00e1lis sz\u00e1m mennyi is n\u00e9gyes sz\u00e1mrendszerben: 22 2213 3210 011 1222 2130, \u00e9s fentebb t\u00edzesben) A hatos sz\u00e1mrendszer pedig az\u00e9rt nem j\u00f3, mert b\u00e1r p\u00e1ros, a \u201ebitek\u201d sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9vel t\u00fal nagy l\u00e9p\u00e9sekben n\u0151 a lehets\u00e9ges \u201ebet\u0171k\u201d sz\u00e1ma: 6 ut\u00e1n 36, majd 378. A 36 kev\u00e9s, mert nincs hely hibadetekt\u00e1l\u00f3 k\u00f3dra, a 378 meg irdatlanul sok. A nyolcas sz\u00e1mrendszerrel nem kalkul\u00e1lt a Teremt\u0151.<\/p>\n

    Inform\u00e1ci\u00f3s\u0171r\u0171s\u00e9g<\/strong><\/h3>\n

    Ma m\u00e1r mindenkinek lehet\u0151s\u00e9ge lenne arra, hogy egy DVD-n, vagy a modernebbek egy pendr\u00e1jvon a zseb\u00e9ben hordja a saj\u00e1t genetikai k\u00f3dj\u00e1t. Ennek ugyan nem lenne semmi \u00e9rtelme, hisz minden egyes sejt\u00fcnkben ott van ez az inform\u00e1ci\u00f3, a DNS-spir\u00e1l nev\u0171 adathordoz\u00f3ra \u00edrva \u00f6sszesen 6 x 10^10 n\u00e9gyes sz\u00e1mrendszer\u0171 \u201ebit\u201d. K\u00f6nnyen kisz\u00e1molhat\u00f3, hogy ez m\u00e1sf\u00e9l gigab\u00e1jtnak felel meg. Minden egyes mikroszk\u00f3p alatt alig kivehet\u0151 sejtben egy f\u00e9l DVD anyaga! A sejtben l\u00e9v\u0151 DNS-spir\u00e1l pedig oly kicsiny, hogy az elektronmikroszk\u00f3p is zavarba j\u00f6n t\u0151le! Azt hiszem, van m\u00e9g mit tanulni a term\u00e9szett\u0151l az inform\u00e1ci\u00f3t\u00e1rol\u00e1sban, hisz a DVD trilli\u00f3szor akkora t\u00e1rgy, mint a DNS kett\u0151s spir\u00e1lja\u2026 Honnan j\u00f6tt\u00fcnk?<\/p>\n

    Vegy\u00fck \u00e9szre, hogy nem maga a DNS kett\u0151s spir\u00e1lja a csoda, hanem az \u00e1ltala le\u00edrt inform\u00e1ci\u00f3. DNS-spir\u00e1lban k\u00f3dolva vagy kinyomtatva, esetleg DVD-re \u00edrva az inform\u00e1ci\u00f3 ugyanazt jelenti: az \u00e9ti csiga testi fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Annyira zseni\u00e1lis, hogy az emberben \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s<\/strong>: az \u0151sleves vajon mennyi id\u0151 alatt f\u0151z ki egy ilyen komplett rendszert mer\u0151 v\u00e9letlens\u00e9gb\u0151l<\/span>?<\/p>\n

    Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban egyetemist\u00e1kkal (teh\u00e1t m\u00e9g nyitott agy\u00fa emberk\u00e9kkel) v\u00e9geztek egy k\u00eds\u00e9rletet: t\u00e1rgyak f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9t mutatt\u00e1k nekik, \u00e9s el kellett d\u00f6nteni\u00fck, hogy l\u00e9trej\u00f6het-e a k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny v\u00e9letlen \u00fatj\u00e1n.<\/p>\n

    \n

    Kezdetben egyszer\u0171 t\u00e1rgyak szerepeltek, mint kavics (igen, l\u00e9trej\u00f6het), t\u00e9gla (nem, azt ember alkotja), patak (igen), szfinx a sivatagban (nem), a hold fot\u00f3ja (igen), egy aut\u00f3 (nem, ilyen v\u00e9letlen nincs), egy ember (hopp, n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sodperces t\u00f6preng\u00e9s, majd: IGEN!). Na de k\u00e9rdem \u00e9n, ha egy papucs\u00e1llatka egymilli\u00f3szor bonyolultabb \u201eg\u00e9p\u201d, mint a laptopom, \u00e9s tizenhatmilli\u00f3trilli\u00f3szor bonyolultabb, mint egy t\u00e9gla, akkor mi\u00e9rt nincs arra p\u00e9lda, hogy X milli\u00f3 \u00e9v alatt term\u00e9szetes \u00faton el\u0151\u00e1lljon egy t\u00e9gla, s n\u00e9h\u00e1ny milli\u00e1rd \u00e9v alatt egy laptop? Mi\u00e9rt nem k\u00e9pes a sivatagi sz\u00e9l szfinxet faragni? A papucs\u00e1llatka a maga primit\u00edvs\u00e9g\u00e9ben borzaszt\u00f3an t\u00f6k\u00e9letes. G\u00e9pek vagyunk, k\u00e9miai mini\u00fczemek, amelyek egy lyukszalag, a DNS feldolgoz\u00e1s\u00e1ra k\u00e9pesek. \u00c1m lyukszalagot \u00edrni nem tudnak g\u00e9peink, csak olvas\u00f3val vagyunk felszerelve. Az \u00e9let alapja, a DNS tervez\u00e9si okokb\u00f3l read only sz\u00e1munkra. Nek\u00fcnk nincs \u00edr\u00e1si jogunk, nehogy eltoljunk valamit. Majd tal\u00e1n h\u00fasz \u00e9v m\u00falva meghackelik a tud\u00f3sok de addig csak gondolkozzunk:<\/p>\n<\/blockquote>\n

    Ki \u00edrta a k\u00f3dot?<\/strong><\/h3>\n

    Az inform\u00e1ci\u00f3 v\u00e9letlen sz\u00fclet\u00e9s\u00e9r\u0151l ismer\u0151s lehet az a gondolatk\u00eds\u00e9rlet, hogy ha le\u00fcltet\u00fcnk egy majmot egy \u00edr\u00f3g\u00e9p el\u00e9, \u00e9s az elkezd v\u00e9letlenszer\u0171en klimp\u00edrozni a billenty\u0171k\u00f6n, akkor vajon mennyi id\u0151 sz\u00fcks\u00e9geltetik ahhoz, hogy meg\u00edrja Tom Sawyer kalandjait. Elvileg el\u0151bb-ut\u00f3bb meg\u00edrja eredetiben, majd \u00fajabb n\u00e9h\u00e1ny milli\u00e1rd \u00e9v m\u00falva magyarul is. Teh\u00e1t a DNS elvileg v\u00e9letlen\u00fcl is keletkezhetett. De van itt egy b\u00f6kken\u0151: a majom klimp\u00edroz\u00e1s\u00e1t egy intelligencia dolgozza fel, \u00e9s d\u00f6nti el, hogy most \u00e9ppen zagyvas\u00e1got g\u00e9pel, vagy \u2013 mer\u0151 v\u00e9letlens\u00e9gb\u0151l \u2013 \u00e9ppen nem. Teh\u00e1t az\u00e1ltal v\u00e1lik az inform\u00e1ci\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3v\u00e1, hogy valaki sz\u00e1m\u00e1ra jelent a jelsorozat valamit. Minden egyes sejt sz\u00e1m\u00e1ra term\u00e9szetesen jelent valamit a DNS, hisz ez alapj\u00e1n \u00e9p\u00edtkezik, teh\u00e1t megvan a \u201ec\u00e9lszem\u00e9ly\u201d, aki eld\u00f6nti, hogy inf\u00f3-e az inf\u00f3. A sejt DNS-olvas\u00f3ja is keletkezhetett v\u00e9letlen\u00fcl. De annak a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge, hogy a 12 gigabites lyukszalag (DNS) \u00e9s az ezt hib\u00e1tlanul olvas\u00f3 k\u00e9miai g\u00e9p egyszerre v\u00e9letlen\u00fcl l\u00e9trej\u00f6n, kerek nulla.<\/strong><\/span> Ha val\u00f3ban a v\u00e9letlen m\u0171vei vagyunk, akkor az egyiknek milli\u00e1rd \u00e9vekkel el\u0151bb l\u00e9tre kellett j\u00f6nnie, mint a m\u00e1siknak. Ennek menete hasonl\u00f3 lenne a k\u00f6vetkez\u0151h\u00f6z: k\u00e9pzelj\u00fck el Joseph-Marie Jacquard urat, amint \u00e9ppen a lyukszalagos k\u00f6t\u0151g\u00e9p feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1nak fel\u00e9n\u00e9l tart, bamb\u00e1n \u00e1lldog\u00e1l a m\u0171hely k\u00f6zep\u00e9n kez\u00e9ben egy Budmil p\u00f3l\u00f3 elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t vez\u00e9rl\u0151 lyukszalaggal, \u00e9s halv\u00e1ny fogalma sincs arr\u00f3l, hogy mire val\u00f3, mert az olvas\u00f3 feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1n\u00e1l m\u00e9g nem tart, ergo sz\u00e1m\u00e1ra is ismeretlen az \u00e1ltala k\u00e9sz\u00edtett szalag tartalma. Vagy ford\u00edtva: \u00e9ppen t\u0171reszel\u0151vel reszeli a mechanikus olvas\u00f3t, mely majd a k\u00f6t\u0151g\u00e9p fej\u00e9t fogja vez\u00e9relni, de m\u00e9g nem tudja, hogy mire lesz j\u00f3, mert az eg\u00e9sz g\u00e9p m\u0171k\u00f6d\u00e9se, s a szalag k\u00f3drendszere m\u00e9g nem \u00e1llt \u00f6ssze a fej\u00e9ben. Ugye badars\u00e1g?<\/p>\n

    Forr\u00e1s: fotimarcell.netacademia.net (jelenleg m\u00e1r nem \u00e9rhet\u0151 el – az \u00edr\u00e1s 2014-s)<\/p>\n

    Egy nagyon fontos dolgot kell meg\u00e1llap\u00edtani:<\/strong>
    \naz informatikus \u00far nem vonta le \u00e9s nem mondta ki, az egyetlen lehets\u00e9ges konkl\u00fazi\u00f3t: a(z \u00e9l\u0151)vil\u00e1g l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez teremt\u00e9s kellett, mert nulla sz\u00e1zal\u00e9k az evol\u00faci\u00f3s kialakul\u00e1s val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge. Teh\u00e1t a cikk fel\u0151l n\u00e9zve a k\u00e9rd\u00e9st Isten l\u00e9te nem hit k\u00e9rd\u00e9se, hanem t\u00e9ny.<\/p><\/blockquote>\n

     <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A DezoxiriboNukleinSav Kerestem a NET-n \u00e9s belefutottam egy nagyon \u00e9rdekes szakmai cikkbe. Egy koll\u00e9ga okfejt\u00e9s\u00e9re \u00e9s magyar\u00e1zat\u00e1ra tal\u00e1ltam. Amit eddig is gondoltam, de a bizony\u00edt\u00e1s\u00e1t nem vezettem le, azt megtette a koll\u00e9ga. Ugyanis \u00e9rdekesen j\u00e1r annak az embernek az esze, aki m\u0171szaki v\u00e9gzetts\u00e9ggel is rendelkezik, mert a hitet elfogadva, az\u00e9rt a gondolkod\u00e1st nem hagyja ott […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":776,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[182,222],"tags":[318,311,300,306,314,304,307,309,299,315,297,310,301,312,303,302,317,305,308,316,298,313],"class_list":["post-774","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-gondolatok","category-velemeny","tag-aminosav","tag-binaris","tag-darwin","tag-dezoxiribonukleinsav","tag-dna","tag-dns","tag-dvd","tag-elektronmikroszkop","tag-evolucio","tag-gigabyte","tag-isten","tag-kettos-spiral","tag-kodolas","tag-komplementer","tag-lyukszalag","tag-negybites","tag-petabyte","tag-spiral","tag-szamrendszer","tag-terabyte","tag-teremtes","tag-zip"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/774","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=774"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/774\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":779,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/774\/revisions\/779"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/776"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=774"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=774"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=774"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}