{"id":7903,"date":"2026-09-04T06:00:44","date_gmt":"2026-09-04T04:00:44","guid":{"rendered":"https:\/\/actio-catholica.hu\/?p=7903"},"modified":"2026-09-04T05:45:59","modified_gmt":"2026-09-04T03:45:59","slug":"a-novus-ordo-missae-legitimitasarol-jogos-kerdes-velemenycikk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/2026\/09\/04\/a-novus-ordo-missae-legitimitasarol-jogos-kerdes-velemenycikk\/","title":{"rendered":"A Novus Ordo Missae legitimit\u00e1s\u00e1r\u00f3l: jogos k\u00e9rd\u00e9s? (V\u00e9lem\u00e9nycikk)"},"content":{"rendered":"
\u201e\u00c0 quand la paix liturgique ?\u201d (Mikor lesz liturgikus b\u00e9ke?) c\u00edm\u0171 cikk\u00e9ben, amely a La Nef 2025. j\u00falius\u2013augusztusi sz\u00e1m\u00e1ban (382. sz\u00e1m) jelent meg, Christophe Geffroy felvetett egy k\u00e9rd\u00e9st, amelyet a Szent X. Piusz Testv\u00e9ris\u00e9gen bel\u00fcl nemr\u00e9giben v\u00e9grehajtott szentel\u00e9si szertart\u00e1sok k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen el\u0151t\u00e9rbe helyeznek. Cikk\u00e9ben a r\u00f3mai r\u00edtus k\u00e9t form\u00e1j\u00e1nak \u201e\u00e9rt\u00e9k\u00e9ben \u00e9s szents\u00e9g\u00e9ben\u201d val\u00f3 egyenl\u0151s\u00e9g\u00e9t hirdette, \u00e9s szemreh\u00e1ny\u00e1st tett azoknak a \u201epapoknak, akik elutas\u00edtj\u00e1k az \u00faj rend b\u00e1rmilyen \u00fcnnepl\u00e9s\u00e9t\u201d, ami\u00e9rt vitatj\u00e1k ezt az \u00e9rt\u00e9ket \u00e9s szents\u00e9get, \u201emert ezt a liturgi\u00e1t \u00bbhi\u00e1nyosnak\u00ab \u00edt\u00e9lik\u201d. Kider\u00fclt azonban, hogy a Hittani Dikaszt\u00e9rium kifejezetten megeml\u00edtette a \u201eNovus Ordo Missae jogszer\u0171s\u00e9g\u00e9t\u201d annak az elj\u00e1r\u00e1snak a preambulum\u00e1ban, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a Szent X. Piusz Testv\u00e9ris\u00e9g papjainak, hogy a szentel\u00e9seket k\u00f6vet\u0151en visszat\u00e9rjenek a teljes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe.<\/em><\/div>\n

<\/p>\n

\"\"Amennyire meg tudom \u00edt\u00e9lni, a liturgi\u00e1ra alkalmazott legitimit\u00e1s fogalma viszonylag \u00faj kelet\u0171. Mi a klasszikus \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g \u00e9s jogszer\u0171s\u00e9g fogalmakat ismert\u00fck. \u00dagy t\u0171nik, II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa vezette be ezt az Isteni Istentisztelet Kongreg\u00e1ci\u00f3j\u00e1n kereszt\u00fcl a Quattuor abhinc annos (1984. okt\u00f3ber 3.) c\u00edm\u0171 dokumentumban, amely az indult alkalmaz\u00e1s\u00e1nak felt\u00e9telek\u00e9nt meg\u00e1llap\u00edtotta:<\/div>\n
\n
\u201ehogy egy\u00e9rtelm\u0171en ki kell der\u00fclnie, hogy az ilyen papok \u00e9s a hozz\u00e1juk tartoz\u00f3 h\u00edvek semmilyen m\u00f3don nem osztj\u00e1k azok \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t, akik megk\u00e9rd\u0151jelezik a VI. P\u00e1l p\u00e1pa \u00e1ltal 1970-ben kihirdetett R\u00f3mai Misek\u00f6nyv legitimit\u00e1s\u00e1t \u00e9s tanbeli pontoss\u00e1g\u00e1t, \u00e9s hogy ezt az \u00e1ll\u00e1spontot nyilv\u00e1nosan el kell ismerni, \u00e9s annak teljesen egy\u00e9rtelm\u0171nek kell lennie.\u201d<\/div>\n<\/blockquote>\n
Hinn\u00fcnk kell, hogy ezeket a felt\u00e9teleket nem volt olyan egyszer\u0171 teljes\u00edteni, mivel Marcel Lefebvre \u00e9rsek az 1988. m\u00e1jus 5-i meg\u00e1llapod\u00e1si jegyz\u0151k\u00f6nyvben a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00f6telezetts\u00e9gv\u00e1llal\u00e1sokat tette:<\/div>\n
\n
\u201e3. A II. Vatik\u00e1ni Zsinat \u00e1ltal tan\u00edtott, illetve a liturgia \u00e9s a jog k\u00e9s\u0151bbi reformjait \u00e9rint\u0151 bizonyos pontok tekintet\u00e9ben, amelyek sz\u00e1munkra nehezen \u00f6sszeegyeztethet\u0151k a hagyom\u00e1nnyal, elk\u00f6telezz\u00fck magunkat a tanulm\u00e1nyoz\u00e1s \u00e9s az Apostoli Sz\u00e9kkel val\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3 pozit\u00edv hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa mellett, elker\u00fclve minden pol\u00e9mi\u00e1t.
\nEzenk\u00edv\u00fcl kijelentj\u00fck, hogy elismerj\u00fck a szentmise-\u00e1ldozat \u00e9s a szents\u00e9gek \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t, amennyiben azokat az Egyh\u00e1z gyakorlat\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val, valamint a R\u00f3mai Misek\u00f6nyv tipikus kiad\u00e1saiban \u00e9s a VI. P\u00e1l \u00e9s II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1p\u00e1k \u00e1ltal kihirdetett szents\u00e9gszertart\u00e1si ritu\u00e1l\u00e9kban megjel\u00f6lt r\u00edtusok szerint celebr\u00e1lj\u00e1k.\u201d<\/div>\n<\/blockquote>\n
Ezekben a k\u00f6telezetts\u00e9gv\u00e1llal\u00e1sokban nincs nyoma semmif\u00e9le olyan legitimit\u00e1snak, amelyet a Novus Ordo Missae tekintet\u00e9ben el kellene ismerni. Ugyanakkor ez a meg\u00e1llapod\u00e1si jegyz\u0151k\u00f6nyv az az alap, amelyre a Szent P\u00e9ter Papi Testv\u00e9ris\u00e9g \u00e9s R\u00f3ma k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat kezdett\u0151l fogva \u00e9p\u00fclt. Ezek a Lefebvre \u00e9rsek \u00e1ltal tett, \u00e9s a Szentatya nev\u00e9ben Josef Ratzinger b\u00edboros \u00e1ltal elfogadott k\u00f6telezetts\u00e9gv\u00e1llal\u00e1sok k\u00e9pezik az apostoli \u00e9let t\u00e1rsas\u00e1gainak, illetve az Ecclesia Dei k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geknek \u2013 legal\u00e1bbis a h\u00e1rom \u201et\u00f6rt\u00e9nelmi\u201d k\u00f6z\u00fcl: a Szent P\u00e9ter Papok Testv\u00e9ris\u00e9g\u00e9nek, a Szent Vince Ferrer Testv\u00e9ris\u00e9g\u00e9nek \u00e9s a Sainte-Madeleine du Barroux ap\u00e1ts\u00e1gnak \u2013 R\u00f3m\u00e1val val\u00f3 kapcsolat\u00e1nak k\u00f6z\u00f6s alapj\u00e1t. A tisztess\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt t\u0151l\u00fck csup\u00e1n azt kellene megk\u00f6vetelni, hogy ismerj\u00e9k el az \u00faj liturgia szerinti szentmise-\u00e1ldozat \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t, \u00e9s m\u00e9g akkor is csak a tipikus kiad\u00e1sok szerint.<\/p>\n<\/div>\n
Amit Josef Ratzinger, a Szent R\u00f3mai Egyh\u00e1z b\u00edborosa 1988-ban elfogadott, azt XVI. Benedek p\u00e1pa nem vonhatta k\u00e9ts\u00e9gbe. Ez\u00e9rt nem a Summorum Pontificum motu proprio (2007. j\u00falius 7.) hozta vissza napirendre a legitimit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, hanem a motu proprio alkalmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3, 2011. \u00e1prilis 30-i utas\u00edt\u00e1s 19. cikke:<\/div>\n
\n
\u201eAzok a h\u00edvek, akik a forma extraordinaria szerinti szentmis\u00e9t k\u00e9rik, semmilyen m\u00f3don nem t\u00e1mogathatnak olyan csoportokat, illetve nem tartozhatnak olyan csoportokhoz, amelyek a forma ordinaria szerint celebr\u00e1lt szentmis\u00e9nek vagy a szents\u00e9gek \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t vagy legitimit\u00e1s\u00e1t vitatj\u00e1k [\u2026].\u201d<\/div>\n<\/blockquote>\n
\u00cdgy a Summorum Pontificum motu proprio alkalmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 utas\u00edt\u00e1ssal az \u00faj liturgia legitimit\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se 23 \u00e9vnyi sz\u00fcnet ut\u00e1n ism\u00e9t napirendre ker\u00fclt. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy ez a 19. cikk nem ker\u00fclhette el, hogy k\u00e9rd\u00e9seket vessen fel a \u201elegitimit\u00e1s<\/em>\u201d fogalm\u00e1nak \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban, \u00e9s \u00edgy a Bizotts\u00e1ghoz c\u00edmzett dubia form\u00e1j\u00e1ban megfogalmazott k\u00e9rd\u00e9seket is. A PCED (Ecclesia Dei P\u00e1pai Bizotts\u00e1g) 2012. m\u00e1jus 23-i v\u00e1lasza (hiv. sz. Prot. 156\/2009) abb\u00f3l \u00e1llt, hogy a legitimit\u00e1st szigor\u00faan egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171nek kell tekinteni a jogszer\u0171s\u00e9ggel. Ez nyilv\u00e1nval\u00f3an minimalista v\u00e1lasz volt, \u00e9s a legink\u00e1bb b\u00e9k\u00e9ltet\u0151 megold\u00e1s, amely elker\u00fclte, hogy a k\u00fcls\u0151 s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gbe tasz\u00edtsa az \u00f6sszes olyan bajkever\u0151t, mint \u00e9n, akik minden er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u00fck \u00e9s j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kuk ellen\u00e9re, \u00e9rz\u00e9keiket \u00e9s \u00e9rtelm\u00fcket haszn\u00e1lva sem tudt\u00e1k r\u00e1venni magukat, hogy k\u00f6vess\u00e9k az egyenl\u0151v\u00e9 t\u00e9v\u0151 utas\u00edt\u00e1sokat.<\/p>\n<\/div>\n
Teljesen logikus \u00e9s nem meglep\u0151 volt, hogy a Traditionis Custodes motu proprio, amely 3. cikk\u00e9ben foglalkozik a legitimit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel, 2021. j\u00falius 16-\u00e1n egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 tette a k\u00f6vetkez\u0151ket:<\/div>\n
\n
A p\u00fcsp\u00f6knek azokban a egyh\u00e1zmegy\u00e9kben, ahol jelenleg egy vagy t\u00f6bb olyan csoport m\u0171k\u00f6dik, amely az 1970-es reformot megel\u0151z\u0151 misek\u00f6nyv szerint \u00fcnnepli a szentmis\u00e9t [\u2026], meg kell \u00e1llap\u00edtania, hogy ezek a csoportok nem tagadj\u00e1k a II. Vatik\u00e1ni Zsinat \u00e9s a p\u00e1p\u00e1k \u00e1ltal el\u0151\u00edrt liturgikus reform \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t \u00e9s legitimit\u00e1s\u00e1t;<\/div>\n<\/blockquote>\n
Nem hamis ind\u00edt\u00e9kokat tulajdon\u00edtunk Ferenc p\u00e1p\u00e1nak, ha felt\u00e9telezz\u00fck, hogy \u0151 a legitimit\u00e1snak egy sokkal kev\u00e9sb\u00e9 b\u00e9k\u00e9ltet\u0151 meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t tartotta szem el\u0151tt, mint a puszta jogszer\u0171s\u00e9g\u00e9t, amelyhez a Bizotts\u00e1g 2012-ben \u00e1ll\u00edt\u00f3lag hozz\u00e1igaz\u00edtotta azt: a dokumentum \u00e1ltal\u00e1nos tartalma \u00e9s hangv\u00e9tele \u2013 s\u00falyos gyenges\u00e9gei ellen\u00e9re \u2013 egy sokkal szigor\u00fabb \u00e9s paradox m\u00f3don hagyom\u00e1nyosabb \u00e9rtelmez\u00e9st t\u00e1r fel: az elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k igazs\u00e1gtalans\u00e1g\u00e1t, az ellentmond\u00e1sokb\u00f3l fakad\u00f3 r\u00e9szleges alkalmazhatatlans\u00e1got, valamint a jogi irracionalit\u00e1st (v\u00f6. R\u00e9ginald-Marie Rivoire: \u201eA \u00bbTraditionis Custodes<\/em>\u00ab megfelel-e a jogi racionalit\u00e1s pr\u00f3b\u00e1j\u00e1n?\u201d).<\/p>\n<\/div>\n
\u00c9s ha akkor kijelentette volna, hogy a Novus Ordo Missae legitimit\u00e1s\u00e1t \u2013 amely messze t\u00falmutat a puszta jogszer\u0171s\u00e9gen \u2013 annak a Szent Egyh\u00e1z objekt\u00edv k\u00f6zj\u00f3val val\u00f3 \u00f6sszhangja alapj\u00e1n kell meg\u00edt\u00e9lni, nos, akkor teljes m\u00e9rt\u00e9kben egyet\u00e9rtett\u00fcnk volna vele, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Lex Credendi tekintet\u00e9ben \u2013 \u00e9rdeme, hogy felh\u00edvta a figyelmet az im\u00e1ds\u00e1g t\u00f6rv\u00e9nye \u00e9s a hit t\u00f6rv\u00e9nye k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sre. Ugyanilyen bizonyos, hogy a \u201eTraditionis Custodes<\/em>\u201d kapcs\u00e1n az \u00e9n fajt\u00e1mhoz tartoz\u00f3 makacsok \u2013 \u00e9vekig tart\u00f3 viszonylagos b\u00fcntetlens\u00e9g ut\u00e1n \u2013 ism\u00e9t kock\u00e1ztatt\u00e1k, hogy kik\u00f6z\u00f6s\u00edtik \u0151ket.<\/p>\n<\/div>\n
Az 1988-as meg\u00e1llapod\u00e1si jegyz\u0151k\u00f6nyv \u2013 ha egy\u00e1ltal\u00e1n sz\u00fcks\u00e9ges lenne \u2013 megmutatja nek\u00fcnk, hogy a k\u00e9t al\u00e1\u00edr\u00f3, \u00e9s \u2013 ahogyan azt elk\u00e9pzelni lehet \u2013 II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa maga is vagy legal\u00e1bbis elismerte az \u00faj r\u00edtus hi\u00e1nyoss\u00e1gainak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, vagy nem tartotta helytelennek \u00e9s abszurdnak, hogy err\u0151l vit\u00e1t folytassanak. \u00dagy t\u0171nik, egyik al\u00e1\u00edr\u00f3 sem tekintette ezt a katolikus egyh\u00e1z hib\u00e1tlans\u00e1g\u00e1nak dogm\u00e1j\u00e1ra m\u00e9rt t\u00e1mad\u00e1snak.<\/p>\n<\/div>\n
Hogy a Novus Ordo Missae \u201ehi\u00e1nyoss\u00e1gokat mutat liturgikus mivolt\u00e1ban<\/em>\u201d \u2013 hogy egy bizonyos, Ch\u00e9mer\u00e9-le-Roi-i aty\u00e1nak kedves kifejez\u00e9st haszn\u00e1ljak \u2013, ezt lehets\u00e9ges bizony\u00edtani, \u00e9s \u00e9szszer\u0171 fenntartani. M\u00e1sok, sokkal jelesebb szem\u00e9lyis\u00e9gek, kezdve<\/span> Ottaviani \u00e9s Bacci<\/a><\/strong> b\u00edborosokkal (\u00e9rdemes elolvasni ezt a cikket is, amely a LA PENS\u00c9E CATHOLIQUE 1969. negyedik negyed\u00e9vi 122. sz\u00e1m\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik), m\u00e1r megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k ezt megtenni, \u00e9s nincs sz\u00fcks\u00e9g arra, hogy \u00fajra felvegy\u00fck ezt a t\u00e9m\u00e1t. Eml\u00e9kezz\u00fcnk az \u00e1ldozati aj\u00e1nd\u00e9kok egyszer\u0171 bemutat\u00e1s\u00e1ra le\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00f6tt felaj\u00e1nl\u00e1sra, az \u00e1ldozati ima (a k\u00e1non) hely\u00e9be l\u00e9p\u0151 \u2013 sz\u00e1mos \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151 \u2013 \u00fagynevezett eucharisztikus im\u00e1kra, valamint a szentel\u00e9si szavak (sz\u00f6veg \u00e9s ritu\u00e1lis kontextus) m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Mindezek az elemek objekt\u00edven hozz\u00e1j\u00e1rulnak ahhoz, hogy elhom\u00e1lyos\u00edts\u00e1k nem kevesebbet, mint Krisztus val\u00f3s jelenl\u00e9t\u00e9nek dogm\u00e1j\u00e1t, megv\u00e1lt\u00f3 (engesztel\u0151) \u00e1ldozat\u00e1nak felaj\u00e1nl\u00e1s\u00e1t \u00e9s fel\u00e1ldoz\u00e1s\u00e1t, v\u00e9g\u00fcl pedig a pap szents\u00e9gszolg\u00e1ltat\u00f3i hatalm\u00e1t, s\u0151t, t\u00e9ves \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t is sugallj\u00e1k. A k\u00f6vetkezm\u00e9nyek? A Novus Ordo Missae kev\u00e9sb\u00e9 k\u00e9sz\u00edti fel a lelkeket az isteni \u00e1ldozat minden gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9nek befogad\u00e1s\u00e1ra; cs\u00f6kkenti a hit tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tel\u00e9t \u00e9s Isten dics\u0151s\u00e9g\u00e9nek megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1t, amelyre minden liturgikus cselekm\u00e9nynek sz\u00fcks\u00e9ge van, mivel nyitva hagyja az ajt\u00f3t a protest\u00e1ns \u00e9rtelmez\u00e9s el\u0151tt. Antropocentrikus, a h\u00edvek jelenl\u00e9t\u00e9re \u00f6sszpontos\u00edtva kev\u00e9sb\u00e9 fejezi ki a szentmise \u00e1ldozati, engesztel\u0151 \u00e9s kultikus dimenzi\u00f3it, valamint annak az Istennek az im\u00e1d\u00e1s\u00e1t, akinek az \u00e1ldozatot felaj\u00e1nlj\u00e1k \u2013 ha a tipikus kiad\u00e1sok szerint celebr\u00e1l\u00f3 szolg\u00e1lattev\u0151 eset\u00e9t vessz\u00fck alapul. E hi\u00e1nyoss\u00e1g \u00e9s k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g hat\u00e1sainak nagyon konkr\u00e9t illusztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t szolg\u00e1ltatta egy, a val\u00f3s jelenl\u00e9tre vonatkoz\u00f3 hitr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 amerikai tanulm\u00e1ny.<\/span><\/p>\n<\/div>\n
\u00cdgy \u2013 \u00f3vatosan fogalmazva \u2013 megalapozottan \u00e1ll\u00edthat\u00f3, hogy a Novus Ordo kev\u00e9sb\u00e9 er\u0151teljesen \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 biztosan j\u00e1rul hozz\u00e1 az Egyh\u00e1z k\u00f6zj\u00f3hoz (amely Isten dics\u0151s\u00e9g\u00e9re \u00e9s a lelkek megszentel\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul), mint az usus antiquior vagy m\u00e1s tiszteletrem\u00e9lt\u00f3 r\u00edtusok, p\u00e9ld\u00e1ul a domonkos r\u00edtus. Ugyan\u00edgy igaz az is, hogy a Novus Ordo nem egy organikus fejl\u0151d\u00e9s eredm\u00e9nye, hanem ink\u00e1bb tud\u00f3sok \u00e9s szak\u00e9rt\u0151k munk\u00e1j\u00e1nak term\u00e9ke, egy antiliturgikus folyamat gy\u00fcm\u00f6lcse: ha a r\u00edtus kidolgoz\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dszer\u00e9t tenn\u00e9nk a legitimit\u00e1s krit\u00e9rium\u00e1v\u00e1, a Novus Ordo nem felelne meg a vizsg\u00e1n. Ahogy a k\u00e9s\u0151bbi XVI. Benedek \u00edrta:<\/div>\n
\n
\u201eaz \u00faj misek\u00f6nyvet professzorok \u00e1ltal \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott k\u00f6nyvk\u00e9nt adt\u00e1k ki, nem pedig egy folyamatos fejl\u0151d\u00e9si folyamat egyik szakaszak\u00e9nt. Ilyesmi m\u00e9g soha nem t\u00f6rt\u00e9nt kor\u00e1bban [\u2026]<\/em><\/strong><\/span>\u201d (A liturgia teol\u00f3gi\u00e1ja \u2013 Parole et silence, 556. o.).<\/div>\n<\/blockquote>\n
Eljutva id\u00e1ig, szembe kell n\u00e9zn\u00fcnk a t\u00e9nyekkel: Christophe Geffroy, Abb\u00e9 Spriet, s\u0151t Dom Pateau v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9vel ellent\u00e9tben \u00e9sszer\u0171 \u00e9s v\u00e9dhet\u0151 \u00e1ll\u00e1spont, hogy a k\u00e9t r\u00f3mai r\u00edtus \u2013 a r\u00e9gi \u00e9s az \u00faj \u2013 \u00e9rt\u00e9k\u00e9ben \u00e9s szents\u00e9g\u00e9ben egyenl\u0151tlenek. \u00c9szszer\u0171 \u00e9s v\u00e9dhet\u0151 \u00e1ll\u00e1spont, hogy a Novus Ordo-t hi\u00e1nyosnak, s\u0151t liturgikus l\u00e9nyeg\u00e9ben k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171nek tekints\u00fck, an\u00e9lk\u00fcl, hogy egy pillanatra is megk\u00e9rd\u0151jelezn\u00e9nk \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t \u2013 ami, ha tov\u00e1bbgondoljuk, az Egyh\u00e1z hib\u00e1tlans\u00e1g\u00e1nak tagad\u00e1s\u00e1hoz vezetne. \u00c9sszer\u0171 \u00e9s v\u00e9dhet\u0151, ha egy pap kategorikusan megtagadja annak celebr\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u2013 s\u0151t, a koncelebr\u00e1l\u00e1s\u00e1t is \u2013, \u00e9s ezt \u00e9rvekkel al\u00e1t\u00e1masztja. Azok, akik apostoli \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fck vagy az ahhoz tartoz\u00f3 int\u00e9zet\u00fck saj\u00e1tos karizm\u00e1j\u00e1nak k\u00e1nonjogi v\u00e9delm\u00e9b\u0151l r\u00e9szes\u00fclnek, ne feledj\u00e9k, hogy ezt alap\u00edt\u00f3ik a Novus Ordo liturgikus hi\u00e1nyoss\u00e1gainak kritik\u00e1j\u00e1n alapul\u00f3 teol\u00f3giai alapon szerezt\u00e9k meg; \u00e9s \u00e9szszer\u0171 \u00e9s k\u00f6r\u00fcltekint\u0151 t\u0151l\u00fck, ha sz\u00fcks\u00e9ges, ebben az ir\u00e1nyban \u00e9rveljenek. \u00c9szszer\u0171 \u00e9s v\u00e9dhet\u0151, ha egy egyszer\u0171 h\u00edv\u0151 laikus rendszeresen elker\u00fcli a Novus Ordo-mis\u00e9n val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telt. Ez a \u00e1ll\u00e1spont jogos. Ami engem illet, \u00e9n is ezt az \u00e1ll\u00e1spontot fogom k\u00e9pviselni.<\/div>\n
\u00cdrta: Fran\u00e7ois Savy, a Le Salon Beige sz\u00e1m\u00e1ra<\/div>\n
Forr\u00e1s: rorate-caeli.com<\/h5>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201e\u00c0 quand la paix liturgique ?\u201d (Mikor lesz liturgikus b\u00e9ke?) c\u00edm\u0171 cikk\u00e9ben, amely a La Nef 2025. j\u00falius\u2013augusztusi sz\u00e1m\u00e1ban (382. sz\u00e1m) jelent meg, Christophe Geffroy felvetett egy k\u00e9rd\u00e9st, amelyet a Szent X. Piusz Testv\u00e9ris\u00e9gen bel\u00fcl nemr\u00e9giben v\u00e9grehajtott szentel\u00e9si szertart\u00e1sok k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen…<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":5003,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"h5ap_radio_sources":[],"footnotes":""},"categories":[1131],"tags":[116,44,647,293,227,297,54,187,55,348,241,57,51,78,61,115,144,50,47,131,120,294],"class_list":["post-7903","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-roratecaeli","tag-biblia","tag-egyhaz","tag-fsspx","tag-hagyomany","tag-ii-vatikani-zsinat","tag-isten","tag-jezus","tag-katolikus","tag-krisztus","tag-liberalizmus","tag-liturgia","tag-oltariszentseg","tag-oszovetseg","tag-papa","tag-puspok","tag-szentiras","tag-szentlelek","tag-szentmise","tag-tanitas","tag-templom","tag-unnep","tag-vallas","wpcat-1131-id"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7903","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=7903"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7903\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":7905,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7903\/revisions\/7905"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5003"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=7903"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=7903"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/actio-catholica.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=7903"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}