Ferenc pápa 2021. szeptember 12-én Szlovákiában, a jezsuitákkal tartott találkozóján elítélte egyes prelátusok gyanús viselkedését, a július 4-i műtétje alatt és után: “A konklávéra készültek” – mondta.
Az utódlását előkészítő valamiféle összeesküvés leleplezése több kommentátor megdöbbenését is kiváltotta, köztük Giovanni Buttaét, amelyről szeptember 28-án számolt be az Aldo Maria Valli honlapon. A meglepetést nem annyira a leleplezés tartalma, mint inkább az okozta, hogy ki tette azt.
Emlékezzünk ugyanis arra, hogy maga Jorge Mario Bergoglio bíboros is részesült a progresszív prelátusok hatékony és diszkrét támogatásában megválasztása során.
Ezzel kapcsolatban hivatkozhatunk egy bíboros vallomására [Jean-Claude Lattès, 2007], ahol névtelenül Achille Silvestrini bíboros (1923-2019) elismeri, hogy már pápaságának kezdetétől fogva találkozókat tartottak XVI. Benedek utódlásának előkészítése érdekében.
Szintén olvasható Godfried Danneels bíboros (1933-2019) életrajza [Karim Schelkens Jurgen Mettepenningen Godfried Danneels, Polis éd., Antwerpen, 2015], ahol a belga prelátus “St. Gallen-i maffia” néven jelöli meg a prelátusok azon csoportját, amely Silvestrini bíboros kezdeményezésére találkozott ebben a svájci városban.
Egy hónappal a pápa ezen, egy feltételezett “összeesküvésről” szóló megnyilatkozása után Francesco Boezi újságíró készségesen elismeri az Il Giornale október 17-i cikkében, hogy a bíborosi kollégiumon belüli frakciók már szervezkednek, “hogy ne érje őket meglepetés, amikor a sede vacante [az üres szék] megkezdődik”.
Az olasz újságíró leírja, hogy a választók gyülekezete jelenleg három fő áramlatra oszlik: “Bergogliánus” és “progresszív” bíborosok, akik hajlanak az egyház reformjának folytatására; a “Ratzingeriánusok” és “konzervatívok”, akik az egyház újraszervezésére törekszenek; és a “nagy központ”, amely a két frakció között ingadozó magas prelátusokat tömöríti.
Francesco Boezi megjegyzi, hogy a “Ratzingeriánusok” ma már “egy kezünk ujjain megszámlálhatók”. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy egy új, konzervatív beállítottságú pápa megválasztása “teljesen valószínűtlen”.
A progresszív klán nagy fölényét feltételezve az újságíró azt állítja, hogy “névsor van a pápaságra”, köztük a filippínó Antonio Tagle bíboros és a német Reinhard Marxé.
De a “Ratzingeriánusok”, mivel úgy érzik, hogy nem tudják egyik kedvencüket sem ültetni Péter székébe, más megoldást választhatnak, amely közelebb állna a “második legjobbhoz”. Annak érdekében, hogy elkerüljék egy túlságosan progresszív pápa megválasztását, szövetkezhetnének a “nagy centrummal”, amely meghatározhatná egy “mérsékelt” pápa kiválasztását.
Legolvasottabb írások331 times!
