A tegnapi híradásokban – több hírportálon – megjelent, hogy Fabinyi Tamás lutheránus lelkész és felekezete az „Úrvacsora évének” nyilvánította a 2020-s évet. Azt az évet, melyet Jézus Krisztus egyetlen Egyháza [Mt. 16,18], a katolikus Egyház Eucharisztikus évnek hirdetett meg és 1938 után szeptemberben ismét Magyarországon rendezik meg az Eucharisztikus kongresszust. Ez a bejelentés a katolikus […]
Az Actio Catholica Alapítvány sok szeretettel hív mindenkit a jövőévi, Nagyböjtben tartandó, nemzetközi, liturgikus konferenciájára. AC kuratórium
Amikor eltelt a nyolc nap, a Jézus nevet adták neki, ahogy az angyal nevezte, mielőtt még a méhben megfogamzott volna. Amikor elteltek a tisztulásnak a Mózes törvényében megszabott napjai, felvitték Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, ahogy az Úr törvényében elő volt írva: az anyaméhet megnyitó minden elsőszülött fiú az Úr szentjének hívatik, s az áldozatot […]
Január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb (✠ = Parancsolt) ünnepe. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, utána kezdődik a farsangi időszak. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik. Az epifánia ünnepe először […]
A megtestesült Igének, az emberi nem Megváltójának Istentől adott neve. A Mt 1,21 és Lk 1,31 szerint Józseffel és Máriával Gábor főangyal közli, hogy Isten akaratából a Jézus nevet kell adniuk a születendő gyermeknek. Máté a név tartalmát is megadja: “ő szabadítja meg népét bűneitől”. Az Újszövetségben Jézus neve azonos tartalmú, jelentésű és jelentőségű Isten […]
Előhang: Bizonyára a Kedves Olvasók nagyot néznek, hogy az adventi elmélkedések nyelvezete után most más szóhasználatot kell elviselniük tőlem. Szabadjon – mindenféle oktalan összehasonlítást elvetve – hivatkoznom Prohászka Ottokár püspökre. Amikor szent dolgokról ír, akkor költői zsenialitással használja áldott magyar nyelvünket, de ha a naplójegyzetek (Soliloquia) megjegyzéseit olvassuk, mondjuk a ’19-es patkányforradalomról, akkor elcsodálkozunk, hogy […]
Tegnap felhívott az egyik munkavállalónk, hogy Boldog Új Esztendőt kívánjon. Az üdvözlés után rátért, hogy mi történt a falujukban Karácsony másodnapján [Szent István vértanú diakónus ünnepe]. Természetesen felháborodva mesélte:
Világgá kürtölte a média, hogy a Notre-Dame elöljárója, bizonyos Chauvet úr hogyan szédítette az embereket, aligha saját jószántából. Mély, de annál árulkodóbb hallgatás övezi a tűzeset körülményeit, holott aligha találnánk olyan embert, aki elhiszi a hivatalos verziót, miszerint a sekrestyében lévő computer zárlata okozott tüzet csaknem 100 méterrel magasabban. Most, az akkori huszártorony-restaurálás tűzben megrongálódott […]
December 28. +Betlehem Kr. e. 7-6. Azok a gyermekek viselik ezt a kedves nevet, akiket Jézus, a prófétai ígéreteket beteljesítő Messiás király miatt öletett meg Heródes, azt gondolván, hogy így megmentheti királyságát, és dinasztiát alapíthat a zsidók országában. A rómaiak Kr. e. 43-ban ültették a fejedelmi székbe az idegen, idúmeus származású Heródest, akinek a történelem […]
December 27. Az Úr tanítványai köréből János kiemelkedő személyiség: Péter után ő a legfontosabb az apostolkollégiumban. Az apostolok közül csak Szent Pál fogható hozzá fogékonyság és a teológiai gondolkodás mélysége tekintetében. A négy evangélista közül az ő szimbóluma a sas, melynek szárnyalása, magas röpte és napra figyelő tekintete jól kifejezi János sajátságait. A negyedik evangéliumban […]
December 26. +Jeruzsálem István diakónus vértanúságát Szent Lukács örökítette meg az Egyház számára az Apostolok Cselekedeteiben (6,1–8,2). E két fejezetben Lukács nem annyira a vértanúságot hangsúlyozta, mint inkább azt az üdvtörténeti fordulatot, amelynek dátuma István halálának napja: a fiatal Egyház Jeruzsálemből szétszóródik “Júdeába és Szamáriába”, majd a pogányok közé is, s ezáltal egyre szélesebb körben […]
