Nyomtatás Nyomtatás

Egy család részleges halála és a COVID-19

Megrendítő, sokkoló olvasni egy paksi anyuka beszámolóját azokról a napokról, hetekről, amikor az életéért küzdött. A negyvenes éveiben járó nő közösségi oldalán írt arról, hogy egyetlen ember felelőtlensége miatt az egész családja fertőzötté vált. Talán önök el sem tudják képzelni, milyen rettenetes érzés lehet levegővételért kapkodni, milyen fájdalommal jár még az is, hogy felülhessen…

Mindezt Bea esetében pedig tovább nehezítette, hogy a kórház sürgősségi osztályán tudta meg a tragikus hírt: nagymamáját és édesapját nem tudták megmenteni, belehaltak a fertőzésbe. Az egy emelettel lejjebb lévő osztályon kezelt édesanyjához lekísérték, hogy személyesen mondhassa el neki: „apa nincs többé”. Beát a napokban engedték haza, de mint azt a PestiSrácok.hu-nak kifejtette: azzal, hogy otthon van, még nincs vége megpróbáltatásainak, hosszú időt vesz igénybe a teljes rehabilitáció.

Küzdelmes hetek állnak egy paksi család mögött, a negyvenes éveiben járó Bea ugyan már túl van a nehezén, otthon lábadozik, de nagymamája és édesapja belehalt a koronavírus miatti fertőzésbe, édesanyját is kórházban kezelték. Beának pedig a gyász és a fájdalom mellett pedig még azzal is meg kell küzdenie, hogy hárítsa azokat a kommentelőket, akik bizonyítékokat követeltek tőle, hogy valóban kórházban fekszik és koronavírus miatt kezelik. Igen, jól olvassák: léteznek olyan embertársaink, akik még egy ilyen helyzetben lévő betegről is azt állítják, hogy megbízásból ír úgynevezett „covid-naplót”.

Ez már nálam az a szint, amit inkább nem is minősítenék. Azok pedig, akik még ezek után is azt gondolják, hogy nem is létezik a koronavírus, legyenek kedvesek elolvasni csak néhány bejegyzést a paksi anyuka oldaláról és utána menjenek tüntetni – ha még van rá affinitásuk – Gődénnyel és a többi extra értelmes lénnyel, lehetőség szerint maszk nélkül, hogy láthassuk az arcukat és messzire kerüljük őket.

Beáék kálváriája egy születésnapi köszöntéssel kezdődött: a nagymamát látogatták meg, maszkban voltak, amit csupán egyetlen fotó erejéig vettek le magukról. Mégis végzetes hibának minősült, alig néhány nappal később már az egész család megbetegedett. Március 17-én ezt írta:

Mondom, mi van. A fejem szétmegy,a hátam,mellkasom fáj,a szemem alig tudom nyitva tartani.Folyik az orrom,köhögök, ülve alszok. Égnek az izmaim, ízületeim, még a szempillám is fáj. 45 éves nő vagyok, “0” vércsoporttal, csak compa vérrel vagyok trafózható, jelentsen ez bármit is…A Covid gyorstesztem negatív volt,mikor már mindenki másnak pozitív a közelemben. A PCR teszt viszont pozitív, amit a gyorsteszt elvégzése után közvetlenül vettek le. Ennek 5 napja. Favipiravirt szedek,ettől állítólag jobban kellene lennem. Nem tudom ,mi lenne,ha ezt nem szedném 3 napja,de ha ez a “jobban vagyok,mert szedtem ezt a gyógyszert “nem is akarom megtudni,milyen ha valaki rosszul van. Jelenleg 38,7 a hőm. Folytatom: Beni 2 napja lázas, hány, fekszik. Janának folyik az orra, köhög, hőemelkedésig jutott eddig. Apa egy laza 39,7 -tel indított, 5 napja fekszik. De elmondása szerint ő már jól van. Apu is kapott Favipiravirt, 74 éves lesz, Dédi is a maga kis 86 évével. Senki sincs toppon….Dédi nagyon nincs jól 😞Az elmúlt évben bejártuk Svájcot, Németországot, Ausztriát, az akkor legfertőzöttebb helyeken mentünk át. Vigyáztunk magunkra. Itthon vagyunk korlátok közt 1 éve, senki sehová, maszk nélkül pláne. És tessék..Szóval ez nem mese Emese … Vigyázzatok magatokra és a kis gyerekekre! Mindenkinek jó egészséget kívánok! A bejegyzés óta dédivel egy háztartásban élő menyét elvitte a mentő. 

Öt nap múlva már a kórházból jelentkezett…

Egy hiba és vége. Visszafordíthatatlanul. Élhetett volna még. De ő kapta el először. Ahol élt, ott volt a gócpont. Mi pedig belerongyoltunk. Hiába volt oltva. Akiknek felelőtlensége, nemtörődömsége, hanyagsága miatt emberek halnak meg, kerülnek gépre, fel sem fogják, mit művelnek a viselkedésükkel, mászkálnak össze vissza, azoknak üzenem: nem tudom, ezek után hogy fogják tudni leélni nyugodt szívvel az életüket, de ha rajtam múlik, mindig emlékeztető leszek számukra. Isten megbocsát. De én nem vagyok Isten. Maradjatok otthon vagy úgy jártok, mint mi. Ha van a közvetlen közeletekben csak egy, aki csak köhög, csak folyik az orra, szerinte csak kicsit levert vagy lázas, ne legyetek rest teszteltetni és tetszik nem tetszik, elkerülni.

Bea megbocsáthatatlannak tartja, hogy egyetlen személy felelőtlensége miatt az egész családi tragédia következett be.

Nálunk az illető a mai napig állítja, hogy ugyan neki semmi baja nem volt ..De a nője két hete fetrengett. Csak éppen ezt elfelejtették velünk közölni. Tünetmentesen megszórta ezt a gyilkos kórt, maszk nélkül, boltba, postára mászkálva, miközben a háztartásban ketten fekszenek levegőért kapkodva…Ez felfoghatatlan… és részemről megbocsáthatatlan. Köszönöm szépen a rengeteg támogató üzenetet,erőm nincs válaszolni,de nagyon hálás vagyok mindenkinek. Még nem kértem Ilyet,de ha tehetitek kérlek imádkozzatok apukámért, sajnos intenzív osztályon küzd. Anyuért, aki a 4.szinten van tüdő gyulladással. Még rengeteg mindent meg kell tanítania Beninek, Janának, Fannynak, Bencének, Vesztának. Mi pedig még nem vagyunk felkészülve rá, hogy elárvuljunk. Még legalább 20 évünknek kell lennie. Nem lehet másképp.

Beánál koronavírust és kétoldali tüdőgyulladást diagnosztizáltak, oxigénpótlást kapott. Minden éjszaka küzdelmet folytatott az életért, rettenetes, kínzó fájdalmak gyötörték. Beszámolója szerint többségében negyvenes éveikben járó emberekkel van tele a kórház, akik közül többen talán soha nem térnek már haza.

Ez nem szálloda. Sbo vörös zóna. Nekem is beütött. 7 óra sbon fekvés után kerültem a fertőző osztályra, étel, víz nélkül. Másnap ebédet kaptam először. Nagyon megijedtem, nagyon rossz értékekkel vettek fel. Nagyon fulladtam, nem tudtam megmondani, hány éves vagyok .Most kicsit jobban vagyok, de ez hullámzó. Ezért most gyorsan leírom, mi a helyzet. A hírekkel ellentétben jelenleg nem vagyok gépen, de oxigén támogatásra van szükségem. Sajnos covid+kétoldali tüdőgyulladás rottyra tette az egész tüdőm. Aki nem gondolja komolyan ezt az egészet, annak üzenem: Minden éjszaka küzdelem az életért. És ezt teljesen komolyan mondom.39 fölötti lázam van folyamatosan. Rettenetes, leírhatatlan. Nyugtató, altató, köhögés csillapító… lázcsillapító, szteroid, infúzió, 20 tabletta…hét helyen a branul, mert a vénák nem bírják…Köhögsz, de már vennéd a levegőt, ami nincs, elhányod magad, mert nem marad abba az inger…. aztán minden méltóságot félretesszük, mert gondolkozni sem tudsz. Minden nap megkérdezik, kell e pelenka. Első napon kerekedett a szemem, mondtam, nem kell. Mire a nővér válasza… még nem .2. nap megértettem. A rengeteg gyógyszer megteszi hatását, hasmenés, ágyban infúzióval ágyhoz kötve.. köhögő rohamnál… szóval a legjobb barátod a pelenka. Szégyenérzet, méltóság a bugyiban. Szóval kemény. Örülök, hogy pislogok. Az agyam tiszta, a kezem nincs eltörve. Sokszor ülök az ágy szélén, ha tudok, kimegyek a folyosóra. Itt mindenki ezt próbálja csinálni. A nappalok elviselhetőek, az esték nehezebbek. Akkor jön inkább a köhögés. Ezért tudok itt írkálni, én nem lettem passzív. A levegőt meg a Messer támogatja. Szívom, fújom… És igen, én vagyok az, aki még ebben a helyzetben is le fogja írni, mi a fene folyik velem…Lehet, hogy több perc egy mondat, van hogy akár fél óra is több sor, de akkor is le írom. Az oxigén jön, az agyam tiszta. És jelenleg a sok alvás után nincs jobb dolgom…Vegyétek komolyan! Tegnap még 40en voltunk az osztályon, ma már csak harminheten. Negyvenesek vagyunk itt többen ne higyjêtek, hogy kaszinó!! Látjátok, elég volt egyszer hibázni és a fél családom az életéért küzd. Dédikém 86.születésnapja..De legalább láttam. Utoljára boldogan, mosolyogva. Ha nem megyek akkor oda, sajnos valószínűleg őt akkor is elviszi ez a szar. Mi oda mentünk, el is kaptuk. Egy hiba és vége. Visszafordíthatatlanul. Élhetett volna még. De ő kapta el először. Ahol élt, ott volt a gócpont. Mi pedig belerongyoltunk. Hiába volt oltva.

Bea tizenöt napja volt koronavírusos, ebből tíz napig negyven fokos lázzal. A kórházba kerülésének ötödik napján írta azt, hogy már kezd elviselhetővé válni a betegség, de inkább csak nappal.

A nappal egész elviselhető. Ülve, hason elvagyok. Egyedül eszek, iszok, ki tudok menni fürdeni. Csoszogva a biztos. Szóval én még jobb helyzetben vagyok, nincs pelenkám. Az éjjel nem volt lázam. Előtte 10 napig durván 40 fok körül…Bíztató, de sajnos hullámzó. 

Március 30-án kapta a gyászhírt: az intenzív osztályon kezelt édesapja nem bírta tovább, feladta a harcot. A pótolhatatlan veszteségről ő értesítette szintén kórházban fekvő édesanyját.

Édesapám, a vasember a végső játszmát sajnos elveszítette az intenzív osztályon. Őrület, fel sem fogom, robot program van. Amíg a nővérem a patológián intézkedett, addig nekem jutott a feladat, hogy anyunak elmondjam, elment apu. Én az 5. Szinten fekszem, anyu a 4. Szinten. Segítettek lemenni. Sajnos nekem sem jók a hírek. Azt mondják, rosszabb a helyzet a röntgen szerint. Nem mehetnek sehová.

Családok…apa-fia, férj-feleség…sajnos a férj neve már eltűnt a falról

Másnap még mindig sokkos állapotban volt a fájdalmas veszteség miatt:

Ami most velünk történik…az durva…Maszk volt az éjjel, elég nehezen jön a levegő..de csak hullámokban. Kaptunk tiszta ágyneműt, tegnap már fürödtem. Összeteszem a két kezem, vannak ijesztő sorsok itt. 33 éves fiatalember, huszonéves lány.. segítségre szorulnak. Családok…apa-fia, férj-feleség…sajnos a férj neve már eltűnt a falról. Egyik szinten a gyerek, másik szinten az anya. vagy apa. Vannak, akik vegetálnak. Mozdulatlanul fekszenek. Ki kell menni a folyosóra, sétálgatni, ez itt a fitness. Muszáj. Én, aki pár hete azt sem tudtam, mi az hogy a seggemen megmaradni…..most, mint egy 90 éves öreg ember ,fogom a falra felerősített fakorlátot és szó szerint csoszogva faltól falig. De van, hogy az adrenalin megindul…Akkor egész jól elvagyok. Szóval ez egy kibaszott hullámvasút…Nem akartam befizetni erre a (…)Mostantól kőkeményen az egészségügyi dolgozók mellett. Mert amit itt leművelnek…Azt szavakba nem lehet önteni. Egymást vigasztalni ápoló és beteg.. Hajnal fél 3-kor kel az ápoló, hogy az otthonából autóval elmenjen egy buszmegállóig, amivel eljut a kórházba, este 8 után ér haza.2 gyereke várja otthon. 

Van, aki szerint megrendelésre írja a beszámolókat és pénzért fekszik a kórházban

A döbbenetes sorokat olvasva egészen hihetetlen, hogy akadnak olyanok, akik a gyászában, életéért küzdő nő ellen lejárató kampányba kezdenek. Bea április elsejei bejegyzésében írja le, hogy mennyire megdöbbentő számára, hogy vannak „emberek”, akik azzal vannak elfoglalva a saját mementóm alatt, hogy irkálok, szelfizgetek, stb.

Mutassak igazolást, hogy ott fekszem.. Hát eszem megáll. Az egyiknek az nem tetszik, hogy még tudok nyomni egy fotó gombot a telón, a másik zárójelentést követel Romániából….Na nektek üzenem: nem kértem, hogy bárki megossza a gondolataimat, a saját oldalamra tettem ki azoknak, akiknek számítok és nekem is számítanak. Nem igazán érdekel a sok idióta, nekem éppen semmit sem jelentő emberek kéretlen véleménye…”

Végül április ötödikén engedték haza a kórházból, ami nem a gyógyulást jelenti, hiszen az még komoly rehabilitáció után következik csak be. De legalább túléltem – írta. Mások nem voltak ilyen szerencsések.

Otthon gyógytornász, tüdő rehabilitáció…Hónapok…Ja…. és kardiológiai vizsgálatot kérjek…javasolták. De túléltem…Nem mintha könnyebb napok jönnének…Két temetést kell túlélni… aztán az azt követő napokat, heteket…50 év házasság. Jóban, rosszban…Üres lakásra haza mennie anyunak… Szerintem ott fog egy újabb katartikus állapot bekövetkezni..70 éves, de korát meghazudtoló…volt idáig…Szóval kemény hetek elé nézünk. Kovid ide vagy oda…Családok haltak, meg, mentek tönkre gyerekek maradtak árván egyik napról a másikra.., a túlélők, az itt maradtak legyenek örök mementó…Ma haza megyek…De semmi sem lesz már a régi.. Bejegyzésem lezárása: 2021.04.05. húsvét hétfő A feltámadás ünnepe… Szekszárd, Balassa János kórház D. Épület 5.szint, Fertőző osztály.304 .szoba. Mindenkinek Áldás, Békesség.

Bea ismét együtt lehet édesanyjával, akit hétfőn engedtek haza a kórházból. Portálunknak azt mondta: nagyon hálás az egészségügyi dolgozók áldozatos munkájáért és nem tudja szavakkal kifejezni, mennyire sokat jelentett emberségük, szakmai tapasztalatuk átvészelni a kórházban töltött napokat. Arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány nem válogat, az emberi felelőtlenség pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az ő családjukhoz hasonló tragédiák következzenek be.

A Covid-19 ellen nincs tökéletes védelem, de a védőoltás segít abban, hogy enyhébb lefolyású legyen a kór és ne halállal végződjön a fertőzés.

Forrás: pestisracok.hu (és Facebook)

Legolvasottabb írások187 times!

Print Friendly, PDF & Email