Ferenc pápa: „Az egyház a megmentett bűnösök közössége”

  1. február 14. | Luiz Sérgio Solimeo

Ferenc pápa szerdai „katekézisében” nem fejezi ki aggályait a hagyományos egyházi doktrínákkal kapcsolatban, melyeket a pápák magisztériuma, a zsinatok, püspökök, az egyházdoktorok tanításai és a hívek érzékelése is megerősített. Szabadkozva, tréfák közepette, zavaros nyelven tesz igen súlyos kijelentéseket, melyeket az emberek eretnek módon értelmezhetnek.

Egyház, a „bűnösök közössége”?

  1. február 2-án, szerdán a szentek közösségéről beszélve így viccelődött: „Nem a szentek részesülnek szentáldozásban, nem erről van szó.[1] Helyesen hozzátette: „A szentek közössége az Egyház.
Szerkesztő:
Helyesen hozzátette: „A szentek közössége az Egyház.”
A szentek közössége a megdicsőült Egyház.

A probléma ott kezdődik, amikor Ferenc pápa definiálja az Egyházat és azt mondja, hogy az ember annak tagja marad, bármilyen nagy bűnöket követ el, beleértve a hitehagyást is.

Ezt mondja:

„Az Egyház a megváltott bűnösök közössége. Ez egy gyönyörű meghatározás.”

És hozzáteszi,

Senki sem tudja kizárni magát az Egyházból. Mindannyian megváltott bűnösök vagyunk.”

Szerkesztő:
Ferenc pápa: „Az egyház a megmentett bűnösök közössége”
A zarándok Egyház a megkereszteltek – és bűnösök – közössége. Ahogyan a keresztség által válunk Isten gyermekévé.
A dogma tanítja: “Az ősbűn által, és annak áteredése révén akaratunk meggyengült, értelmünk elhomályosult ahhoz, hogy azonnal és tévedés mentesen – mint a megmaradt angyalok – döntsünk a bűn elutasítása, és a helyes cselekedet mellett.”

Ferenc pápa definíciója Luther ellentmondásos kifejezését idézi: „simul justus et peccator” („egyszerre szent és bűnös“), amely összefoglalja az eretnek tanítást. Luther számára minden ember már üdvözült, bár bűnös marad, mert Krisztus, a mi Urunk nem törli el bűneinket, hanem áldozatának palástjával befedi azokat.

A hitehagyottak az Egyház tagjai?

Ferenc pápa félig lutheri definíciója szerint nincs különbség az erény gyakorlása és a bűnösök között, mert „senki sem zárhatja ki magát az Egyházból.” A továbbiakban szélsőséges példákat hoz fel:

„’Atyám, gondoljunk azokra, akik megtagadják a hitet, akik hitehagyottak, akik az Egyház üldözői, akik megtagadják a keresztséget: Nekik is otthonuk?Igen, nekik is. Mindegyiküknek. Az istenkáromlóknak, mindannyiuknak. Mi testvérek vagyunk. Ez a szentek közössége. A szentek közössége összetartja a hívők közösségét a földön és a mennyben, és a földön a szenteket, a bűnösöket, mindenkit.”[2]

Szerkesztő:
„’Atyám, gondoljunk azokra, akik megtagadják a hitet, akik hitehagyottak, akik az Egyház üldözői, akik megtagadják a keresztséget: Nekik is otthonuk?’ Igen, nekik is. Mindegyiküknek. Az istenkáromlóknak, mindannyiuknak. Mi testvérek vagyunk. Ez a szentek közössége. A szentek közössége összetartja a hívők közösségét a földön és a mennyben, és a földön a szenteket, a bűnösöket, mindenkit.”

Ez így szintiszta eretnekség

Ez a kijelentés ennél zavarosabb és ellentmondásosabb nem is lehetne. Ferenc pápa a szentek közösségét az Egyházként határozta meg, most pedig azt mondja, hogy a hitehagyottak és az istenkáromlók is részei ennek. Mégis azzal fejezi be, hogy a szentek közössége a „hívők közössége”. Hogyan tekinthetők a hitehagyottak „hívőknek”?

Szent Bellarmine Róbert definiciója

Az egyházdoktor Szent Bellarmine Róbert az egyház klasszikus definícióját alkalmazza, melyet a teológusok gyakran idéznek.

Az Egyház „férfiak teste, akiket az azonos keresztény hit megvallása és az azonos szentségekben való részesedés egyesít, törvényes pásztorok, különösen a római pápa, Krisztus egyetlen földi helytartója kormányzása alatt.”

Ezért mondja a szentéletű doktor, hogy „ki van zárva minden hitetlen … és azok, akik az Egyházhoz tartoztak, de elhagyták Őt, az eretnekek és a hitehagyottak.”[3]

A bűnösök az Egyház halott tagjai

A teológusok az Egyházban maradó bűnösöket általában a szőlőtő holt ágaihoz hasonlítják (a szőlőtő a mi Urunk Jézus Krisztus), melyeken a kegyelem nedve már nem folyik át.[4]

Charles Journet bíboros nagyon találóan írja le, hogyan maradnak a bűnösök az Egyházban:

Az Egyházban vannak bűnösök. De nincs benne a bűn. A bűnösök csak annak alapján tartoznak hozzá, ami bennük tiszta és szent marad, vagyis a keresztség és a bérmálkozás szentségi jellege, valamint a hit és a remény teológiai gyakorlatai alapján, ha még rendelkeznek ezzel… De a halálos bűn miatt, amely utat talált beléjük és betölti szívüket, elsősorban a világhoz és az ördöghöz tartoznak. ‘Aki bűnt követ el, az ördögtől való’ (1Jn 3,8).”[5]

Az eretnekek és a hitehagyottak magukat űzik ki az Egyházból

Az eretnekséghez csatlakozva az eretnek kizárja magát az Egyházból. Ahogy Szent Pál mondja, „saját magát ítéli el” (Tit 3,10-11).

Szent Jeromos így kommentálja ezt a Szent Páltól származó szöveget: “Ezért mondják, hogy az eretnek önmagát ítélte el; mert a parázna, a házasságtörő, a gyilkos és a többi bűnös a papok által kerül ki az Egyházból; az eretnekek azonban önmaguk ellen mondanak ítéletet, és maguktól kizárják magukat az Egyházból; ez a kizárás a saját lelkiismeretük általi elítélésük.[6]

Szent Ágoston ugyanezen a vonalon nyilatkozik: „Különítsétek el magatokat az Egyház tagjaitól, különítsétek el magatokat az Egyház Testétől. De miért mondom nekik, hogy válasszák el magukat az Egyháztól, ha már megtették? Tulajdonképpen eretnekek; már kívül esnek az Egyházon.[7]

Ez Szent Bellarmine Róbert tanítása is.[8]

Végül XII. Pius pápa megerősíti, hogy a skizma, eretnekség vagy hitehagyás bűne „a maga természeténél fogva … elválasztja az embert az Egyház Testétől.”[9]

Hogyan lehet egy eretnek vagy hitehagyott az Egyház tagja, ha magától Istentől távolodott el azáltal, hogy megtagadta az Ő tekintélyét és elutasította az általa kinyilatkoztatott és az Egyház által tanított igazságot?

Szent Pál azt tanítja – és az Egyházi Tanítóhivatal megismétli[10] -, hogy „Hit nélkül pedig nem lehet senki sem kedves” (Zsid 11,6). Ezért az eretnekséghez való ragaszkodással és a természetfeletti hit elhagyásával az eretnek szakít Istennel, elveszíti a természetfeletti életet, és az örök kárhozat útjára lép.

Dogma és erkölcs

Az erkölcs és a dogma szorosan összefügg. „Ezek nem mások, mint egy teológiailag egyedülálló tudomány két része.[11] A dogmában való tévedésnek erkölcsi következményei lesznek, és az erkölcsben való tévedés hatással lesz a dogmára.

Nem a bűn és üdvösség ezen lutheránusbarát felfogása az oka annak, hogy Ferenc pápa utat nyit a szentáldozásra olyan objektíve bűnben élő embereknek, akik például házasságtörők[12] , és olyan engedékeny azokkal szemben, akik szodómiát[13] gyakorolnak?

A cikk forrása angol nyelven

Fordította: charisma

[1]Ha másként nem jelezzük, minden idézet forrása „Ferenc pápa általános audienciája”, VI. Pál audienciaterem, 2022. február2. szerda, https://www.vatican.va/content/francesco/en/audiences/2022/documents/20220202-udienza-generale.html, (hozzáférés:2022. február 2.) Kiemelés hozzáadva.

[2]Ferenc pápa, Vatikán honlapja 18:29 perctől, https://www.vatican.va/content/francesco/it/events/event.dir.html/content/vaticanevents/it/2022/2/2/udienzagenerale.html; vagy a YouTube-on: https://www.youtube.com/watch?v=jsWbIsQBUIo (A mi fordításunk.)

[3]Saint Roberto Francesco Romolo Bellarmino, Disputationum Roberti Bellarmini, Politani, S.J.:De Conciliis Et Ecclesia. De Conciliorum Auctoritate…(Milan:Edente Natale Battezzati,1858),T.2,p.75.

[4]Cf.John15:1-10.

[5]Charles Journet, The Church of the Word Incarnate (London–NewYork: Sheed&Ward,1955), Vol.I,p.xxvii.

[6]Idézve Arnaldo Xavier da Silveira, Can a Pope Be…a Heretic?  The Theological Hypothesis of a Heretical Pope, trans.John Spann (Portugal:Caminhos Romanos, 2018), 85–6.

[7]Sermo 81, ML38/981 idézve Salaverri, De Ecclesia Christi, III,ch.2, Art.3, no.1060, https://www.mercaba.org/TEOLOGIA/STE/iglesia/libro_3_cap_2.htm#Articulo%20III, megtekintve February 2, 2022.

[8] Lásd Xavier da Silveira, Can a Pope Be… a Heretic?, p. 77.

[9] Pius XII, Encyclical Mystici Corporis Christi, no. 23, June 29, 1943,http://w2.vatican.va/content/pius-xii/en/encyclicals/documents/hf_p-xii_enc_29061943_mystici-corporis-christi.html, megtekintve February 2, 2022.

[10] Council of Trent, “Decree on Justification,” ch. 7; Vatican Council I, Dei Filius, ch. 3, “On Faith,” no. 5.

[11]Antonio Lanza-Pietro Palazzini, Principios de Teologia Moral, (Madrid: Ediciones Rialp, 1958), t. I, p. 19.

[12] Lásd Luiz Sérgio Solimeo, “Because of Its Grave Errors ‘Amoris Laetitia’ Should Be Rejected,” TFP.org, May 4, 2016, https://www.tfp.org/because-of-its-grave-errors-amoris-laetitia-should-be-rejected/

[13] Lásd Luiz Sérgio Solimeo, “Pope Francis Endorses Same-Sex Civil Unions, but Something Intrinsically Evil Cannot Be the Object of Legal Rights,” TFP.org, Dec. 4, 2020, https://www.tfp.org/pope-francis-endorses-same-sex-civil-unions-but-something-intrinsically-evil-cannot-be-the-object-of-legal-rights/; Luiz Sérgio Solimeo, “Pope Francis Supports Sodomy and Holy Communion for Pro-Abortion Politicians,” September 28, 2021, https://www.tfp.org/pope-francis-supports-sodomy-and-holy-communion-for-pro-abortion-politicians/

Legolvasottabb írások783 times!

Print Friendly, PDF & Email