Az agyban egyidejűleg működő több milliárd neuron feltehetőleg a kvantum-összefonódás „távolságon keresztüli hatás” elve szerint működik – ez két egymástól nagyon távol lévő részecske összekapcsolódásának lehetősége. A tudósok korábban már megfigyelték ezt a jelenséget atomi részecskékben. Amikor egy részecskét vizsgáltak, egy másik, nagyon távoli részecske is megváltoztatta a tulajdonságait, annak ellenére, hogy a kettő látszólag semmilyen módon nem kapcsolódott egymáshoz. Ez történhet az agyban is.

A AI/MI által generált kép

A massachusettsi Wellesley College szakértői azt állítják, hogy pusztán az agy kapcsolataival nem lehet magyarázni a létezés tudatosságát. De egyáltalán tudjuk, mi a tudat? Nem, de már évtizedek óta foglalkoztatja a pszichológusokat. A tudatosság az önmagunkról és a körülöttünk lévő világról való észszerűség, de határozottan nem tudjuk, micsoda. Vannak, akik az érzékelés és a gondolatok áramlásának tekintik, mások szerint agyi aktivitás eredménye, amelyet még nem értünk. A különböző tudatállapotok közé tartozik az ébrenlét, az alvás és álmodozás, a tudatállapotok megváltoztatása pedig sikerülhet hipnózissal, drogokkal vagy meditációs gyakorlatokkal. De a tudat még ennél is érdekesebb dolgokat tartogat.

ugyanis egy új teória szerint a koponyánkban zajló kvantumfolyamatok generálják.

Ez persze azt is feltételezi, hogy a részecskék, agyunk részecskéi egyszerre több állapotban és helyen is létezhetnek. Így tudatunk hipotetikusan kapcsolatba léphet a világ, sőt az univerzum tudatával is.

A tudatosság kvantummechanikai megértésére a kutatók egy új kísérletben az érzéstelenítést tanulmányozták patkányok agyában. A massachusettsi Wellesley College tudósai izofluránt adtak a rágcsálóknak, általános érzéstelenítő gázt, ami eszméletlenséget okoz. A gyógyszerrel kezelt patkányok egyik csoportja mikrotubulus-stabilizáló gyógyszereket is kapott, míg a másik csoport nem. A kutatók felfedezték, hogy a mikrotubulus-stabilizáló molekulák hosszabb ideig tartották eszméletüknél a patkányokat, mint a nem stabilizált patkányok.

A Wellesley-tanulmány jelentős, mivel a tudat fizikai forrása évtizedekig rejtély maradt., ez viszont egy fontos lépés annak igazolása felé, hogy agyunk kvantumműveleteket hajt végre, és ez a képesség generálja a tudatunkat.  

Nobel-díjasok a tudat nyomában

A teória, hogy a kvantumfizika magyarázhatja a tudatosság mögöttes mechanizmusait, először az 1990-es években merült fel, amikor a Nobel-díjas fizikus, dr. Roger Penrose és dr. Stuart Hameroff aneszteziológus népszerűsítette azt az elképzelést, hogy az idegi mikrotubulusok teszik lehetővé az agyunkban zajló kvantumfolyamatokat, és így a tudatosságot. Egy 1996-os tanulmányukban azt feltételezték, hogy a tudatosság kvantumhullámként működhet, amely áthalad az agy mikrotubulusain. Ez az elképzelés a mikrotubulusok azon képességére utal, hogy kvantumszámításokat végeznek egy matematikai folyamaton keresztül, amelyet Penrose „objektív redukciónak” nevez.

A kvantumfizikában egy részecske nem úgy létezik, ahogyan a klasszikus fizika megfigyeli, meghatározott fizikai hellyel.

Ehelyett valószínűségek felhője, ha kapcsolatba kerül a környezetével, például ha egy készülékkel megfigyeljük, akkor a részecske elveszíti a többszörös állapotok „szuperpozícióját”.

Egy meghatározott, mérhető állapotba omlik össze, abba az állapotba, amelyben megfigyelték. Penrose azt a hipotézist állította fel, hogy „valahányszor egy kvantumhullám-függvény így összeomlik az agyban, az egy tudatos élmény pillanatát hozza létre”.

shortcode

Ha a mikrotubulusokhoz kötött tudat kvantumelmélete helyesnek bizonyul, forradalmasíthatja a tudatról alkotott felfogásunkat, sőt megerősítheti azt az úttörő elméletet, miszerint kvantum szinten a tudat képes egyszerre minden helyen jelen lenni. Vagyis tudatunk hipotetikusan kapcsolatba léphet az agyon túli kvantumrészecskékkel, összefonódva az egész univerzum tudatával.

Agymelegben is

Na de az érdekesség, hogy a kvantumszámítógépek csak nagyon hidegben, abszolút nulla fok közelében (körülbelül -273 Celsius-fokon) működnek a kvantumállapot fenntartása miatt. De a meleg agy épp nem ilyen körülményekről híres, legmélyebb régióiban körülbelül 32-40 Celsius-fok van. Ennek ellenére több évnyi adat áll már rendelkezésünkre, ami bizonyítja, hogy az állatokban és növényekben is kvantumfolyamatok lehetnek felelősek az életfunkciókért.

Fotonokat, vagyis fényrészecskéket alakítanak át más formává, és a növény kloroplasztjaiba szállítják azokat a fotoszintézis megkezdéséhez. Ezen út során az új formáknak más belső növényi struktúrák között kell navigálniuk – elég gyorsan ahhoz, hogy energiájukat egészen a célállomásig megőrizzék. A tudósok szerint a növényeknek a szuperpozíció kvantumtulajdonságát kell használniuk ahhoz, hogy egyszerre próbálják ki az összes lehetséges utat és a lehető leghatékonyabb módon érkezzenek meg a célállomásukhoz.

Ugyanezen logika alapján az agyban egyidejűleg működő több milliárd neuron a kvantum-összefonódás szerint működik, ami két egymástól nagyon távol lévő részecske összekapcsolódásának lehetősége. Ezt a kutatók korábban már megfigyelték atomi részecskékben. Amikor egy részecskét vizsgáltak, egy másik, nagyon távoli részecske is megváltoztatta a tulajdonságait, annak ellenére, hogy a kettő látszólag semmilyen módon nem kapcsolódott egymáshoz.

Egy 2024 augusztusában a Physics Review folyóiratban megjelent tanulmány szerint a mielin, egy zsíros, szigetelő réteg, amely körülveszi az agy idegrostjait, ideális környezetet biztosít a kvantumfolyamatokhoz. Két korábbi, a mikrotubulusokkal kapcsolatos tanulmány is alátámasztja a kvantummechanikai perspektívát. Mindkettőben kimutatták, hogy a mikrotubulus-jelátvitelben kvantumállapotok létezhetnek, és valószínűleg léteznek is.

Tudat mindenen túl

Múlt héten egy nagy port kavaró tanulmányban azt olvashattuk, a tudat a halálon túl is létezik. A megszűnés hagyományosan az agy és a keringési funkciók visszafordíthatatlan leállása, de most egyre több olyan hangot hallani, a tudat akkor is fennmaradhat, ha az agy leáll. Az Arizonai Állami Egyetem munkatársai több leírást vizsgáltak át a halál folyamatáról, az analízisek között szerepelt halálközeli élmény, haldokló betegek elektromos agyi aktivitásának kutatása, szívroham közbeni tudatosság klinikai vizsgálata.

Az elemzés kimutatta, hogy a szívrohamot átélt betegek 20 százaléka emlékszik olyan tudatos élményekre, amelyek akkor történtek, mikor az agy leállt. Haldokló emberek és állatok agyában végzett felvételek az ébrenléti szintet meghaladó aktivitási hullámokat dokumentáltak. Néhány beteg, akiknél „teljes keringési leállás” történt, vagyis a szív sem dobogott már, az újraélesztés után fel tudta idézni a körülötte zajló eseményeket. Laboratóriumi munkák azt is kimutatták, hogy az anyagcsere, az agyi aktivitás és a véráramlás az emlősök agyában és szerveiben „jóval az elfogadott határokon túl” helyreállítható.

Forrás: index.hu

Legolvasottabb írások11 times!