Világgá kürtölte a média, hogy a Notre-Dame elöljárója, bizonyos Chauvet úr hogyan szédítette az embereket, aligha saját jószántából.
Mély, de annál árulkodóbb hallgatás övezi a tűzeset körülményeit, holott aligha találnánk olyan embert, aki elhiszi a hivatalos verziót, miszerint a sekrestyében lévő computer zárlata okozott tüzet csaknem 100 méterrel magasabban.
Most, az akkori huszártorony-restaurálás tűzben megrongálódott állványzatának lebontásán lamentálnak.
Nyolc hónap telt el a pokoli tűz után – állítólag milliárdok folytak be a rendbehozatalra – mégsem történt semmi. Azaz történt: azonnal elkezdtek önjelölt zsenik tervezgetni egy üveg-plázát és még ki tudja milyen „kiegészítő intézményeket (a Madeleine-bazilika környéki ’Rákóczi tér’ szűknek bizonyul?)”, kristálytornyot – szóval templomgyalázó ötleteket.
Jó néhány éve már, hogy a gödi piarista ipariskola mesterei és növendékei az iskolaudvaron építették meg a csörögi templom tetőszerkezetét, majd a Duna felett katonai helikopter szállította és helyezte azt az új templom falaira. A 2019-s esztendő hozta meg sok-sok évtized után, hogy a gyöngyösi Szent Bertalan-templom valaha leégett, de rekonstruált toronysisakjai szintén helikopter segítségével kerültek helyükre.
Na mármost… egy lego-építő kisgyerek hogyan bontja szét a művét és hogyan épít másikat? Felülről kezdi leszedni az elemeket. A megrongálódott állványzatot éppígy felülről kell kezdeni lebontani, vascsövenként – ha kell egy gyatra kéziflex-szel vágni az elolvadt darabokat. Abban a hatalmas országban akad még egy-két helikopter, amely egy-egy csomagot el tud onnan szállítani, vagy léteznek toronydaruk is, pl. amelyek szolgáltak a restaurálás idején is, amelyek ebben részt vennének – végül szépen elfogy a vas. Ha egy-két cső bepottyan a már tátongó mennyezeti lyukon, akkor néhány összeszedett dunyhára is pottyanhat, nemde?
Annak idején lehülyézték az amerikai elnököt, aki a helikopteres tűzoltást javasolta. Az volt a szöveg, hogy az a vízmennyiség kárt okozott volna – ehelyett majdnem egy hétig locsolták a falakat – melyik a nagyobb vízmennyiség?
Felesleges a kérdés, de felteszem: ha pl. valamely „más vallás” imahelye ég le, akkor is ilyen nagy lenne a vacakolás, vagy csak a katolikusokat „tisztelik” meg ezzel? Gondolom, akkor a Vatikán is rögtön közleményekben sajnálkozna és adományt küldene, stb.
Rettenetes (de nem irreális) dolog fogalmazódott már meg sok emberben és ennek hangot is adtak: szándékosan várják az állványzat bedőlését, amely lerombolja a főhajót, s majd egyszerűen kijelentik, hogy a 800 éves székesegyházat le kell bontani. A De Gaulle-kormány idején Suhard bíboros már be se tehette a lábát saját székesegyházába, amely a „dicső forradalom” vívmányainak megfelelően – mint minden egyházi épület – állami tulajdon.
A világszerte egyre nagyobb mértékben előforduló keresztényüldözés közepette ikonikus jelentőségű volt, hogy az orvosból lett párizsi érsek, cirkuszi sátorban mutatta be a karácsonyi szentmisét. A plébániához tartozó hívek pedig a Notre-Dame-i tűzeset előtt egy héttel felgyújtott kapujú St. Sulpice-bazilikába voltak utalva. Az elmúlt év kb. 800 templomgyalázó, vagy gyilkos merényletet tart számon az „Egyház első leányának” valaha dicső honából.
Nem emlékeztet ez cirkuszsátoros mise az ókori Róma cirkuszaiban vadállatok elé vetett keresztényekre? Néhány év és már nem a szentmisét fogja Aupetit érsek úr bemutatni, hanem a saját életáldozatát, s cirkuszi sátorban már nem a hívek, hanem a kiéhezett vadállatok és a tomboló, katolikus-gyűlölő közönség lesz ott.
Vajon a tomboló tűz láttán Párizs utcakövén térdelő, sírva imádkozó, éneklő emberek ezrei mit gondolnak manapság?
F. atya
Legolvasottabb írások1611 times!
