Az Artège Editions idén nyáron jelentette meg Hilaire Belloc (1870-1953) A nagy eretnekségek című művének francia fordítását. A Les livres d’Antoine blog 2022. augusztus 22-én így mutatja be ezt a főművet: “Először fordították le franciára az egyháztörténelem során megtörtént nagy eretnekségek e figyelemre méltó szintézisét. Üdvözölnünk kell az eseményt, hiszen Hilaire Belloc műve ritka tisztasággal és intelligenciával bír. Ráadásul égető aktualitással bír.”
“Mindent elmond néhány tucat, mindenki számára hozzáférhető oldalon. A teológiai szempontokat szintetikusan írja le, majd a mozgalmak történelmi és vallási következményeinek elemzése következik. Ha felidézi, hogy az ariánus és kathar eretnekségből, amely a keresztény civilizációt elpusztíthatta volna, semmi sem maradt, akkor lenyűgöző oldalakat ad az iszlám valószínűsíthető újjáéledéséről (1938-ban) és a protestantizmus tartós hatásáról és balszerencsés aspektusáról, különösen erkölcsi vonatkozásaiban.“
“Az utolsó fejezet profetikus. A modern fázis címet viseli, és figyelmeztet bennünket erre a “pogány áhítatra”, amely el fogja nyomni a civilizációnkat, és “minden hagyomány megsemmisüléséhez és az örökségünkkel való szakításhoz” fog vezetni. Idézi Robert Hugh Bensont (1871-1914) és A világ ura (1910) című figyelemre méltó könyvét, amelyben fél az általános összeomlástól, de emlékeztet arra, hogy ‘mindig lesz ellenállás, a katolikus reakció egy formája, amelyet egy bizonyos vitalitás különböztet meg, egy bizonyos módja annak, hogy új emberek és új szervezetek révén váratlan erővel tör elő.
“Gilbert Keith Chesterton (1874-1936) és Maurice Baring (1874-1945) nagy barátja, ez a francia-angol férfi fáradhatatlan harcosa volt a hitnek. A vitákra való hajlama sok ellenséget szerzett neki, de intelligenciája és hatalmas műveltsége lenyűgözte kortársait. Több tucatnyi könyv szerzője, Franciaországban ismeretlen, ahol csak néhány történelmi életrajzot fordítottak le az 1930-as években.”
A Valeurs Actuelles című hetilap július 20-i számában Philippe Maxence így ír: “Hilaire Belloc Nagy eretnekségei mintha régi kérdéseket és küzdelmeket idéznének fel a részletek, szinte az angyalok neme kapcsán. És felfedezzük, hogy ez a könyv valójában belső görcseinket és intelligenciánk elhomályosodását írja le. Belloc arra is vállalkozik, hogy megmutassa, hogyan érintik ezek a kérdések a mai embert, még akkor is, ha már nem tartozik a nagy egyházi testülethez. Hogyan is lehetne megérteni történelmünket és irodalmunkat, festészetünket vagy zenénket anélkül, hogy legalább a háttérben ne ismernénk a nagy vallási vitákat? A szerző számára ez nyilvánvaló: “A keresztény eretnekségek, azok szereplőinek és történelmi sorsának tanulmányozása ezért bizonyos érdekességet jelent mindenki számára, aki a nyugati kultúrához tartozik, mert – akár tetszik, akár nem – ez a kultúra elválaszthatatlan marad vallási szubsztrátumától.“”
“De mi is pontosan az eretnekség? Belloc logikusan ennek a kérdésnek szenteli könyve bevezetőjét. Válasza, két szakaszban, egyenes. Általános szempontból “az eretnekség valamilyen teljes és önállósult séma kizökkentése valamilyen lényeges részének újszerű tagadása által”. Ami konkrétabban a keresztény vallást illeti, “annak tanítói testének felforgatásáról van szó valamelyik elemének kizárásával“.
“Az eretnekség tehát nem nagy halmazokon dolgozik, hanem egyes pontokat támad. Az eretnek a vallási eszmék nagy tárházában keresi piacát. Nem tagadja a Szentháromság dogmáját, Jézust a többiekkel azonos embernek látja, csupán egy forradalmi humanizmus hordozójának. Nem kérdőjelezi meg a házasság felbonthatatlanságának dogmáját. Ő csak azt hiszi, hogy az erkölcsök fejlődése és a lelkipásztori kísérés nevében egy második esélyt kell adni a szerelemnek’. Belloc könyvében megjegyzi: a görög haireo szóból származó, ‘elkapom’ jelentésű hairetikosz kifejezés a ‘aki választ’ jelentésűvé vált. Alapvetően minden eretnekségnek, és még inkább minden eretneknek közös vonása egyetlen és egyedülálló dogma elismerése, minden más dogma kizárásával: a választás lehetősége. Újra és újra!“
Forrás: fsspx.news
Legolvasottabb írások264 times!
