“Credo … Et unam, sanctam, catholicam et apostolicam Ecclesiam. Confiteor unum baptisma in remissionem peccatorum. Et expecto resurrectionem mortuorum, et vitam venturi saeculi.”
[Credo – Hitvallás részlet]
1517. Október 31. – Luther Márton ezen a napon tűzte ki 95 tételét a Wittenbergi várkapura, ha tényleg így történt. Tételei a katolikus tanítás 95 területét és igazságát vonta kétségbe, amit az évek folyamán megcáfoltak és a cáfolatot bizonyították. A reformációnak hazudott folyamat nem egyéb, mint egy nyílt szinkretizmus, ahol csemegézek a gyümölcstálból (a hitnek asztaláról, tanításából),
hogy ez nekem megfelel (Kegyelemtan [Predestináció – Eleve elrendelés]), ez nekem jobb, erre nincs szükségem (az Ószövetség 7 könyve, ami hiányzik a protestáns Bibliából [lásd: Tóbiás könyve, Judit könyve, A Bölcsesség könyve, Jézus, Sirák fia könyve, Báruk könyve, Makkabeusok első könyve, Makkabeusok második könyve), ez lényegtelen (lásd pl. Luther és a Jakab levél esete [szalmalevél] – ki akarta hagyni az Újszövetségből) és lehetne sorolni.
Lehetséges, hogy Luthert az elején a jó szándék vezette (bár az is igaz, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövetkezve), de – tőle függetlenül – tételei gyorsan eszkalálódtak, mint a pestis terjedt. Ebbe biztosan besegített az éppen feltalált nyomtatás is, így nem kellett a tételeket egyesével körmölni. Hozzájárult a pestis terjedéséhez, hogy rendi előljárója és püspöke is nem lépett fel határozottan és a legnagyobb baj, hogy azonnal. Vártak néhány hónapot , majd a tavasz beköszöntével elküldték Rómába a tételeket vizsgálat, és megvárták a választ. Az 1500-s évek közlekedési viszonyait ismerve, egy ilyen utazás sokkal hosszabb ideig tartott mint manapság, amikor felülünk egy repülőre, és 2 óra alatt Rómában vagyunk Európából bárhonnan.
Viszont amikor megérkezett a római kúria válasza az azonnali és kemény volt, mert eretnekséggel vádolta meg Luthert és eretnekbíróság elé citálta. Luther a szász választófejedelemség védelme alá menekült. Ez azért volt lehetséges, mert az akkori választófejedelmek közül többen szimpatizáltak Luther tételeivel és szembefordultak a katolikus vallással és Rómával. Ekkor és így alakult ki az “Akié a föld, azé a vallás! = Cuius regio, eius religio!” mondás, azaz, ha egy földterület birtokosa, ura, fejedelme áttért egy új vallásra, hitre, akkor a hozzátartozó alattvallok követni voltak kénytelenek őt a vallásban.Luther 1525-ben feleségül vette Bora Katalin bencés apácát, úgy hogy előtte megszöktette a kolostorból nyolc másik apácával, a helyi plébános segítségét felhasználva.
Az én értékítéletem szerint Isten egyetlen egyházat alapított – ahogyan ezt már többször kifejtettem posztjaimban – a [Mt 16,18] szerint “Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt.“, így minden egyéb csak emberek gyülekezete lehet és nem nevezhető egyháznak. Ebből kifolyólag hit is csak egy van, egyház is csak egy van, mint ahogyan Isten is csak egy van (igaz három személyben), ezért furcsa hallani a Kálvinisták és Lutheránusok szájából hallani az Apostoli Hitvalláskor “az egy egyetemes Egyház” kifejezést (Szerk.: Azóta már lehetett hallani [én egy rádióinterjúban hallottam] református szájából, hogy “Anyaszentegyház“. Igen, akinek hamis istenképe van, annak muszáj alapokat teremteni, de a legjobb megoldás, ha a rühellt katolikusok által használt kifejezéseket vesszük át.) Ő nem mondják latinul, hogy katolikus, mert akkor Róma vallására hivatkoznának, de az egyetemes az ő szájukból meg hazugság, mert az ő egyházuk nem lehet egyetemes, ugyan is nem Jézus alapította.
Viszont Luther tetteinek volt egy nagyon kedvező hatása. Megújulást indított el a római-katolikus egyházban, ugyan is az ő “hülyeségeire” adott reakcióként szerzetesrendek alakultak (jezsuiták, piaristák és lehetne sorolni), az Egyház 1545-1565 között az Italiai Trentóba zsinatot hívott össze és három szakaszban pontosította a katolikus egyház addigi dogmáit, egységesítette a szentmise liturgiáját [meghagyva a rendi eltérések használatának a jogát (domonkos rítus, ambrózián rítus, esztergomi kánon stb.], pontosította és egységesítette a katekizmusokat, amiből a hívő népeknek tanították a hitet, egységesítette a papképzést, kanonizálta a Szentírás könyveit [mind a hetvenhármat!!!]. Mindezeknek évszázadokra szóló hatása volt.
Apologéta
Legolvasottabb írások6 times!
