A hamis tudomány problémája

Ne egyél gofrit, mert kihullik a hajad. A tudomány szerint így van!

 

Gondolj bele. Soha korábban nem voltunk olyan helyzetben, hogy másodpercek alatt ilyen látszólag tudományos tartalmat állíthassunk elő bármilyen témában. Ez a lehetőség csak két éve létezik. Sokan nem is tudják, hogy létezik, nemhogy azt, hogy milyen egyszerű. A rosszindulatú szereplők bármikor felhasználhatják ezt a lehetőséget. Számíthatnak a „tudomány” iránti hagyományos bizalomra, hogy ilyen hamisítványokat valódinak tüntessenek fel.

 

A múlt héten újabb hamis tudományos cikket vontak vissza a publikálásból. Ez egy nagy ügy. A publikáció a The Lancet, az egyik legrangosabb folyóirat a világon. A tanulmányt, amelyet alaposan lektoráltak, ők publikálták. De kiderült, hogy a szerzők becsapták a szakértőket.

A visszavont cikk egy hatalmas, jól finanszírozott, a COVID-19 kezelésére használt terápiás gyógyszerekkel kapcsolatos kísérlet eredménye. A kérdéses kísérlet neve TOGETHER volt. A kísérletet az FTX, a később csalás miatt bezárt kriptográfiai vállalat, valamint nagy gyógyszeripari részvényekkel rendelkező pénzügyi vállalatok és a vakcinák értékesítését remélő, az ipar által finanszírozott agytrösztök támogatták. Ha a tanulmány helyes lett volna, akkor az oltás beadása tűnt volna az egyetlen lehetőségnek.

Eddig csak egyet vontak vissza, de a többi valószínűleg idővel ugyanezt fogja tenni. Ide tartozik a New England Journal of Medicine is, amely alacsony visszavonási arányával büszkélkedik.

A TOGETHER vizsgálatot négy évvel ezelőtt végezték el, majd tették közzé. Azóta kérdések és kritikák kavarognak és forronganak.

Amikor a tanulmány 2021-ben megjelent, azt az egyik fő okként hozták fel, hogy a hidroxiklorokint és az ivermektint kivonják a forgalomból. Még akkor is, ha a saját orvos írta fel a receptet, a válasz nem volt.

Soha nem felejtem el azt a napot, amikor bementem a környékbeli gyógyszertárba, és megmutattam a receptemet. A pult mögött álló lány elnézést kért, hogy beszéljen a vezetőjével, aki szó nélkül megrázta a fejét. Ezért sietve rendeltem néhányat éjszakai postával New Yorkból, egy olyan személytől, aki Indiából rendelte meg őket. Három óra múlva már jobban éreztem magam.

Később megtudtam, hogy bár több millió ember tett hasonlóan, mert ez volt az egyetlen módja a hatékony gyógyszerek beszerzésének, ez a gyakorlat, mondjuk úgy, nem nézik jó szemmel.

Miért tagadták meg a környékbeli gyógyszertárak a saját orvosom által felírt, bevált kezelést? Mert hittek a tudományban.

Ez a hamis tudomány problémája. Valós következményekkel jár. Állítólag a tudomány korában élünk, de az összes intézmény hitelessége most szabad esésben van. A „tudomány” szlogent arra használták, hogy igazolják a szabadság ellen irányuló, eddig soha nem látott mértékű támadást. Ennek eredményeként a tudomány általános hírneve hatalmas csapást szenvedett.

A TOGETHER vizsgálat legalább látszólag hihető volt. Végül is valódi vizsgálatot végeztek. Ezzel szemben a 2020 nyarán korán közzétett SURGISPHERE vizsgálat esetében kiderült, hogy az összes adatot teljesen kitalálták. Ezáltal a következtetései érvénytelenek voltak. És hogy igazságosak legyünk, a hamis tudomány nem volt teljesen egyoldalú. Néhány, ellentétes eredményeket mutató tanulmány esetében is kiderült, hogy hamis adatokkal dolgoztak.

Végül ebben az időszakban több százezer cikk jelent meg, és manapság a visszavonások ugyanolyan gyorsan történnek, mint régen a cikkek elfogadásai. Barátaim, ez nem csak PR-probléma. Ez a tudomány hitelességének valódi válsága.

Amikor a tudomány azt mondja, hogy nem lehet biztonságosan megünnepelni a hálaadást otthon, vagy dicsérni Istent anélkül, hogy megölnénk a nagymamát, akkor a tudományos forradalom alapjait veszélyezteti.

Ha ehhez még a mesterséges intelligenciát is hozzátesszük, akkor a probléma tízezerrel súlyosabbá válik.

Egy héttel ezelőtt velem is történt egy hasonló eset. Egy rendezvényen voltam, ahol két brit férfi, széles mosollyal az arcán és előkelő kiejtéssel, körbejárta a résztvevőket, és a hamis hús ellen szónokolt. Ez egy ügy, amellyel szimpatizálok. Ez az a pont, ahol az emberek leeresztik a védelmüket.

Az embereket kamerára vették, és mielőtt bekapcsolták volna, bemutattak egy tanulmányt, amely szerint a műhús autizmust okoz. Az interjúalanyokat arra kérték, hogy a kamera előtt támogassák a tanulmányt. Engem is kamerára vettek, hogy elítéljem a műhúst – amit teljes mértékben megtettem –, de aztán arra kényszerítettek, hogy támogassam a tanulmányukat. Ekkor az agyam hitetlen része bekapcsolt, és rájöttem, hogy valami nem stimmel. Nem mondtam ki, amit követeltek.

Másnap reggel rájöttem, hogy ez egy tréfa volt. Ezek a nagyon meggyőző srácok egy aláíratlan tanulmányt készítettek azzal a céllal, hogy becsapják az embereket. A cél egyszerű volt, de ugyanakkor elég zseniális. Az volt, hogy bebizonyítsák, hogy az egészségügyi szabadság hívei bármilyen tanulmányt támogatnak, amely alátámasztja az előítéleteiket. A végtermék valószínűleg egy dokumentumfilm lett volna, amelynek célja az egész mozgalom – és vele együtt a Trump-adminisztráció – hiteltelenítése lett volna.

A terv meghiúsult. Időközben volt alkalmam elgondolkodni az egész jelentésén. Nagyon furcsa időkben élünk, amikor az empirikus tudományt politikai célokra használják fegyverként. Több mint 500 tanulmányt visszavontak, de számtalan más tanulmány is veszélyben van.

Attól tartok, hogy ez az élmény egyfajta nihilizmust szült, amely az egész vállalkozást körülveszi. Azok a tréfamesterek, akik hamis tanulmányokkal járják a tudományos konferenciákat, hogy trollkodjanak az emberekkel, nem csak haszontalanok, hanem tovább rontják a bizalmat.

A 16. és 17. századi tudományos forradalom egyik legfontosabb pontja az volt, hogy előmozdította a valóság megismerésének szilárdabb módját. Korábban a hit állt a középpontban, a teológia pedig az akadémiai tudományok királynője volt. De Kopernikusz, Kepler, Bacon, Descartes és Newton – mindannyian nagy gondolkodók – munkái úgy tűntek, hogy bizonyítják, hogy a megfigyelés és az indukció jobb alapot nyújt a megismeréshez.

Ez a gondolkodásbeli forradalom időben egybeesett a technológia, az orvostudomány és mindenki jólétének hatalmas fejlődésével. A világ drámai változásokon ment keresztül, növekvő mobilitással, választási lehetőségekkel és anyagi fejlődéssel. Határozottan hátrahagytuk azt, amit „sötét középkornak” neveztek, és új korszakba léptünk. A tudomány lett a gondolkodás új királya.

A háttérben mindig ott lappangott egy probléma. Ha a megfigyelést és az empirikus munkát a hit és a dedukció fölé akarjuk emelni, akkor valóban megdöntünk egyfajta egyházi hatalmat. De nem értékeljük-e fel egy másik hatalmi formát, nevezetesen a megfigyelőket, a tudósokat, azokat az embereket, akik az adatokat generálják, tárolják és értelmezik?

Valóban így van.

Más szavakkal, egész nap beszélhetünk a tudományról, de a bizalom kérdését nem lehet megkerülni. Bízhatunk az egyházban és a teológiai hatóságokban. Bízhatunk a Biblia és más kinyilatkoztató szövegek saját értelmezésünkben. Vagy bízhatunk a tudományban és a tudományos intézményrendszerben.

Az ok egyszerű.

Senki sem áll abban a helyzetben, hogy ismerje és ellenőrizze az úgynevezett tudományhoz kapcsolódó összes tényt. Nincs más választásunk, mint hinni a mesélőnek. Ha kiderül, hogy a mesélő nem játszik tisztességesen, vagy más célja van, akkor mi lesz velünk?

Itt van a tudomány területén ma előttünk álló alapvető probléma. Úgy tűnik, hogy annyi minden rosszul sült el, hogy a tudományos forradalom maga is elveszíti hatalmát a közvélemény felett. Még nem tudjuk, mi fogja helyettesíteni.

Gondoljunk el egy pillanatra azon, mi maradt fenn anélkül, hogy hírneve megsérült volna. Az euklideszi geometriára gondolok, amelyet a Kr. e. 4. századi görög filozófusról, Euklidészről neveztek el. Euklidész módszerei ma is fennmaradtak. Az ok az, hogy a hidak működnek, és az épületek a felhőkig magasodnak. Gondoljunk csak a módszerre: a matematikával mért tér logikáján alapuló dedukció.

Vannak logikai, matematikai és geometriai iskolák, de a belső konzisztencia elengedhetetlen, és ezt bárki ellenőrizheti. A dedukció demokratikus. Nem hivatkozik semmilyen hatóság hitelességére, csak a logikára, és így saját megbízhatósági tesztjét építi be. A bizonyíték az, hogy az épített dolog valóban áll-e.

Meglepőnek találom azt a hihetetlen iróniát, hogy ezek az elvek kiállták az idő próbáját, még 2400 évvel később is. Euklidész felismerései több mint 2000 évvel megelőzték a tudományos forradalmat.

Senki sem tudja, mi fog kialakulni ebből a káoszból, de úgy tűnik, hogy hatalmas átalakuláson megyünk keresztül. Egyik kudarcot vallott paradigmától, amelyben tudjuk, mi az igazság, egy még meg nem határozott felé haladunk. Ez a mi korunk legfontosabb vitája.

Ami pedig a palacsintákat illeti, vigyázzanak odakint!

Szerző: Jeffrey Tucker, The Epoch Times

Tyler Durden