Az Artsaque vagy Hegyi-Karabah zászlaja, amely az örmény zászlón alapul, az elszigeteltséget jelző fehér ékzárral. Az örményországi Hegyi-Karabah örmény enklávéja már több hete blokád alatt áll, amely egyre inkább az etnikai tisztogatás aspektusát ölti, amelynek első számú áldozatai a keresztények, anélkül, hogy a nemzetközi közösség eddig valóban eszközt adott volna a cselekvésre.
A Work of the Orient most megkongatta a vészharangot: 2023 áprilisában már négy hónap telt el azóta, hogy a hegyi-karabahi örmény keresztények blokád alá kerültek muszlim szomszédjuk, Azerbajdzsán által. Ez a blokád szó szerint megfojtja a lakosságot.
Jelenleg 120 000 ember próbál túlélni, semmivel. Nincs élelem, nincs gáz, nincs áram, nincs gyógyszer – az aszpirintől a kemoterápiáig -, nincs szappan, nincs mosószer. Nincs pelenka a csecsemőknek, és általában a férfiak és nők számára alapvető higiéniai termékek sem állnak már rendelkezésre.
A helyzet olyan drámai, hogy a Work of the Orient elítéli, hogy “ugyanaz a szellem uralkodott az 1915-ös örmény népirtáson“. Ráadásul 2020 óta az azeri elnök nem titkolja szándékát, hogy “kitörli az örményeket a történelemből és a földrajzból“.
A zárt ajtók mögött játszódó dráma megértéséhez nem szabad elfelejteni, hogy Örményországot a kereszténység bölcsőjének tekintik. Az első keresztény nemzet IV. Tiridatész király 4. századi megkeresztelkedése révén, amelyet I. Világosító Gergely evangelizált.
De ez a nép sok szenvedéssel találkozott történelme során. 1915-ben több mint egymillió ember pusztult el az örmény népirtásban, amelyet a muszlim Oszmán Birodalom rendezett meg. A 20. század első népirtásáról április 24-én emlékeztek meg.
Az 1918 és 1920 közötti időszakban két független állam alakult a térségben: Örményország és Azerbajdzsán. A két állam egyszerre követelte magának az egyik stratégiailag fontos régiót: Hegyi-Karabahot. Ezt a régiót főként örmények lakják, de körülötte azeriek lakják.
Szovjet-Oroszország uralma alatt két köztársaság jött létre: Örményország és Azerbajdzsán, de a konfliktus folytatódott. A szovjet blokk összeomlása után Hegyi-Karabah kikiáltja függetlenségét Arzah Köztársaság néven, ami háborút eredményezett az örmények és az azeriek között, utóbbiak rovására. Ez 1994-ben történt.
A muszlim török nagytestvér – de Izrael támogatásának köszönhetően Azerbajdzsán a fegyverek legújabb generációját tudta beszerezni. De mindenekelőtt a dzsihádban jártas mintegy kétezer szíriai zsoldos bevetésével – akiket Recip Tayyep Erdogan szívesen küldött – az azeriek 2020 őszén újraindították a háborút, ezúttal a maguk javára.
A 2020 őszi háború látens konfliktushoz vezetett Hegyi-Karabah területe körül. 2022 szeptemberében sok örmény meghalt, és több ezer örménynek kellett távoznia. Tavaly december óta pedig a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő egyetlen utat, a Lachin-folyosót az azeriek elzárták.
A maga részéről Oroszország, a térség egyik kulcsszereplője, az Ukrajnával vívott háború miatt kényes helyzetben van. Vlagyimir Putyin, aki igyekszik kímélni török szövetségesét, akinek a támogatása mindennél fontosabb számára, nem igazán tűnik késznek arra, hogy segítsen az örmény keresztényeknek. Az ortodoxia védelmének még mindig vannak határai.
Forrás: fsspx.news
Legolvasottabb írások148 times!
