Egy új kvantumgravitációs elmélet szerint a tér és az idő sem alapvető elemei a világegyetemnek, hanem mélyebb, információalapú valóságból születnek, amely túlmutat minden számításon.
A legújabb kvantumgravitációs kutatások alapjaiban kérdőjelezik meg, amit a valóságról gondolunk. A fizikusok szerint még maga a tér és az idő sem létezik önmagában, hanem egy mélyebb, információalapú rétegből, úgynevezett platóni birodalomból emelkedik ki. Ez a birodalom matematikai természetű, és a kutatók szerint “valóságosabb”, mint az a fizikai univerzum, amelyet érzékelünk. Innen, ebből a tiszta információs mezőből születnek meg az általunk ismert fizikai törvények, a tér és az idő is.
Dr. Mir Faizal, a University of British Columbia Okanagan kampuszának tudósa szerint a fizika alapvető törvényei nem írhatók le pusztán térben és időben, mivel éppen ezek létrejöttét generálják. Faizal és kutatótársai olyan matematikai tételekre hivatkoznak, amelyek az algoritmusok határait mutatják ki – ezek alapján bebizonyították, hogy a valóság teljes és konzisztens leírása nem lehetséges kizárólag számítási módszerekkel.
“Megmutattuk, hogy nem lehet a fizikai valóság minden aspektusát kvantumgravitációs számításokkal leírni”
– mondja Dr. Faizal.
“Ezért nem származhat mindenre kiterjedő, fizikai értelemben teljes elmélet pusztán számításból. Egy nem-algoritmikus megértésre van szükség, ami mélyebb, mint a kvantumgravitáció törvényei – és így mélyebb, mint maga a téridő.”
Ez a “nem-algoritmikus megértés” a tudomány jelenlegi keretein túli fogalom: olyan felismerésről van szó, amely nem vezethető le lépésről lépésre, nem modellezhető számítógépen, és nem redukálható algoritmusokra. A kutatók szerint épp emiatt a világegyetem nem lehet szimuláció – hiszen a szimuláció elve a számíthatóságon alapul.
A tanulmány tehát nemcsak a kvantumgravitáció elméletét emeli új szintre, hanem filozófiai kérdéseket is felvet: ha a valóság gyökere valóban túl van a számításon, akkor a világ nem pusztán egy bonyolult kód, hanem valami, amihez az emberi megértés eddigi formái is kevésnek bizonyulnak.
Szerkesztő:
