Sátán, a sikolyok és a 98 éves bíboros: mi történt San Giovanni Rotondóban

November 17-én, kedden, a Foggia tartománybeli San Giovanni Rotondoban található San Pio da Pietrelcina-szentélyben tartott szentmise végén az albán Ernest Simoni bíboros latinul elmondta az Exorcismus in Satanam et angelos apostaticos ördögűző imát, melyet XIII. Leó pápa akaratából 1890-ben tettek közzé. Az ünnepséget élőben közvetítette a Padre Pio TV, a szentélyt gondozó kapucinus szerzetesek televíziós csatornája.

Az ima kezdete után nem sokkal a közvetítés hanganyagában kiáltások hallatszottak a templomból.

Simoni 98 éves, és az egyik legidősebb bíboros. 1956-ban szentelték pappá, 1963-ban pedig Enver Hoxha kommunista rezsimje letartóztatta: a vádak között szerepelt az is, hogy ördögűzést végzett egy nőn. Halálra ítélték, de a büntetést később kényszermunkára változtatták, és csak a diktatúra végével nyerte vissza szabadságát. 2014 szeptemberében, Ferenc pápa albániai látogatása során elmesélte történetét a tiranai Szent Pál-székesegyházban, és a pápa sírva ölelte meg; két évvel később kinevezte bíborossá. Évtizedek óta rendelkezik az egyház felhatalmazásával ördögűzések végzésére, és ezt nem is titkolja. Azoknak, akik felhívták a figyelmét arra, hogy a szertartást időközben megreformálták, néhány évvel ezelőtt azt válaszolta, hogy „XIII. Leó latin nyelvű szertartását használom. Mindig is így tettem”. Gabriele Amorth atya is mindig ezt a változatot részesítette előnyben.

Mielőtt elkezdte volna a szertartást San Giovanni Rotondóban, a bíboros megkérte a jelenlévőket, hogy imádkozzanak a világbékéért, a hatóságokért és XIV. Leóért, és a szöveget „a béke és az összes sátáni erő eltávolításáért szóló leghatásosabb imaként” mutatta be.

Ez nem egy olyan ima, melyet gyakran hallani a templomokban. XIII. Leó beiktatta a Római Rítusba, mint a Sátán egyházra és a világra gyakorolt hatása elleni ördögűzést, és sokkal hosszabb, mint az a rövid imádság Szent Mihály arkangyalhoz, melyet ugyanaz a pápa 1886-ban csatolt a szentmise utáni imákhoz. 1985-ben a Hittani Kongregáció, melyet akkor Joseph Ratzinger bíboros vezetett, arra kérte a püspököket, hogy akadályozzák meg, hogy a hívők ezt a formulát használják, elsősorban azokra a laikusok által vezetett szabadító imacsoportokra gondolva, melyek visszaélnek vele. Simoni évek óta nyilvánosan mondja ezt az imát: 2022 júliusában a bolognai Appennin-hegységben található Boccadirio-i kegyhelyen, majd 2025. október 25-én a Szent Péter-bazilikában Raymond Burke bíboros által celebrált pápai szentmise végén is elmondta.

A videón kiáltások és nyögések hallhatók, és néhány jelenlévő arról számolt be, hogy egyesek vonaglottak. Simoni, aki több alkalommal is beszélt azokról, akik hozzá fordulnak, elmesélte, hogy az ima során egyesek „vonaglanak, ordítoznak, káromkodnak”. San Giovanni Rotondo, ahol Pio atya több mint ötven évet élt, mindig is vonzotta azokat, akik szabadító imákat keresnek.

A San Giovanni Rotondóban történtek éles ellentétben állnak azzal, amit alig néhány hónappal ezelőtt a pápa napilapja, az Osservatore Romano hasábjain publikáltak. A 157. számú Donne Chiesa Mondo, azOsservatore Romano nőknek szentelt havi lapja, amely július 1-jén jelent meg „A bennünk lakó ördög” címmel, a démont nagyrészt pszichológiai kérdésként kezelte. Marinella Perroni, az Olasz Teológusnők Koordinációs Szervezetének alapítója, egy „A kígyó, az asszony és a gyümölcs. És Sátán?” című írását publikálta benne, melynek alcíme máris sokat elárult: „A Teremtés könyvében nincs benne, egy félreértés eredete”. Perroni nem azt írta, hogy az ördög nem létezik; hanem úgy rekonstruálta a genealógiáját, mint egy olyan hiedelemét, amely későn került be a zsidó teológiába, majd később a nők alárendeltségének igazolására használták fel, anélkül, hogy egyetlen sort is szentelt volna a IV. Lateráni Zsinatnak vagy a Katekizmusnak.

Szerk.: Ajánlom mindenkinek elolvasásra Schütz Antal Dogmatika könyvét [444-449. oldal]:
Tétel. Az angyalok egy része a próbát nem állta meg, és végleg elfordult Istentől. Hittétel a priszcillianistákkal szemben. A IV. lateráni zsinat azt tanítja: «Az ördögöt és a többi gonosz szellemeket Isten természettől fogva jóknak teremtette, de ők saját magatartásuk által gonoszakká lettek».
1 A Szentírás világos és bő tanításának fő mozzanatai: Az első ember kísértője gonosz angyal volt,2 amint a későbbi szentkönyvek teljes határozottsággal tanúsítják: «A halál pedig a sátán irigységéből jött a világba»; «Levetteték az a nagy sárkány, az őskígyó, ki ördögnek és sátánnak neveztetik». A régebbi ószövetségi könyvek általában a pogányok isteneivel azonosítják a bukott angyalokat: «A pogányok istenei mind gonosz lelkek (démonok)».3 Jób könyvében jelenik meg először a bukott angyalok feje, a sátán.4 A fogság után egyre sűrűbben és többféle vonatkozásban esik szó a gonosz lelkekről.5 Az Üdvözítő sokszor beszél a sötétség fejedelmének hatalmáról és veszedelmes tevékenységéről, mellyel ő az egész vonalon teljes eredménnyel fölveszi a harcot. A sátán kíséretében a démonok egész serege jár, mint az ő országának cinkosai, akiknek eredetéről azonban az Üdvözítő nem nyilatkozik. Az apostolok megismétlik az Üdvözítő tanítását; Szent Pál az ördögnek inkább erkölcsi hatásait emeli ki, mint az ördöngösségét. Az újszövetség azt is határozottan tanítja, hogy a bukott angyalok nem mindig voltak gonoszak. «Láttam a sátánt mint a villámot leesni az égből»,6 mondja az Üdvözítő; és: «Ti ördög-atyától vagytok, és atyátok kívánságát akarjátok cselekedni. Az gyilkos volt kezdet óta és az igazságban meg nem állott; mert igazság nincs őbenne. Mikor hazugságot szól, tulajdonából beszél; minthogy hazug ő és a hazugság atyja».7 Judás szerint némely angyalok «nem őrizték meg méltóságukat».8 A Szentírás előadása az iránt sem hágy kétségben, hogy az angyaloknak volt vezérük a bukásban, aki kétségtelenül a legkiválóbb angyalok közül való; legalább nála kiválóbb nem volt.9 Neve a Szentírásban: sátán = ἀντίδικος, ellenző («a tagadás ősi szelleme»), διάβολος, rágalmazó; beelzebub (legyek ura; kánánita istennév); e világ fejedelme; Is 14,12 típusos értelmezése alapján később igen gyakran: Lucifer.
A szentatyák a bukott angyalokról szóló tant nemcsak egyszerűen vallják, hanem a pogányság vallási méltatásánál, a megváltás elméletében (65. § 2) és a gyakorlati életben teljes mértékben értékesítették is. Ők fölvetették a bukott angyalok számának a kérdését is, melynek megoldására a kinyilatkoztatás nem nyujt szilárd alapot. Ap 12,4 nyomán gyakrabban úgy gondolták, hogy az összes angyaloknak egyharmada esett el. Abban azonban megegyeznek a kiválóbbak, hogy hasonlíthatatlanul többen állták a próbát.10 Az a nézetük is eléggé általános,11 hogy a bukottak minden rendből valók.
A teologiai megfontolás a bukott angyalok létezésére nagy valószínűséggel következtet abból a történeti tényből, hogy az erkölcsi rossz félelmetes kiterjedésben és erővel hatotta át a társadalmi és az egyéni élet széles rétegeit, különösképen a vallási élettel kapcsolatban és annak ürügye alatt is: bálványimádás, a vele kapcsolatos emberáldozatok, kínzások, őrjöngések, erkölcstelenségek; ezeknek elégséges okául aligha lehet a jóban-rosszban egyaránt korlátolt képességű embert odaállítani.
A bukott angyalok létezésének teologiai jelentősége abban van, hogy megrázó erővel mutatja a szellemvilág szolidaritását, illetőleg egységét: Miként a jó angyalok létezése vezérlő csillagzat és kristályosodási tengely az emberek közt zsendülő Isten-országa számára, kész világ, melyhez csatlakozhatik a félve küzdő, tétova ember, ugyanígy a bukott angyalok léte a mysterium iniquitatis folytonosságának és a szellemi világot végighasító egyetemes lázadásnak szomorú bizonysága és hátvédje. A bűn, mely oly végzetes erővel kavarta föl legmélyén az emberiséget, a magasabb szellemek világában vette kezdetét, és onnan ültetődött át az emberiségbe. Amint itt megjelent, mindjárt csatlakozást és támaszt talált a hitványságnak egy már fönnálló erős és népes országában. A jó és gonosz harca, a búza és konkoly szétválasztása megosztja az egész szellemvilágot a legmagasabb rendű polgáraitól kezdve a legalsóbbakig.

Lucia Capuzzi és Rita Pinci vezércikkevAvilai Teréztől indult, aki látta az ördögöt, és „félelmetes” szájáról írt, hogy végül egy olyan ördöghöz jusson el, amely egybeesett a tükörrel, az algoritmussal, az anyák bűntudatával, és azzal a megállapítással zárult, hogy az ördög „még mielőtt jelenlét lenne, megosztottság” . Akkoriban írtunk erről. Talán célszerű lenne Perronit és Pincit elküldeni, hogy közvetlenül szembesüljenek ezzel a valósággal, hogy megértsék: az ördög létezik. És nagyon is létezik.

Forrás: karizmatikus.hu

Legolvasottabb írások13 alkalommal