Van barátság férfi és nő között?

Röviden: NINCS!

Azért szeretném ennél bővebben kifejteni a dolgot, mert még keresztény oldalakon is a legtöbb írás, amit erről találok, a „hát persze, hogy, naná” hurráoptimizmusával közelít a témához, én meg azt gondolom, hogy házasságok mehetnek tönkre ezen. 

Először is szeretném tisztázni, mit értek barátság alatt. Barátság alatt azt értem, ha egy férfi és egy nő rendszeresen beszélget egymással kettesben akár személyesen, akár telefonon, akár interneten (chat, email), mégpedig személyes hangnemben és témákban (is). Tehát az nem barátság, ha rendszeresen telefonon beszélsz munkaügyben egy másik férfival. Az se barátság, ha két házaspár összejár, és a férjed jelenlétében a férfival is szoktál beszélgetni. Az se barátság, ha néha a szomszédoddal a kapu előtt összefutva megkérdezitek, hogy van a másik. Rendszeres, privát és személyes viszonynak kell lennie, az nevezhető barátkozásnak. 
 
Azt hiszem, mindannyian abban nőttünk fel, hogy az ilyesmi teljesen normális. Hiszen a férfiak és a nők egyformák, csak a testünk másmilyen, és miért ne lehetne egy férfi és egy nő között csupán barátság mindenféle szexuális vonzalom vagy szándék nélkül. Régen, a sötét korokban szétválasztották a nemeket, meg a kőkori iszlám tiltja még el a nőket a nem rokon férfiaktól (illetve… nem is tudom, talán most már az iszlámot nem illik liberális körökben lenézni, mint régen, hanem el kell fogadni, meg minden, de mikor én gyerek voltam, még az iszlámot le kellett nézni). De mi már kellően felvilágosultunk, úgyhogy teljesen normális, ha kettesben találkozgatunk egy férfival, aki nem a férjünk, vagy naponta chatelgetünk ilyenekkel.
 
Nos, nem. Egyszerűen ilyen nem létezik. Miért? Azért, mert a férfit és a nőt Isten arra teremtette, hogy mint férfi és nő vonzódjanak egymáshoz. Ha egy férfi és egy nő annyira szimpatikus egymásnak, hogy keressék egymás társaságát és megnyíljanak egymásnak, akkor ott többről vagy másról van szó, mint barátságról, legalább az egyik részről. 
 
Nem azt mondom, hogy feltétlen szerelemről. De minimum arról, hogy az egyik fél vagy pedig kölcsönösen, akár tudva, akár öntudatlanul is, de pumpálják egymás egóját, hogy ez a férfi vagy ez a nő annyira jó fejnek tart engem, hogy igényli a társaságomat, kötődik hozzám, megnyílik nekem. 
 
Nem csak szexuális hűtlenség létezik. Van érzelmi viszony is, lelki megcsalás, amikor nem testileg adom oda magam a másiknak, hanem lelkileg tárulkozom fel előtte. Az is lehet, hogy személyes találkozás nélkül, pusztán az interneten történik ez meg, de megtörténik. És noha nem olyan súlyos, mint mikor a testi megcsalás is történik, de szintén megcsalásnak számít. 
 
Persze mi, katolikusok könnyen álltathatjuk magunkat azzal, hogy felette állunk a hűtlenség bűnének. És mi csak beszélgetünk, evangelizálunk, szeretjük a másikat mint felebarátunkat. Csakhogy a Biblia azt mondja, hogy a felfuvalkodást a bukás követi. Semmiféle bűnhöz nem vagyunk „túlságosan jók”. 
 
Mi van akkor a szentekkel? Assisi Szt. Ferenc és Szent Klára? Szalézi Szent Ferenc és Szent Franciska? Egyrészt nem hiszem, hogy a legtöbben olyan szinten állnánk, mint ők. (Ha te igen, gratulálok! 🙂 ). Másrészt pedig tudtommal őrájuk se igaz, hogy rendszeresen kettesben találkozgattak volna. Szalézi Szent Ferenc és Szent Franciska leveleztek, de nem barátkozásról volt szó, hanem a szent püspök lelki tanácsokat adott a vezetettjének. Jézus se találkozgatott kettesben nőkkel.
 
Ha már itt tartunk, a gyónás és a lelki vezetés is felmerülhet kérdésként. Itt is privát beszélgetünk egy férfival, mégpedig lelki dolgokról. Igazság szerint nekem sosem volt még lelki vezetőm, de ha lenne is, biztos, hogy egy nagypapám korú bácsit választanék, fiatalabbat semmiképp. A sima gyónással pedig az a helyzet, hogy általában nem teremt olyan alkalmat vagy kötődést, hogy problémát jelentsen. Ha igen, keressünk más gyóntatót.
 
De hát tudja, hogy házas vagyok!” „Azt mondta, mikor rám írt, hogy nem akar tőlem semmi olyat, a testvérének tekint!” Ezek is tipikus kifogások. Az az igazság, hogy tapasztalatom szerint vannak férfiak, akiket kifejezetten izgat, hogy katolikus és házas nő vagyok. Ez annak a párja lehet, mint amikor a nőket felizgatja, hogy egy férfi pap. Kihívás. Az meg, hogy azt mondja, nem akar semmit… No, persze. Írt már nekem férfi olyat, hogy nem akar semmit, de a többi mondata olyan volt, hogy mikor a férjemnek megmutattam, hogy ugye szerinted is akar tőlem valamit, egyértelműen rávágta, hogy mit óhajt valójában az illető úriember. 
 
Miért megyünk bele mégis ilyenekbe? Az első lépcsőfok talán a naivság, de a következő már mindenképpen a hiúság. Vagy pedig az, hogy úgy érezzük, a házasságunkból vagy a férjünkből hiányzik valami, és más férfi(ak)tól óhajtjuk ezt megkapni. 
 
Természetesen egy férfi se tökéletes, és nem fog mindenben passzolni hozzánk. Lehet, valami nem érdekli, ami minket igen, de a másik férfit igen. Lehet, valamit nem szeret csinálni, amit mi igen, de a másik férfival éppenséggel lehetne azt csinálni. Erre nem az a megoldás, hogy akkor más férfiakat is a közelünkben tartunk, hanem egyrészt dolgozunk a férjünkkel való viszonyunkon, másrészt elfogadjuk, hogy ővele mondjuk erről vagy arról nem lehet beszélgetni, mert nem érdekli. Nyugodtan kereshetünk barátnőket, akikkel lehet. 
 
Az, hogy férjhez mentünk, azt jelenti, hogy nem lehet más férfi barátunk, bizalmasunk, csak ő – hacsak nem közeli rokonról, édesapáról, fivérről van szó, illetve olyan lelki vezetőről, aki idős kora okán nem jelenthet kísértést. Ugyanez a helyzet, ha jegyben járunk valakivel, vagy van egy komoly udvarlónk. Egyszerűen a párkapcsolat egy exkluzív viszony, nincs hely benne más férfinak vagy nőnek se testi, se lelki szinten. Még az evangelizálás se ér annyit, hogy általa lelkileg megcsald a (leendő) férjed. Különben is, milyen evangelizálás az, ami bűn révén történik?
 
Mi a helyzet akkor, ha nincs párod? Ilyenkor persze, ismerkedhetsz férfiakkal, de nem azért, hogy barátokat szerezz, hanem hogy férjet. Ha randevúztál valakivel, de úgy látjátok, ebből nem lesz kapcsolat, ne álltassátok magatokat a tipikus szöveggel: „Akkor maradjunk barátok!”, hanem engedjétek el egymást teljesen. Önzés magunk mellett tartani valakit a másik nemből, akivel nem akarunk összeházasodni. Egy férfinak egy nő vagy házastársnak kelljen, vagy sehogy – és vice versa!
 
Mit ajánlok, ha vannak férfi barátaid? Azonnal szakítsd meg velük a viszonyt! A legjobb szerintem, ha nem is magyarázkodsz. Ha viszont olyan a helyzet, hogy rendszeresen összefuttok (mondjuk egy helyen dolgoztok vagy tanultok), akkor mondd meg neki, hogy arra a meggyőződésre jutottál, hogy nem fér bele az életedbe a férfi-nő barátság, mert ilyen nincs. Ha valóban szeret téged, meg fogja érteni. Ha „egópumpának” kellesz neki vagy többet akart, akkor, ha van, igénybe veheted az udvarlód/férjed segítségét a távoltartásban, ha nincs, egy férfi rokonodét. Ha valakivel telefonon vagy interneten tartottad a kapcsolatot, és nem tágít, le lehet tiltani. 
 
Igazából az egész csak elhatározás kérdése. Ha nem keresel magadnak mindenféle kifogásokat, hogy ti miért vagytok különlegesek, vagy hogy neked miért van szükséged ezekre a barátságokra, akkor meg fogod találni a módját, hogy elszakadj ezektől a férfiaktól. Házibarátok, „udvartartás” helyett dolgozz a férjeddel való viszonyon és imádkozz Istenhez, hogy adjon jó barátnőket! Biztos vagyok benne, hogy meg fogja hallgatni az imáidat, és a házasságnak is jót tesz majd, hogy nem pazarlod a férjeden kívül más férfiakra a figyelmedet. 
 
Ha pedig hajadon vagy, vedd észre, hogy ezek a férfiak, akik barátkoznak veled, vagy arra várnak, hogy mégis csak összejöjjél velük, vagy pedig arra vagy jó nekik, hogy a hiúságukat tápláld: nem akarnak tőled semmit, de azért arra jó vagy, hogy tudják, van egy aranyos katolikus lány, aki kötődik hozzájuk, aki szolgálatkész kis lelki szemetesláda anélkül, hogy el kéne köteleződniük feléd. Gondolom, azért többre tartod magad annál, hogy hiú reményeket táplálj valakiben, meg annál is, hogy olcsó egópumpaként funkcionálj egy olyan férfi életében, akinek esze ágában sincs az asszonyává tenni.
 
Akár házasként, akár egyedülállóként élsz a férfi-nő barátságok hazug csapdájában, imádkozom érted, hogy meg tudj szabadulni ezektől a bűnös, önző, megalázó viszonyoktól!

Forrás: http://prochristo.blogspot.com

Legolvasottabb írások264 times!

Print Friendly, PDF & Email