Nyomtatás Nyomtatás

Eucharisztikus szentségtörés Genfben

“Aki tehát méltatlanul eszi a kenyeret, vagy issza az Úr kelyhét, vétkezik az Úr teste és vére ellen. ” [1Kor 11,27]

Pascal Desthieux atya, a genfi kanton helynöke február 29-én eucharisztiát tart a protestáns Saint-Pierre székesegyházban.

Az utolsó misét 1536-ban ünnepelték itt. Genf arról ismert, hogy “Kálvin városa”, de hívják még úgy is, hogy a “protestáns Róma“.

A plébánia tanács ötlete volt az, hogy a protestáns székesegyházban eucharisztiát tartsanak.

A szentáldozást mindenkinek megadják, katolikusnak és protestánsnak egyaránt (Szerk: Ez SZENTSÉGTÖRÉS). A plébánia tanács szerint ez Genf városában “semmi különös“. De amúgy meg szentségtörés.

Szerkesztői megjegyzések:

A görög-katolikus Egyház Aranyszájú Szent János konstantinápolyi főpüspök liturgiája alapján nagyon jól értelmezhető. Közvetlenül a szentáldozás előtt imádkozzák:

A hívek a pappal együtt mondják:
Hiszem, Uram, és vallom, / hogy te vagy valóban Krisztus, az élő Istennek Fia, / ki a világra jöttél üdvözíteni a bűnösöket, / akik között az első én vagyok.
A te titkos (Szerk.: lelki) vacsorádnak részesévé fogadj ma engem, Isten Fia; / mert nem mondom ki ellenségeidnek a titkot, / sem csókot nem adok neked, mint Júdás, / hanem, mint ama gonosztevő, megvallak téged:
Emlékezzél meg rólam, Uram, midőn eljössz a te országodba!
Emlékezzél meg rólam, Uralkodó, midőn eljössz a te országodba!
Emlékezzél meg rólam, Szent, midőn eljössz a te országodba!
Ne váljék, Uram, ítéletemre vagy kárhozatomra / a te szent titkaidban való részesülés, / hanem lelkem és testem meggyógyulására!
Hiszem, Uram, és vallom, / hogy ez, amiben most részesülök, / valóban a te valóságos és legtisztább tested, / s a te valóságos, elevenítő véred. / Kérlek, add, hogy ezeket méltóan vegyem magamhoz / bűneim bocsánatára s az örök életre! Ámen.

A szentségtörésen túl még az Istenkáromlás is megáll a tervezett eseményre, mert és itt idézem a kálvinisták Credoját, a Heidelbergi Káté [21. oldal, 80. kérdés]:

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Letöltés

80. K.: Mi különbség van az Úrvacsora és a pápás mise között?
F.: Az Úrvacsora azt bizonyítja nékünk, hogy Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatáért, melyet Ő maga vitt egyszer véghez a keresztfán, minden mi bűneink megbocsáttatnak. És hogy mi a Szentlélek által Krisztusba oltatunk, aki emberi természetével (testével) már nincs a földön, hanem a mennyekben van, Istennek, az Ő Atyjának jobbján s azt akarja, hogy ott imádjuk Őt.
A mise ellenben azt tanítja, hogy az élők és a holtak bűnei nem a Krisztus szenvedéséért bocsáttatnak meg, ha csak a misemondó papok naponként meg nem áldozzák érettük a Krisztust. És hogy Krisztus a kenyér és a bor alakjában testileg jelen van. És ezért azokban kell Őt imádni. Ezért a mise lényegében nem más, mint Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének tagadása és átkozott bálványimádás.

Forrás: reformatus.hu illetve mek.oszk.hu

Szerkesztő:
Az OSZK szöveg az eredeti, az erdélyi kálvinisták szövege – a vallás béke jegyében – politikailag korrektebben [megtagadása vs. átkozott bálványimádás] fogalmaz. Közel 20 éve, amikor először találkoztam a hitvallással, akkor a magyar volt “forgalomban”.

Forrás: gloria.tv