A székesfehérvári Hunyadi Mátyás Gimnázium néhai igazgatójának, Walter Máriának tankönyvén generációk szocializálódtak. A 11. kiadásában (1995) ez áll a 176. oldalon:
„Protestálók”
A reformáció eszméi gyorsan terjedtek. 1529-ben, a speyeri birodalmi gyűlésen a római katolikus egyházhoz és a császárhoz hű fejedelmek végül kimondták, hogy Luther hívei megmaradhatnak vallásukban, de hitüket nem terjeszthetik. Ez ellen a reformáció követői „protestáltak”, vagyis tiltakoztak (ezért hívták őket, majd általában a reformáció különböző irányzatainak híveit protestánsoknak.)
Mi ezzel szemben az igazság?
Luther kiszabadította a szellemet a palackból, a Szent Biblia szabad értelmezése folytán számos szekta jött létre, mely Luther elveit sem fogadta el… Teljes lett a tanbeli zűrzavar, a doktrinális kakofónia.
Annyit mondott ki a speyeri birodalmi gyűlés, hogy mindenféle további reformációt a káosz elkerülése érdekében állítsanak le a protestánssá lett fejedelmek is, várjuk meg vele a hamarosan összeülő egyetemes zsinatot, ahol ezeket a kérdéseket megtárgyalhatják.
Ezen felül biztosították az 1523-as speyeri birodalmi gyűlésen adott szabadságukat, vagyis türelmet biztosítottak a lutheranizmus felől. Azt fenntarthatják, hirdethetik…
Mit tiltott meg a gyűlés?
Azt, hogy a pápizmussal szemben bárki türelmetlenséget tanúsítson a viszonyosság elve szerint. Azt rendelte, hogy tartományukban legyenek türelemmel a katolikus hívek iránt, engedélyezzék számukra a nyilvános vallásgyakorlást, így a szentmisét.
Melanchton – aki ténylegesen legtürelmesebbje volt Luther stábjának – ezt helyeselte, viszont a lutheránus fejedelmek „tiltakozást” (protestatio) szerkesztettek, és nyíltan kijelentették, hogy a pápisták iránt való türelemről szóló záradékot el nem fogadhatják, mert ez prédikátoraik tanítása ellenében vagyon, és a bálványozó és istenkáromló „római misét” nem engedhetik stb.
Ennyit a protestáns „lelkiismereti szabadság” és „vallási türelem” mítoszáról.
A rá következő évben (1530) ülésező augsburgi birodalmi gyűlésen el is fogadták az ú.n. „ágostai hitvallást” (Confessio Augustiana), mint „legkisebb közös többszöröst”, és nyomban meg is kezdték az ezt el nem fogadó hitújítók üldözését a lutheránus fejedelemségekben is…
Azonban ez sem volt elég, hisz a pápizmus szabadsága mégis tűrhetetlen volt e „szabadságharcosok” részéről…” Rá egy évre megalakították a schmalkaldeni szövetséget, és az egyházi birtokokat és ingóságokat azonnal konfiskálták, a szerzetesrendeket betiltották és elűzték, vagy lekaszabolták… Ezzel polgárháborúba kergették Németországot, és évszázados megosztottságát elősegítették…
A császár, V. Károly seregei végül győzedelmeskedtek, azonban a protestáns fejedelmek ekkor a francia királlyal szövetkeztek, így helytartó öccse és örököse (hisz már választott és megkoronázott német király volt 1531 óta), Ferdinánd osztrák főherceg – a mi apostoli királyunk, és egyben cseh király – kénytelen volt megkötni az „ágostai vallásbékét” (1555). Kénytelen volt Ferdinánd elfogadni az Egyház kifosztását a protestáns tartományokban, és megegyeztek a „cuius regio, eius religio” („akié a föld, azé a vallás”) elvben. Ez komoly belső migrációt eredményezett Németországban, tovább gyengítve az országot.
Íme! A „német (sic!) fejedelmek szabadságharca (sic!) a spanyol (sic!) Habsburgok ellen”… …szövetségben a francia királlyal, s jó szolgálatára Németország káoszba zuhanásának…
Nem véletlen, hogy a nagy tudású és igazságszerető német protestáns Friedrich Böhmer már a XIX. századi antikatolikus Kulturkampf idején nagy bátorságról tanúságot téve kíméletlen kritikával illette a „deutscher Geist ist Protestantismus” hazug nemzetkoncepcióját:
„A protestáns történetírók telve vannak a legoktalanabb előítéletekkel. Dühösen rohannak a pásztorbotra, hogy összetördeljék. Mivel a pápát nem tartom Antikrisztusnak s az Egyházat nem mondom babiloni kéjhölgynek, megtagadják tőlem a »német szellemet«. Ez az ún. »német szellem« szerintem nem más, mint ostoba katolikus-gyűlölet és a polgári hatóság iránt tanúsított akarat nélküli szolgaság.”
Szász Péter
Forrás: facebook.com
Legolvasottabb írások1440 times!
