Nyomtatás Nyomtatás

✠ Sarlós Boldogasszony

Reggelenként kiállok a házam kapujába és nézem a munkába siető embereket. Ilyenkor a közeli luxus-társasház lakói közül többen megjelennek futni. Mindennap bemutatják egymásnak az újabb és újabb drága tréningfelszereléseiket.

A boltba menet látom, hogy ennek a luxusépületnek a névtábláin angol nyelvű feliratok hirdetik az ott lakók foglalkozását: ilyen-olyan manager-ek, üzletkötők, ügynökök, stb. Elegáns autókkal viszik a gyerekeiket az utcasarki Waldorf-iskolába (ezotériát, liberalizmust tanulni). Gondolom úgy vélik magukról, hogy sikeres emberek.

Történetesen az ilyenfajta sikeres emberek azok, akik észbontó butaságokat hoznak döntésként az íróasztaluk mellől, hiszen máshoz nem értenek, csak a paragrafusok csűréséhez-csavarásához. Kilakoltatásokat intéznek, a külföldi kölcsönnel becsapott embereket semmiznek ki, a uzsorás külföldi cégektől kidobálnak embereket, vagy éppen éhbérért dolgoztatják őket. Maguk között is angolul beszélnek, de történetesen hallottam egyiket-másikat a kenyérboltban és magyarul sem tudnak rendesen. Nem hiszem, hogy valaha is elolvastak 5-6 könyvet, abból is valami szerelmi ponyvát.

Mindig eszembe jut Albert Einstein egy mondása: ne arra törekedjetek, hogy sikeresek legyetek, hanem, hogy értékesek. Biztos vagyok benne, hogy ezek a fickók és nőcikék lehülyéznék Einsteint. Igaz, ők sikeresek, de értéktelenek, haszontalanok, embertelenek. A plázákban vásárolnak tízezrekért, vagy százezrekért, de bizony a plázákban, a multiknál nem árulnak szívet, emberséget. Szuper-computerük van, de azon nem tudnak egy szöveget megszerkeszteni – az ilyeneknek találták ki az excel-program szabadsoros szövegszerkesztőjét, nehogy bíbelődni kelljen az elválasztással. Soha nem fogják tudni, hogy összetett kifejezéseknél nyolc szótagig egybeírhatjuk a szót, de azután kötőjellel. Egyetlen külföldi nyelv sem alkalmaz az „és” előtt vesszőt, de a mai (magyar?) gyakorlat ezt még a szerencsétlen számítógépre is ráerőltette. A világháló pedig kiszolgálja őket szennyel és hazugsággal.

Nem hiszem, hogy tévednék, amikor azt állítom, hogy életükben senkivel sem tettek önzetlenül jót, talán egyszerű szüleik is az öregotthonban laknak, de nem jut nekik látogatás, mert a gyerekeik sikeresek – ám embertelenek.

Egy régi történet jutott eszembe, mely talán néhány év múlva „fémjelzi a sikereiket”: a fiú megveri az apját, sőt felkapja és át akarja dobni a kerítésen. Mire az öreg megszólal: állj meg fiam én is csak eddig vittem az apámat.

A mai kis ünnep szerényen húzódik meg az egyházi kalendáriumban, miként maga az esemény is, amelyet emlékezetünkbe idéz a szentmise evangéliuma.

Olvasmány
Olvasmány az Énekek Eneke könyvéből
Ének 2,8-14
Csitt! A szerelmem! Nézzétek, ő jön ott, ugrál a hegyeken és szökell a dombokon! Szerelmem olyan, mint a gazella, a fiatal szarvas a hasonmása. Nézzétek, már itt áll házunk falánál, benéz az ablakon, nézelődik a rácson át. Aztán köszön, s így szól szerelmesem: Kelj föl, kedvesem, gyere szépségem! Nézd, elmúlt a tél, elállt az eső, elvonult. A föld színén immár virágok nyílnak, itt van a szőlőmetszés ideje, és gerlice hangja hallatszik földünkön. Már színesedik az első fügetermés, hajtanak a szőlők s jó illatot árasztanak. Kelj föl, kedvesem, gyere szépségem! Sziklák hasadékában fészkelő galambom, rejtekhelyeden, a szirtek szegélyezte ösvényen mutasd meg arcodat, hadd halljam hangodat, mert szépen cseng a hangod, és bájos az arcod.
R. Istennek legyen hála.

Evangélium szent Lukács Evangélista könyvéből
R. Dicsőség neked Istenünk!
Lk 1,39-47
Mária még ezekben a napokban útnak indult, és a hegyekbe sietett, Júda városába. Zakariás házába tért be és üdvözölte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, örömében megmozdult méhében a gyermek, maga Erzsébet pedig eltelt Szentlélekkel. Nagy szóval felkiáltott: “Áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse! Hogy lehet az, hogy Uramnak anyja jön hozzám? Lásd, mihelyt meghallottam köszöntésed szavát, az örömtől megmozdult méhemben a gyermek. Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” Mária így szólt: “Lelkem magasztalja az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben,
R. Áldunk téged Krisztus!

Már előkerültek az aratószerszámok, készülnek a termés betakarítására, a jövő évi javaink összegyűjtésére. Ezért hívja áldott magyar nyelvünk Sarlós Boldogasszonynak ezt az ünnepet. De vajon csak ennyi lenne a titka a magyar kifejezésnek, amely nem tükörfordítása az eredeti egyházi megjelölésnek: Visitatio – azaz Szűz Mária látogatása Erzsébetnél?

Mária szívének szent titkával útra kel, mert az angyal szavából megtudta: idős rokona, megszabadult a reménytelenségtől és a kor szégyenfoltjától, már nem meddő, hanem hatodik hónapja várja gyermeke születését.

Az ifjú istenanya sok-sok kilométert gyalogol, vagy szamárháton utazva jut el Erzsébethez segédkezni. Talán most van alkalma meghálálni, hogy amikor idős szülei, Joachim és Anna elhunytak, Erzsébet pártolta fel a kis árvalánykát. A gondoskodó szeretet viszi, hogy ő is gondoskodjék. Még „ajándékot” is visz: az ígéret beteljesedését, „Isten meglátogatta és megváltotta az ő népét” – miként majd az agg Zakariás zengi. Erzsébet és magzata felismeri a titkot, melyről még senki nem tud: ujjongva köszöntik a közeledő Megváltót.

Némi irodalmi és nyelvészeti ihlettel mondhatjuk-e, hogy az isteni magvetés, amely Máriát bűn nélkül fogantatott termőfölddé teszi most hozza első aratnivaló termését, sarló alá való kalászát? Mária nem sikeres, hanem értékes. Úgy királynője a mennynek, hogy aranykorona helyett fájdalmas anyává lesz. Gyémántköves melldísz helyett hét tőr járja át a szívét. Mégis felcsendül az ajkán a Magnificat és tudja hogy 33 év múlva valósul meg mindaz, amiről énekel: „az Úr megemlékezett irgalmáról”…

A szent keresztségben az isteni gondviselés mindnyájunk szívébe elültette életünk értékes kalászainak magvait.

Mi, ma mit aratunk: talmi sikerességet, vagy a szív tisztaságának értékeit? Bemutatjuk egymásnak rongyos ruhánkat, hamis csillogású kacatjainkat, vagy rejtetten, a segítő kegyelemért Magnificat-ot énekelve segítünk az elesetteken?

Magnificat kantikum
(A Boldogságos Szűz Mária éneke * Lk 1:46-55)
1:46 Magasztalja ✠ * az én lelkem az Urat,
1:47 és örvendez lelkem * az én üdvözítő Istenemben.
1:48 Mert megtekintette szolgálójának alázatosságát; * íme mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék.
1:49 Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas, * kinek szent az ő neve.
1:50 És az ő irgalmassága nemzedékről nemzedékre száll * az őt félőkön.
1:51 Hatalmas dolgot cselekedett az ő karjával, * elszélesztette a szívük szándékában kevélykedőket.
1:52 Levetette a hatalmasokat a fejedelmi székből, * és felmagasztalta az alázatosokat.
1:53 Az éhezőket betöltötte jókkal, * és a gazdagokat üresen bocsátá.
1:54 Oltalmába vette Izraelt, az ő szolgáját, * megemlékezvén irgalmasságáról;
1:55 amint szólott atyáinknak, * Ábrahámnak és az ő ivadékának örökre.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ahogy a világ sora áll, lehet, hogy közel az aratás órája. Milyen kalászokból fonunk koszorút Isten oltárára?

Égi Édesanyánk, Mária! Taníts meg nyomdokaidon járva, szívünkben Istent hordozva értékes életet élni.

p. Anonymus