Az eucharisztikus csodák olyan isteni megnyilvánulások, amelyek célja, hogy megerősítsék a hitünket abban, hogy az Úr teste és vére valóságosan jelen van az Eucharisztiában. Ismerjük az Ő valóságos jelenlétére vonatkozó katolikus tanítást: az átváltoztatás szavainak kimondásával – „ez az én testem” és „ez az én vérem” – a kenyér Krisztus testévé, a bor Krisztus vérévé lesz. Ezt a csodálatos átalakulást átlényegülésnek nevezzük, az anyag lényege változik át. A kenyér és a bor csak megjelenésében, jellegében marad ugyanaz; ezt járuléknak nevezzük.
Kiterjedésben, színben, ízben, illatban vagy a tápanyagok vonatkozásában nincs változás, de a lényegében, vagy még inkább: az igaz valóságában van, mert a lényeg Krisztus testévé és vérévé lesz. Az átlényegülést nem érzékelhetjük érzékszerveinkkel; a csodás átváltozást csak hittel foghatjuk fel.Az eucharisztikus csodák célja, hogy megerősítsenek bennünket abban a hitben, amely Krisztus szavain alapszik, miszerint ami színében kenyér, már nem kenyér, és ami színében bor, már nem bor. Az eucharisztikus csodákban a hússzövet és a vér, vagy ezek valamelyike jelenik meg. Az ilyen csodák arra világítanak rá, hogy nem a külső megjelenést (a kenyeret és a bort) kell látnunk, hanem a lényeget, Krisztus testének „hús-vér” valóságát. A középkori teológusok alaposan megvizsgálták az eucharisztikus csodák kérdését (amelyekből abban az időben elég sok történt), és sokféleképpen értelmezték azokat.
Az egyik legmegalapozottabb és leginkább alátámasztott érvelés a legfőbb teológustól, az „Eucharisztia tudósától”, Aquinói Szent Tamástól származik (vö. Summa Theologica III.76.q. 8.a.). Ő azt mondja, hogy az Eucharisztia színeinek, vagy inkább a létezőknek átváltoztatása eredményezi azt a csodát, hogy test és vér lesz jelen, és hogy a kenyér és a bor nem vesz el semmit Krisztus testének és vérének lényegéből.A kenyér és a bor színe az eucharisztikus csodák során titokzatosan a valóságos hússzövet és vér színévé válik, de Krisztus valóságos teste és valóságos vére nem lesznek láthatóvá. Már a titokzatos átlényegülés előtt elrejtőznek a kenyér és a borszíne alatt, és a hússzövet és vér színébe kerülve is rejtve maradnak. Ha ténylegesen Krisztus hús-vér teste jelenne meg, azt mondhatnánk,hogy az Isten jobbján uralkodó feltámadt Krisztus teste és vére megcsonkul. Azt kell, hogy mondjuk tehát, hogy a csodák során megjelenő hússzövet és vér éppolyan szín, jelenlét vagy létező, mint a kenyér és a bor.
Az Úr azért viszi végbe ezeket a csodákat, hogy jól felfogható és jól látható jelét adja annak, hogy az Eucharisztiában Krisztus valóságos teste és vére van jelen. De a csodákban nem a valóságos test és vér jelenik meg, mert a valóságos test és vér a megjelenő szín és anyag mögött rejlik, azon szín és anyag mögött, ami az átlényegülés csodája előtt kenyér és bor volt, és ami az átlényegülés után testté és vérré lett. Ugyanazon Krisztus valósága és lényege van jelen a hússzövet és vér színe alatt, aki már a csoda előtt jelen volt az Eucharisztiában a kenyér és bor színe alatt. Ezért imádhatjuk Krisztust az Ő valóságos jelenlétében a hússzövet és vér színe alatt is.
Roberto Coggi O. atya
Forrás: www.miracolieucaristici.org
Előző részek:
Legolvasottabb írások773 times!
