Vajon az ún. »trienti« alakja a szentmise római rítusának eltörölhetetlen, betilthatatlan és cenzúrázhatatlan? Azaz szabadon, bármiféle kánoni büntetés nélkül az idők végezetéig bármely pap végezheti ezt, és nemhogy a plébánosa, vagy a püspöke, de bármely római pápa sem tilthatja el ennek végzésétől?
Szerkesztő:
Alapítványunk, a Pro Missa Tridentina Alapítvány működésének oka, kiindulási pontja és alapja a 450. évvel ezelőtt kibocsátott és tárgyalt apostoli bulla.
Ennek mérlegeléséhez a kibocsátó törvényhozó szándékát kell megvizsgálnunk. Amennyiben kifejezetten ilyet állított, akkor ez kétségtelen.
Részlet Őszentsége, Szent V. Piusz pápa 1570. július 14-én kelt, „Quo Primum” kezdetű bullájából (apostoli alkotmányából), mellyel a Római Misekönyv (Missale Romanum) általa szentesített – »trienti« – alakjának (forma, usus) mintakiadását elrendelte:
Továbbá ezen [rendelkezésünk] folytán, apostoli hatalmunk erejénél fogva engedélyezzük és mindörökre megengedjük, hogy a szentmise bármely szentegyházban történő énekléséhez, vagy mondásához teljesen ezt a Misekönyvet követhessék ezentúl, és a lelkiismeret minden aggálya nélkül, vagy bármilyen büntetésnek, ítéletnek vagy cenzúrának való kiszolgáltatottság félelme nélkül, szabadon és törvényesen. Sem az elöljárók, sem az adminisztrátorok, kanonokok, káplánok és más világi vagy szerzetespapok, semmilyen jogcímen nem kényszeríthetők arra, hogy másként mutassák be a szentmisét, mint ahogyan azt mi megparancsoltuk.
Ugyanígy kihirdetjük és elrendeljük, hogy senki nem kényszeríthető vagy erőszakolható ennek a Misekönyvnek a megváltoztatására, és hogy ezen dokumentum nem vonható vissza és nem módosítható, hanem mindörökké érvényes marad, és megőrzi teljes érvényét a megelőző apostoli alkotmányok és határozatok ellenére; éppígy bármely részleges vagy egyetemleges zsinat általános vagy sajátos alkotmánya vagy rendelete ellenére; valamint a már említett szentegyházak régi és
emberemlékezetet meghaladó rendelkezések szerint végzett gyakorlata és szokása ellenére is, kivéve, amennyiben ez utóbbiak kétszáz évnél régebbiek.
(…)
Ezért senki sem változtathatja meg ezt az értesítést engedélyünkről, rendeletünkről, rendelkezésünkről, parancsunkról, előírásunkról, engedményünkről, engedélyünkről, nyilatkozatunkról, akaratunkról, határozatunkról és tiltásunkról.
Bárki is megtenné ezt, tudja meg, hogy a mindenható Istennek, valamint boldog Péter és Pál apostoloknak haragját vonja magára.
Kelt Rómában Szent Péternél, az Úr megtestesülésének 1570. évében, július hó 14. napján, pápaságunk ötödik évében.
Atque ut hoc ipsum Missale in missa decantanda, aut recitanda in quibusvis Ecclesiis absque ullo conscientiæ scrupulo, aut aliquarum poenarum, sententiarum et censurarum incursu, posthac omnino sequantur, eoque libere et licite uti possint et valeant, auctoritate apostolica, tenore præsentium, etiam perpetuo concedimus et indulgemus. Neve Præsules, Administratores, Canonici, Capellani et alii quocumque nomine nuncupati Presbyteri sæculares, aut cujus vis
Ordinis regulares, ad Missam aliter quam a nobis statutum est, celebrandam teneantur.
Neque ad Missale hoc immutandum a quolibet cogi et compelli, præsentesve litteræ ullo unquam tempore revocari, aut moderari possint, sed firmæ semper et validæ in suo exsistant robore, similiter statuimus et declaramus, non obstantibus præmissis, ac constitutionibus, et ordinationibus apostolicis, ac in provincialibus et synodalibus conciliis editis generalibus, vel specialibus constitutionibus, et ordinationibus, nec non Ecclesiarum prædictarum usu, longissima et immemorabili præscriptione, non tamen supra ducento annos, roborato, statutis et consuetudinibus contrariis quibuscumque.
(…)
Nulli ergo omnio hominum liceat hanc paginam nostrae permissionis, statuti, ordinationis, mandati, praecepti, concessionis, indulti, declarationis, voluntatis, decreti et inhibitionis infringere, vel ei ausu temeratio contraire.
Si quis autem hoc attentare praesumpserit, indignationem omnipotentis Dei, ac beatorum Patri et Pauli Apostolorum ejus se noverit incursurum.
Datum Romae apud S. Petrum, anno Incarnationis Dominicae millesimo quingentesimo septuagesimo, pridie Idus Julii, Pontificatus nostri anno quinto.
Szász Péter
Legolvasottabb írások726 times!
