Klinikai kísérletekhez keres igazgatót Elon Musk agyi implantátumos cége – jelentette a Bloomberg. Az amerikai gazdasági hírügynökség szerint ez egyértelmű jele annak, hogy a dél-afrikai születésű techguru Neuralink elnevezésű start-upja 2022-ben emberes kísérletekbe kezd. Eredetileg erre már tavaly sor került volna, ám a tesztek végül csúsztak.
A világ leggazdagabb emberének számító Musk még hat éve, 2016-ban alapította a Neuralinket, amely olyan agyi implantátumot kíván az emberi agyba beültetni és azzal összekötni, amely többek között segítene a súlyos gerincsérülteknek abban, hogy ismét önálló életet éljenek és tudják használni, irányítani a testüket.
Az amerikai gazdasági napilap, a Wall Street Journal üzletvezetői találkozóján beszélő Musk szerint igen ígéretes kísérleteket folytattak majmokkal. Állítása szerint az egyik tesztállat a Neuralink chipjének segítségével már képes volt a MindPong nevű videójátékkal játszani, úgy, hogy csak rágondolt. Az implantátummal az idegrendszert irányító funkciók mellett a világhálóra is lehetne csatlakozni, és így gondolati úton többek között szörfölni, vagy akár játszani az interneten, vagy akár posztolni a különböző közösségi oldalakon.
– A Neuralink nagyon jól működik a majmok esetében. Még sok kísérletet kell elvégeznünk, hogy megbizonyosodjunk, a technológia biztonságos, és ha kell, akkor az eszköz biztonságosan el is távolítható az agyból – mondta Musk, aki bízik benne, idén sikeres emberes kísérletet is végre tudnak hajtani. Kísérleti igazgató mellett klinikai technikusokat is keres a Neuralink.
Nem a Neuralink az egyetlen vállalat, amely ilyen agyba ültetett technológiával próbálkozik. Egy, az akaratlagos izmok fokozatos elgyengülésével, azaz Lou Gehrig-betegséggel küszködő 62 éves ausztrál férfi tavaly év végén úgy tudott például bejegyzést közzétenni a Synchron nevű start-up implantátumával, hogy mindössze rágondolt, és posztolt. A technológiát fejlesztők szerint ezek a megoldások nemsokára a hétköznapjaink szerves részei lesznek.
A többek között az elektromos járműgyártásban úttörő Tesla és a SpaceX magán-űrvállalatot is létrehozó Musk legutóbb azzal vétette észre magát, hogy Twitteren megszavaztatta: az adóelkerülést „elkerülendő”, eladja-e az elektromos autókat gyártó Tesla cégében lévő likvid részesedésének 10 százalékát. Miután a voksolók többsége arra szavazott, hogy igen, nekiállt piacra dobni a Tesla-részvényeit, a maga módján reagálva Joe Biden amerikai elnök és a demokraták szupergazdagokat érintő elképzeléseire.
Forrás: hang.hu
Szerk.: ezen technológiában az a veszélyes, hogy összekapcsolja az emberi agyat és a számítógépet. A technológia addig csodálatos, amíg egy beteg gondolataival posztol a számítógépen keresztül, mondjuk egy közösségi oldalon, amikor ez a technika megjelenik a hadiipari termékekben, akkor viszont olyan vízió vetül előre, ami mindenen túl mutat. És nyugodjunk meg, hogy biztos beépítésre kerül a haditechnikába is és nem utóbb, hanem előbb.
Mi a veszély ebben?
Mindössze annyi, hogy az emberi agy ugyan lassan működik, de a kognitív módon. Ok. De mi a kognitív képesség? Álljon itt a válasz:
A kognitív folyamatok, képességek valósítják meg az értelmi működést, mely folyamatokat két nagy csoportba oszthatjuk, a közvetlen (érzékelés, észlelés, figyelem) és a közvetett (emlékezés, képzelet, gondolkodás) megismerő folyamatokra (Keményné, 2006).
Viszont a számítógép lineárisan (még akkor is, ha párhuzamos számításokat képes végezni), viszont borzalmas gyorsan. Teraflops-ban mérik a sebességet, ami azt jelenti, hogy
A számítástechnikában használt FLOPS (vagy flops, esetleg flop/s) egy rövidítés, eredetiben: FLoating point Operations Per Second (’”lebegőpontos műveletek másodpercenként”). A FLOPS-szal a számítógépek teljesítményét fejezik ki, különösen azokon a tudományos területeken, ahol gyakori a lebegőpontos műveletek használata. Ahol a lebegőpontos műveletek:
A számítástechnikában a lebegőpontos számábrázolás lehetővé teszi a valós számok kezelését véges tárhely esetében, széles skálát fedvén le a számhalmazon belül. A számok rögzített számú számjegyekkel ábrázolhatóak, és egy kitevő (exponens) segítségével vannak skálázva. A skálázás alapja leggyakrabban 2, 10 vagy 16. A szám a következő alakban adható meg:
- értékes számjegy × alapexponens
A lebegőpontos szám lényege, hogy az ábrázolásánál a tizedespont „lebeg”, vagyis az ábrázolható értékes számjegyeken belül bárhova kerülhet. (Példa erre az 1,23, 12,3, 123 számok, melyek mindegyike 3 értékes számjegyet tartalmaz.)
2018-s adat szerint az Intel Core i9 (akkori csúcs) processzorának a sebessége:
The new Intel® Core™ i9-7980XE Extreme Edition Processor runs at about 4.3 GHz (faster if overclocked) and thus should calculate to 1.3 teraflops. For perspective, the world’s fastest supercomputer runs 10.65 million cores, performing at 124.5 petaflops.
azaz
Az új Intel® Core™ i9-7980XE Extreme Edition processzor körülbelül 4,3 GHz-es (túlhajtással gyorsabb) órajelen működik, és így 1,3 teraflopra számíthat. Összehasonlításképpen: a világ leggyorsabb szuperszámítógépe 10,65 millió magot működtet, és 124,5 petaflops teljesítményt nyújt.
Gondoljunk bele mit jelent, amikor az ember gondolkodási képességével és egy mikroprocesszor sebességével hajtanak végre haditechnikai műveletet, annak minden aspektusának a kiértékelésével és valószínűségével. Vgyünk egy egyszerű példát:
Mi ez:
|
|
 |
- Az ember ránéz és tudja, hogy macskát lát mind a két esetben.
- A számítógép ránéz és elkezdi képpontonként elemezni a képet, majd elkülöníti a macskát – de még nem tudja, hogy macska – a körvonalak alapján, majd elkezdi keresni a hasonlóságokat az általa ismert adatbázisban.
- Bonyolítja a helyzetet, hogy egyik esetben “pihiző” macska lát, míg a másikon egy vadászót. Ezeket az ember ránézésre, a macska testtartásából tudja, a számítógépnek “ki kell számolnia“
Na ez a veszélyes, mert az azonnali felismerést (értékelést) összekapcsolják a műveletvégzés sebességével és kezelhetetlenné válik a rendszer. Rágondol a pilóta a rakéta kilövésre, és már repül is, és “ki tudja hol áll meg“. Természetesen tudja hol áll meg, mert a számítógép elvégzi közben a lő- és célelemzést, így kimarad a képletből az emberi mérlegelés, hogy lőjek, vagy ne lőjek, meg az, hogy a kilövő gombot meg is kell nyomni. De ez csak egy lehetőség. Lehetne sorolni a többit is.
Kyrie Eleison
Legolvasottabb írások552 times!
