Nyomtatás Nyomtatás

Magyarországon nincs Helloween

A halottak napi kultusz és a Mindenszentek ünnepe az ókeresztény korban nem véletlenül került – a húsvéthoz és a karácsonyhoz hasonlóan – a korábbi pogány ünnepekkel azonos vagy azokhoz közeli napokra.
A karácsony például a téli napfordulóhoz, a húsvét pedig a tavaszi napéjegyenlőséghez kötődő pogány rítusokat váltotta fel. A keresztény egyház a kezdetekben igyekezett a kultuszokat összekapcsolni, ami akkor a keresztény hit terjedését szolgálta.
Az angolszász országokban – Írország kivételével – a katolicizmus a protestáns egyházak mellett kisebbségbe vagy háttérbe szorult, a protestánsok pedig a szentek kultuszát elutasítják. Minthogy manapság pedig az angolszász kultúra erőteljesen befolyásolja a nyugati világ fiataljainak szokásait, az ókeresztény időkben praktikusnak tűnő döntés manapság a visszájára fordulhat az érsek szerint.
Az amerikaiak többsége a Halloweent évszázadok óta másképp éli meg, mint az európai szárazföld országaiban lakó többi keresztény. A Halloween kelta eredetű pogány hagyományokat éleszt fel. Eredetileg a kelta újév esett november elsejére. Aztán Amerikában éledt újjá a kultusz, a töklámpások készítése, illetve a szörnyeknek és szellemeknek való beöltözés onnan terjedt el manapság a világ jelentős részén.
Dziega szczecin-kamieni érsek szerint a Halloween tréfái, például a gyerekek kísértése nagy szellemi károkat okozhat. (Az európai katolikus országok többségében a halottak napi kultuszok, az elhunytak sírjainak felkeresése, ápolása áll a középpontban.) Az érsek levelét a vasárnapi miséken olvassák majd fel a lengyel hírügynökség tudósítása szerint.
Dziega szerint “felelőtlen és keresztényellenes vidámságról” van szó, amely a “sötétség birodalmába, az ördögök, vámpírok és démonok világába” vezeti be a fiatalokat a “vidámság nevében”.
Az érsek levele a BBC szerint illik abba a vonulatba, amelynek során a lengyel katolikus egyház fellép az “okkult rituálék” ellen, amelyek ellentmondanak az egyház tanításának és a kereszténységnek.
* * * * *
Mindenszentek ünnepe, Mindszent (latinul: festum Omnium Sanctorum), November 1.: ekkleziológiailag a megdicsőült Egyház ünnepe. Nem tévesztendő össze a szenvedő Egyház ünnepével, mely November 2. a ›halottak napja. – Az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak a ›szentek egyességében, egymásért könyörögnek, helytállanak. Ennek alapján beszélünk küzdő (Apologéta.: harcoló) Egyházról (Ecclesia militans), mely a földön élő lelkek közössége, szenvedő Egyházról (Ecclesia patiens), mely a meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedő lelkeké, és diadalmas Egyházról (Ecclesia triumphans), mely a már mennyekbe jutott, üdvözült hívek társasága. Mindenszentek ünnepén mindazon megdicsőült lelkeket ünnepeljük, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt (vö. Jel 7,9-10) a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Ide tartoznak az életszentség hírében meghaltakon kívül mindazok, akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba, valamint Mária a ›Mindenszentek Királynéja. –
A keleti egyházban 380 k. a Pünkösd utáni első vasárnapon az összes vértanúról egy napon, együtt is megemlékeztek: Szíriában V. 13-án, Antiochiában a Pünkösd utáni első vasárnap, az örményeknél a Szent Kereszt fölmagasztalása utáni 10. vasárnap utáni szombaton, a koptoknál Október 23-án. – Nyugaton Mindenszentek ünnepe egy ›templomszenteléssel kezdődött: Szt IV. Bonifác pápa (ur. 608-615) 609. V. 13: a Szűzanya és az összes vértanúk tiszteletére szentelte Rómában a Pantheont. Ennek évfordulóit kezdték Mindenszentek ünnepeként ünnepelni. III. Gergely p. idején (ur. 731-741) az ünnep átkerült máj. 31-re, és „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapja lett. IV. Gergely p. (ur. 827-44) nov. 1-re helyezte át. Jámbor Lajos császár 835: az egész birodalomban elrendelte Mindenszentek ünnepét. Terjedésében nagy szerepe volt ›Cluny bencéseinek. – Mindenszentek ünnepének estéje már a halottak estéje (halottak napjának vigíliája). A halottak napjával kapcsolatos búcsúk Mindenszentek ünnepe déltől nyerhetők. –
A magyar népi kalendáriumban a cselédfogadás, bíróválasztás, tanácsújítás napja, Szent Márton napjának, sőt az egész télnek rámutatónapja. A halottak napjának előestéje, ezért sokan kimennek a temetőbe v. otthon gyújtanak gyertyát a halottakért. Általános dologtiltó nap; tilos a földmunka, a répa és krumpli elvermelése, a varrás, mosás, takarítás, meszelés, az élelmiszernek, pl. a káposztának télire való eltétele, néhol nemcsak e napon, de az egész „halottak hetében”. – A csíkszentdomokosiak Báthori András bíboros halálának évfordulóján, Mindenszentek ünnepén engesztelő körmenetet tartanak, arra a helyre, ahol Ördög Balázs és Nagy Kristály András 1599. XI. 3: megölte a bíboros-fejedelmet. A búcsújárás indítéka az volt, hogy VIII. Kelemen p. (ur. 1592-1605) a történtek miatt a községet egyházi fenyíték alá helyezte és penitenciaként száz napig tartó böjtöt rendelt el. A böjtölés a Mindenszentek-napi önként vállalt engesztelő körmenetben folytatódott. Az engesztelő áhítatot “Báthori-síralmával” fejezik be. – Csíkdelnén Mindenszentek ünnepén egy kemence apró kenyeret sütnek; még melegen átalvetőbe teszik és a templom előtt imádkozó szegényeknek kiosztják. Azok könyörögnek az adományozók halottaiért. Azt tartják, hogy a halottak ilyenkor a hozzátartozók kapuinál állnak, és ha nem adnak a szegényeknek, sírva mennek el onnan. Kászonújfaluban a szegények számára sütött cipót “Isten-lepényének”, máshelyt “halottak lepényének” nevezik. Ajnádon a sírokat feldíszítik, egyesek még ágakat is tűznek a sír fölé. Csíkszentdomokoson a hozzátartozók sírjánál külön ájtatosságot: liberát végeztetnek. Mielőtt elhagynák a temetőt, az elfelejtett lelkekért is imádkoznak. A temetőkert kijáratánál egy kerek, szegekkel kirakott asztalka áll. Ide tűzik az elfelejtett lelkeknek szánt gyertyákat.

Legolvasottabb írások80 times!

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us: