Tavaly novemberben Ferenc pápa a baloldali America magazin jezsuitáinak adott egy terjedelmes és exkluzív interjút “témák széles skálájáról … beleértve az amerikai egyházban tapasztalható polarizációt, a rasszizmust, az ukrajnai háborút, a Vatikán Kínával való kapcsolatait és a nők felszenteléséről szóló egyházi tanítást.“.
“Kommunista vagyok, és Jézus is az”
A tárgyalt kérdések közül talán a legsúlyosabb és legaggasztóbb Ferenc pápa hozzáállása azokkal a vádakkal szemben, hogy szimpatizál a szocializmussal és a kommunizmussal.
Az interjúban Fr. Matt Malone S.J., az America leköszönő főszerkesztője így szólt Ferenc pápához: “Az Egyesült Államokban vannak olyanok, akik a piaci kapitalizmussal kapcsolatos kritikáit az Egyesült Államok kritikájaként értelmezik. Vannak, akik még azt is gondolják, hogy ön szocialista lehet, vagy kommunistának, vagy marxistának nevezik. “
Az argentin pápa válasza megdöbbentő: “Ha csak szociológiai szempontból látom az evangéliumot, akkor igen, kommunista vagyok, és Jézus is az. A boldogságok és a Máté 25. fejezete mögött egy olyan üzenet van, amely Jézus sajátja. Ez pedig az, hogy kereszténynek kell lenni. A kommunisták elloptak néhány keresztény értéket a mi keresztény értékeinkből. “
Megdöbbentő, hogy egy pápa arra célozgat, hogy az “evangélium [csak] szociológiai szempontból nézve” azt mutatja, hogy Jézus kommunista volt, és ezért ő is az.
Amellett, hogy az ilyen célzás istenkáromlás, módszertani hibából fakad.
Nyilvánvaló, hogy az evangélium szociológiai elemzése szigorúan tudományos szempontból nem vezet ilyen következtetésre. Ez csak akkor következik be, ha az úgynevezett “marxista elemzést” fogadjuk el tudományosnak – ahogyan a felszabadítási teológia is teszi. Nos, a marxista elemzés nem más, mint a valóság adaptálása az apriorista marxista premisszákhoz. A marxisták nem az objektív tények alapján vizsgálják a valóságot, hanem értelmezik és a kommunista és szocialista pártok ideológiájának korábbi következtetéseihez igazítják.
Nem meglepő, hogy Ferenc pápa kijelenti: “A kommunisták ellopták keresztény értékeink egy részét“. Ez magyarázza azt is, hogy pazarul dicséri a néhai Agostino Casaroli bíborost, a kommunista rezsimekkel való enyhülés vatikáni politikájának vezető támogatóját, aki azt állította: “A Kubában élő katolikusok boldogok a szocialista rendszerben.” Dettó Ferenc pápa elégedettsége a Kínával folytatott párbeszéddel kapcsolatban, mert szerinte a kínaiak “nagy bölcsességű nép“. Mindenki tudja, hogy nem a kínai néppel, hanem a Kínai Kommunista Párttal “folytat párbeszédet“.
Az interjú korábbi részében Ferenc pápa tisztázta gondolkodásának relativista hátterét.
“A polarizáció nem katolikus”
Miután utalt az amerikai közvélemény jelenlegi polarizációjára és “az egyház életében“, az America magazin új szerkesztője, Fr. Sam Sawyer S.J. azt kérdezte: “Hogyan tud az egyház válaszolni a saját életén belüli polarizációra, és hogyan tud segíteni a társadalom polarizációjának megválaszolásában?“.
Ferenc pápa kategorikusan válaszolt: “A polarizáció nem katolikus.“
A filozófiai, vallási vagy más témákról való polarizáció abból fakad, hogy nem értünk egyet azok helyességével vagy igazságtartalmával kapcsolatban, így a közvéleményben vagy annak egyes szektoraiban összeütközés alakul ki.
Szent Robert Bellarmine S.J. és más nagy polemikusok bűnösek a “polarizációban“?
Sawyer atya kérdésével összefüggésben az a válasz, hogy “a polarizáció nem katolikus“, egyenértékű azzal, hogy azt mondjuk, hogy a katolikusok nem védhetik szenvedélyesen a hitüket, és nem igyekezhetnek megakadályozni az olyan gonoszságokat, mint a prociális abortusz, a homoszexualitás, a transzneműség és más, az amerikaiakat megosztó kérdések.
Azok, akik az örökérvényű igazságok védelmében lépnek fel, nem okoznak polarizációt. A polarizációt inkább azok okozzák, akik az igazság pólusától eltávolodnak az ördög által vezetett pólus felé, “aki hazug és annak atyja” (János 8:44).
Az Egyháznak kezdettől fogva voltak nagyszerű polemikusai, kezdve az egyházatyákkal, akik a trinitárius, gnosztikus, manicheus és pelagiánus eretnekségek ellen harcoltak. Elég, ha csak Szent Iréneuszra, Athanázra, Jeromosra és Ágostonra emlékezünk. Később Szent Róbert Bellarmine, az egykor dicsőséges Jézus Társaságának tagja, olyan alaposan cáfolta a protestáns tévedéseket, hogy a Gergely Egyetemen létrehozták számára a Vitatékok Tanszékét. Ő volt az Egyház egyik leghíresebb polemikusa.
Hogyan tette tönkre a Panera szocialista kenyere a céget?
Az ellentmondás mentesség elvének tagadása
Még súlyosabb, hogy Ferenc pápa, amikor azt az állítását próbálja igazolni, hogy “a polarizáció nem katolikus“, tagadja az ellentmondásmentesség alapvető elvét, amely szerint nem lehet ugyanazt a dolgot egyszerre és ugyanazon aspektus alatt állítani és tagadni. Ez az intuitív elv az emberi gondolkodás középpontjában áll, és tagadása teljes relativizmushoz vezet. Ennek ellenére Ferenc pápa ragaszkodott ehhez a ponthoz, nem hagyva kétséget a gondolkodását illetően:
“A polarizáció nem katolikus. Egy katolikus nem gondolkodhat vagy-vagy (aut-aut) és nem redukálhat mindent polarizációra. Annak, ami katolikus, a lényege a mindkettő (et-et). A katolikus egyesíti a jót és a kevésbé jót. . . . Minél nagyobb a harmónia a különbségek és az ellentétek között, annál katolikusabb. Minél nagyobb a polarizáció, annál inkább elveszíti az ember a katolikus szellemet, és szektás szellembe esik. Ez [a mondás] nem az enyém, de megismétlem: ami katolikus, az nem vagy-vagy, hanem mindkettő, a különbségek ötvözése. És így értjük a bűnnel való katolikus bánásmódot, amely nem puritán: szentek és bűnösök, mindkettő együtt. “
Irracionális relativizmus, a nihilizmus örvényei
Ahogy Enrico Finotti olasz atya találóan megjegyezte egy tavaly megjelent, nagyon is időszerű cikkében: “Az igazság keresése és meghatározása során az embernek a vagy-vagy-hoz kell folyamodnia. Valójában csak egy igazság létezik, és ez szemben áll a tévedéssel. Nem lehet az igazságot és a hamisságot, a jót és a rosszat, Istent és az ördögöt együtt összeállítani”. Hozzáteszi, hogy az ellentmondás mentesség elvének tagadása “magának a racionalitásnak a tagadását jelentené, és az irracionális relativizmus szörnyű zűrzavarához vezetne, ahol minden biztonság összeomlana, és elborítanának bennünket a múlandó nihilizmus örvényei “.
Ferenc pápa következetesen tagadja az ellentmondás mentesség elvét. Ugyanebben a Sawyer atyának adott válaszában kijelenti: “Ha megnézzük, hogyan cselekszik a Szentlélek; először rendetlenséget okoz: Gondoljunk a pünkösd reggelére, és arra a zűrzavarra és rendetlenségre (lío), amit ott okozott, majd harmóniát hoz létre. A Szentlélek az egyházban nem redukál mindent egyetlen értékre, hanem harmonizálja az ellentétes különbségeket. “
Mit mond Aquinói Szent Tamás a házasságról?
Azt állítani, hogy a Szentlélek “először rendetlenséget okoz“, amikor cselekszik, istenkáromlás. A Szentháromság Harmadik Személye nem tudna rendetlenségből kiindulva cselekedni, mert mivel Isten a legfőbb Bölcsesség, egyben a legfőbb Rend is. Ferenc pápa a pünkösdöt – amelyet az Egyház nyilvános születésének tartanak – hozza fel példaként arra a “rendetlenségre“, amelyen keresztül a Szentlélek állítólag cselekszik! Ezen az alkalmon a Cenákulumban összegyűlve az apostolok megkapták a Szentlelket, ahogyan Urunk megígérte, megerősödtek a kegyelemben, és buzgósággal telve indultak útnak, hogy hirdessék “Isten csodálatos tetteit” (ApCsel 2,11).
Az “igazság Lelke” (Jn 14,17) nem tud rendetlenséggel cselekedni, ami ellentétes Isten rendjével, az isteni bölcsesség szerint elrendezett dolgokkal vagy cselekedetekkel, amelyek végső soron az Ő dicsőségét célozzák. Ahogyan az igazság nem származik tévedésből, úgy a rend sem származhat rendetlenségből.
Az abszurditás alapján azonban bármit lehet mondani, mint ahogyan azt P. Antonio Spadaro S.J., a Civiltà Cattolica főszerkesztője is tette, aki szerint a teológiában 2+2 egyenlő lehet 5!10
Jézusom! Jézus: “Legyőztem a világot“
Ez az interjú, amelyben Ferenc pápa összekeveri a szociológiát a marxizmussal és tagadja az ellentmondás mentesség elvét, tovább súlyosbítja a pápaság és az Egyház szörnyű válságát.
Szerénytelenség szándékosan szakadt ruhát viselni?
Urunk megengedte ezt a válságot bűneink büntetéseként, tekintettel a mai világ szégyentelen erkölcstelenségére, ahol a Sátán egyes helyeken nyilvános imádatot kap.
Nem szabad azonban elkeserednünk.
A Krisztus Egyházát megrázó szörnyű vihar közepette hűnek kell maradnunk tanításához, és bíznunk kell az isteni Megváltó szavaiban: “Én legyőztem a világot” (János 16:33).
A Szűzanya, a Jó Tanács Anyja segít nekünk, hogy hűségesek maradjunk az Egyház örökkévaló tanításához.
Forrás: https://www.returntoorder.org
Legolvasottabb írások424 times!
